A teljes repertórium kinyomtatható
(72 oldal)


A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei
repertóriuma
1962–1983


Összeállította:
Hernádi László Mihály

Pécs, 1984

Hernádi László Mihály: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei repertóriuma (1962-1983) - Pécs, 1984, 2010



A digitális verzió változatlan formában, szabadon terjeszthető!
©  Hernádi László Mihály, 1984, 2010
()

Az elektronikus változatot készítette:
A szerző és Ambrus Attila József
()

PTE Központi Könyvtár – Pécs, 2010. november 17.
http://www.lib.pte.hu
Letöltés: [pdf]    [doc]    [zip]   

Bevezetés

A Közleményekről


Általában az időszaki kiadványok első számában a szerkesztők összefoglalják céljaikat, kiadványuk létrejöttének körülményeit, és vázolják a tervezett főbb rovatokat, témaköröket. A Közleményeknél a szokásos szerkesztői beköszöntő elmaradt. Azonban a kötetek tartalmi elemzése révén a tanulmányok összességének témagazdagsága mellett is választ kaphatunk az imént hiányoltakra. A témagazdagságot szépen mutatják a repertórium második részében szereplő tárgyszavak, míg az alattuk található bibliográfiai leírások száma a főbb témaköröket domborítja ki.

      Külön megemlítjük a 6. kötetet, amely a Budapesten 1971-ben megrendezett Mezőgazdasági Múzeumok III. Nemzetközi Kongresszusa 2-4. szekciójában tartott előadások szövegét tartalmazza angol, német és francia nyelven. A többi kötet egyes tanulmányait német (N), angol (A) orosz (O) és francia (Fr) tartalmi kivonatok követik.

      A Közlemények 1963-ban nem jelent meg. Csak az első és második kötete vonatkozik egyéves időszakra. Az ezt követő kötetek két év munkálatait tartalmazzák, míg 1977 után a megjelenés hároméves időszakot fog át. Az egyes kötetekről, a szerkesztőkről és a tartalmi kivonatok nyelvi megoszlásáról a következő táblázatban számolunk be.

kötetévszerkesztőnyelv
 1.1962A, O
 2.1964N
 3.1965-1966Matolcsi JánosN
 4.1967-1968Matolcsi JánosN
 5.1969-1970Balassa IvánN
 6.1971-1972Wellmann ImreA, N, Fr.
 7.1973-1974Takács ImreN
 8.1975-1977Takács ImreN
 9.1978-1980Takács ImreN
10.1980-1983Für LajosN


A repertóriumról

Összeállításunk két részből áll:

– szerzői rész
     egy szerző tanulmányainak leírása időrendben
– tárgyszavas rész
     a bibliográfiai tételek szintén időrendben találhatók

A repertórium második részéről kissé bővebben kell szólnunk. E rész az egyik számítógépi index, a KWOC (Keyword out of context: szövegkörnyezetből kiemelt kulcsszó)-index továbbfejlesztett változata. A továbbfejlesztés a címből kiemelt kulcsszavak tárgyszavasításában és bizonyos fokú egységesítésében rejlik. A tárgyszavak összeállításánál és egységesítésénél – kevés kivételtől eltekintve – ragaszkodtunk a címek releváns kifejezéseihez.

      Sikeres böngészést kívánok minden érdeklődőnek.

      Pécs, 1984. augusztus 6.
Dr. Hernádi László Mihály
könyvtárigazgató



Szerzői rész


     Andrásfalvy Bertalan
Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

     Balassa Iván
Kezdetleges gabonatisztító eljárások.
=1964. 41–60.

Nemzetközi megbeszélés a Munkaeszköztörténeti Archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
=1964. 267–272.

Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai.
=1965–66. 131–150.

A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII–XIX. században.
=1967–68. 157–196.

A magyar ekés földművelés kezdetei.
=1969–70. 45–68.

Möglichkeiten der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa.
=1971–72. 33–37.

Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében.
=1973–74. 145–159.

A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai.
=1978–80. 3–18.

A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

A mezőgazdasági ismeretek szerepe a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutató és kiállító tevékenységében.
=1981–83. 479–495.

     Balogh István
Viehhaltungstypen des Karpatenbeckens im 19. Jahrhundert.
=1971–72. 233–239.

     Barabás Jenő
Innovationszentren in der ungarischen Agrarkultur.
=1971–72. 287–290.

     Barbarits Lajos
A tömegoktatás agrármúzeologiai módszerei.
=1962. 18–32.

A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei.
=1964. 25–40.

Népművelő és tudományos munka az agrármúzeum feladatkörében.
=1969–70. 331–340.

A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében.
=1973–74. 121–143.

     Berthold, Rudolf
Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

     Blake, Susan
A geographical analysis of agricultural engineering in Britain in the 19th century.
=1971–72. 369–374.

     Bökönyi S.
– Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     Cseh László
Herstellung topographiescher Diagramme mit der elektronischen Rechenmaschine.
=1971–72. 185–187.

     Csíki László
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

     Csoma Zsigmond
Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón.
=1975–77. 213–230.

Borászati munkaeszközváltás Somlón.
=1978–80. 39–67.

Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.
=1981,83. 183–207.

     Csöppüs István
A szarvasmarhaállomány alakulása Magyarországon a második világháború időszakában (1938–1944).
=1973–74. 185–228.

Magyarország lóállományának alakulása az 1938–1944. években.
=1975–77. 289–330.

A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938–1944. években.
=1978–80. 69–99.

     Donáth Ferenc
A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során.
=1964. 61–77.

A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944–45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre.
=1965–66. 193–206.

A negyedszázados földreform.
=1969–70. 7–22.

     Dukov, Ljubomir
Développement historique de éléments traditionnels en fer des instrtuments agricoles de travail sur le territorie bulgare.
=1971–72. 47–50.

     Éber Ernő
A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos.
=1962. 33–43.

     Erményi Magdolna, P.
Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséről.
=1973–74. 99–120.

Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban.
=1978–80. 453–467.

Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században.
=1981–83. 113–143.

     Fábián Gyula
– Vlcskó Lajos – Für Lajos: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi teékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

     Fél Edit
– Hofer Tamás: Bäuerliche Wirtschaftsausrüstungen in einem ungarische Dorf.
=1971–72. 461–466.

     Fenton, Alexander
Early yoke types in Britain.
=1971–72. 69–75.

     Fussel, George Edwin
What is traditional agriculture.
=1971–72. 9–14.

     Fülöp Éva Mária
A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     Für Lajos
Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén.
=1965–66. 151–178.

Az ászári szőlészet a századfordulón.
=1967–68. 217–242.

Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón.
=1969–70. 267–284.

Bedeutendere Agrarkulturdistrikte um die Jahrhundertwende in Ungarn.
=1971–72. 401–405.

– Vlcskó Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón.
=1975–77. 167–190.

A kertkultúrás tanyarendszer kezdetei (1790–1848).
=1978–80. 101–123.

A zöldségtermelő tanyák kialakulása.
=1981–83. 145–157.

     Geday Gusztáv
Erscheinen und Verbreitung des Jonathanapfels in Ungarn.
=1971–72. 437–445.

     Gergelyi Otmar
Entstehung, Organisation und Tätigkeit der landwirtschaftlichen Vereine auf dem Gebiet der Slowakei bis 1914.
=1971–72. 311–315.

     Góz Gabriella, V.
A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon.
=1981–83. 269–284.

     Gunda Béla
Origin of plant cultivation in the New World.
=1971–72. 15–18.

     Gunst Péter
Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben.
=1964. 255–260.

Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia.
=1964. 273–278.

Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után.
=1965–66. 23–66.

Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány problémája (különös tekintettel az agrárfejlődésre).
=1973–74. 331–360.

     Gyimesi Sándor
Über die landwirtschaftlichen Grundlagen der Städte.
=1971–72. 453–460.

     Hartyányi Borbála, P.
– Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

– Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az úklőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

– Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1876-ban feltárt növvényleletei.
=1978–80. 125–145.

Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     Hauser, Albert
Bäuerliche Wirtschaft und Ernährung in der Schweiz vom 15. bis 18. Jahrhundert.
=1971–72. 95–103.

     Heitz, Gerhard
Zur Struktur der Feudalrente.
=1971–72. 207–212.

     Henning, Friedrich-Wilhelm
Die Entwicklung der Produktivität in den bäuerlichen Betrieben während der letzen Phase der feudalistischen (traditionellen) Landwirtschaft.
=1971–72. 317–325.

Diskussionsbeitrag.
=1971–72. 337–339.

     Hofer Tamás
– Fél Edit: Bäuerliche Wirtschaftsausrüstungen in einem ungarischen Dorf.
=1971–72. 461–466.

     Hoffmann Tamás
A kora-középkori agrárforradalomhoz.
=1969–70. 33–44.

     Horváth Lajos
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

     Hupfauer, Max
Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

     Imre Gyula
Tótszentmárton a fejlődés útján.
=1962. 93–105.

     Isztiméry László
Numizmatikai gyűjtés a Mezőgazdasági Múzeumban.
=1962. 135–141.

Mezőgazdasági vonatkozású pecsétek csoportosítása.
=1964. 261–265.

     Iványi Béla
Adatok a magyar halászat történetéhez.
=1962. 106–115.

     Jacobeit, Wolfgang
Die Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft in volkskundlicher Sicht.
=1971–72. 291–296.

     Jest, Corneille
– Parain, Charles: L'étude des communautés en France.
=1971–72. 467–472.

     Kállai L.
– Bökönyi S. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     Karaman, Igor
Die Hauptmerkmale der landwirtschaftlichen Verhältnisse in Slavonien-Syrmien vom 18. bis 20. Jahrhundert.
=1971–72. 223–228.

     Khin Antal
A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve.
=1962. 84–92.

A Szelidi-tó halászata.
=1964. 99–116.

A somorjai halászcéh.
=1965–66. 121–130.

A régi Csallóköz, mint halászóhely.
=1969–70. 257–266.

     Kisbán Eszter
Eingliederung neuer Anbaufrüchte in die Volksnahrung.
=1971–72. 283–286.

     Kiss Attila
– Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

     Kiss István, N.
Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

A paraszti földvásárlás és kölcsönügylet kérdéséhez.
=1969–70. 121–134.

Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

Monoculture de vigne et qualité des vins dans la Hongrie des XVIe–XVIIIe siècles.
=1971–72. 129–137.

A bécsi udvar borvásárlásai Magyarországon (XVI–XVII. század).
=1973–74. 173–184.

Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

Az agrár monokultúrák és Magyarország aktív külkereskedelmi mérlege, 16–18. század.
=1981–83. 209–227.

     Knézy Judit
Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

     Kodedová, Oldriska
Hauptzüge der landwirtschaftlichen Entwicklung in den böhmischen Ländern und das landwirtschaftlichen Schulwesen in den Jahren 1870 bis 1914.
=1971–72. 385–388.

     Korek József
Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

     Kósa László
Kartoffelanbaugebiete in Ungarn am Ende des 19. und in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts.
=1971–72. 433–436.

     Kostrowicka, Irena
Transformatione dans l'économie agricole traditionelle polonaise au XIXe siècle.
=1971–72. 345–347.

     Kothe, Heinz
Form- und Funktionswandel an Vierkantpflügen.
=1971–72. 51–68.

     Kotlár Károly
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése.
=1981–83. 383–411.

     Kovách Géza
Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

     Kovács Kálmán
Die Entwicklung des Wesen des produktionsgenossenschaftlichen Eigentums.
=1971–72. 483–487.

     Kovács Miklós
Adatok a XVI–XVIII. század magyar állattartásának és -tenyésztésének történetéhez.
=1962. 44–62.

A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

Korabeli vélemények az 1880–1890-es évek hazai szarvasmarhatenyésztéséről.
=1975–77. 275–287.

Adatok a takarékmagtárakról.
=1978–80. 201–218.

     Kralovánszky Alán
Kora Árpád-kori mezőgazdasági eszközök a Közép-Duna-medencéből.
=1962. 116–127.

Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korában.
=1964. 171–184.

– Kiss Attila: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

     Kramařik, Jaroslav
Die geographische Verbreitung der Arl in Böhmen und Mären und ihre lulturhistorische Bedeutung.
=1971–72. 241–257.

     Kukovics Sándor
Some peculiarities in the territorial development of the Hungarian agriculture.
=1971–72. 477–481.

     Lengyel Imre
A sárbogárdi, honfoglaláskori temető állatcsontjainak kémiai analysise.
=1964. 243–246.

     Lerche, Grith
Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

     Lippóczy Norbert
Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Lengyel bor-útlevelek a XVIII. század első feléből, mint a tokaji borok kísérői.
=1975–77. 263–274.

     Lühning, Arnold
Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

     Madurowicz-Urbańska, Helena
Forschungen über die landwirtschaftlichen Regionen Polens im Zeitraum vom 16. bis 19. Jahrhundert.
=1971–72. 121–127.

     Maksay Ferenc
Struktur der ungarischen Dorfsiedlungen zur Zeit der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 91–94.

     Markus, Michal
Gemeinsame Forschungsprobleme der Entwicklung von Landwirtschaft und Ernährung.
=1971–72. 277–282.

     Mártha Zsuzsánna
A magyar tyúk nemesítésének első időszaka.
=1962. 63–83.

A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon.
=1964. 117–134.

A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig.
=1967–68. 243–264.

Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Die Umwandlung der traditionellen Geflügelzucht in Ungarn.
=1971–72. 359–368.

A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében.
=1973–74. 251–280.

A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

     Máthé Márta, Sz.
– Hartyányi Borbála, P.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1976-ban feltárt növényleletei.
=1978–80. 125–145.

     Matolcsi János
A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok.
=1962. 3–17.

– Bökönyi S. – Kállai L. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896–1966).
=1965–66. 5–22.

Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson.
=1967–68. 85–124.

Híres versenylovak csontozatának sajátosságai.
=1969–70. 193–236.

Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     Méri István
Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

     Minchinton, Walter E.
The agricultural regions of England and Wales.
=1971–72. 109–120., 3 térk. mell.

     Mosser, Alois
Fragestellungen und Methoden der agrarhistorischen Forschung in Österreich seit dem Ende des Zweiten Weltkrieges.
=1971–72. 489–494.

     Müller, Hans-Heinrich
Zur Frage der Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 341–344.

     Nováki Gyula
Koravaskori sarlólelet Kőszegről.
=1965–66. 67–72.

– Hartyányi Borbála, P. – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

– Hartyányi Borbála, P.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben.
=1975–77. 53–79.

Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     Orbán László
Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

     Orel, Vitězslav
– Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

     Orosz István
L'extension de la culture ŕ "rotation libre" dans le Nord-Est de la Hongrie ŕ la fin du XIXe siècle.
=1971–72. 407–415.

     Parain, Charles
– Jest, Corneille: L'etude des communautés en France.
=1971–72. 467–472.

     Patay Árpád
– Póczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon.
=1964. 185–200.

–Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

     Pető Mária
A nyereg formái Pannóniában az i. sz. I–IX. században.
=1965–66. 73–80.

     Pintér János
Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

Nyolc évtized Orosházán az agrároktatás szolgálatában. (Az orosházi szakoktatás története.)
=1973–74. 305–330.

A kecskeméti Miklós-szőlőtelep létrejötte és első évtizede.
=1975–77. 191–211.

Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében.
=1978–80. 249–267.

A Duna–Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között.
=1981–83. 159–181.

     Póczy Klára, Sz.
– Patay Árpád: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírból.
=1964. 135–146.

     Preininger Magdolna
Die Obstproduktion von Budapest im Spiegel der statistischen Angaben der Jahre 1895 und 1935.
=1971–72. 447–452.

     Ravis, G.
Haut Plateau Ardéchois 1967–1970.
=1971–72. 473–475.

     Réz Gyula
– Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

     Schremmer, Eckart
Die Veränderung der Produktionsstruktur auf dem flachen Land im 17. und 18. Jahrhundert in Südostdeutschland.
=1971–72. 213–222.

     Selmeczi Kovács Attila
A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában.
=1969–70. 85–120.

Handgeräte für das Garbenbinden und die Einbringung des Getreides in Ungarn.
=1971–72. 267–276.

A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon.
=1973–74. 75–98.

Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon.
=1975–77. 97–116.

     Simonffy Emil
Einige Fragen der Bauernwirtschaft von Göcsej, einer in der Entwicklung zurückgebliebenen Landschaft im Zeitalter des Kapitalismus.
=1971–72. 417–423.

     Steensberg, Axel
The practice of tilling spades in Asia and Europe.
=1971–72. 19–23.

     Smelhaus, Vratislav
Die Telche als Faktor gründlicher Wandlungen in der böhmischen Landwirtschaft.
=1971–72. 105–107.

     Szabó Lóránd
Számvetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos tevékenységéről 1975-től.
=1981–83. 3–13.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléinak feladata és tevékenysége.
=1981–83. 473–478.

     Szabó Miklós
Berzsenyi Dániel, a mezei szorgalom némely akadályairól.
=1964. 221–242.

     Szőlősy Éva, B.
– Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

     Takács Imre
A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiája.
=1962. 128–134.

A mezőgazdaság általános szakfelügyelete a polgári Magyarországon.
=1964. 147–169.

A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészetének VI. (1920–1935. évi) kötete.
=1964. 279–280.

A mezőgazdaság irányításának jogforrásai, intézményei és szervei Magyarországon (1889–1919).
=1967–68. 265–291.

Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében.
=1969–70. 153–176.

A magyar állategészségügyi rendészet kialakulása és fejlődése 1918-ig.
=1973–74. 281–303.

Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években.
=1978–80. 269–309.

Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     Takács Lajos
Die Hakensichel in Ungarn.
=1971–72. 83–90.

     Taraba Mária
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai.
=1981–83. 451–472.

     Tarján R.
– Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     Tímár Eszter
– Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

Regionale Umgestaltung der traditionellen Landwirtschaft Ungarns in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts.
=1971–72. 389–400.

     Timkó Ilona, H.
Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

     Tłoczek, Ignacy F.
Traditionelle Formen der ländlichen Bauten in Ostpolen.
=1971–72. 139–146.

     Tóth Tibor
Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

     Török Katalin
A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

– –, F.: Agrargeschichtliche und agrarethnographische Lehren von den Flurkarten aus dem18. Jahrhundert.
=1971–72. 188–197.

     Urbán László
A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     Vajkai Zsófia
Régi magyar dohányfajták és termesztésük. (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában.)
=1975–77. 117–134.

Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. 1–2.
=1978–80. 351–371.; 1981–83. 349–369.

     Vakarelski, Christo
Wurde in Bulgarien der Socha-Pflug verwende?
=1971–72. 39–46.

     Valkó Arisztid
A nagyszentmiklósi földmíves-iskola működése 1863–1889 között.
=1964. 201–219.

A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

A solymári vadászkastély. (Vadászatok Solymáron és környékén a XV–XVI. században.)
=1967–68. 125–134.

     Valkó Emőke
Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

     Varga Dénes
– Szőlősy Éva, B.: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

     Varga Júlia
Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

     Vargha László
Wirtschafts- und architekturgeschichtliche Denkmäler in Ungarn aus dem 18. und 19. Jahrhundert.
=1971–72. 147–156.

     Várhidy Imre
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjtemény legszebb darabjai.
=1978–80. 395–412.

– Réz Gyula: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

     Vasvári Mihály
Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     Vávra, Miloslav
Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

– Orel, Vitězslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

     Veress Éva
– Tímár Eszter: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

Regionale Untersuchungen zum Thema "Betriebsformen der Bauernwirtschaft".
=1971–72. 167–183.

Számítógépes agrártörténeti archívum. (Kutatási jelentés.)
=1978–80. 413–435.

     Vlcskó Lajos
Előszó az 1971–1972. évi idegen nyelvű kötethez.
=1971–72. 5–8.

– Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945–1975).
=1975–77. 3–13.

A jelentős agrártörténeti emlékek és dokumentumok védelme a Magyar Népköztársaságban.
=1978–80. 469–472.

     Vörös Károly
Eine spätfeudale Steuerliste ala Quelle zu regionalen Forschungen.
=1971–72. 161–166.

     Wasberg, G. Christie
Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

     Wellmann Imre
Pest megye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években.
=1965–66. 81–120., 1 térk. mell.

Die neuzeitliche "landwirtschaftliche Revolution" und ihre Anfänge in Ungarn.
=1971–72. 297–309.

     White, Kenneth D.
The Great Chesterford scythes.
=1971–72. 77–82.






Tárgyszavas rész


     adatfeldolgozás
Szőlősy Éva, B. – Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

Cseh László: Herstellung topographiescher Diagramme mit der elektronischen Rechenmaschine.
=1971–72. 185–187.

     adó
Vörös Károly: Eine spätfeudale Steuerliste ala Quelle zu regionalen Forschungen.
=1971–72. 161–166.

     agrárfejlődés
Gunst Péter: Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány problémája (különös tekintettel az agrárfejlődésre).
=1973–74. 331–360.

     agrárforradalom
Hoffmann Tamás: A kora-középkori agrárforradalom.
=1969–70. 33–44.

     agrárkultúra
Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896–1966).
=1965–66. 5–22.

Kiss István, N.: Az agrár monokultúrák és Magyarország aktív külkereskedelmi mérlege, 16–18. század.
=1981–83. 209–227.

     agrármuzeológia
Barbarits Lajos: A tömegoktatás agrármuzeológiai módszerei.
=1962. 18–32.

Barbarits Lajos: Népművelő és tudományos munka az agrármúzeum feladaatkörében.
=1969–70. 331–340.

     agrárnéprajz
Török Katalin, F.: Agrargeschichtliche und agrarethnographische Lehren von den Flurkarten aus dem18. Jahrhundert.
=1971–72. 188–197.

     agrároktatás
Pintér János: Nyolc évtized Orosházán az agrároktatás szolgálatábn. (Az orosházi szakoktatás története.
=1973–74. 305–330.

     agrártörténet
Gunst Péter: Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia.
=1964. 273–278.

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után.
=1965–66. 23–66.

Török Katalin, F.: Agrargeschichtliche und agrarethnographische Lehren von den Flurkarten aus dem18. Jahrhundert.
=1971–72. 188–197.

Vlcskó Lajos: Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945–1975).
=1975–77. 3–13.

Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében.
=1978–80. 249–267.

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum. (Kutatási jelentés.)
=1978–80. 413–435.

Vlcskó Lajos: A jelentős agrártörténeti emlékek és dokumentumok védelme a Magyar Népköztársaságban.
=1978–80. 469–472.

     agrotechnika
Selmeczi Kovács Attila: Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon.
=1975–77. 97–116.

     AIMA
Erményi Magdolna, P.: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

     Alföld
Schremmer, Eckhart: Die Veränderung der Produktionsstruktur auf dem flachen Land im 17. und 18. Jahrhundert in Südostdeutschland.
=1971–72. 213–222.

Andrásfalvy Bertalan: Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

     állategészségügy
Takács Imre: A magyar állategészségügyi rendészet kialakulása és fejlődése 1918-ig.
=1973–74. 281–303.

     állatszobrok
A múzeum Vastagh-féle állatszobrai.
=1962. 145–146.

     állattartás
Kovács Miklós: Adatok a XVI–XVIII. század magyar állattartásának és -tenyésztésének történetéhez.
=1962. 44–62.

Balogh István: Viehhaltungstypen des Karpatenbeckens im 19. Jahrhundert.
=1971–72. 233–239.

Tóth Tibor: Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

Matolcsi János: Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve].
=1978–81. 327–349.

     állattenyésztés
Kovács Miklós: Adatok a XVI–XVIII. század magyar állattartásának és -tenyésztésének történetéhez.
=1962. 44–62.

Für Lajos: Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón.
=1969–70. 267–284.

Orel, Vitězslav – Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

Kovács MIklós: Korabeli vélemények az 1880–1890-es évek hazai szarvasmarhatenyésztéséről.
=1975–77. 275–287.

Kiss István, N.: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

     alma
Geday Gusztáv: Erscheinen und Verbreitung des Jonathanapfels in Ungarn.
=1971–72. 437–445.

     Anglia
Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei.
=1964. 25–40.

Fenton, Alexander: Early yoke types in Britain.
=1971–72. 69–75.

White, Kenneth D.: The Great Chesterford scythes.
=1971–72, 77–82.

Minchinton, Walter E.: The agricultural regions of England and Wales.
=1971–72. 109–120., 3 térk. mell.

Blake, Susan: A geographical analysis of agricultural engineering in Britain in the 19th century.
=1971–72. 369–374.

     anthrakotómia
Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

     Aquincum
Patay Árpád – Pőczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

     Arad vármegye
Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

     aratás
Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében.
=1973–74. 121–143.

Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

     Ardéchois-i fennsík
Ravis, G.: Haut Plateau Ardéchois 1967–1970.
=1971–72. 473–475.

     árutermelés
Kiss István, N.: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

     ásatás
Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     Ászár
Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón.
=1967–68. 217–242.

Kiss István, N.: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

     Ausztria
Mosser, Alois: Fragestellungen und Methoden der agrarhistorischen Forschung in Österreich seit dem Ende des Zweiten Weltkrieges.
=1971–72. 489–494.

     Bakony
Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

     Balatonfüred
Valkó Arisztid: A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

     baromfi
Mártha Zsuzsánna: A magyar tyúk nemesítésének első időszaka.
=1962. 63–83.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon.
=1964. 117–134.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig.
=1967–68. 243–264.

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Mártha Zsuzsánna: Die Umwandlung der traditionellen Geflügelzucht in Ungarn.
=1971–72. 359–368.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében.
=1973–74. 251–280.

Mártha Zsuzsánna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

     Bécs
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

Kiss István, N.: A bécsi udvar borvásárlásai Magyarországon (XVI–XVII. század).
=1973–74. 173–184.

Kiss István, N. Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

     Békés megye
Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

     Békéscsaba
Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     Berettyóújfalu
Hartyányi Borbála, P. – Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1976-ban feltárt növényleletei.
=1978–80. 125–145.

     Berzsenyi Dániel
Szabó Miklós: Berzsenyi Dániel, a mezei szorgalom némely akadályairól.
=1964. 221–242.

     betakarítás
Selmeczi Kovács Attila: Handgeräte für das Garbenbinden und die Einbringung des Getreides in Ungarn.
=1971–72. 267–276.

     bibliográfia
Takács Imre: A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiája.
=1962. 128–134.

Gunst Péter: Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia.
=1964. 273–278.

Takács Imre: A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészetének VI. (1920–1935. évi) kötete.
=1964. 279–280.

Wasberg, G. Christie: Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

     birtok
Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során.
=1964. 61–77.

Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

Szőlősy Éva, B. – Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

Tóth Tibor: Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

     bor
Fadrusz-féle borászati embléma.
=1962. 148.

Kiss István, N: Monoculture de vigne et qualité des vins dans la Hongrie des XVIe–XVIIIe siècles.
=1971–72. 129–137.

Vávra, Miloslav: Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

Balassa Iván: Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében.
=1973–74. 145–159.

Lippóczy Norbert: Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Kiss István, N.: A bécsi udvar borvásárlásai Magyarországon (XVI–XVII. század).
=1973–74. 173–184.

Takács Imre: A borhamisítás tilalmának változásai 1945 előtt Magyarországon.
=1975–77. 231–261.

Lippóczy Norbert: Lengyel bor-útlevelek a XVIII. század első feléből, mint a tokaji borok kísérői.
=1975–77. 263–274.

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón.
=1978–80. 39–67.

Erményi Magdolna, P.: Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban.
=1978–80. 453–467.

Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

     borona
Régi faborona.
=1962. 150.

     Börzsöny
Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben.
=1975–77. 53–79.

     Buda
Hartyányi Borbála, P.: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

     Budapest
Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Preininger Magdolna: Die Obstproduktion von Budapest im Spiegel der statistischen Angaben der Jahre 1895 und 1935.
=1971–72. 447–452.

     Bulgária
Vakarelski, Christo: Wurde in Bulgarien der Socha-Pflug verwende?
=1971–72. 39–46.

Dukov, Ljubomir: Développement historique de éléments traditionnels en fer des instrtuments agricoles de travail sur le territorie bulgare.
=1971–72. 47–50.

     Burgenland
Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

     burgonya
Kósa László: Kartoffelanbaugebiete in Ungarn am Ende des 19. und in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts.
=1971–72. 433–436.

     búza
Takács Imre: Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években.
=1978–80. 269–309.

Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     céhek
Khin Antal: A somorjai halászcéh.
=1965–66. 121–130.

     Chesterford
White, Kenneth D.: The Great Chesterford scythes.
=1971–72. 77–82.

     ciszterciták
Kiss István, N.: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

     cornwall koca
Egy kiváló cornwall koca.
=1962. 146–147.

     Csákvár
Für Lajos: Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén.
=1965–66. 151–178.

     Csallóköz
Khin Antal: A régi Csallóköz, mint halászóhely.
=1969–70. 257–266.

     Csehország
Smelhaus, Vratislav: Die Telche als Faktor gründlicher Wandlungen in der böhmischen Landwirtschaft.
=1971–72. 105–107.

Kramařik, Jaroslav: Die geographische Verbreitung der Arl in Böhmen und Mären und ihre lulturhistorische Bedeutung.
=1971–72. 241–257.

Kodedová, Oldriska: Hauptzüge der landwirtschaftlichen Entwicklung in den böhmischen Ländern und das landwirtschaftlichen Schulwesen in den Jahren 1870 bis 1914.
=1971–72. 385–388.

     cselédek
Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

     cséplés
Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

Réz Gyula – Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

     csonthéjas gyümölcs
Erményi Magdolna, P. Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

     csontvizsgálat
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi János – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

Lengyel Imre: A sárbogárdi, honfoglaláskori temető állatcsontjainak kémiai analysise.
=1964. 243–246.

Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai.
=1969–70. 193–236.

Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     csutora
Kossuth-csutora.
=1962. 149.

     csűr
Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

     Dánia
Lerche, Grith: Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

     dohány
Vajkai Zsófia: Régi magyar dohányfajták és termesztésük. (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában.)
=1975–77. 117–134.

     dugaszoló
Mathiász János kézi dugaszolója.
=1962. 151.

     Duna-medence
Kralovánszky Alán: Kora Árpád-kori mezőgazdasági eszközök a Közép-Duna-medencéből.
=1962. 116–127.

     Duna–Tisza köze
Pintér János: A Duna–Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között.
=1981–83. 159–181.

     Dunántúl
Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon.
=1964. 185–200.

Andrásfalvy Bertalan: Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

     Eger
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

     egyesületek
Gergelyi Otmar: Entstehung, Organisation und Tätigkeit der landwirtschaftlichen Vereine auf dem Gebiet der Slowakei bis 1914.
=1971–72. 311–315.

Erményi Magdolna, P.: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

     eke
A zborói "Rákóczi-eke'.
=1962. 151–152.

Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai.
=1965–66. 131–150.

Balassa Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII–XIX. században.
=1967–68. 157–196.

Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei.
=1969–70. 45–68.

Steensberg, Axel: The practice of tilling spades in Asia and Europe.
=1971–72. 19–23.

Balassa Iván: Möglichkeiten der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa.
=1971–72. 33–37.

Vakarelski, Christo: Wurde in Bulgarien der Socha-Pflug verwende?
=1971–72. 39–46.

Kothe, Heinz: Form- und Funktionswandel an Vierkantpflügen.
=1971–72. 51–68.

Balassa Iván: A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

Réz Gyula – Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

     Elba
Lühning, Arnold: Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

     elektrifikálás
Hupfauer, Max: Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

     élelmezés
Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

Kisbán Eszter: Eingliederung neuer Anbaufrüchte in die Volksnahrung.
=1971–72. 283–286.

     élelmiszeripar
Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

     ellátás
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     építészet
Vargha László: Wirtschafts- und architekturgeschichtliche Denkmäler in Ungarn aus dem 18. und 19. Jahrhundert.
=1971–72. 147–156.

     épületek
Tłoczek, Ignacy F.: Traditionelle Formen der ländlichen Bauten in Ostpolen.
=1971–72. 139–146.

     érdekképviselet
Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     erdészet
Takács Imre: Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében.
=1969–70. 153–176.

Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

     éremgyűjtemény
Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjtemény legszebb darabjai.
=1978–80. 395–412.

     Esterházy-uradalom
Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     ethnobotanika
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     Európa
Balassa Iván: Möglichkeiten der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa.
=1971–72. 33–37.

Erményi Magdolna, P.: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

Kiss István, N.: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

     export
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     faborona
Régi faborona.
=1962. 150.

     Fadrusz János
Fadrusz-féle borászati embléma.
=1962. 148.

     faeke
Balassa Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII–XIX. században.
=1967–68. 157–196.

     fajtaváltás
Góz Gabriella, V.: A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon.
=1981–83. 269–284.

     falu
Maksay Ferenc: Struktur der ungarischen Dorfsiedlungen zur Zeit der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 91–94.

Tłoczek, Ignacy F.: Traditionelle Formen der ländlichen Bauten in Ostpolen.
=1971–72. 139–146.

     fegyverek
Kotlár Károly: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése.
=1981–83. 383–411.

     felügyelet
Takács Imre: A mezőgazdaság általános szakfelügyelete a polgári Magyarországon.
=1964. 147–169.

     fennsík
Ravis, G.: Haut Plateau Ardéchois 1967–1970.
=1971–72. 473–475.

     filiálék
Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléinak feladata és tevékenysége.
=1981–83. 473–478.

     főkáptalan
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

     földművelés
Valkó Arisztid: A nagyszentmiklósi földmíves-iskola működése 1863–1889 között.
=1964. 201–219.

Szabó Miklós: Berzsenyi Dániel, a mezei szorgalom némely akadályairól.
=1964. 221–242.

Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei.
=1969–70. 45–68.

Dukov, Ljubomir: Développement historique de éléments traditionnels en fer des instrtuments agricoles de travail sur le territorie bulgare.
=1971–72. 47–50.

Barabás Jenő: Innovationszentren in der ungarischen Agrarkultur.
=1971–72. 287–290.

Für Lajos: Bedeutendere Agrarkulturdistrikte um die Jahrhundertwende in Ungarn.
=1971–72. 401–405.

Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     földreform
Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során.
=1964. 61–77.

Donáth Ferenc: A negyedszázados földreform.
=1969–70. 7–22.

     földvásárlás
Kiss István, N.: A paraszti földvásárlás és kölcsönügylet kérdéséhez.
=1969–70. 121–134.

     Franciaország
Parain, Charles – Jest, Corneille: L'etude des communautés en France.
=1971–72. 467–472.

     fuvarosok
Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

     gabona
Balassa Iván: Kezdetleges gabonatisztító eljárások.
=1964. 41–60.

Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

Selmeczi Kovács Attila: Handgeräte für das Garbenbinden und die Einbringung des Getreides in Ungarn.
=1971–72. 267–276.

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     gazdálkodás
Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

Knézy Judit: Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

     gazdasági szabályozás
Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     gazdaságtörténet
Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

     gazdatisztek
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

     genetika
Orel, Vitězslav – Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

     Georgikon
Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

Csíki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

     gépészet
Blake, Susan: A geographical analysis of agricultural engineering in Britain in the 19th century.
=1971–72. 369–374.

     gépi aratás
Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében.
=1973–74. 121–143.

     Gesztes
Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     Göcsej
Simonffy Emil: Einige Fragen der Bauernwirtschaft von Göcsej, einer in der Entwicklung zurückgebliebenen Landschaft im Zeitalter des Kapitalismus.
=1971–72. 417–423.

     gőzgépek
Réz Gyula – Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

     Gyenesdiás
Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson.
=1967–68. 85–124.

     gyümölcs
Patay Árpád – Póczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

Preininger Magdolna: Die Obstproduktion von Budapest im Spiegel der statistischen Angaben der Jahre 1895 und 1935.
=1971–72. 447–452.

Erményi Magdolna, P.: Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséről.
=1973–74. 99–120.

Erményi Magdolna, P.: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

Erményi Magdolna, P.: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században.
=1981–83. 113–143.

     halászat
Iványi Béla: Adatok a magyar halászat történetéhez.
=1962. 106–115.

Khin Antal: A Szelidi-tó halászata.
=1964. 99–116.

Khin Antal: A somorjai halászcéh.
=1965–66. 121–130.

Khin Antal: A régi Csallóköz, mint halászóhely.
=1969–70. 257–266.

     hatlovas szántás
Lühning, Arnold: Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

     háziállatok
Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson.
=1967–68. 85–124.

     helytörténet
Wasberg, G. Christie: Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

     Heves megye
Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

     Hódmezővásárhely
Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében.
=1978–80. 249–267.

     Holstein
Lühning, Arnold: Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

     Hont
Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     hordozható vetőgép
Háton hordott vetőgép.
=1962. 147.

     horogsarló
Takács Lajos: Die Hakensichel in Ungarn.
=1971–72. 83–90.

     hús
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     igazgatás
Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     ikonográfia
Balassa Iván: A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai.
=1978–80. 3–18.

     innováció
Barabás Jenő: Innovationszentren in der ungarischen Agrarkultur.
=1971–72. 287–290.

     ipar
Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

Vlcskó Lajos: Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945–1975).
=1975–77. 3–13.

     ispánsági vár
Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     járadék
Heitz, Gerhard: Zur Struktur der Feudalrente.
=1971–72. 207–212.

     járom
Fenton, Alexander: Early yoke types in Britain.
=1971–72. 69–75.

     jobbágyok
Knézy Judit: Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

     jog
Takács Imre: A mezőgazdaság irányításának jogforrásai, intézményei és szervei Magyarországon (1889–1919).
=1967–68. 265–291.

Takács Imre: Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében.
=1969–70. 153–176.

     jonatánalma
Geday Gusztáv: Erscheinen und Verbreitung des Jonathanapfels in Ungarn.
=1971–72. 437–445.

     jövedelmezőség
Gunst Péter: Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben.
=1964. 255–260.

     juh
Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938–1944. években.
=1978–80. 69–99.

     Juhász Árpád
Vajkai Zsófia: Régi magyar dohányfajták és termesztésük. (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában.)
=1975–77. 117–134.

     Káma
Matolcsi János: Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

     kamarabirtok
Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

     káptalani uradalom
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

     Karcag
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     Kárpát-medence
Balogh István: Viehhaltungstypen des Karpatenbeckens im 19. Jahrhundert.
=1971–72. 233–239.

     kasza
White, Kenneth G.: The Great Chesterford scythes.
=1971–72. 77–82.

     kataszteri felvétel
Für Lajos: Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén.
=1965–66. 151–178.

     Kecskemét
Pintér János: A kecskeméti Miklós-szőlőtelep létrejötte és első évtizede.
=1975–77. 191–211.

     Keleti Károly
Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

     kenyér
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

     kereskedelem
Wellman Imre: Pest megye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években.
=1965–66. 81–120., 1 térk. mell.

Kiss István, N.: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Balassa Iván: Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében.
=1973–74. 145–159.

Lippóczy Norbert: Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Kiss István, N.: A bécsi udvar borvásárlásai Magyarországon (XVI–XVII. század).
=1973–74. 173–184.

Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

     kert
Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón.
=1975–77. 167–190.

Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kezdetei (1790–1848).
=1978–80. 101–123.

     Keszthely
Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

Csíki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

     kéve
Selmeczi Kovács Attila: Handgeräte für das Garbenbinden und die Einbringung des Getreides in Ungarn.
=1971–72. 267–276.

     kézi dugaszoló
Mathiász János kézi dugaszolója.
=1962. 151.

     kiadványcsere
Taraba Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai.
=1981–83. 451–472.

     kiállítás
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

Korek József: Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

Balassa Iván: A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

Erményi Magdolna, P.: Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban.
=1978–80. 453–467.

Balassa Iván: A mezőgazdasági ismeretek szerepe a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutató és kiállító tevékenységében.
=1981–83. 479–495.

     Kisújszállás
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     kormeghatározás
Lerche, Grith: Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

     Kossuth-csutora
Kossuth-csutora.
=1962. 149.

     kölcsön
Kiss István, N.: A paraszti földvásárlás és kölcsönügylet kérdéséhez.
=1969–70. 121–134.

     könyvtár
Taraba Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai.
=1981–83. 451–472.

     Kőszeg
Nováki Gyula: Koravaskori sarlólelet Kőszegről.
=1965–66. 67–72.

     Közel-Kelet
Balassa Iván: A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

     közigazgatás
Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     közösségek
Parain, Charles – Jest, Corneille: L'etude des communautés en France.
=1971–72. 467–472.

     külkereskedelem
Kiss István, N.: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

     lábközépcsont
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     legelő
Andrásfalvy Bertalan: Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

     leletek
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

Patay Árpád – Póczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

Kiss Attila – Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

Nováki Gyula: Koravaskori sarlólelet Kőszegről.
=1965–66. 67–72.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson.
=1967–68. 85–124.

Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Hartyányi Borbála, P.: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

Erményi Magdolna, P.: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

Hartyányi Borbála, P. – Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1976-ban feltárt növényleletei.
=1978–80. 125–145.

Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     Lengyelország
Madurowicz-Urbańska, Helena: Forschungen über die landwirtschaftlichen Regionen Polens im Zeitraum vom 16. bis 19. Jahrhundert.
=1971–72. 121–127.

Tłoczek, Ignacy F.: Traditionelle Formen der ländlichen Bauten in Ostpolen.
=1971–72. 139–146.

Kostrowicka, Irena: Transformatione dans l'économie agricole traditionelle polonaise au XIXe siècle.
=1971–72. 345–347.

Lippóczy Norbert: Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Lippóczy Norbert: Lengyel bor-útlevelek a XVIII. század első feléből, mint a tokaji borok kísérői.
=1975–77. 263–274.

     libamáj
Mártha Zsuzsánna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

     lipicai ménes
Kovács Miklós: A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

     lovak
Kovács Miklós: A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

Kiss Attila – Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai.
=1969–70. 193–236.

Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938–1944. években.
=1975–77. 289–330.

     magleletek
Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     magtár
Kovács Miklós: Adatok a takarékmagtárakról.
=1978–80. 201–218.

     máj
Mártha Zsuzsánna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

     Majack
Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     major
Csíki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

     makett
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

     malom
Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. 1–2.
=1978–80. 351–371.; 1981–83. 349–369.

Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     Márfa
Kiss Attila – Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

     Mathiász János
Mathiász János kézi dugaszolója.
=1962. 191.

     Mendel, Johann Gregor
Orel, Vitězslav – Vavra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

     ménes
Kovács Miklós: A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

     metszőkés
Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon.
=1964. 185–200.

     mezőgazdálkodás
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

     mezőgazdaság
Matolcsi János: A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok.
=1962. 3–17.

Takács Imre: A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiája.
=1962. 128–134.

Takács Imre: A mezőgazdaság általános szakfelügyelete a polgári Magyarországon.
=1964. 147–169.

Takács Imre: A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészetének VI. (1920–1935. évi) kötete.
=1964. 279–280.

Donáth Ferenc: A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944–45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre.
=1965–66. 193–206.

Takács Imre: A mezőgazdaság irányításának jogforrásai, intézményei és szervei Magyarországon (1889–1919).
=1967–68. 265–291.

Fussel, George Edwin: What is traditional agriculture.
=1971–72. 9–14.

Maksay Ferenc: Struktur der ungarischen Dorfsiedlungen zur Zeit der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 91–94.

Smelhaus, Vratislav: Die Telche als Faktor gründlicher Wandlungen in der böhmischen Landwirtschaft.
=1971–72. 105–107.

Minchinton, Walter E.: The agricultural regions of England and Wales.
=1971–72. 109–120., 3 térk. mell.

Madurowicz-Urbańska, Helena: Forschungen über die landwirtschaftlichen Regionen Polens im Zeitraum vom 16. bis 19. Jahrhundert.
=1971–72. 121–127.

Vargha László: Wirtschafts- und architekturgeschichtliche Denkmäler in Ungarn aus dem 18. und 19. Jahrhundert.
=1971–72. 147–156.

Karaman, Igor: Die Hauptmerkmale der landwirtschaftlichen Verhältnisse in Slavonien-Syrmien vom 18. bis 20. Jahrhundert.
=1971–72. 223–228.

Markus, Michal: Gemeinsame Forschungsprobleme der Entwicklung von Landwirtschaft und Ernährung.
=1971–72. 277–282.

Jacobeit, Wolfgang: Die Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft in volkskundlicher Sicht.
=1971–72. 291–296.

Wellmann Imre: Die neuzeitliche "landwirtschaftliche Revolution" und ihre Anfänge in Ungarn.
=1971–72. 297–309.

Gergelyi Otmar: Entstehung, Organisation und Tätigkeit der landwirtschaftlichen Vereine auf dem Gebiet der Slowakei bis 1914.
=1971–72. 311–315.

Henning, Friedrich-Wilhelm: Die Entwicklung der Produktivität in den bäuerlichen Betrieben während der letzen Phase der feudalistischen (traditionellen) Landwirtschaft.
=1971–72. 317–325.

Berthold, Rudolf: Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

Müller, Hans-Heinrich: Zur Frage der Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 341–344.

Kostrowicka, Irena: Transformatione dans l'économie agricole traditionelle polonaise au XIXe siècle.
=1971–72. 345–347.

Hupfauer, Max: Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

Kodedová, Oldriska: Hauptzüge der landwirtschaftlichen Entwicklung in den böhmischen Ländern und das landwirtschaftlichen Schulwesen in den Jahren 1870 bis 1914.
=1971–72. 385–388.

Tímár Eszter: Regionale Umgestaltung der traditionellen Landwirtschaft Ungarns in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts.
=1971–72. 389–400.

Gyimesi Sándor: Über die landwirtschaftlichen Grundlagen der Städte.
=1971–72. 453–460.

Kukovics Sándor: Some peculiarities in the territorial development of the Hungarian agriculture.
=1971–72. 477–481.

Mosser, Alois: Fragestellungen und Methoden der agrarhistorischen Forschung in Österreich seit dem Ende des Zweiten Weltkrieges.
=1971–72. 489–494.

Wasberg, G. Christie: Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi teékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

Horváth Lajos: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

     mezőgazdasági eszközök
Kralovánszky Alán: Kora Árpád-kori mezőgazdasági eszközök a Közép-Duna-medencéből.
=1962. 116–127.

Balassa Iván: Nemzetközi megbeszélés a Munkaeszköztörténeti Archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
=1964. 267–272.

Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai.
=1965–66. 131–150.

Balassa Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII–XIX. században.
=1967–68. 157–196.

Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei.
=1969–70. 45–68.

Balassa Iván: A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai.
=1978–80. 3–18.

Balassa Iván: A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

Balassa Iván: A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

     mezőgazdasági gépészet
Blake, Susan: A geographical analysis of agricultural engineering in Britain in the 19th century.
=1971–72. 369–374.

     mezőgazdaságtan
Éber Ernő: A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos.
=1962. 33–43.

Balassa Iván: A mezőgazdasági ismeretek szerepe a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutató és kiállító tevékenységében.
=1981–83. 479–495.

     Mezőtúr
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     Mitterpacher Lajos
Éber Ernő: A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos.
=1962. 33–43.

     molnár mesterség
Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. 1–2.
=1978–80. 351–371.; 1981–83. 349–369.

     monokultúrák
Kiss István, N.: Az agrár monokultúrák és Magyarország aktív külkereskedelmi mérlege, 16–18. század.
=1981–83. 209–227.

     Morvaország
Kramařik, Jaroslav: Die geographische Verbreitung der Arl in Böhmen und Mären und ihre lulturhistorische Bedeutung.
=1971–72. 241–257.

Vávra, Miloslav: Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

Orel, Vitězslav – Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

     munkaeszközök
Balassa Iván: Nemzetközi megbeszélés a Munkaeszköztörténeti Archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
=1964. 267–272.

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón.
=1975–77. 213–230.

Balassa Iván: A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai.
=1978–80. 3–18.

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón.
=1978–80. 39–67.

Balassa Iván: A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

     muzeológia
Barbarits Lajos: A tömegoktatás agrármúzeologiai módszerei.
=1962. 18–32.

     múzeumok
Matolcsi János: A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok.
=1962. 3–17.

A múzeum életéből.
=1962. 142–144.

A múzeum gyűjteményeiből.
=1962. 145–152.

A múzeum Vastagh-féle állatszobrai.
=1962. 145–146.

Balassa Iván: Nemzetközi megbeszélés a Munkaeszköztörténeti Archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
=1964. 267–272.

Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896–1966).
=1965–66. 5–22.

Barbarits Lajos: Népművelő és tudományos munka az agrármúzeum feladatkörében.
=1969–70. 331–340.

Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

Korek József: Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

Csíki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjtemény legszebb darabjai.
=1978–80. 395–412.

Erményi Magdolna, P.: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

Balassa Iván: A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

Erményi Magdolna, P.: Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban.
=1978–80. 453–467.

Szabó Lóránd: Számvetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos tevékenységéről 1975-től.
=1981–83. 3–13.

Kotlár Károly: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése.
=1981–83. 383–411.

Taraba Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai.
=1981–83. 451–472.

Szabó Lóránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléinak feladata és tevékenysége.
=1981–83. 473–478.

Balassa Iván: A mezőgazdasági ismeretek szerepe a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutató és kiállító tevékenységében.
=1981–83. 479–495.

     műemlékek
Vargha László: Wirtschafts- und architekturgeschichtliche Denkmäler in Ungarn aus dem 18. und 19. Jahrhundert.
=1971–72. 147–156.

     nagybirtok
Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során.
=1964. 61–77.

Kiss István, N.: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

Tóth Tibor: Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

     Nagyszentmiklós
Valkó Arisztid: A nagyszentmiklósi földmíves-iskola működése 1863–1889 között.
=1964. 201–219.

     nagyuradalom
Erményi Magdolna, P.: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században.
=1981–83. 113–143.

     nagyüzem
Mártha Zsuzsánna: A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon.
=1964. 117–134.

Horváth Lajos: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

     Napóleon, Bonaparte, francia császár
Kovács Miklós: A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

     napraforgó
Selmeczi Kovács Attila: A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában.
=1969–70. 85–120.

     négyélű eke
Kothe, Heinz: Form- und Funktionswandel an Vierkantpflügen.
=1971–72. 51–68.

     nemesítés
Mártha Zsuzsánna: A magyar tyúk nemesítésének első időszaka.
=1962. 63–83.

     Németország
Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei.
=1964. 25–40.

Schremmer, Eckhart: Die Veränderung der Produktionsstruktur auf dem flachen Land im 17. und 18. Jahrhundert in Südostdeutschland.
=1971–72. 213–222.

Berthold, Rudolf: Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

Hupfauer, Max: Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

     népesség
Berthold, Rudolf: Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

     népművelés
Barbarits Lajos: Népművelő és tudományos munka az agrármúzeum feladatkörében.
=1969–70. 331–340.

     néprajz
Török Katalin, F.: Agrargeschichtliche und agrarethnographische Lehren von den Flurkarten aus dem18. Jahrhundert.
=1971–72. 188–197.

Jacobeit, Wolfgang: Die Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft in volkskundlicher Sicht.
=1971–72. 291–296.

     Neubrandenburg
Erményi Magdolna, P.: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

     Norvégia
Wasberg, G. Christie: Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

     növényleletek
Hatyányi Borbála, P. – Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az úklőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Hartyányi Borbála, P.: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

– Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1876-ban feltárt növvényleletei.
=1978–80. 125–145.

Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     növénytermesztés
Gunda Béla: Origin of plant cultivation in the New World.
=1971–72. 15–18.

Orel, Vitězslav – Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

Vlcskó Lajos: Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945–1975).
=1975–77. 3–13.

Vajkai Zsófia: Régi magyar dohányfajták és termesztésük. (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában.)
=1975–77. 117–134.

     numizmatika
Isztiméry László: Numizmatikai gyűjtés a Mezőgazdasági Múzeumban.
=1962. 135–141.

Fadrusz-féle borászati embléma.
=1962. 148.

Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjtemény legszebb darabjai.
=1978–80. 395–412.

     nyereg
Pető Mária: A nyereg formái Pannóniában az i. sz. I–IX. században.
=1965–66. 73–80.

     oktatás
Barbarits Lajos: A tömegoktatás agrármúzeologiai módszerei.
=1962. 18–32.

Éber Ernő: A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos.
=1962. 33–43.

Valkó Arisztid: A nagyszentmiklósi földmíves-iskola működése 1863–1889 között.
=1964. 201–219.

Valkó Arisztid: A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

Kodedova, Oldriska: Hauptzüge der landwirtschaftlichen Entwicklung in den böhmischen Ländern und das landwirtschaftlichen Schulwesen in den Jahren 1870 bis 1914.
=1971–72. 385–388.

Pintér János: Nyolc évtized Orosházán az agrároktatás szolgálatában. (Az orosházi szakoktatás története.)
=1973–74. 305–330.

     olaj
Timkó Ilona, H.: Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

     Orosháza
Pintér János: Nyolc évtized Orosházán az agrároktatás szolgálatában. (Az orosházi szakoktatás története.)
=1973–74. 305–330.

     őrlés
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

     összeírás
Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

Szőlősy Éva, B. – Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

     őstulok
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     paleoethnobotanika
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     pálinkafőzés
Nováki Gyula: Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

Kiss István, N.: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

     Pannónia
Pető Mária: A nyereg formái Pannóniában az i. sz. I–IX. században.
=1965–66. 73–80.

     parasztgazdaság
Gunst Péter: Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben.
=1964. 255–260.

Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

Hauser, Albert: Bäuerliche Wirtschaft und Ernährung in der Schweiz vom 15. bis 18. Jahrhundert.
=1971–72. 95–103.

Veress Éva: Regionale Untersuchungen zum Thema "Betriebsformen der Bauernwirtschaft".
=1971–72. 167–183.

Henning, Friedrich-Wilhelm: Die Entwicklung der Produktivität in den bäuerlichen Betrieben während der letzen Phase der feudalistischen (traditionellen) Landwirtschaft.
=1971–72. 317–325.

Simonffy Emil: Einige Fragen der Bauernwirtschaft von Göcsej, einer in der Entwicklung zurückgebliebenen Landschaft im Zeitalter des Kapitalismus.
=1971–72. 417–423.

Fél Edit – Hofer Tamás: Bäuerliche Wirtschaftsausrüstungen in einem ungarischen Dorf.
=1971–72. 461–466.

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

Knézy Judit: Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

     Pásztó
Nováki Gyula: Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

Kiss István, N.: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

     pásztorkodás
Andrásfalvy Bertalan: Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

     pecsétek
Isztiméry László: Numizmatikai gyűjtés a Mezőgazdasági Múzeumban.
=1962. 135–141.

     Pest
Khin Antal: A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve.
=1962. 84–92.

Wellmann Imre: Pest megye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években.
=1965–66. 81–120., 1 térk. mell.

     politika
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     profit
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     radiokarbonos módszer
Lerche, Grith: Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

     Rákóczi-eke
A zborói "Rákóczi-eke".
=1962. 151–152.

     Rátót
Timkó Ilona, H.: Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

     régészet
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     rendészet
Takács Imre: A magyar állategészségügyi rendészet kialakulása és fejlődése 1918-ig.
=1973–74. 281–303.

     repce
Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon.
=1973–74. 75–98.

Selmeczi Kovács Attila: Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon.
=1975–77. 97–116.

     rétek
Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

     Sárbogárd
Lengyel Imre: A sárbogárdi, honfoglaláskori temető állatcsontjainak kémiai analysise.
=1964. 243–246.

     sarló
Nováki Gyula: Koravaskori sarlólelet Kőszegről.
=1965–66. 67–72.

Takács Lajos: Die Hakensichel in Ungarn.
=1971–72. 83–90.

     Sarvaly
Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

     Schram Ferenc
Vávra, Miloslav: Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

     sertés
Egy kiváló cornwall koca.
=1962. 146–147.

Matolcsi János: Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

     sírleletek
Patay Árpád – Póczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

Kiss Attila – Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

     Solymár
Valkó Arisztid: A solymári vadászkastély. (Vadászatok Solymáron és környékén a XV–XVI. században.)
=1967–68. 125–134.

     Somló
Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón.
=1975–77. 213–230.

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón.
=1978–80. 39–67.

     Somogy megye
Tóth Tibor: Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

Knézy Judit: Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

     Somorja
Khin Antal: A somorjai halászcéh.
=1965–66. 121–130.

     statisztika
Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

Preininger, Magdolna: Die Obstproduktion von Budapest im Spiegel der statistischen Angaben der Jahre 1895 und 1935.
=1971–72. 447–452.

Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében.
=1978–80. 249–267.

     sütés
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

     Svájc
Hauser, Albert: Bäuerliche Wirtschaft und Ernährung in der Schweiz vom 15. bis 18. Jahrhundert.
=1971–72. 95–103.

     szabadforgó rendszer
Orosz István: L'extension de la culture ŕ "rotation libre" dans le Nord-Est de la Hongrie ŕ la fin du XIXe siècle.
=1971–72. 407–415.

     számítógép
Szőlősy Éva, B. – Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

Cseh László: Herstellung topographiescher Diagramme mit der elektronischen Rechenmaschine.
=1971–72. 185–187.

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum. (Kutatási jelentés.)
=1978–80. 413–435.

     szántás
Lerche, Grith: Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

Kramařik, Jaroslav: Die geographische Verbreitung der Arl in Böhmen und Mären und ihre lulturhistorische Bedeutung.
=1971–72. 241–257.

Lühning, Arnold: Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

Réz Gyula – Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

     szántóföld
Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben.
=1975–77. 53–79.

     szárazmalom
Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     szarvasmarha
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

Kralovánszky Alán: Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korában.
=1964. 171–184.

Csöppüs István: A szarvasmarhaállomány alakulása Magyarországon a második világháború időszakában (1938–1944).
=1973–74. 185–228.

Kovács Miklós: Korabeli vélemények az 1880–1890-es évek hazai szarvasmarhatenyésztéséről.
=1975–77. 275–287.

Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

Kiss István, N.: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

Góz Gabriella, V.: A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon.
=1981–83. 269–284.

     Szelidi-tó
Khin Antal: A Szelidi-tó halászata.
=1964. 99–116.

     szélmalom
Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     szeretetház
Valkó Arisztid: A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

     Szilhalom
Hartyányi Borbála, P. – Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1876-ban feltárt növvényleletei.
=1978–80. 125–145.

     Szlavónia
Karaman, Igor: Die Hauptmerkmale der landwirtschaftlichen Verhältnisse in Slavonien-Syrmien vom 18. bis 20. Jahrhundert.
=1971–72. 223–228.

     Szlovákia
Gergelyi Otmar: Entstehung, Organisation und Tätigkeit der landwirtschaftlichen Vereine auf dem Gebiet der Slowakei bis 1914.
=1971–72. 311–315.

     Szovjetunió
Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     szőlő
Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon.
=1964. 185–200.

Valkó Arisztid: Valkó Arisztid: A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón.
=1967–68. 217–242.

Kiss István, N.: Monoculture de vigne et qualité des vins dans la Hongrie des XVIe–XVIIIe siècles.
=1971–72. 129–137.

Vávra, Miloslav: Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

Pintér János: A kecskeméti Miklós-szőlőtelep létrejötte és első évtizede.
=1975–77. 191–211.

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón.
=1975–77. 213–230.

Pintér János: A Duna–Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között.
=1981–83. 159–181.

     talaj
Steensberg, Axel: The practice of tilling spades in Asia and Europe.
=1971–72. 19–23.

Gyimesi Sándor: Über die landwirtschaftlichen Grundlagen der Städte.
=1971–72. 453–460.

     talpeke
Vakarelski, Christo: Wurde in Bulgarien der Socha-Pflug verwende?
=1971–72. 39–46.

     tanácsigazgatás
Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     tanya
Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón.
=1975–77. 167–190.

Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kezdetei (1790–1848).
=1978–80. 101–123.

Für Lajos: A zöldségtermelő tanyák kialakulása.
=1981–83. 145–157.

     táplálkozás
Hauser, Albert: Bäuerliche Wirtschaft und Ernährung in der Schweiz vom 15. bis 18. Jahrhundert.
=1971–72. 95–103.

Markus, Michal: Gemeinsame Forschungsprobleme der Entwicklung von Landwirtschaft und Ernährung.
=1971–72. 277–282.

     Tata
Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     temetkezés
Kralovánszky Alán: Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korában.
=1964. 171–184.

     temető
Lengyel Imre: A sárbogárdi, honfoglaláskori temető állatcsontjainak kémiai analysise.
=1964. 243–246.

     termékek
Mártha Zsuzsánna: A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon.
=1964. 117–134.

Wellmann Imre: Pest megye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években.
=1965–66. 81–120., 1 térk. mell.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig.
=1967–68. 243–264.

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Kisbán Eszter: Eingliederung neuer Anbaufrüchte in die Volksnahrung.
=1971–72. 283–286.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében.
=1973–74. 251–280.

Mártha Zsuzsánna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

Korek József: Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

     termelés
Schremmer, Eckart: Die Veränderung der Produktionsstruktur auf dem flachen Land im 17. und 18. Jahrhundert in Südostdeutschland.
=1971–72. 213–222.

Henning, Friedrich-Wilhelm: Die Entwicklung der Produktivität in den bäuerlichen Betrieben während der letzen Phase der feudalistischen (traditionellen) Landwirtschaft.
=1971–72. 317–325.

Berthold, Rudolf: Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

Takács Imre: Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években.
=1978–80. 269–309.

Für Lajos: A zöldségtermelő tanyák kialakulása.
=1981–83. 145–157.

     termelőszövetkezetek
Kovács Kálmán: Die Entwicklung des Wesen des produktionsgenossenschaftlichen Eigentums.
=1971–72. 483–487.

Horváth Lajos: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

Timkó Ilona, H.: Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     termésleletek
Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az úklőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Hartyányi Borbála, P. Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

Hartyányi Borbála, P. – Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1876-ban feltárt növvényleletei.
=1978–80. 125–145.

Hartyányi Borbála, P. Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     tojás
Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

     Tokaj-Hegyalja
Balassa Iván: Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében.
=1973–74. 145–159.

Lippóczy Norbert: Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Lippóczy Norbert: Lengyel bor-útlevelek a XVIII. század első feléből, mint a tokaji borok kísérői.
=1975–77. 263–274.

     toll
Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig.
=1967–68. 243–264.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében.
=1973–74. 251–280.

     topográfia
Cseh László: Herstellung topographiescher Diagramme mit der elektronischen Rechenmaschine.
=1971–72. 185–187.

     Tótszentmárton
Imre Gyula: Tótszentmárton a fejlődés útján.
=1962. 93–105.

     tökmagolaj
Timkó Ilona, H.: Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

     törkölyverem
Nováki Gyula: Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

     törzskönyvezés
Góz Gabriella, V.: A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon.
=1981–83. 269–284.

     tulajdon
Kovács Kálmán: Die Entwicklung des Wesen des produktionsgenossenschaftlichen Eigentums.
=1971–72. 483–487.

     tulok
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     Túrkeve
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     tyúk
Mártha Zsuzsánna: A magyar tyúk nemesítésének első időszaka.
=1962. 63–83.

     Újvilág
Gunda Béla: Origin of plant cultivation in the New World.
=1971–72. 15–18.

     uradalom
Für Lajos: Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén.
=1965–66. 151–178.

Kiss István, N.: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

Erményi Magdolna, P.: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században.
=1981–83. 113–143.

Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     urbárium
Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

     úrbéri tabellák
Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

     üzem
Veress Éva: Regionale Untersuchungen zum Thema "Betriebsformen der Bauernwirtschaft".
=1971–72. 167–183.

Horváth Lajos: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

     vadászat
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

Valkó Arisztid: A solymári vadászkastély. (Vadászatok Solymáron és környékén a XV–XVI. században.)
=1967–68. 125–134.

Kotlár Károly: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése.
=1981–83. 383–411.

     városok
Gyimesi Sándor: Über die landwirtschaftlichen Grundlagen der Städte.
=1971–72. 453–460.

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     Vastagh György
A múzeum Vastagh-féle állatszobrai.
=1962. 145–146.

     Vecsés
Gunst Péter: Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben.
=1964. 255–260.

     verem
Nováki Gyula: Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     versenylovak
Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai.
=1969–70. 193–236.

     vetésforgó
Orosz István: L'extension de la culture ŕ "rotation libre" dans le Nord-Est de la Hongrie ŕ la fin du XIXe siècle.
=1971–72. 407–415.

     vetőeke
Balassa Iván: A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

     vetőgép
Háton hordott vetőgép.
=1962. 147.

Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei.
=1964. 25–40.

     világkiállítás
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

     villamosítás
Hupfauer, Max: Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

     virág
Korek József: Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

     vizafogó
Khin Antal: A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve.
=1962. 84–92.

     vízimalom
Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     Volga
Matolcsi János: Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

     Wales
Minchinton, Walter E.: The agricultural regions of England and Wales.
=1971–72. 109–120., 3 térk. mell.

     Zboró
A zborói "Rákóczi-eke".
=1962. 151–152.

     zöldség
Für Lajos: A zöldségtermelő tanyák kialakulása.
=1981–83. 145–157.



A digitális verzió változatlan formában, szabadon terjeszthető!
©  Hernádi László Mihály, 1984, 2010
()

Az elektronikus változatot készítette:
A szerző és Ambrus Attila József
()


PTE Központi Könyvtár – Pécs, 2010. november 17.
http://www.lib.pte.hu
Letöltés: [pdf]    [doc]    [zip]   
A teljes repertórium kinyomtatható
(72 oldal)