A teljes repertórium kinyomtatható
(89 oldal)


A Baranyai Helytörténetírás
1968–1989
és a
Baranyai Történetírás
1990–1995
repertóriuma


Összeállította:
Hernádi László Mihály

Pécs, 1995

Hernádi László Mihály: A Baranyai Helytörténetírás (1968-1989) és a Baranyai Történetírás (1990-1995) repertóriuma- Pécs, 1995, 2010



A digitális verzió változatlan formában, szabadon terjeszthető!
©  Hernádi László Mihály, 1995, 2010
()

Az elektronikus változatot készítette:
A szerző és Ambrus Attila József
()

PTE Központi Könyvtár – Pécs, 2010. október 31.
http://www.lib.pte.hu
Letöltés: [pdf]    [zip]   

Bevezetés


A Baranya Megyei Levéltár évkönyvét 1968-tól adták ki Baranyai Helytörténetírás, majd 1990-től Baranyai Történetírás címmel. A kötetek szerkesztői:

– Szinkovich Márta1968-1970
– Szita László1970-1995

1974-től a tartalomjegyzék német és szerb-horvát nyelven is megjelent. A tartalmi összefoglalókat fordították:

német nyelvre:
– Szalay Attila1974-1977
– Babics Andrásné1978-1979
– Gerhard Seewann1980-1981, 1987/88
– Jónás Frigyesné1982-1986
– Aszmann Mária1989

szerb-horvát nyelvre:
– Josip Kovačić1974-1977
– Barics Ernő1978-1979
– Gorjánác Rádojka1980-1986
– Rohrerné Kovácsevics Zsuzsanna1987-1989

A repertórium két részből áll:

– szerzői rész
     egy szerző tanulmányainak, közleményeinek leírása időrendben
– társzó rész
     a bibliográfiai leírások szintén a megjelenés időrendjében

     A repertórium második része egy számítógépi index, a KWOC (Keyword out of context: szövegkörnyezetből kiemelt kulcsszó)-index továbbfejlesztett változata. A továbbfejlesztés a címből kiemelt kulcsszavak tárgyszavasításában és bizonyos fokú egységesítésében rejlik. A tárgyszavak összeállításánál – kevés kivételtől eltekintve – ragaszkodtunk a címek releváns szavaihoz. Az információs hatékonyság növelése érdekében néhol kiegészítettük a címet; főként nevekkel és évszámokkal. A repertóriumon belül igyekeztünk a tulajdonneveket is egységesen leírni. A változtatások miatt megjegyezzük, hogy betűhív bibliográfiai leírás csak a tételek eredeti helyéről készíthető.

      A repertórium a Baranya Megyei Levéltár legújabb sorozatának első tagjaként jelent meg: Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 1.

Sikeres böngészést kívánok minden érdeklődőnek.

      Pécs, 2005. december 13.
Dr. Hernádi László Mihály



Szerzői rész


     Andrásfalvy Bertalan
A mohácsiak halászata a XVIII. és XIX. században.
=1976. 339-347.

Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében.
=1978. 335-346.

A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről. (Gondolatok népcsoportok, nemzetiségek kapcsolatáról. Szerep, öntudat.)
=1983/4. 449-458.

     Anrdássy Antal
Noszlopy Gáspár Somogy megyei Kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849. május-augusztus.
=1973. 251-292.

     Aszmann Mária
Válogatás Pécs szabad királyi város reformkori német színjátszásának dokumentumaiból.
=1992/3. 455-474.

     Babics András
A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárakban található forrásai. 1- . [A folytatás nem jelent meg.]
=1969. 157-174.

A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban.
=1981. 175-222.

Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete.
=1982. 295-317.

     Balatinácz Jeromos
Adatok Olasz község történetéhez.
=1968. 231-240.

     Bán Péter
Baranya vármegye etnikai képének alakulása a Mária Terézia-kori úrbérrendezést követően.
=1992/3. 283-317.

     Banna Lajosné közli
Pécsi Mihály visszaemlékezése: A kommunista párt megalakulása, a Tanácsköztársaság hónapjai és a fehérterror Baranya meg nem szállt részén.
=1968. 191-196.

Hauer Zoltánné Fuchs Teréz visszaemlékezése: A sásdi Fuchs család forradalmár tagjairól.
=1968. 197-200.

     Baranya Margit
A baranyai mezőgazdaság helyzete a felszabadulástól a fölosztásig.
=1969. 267-297.

A pécsi egyetem diákjóléti intézményeinek működése a felszabadulás után.
=1970. 33-55.

A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének pécsi kollégiumai.
=1971. 207-241.

Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében.
=1972. 291-333.

- Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

Mohács népességének fejlődése és gazdasági helyzete a XIX. század második felében.
=1976. 153-183.

     Baranyai Aurél
Baranya megye gyógyszerészeti emlékeiből.
=1972, 203-217., 11 sztl. p.

Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696-1926.
=1974/5. 189-208.

Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig.
=1976. 393-416.

     Béli Gábor
A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703).
=1987/8. 21-50.

     Benkő Péter
Almamellék község parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945).
=1971. 89-104.

     Bernics Ferenc
Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában.
=1987/8. 181-224.

     Bezerédy Győző
Kölked története. 1- . [A folytatás nem jelent meg.]
=1971. 55-87.

Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétei.
=1972. 147-185., 8 sztl. p.

Náray János: Pécsi Krónika 1848-1849.
=1973. 179-210.

Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei.
=1974/5. 379-391.

Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében.
=1976. 89-120.

Adatok a töröktől visszafoglalt Baranya történetének első évtizedeiből.
=1977. 95-101.

A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában.
=1978. 397-408.

Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez.
=1979. 481-499.

Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein.
=1980. 257-279.

A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett.
=1982. 265-293.

     Boda Miklós
A "sevillai kódexek" és a Janus Pannonius-szöveghagyomány kérdőjelei.
=1985/6. 475-493.

     Boda Miklósné
Bibliográfia Mohács történetéhez.
=1976. 479-500.

Válogatott bibliográfia Baranya település- és nemzetiségtörténetéhez.
=1978. 569-591.

     Boreczky Beatrix, V.
Márévár története a XIV-XV. században.
=1970. 79-92.

     Boros László
A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története.
=1981. 293-352.

17. századi osztrák szobrász-vázlatok Baranyában.
=1983/4. 231-255., 16 t.

     Borsy Károly
Adatok a mohácsi nyomdászat kezdeti időszakához.
=1976. 225-234.

Szodói Nagy Benjamin pécsi nyomdász szabad sajtós tevékenységének megtorlása 1849-ben.
=1982. 319-339.

     Cseresnyés Ferenc
A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítési tevékenysége Baranyában (1947-1948).
=1982. 595-614.

A közmunka szabályozásának főbb állomásai Baranyában a 19. sz. második felében.
=1983/4. 73-83.

Az 1947-48. évi baranyai telepítések néhány dokumentuma.
=1985/6. 673-714., 1 mell.

     Dávid Zoltán
Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában.
=1968. 75-114.

     Dobos Gyula
"Emelt fővel" Élet- és pályakép Perczel Miklósról.
=1992/3. 85-116.

     Eperjessy Géza
A pécsi kézműipar reformkori történetéhez.
=1977. 253-280.

     Erdődi Gyula
Válogatott levéltári források a pécsi céhek válságának időszakához 1848-1872.
=1977. 281-324.

Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához.
=1980. 59-80.

Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában.
=1981. 391-413.

Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között.
=1982. 163-190.

Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez.
=193/4. 331-352.

     Erdősi Ferenc
Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a XIX. század második felében.
=1985/6. 383-416.

Baranya megye XIX. század végi helyiérdekű vasútjai.
=1989. 359-376.

     Fáncsy József
Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke.
=1969. 175-191.

Adatok a Dráva menti falvak újjáépítésének történetéhez az egykorú iratok és a sajtó alapján.
=1971. 243-278.

Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849-1850.
=1973. 131-161.

Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

     Fényes Miklós
Kelemen József pécsi kanonok naplója [1848-1856].
=1973. 211-220.

Múlt századi dokumentum 1526-ról. [Kövér János egyházi beszéde, 1837.]
=1976. 355-370.

     Fetter Antal
Nagy Lajos - Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története.
=1974/5. 129-187., 1 mell.

Nagy Lajos - Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen.
=1977. 325-396.

     Fogarassy László
A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921.
=1985/6. 537-574., 1 mell.

A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945).
=1992/3. 577-590.

     Fonay Zsuzsa
Az Angster orgonagyár ötven éve (1876-1917).
=1979. 109-175.

     Fricsy Ádám
A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban.
=1978. 151-204.

Levelek a hódoltsági Pécsről 1613-1629.
=1981. 57-105.

     Füzes Miklós
Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből.
=1977. 579-596.

Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre.
=1978. 347-370.

A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24-1943/44 tanévekben.
=1979. 358-439., 1 mell.

A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben.
=1980. 533-560.

A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában, különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949).
=1981. 515-534.

Nemzetiségi oltatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949.
=1982. 557-593.

A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.
=1983/4. 575-602.

A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. 1-2.
=1985/6. 715-772.; 1987/8. 489-543., 1 mell.

     Füzi János
Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920-1944.
=1977. 233-250.

Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években.
=1980. 361-379.

     Galambos Ferenc
A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái 1755-ig.
=1974/5. 123-128.

Winkler Mihály a "közjó" előmozdítója a 18. században.
=1989. 495-526.

     Gjurov, Alexander
Bolgár betelepülők Baranya megyében (1870-1944) az évszázados hagyományok tükrében.
=1992/3. 349-420.

     Glósz József
Hainer Ignác - a nemesi értelmiség a reform kori Baranyában.
=1983/4. 25-42.

     Godó Ágnes
Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944-1945.
=1969. 7-24., 2 t.

     Gorjánác Rádojka
Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszáll Baranyában. 1-3.
=1981. 463-513.; 1982. 393-439.; 1983/4. 513-547., 1 mell.

     Hauer Zoltánné Fuchs Teréz
Banna Lajosné közli: Hauer Zoltánné Fuchs Teréz visszaemlékezése: A sásdi Fuchs család forradalmár tagjairól.
=1968. 197-200.

     Hertelendi Henriette
Mágocs község monográfiájából.
=1968. 225-230.

     Horváth Csaba
A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937).
=1985/6. 575-602.

     Horváth Csilla, B.
Adatok a mohácsi selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig 1905-1923.
=1976. 235-252.

     Horváth J. Gyula
Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564).
=1972. 7-127., 1 t.

     Horváth Veronika
Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből.
=1979. 215-264.

     Huber Kálmánné
A Pannonia folyóirat története 1935-1943. [Repertóriummal.]
=1979. 305-370.

Pécsi humorisztikus lapok (1872-1921).
=1983/4. 277-329.

     Imre Mária
Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához.
=1978. 271-296.

     Iványosi-Szabó Tibor
Baranyai-somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben.
=1981. 107-113.

Délkelet-Dunántúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában.
=1983/4. 13-24.

     Kapronczay József
A társadalmi átrétegződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében.
=1981. 383-388.

A népesség változásai a baranyai Zselicben.
=1992/3. 255-279.

     Kardhordó Kálmán
A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban.
=1971. 37-54.

Adatok a "Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. 1-2.
=1972. 229-257.; 9174/5. 249-262.

A bólyi és sellyei uradalom 1848-1849-ben.
=1973. 91-113.

Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében.
=1976. 121-151.

     Katona Imre
A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében.
=1971. 191-205.

     Katona Magda
Evlia Cselebi Baranya megyében.
=1982. 13-46.

     Király István
A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Baranya megyében 1848 és 1944 között.
=1989. 289-298.

A dél-dunántúli nemzetiségek állattenyésztése.
=1990/1. 309-344.

     Kisasszondy Éva
Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

     Kiss Béla
Újabb adatok a mohácsi csatatér kutatásához.
=1976. 371-390.

     Kiss Géza (azonos személy Kiss Z. Gézával)
Tájékoztató a Pécsi Tanárképző Főiskola történelem tanszékének termelőszövetkezeti katalógusához.
=1969. 301-322.

Adatok Munkácsy Albert portréjához, különös tekintettel az 1848-1849. évi tevékenységére.
=1973. 115-130.

A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban.
=1974/5. 233-248.

Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben.
=1976. 311-336.

Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában.
=1978. 409-441.

Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből. (1767-1858.)
=1980. 187-244.

     Kiss Z. Géza (azonos személy Kiss Gézával)
Az ormánsági települések változásai a 18-19. században.
=1987/8. 123-157.

Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz.
=1989. 51-73.

A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1848).
=1990/1. 157-203.

Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején. 1817, 1886.
=1992/3. 531-546.

     Komanovics József
A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonása Baranyában.
=1969. 25-49.

A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945-1950).
=1978. 559-568.

A német nemzeti kisebbségek és a kollektív felelősségrevonás kérdése a II. világháború után.
=1987/8. 479-487.

Telepítések Baranyában az 1930-as és az 1940-es években.
=1989. 162-170.

     Komlósi Sándor
Fejezetek a pécsi óvodák történetéből.
=1989. 474-484.

     Kopasz Gábor
A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon. [1837-1867.]
=1968. 35-74.

A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933.
=1969. 89-114.

A pécsváradi közalapítványi iratok.
=1970. 57-77.

Baranya megye háromnegyed-évszázados monográfiája.
=1971. 107-141.

A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága.
=1972. 335-376.

A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848-49-ben.
=1973. 51-90.

Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

Mohács város igazgatásának fejlődése.
=1976. 275-309.

A gyermekvédelem és Baranya megye.
=1977. 197-232.

Vármegyei telepítések a két világháború között.
=1978. 511-557.

     Koroknai Ákos
Az 1896. évi választások Délkelet-Dunántúlon. (Módszertani kísérlet a választási statisztikák és a választói névjegyzékek elemzéséhez. 1-2. [A második rész A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon címmel jelent meg.]
=1983/4. 85-140.; 1985/6. 215-297.

     Koszta László
A pécsi székeskáptalan Árpád-kori hiteleshelyi tevékenységének kiadatlan oklevelei.
=1989. 13-26.

A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1301-1325).
=1990/1. 3-19.

A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1325-1339).
=1992/3. 3-36.

     Kovách Zoltán
Bél Mátyás Janus Pannoniusról.
=1974/5. 121-122.

     Kovács András
Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez.
=1972. 277-289.

A Porges-féle magán kereskedelmi középtanoda.
=1977. 441-457.

     Krisztián Béla
Krisztián Béla - Tímár György: Adatok a magyar-szlovák művészettörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György).
=1980. 425-443.

     Laki János
A pécsváradi járás iskoláinak helyzete 1874-ben Salamon József kir. másodtanfelügyelő jelentése alapján. (Forrásközlemény.)
=1979. 373-384.

A népiskolák fejlődése, illetve stagnálása a két világháború közötti Baranyában.
=1982. 213-254.

     Madas József
Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről.
=1971. 21-35., 1 mell.

Pécs belvárosának utcanevei.
=1977. 397-439., 1 mell.

     Mándoki László
Adalékok a baranyai bosnyák nyelvjáráshoz. - Szemelvények a pécsi szűrszabók céhkönyvéből -.
=1971. 145-155.

Levéltári adat az aradi vértanúk nótájához.
=1973. 163-176.

Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról.
=1981. 161-174.

     Márfi Attila
Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján.
=1982. 257-264.

Adatok Nikelszky Géza munkásságához. (A Nikelszky-hagyaték a Baranya megyei Levéltárban.)
=1983/4. 353-389.

Baranya vármegye egyesületei (1867-1914).
=1985/6. 193-214.

Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950).
=1987/8. 251-288.

Pécs szabad királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. 1- . [A folytatás nem jelent meg.]
=1989. 133-161.

A baranyai szerbek földművelő szövetkezeteinek történetéhez.
=1990/1. 247-273.

Német és magyar teátristák Pécsett a reformkorban.
=1992/3. 421-454.

     Mérei Klára, T.
Az ipar helyzete Mohácson a számok tükrében 1876-1942.
=1976. 253-272.

Baranya megye gyáriparának helyzete a második világháború idején, és az azt követő években.
=1985/6. 417-435,., 10 t., 5 mell.

Dél-Baranya ipara és kereskedelme a 19. sz. második felétől az első világháborúig.
=1989. 330-358.

     Móró Mária Anna
Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig.
=1977. 169-196.

Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775-1779.
=1978. 205-301.

Pécs város és a pécsi joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón. (Forrásközlemények.)
=1979. 467-480.

Az 1828. évi országos összeírás malomtörténeti adatai Baranyában.
=1980. 281-315., 2 mell.

Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai. 1-2.
=1981. 223-255.; 1982. 105-122., 1 mell.

A pécsi malmok 1818. évi felmérése.
=1983/4. 257-276., 2 mell.

Baranya vármegye malmai 1785/86-ban.
=1985/6. 439-474.

Pécs város polgárai (1697-1707).
=1987/8. 51-81.

     Nádor Tamás
Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938).
=1983/4. 415-445.

     Nagy Imre Gábor
Adalékok Mohács nemzetiségeinek nyelvhasználatához a 19. század második felében.
=1987/8. 419-434.

Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében.
=1989. 379-408.

Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895.
=1990/1. 275-308., 3 t.

     Nagy Lajos
Nagy Lajos - Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története.
=1974/5. 129-187., 1 mell.

Nagy Lajos - Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen.
=1977. 325-396.

A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben.
=1978. 15-55.

Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról.
=1978. 57-64.

A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben.
=1978. 65-86.

Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén. (Adatok Baranya vármegye régi vízrajzához.)
=1980. 245-255., 2 mell.

Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány.
=1981. 115-160.

A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt.
=1982. 367-391.

A palotabozsoki parasztok lázadása 1766 novemberében.
=1983/4. 459-490.

A kurucok és a rácok pusztítása Baranya vármegyében 1704 elején.
=1985/6. 13-132.

     Ódor Imre
Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában.
=1985/6. 133-168.

A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában.
=1987/8. 159-180.

Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések.
=1989. 74-120.

Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában.
=1990/1. 61-92.

     Pap László
A mohácsi csata.
=1968. 139-160.

     Pataki János
Okleveles források a XIII-XV. századból. (Közread.: Várnagy Péterné. Ford.: Pataki János.)
=1970. 95-104.

     Pécsi Mihály
Banna Lajosné közli: Pécsi Mihály visszaemlékezése: A kommunista párt megalakulása, a Tanácsköztársaság hónapjai és a fehérterror Baranya meg nem szállt részén.
=1968. 191-196.

     Petrovich Ede
Az egyetemalapító Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye.
=1968. 161-176.

Pécs utcái és házai 1687-ben.
=1969. 193-217., 1 t.

Baranya megye XVIII. századi népoktatása az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében.
=1971. 157-190.

Adalék a pécsi harangöntő műhely történetéhez.
=1972. 195-202.

Baranya megye népoktatása a reformkorban. (1810-1848.)
=1974/5. 263-322.

     Rajczi Péter
Újsághír Magyarországról egy XVI. századbeli nyomtatványban.
=1987/8. 13-20., 2 t.

A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítóképző intézetének története 1895-1948.
=1989. 439-473.

     Reuter Camilló
A Baranya megyére és Pécs városára vonatkozó Árpád-kori oklevelek jegyzéke.
=1969. 219-263.

Reuter Camilló - Zsolt Zsigmond: Nagyváty és környékének helynevei.
=1970. 127-164.

Somodi Zsigmondnak, a pécsi pálos residentia elöljárójának magyar nyelvű levele 1696-ból.
=1972. 455-458.

     Rozs András
Kopács község úrbéri panaszai a 19. század első felében.
=1985/6. 169-192.

A sellyei uradalom javai 1747-ben..
=1987/8. 83-121., 1 mell.

A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945.
=1989. 171-189.

A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein.
=1990/1. 395-410.

     Sáfrány Zsuzsanna
A mohácsi csata emléke egy néprajzi tárgyon.
=1976. 349-352., 1 t.

     Sándor László
Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

Klivényi Jakab. (Források életére és irodalmi munkásságára.)
=1974/5. 323-349.

Sándor László - Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez 1867-1944.
=1976. 417-475.

Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848.
=1977. 131-167.

Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809, 1843).
=1978. 303-332.

A Szózat olaszul.
=1979. 203-214.

Sándor László - Tímár György: Pécs város 1780. évi szabd királyi oklevele.
=1980. 13-58.

Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig.
=1981. 353-381.

     Sarosácz György
Adatok a mohácsi céhek történetéhez.
=1976. 205-224.

A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei.
=1985/6. 515-535.

Földesúr, robot, jobbágyterhek, jobbágysorsok a Pécs környéki bosnyákoknál.
=1987/8.

Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok (horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról.
=1990/1. 205-245.

Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása.
=1992/3. 319-347.

     Seewann, Gerhard
A magyarországi németek fejlődése, a nyelv és tradíciók megőrzésének lehetőségei.
=1990/1. 411-425.

     Síkfői Tamás
Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14. - 1919. március 21. között.
=1978. 445-455.

Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában. (1919. augusztus 1. - 1921. augusztus 22.)
=1983/4. 491-511.

     Simon V. Péter
Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán.
=1989. 121-132.

     Solymár Imre
Solymár Imre - Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához. 1-3.
=1985/6. 495-513.; 1987/8. 385-418.; 1992/3. 477-529.

Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez.
=1990/1. 345-394.

     Sonkoly Károly
Kubinyi Elek bólyi plébános naplója az 1852-1885 közötti évekből.
=1989. 527-558.

A megyefai Jeszenszky-kastély. Megyefa és földesurai.
=1992/3. 199-254.

     Süle Tamás
Baranya és Pécs orvostörténelme érmeken.
=1989. 593-678.

     Szabados Mihályné
Lefkovics Ernő visszaemlékezése: Munkásmozgalom Baranyában a szerb megszállás 33 hónapja alatt. (Közli: --.)
=1968. 177-189.

Szocialista szervezetek Baranyában a két forradalom idején. (Közli: --.)
=1968. 201-223.

A Magyar Kommunista Párt Baranya megyei szervezeteinek megalakulása és harca a demokratikus átalakulásért 1945-ben.
=1969. 141-154.

     Szentistványi Gyuláné
Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946.
=1969. 5-64.

     Szigeti Katalin
Pécs orgonistái és orgonaépítői a késő középkorban.
=1974/5. 13-19.

     Szilágyi Erzsébet
Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez.
=1974/5. 209-229.

     Szili Ferenc
Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban.
=1990/1. 93-154.

Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Horvátországba és Szlavóniába. A kisebbségben élő magyarság sorsa.
=1992/3. 547-575.

     Szinkovich Márta
A szabadművelődési korszak Baranyában.
=1968. 1-34.

A Tanácsköztársaság földrendeletének végrehajtása Baranyában.
=1969. 65-88.

A tanácsülési jegyzőkönyvekről (1950-1954).
=1970. 7-32.

     Szita János
Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején. 1-2.
=1980. 384-422.; 1983/4. 43-72.

     Szita László
A Pécsi Dohánygyár kapitalizmus kori fejlődésének néhány vonása 1912-1944.
=1969. 115-137., 2 t.

A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban.
=1972. 377-428.

Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 5. - augusztus 1.
=1973. 221-249.

Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb adatok a "rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról.
=1974/5. 95-120.

Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében.
=1976. 49-87.

Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona-bányász felkelés történetéhez.
=1977. 489-578.

Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években.
=1978. 87-149.

Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében.
=1979. 501-536.

A dualizmus kori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906).
=1980. 445-493., 1 mell.

Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897-1898-ban.
=1981. 415-444.

A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944.
=1982. 441-556.

A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében.
=1985/6. 603-645.

Újabb adatok az 1687. évi török elleni hadjárat történetéhez.
=1989. 27-50.

"A század legkeményebb, legvéresebb csatája". Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez (1691. augusztus 5-31.).
=1990/1.21-59.

Bécsi haditudósítások az 1687. évi hadjáratról (1687. május - november).
=1992/3. 37-84.

     Szita László, ifj.
A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban.
=1989. 299-329.

     Szkladányi Péter
Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya. (1769 Kormeuburg -1843 Pécs.)
=1979. 13-108.

Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete.
=1980. 81-151.

Színházi zene Pécsett a 19. század első felében.
=1983/4. 391-413.

     Szőts Zoltán
Solymár Imre - Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához. 1-3.
=1985/6. 495-513.; 1987/8. 395-418.; 1992/3. 477-529.

     Szüts Emil
Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847).
=1972. 259-275.

Baranya megye 1848-1849-ben.
=1973. 13-50.

Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920).
=1982. 191-212.

Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában.
=1983/4. 141-173.

Baranyai-pécsi autonómiai tervek 1918-1921.
=1985/6. 299-322.

     Taba István
Mohács ipara és kereskedelme 1786-ban.
=1976. 187-204.

Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786).
=1977. 103-129.

     Takács József
Az 1. bolgár hadsereg drávamenti harcai a visszaemlékezések tükrében.
=1970. 167-177.

     Taksonyi József
Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez. A "Pécsi Memoriale".
=1972. 129-146.

     Tegzes Ferenc
Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

Baranyai-pécsi kronológia 1848/49. (Összeáll.: - -.)
=1973. 415-424.

Sándor László - Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez 1867-1944.
=1976. 417-475.

A Pécsi Munkásiskola 1906-1914. (Válogatás a korabeli sajtóból a pécsi munkásmozgalom oktatási tevékenységéhez.)
=1977. 459-487.

A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első feléből.
=1978. 457-509.

Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921.
=1979. 441-464.

Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938).
=1980. 495-531.

Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899).
=1981. 445-462.

Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában.
=1982. 123-162.

Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának "különleges alakulatai" a dualizmus időszakában. 1-2.
=1987/8. 225-250.; 1989. 409-436.

Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az antant-szerb megszállás alatti Baranyában. 1918-1921. 1- . [A folytatás nem jelent meg.]
=191992/3. 137-198.

     Tilkovszky Loránt
Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945).
=1983/4. 549-574.

Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország föderalizálásáról.
=1985/6. 647-671.

Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságaiban 1920 júliusában.
=1987/8. 435-478.

Nemzetiségpolitika Magyarországon 1918/1919 - 1944/1945.
=1990/1. 427-449.

     Tímár György
Profán és templomtitulusból eredő falunevek találkozása a XIV. századi Baranya Ény-i szögletén.
=1971. 7-20.

Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564).
=1972. 7-127., 1 t.

XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya területéről.
=1974/5. 21-94., 1 mell.

Sándor László - Tímár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele.
=1980. 13-58., 1 t.

Krisztián Béla - Tímár György: Adatok a magyar-szlovák művészettörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György).
=1980. 425-443.

Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában.
=1981. 13-56.

A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696).
=1982. 47-104., 1 mell.

A Duna-Drávaszög népesedéstörténete.
=1987/8. 343-372.

     Török Géza
A Kerületi Tanácsok Pécsett.
=1972. 429-453.

Földbirtokviszonyok és mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben.
=1980. 317-360.

     Vargha Dezső
Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1862-1902.
=1979. 177-200.

Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949.
=1980. 153-183.

Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához.
=1981. 257-292.

Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935.
=1982. 341-363.

Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége 1936-1944.
=1983/4. 203-227.

Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944).
=1985/6. 323-354.

A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunka-rendszer (1929-1940).
=1987/8. 315-339.

Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944.
=1989. 266-286.

     Vargha Károly
Ibafa. (Falutörténeti vázlat és földrajzi névgyűjtés 1954-ből.)
=1968. 115-132.

Baranya és Pécs monográfiájának és községeink új lexikonjának tervéről.
=1968. 133-138.

A honismereti mozgalom Baranya megyében.
=1970. 107-123.

     Várnagy Péterné
Okleveles források a XIII-XV. századból. (Közread.: Várnagy Péterné. Ford.: Pataki János.)
=1970. 95-104.

     Vass Előd
Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai.
=1976. 15-48.

A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása.
=1977. 15-93., 1 t.

     Vonyó József
A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936).
=1983/4. 175-202., 2 mell.

Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején.
=1985/6. 355-380., 4 mell.

Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban.
=1987/8. 289-314.

Dokumentumok a Nemzeti Egység Pártja Baranya megyei megszervezéséhez és működéséhez.
=1989. 235-265.

Adatok és dokumentumok két parlamenti választásról (Mohács, 1935 és 1939).
=1992/3. 117-136.

     Vörös Vince
Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában.
=1989. 190-234.

     Zsolt Zsigmond
Reuter Camilló - Zsolt Zsigmond: Nagyváty és környékének helynevei.
=1970. 127-164.

Boda község helynevei.
=1972. 459-483., 1 sztl. p.






Tárgyszavas rész


     adóösszeírás
Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564).
=1972. 7-127., 1 t.

Tímár György: XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről.
=1974/5. 21-94., 1 mell.

Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrása.
=1976. 15-48.

Vass Előd: A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása.
=1977. 15-93., 1 t.

     agrármozgalom
Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897-1898-ban.
=1981. 415-444.

     államosítás
Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága.
=1972. 335-376.

Szita László: A dualizmus kori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906).
=1980. 445-493., 1 mell.

     állattartás
Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban.
=1971. 37-54.

Sarosácz György: Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása.
=1992/3. 319-347.

     állattenyésztés
Király István: A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Baranya megyében 1848 és 1944 között.
=1989. 289-298.

Szita László ifj.: A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban.
=1989. 299-329.

Király István: A dél-dunántúli nemzetiségek állattenyésztése.
=1990/1. 309-344.

     Almamellék
Benkő Péter: Almamellék község parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945.).
=1971. 89-104.

     Amtmann Prosper
Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete.
=1980. 81-151.

     Angster orgonagyár
Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve (1867-1917).
=1979. 109-175.

Kovács Emil: A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerei (1983-ban).
=1989. 559-592.

     Anjou-kor
Tímár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában.
=1981. 13-56.

Koszta László: A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1301-1325).
=1990/1. 3-19.

Koszta László: A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1325-1339).
=1992/3. 3-36.

     antant megszállás ld. szerb megszállás


     aradi vértanúk
Mándoki László: Levéltári adat az aradi vértanúk nótájához.
=1973. 163-176.

     Arany Sas patika
Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696-1926.
=1974/5. 189-208.

     Árpád-kor
Reuter Camilló: A Baranya megyére és Pécs városára vonatkozó Árpád-kori oklevelek jegyzéke.
=1969. 219-263.

Koszta László: A pécsi székeskáptalan Árpád-kori hiteleshelyi tevékenységének kiadatlan oklevelei.
=1989. 13-26.

     árvaházak
Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye.
=1977. 197-232.

     autonómia
Szüts Emil: Baranyai-pécsi autonómiai tervek 1918-1921.
=1985/6. 299-322.

Tilkovszky Loránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságaiban 1920 júliusában.
=1987/8. 435-478.

     Bajcsy-Zsilinszky Endre
Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország föderalizálásáról.
=1985/6. 647-671.

     Balázs Ferenc
Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944.
=1982. 441-556.

     bányászat
Babics András: A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárakban található forrásai. (I.) [A folytatás nem jelent meg.]
=1969. 157-174.

Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete.
=1982. 295-317.

Rozs András: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein.
=1990/1. 395-410.

     Baranyai Okmánytár
Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

     Batthyány uradalom
Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban.
=1971. 37-54.

Kardhordó Kálmán: Adatok a "Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. 1-2.
=1972. 229-257.; 1974/5. 249-262.

Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848-1849-ben.
=1973. 91-113.

Nagy Lajos: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról.
=1978. 57-64.

Nagy Lajos: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben.
=1978. 65-86.

Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809, 1843).
=1978. 303-332.

Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt.
=1982. 367-391.

     Bécs
Szita László: Bécsi haditudósítások az 1687. évi hadjáratról (1687. május - november).
=1992/3. 37-84.

     Bél Mátyás
Kovách Zoltán: Bél Mátyás Janus Pannoniusról.
=1974/5. 121-122.

     Berkesd
Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig.
=1981. 353-381.

     Berks M. Péter
Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete.
=1982. 295-317.

     bibliográfia
Kiss Géza: Tájékoztató a Pécsi Tanárképző Főiskola történelem tanszékének termelőszövetkezeti katalógusáról.
=1969. 301-322.

Boda Miklósné: Bibliográfia Mohács történetéhez.
=1976. 479-500.

Boda Miklósné: Válogatott bibliográfia Baranya település- és nemzetiségtörténetéhez.
=1978. 569-591.

     birtokviszonyok
Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében.
=1972. 291-333.

Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben.
=1980. 317-360.

Füzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években.
=1980. 361-379.

Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig.
=1981. 353-381.

     Boda
Zsolt Zsigmond: Boda község helynevei.
=1972. 459-483., 1 sztl. p.

     bolgárok
Takács József: Az 1. bolgár hadsereg drávamenti harcai a visszaemlékezések tükrében.
=1970. 167-177.

Gjurov, Alexander: Bolgár betelepülők Baranya megyében (1870-1944) az évszázados hagyományok tükrében.
=1992/3. 349-420.

     Bóly
Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban.
=1971. 37-54.

Kardhordó Kálmán: Adatok a "Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. 1-2.
=1972. 229-257.; 1974/5. 249-262.

Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848-1849-ben.
=1973. 91-113.

Sándor László Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809, 1843).
=1978. 303-332.

Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt.
=1982. 367-391.

Sonkoly Károly: Kubinyi Elek bólyi plébános naplója az 1852-1885 közötti években.
=1989. 527-558.

     bosnyákok ld. horvátok


     Bukovina
Solymár Imre - Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához. 1-3.
=1985/6. 495-513.; 1987/8. 385-418.; 1992/3. 477-529.

     Bükkösd
Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához.
=1981. 257-292.

     céhek
Mándoki László: Adalékok a baranyai bosnyák nyelvjáráshoz. - Szemelvények a pécsi szűrszabók céhkönyvéből. -
=1971. 145-155.

Sarosácz György: Adatok a mohácsi céhek történetéhez.
=1976. 205-224.

Eperjessy Géza: A pécsi kézműipar reformkori történetéhez.
=1977. 253-280.

Erdődi Gyula: Válogatott levéltári források a pécsi céhek válságának időszakához 1848-1872.
=1977. 281-324.

Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához.
=1980. 59-80.

     cigányság
Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775-1779.
=1978. 205-301.

     cukorgyártás
Kopasz Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon. [1837-1867.]
=1968. 35-74.

     Dárda
Babics András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban.
=1981. 175-222.

     Dél-Dunántúl
Kopasz Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon. [1837-1867.]
=1968. 35-74.

Kopasz Gábor: A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933.
=1969. 89-114.

Kopasz Gábor: Az 1929-1933. évi világgazdasági válság hatása a Dél-Dunántúlon.
=1974/5. 353-378.

Király István: A dél-dunántúli nemzetiségek állattenyésztése.
=1990/1. 309-344.

Solymár Imre: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez.
=1990/1. 345-394.

     Délkelet-Dunántúl
Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944.
=1982. 441-556.

Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949.
=1982. 557-593.

Iványosi-Szabó Tibor: Délkelet-Dunántúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában.
=1983/4. 13-24.

Koroknai Ákos: Az 1896. évi választások Délkelet-Dunántúlon. (Módszertani kísérlet a választási statisztikák és a választói névjegyzékek elemzéséhez.) 1-2. [A második rész: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon címmel jelent meg.]
=1983/4. 85-140.; 1985/6. 215-297.

Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.
=1983/4. 575-602.

Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében.
=1985/6. 603-645.

Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. 1-2.
=1985/6. 715-772.; 1987/8. 489-543., 1 mell.

Szita László, ifj.: A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban.
=1989. 299-329.

Szili Ferenc: Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Horvátországba és Szlavóniába. A kisebbségben élő magyarság sorsa.
=1992/3. 547-575.

     délszlávok
Síkfői Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14. - 1919. március 21. között.
=1978. 445-455.

Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első feléből.
=1978. 457-509.

Fogarassy László: A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921.
=1985/6. 537-574., 1 mell.

     demográfia ld. népesség


     diákjólét
Baranya Margit: A pécsi egyetem diákjóléti intézményeinek működése a felszabadulás után.
=1970. 33-55.

     dikális konskripció ld. adóösszeírás


     dohánygyár
Szita László: A Pécsi Dohánygyár kapitalizmus kori fejlődésének néhány vonása 1912-1944.
=1969. 115-137., 2 t.

     Drávamente
Takács József: Az 1. bolgár hadsereg drávamenti harcai a visszaemlékezések tükrében.
=1970. 167-177.

Fáncsy József: Adatok a Dráva menti falvak újjáépítésének történetéhez az egykorú iratok és a sajtó alapján.
=1971. 243-278.

     Drávaszabolcs
Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében.
=1972. 291-333.

     Drávaszög
Kiss Z. Géza: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején. 1817, 1886.
=1992/3. 531-546.

     Dráva-völgy
Kiss Z. Géza: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849).
=1990/1. 157-203.

     Duna-Drávaszög
Tímár György: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete.
=1987/8. 343-372.

     Dunagőzhajózási Társaság
Rozs András: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein.
=1990/1. 395-410.

     Dunaszekcső
Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei.
=1974/5. 379-391.

Vass Előd: A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása.
=1977. 15-93., 1 t.

     egészségügy
Baranyai Aurél: Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig.
=1976. 393-416.

Taba István: Baranya megye egészségügyi viszonyai II. József idején (1786).
=1977. 103-129.

Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány.
=1981. 115-160.

Süle Tamás: Baranya és Pécs orvostörténelme érmeken.
=1989. 593-678.

     egyesületek
Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig.
=1977. 169-196.

Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből.
=1979. 215-264.

Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914).
=1985/6. 193-214.

Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950).
=1987/8. 251-288.

Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. 1- . [A folytatás nem jelent meg.]
=1989. 133-161.

Rozs András: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945.
=1989. 171-189.

Márfi Attila: A baranyai szerbek földművelő szövetkezetinek történetéhez.
=1990/1. 247-273.

Fogarassy László: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945).
=1992/3. 577-590.

     egyetem
Baranya Margit: A pécsi egyetem diákjóléti intézményeinek működése a felszabadulás után.
=1970. 33-55.

     egyházi birtokok
Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban.
=1978. 151-204.

     egyházi társadalom
Tímár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában.
=1981. 13-56.

     egyházlátogatási jegyzőkönyvek
Petrovich Ede: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében.
=1971. 157-190.

Galambos Ferenc: A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái 1775-ig.
=1974/5. 123-128.

Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban. (1810-1848.)
=1974/5. 263-322.

     egyháztörténet
Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez. A "Pécsi Memoriale".
=1972. 129-146.

Reuter Camilló: Somodi Zsigmondnak, a pécsi pálos residentia elöljárójának magyar nyelvű levele 1696-ból.
=1972. 455-458.

Fricsy Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613-1629.
=1981. 57-105.

Mándoki László: Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról.
=1981. 161-174.

Galambos Ferenc: Winkler Mihály a "közjó" előmozdítója a 18. században.
=1989. 495-526.

     egyletek ld. egyesületek


     ellenforradalmi rendszer
Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban.
=1972. 377-428.

Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849-1850.
=1973. 131-161.

     emigráció
Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 5. - augusztus 1.
=1973. 221-249.

     eozin
Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében.
=1971. 191-205.

     érmek ld. numizmatika


     értelmiség
Glósz József: Hainer Ignác - a nemesi értelmiség a reformkori Baranyában.
=1983/4. 25-42.

     Evlia Cselebi
Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében.
=1982. 13-46.

     falunevek ld. helynevek


     Fehér Sándor
Erdődi Gyula: Adatok Fehér Sándor életéhez.
=1979. 265-304.

     filoxéravész
Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez.
=1972. 277-289.

     forradalom és szabadságharc, 1848-1849
Szüts Emil: Baranya megye 1848-1849-ben.
=1973. 13-50.

Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848-49-ben.
=1973. 51-90.

Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848-1849-ben.
=1973. 91-113.

Kiss Géza: Adatok Munkácsy Albert portréjához, különös tekintettel az 1848-1849. évi tevékenységére.
=1973. 115-130.

Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika 1848-1849.
=1973. 179-210.

Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója [1848-1856].
=1973. 211-220.

Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 5 - augusztus 1.
=1973. 221-249.

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár Somogy megyei kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849 május - augusztus.
=1973. 251-292.

Baranya Margit - Bezerédy Győző - Fáncsy József - Kardhordó Kálmán - Kisasszondy Éva - Kopasz Gábor - Sándor László - Szita László - Tegzes Ferenc közread.: Baranyai Okmánytár 1848-1849.
=1973. 295-413.

Tegzes Ferenc összeáll.: Baranyai-pécsi kronológia 1848/49.
=1973. 415-424.

Simon V. Péter: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán.
=1989. 121-132.

     föderalizálás
Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország föderalizálásáról.
=1985/6. 647-671.

     főiskolás egyesületek ld. egyesületek


     földrajzi nevek ld. helynevek


     francia háborúk ld. napóleoni háborúk


     Fuchs család
Hauer Zoltánné Fuchs Teréz visszaemlékezése: A sásdi Fuchs család forradalmár tagjairól. (Közli: Banna Lajosné.)
=1968. 197-200.

     gazdamozgalom
Vörös Vince: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában.
=1989. 190-234.

     gazdaság
Benkő Péter: Almamellék parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945.).
=1971. 89-104.

Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében.
=1976. 49-87.

Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében.
=1976. 89-120.

Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében.
=1976. 121-151.

Baranya Margit: Mohács népességének fejlődése és gazdasági helyzete a XIX. század második felében.
=1976. 153-183.

Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig.
=1981. 353-381.

Solymár Imre: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez.
=1991/1. 345-394.

     gazdasági válság
Kopasz Gábor: A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933.
=1969. 89-114.

Kopasz Gábor: Az 1929-1933. évi világgazdasági válság hatása a Dél-Dunántúlon.
=1974/5. 353-378.

Vargha Dezső: Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935.
=1982. 341-363.

Vargha Dezső: Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége 1936-1944.
=1983/4. 203-227.

Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunka-rendszer (1929-1940).
=1987/8. 315-339.

Vargha Dezső: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944.
=1989. 266-286.

     Gömbös-kormány
Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején.
=1985/6. 355-380., 4 mell.

     Grác
Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 5 - augusztus 1.
=1973. 221-249.

     gyáripar ld. ipar


     gyermekvédelem
Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye.
=1977. 197-232.

     gyógyszerészet
Baranyai Aurél: Baranya megye gyógyszerészeti emlékeiből.
=1972. 203-217., 11 sztl. p.

Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696-1926.
=1974/5. 189-208.

     Gyöngyös
Nagy Lajos: Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén. (Adatok Baranya vármegye régi vízrajzához.)
=1980. 245-255., 2 mell.

     haditudósítás
Szita László: Bécsi haditudósítások az 1687. évi hadjáratról (1697. május - november.)
=1992/3. 37-84. zzz

     Hainer Ignác
Glósz József: Hainer Ignác - a nemesi értelmiség a reformkori Baranyában.
=1983/4. 25-42.

     halászat
Adnrásfalvy Bertalan: A mohácsiak halászata a XVIII. és XIX. században.
=1976. 339-347.

     harangöntés
Petrovich Ede: Adalék a pécsi harangöntő műhely történetéhez.
=1972. 195-202.

     Hauer Zoltánné Fuchs Teréz
Hauer Zoltánné Fuchs Teréz visszaemlékezése: A sásdi Fuchs család forradalmár tagjairól. (Közli: Banna Lajosné.)
=1968. 197-200.

     házak
Petrovich Ede: Pécs utcái és házai 1687-ben.
=1969. 193-217., 1 t.

     helynevek
Vargha Károly: Ibafa. (Falutörténeti vázlat és földrajzi névgyűjtés 1954-ből.)
=1968. 115-132.

Reuter Camilló - Zsolt Zsigmond: Nagyváty és környékének helynevei.
=1970. 127-164.

Tímár György: Profán és templomtitulusból eredő falunevek találkozása a XIV. századi Baranya Ény-i szögletén.
=1971. 7-20.

Zsolt Zsigmond: Boda község helynevei.
=1972. 459-483., 1 sztl. p.

     hiteleshelyi tevékenység
Koszta László: A pécsi székeskáptalan Árpád-kori hiteleshelyi tevékenységének kiadatlan levelei.
=1989. 13-26.

     hódoltság ld. török hódoltság


     honismeret
Vargha Károly: A honismereti mozgalom Baranya megyében.
=1970. 107-123.

     Horváth János
Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 5 - augusztus 1.
=1973. 221-149.

     horvátok
Mándoki László: Adalékok a baranyai bosnyák nyelvjáráshoz. - Szemelvények a pécsi szűrszabók céhkönyvéből. -
=1971. 145-155.

Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897-1898-ban.
=1981. 415-444.

Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei.
=1985/6. 515-535.

Sarosácz György: Földesúr, robot, jobbágyterhek, jobbágysorsok a Pécs környéki bosnyákoknál.
=1987/8. 373-384.

Kiss Z. Géza: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai és társadalomtörténész szemével (1664-1849).
=1990/1. 157-203.

Sarosácz György: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok (horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról.
=1990/1. 205-245.

Sarosácz György: Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása.
=1992/3. 319-347.

     Horvátország
Szili Ferenc: Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Horvátországba és Szlavóniába. A kisebbségben élő magyarság sorsa.
=1992/3. 547-575.

     Ibafa
Vargha Károly: Ibafa. (Falutörténeti vázlat és földrajzi névgyűjtés 1954-ből..)
=1968. 115-132.

     ínségmunka ld. szociálpolitika


     ipar
Kopasz Gábor: A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon. [1837-1867.]
=1968. 35-74.

Szita László: A Pécsi Dohánygyár kapitalizmus kori fejlődésének néhány vonása 1912-1944.
=1969. 115-137., 2 t.

Babics András: A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárakban található forrásai. (I.) [A folytatás nem jelent meg.]
=1969. 157-174.

Petrovich Ede: Adalék a pécsi harangöntő műhely történetéhez.
=1972. 195-202.

Taba István: Mohács ipara és kereskedelme 1786-ban.
=1976. 187-204.

Horváth Csilla, B.: Adatok a mohácsi selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig 1905-1923.
=1976. 235-252.

Mérey Klára, T.: Az ipar helyzete Mohácson a számok tükrében 1876-1942.
=1976. 253-272.

Eperjessy Géza: A pécsi kézműipar reformkori történetéhez.
=1977. 253-280.

Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve (1867-1917).
=1979. 109-175.

Erdődi Gyula: Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában.
=1981. 391-413.

Erdődi Gyula: Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között.
=1982. 163-190.

Babics András: Berks M. Péter az első bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete.
=1982. 295-317.

Mérey Klára, T.: Baranya megye gyáriparának helyzete a második világháború idején, és az azt követő években.
=1985/6. 417-435., 10 t., 5 mell.

Mérey Klára, T.: Dél-Baranya ipara és kereskedelme a 19. sz. második felétől az első világháborúig.
=1989. 350-358.

     iparművészet
Márfi Attila: Adatok Nikelszky Géza munkásságához. (A Nikelszky-hagyaték a Baranya Megyei Levéltárban.)
=1983/4. 353-389.

     iparoktatás ld. oktatás


     irodalom
Kiss Géza: A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban.
=1974/5. 233-248.

Sándor László: Klivényi Jakab. (Források életére és irodalmi munkásságára.)
=1974/5. 323-349.

Sándor László: A Szózat olaszul.
=1979. 203-214.

Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből.
=1979. 215-264.

Erdődi Gyula: Adatok Fehér Sándor életéhez.
=1979. 265-304.

Huber Kálmánné: A Pannonia folyóirat története 1935-1943. [Repertóriummal.]
=1979. 305-370.

Boda Miklós: A "sevillai kódexek" és a Janus Pannonius-szöveghagyományok kérdőjelei.
=1985/6. 475-493.

     iskolák ld. oktatás


     Janus Pannonius
Petrovich Ede: Az egyetemalapító Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye.
=1968. 161-175.

Kovách Zoltán: Bél Mátyás Janus Pannoniusról.
=1974/5. 121-122.

Boda Miklós: A "sevillai kódexek" és a Janus Pannonius-szöveghagyományok kérdőjelei.
=1985/6. 475-493.

     Janus Pannonius Irodalmi Társaság
Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből.
=1979. 215-264.

     jelvények ld. numizmatika


     Jeszenszky uradalom
Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához.
=1981. 257-292.

Sonkoly Károly: A megyefai Jeszenszky-kastély. Megyefa és földesurai.
=1992/3. 199-254.

     jobbágyság
Szüts Emil: Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847).
=1972. 259-275.

Iványosi-Szabó Tibor: Baranyai-somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben.
=1981. 107-113.

Nagy Lajos: A palotabozsoki parasztok lázadása 1766 novemberében.
=1983/4. 459-490.

Rozs András: Kopács község úrbéri panaszai a 19. sz. első felében.
=1985/6. 169-192.

Sarosácz György: Földesúr, robot, jobbágyterhek, jobbágysorsok a Pécs környéki bosnyákoknál.
=1987/8. 373-384.

Kiss Z. Géza: Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz.
=1989. 51-73.

Simon V. Péter: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán.
=1989. 121-132.

     joglyceum
Móró Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón. (Forrásközlemények.)
=1979. 467-480.

     juhtenyésztés
Szita László, ifj.: A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban.
=1989. 299-329. zzz

     kamarai igazgatás
Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben.
=1978. 15-55.

     Károlyi Gyula gróf
Füzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években.
=1980. 361-379.

     katonafelkelés
Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona-bányász felkelés történetéhez.
=1977. 489-578.

     Kecskemét
Iványosi-Szabó Tibor: Baranyai-somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben.
=1981. 107-113.

Iványosi-Szabó Tibor: Délkelet-Dunántúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában.
=1983/4. 13-24.

     Kelemen József
Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója [1848-1856].
=1973. 211-220.

     kereskedelem
Taba István: Mohács ipara és kereskedelme 1786-ban.
=1976. 187-204.

Mérey Klára, T.: Dél-Baranya ipara és kereskedelme a 19. sz. második felétől az első világháborúig.
=1989. 330-358.

     kereskedelmi iskola ld. oktatás


     kisebbség
Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország föderalizálásáról.
=1985/6. 647-671.

Komanovics József: A német nemzeti kisebbségek és a kollektív felelősségrevonás kérdése a második világháború után.
=1987/8. 479-487.

Szili Ferenc: Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Horvátországba és Szlavóniába. A kisebbségben élő magyarság sorsa.
=1992/3. 547-575.

Fogarassy László: A pozsonyi magyar főiskolai egyesületek történetéhez (1937-1945).
=1992/3. 577-590.

     kisipar ld. ipar


     kivándorlás
Fáncsy József: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke.
=1969. 175-191.

Szili Ferenc: Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Horvátországba és Szlavóniába. A kisebbségben élő magyarság sorsa.
=1992/3. 547-575.

     Klivényi Jakab
Sándor László: Klivényi Jakab. (Források életére és irodalmi munkásságára.)
=1974/5. 323-349.

     kódexek
Boda Miklós A "sevillai kódexek" és a Janus Pannonius-szöveghagyomány kérdőjelei.
=1985/6. 475-493.

     kollektív felelősségrevonás
Komanovics József: A német nemzeti kisebbségek és a kollektív felelősségrevonás kérdése a második világháború után.
=1987/8. 479-487.

     kommunista párt
Pécsi Mihály visszaemlékezése: A kommunista párt megalakulása, a Tanácsköztársaság hónapjai és a fehérterror Baranya meg nem szállt részén. (Közli: Banna Lajosné.)
=1968. 191-196.

Szabados Mihályné: A Magyar Kommunista Párt Baranya megyei szervezeteinek megalakulása és harca a demokratikus átalakulásért 1945-ben.
=1969. 141-154.

     Kopács
Rozs András: Kopács község úrbéri panaszai a 19. század első felében.
=1985/6. 169-192.

     Kölked
Bezerédy Győző: Kölked története. (1. rész.) [A folytatás nem jelent meg.]
=1971. 55-87.

     könyvtárak
Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig.
=1977. 169-196.

     Körcsönye
Nagy Lajos: Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén. (Adatok Baranya vármegye régi vízrajzához.)
=1980. 245-255., 2 mell.

     Kövér János
Fényes Miklós: Múlt századi dokumentum 1526-ról. [Kövér János egyházi beszéde, 1837.]
=1976. 355-370.

     közigazgatás
Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága.
=1972. 335-376.

Török Géza: A Kerületi tanácsok Pécsett.
=1972. 429-453.

Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése.
=1976. 275-309.

Kiss Géza: Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben.
=1976. 311-336.

Vass Előd: A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása.
=1977. 15-93., 1 t.

Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején. 1-2.
=1980. 383-422.; 1983/4. 43-72.

Tegzes Ferenc: Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899).
=1981. 445-462.

Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában.
=1982. 123-162.

Szüts Enil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről. (1918-1920).
=1982. 191-212.

Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944).
=1985/6. 323-354.

Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703).
=1987/8. 21-50.

Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának "különleges alakulatai" a dualizmus időszakában. 1-2.
=1987/8. 225-250.; 1989. 409-436.

Nagy Imre Gábor: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében.
=1989. 379-408.

Tegzes Ferenc: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az antant-szerb megszállás alatti Baranyában. 1918-1921. 1- . [A folytatás nem jelent meg.]
=1992/3. 137-198.

     közlekedés
Erdősi Ferenc: Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a XIX. század második felében.
=1985/6. 383-416.

Erdősi Ferenc: Baranya megye XIX. század végi helyiérdekű vasútjai.
=1989. 359-376.

     közmunka
Cseresnyés Ferenc: A közmunka szabályozásának főbb állomásai Baranyában a 19. sz. második felében.
=1983/4. 73-83.

     közoktatás ld. oktatás


     községek
Vargha Károly: Baranya és Pécs új monográfiájának és községeink új lexikonjának tervéről.
=1968. 133-138.

Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétei.
=1972. 147-185., 8 sztl. p.

Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában.
=1978. 397-408.

Bezerédy Győző: Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein.
=1980. 257-279.

     Kubinyi Elek
Sonkoly Károly: Kubinyi Elek bólyi plébános naplója az 1852-1885 közötti években.
=1989. 527-558.

     kuruc csapatok
Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a "rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról.
=1974/5. 95-120.

Nagy Lajos: A kurucok és a rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején.
=1985/6. 13-132.

     kutak ld. vízvezeték


     Lapis tető
Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján.
=1982. 257-264.

     lapkiadás
Huber Kálmánné: Pécsi humorisztikus lapok (1872-1921).
=1983/4. 277-329.

     Lefkovics Ernő
Lefkovics Ernő visszaemlékezése: Munkásmozgalom Baranyában a szerb megszállás 33 hónapja alatt. (Közli: Szabados Mihályné.)
=1968. 177-189.

     lexikon
Vargha Károly: Baranya és Pécs új monográfiájának és községeink új lexikonjának tervéről.
=1968. 133-138.

     licenciátus
Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. századi történetéhez. A "Pécsi Memoriale".
=1972. 129-146.

     Lickl György
Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya. (1769 Korneuburg - 1843 Pécs.)
=1979. 13-108.

     Mágocs
Hertelendi Henriette: Mágocs község monográfiájából.
=1968. 225-230.

     magyarság
Szili Ferenc: Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Horvátországba és Szlavóniába. A kisebbségben élő magyarság sorsa.
=1992/3. 547-575.

Fogarassy László: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945).
=1992/3. 577-590.

     malom
Móró Mária Anna: Az 1828. évi országos összeírás malomtörténeti adatai Baranyában.
=1980. 281-315., 2 mell.

Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai. 1-2.
=1981. 223-255.; 1982. 105-122., 1 mell.

Móró Mária Anna: A pécsi malmok 1818. évi felmérése.
=1983/4. 257-276., 2 mell.

Móró Mária Anna: Baranya vármegye malmai 1785/86-ban.
=1985/6. 439-474.

     Márévár
Boreczky Beatrix: Márévár története a XIV-XV. században.
=1970. 79-92.

     Margitai József
Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első feléből.
=1978. 457-509.

     Mátyás Flórián
Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez.
=1974/5. 209-229.

     Mecsek
Babics András: A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárakban található forrásai. (I.) [A folytatás nem jelent meg.]
=1969. 157-174.

Babics András: Berks M. Péter az első bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete.
=1982. 295-317.

     Mecseknádasd
Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához.
=1978. 371-396.

     Megyefa
Sonkoly Károly: A megyefai Jeszenszky-kastély. Megyefa és földesurai.
=1992/3. 199-254.

     menhelyek
Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye.
=1977. 197-232.

     mezőgazdaság
Dávid Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában.
=1968. 75-114.

Komanovics József: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonása Baranyában.
=1969. 25-49.

Baranya Margit: A baranyai mezőgazdaság helyzete a felszabadulástól a földosztásig.
=1969. 267-297.

Benkő Péter: Almamellék község parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945).
=1971. 89-104.

Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben.
=1980. 317-360.

Király István: A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Baranya megyében 1848 és 1944 között.
=1989. 289-298.

Szita László, ifj.: A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban.
=1989. 299-329.

Sarosácz György: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok (horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról.
=1990/1. 205-245.

Sarosácz György: Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása.
=1992/3. 319-347.

     Mezőgazdasági Kamara
Kopasz Gábor: A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933.
=1969. 89-114.

     migráció
Iványosi-Szabó Tibor: Baranyai-somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben.
=1981. 107-113.

Iványosi-Szabó Tibor: Délkelet-Dunántúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában.
=1983/4. 13-24.

     Mohács
Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai.
=1976. 15-48.

Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében.
=1976. 49-87.

Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében.
=1976. 89-120.

Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében.
=1976. 121-151.

Baranya Margit: Mohács népességének fejlődése és gazdasági helyzete a XIX. század második felében.
=1976. 153-183.

Taba István: Mohács ipara és kereskedelme 1786-ban.
=1976. 187-204.

Sarosácz György: Adatok a mohácsi céhek történetéhez.
=1976. 205-224.

Borsy Károly: Adatok a mohácsi nyomdászat kezdeti időszakához.
=1976. 225-234.

Horváth Csilla, B.: Adatok a mohácsi selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig 1905-1923.
=1976. 235-252.

Mérey Klára, T.: Az ipar helyzete Mohácson a számok tükrében 1876-1942.
=1976. 253-272.

Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése.
=1976. 275-309.

Kiss Géza: Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben.
=1976. 311-336.

Andrásfalvy Bertalan: A mohácsiak halászata a XVIII. és XIX. században.
=1976. 339-347.

Baranyai Aurél: Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig.
=1976. 393-416.

Sándor László - Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez 1867-1944.
=1976. 417-475.

Boda Miklósné: Bibliográfia Mohács történetéhez.
=1976. 479-500.

Vass Előd: A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása.
=1977. 15-93., 1 t.

Nagy Imre Gábor: Adalékok Mohács nemzetiségeinek nyelvhasználatához a 19. század második felében.
=1987/8. 419-434.

Nagy Imre Gábor: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében.
=1989. 379-408.

Vonyó József: Adatok és dokumentumok két parlamenti választásról (Mohács, 1935 és 1939).
=1992/3. 117-136.

     mohácsi csata
Pap László: A mohácsi csata.
=1968. 139-160.

Sáfrány Zsuzsanna: A mohácsi csata emléke egy néprajzi tárgyon.
=1976. 349-352., 1 t.

Fényes Miklós: Múlt századi dokumentum 1526-ról. [Kövér János egyházi beszéde, 1837.]
=1976. 355-370.

Kiss Béla: Újabb adatok a mohácsi csatatér kutatásához.
=1976. 371-390.

     Munkácsy Albert
Kiss Géza: Adatok Munkácsy Albert portréjához, különös tekintettel az 1848-1849. évi tevékenységére.
=1973. 115-130.

     munkanélküliség ld. szociálpolitika


     munkásmozgalom
Lefkovics Ernő visszaemlékezése: Munkásmozgalom Baranyában a szerb megszállás 33 hónapja alatt. (Közli: Szabados Mihályné.)
=1968. 177-189.

Hauer Zoltánné Fuchs Teréz visszaemlékezése: A sásdi Fuchs család forradalmár tagjairól. (Közli: Banna Lajosné.)
=1968. 197-200.

Szabados Mihályné: Szocialista szervezetek Baranyában a két forradalom idején. (Közli: --.)
=1968. 201-223.

Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban.
=1972. 377-428.

Tegzes Ferenc: A Pécsi Munkásiskola 1906-1914. (Válogatás a korabeli sajtóból a pécsi munkásmozgalom oktatási tevékenységéhez.)
=1977. 459-487.

Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona-bányász felkelés történetéhez.
=1977. 489-578.

Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéből 1916-1921.
=1979. 441-464.

Síkfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában. (1919. augusztus 1. - 1921. augusztus 22.)
=1983/4. 491-511.

     művelődés
Szinkovich Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában.
=1968. 1-34.

Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében.
=1979. 501-536.

Krisztián Béla - Tímár György: Adatok a magyar-szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György).
=1980. 425-443.

Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei.
=1985/6. 515-535.

     Nagy Benjamin, szodói
Borsy Károly: Szodói Nagy Benjamin pécsi nyomdász szabad sajtós tevékenységének megtorlása 1849-ben.
=1982. 319-339.

     Nagyharsány
Szita László: Újabb adatok az 1687. évi török elleni hadjárat történetéhez.
=1989. 27-50.

Szita László: Bécsi haditudósítások az 1687. évi hadjáratról (1867. május - november).
=1992/3. 37-84.

     Nagyváty
Reuter Camilló - Zsolt Zsigmond: Nagyváty és környékének helynevei.
=1970. 127-164.

     napló
Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika 1848-1849.
=1973. 179-210.

Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója [1848-1856].
=1973. 211-220.

Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 5. - augusztus 1.
=1973. 221-249.

Sonkoly Károly: Kubinyi Elek bólyi plébános naplója az 1852-1885 közötti évekből.
=1989. 527-558.

     napóleoni háborúk
Ódor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában.
=1985/6. 133-168.

Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában.
=1987/8. 159-180.

Ódor Imre: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések.
=1989. 74-120.

     Náray János
Bezerédy Győző: Nára János: Pécsi Krónika 1848-1849.
=1973. 179-210.

     NÉKOSZ
Baranya Margit: A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének pécsi kollégiumai.
=1971. 207-241.

     nemesség
Bezerédy Győző: Adatok a töröktől visszafoglalt Baranya történetének első évtizedeiből.
=1977. 95-101.

Glósz József: Hainer Ignác - a nemesi értelmiség a reform kori Baranyában.
=1983/4. 25-42.

Ódor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában.
=1985/6. 133-168.

Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában.
=1987/8. 159-180.

Ódor Imre: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések.
=1989. 74-120.

Ódor Imre: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában.
=1990/1. 61-92.

     németek
Andrásfalvy Bertalan: Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében.
=1978. 335-346.

Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában.
=1978. 397-408.

Síkfői Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14. - 1919. március 21. között.
=1978. 445-455.

Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945-1950).
=1978. 559-568.

Szita László: Horvát (sokác), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897-1898-ban.
=1981. 415-444.

Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944.
=1982. 441-556.

Komanovics József: A német nemzeti kisebbségek és a kollektív felelősségrevonás kérdése a II. világháború után.
=1987/8. 479-487.

Solymár Imre: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez.
=1990/1. 345-394.

Rozs András: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein.
=1990/1. 395-410.

Seewann, Gerhard: A magyarországi németek fejlődése, a nyelv és tradíciók megőrzésének lehetőségei.
=1990/1. 411-425.

Márfi Attila: Német és magyar teátristák Pécsett a reformkorban.
=1992/3. 421-454.

Aszmann Mária: Válogatás Pécs szabad királyi város reformkori német színjátszásának dokumentumaiból.
=1992/3. 455-474.

     Nemzeti Bizottság
Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből.
=1977. 579-596.

     Nemzeti Egység Pártja
Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936).
=1983/4. 175-202., 2 mell.

Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején.
=1985/6. 355-380., 4 mell.

Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban.
=1987/8. 289-314.

Vonyó József: Dokumentumok a Nemzeti Egység Pártja Baranya megyei megszervezéséhez és működéséhez.
=1989. 235-265.

     nemzetiségek
Komanovics József: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonása Baranyában.
=1969. 25-49.

Füzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920-1944.
=1977. 233-250.

Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években.
=1978. 87-149.

Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre.
=1978. 347-370.

Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában.
=1978. 397-408.

Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában.
=1978. 409-441.

Síkfői Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14. - 1919. március 21. között.
=1978. 445-455.

Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első feléből.
=1978. 457-509.

Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945-1950).
=1978. 559-568.

Boda Miklósné: Válogatott bibliográfia Baranya település- és nemzetiségtörténetéhez.
=1978. 569-591.

Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében.
=1979. 501-536.

Szita László: A dualizmus kori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906).
=1980. 445-493., 1 mell.

Tegzes Ferenc: Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938).
=1980. 495-531.

Füzes Miklós: A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben.
=1980. 533-560.

Erdődi Gyula: Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában.
=1981. 391-413.

Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897-1898-ban.
=1981. 415-444.

Tegzes Ferenc: Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899).
=1981. 445-462.

Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában, különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949).
=1981. 515-534.

Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt.
=1982. 367-391.

Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944.
=1982. 441-556.

Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949.
=1982. 557-593.

Andrásfalvy Bertalan: A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről. (Gondolatok népcsoportok, nemzetiségek kapcsolatáról. Szerep, öntudat.)
=1983/4. 449-458.

Síkfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában. (1919. augusztus 1. - 1921. augusztus 22.)
=1983/4. 491-511.

Tilkovszky Loránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945).
=1983/4. 549-574.

Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.
=1983/4. 575-602.

Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937).
=1985/6. 575-602.

Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében.
=1985/6. 603-645.

Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország föderalizálásáról.
=1985/6. 647-671.

Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. 1-2.
=1985/6. 715-772.; 1987/8. 489-543., 1 mell.

Nagy Imre Gábor: Adalékok Mohács nemzetiségeinek nyelvhasználatához a 19. század második felében.
=1987/8- 419-434.

Tilkovszky Loránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságaiban 1920 júliusában.
=1987/8- 435-478.

Komanovics József: A német nemzeti kisebbségek és a kollektív felelősségrevonás kérdése a II. világháború után.
=1987/8. 479-487.

Kiss Z. Géza: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849).
=1990/1. 157-203.

Sarosácz György: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok (horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról.
=1990/1. 205-245.

Márfi Attila: A baranyai szerbek földművelő szövetkezeteinek történetéhez.
=1990/1. 247-273.

Nagy Imre Gábor: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895.
=1990/1. 275-308., 3 t.

Király István: A dél-dunántúli nemzetiségek állattenyésztése.
=1990/1. 309-344.

Solymár Imre: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez.
=1990/1. 345-394.

Rozs András: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein.
=1990/1. 395-410.

Seewann, Gerhard: A magyarországi németek fejlődése, a nyelv és tradíciók megőrzésének lehetőségei.
=1990/1. 411-425.

Tilkovszky Loránt: Nemzetiségpolitika Magyarországon 1918/1919 - 1944/1945.
=1990/1. 427-449.

Bán Péter: Baranya vármegye etnikai képének alakulása a Mária Terézia-kori úrbérrendezést követően.
=1992/3. 283-317.

Márfi Attila: Német és magyar teátristák Pécsett a reformkorban.
=1992/3. 421-454.

Aszmann Mária: Válogatás Pécs szabad királyi város reformkori német színjátszásának dokumentumaiból.
=1992/3. 455-474.

     nemzetőrség
Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848-49-ben.
=1973. 51-90.

     népesség
Dávid Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában.
=1968. 75-114.

Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében.
=1972. 291-333.

Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében.
=1976. 121-151.

Baranya Margit: Mohács népességének fejlődése és gazdasági helyzete a XIX. század második felében.
=1976. 153-183.

Füzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920-1944.
=1977. 233-250.

Nagy Lajos: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben.
=1978. 65-86.

Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre.
=1978. 347-370.

Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához.
=1978. 371-396.

Füzes Miklós: A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben.
=1980. 533-560.

Kapronczay József: A társadalmi átrétegződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében.
=1981. 383-388.

Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. 1-2.
=1985/6. 715-772.; 1987/8. 489-543., 1 mell.

Tímár György: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete.
=1987/8. 343-372.

Kapronczay József: A népesség változásai a baranyai Zselicben.
=1992/3. 255-279.

Bán Péter: Baranya vármegye etnikai képének alakulása a Mária Terézia-kori úrbérrendezést követően.
=1992/3. 283-317.

     népi kollégiumok ld. NÉKOSZ


     népiskolák ld. oktatás


     népkönyvtárak ld. könyvtárak


     népművészet
Sáfrány Zsuzsanna: A mohácsi csata emléke egy néprajzi tárgyon.
=1976. 349-352., 1 t.

     népoktatás ld. oktatás


     néprajz
Mándoki László: Levéltári adat az aradi vértanúk nótájához.
=1973. 163-176.

Sarosácz György: Adatok a mohácsi céhek történetéhez.
=1976. 205-224.

Sáfrány Zsuzsanna: A mohácsi csata emléke egy néprajzi tárgyon.
=1976. 349-352., 1 t.

Andrásfaly Bertalan: Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében.
=1978. 335-346.

Andrásfalvy Bertalan: A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről. (Gondolatok, népcsoportok, nemzetiségek kapcsolatáról. Szerep, öntudat.)
=1983/4. 449-458.

     népszámlálás
Gorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában. 1-3.
=1981. 463-513.; 1982. 393-439.; 1983/4. 513-547., 1 mell.

Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában, különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949).
=1981. 515-534.

     névmagyarosítás
Nagy Mire Gábor: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895.
=1990/1. 275-308., 3 t.

     Nikelszky Géza
Márfi Attila: Adatok Nikelszky Géza munkásságához. (A Nikelszky-hagyaték a Baranya megyei Levéltárban.)
=1983/4. 353-389.

     Noszlopy Gáspár
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár Somogy megyei kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849 május - augusztus.
=1973. 251-292.

     numizmatika
Süle Tamás: Baranya és Pécs orvostörténelme érmeken.
=1989. 593-678.

     nyelvészet
Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez.
=1974/5. 209-229.

     nyelvhasználat
Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában.
=1978. 409-441.

Tegzes Ferenc: Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899).
=1981. 445-462.

Nagy Imre Gábor: Adalékok Mohács nemzetiségeinek nyelvhasználatához a 19. század második felében.
=1987/8. 419-434.

Seewann, Gerhard: A magyarországi németek fejlődése, a nyelv és tradíciók megőrzésének lehetőségei.
=1990/1. 411-425.

     nyelvjárás
Mándoki László: Adalékok a baranyai bosnyák nyelvjáráshoz. - Szemelvények a pécsi szűrszabók céhkönyvéből. -
=1971. 145-155.

     nyomdászat
Borsy Károly: Adatok a mohácsi nyomdászat kezdeti időszakához.
=1976. 225-234.

Borsy Károly: Szodói Nagy Benjamin pécsi nyomdász szabad sajtós tevékenységének megtorlása 1849-ben.
=1982. 319-339.

     Oertzen ház
Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez.
=1979. 481-499.

     oklevelek
Reuter Camilló: A Baranya megyére és Pécs városára vonatkozó Árpád-kori oklevelek jegyzéke.
=1969. 219-263.

Várnagy Péterné: Okleveles források a XIII-XV. sz.-ból. (Közread.: - -. Ford.: Pataki János.)
=1970. 95-104.

Sándor László - Tímár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele.
=1980. 13-58., 1 t.

Koszta László: A pécsi székeskáptalan Árpád-kori hiteleshelyi tevékenységének kiadatlan oklevelei.
=1989. 13-26.

Koszta László: A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1301-1325).
=1990/1. 3-19.

Koszta László: A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1325-1339).
=1992/3. 3-36.

     Okor
Nagy Lajos: Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén. (Adatok Baranya vármegye vízrajzához.)
=1980. 245-255., 2 mell.

     oktatás
Szentistványi Gyuláné: Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946.
=1969. 51-64.

Petrovich Ede: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében.
=1971. 157-190.

Galambos Ferenc: A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái 1775-ig.
=1974/5. 123-128.

Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban. (1810-1848.)
=1974/5. 263-322.

Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848.
=1977. 131-167.

Kovács András: A Porges-féle magán kereskedelmi középtanoda.
=1977. 441-457.

Tegzes Ferenc: A Pécsi Munkásiskola 1906-1914. (Válogatás a korabeli sajtóból a pécsi munkásmozgalom oktatási tevékenységéhez.)
=1977. 459-487.

Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből.
=1977. 579-596.

Erdődi Gyula: Adatok Fehér Sándor életéhez.
=1979. 265-304.

Laki János: A pécsváradi járás iskoláinak helyzete 1874-ben Salamon József kir. másodtanfelügyelő jelentése alapján. (Forrásközlemény.)
=1979. 373-384.

Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/4 - 1943/44. tanévekben.
=1979. 385-439., 1 mell.

Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921.
=1979. 441-464.

Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához.
=1980. 59-80.

Szita László: A dualizmus kori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906).
=1980. 445-493., 1 mell.

Mándoki László: Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról.
=1981. 161-174.

Erdődi Gyula: Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között.
=1982. 163-190.

Laki János: A népiskolák fejlődése, illetve stagnálása a két világháború közötti Baranyában.
=1982. 213-254.

Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944.
=1982. 441-556.

Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949.
=1982. 557-593.

Erdődi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez.
=1983/4. 331-352.

Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.
=1983/4. 575-602.

Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei.
=1985/6. 515-535.

Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében.
=1985/6. 603-645.

Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában.
=1987/8. 181-224.

Vörös Vince: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában.
=1989. 190-234.

     Olasz
Balatinácz Jeromos: Adatok Olasz község történetéhez.
=1968. 231-240.

     olvasóegyletek
Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig.
=1977. 169-196.

     orgonák
Szigeti Kilián: Pécs orgonistái és orgonaépítői a késő középkorban.
=1974/5. 13-19.

Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve (1867-1917).
=1979. 109-175.

Kovács Emil: A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerei (1983-ban).
=1989. 559-592.

     Ormánság
Kiss Z. Géza: Az ormánsági települések változásai a 18-19. században.
=1987/8. 123-157.

     orvostörténet
Süle Tamás: Baranya és Pécs orvostörténelme érmeken.
=1989. 593-678.

     óvoda
Komlósi Sándor: Fejezetek a pécsi óvodák történetéből.
=1989. 474-484.

     őrtorony
Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján.
=1982. 257-264.

     összeírás
Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564).
=1972. 7-127., 1 t.

Tímár György: XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről.
=1974/5. 21-94., 1 mell.

Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai.
=1976. 15-48.

Vass Előd: A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása.
=1977. 15-93., 1 t.

Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben.
=1978. 15-55.

Nagy Lajos: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról.
=1978. 57-64.

Nagy Lajos: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben.
=1978. 65-86.

Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években.
=1978. 87-149.

Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban.
=1978. 151-204.

Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775-1779.
=1978. 205-301.

Móró Mária Anna: Az 1828. évi országos összeírás malomtörténeti adatai Baranyában.
=1980. 281-315., 2 mell.

Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai. 1-2.
=1981. 223-255.; 1982. 105-122., 1 mell.

Tímár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696).
=1982. 47-104., 1 mell.

Móró Mária Anna: A pécsi malmok 1818. évi felmérése.
=1983/4. 257-276., 2 mell.

Nagy Lajos: A kurucok és a rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején.
=1985/6. 13-132.

Móró Mária Anna: Baranya vármegye malmai 1785/86-ban.
=1985/6. 439-474.

Rozs András: A sellyei uradalom javai 1747-ben.
=1987/8. 83-121., 1 mell.

     pálosok
Reuter Kamilló: Somodi Zsigmondnak, a pécsi pálos residentia elöljárójának magyar nyelvű levele 1696-ból.
=1972. 455-458.

     Palotabozsok
Nagy Lajos: A palotabozsoki parasztok lázadása 1766 novemberében.
=1983/4. 459-490.

     Pannonia című folyóirat
Huber Kálmánné: A Pannonia folyóirat története 1935-1943. [Repertóriummal.]
=1979. 305-370.

     Papanek György
Krisztián Béla - Tímár György: Adatok a magyar-szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György).
=1980. 425-443.

     parasztság
Benkő Péter: Almamellék község parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945).
=1971. 89-104.

Füzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920-1944.
=1977. 233-250.

Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897-1898-ban.
=1981. 415-444.

Simon V. Péter: Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán.
=1989. 121-132.

     parlamenti választások
Koroknai Ákos: Az 1896. évi választások Délkelet-Dunántúlon. (Módszertani kísérlet a választási statisztikák és a választói névjegyzékek elemzésére.) 1-2. [A második rész A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon címmel jelent meg.]
=1983/4. 85-140.; 1985/6. 215-297.

Vonyó József: Adatok és dokumentumok két parlamenti választásról (Mohács, 1935 és 1939).
=1992/3. 117-136.

     pártok
Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában.
=1983/4. 141-173.

Pécsi Mihály visszaemlékezése: A kommunista párt megalakulása, a Tanácsköztársaság hónapjai és a fehérterror Baranya még meg nem szállt részén. (Közli: Banna Lajosné.)
=1968. 191-196.

Szabados Mihályné: A Magyar Kommunista Párt Baranya megyei szervezeteinek megalakulása és harca a demokratikus átalakulásért 1945-ben.
=1969. 141-154.

Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban.
=1972. 377-428.

Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936).
=1983/4. 175-202., 2 mell.

Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején.
=1985/6. 355-380., 4 mell.

Vonyó József: Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban.
=1987/8. 289-314.

Vonyó József: Dokumentumok a Nemzeti Egység Pártja Baranya megyei megszervezéséhez és működéséhez.
=1989. 235-265.

     patikák ld. gyógyszertárak


     Pécs
Dávid Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában.
=1968. 75-114.

Vargha Károly: Baranya és Pécs város monográfiájának és községeink új lexikonjának tervéről.
=1968. 133-138.

Petrovich Ede: Az egyetemalapító Vilmos püspök és Janus Pannonius sírhelye.
=1968. 161-176.

Szita László: A Pécsi Dohánygyár kapitalizmus kori fejlődésének néhány vonása 1912-1944.
=1969. 115-137., 2 t.

Babics András: A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárakban található forrásai. (I.) [A folytatás nem jelent meg.]
=1969. 157-174.

Petrovich Ede: Pécs utcái és házai 1687-ben.
=1969. 193-217., 1 t.

Reuter Camilló: A Baranya megyére és Pécs városára vonatkozó Árpád-kori oklevelek jegyzéke.
=1969. 219-263.

Baranya Margit: A pécsi egyetem diákjóléti intézményeinek működése a felszabadulás után.
=1970. 33-55.

Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről.
=1971. 21-35., 1 mell.

Mándoki László: Adalékok a baranyai bosnyák nyelvjáráshoz. - Szemelvények a pécsi szűrszabók céhkönyvéből. -
=1971. 145-155.

Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében.
=1971. 191-205.

Baranya Margit: A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének pécsi kollégiumai.
=1971. 207-241.

Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez. A "Pécsi Memoriale".
=1972. 129-146.

Petrovich Ede: Adalék a pécsi harangöntő műhely történetéhez.
=1972. 195-202.

Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez.
=1972. 277-289.

Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága.
=1972. 335-376.

Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban.
=1972. 377-428.

Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett.
=1972. 429-453.

Reuter Kamilló: Somodi Zsigmondnak, a pécsi pálos residentia elöljárójának magyar nyelvű levele 1696-ból.
=1972. 455-458.

Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika 1848-1849.
=1973. 179-210.

Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója [1848-1856].
=1973. 211-220.

Tegzes Ferenc: Baranyai-pécsi kronológia 1848/49. (Összeáll.: - -.)
=1973. 415-424.

Szigeti Kilián: Pécs orgonistái és orgonaépítői a késő középkorban.
=1974/5. 13-19.

Nagy Lajos - Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története.
=1974/5. 129-187., 1 mell.

Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696-1926.
=1974/5. 189-208.

Kiss Géza: A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban.
=1974/5. 233-248.

Eperjessy Géza: A pécsi kézműipar reformkori történetéhez.
=1977. 253-280.

Erdődi Gyula: Válogatott levéltári források a pécsi céhek válságának időszakához 1848-1872.
=1977. 281-324.

Nagy Lajos - Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen.
=1977. 325-396.

Madas József: Pécs belvárosának utcanevei.
=1977. 397-439., 1 mell.

Kovács András: A Porges-féle magán kereskedelmi középtanoda.
=1977. 441-457.

Tegzes Ferenc: A Pécsi Munkásiskola 1906-1914. (Válogatás a korabeli sajtóból a pécsi munkásmozgalom oktatási tevékenységéhez.)
=1977. 459-487.

Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona-bányász felkelés történetéhez.
=1977. 489-578.

Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből.
=1977. 579-596.

Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben.
=1978. 15-55.

Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban.
=1978. 151-204.

Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya. (1769 Korneuburg - 1843 Pécs.)
=1979. 13-108.

Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve (1867-1917).
=1979. 109-175.

Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1862-1902.
=1979. 177-200.

Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből.
=1979. 215-264.

Huber Kálmánné: A Pannonia folyóirat története 1935-1943.[Repertóriummal.]
=1979. 305-370.

Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921.
=1979. 441-464.

Móró Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón. (Forrásközlemények.)
=1979. 467-480.

Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez.
=1979. 481-499.

Sándor László - Tímár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele.
=1980. 13-58., 1 t.

Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához.
=1980. 59-80.

Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete.
=1980. 81-151.

Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949.
=1980. 153-183.

Tímár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában.
=1981. 13-56.

Fricsy Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613-1629.
=1981. 57-105.

Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány.
=1981. 115-160.

Boros László: A Pécsi Székesegyház Pollack-féle átépítésének története.
=1981. 293-352.

Tímár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696).
=1982. 47-104., 1 mell.

Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920).
=1982. 191-212.

Bezerédy Győző: A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett.
=1982. 265-293.

Babics András: Berks M. Péter az első bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete.
=1982. 295-317.

Borsy Károly: Szodói Nagy Benjamin pécsi nyomdász szabad sajtós tevékenységének megtorlása 1849-ben.
=1982. 319-339.

Vargha Dezső: Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935.
=1982. 341-363.

Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában.
=1983/4. 141-173.

Vargha Dezső: Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége 1936-1944.
=1983/4. 203-227.

Móró Mária Anna: A pécsi malmok 1818. évi felmérése.
=1983/4. 257-276., 2 mell.

Huber Kálmánné: Pécsi humorisztikus lapok (1872-1921).
=1983/4. 277-329.

Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. század első felében.
=1983/4. 391-413.

Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938).
=1983/4. 415-445.

Szüts Emil: Baranyai-pécsi autonómiai tervek 1918-1921.
=1985/6. 299-322.

Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944).
=1985/6. 323-354.

Móró Mária Anna: Pécs város polgárai (1697-1707).
=1987/8. 51-81.

Bernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában.
=1987/8. 181-224.

Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunka-rendszer (1929-1940).
=1987/8. 315-339.

Koszta László: A pécsi székeskáptalan Árpád-kori hiteleshelyi tevékenységének kiadatlan oklevelei.
=1989. 13-26.

Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualizmus kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. 1. rész. [A folytatás nem jelent meg.]
=1989. 133-161.

Komlósi Sándor: Fejezet a pécsi óvodák történetéből.
=1989. 474-484.

Süle Tamás: Baranya és Pécs orvostörténelme érmeken.
=1989. 592-678.

Koszta László: A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1301-1325).
=1990/1. 3-19.

Nagy Imre Gábor: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895.
=1990/1. 275-308., 3 t.

Koszta László: A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1325-1339).
=1992/3. 3-36.

Márfi Attila: Német és magyar teátristák Pécsett a reformkorban.
=1992/3. 421-454.

Aszmann Mária: Válogatás Pécs szabad királyi város reformkori német színjátszásának dokumentumaiból.
=1992/3. 455-474.

     pecsétek
Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális kori pecsétei.
=1972. 147-185., 8 sztl. p.

Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában.
=1978. 397-408.

Bezerédy Győző: Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein.
=1980. 257-279.

Tegzes Ferenc: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az antant-szerb megszállás alatti Baranyában. 1918-1921. 1- . [A folytatás nem jelent meg.]
=1992/3. 137-198.

     Pécsi Dalárda
Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1862-1902.
=1979. 177-200.

Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949.
=1980. 153-183.

     Pécsi Krónika
Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika 1848-1849.
=1973. 179-210.

     Pécsi Memoriale
Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez. A "Pécsi Memoriale".
=1972. 129-146.

     Pécsi Mihály
Pécsi Mihály visszaemlékezése: A kommunista párt megalakulása, a Tanácsköztársaság hónapjai és a fehérterror Baranya meg nem szállt részén. (Közli: Banna Lajosné.)
=1968. 191-196.

     Pécsvárad
Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi iratok.
=1970. 57-77.

Galambos Ferenc: A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái 1775-ig.
=1974/5. 123-128.

Laki János: A pécsváradi járás iskoláinak helyzete 1874-ben Salamon József kir. másodfelügyelő jelentése alapján. (Forrásközlemény.)
=1979. 373-384.

     Perczel Miklós
Dobos Gyula: "Emelt fővel" Élet- és pályakép Perczel Miklósról.
=1992/3. 85-116.

     pestisjárvány
Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány.
=1981. 115-160.

     plakettek ld. numizmatika


     polgárság
Móró Mária Anna: Pécs város polgárai (1697-1707).
=1987/8. 51-81.

     Pollack Mihály
Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története.
=1981. 293-352.

     Porges Ede
Kovács András: A Porges-féle magán kereskedelmi középtanoda.
=1977. 441-457.

     Pozsony
Fogarassy László: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945).
=1992/3. 577-590.

     Rákóczi-szabadságharc
Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a "rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról.
=1974/5. 95-120.

Nagy Lajos: A kurucok és a rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején.
=1985/6. 13-132.

     református egyház
Kovács Emil: A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerei (1983-ban).
=1989. 559-592.

Kiss. Z. Géza: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886.
=1992/3. 531-546.

     reformkor
Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban.
=1971. 37-54.

Szüts Emil: Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847).
=1972. 259-275.

Kardhordó Kálmán: Adatok a "Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. 1-2.
=1972. 229-257.; 1974/5. 249-262.

Kiss Géza: A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban.
=1974/5. 233-248.

Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban. (1810-1848.)
=1974/5. 263-322.

Eperjessy Géza: A pécsi kézműipar reformkori történetéhez.
=1977. 253-280.

Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához.
=1981. 257-292.

Glósz József: Hainer Ignác - a nemesi értelmiség a reform kori Baranyában.
=1983/4. 25-42.

Szili Ferenc: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban.
=1990/1. 93-154.

Márfi Attila: Német és magyar teátristák Pécsett a reformkorban.
=1992/3. 421-454.

Aszmann Mária: Válogatás Pécs szabad királyi város reformkori német színjátszásának dokumentumaiból.
=1992/3. 455-474.

     rendőrség
Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága.
=1972. 335-376.

     repertórium
Huber Kálmánné: A Pannonia folyóirat története 1935-1943. [Repertóriummal.]
=1979. 305-370.

     revizionizmus
Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937).
=1985/6. 575-602.

     robot ld. jobbágyság


     római kor
Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján.
=1982. 257-264.

     rovásadó ld. adóösszeírás


     sajtótörténet
Huber Kálmánné: A Pannonia folyóirat története 1935-1943. [Repertóriummal.]
=1979. 305-370.

Huber Kálmánné: Pécsi humorisztikus lapok (1872-1921).
=1983/4. 277-329.

     Salamon József
Laki János: A pécsváradi járás iskoláinak helyzete 1874-ben Salamon József kir. másodtanfelügyelő jelentése alapján. (Forrásközlemény.)
=1979. 373-384.

     Sásd
Hauer Zoltánné Fuchs Teréz visszaemlékezése: A sásdi Fuchs család forradalmár tagjairól. (Közli: Banna Lajosné.)
=1968. 197-200.

     Sellye
Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban.
=1971. 37-54.

Kardhordó Kálmán: Adatok a "Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. 1-2.
=1972. 229-257.; 1974/5. 249-262.

Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848-1849-ben.
=1973. 91-113.

Nagy Lajos: Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén. (Adatok Baranya vármegye régi vízrajzához.)
=1980. 245-255., 2 mell.

Rozs András: A sellyei uradalom javai 1747-ben.
=1987/8. 83-121., 1 mell.

     selyemfonó
Horváth B. Csilla: Adatok a mohácsi selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig 1905-1923.
=1976. 235-252.

     sevillai kódexek
Boda Miklós: A "sevillai kódexek" és a Janus Pannonius-szöveghagyomány kérdőjelei.
=1985/6. 475-493.

     Siklós
Mándoki László: Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról.
=1981. 161-174.

     sokacok ld. horvátok


     Somodi Zsigmond
Reuter Camilló: Somodi Zsigmondnak, a pécsi pálos residentia elöljárójának magyar nyelvű levele 1696-ból.
=1972. 455-458.

     Somogy vármegye
Iványosi-Szabó Tibor: Baranyai-somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben.
=1981. 107-113.

Szili Ferenc: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban.
=1990/1. 93-154.

     statisztika
Mérey Klára, T.: Az ipar helyzete Mohácson a számok tükrében 1876-1942.
=1976. 253-272.

Füzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920-1944.
=1977. 233-250.

Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben.
=1980. 317-360.

Tegzes Ferenc: Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938).
=1980. 495-531.

Erdődi Gyula: Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában.
=1981. 391-413.

Koroknai Ákos: Az 1896. évi választások Délkelet-Dunántúlon. (Módszertani kísérlet a választási statisztikák és a választói névjegyzékek elemzésére.) 1-2. [A másodi rész A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon címmel jelent meg.]
=1983/4. 85-140.; 1985/6. 215-297.

Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében.
=1985/6. 603-645.

     Stek János
Szigeti Kilián: Pécs orgonistái és orgonaépítői a késő középkorban.
=1974/5. 13-19.

     szabadságharc ld. forradalom és szabadságharc, 1848-1849; ld. Rákóczi-szabadságharc


     szakszervezetek
Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban.
=1972. 377-428.

     Szalánkemén
Szita László: "A század legkeményebb, legvéresebb csatája." Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez (1691. augusztus 5-31).
=1990/1. 21-59.

     szandzsák
Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai.
=1976. 15-48.

Vass Előd: A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása.
=1977. 15-93., 1 t.

     szarvasmarha-tenyésztés
Király István: A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Baranya megyében 1848 és 1944 között.
=1989. 289-298.

     szegénysegélyezés ld. szociálpolitika


     székelyek
Solymár Imre - Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához. 1-3.
=1985/6. 495-513.; 1987/8. 385-418.; 1992/3. 477-529.

     székesegyház
Szkladányi Péter: Lickl György, a pécsi székesegyház zeneszerzője és karnagya. (1769 Korneuburg - 1843 Pécs).
=1979. 13-108.

Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története.
=1981. 293-352.

     székeskáptalan
Koszta László: A pécsi székeskáptalan Árpád-kori hiteleshelyi tevékenységének kiadatlan oklevelei.
=1989. 13-26.

Koszta László: A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei (1301-1325).
=1990/1. 3-19.

Koszta László: A pécsi székeskáptalan kiadatlan oklevelei (1325-1339).
=1992/3. 3-36.

     szerb csapatok
Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18, század elején. Újabb dokumentumok a "rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról.
=1974/5. 95-120.

Nagy Lajos: A kurucok és a rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején.
=1985/6. 13-132.

     szerb megszállás
Lefkovics Ernő visszaemlékezése: Munkásmozgalom Baranyában a szerb megszállás 33 hónapja alatt. (Közli: Szabados Mihályné.)
=1968. 177-189.

Síkfői Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14. - 1919. március 21. között.
=1978. 445-455.

Gorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában. 1-3.
=1981. 463-513.; 1982. 394-439.; 1983/4. 513-547., 1 mell.

Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában.
=1983/4. 141-173.

Síkfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában. (1919. augusztus 1. - 1921. augusztus 22.)
=1983/4. 491-511.

Szüts Emil: Baranyai-pécsi autonómiai tervek 1918-1921.
=1985/6. 299-322.

Fogarassy László: A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921.
=1985/6. 537-574., 1 mell.

Tilkovszky Loránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságaiban 1920 júliusában.
=1987/8. 435-478.

Tegzes Ferenc: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az antant-szerb megszállás alatti Baranyában. 1918-1921. 1- .
=1992/3. 137-198.

     szerbek
Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években.
=1978. 87-149.

Márfi Attila: A baranyai szerbek földművelő szövetkezeteinek történetéhez.
=1990/1. 247-273.

     Szerecsen patika
Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696-1926.
=1974/5. 189-208.

     Szigetvár
Kapronczay József: A társadalmi átrétegződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében.
=1981. 383-388.

     színház
Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez.
=1979. 481-499.

Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. század első felében.
=1983/4. 391-413.

Márfi Attila: Német és magyar teátristák Pécsett a reformkorban.
=1992/3. 421-454.

Aszmann Mária: Válogatás Pécs szabad királyi város reformkori német színjátszásának dokumentumaiból.
=1992/3. 455-474.

     Szlavónia
Kiss Z. Géza: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején. 1817, 1886.
=1992/3. 531-546.

Szili Ferenc: Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Horvátországba és Szlavóniába. A kisebbségben élő magyarság sorsa.
=1992/3. 547-575.

     szlovákiai magyarok
Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítési tevékenysége Baranyában (1947-1948).
=1982. 595-614.

Cseresnyés Ferenc: Az 1947-48. évi baranyai telepítések néhány dokumentuma.
=1985/6. 673-714., 1 mell.

Fogarassy László: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945).
=1992/3. 577-590.

     szlovákok
Krisztián Béla - Tímár György: Adatok a magyar-szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György).
=1980. 425-443.

Tilkovszky Loránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945).
=1983/4. 549-574.

Tilkovszky Loránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságaiban 1920 júliusában.
=1987/8. 435-478.

     szobrászat
Boros László: 17. századi osztrák szobrász-vázlatok Baranyában.
=1983/4. 231-255., 16 t.

     szociáldemokrata párt
Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban.
=1972. 377-428.

     szocialista szervezetek ld. munkásmozgalom


     szociálpolitika
Vargha Dezső: Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935.
=1982. 341-363.

Vargha Dezső: Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége 1936-1944.
=1983/4. 203-227.

Vargha Dezső: A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunka-rendszer (1929-1940).
=1987/8. 315-339.

Vargha Dezső: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944.
=1989. 266-286.

     Szózat
Sándor László: A Szózat olaszul.
=1979. 203-214.

     szűrszabók
Mándoki László: Adalékok a baranyai bosnyák nyelvjáráshoz. - Szemelvények a pécsi szűrszabók céhkönyvéből. -
=1971. 145-155.

     Taizs Mihály
Borsy Károly: Adatok a mohácsi nyomdászat kezdeti időszakához.
=1976. 225-234.

     tanácsok
Szinkovich Márta: A tanácsülési jegyzőkönyvekről (1950-1954).
=1970. 7-32.

Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett.
=1972. 429-453.

     tanácsköztársaság
Pécsi Mihály visszaemlékezése: A kommunista párt megalakulása, a Tanácsköztársaság hónapjai és a fehérterror Baranya meg nem szállt részén. (Közli: Banna Lajosné.)
=1968. 191-196.

Szinkovich Márta: A Tanácsköztársaság földrendeletének végrehajtása Baranyában.
=1969. 65-88.

     Tanárképző Főiskola
Kiss Géza: Tájékoztató a Pécsi Tanárképző Főiskola történelem tanszékének termelőszövetkezeti katalógusáról. [Bibliográfia.]
=1969. 301-322.

     Táncsics Mihály
Kiss Géza: Adatok Munkácsy Albert portréjához, különös tekintettel az 1848-1849. évi tevékenységére.
=1973. 115-130.

     tanítóképző intézet
Rajczy Péter: A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. tanítóképző intézetének története 1895-1948.
=1989. 439-473.

     tanoncoktatás ld. oktatás


     társadalom
Benkő Péter: Almamellék község parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945).
=1971. 89-104.

Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében.
=1976. 49-87.

Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében.
=1976. 89-120.

Kapronczay József: A társadalmi átrétegződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében.
=1981. 383-388.

     telepítés
Komanovics József: A felszabadulást követő agrárátalakulás főbb vonása Baranyában.
=1969. 25-49.

Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban.
=1978. 151-204.

Andrásfalvy Bertalan: Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében.
=1978. 335-346.

Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában.
=1978. 397-408.

Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között.
=1978. 511-557.

Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945-1950).
=1978. 559-568.

Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt.
=1982. 367-391.

Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítési tevékenysége Baranyában (1947-1948).
=1982. 595-614.

Cseresnyés Ferenc: Az 1947-48. évi baranyai telepítések néhány dokumentuma.
=1985/6. 673-714., 1 mell.

Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. 1-2.
=1985/6. 715-772.; 1987/8. 489-543., 1 mell.

Komanovics József: Telepítések Baranyában az 1930-as és az 1940-es években.
=1989. 162-170.

Gjurov, Alexander: Bolgár betelepülők Baranya megyében (1870-1944) az évszázados hagyományok tükrében.
=1992/3. 349-420.

     telkek
Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről.
=1971. 21-35., 1 mell.

     templomtitulus
Tímár György: Profán és templomtitulusból eredő falunevek találkozása a XIV. századi Baranya Ény-i szögletén.
=1971. 7-20.

     termelőszövetkezetek
Kiss Géza: Tájékoztató a Pécsi Tanárképző Főiskola történelem tanszékének termelőszövetkezeti katalógusáról. [Bibliográfia.]
=1969. 301-322.

     Területvédő Liga
Tilkovszky Loránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságaiban 1920 júliusában.
=1987/8. 435-478.

     török hódoltság
Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564).
=1972. 7-127., 1 t.

Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez. A "Pécsi Memoriale".
=1972. 129-146.

Tímár György: XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről.
=1974/5. 21-94., 1 mell.

Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai.
=1976. 15-48.

Vass Előd: A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása.
=1977. 15-93., 1 t.

Fricsy Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613-1629.
=1981. 57-105.

Iványosi-Szabó Tibor: Baranyai-somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben.
=1981. 107-113.

Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében.
=1982. 13-46.

Tímár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696).
=1982. 47-104., 1 mell.

Rajczy Péter: Újsághír Magyarországról egy XVI. századbeli nyomtatványban.
=1987/8. 13-20., 2 t.

     történetírás
Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyed-évszázados monográfiája.
=1971. 107-141.

Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez.
=1974/5. 209-229.

     Trianon
Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937).
=1985/6. 575-602.

Tilkovszky Loránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságaiban 1920 júliusában.
=1987/8. 435-478.

     Turul Szövetség
Rozs András: A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945.
=1989. 171-189.

     újjáépítés
Fáncsy József: Adatok a Dráva menti falvak újjáépítésének történetéhez az egykorú iratok és a sajtó alapján.
=1971. 243-278.

     uradalom
Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi iratok.
=1970. 57-77.

Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban.
=1971. 37-54.

Kardhordó Kálmán: Adatok a "Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. 1-2.
=1972. 229-257.; 1974/5. 249-262.

Szüts Emil: Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847).
=1972. 259-275.

Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848-1849-ben. 73. 91-113.

Galambos Ferenc: A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái 1775-ig.
=1974/5. 123-128.

Nagy Lajos: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról.
=1978. 57-64.

Nagy Lajos: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben.
=1978. 65-86.

Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban.
=1978. 151-204.

Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809, 1843).
=1978. 303-332.

Kiss Gáza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből. (1767-1848.)
=1980. 187-244.

Nagy Lajos: Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén. (Adatok Baranya vármegye régi vízrajzához.)
=1980. 245-255., 2 mell.

Babics András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban.
=1981. 175-222.

Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához.
=1981. 257-292.

Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt.
=1982. 367-391.

Rozs András: A sellyei uradalom javai 1747-ben.
=1987/8. 83-121., 1 mell.

Kiss Z. Gáza: Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz.
=1989. 51-73.

Szili Ferenc: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban.
=1990/1. 93-154.

     úrbér
Babics András: A 18. század úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban.
=1981. 175-222.

Rozs András: Kopács község úrbéri panaszai a 19. század első felében.
=1985/6. 169-192.

Bán Péter: Baranya vármegye etnikai képének alakulása a Mária Terézia-kori úrbérrendezést követően.
=1992/3. 283-317.

     úriszék
Kiss Z. Géza: Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz.
=1989. 51-73.

     utcák
Petrovich Ede: Pécs utcái és házai 1687-ben.
=1969. 193-217., 1 t.

Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről.
=1971. 21-35., 1 mell.

Madas József: Pécs belvárosának utcanevei.
=1977. 397-439., 1 mell.

     útleírás
Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében.
=1982. 13-46.

     útlevélügy
Fáncsy József: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke.
=1969. 175-191.

     ünnepi játékok
Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938).
=1983/4. 415-445.

     Vajszló
Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből. (1767-1848.)
=1980. 187-244.

Kiss Z. Géza: Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz.
=1989. 51-73.

     választás ld. parlamenti választás


     Várady Ferenc
Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyed-évszázados monográfiája.
=1971. 107-141.

     vármegyei önkormányzat
Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703).
=1987/8. 21-50.

     városgazdálkodás
Kiss Géza: Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben.
=1976. 311-336.

Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944).
=1985/6. 323-354.

     városkép
Bezerédy Győző: A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett.
=1982. 265-293.

     vasút
Erdősi Ferenc: Baranya megye XIX. század végi helyiérdekű vasútjai.
=1989. 359-376.

     világháború, I.
Szita László: Dokumentumok az 1818. május 20-i pécsi katona-bányász felkelés történetéhez.
=1977. 489-578.

     világháború, II.
Godó Ágnes: Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944-1945.
=1969. 7-24., 2 t.

Takács József: Az 1. bolgár hadsereg drávamenti harcai a visszaemlékezések tükrében.
=1970. 167-177.

Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei.
=1974/5. 379-391.

Mérey Klára, T.: Baranya megye gyáriparának helyzete a második világháború idején, és az azt követő években.
=1985/6. 417-435., 10 t., 5 mell.

     Vilmos püspök
Petrovch Ede: Az egyetemalapító Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye.
=1968. 161-176.

     visszafoglaló háborúk kora
Petrovich Ede: Pécs utcái és házai 1687-ben.
=1969. 193-217., 1 t.

Reuter Camilló: Somodi Zsigmondnak, a pécsi pálos residentia elöljárójának magyar nyelvű levele 1696-ból.
=1972. 455-458.

Bezerédy Győző: Adatok a töröktől visszafoglalt Baranya történetének első évtizedeiből.
=1977. 95-101.

Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben.
=1978. 15-55.

Iványosi-Szabó Tibor: Délkelet-Dunántúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában.
=1983/4. 13-24.

Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703).
=1987/8. 21-50.

Móró Mária Anna: Pécs város polgárai (1697-1707).
=1987/8. 51-81.

Szita László: Újabb adatok az 1687. évi török elleni hadjárat történetéhez.
=1989. 27-50.

Szita László: "A század legkeményebb, legvéresebb csatája". Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez (1691. augusztus 5-31).
=1990/1. 21-59.

Ódor Imre: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában.
=1990/1. 61-92.

Szita László: Bécsi haditudósítások az 1687. évi hadjáratról (1687. május - november).
=1992/3. 37-84.

     vízrajz
Nagy Lajos: Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén. (Adatok Baranya vármegye régi vízrajzához.)
=1980. 245-255., 2 mell.

     vízvezeték
Nagy Lajos - Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története.
=1974/5. 129-187., 1 mell.

Nagy Lajos - Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen.
=1977. 325-396., 1 térk. mell.

     Vókány
Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre.
=1978. 347-370.

     Vörösmarty Mihály
Sándor László: A Szózat olaszul.
=1979. 203-214.

     Weidinger Imre
Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete.
=1980. 81-151.

     Winkler Mihály
Galambos Ferenc: Winkler Mihály a "közjó" előmozdítója a 18. században.
=1989. 485-526.

     zene
Mándoki László: Levéltári adat az aradi vértanúk nótájához.
=1973. 163-176.

Szigeti Kilián: Pécs orgonistái és orgonaépítői a késő középkorban.
=1974/5. 13-19.

Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya. (1769 Korneuburg - 1843 Pécs).
=1979. 13-108.

Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez. 1862-1902.
=1979. 177-200.

Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete.
=1980. 81-151.

Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949.
=1980. 153-183.

Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. század első felében.
=1983/4. 391-413.

Kovács Emil: A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerei (1983-ban).
=1989. 559-592.

     Zselic
Kapronczay József: A népesség változásai a baranyai Zselicben.
=1992/3. 255-279.

     Zsolnay-gyár
A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében.
=1971. 191-205.

Márfi Attila: Adatok Nikelszky Géza munkásságához. (A Nikelszky-hagyaték a Baranya megyei Levéltárban.)
=1983/4. 353-389.



A digitális verzió változatlan formában, szabadon terjeszthető!
©  Hernádi László Mihály, 1995, 2010
()

Az elektronikus változatot készítette:
A szerző és Ambrus Attila József
()


PTE Központi Könyvtár – Pécs, 2010. október 31.
http://www.lib.pte.hu
Letöltés: [pdf]    [zip]   
A teljes repertórium kinyomtatható
(89 oldal)