A teljes repertórium kinyomtatható
(292 oldal)


A pécsi múzeumi értesítők és évkönyv
repertóriuma
1908–1998


Összeállította:
Hernádi László Mihály

Dialóg Campus Kiadó
Budapest – Pécs, 2002

A pécsi múzeumi értesítők és évkönyv repertóriuma (1908-1998) - Összeállította: Hernádi László Mihály - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002


A kötet megjelenését támogatta:
PTE rektora
Baranya Megyei Önkormányzat
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Janus Pannonius Múzeum és Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága

©  Dialóg Campus Kiadó, 2002
©  Hernádi László Mihály, 2002

ISBN 963 931 080 8

HU ISSN 1418 1290 • HU ISSN 1587 5202

Dialóg Campus Kiadó • Nordex Kft. • 1088 Budapest, Rákóczi út 9. Tel./fax: (1) 266 0025, 266 1265; e-mail: dialog@axelero.hu • 7626 Pécs, Rákóczi út 73/A. Tel./fax: (72) 510 734 • A kiadásért felel: Dr. Bázing Zsuzsanna igazgató • Főszerkesztő: Schenk János • Műszaki szerkesztő: Kőrösi László• Borító: Kőrösi László • Nyomdai kivitelezés: Bornus Kft., Pécs • Felelős vezető: Borbély Tamás


A digitális verzió változatlan formában, szabadon terjeszthető!
©  Hernádi László Mihály, 2002, 2006
()

Az elektronikus változatot készítette:
Ambrus Attila József
()

PTE Központi Könyvtár – Pécs, 2006. június 1.
http://www.lib.pte.hu
Letöltés: [pdf]    [rtf]    [zip]   

Márton fiamnak


„Soha ország pénzét jobban kamatolni nem látja, mint mellyet műgyűjteményekre fordít.”

Pulszky Ferenc, 1838.


„Nincs is hivebb tükre valamely város haladottságának, mint épen annak muzeuma. Itt megtalálja az idegen a város multját, jelenét, művelődésre hajló érzékét, polgárainak áldozatkészségét, hazafiságát, a hivatottaknak közért munkáló kezét.”

Szentgáli Károly: A pécsi városi muzeum pénzgyüjteményéről. = 1909/4. 132. p.


„Az emberi lélekbe fektetett hagyomány olyan örök marad, mint maga az ember.”

Berze Nagy János = 1968. 119. p.


Bevezető

1901. október 29-én megalakult a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület, hogy a pécsi múzeum támogatásához társadalmi közreműködést biztosítson. Ennek eredményeként rendezték és megsokszorozták a városi múzeum anyagát. 1904. november 27-én nyílt meg a múzeum. Ám az egyesület életében bekövetkező pangás mintegy ötévnyi tétlenkedés után kezdett csak oldódni, mikor az egyleti közgyűlés 1906 októberében új tisztikart választott. Számos más teendő – ásatások megindítása, a kultúrpalota ügye stb. – mellett fölmerült az az ígény, hogy az egyesületi tagok számára felolvasó üléseket szervezzenek. A választmány 1907. június 12-én dr. Angyal Pál javaslatára létrehozta a felolvasó bizottságot. Felkérte dr. Szőnyi Ottót az ásatási program elkészítésére. Marosi Arnold múzeumigazgató indítványára évkönyv kiadását határozta el. Így indult útjára – végül is évnegyedes folyóiratként – 1908 januárjától 1930-ig a „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület” Értesítője, amely még két cím- és szerkezeti változtatással (Pécs Szab. Kir. Város „Majorossy Imre Múzeumának” Értesítője 1939–1942; Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1956–) és több-kevesebb kihagyással a Baranya megyei történeti, természettudományi, régészeti, néprajzi, művészettörténeti és múzeológiai kutatás műhelyévé vált – átívelve a XX. század nagy részén.

      1974-ben Csorba Noémi szakdolgozatként megírta az egyesület történetét és összeállította az értesítő (1908–1930) repertóriumát. Az 1979-ben Csereklyei Ildikó és Lukácsy Gábor összeállításában Pécsett megjelent repertórium az értesítők korszakát (1908–1942) dolgozza fel. Bár munkájuk előszavában a Janus Pannonius Múzeum 1956-ban indult évkönyvének repertóriumát már a következő évre ígérik, ám a folytatás azóta is elmaradt.

      Ilyen előzmények után és a történészekkel, múzeológusokkal folytatott beszélgetéseim során érett be az az elhatározásom, hogy az értesítőket és az évkönyvet együttesen átfogó, a mai napig teljes időszakot (1908–1998) felölelő repertóriumot készítsek, hogy a sokrétű pécsi múzeumi tevékenység közreadott írásos eredményeit egy repertóriumban összefoglalva nyújthassam át a kutatóknak és minden érdeklődőnek.

Az értesítőkről és az évkönyvről

Az évnegyedes folyóiratként indult értesítő 1908–1930 közötti szakasza két helyen hiányos: nem jelent meg 1915-ben és 1918–1927 között. Szerkezeti vázlata:

1908–1911. 1., 2., 3., 4. füzet
1912. 1–2., 3., 4. füzet
1913–1914. 1., 2., 3., 4. füzet
1916. 1–2., 3–4. füzet
1917. 1–4. füzet
1928/1929. 1., 2–3., 4. füzet
1930. 1–4. füzet


      Az 1939–1942 közötti időszak 3 kötetből áll: 1939–1940., 1941. és 1942. Nem tagolódik tovább füzetekre. Az oldalszámozás mindvégig évfolyamonként folyamatos. 1930-ban jelenik meg a német nyelvű összesített tartalmi ismertető, míg az 1939–1940-es és 1941-es kötetben már német és francia nyelvű.

Az értesítő rovatai:

  • Értekezések és tanulmányok (1908-tól 1942-ig folyamatos, 1928-tól Önálló cikkek elnevezéssel; jelölése egységesen: /É/)
  • Kisebb közlemények (1908-ben még: Hírek) 1908-tól 1930-ig folyamatos, jelölése egységesen /KK/
  • Könyvismertetések és bírálatok (1908–1910. és 1928/1929., jelölése: ism., az ismertető neve után)
  • Egyesületi ügyek (1908-tól 1917-ig folyamatos, 1928–1930 között Egyesületi hírek)
  • Levelezés (Kérdés – Felelet alrovatokkal, 1908–1910; jelölése: /K/ és /F/)
  • A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület tagjai (1908–1930, folyamatos)
  • Egyesületi elszámolás és költségvetés (1908–1917, folyamatos)
  • Városi múzeum: 1908–1917 és 1939/1940

          Ugyan nem rovat, de érdekessége miatt feltétlenül megemlítendő, hogy az első három évfolyamban Pécset érintő vasúti menetrend is található.

          Az évkönyv a szerkezetét tekintve jóval egységesebb. 1956-tól 1963-ig nincsenek rovatok. Később is csak tudományterületi csoportosítás szerepel:

    • Természettudományok
    • Régészet
    • Néprajz, majd Néprajztudomány
    • Helytörténet, majd Történettudomány (azon belül Rövid közlemények (1977–1987), kivéve az 1983-as és az 1985/1986-os kötetet; jelölése: /RK/)
    • Művészettörténet
    • Múzeológia

          Az évkönyv egyes köteteihez német, majd német és orosz nyelvű tartalomjegyzéket készítenek, később címfordítást adnak még esetenként angol és francia nyelven is. Az idegen nyelvű cikkek zöme német, több angol és – főleg a művészettörténet területén – néhány francia. A cikkek végén német, orosz, angol francia vagy magyar összefoglaló található. Az évkönyvben – feltehetőleg időeltolódás és pénzhiány miatt – 5 alkalommal vontak össze köteteket: 1969–1970; 1972–1973; 1975–1976; 1985–1986; 1996–1997.

    Szerkesztők:

         Angyal Pál 1908–1911
         Szőnyi Ottó 1912–1917
         Fejes György 1928–1930
         Török Gyula 1939–1942
         Ifj. Kodolányi János 1956–1957
         Dombay János 1958–1960
         Szabó Gyula 1961
         Papp László 1962–1963
         Dankó Imre 1964–1967
         Mándoki László 1968–1973
         Uherkovich Ákos 1974–1998

    Nyomdák:

         Wessely és Horváth könyvnyomdája 1908–1917
         Dunántúl Egyetemi Nyomdája 1928–1930
         Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T. 1939–1942
         Pécsi Szikra Nyomda 1956–1964, 1969–1970, 1972–1984, 1987
         Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat 1965–1968, 1971
         Franklin Nyomda 1985–1986, 1988–1991
         Temporg Nyomda 1992–1998

    A repertóriumról

    A repertórium mindkét részében – szerzői és tárgyszavas rész – igen egyszerű a tájékozódás, hiszen a keresés betűrenden alapul. Az egyes kulcsszavakhoz tartozó bibliográfiai leírások a közlés időrendjében követik egymást. Célszerű egyszer végigfutni a teljes keresőoszlopot, mert találhatunk újabb, minket érdeklő szerzőket és témákat.

          A szerzői rész kulcsszavait – a szerzők neveit – már egységesített formában írom le, hogy ugyanazon szerző munkássága ne tagolódjon több kulcsszóra – megtörve ezzel a közlés időrendjét is. Az egyes leírásoknál pedig azt a formát hagytam meg, ahogy a szerző jegyezte a művét. Apróbb egységesítésre a tárgyszavas résznél is szükség volt. Néhány helységnévnél utaltam az előbbi vagy utóbbi névre. Az értesítők és az évkönyv jellegéből egyenesen következik, hogy a Baranya és a Pécs tárgyszóhoz csak olyan tételeket soroltam, amelyek a város, a vármegye vagy a tájegység egészével foglalkoznak. A többi vonatkozó tétel a téma szerinti más tárgyszavaknál található. A bibliográfiai leírás nyelve megegyezik a cikkek nyelvével.

          Az egyéb jegyekkel jelzett szerző (P. J.) nevét Gulyás Pál Magyar írói álnévlexikona és Sz. Debreceni Kornélia e lexikont kiegészítő kötete segítségével sem tudtam azonosítani.

          Megköszönöm Móró Mária Anna, a PTE Könyvtára főtanácsosának és dr. Kollega Tarsoly István főlevéltáros, a Tarsoly Kiadó igazgatójának minden értékes segítségét. A számítógépes programot Bogárdi János, a PTE Könyvtára osztályvezető-helyettese írta. Ez az alkalmazás messze kimagaslik az általam eddig használt programok közül. Külön köszönet illet minden támogatót, hogy a repertórium megjelenhetett. A mű kiállítása a Dialóg Campus Kiadót dícséri.

          Kívánom, hogy munkámat haszonnal lapozgassa minden érdeklődő.

          Pécs, 2001. január 25.

    Dr. Hernádi László Mihály



    Szerzői rész


         Ábrahám Levente
    Ábrahám Levente: Nattán Miklós nagylepke-gyűjteménye (Lepidoptera) a pécsi Janus Pannonius Múzeumban.
    = 1989. 63–71., 1 ábra.

    Levente Ábrahám: On the Neuropteroidea and Mecoptera of Baranya County, Hungary.
    = 1990. 13–18., 1 térk., 1 t.

    Ábrahám Levente – Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkéi (Lepidoptera) I. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1993. 47–59., 1 ábra.

    Ábrahám Levente – Kovács Tibor: A report on the Hungarian alderfly fauna (Megaloptera: Sialidae).
    = 1998. 49–56.

         Achátz Imre
    Achátz Imre: Gebauer Ernő.
    = 1941. 109–122., VII–VIII. t.

         Ádám László
    Ádám László: A Janus Pannonius Múzeum holyvagyűjteménye, I–III.
    = 1994. 39–48.; 1995. 19–28.; 1996–1997. 37–48., 1 ábra.

    Ádám László: A Janus Pannonius Múzeum vízibogár gyűjteménye (Coleoptera: Haliplidae, Gyrinidae, Dytiscidae, Laccophilidae, Noteridae, Hydroporidae).
    = 1995. 13–17.

         Aknai Tamás
    Aknai Tamás: Szecessziós sajtógrafika.
    = 1969–1970. 347–360., 22 kép.

    Aknai Tamás: A népi építőművészet stílusváltozásainak vizsgálatához.
    = 1971. 289–297., 16 kép.

    Aknai Tamás: Képelemzés. (Galimberti Sándor: Amsterdam 1914.)
    = 1972–1973. 279–285., I t.

    Aknai Tamás: A képző- és építőművészeti szintézis néhány tudománytörténeti problémája. I–III.
    = 1974. 277–288.; 1975–1976. 231–248.; 1977. 323–345.

    Aknai Tamás: Jean Gorin: Relief spatio-temporel multivisuel No. 67. 1970. (Műelemzés.)
    = 1979. 339–344.

    Aknai Tamás: François Morellet 5 trames de grillages (5 fémháló) című képének elemzése.
    = 1982. 275–280., 1 kép.

    Aknai Tamás: Jesus Rafael Soto: Media Banda. Műelemzés.
    = 1987. 141–146.

    Aknai Tamás: Günther Uecker „Mező. 1957.” című képének elemzése.
    = 1992. 259–263.

         Ambrus Béla
    Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései, 1918–1920.
    = 1977. 247–271., 1 térk., 9 t.

         Andrásfalvy Bertalan
    Andrásfalvy Bertalan: Népi építkezés a sárközi szőlőhegyekben.
    = 1964. 147–168., 34 kép.

    Andrásfalvy Bertalan: Zentai János (1907–1973). Nekrológ.
    = 1972–1973. 261–262., 1 f.

    Andrásfalvy Bertalan: Mit jelenthet a néphagyomány a jövő műveltségében.
    = 1983. 241–251.

    Andrásfalvy Bertalan: Népballadáink szerepéről.
    = 1985–1986. 311–315.

         Andretzky József
    Angyal Pál ism.: Andretzky József: Baranyavármegye nemesei.
    = 1909/4. 151–152.

    Andretzky József: Adalékok Baranyavármegye történetéhez a törökök kiüzetése utáni időkből.
    = 1914/2. 57–70. /É/.

         Angyal Pál, sikabonyi
    [Angyal Pál]: Beköszöntő.
    = 1908/1. 1–2.

    [Angyal Pál] S. A. P.: A büntető igazságszolgáltatás múzeuma.
    = 1908/2. 70. /RK/.

    Erőszakos sírfelbontások.
    = 1908/2. 92. /K/.; /4. 169–170. /F: Angyal Pál/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye a török hódoltság megszünte után.
    = 1908/3. 114–120. /É/.

    Angyal Pál: Adatok Baranyavármegye társadalmi életéhez a XVIII. század elejéről.
    = 1908/4. 141–156. /É/.

    Angyal Pál: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. I–II.
    = 1909/2. 63–67.; /3. 95–103. /É/.

    Angyal Pál: Az első nemesség-vizsgálat Baranya vármegyében [1725–1732].
    = 1909/4. 119–126. /É/.

    Angyal Pál ism.: Andretzky József: Baranyavármegye nemesei.
    = 1909/4. 151–152.

    Angyal Pál: Spanyolok nálunk.
    = 1910/2. 58–60. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1732-től [1742!] 1743. okt. 29-ig.
    = 1910/3. 80–87. /É/.

    Angyal Pál: Küzdelem a nemesi jogokért.
    = 1910/4. 105–112. /É/.

    Angyal Pál: Emlékbeszéd Németh Béla (1840–1904) történetírónkról.
    = 1911/1. 1–5. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1742. október 29-étől 1750. julius 17-ig.
    = 1911/1. 13–18. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1750. julius 17-től 1758. január 31-ig.
    = 1911/2. 41–49. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1758. január 31-től, 1769. április 26-ig.
    = 1911/3. 97–107. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1769. április 26-tól 1777. november 7-ig.
    = 1911/4. 136–148. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1777. november 7-től 1782. május 27-ig.
    = 1912/1–2. 58–64. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1782. julius 8-tól 1786. végéig.
    = 1912/3. 106–115. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1787-től 1790. február 25-éig.
    = 1913/2. 71–78. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1790-ben.
    = 1913/3. 106–117. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1791-től 1794. április 25-ig. 1–2.
    = 1913/4. 151–163. /É/.; 1914/2. 70–80. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1794. április 25-től 1796. végéig.
    = 1914/4. 119–132. /É/.

         Aradi Nóra
    Aradi Nóra: Egy Dési Huber – Kollwitz analógia.
    = 1978. 357–361., 2 ábra.

         Arnhold Nándor
    Marosi Arnold: A pécsi városi múzeum népvándorláskori leletei. Ill.: Arnhold Nándor és Börötzffy Károly.
    = 1908/3. 99–113., 24 ábra. /É/.

    Arnhold Nándor: Ormánsági népművészet.
    = 1909/2. 75–84., 11 t. /É/.

    Arnhold Nándor: Tojás hímzés. Adalék Baranyamegye népművészetéhez.
    = 1912/3. 97–106., VIII t. /É/.

         Asztalos Miklós
    Sebestyén Béla ism.: Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés.
    = 1928–1929/2–3. 87–88.

         Babits András
    Babits András: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. (Pécs és földesura viszonya a XVIII. sz. első felében.)
    = 1930/1–4. 1–17., 2 ábra. /É/.

         Baka Sára
    Baka Sára: Az emberélet fordulóihoz fűződő szokások Kopácson.
    = 1993. 193–201.

         Bálint Ferenc
    [Fejes György] (F.) ism.: Bálint Ferenc: Siklós monográfiája.
    = 1928–1929/2–3. 86–87.; Siklós vára: /4. 133., 136.

         Bálint Zsolt
    Bálint Zsolt: A Kárpát-medence boglárkalepkéinek revíziója (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1989. 47–62., 11 kép.

    Bálint Zsolt: Egy xeromontán boglárkalepke: a Plebejus pylaon (Fischer von Waldheim, 1832) és rokonsági köre (Lepidoptera, Lycaenidae), I–III.
    = 1990. 33–69., 147 ábra.; 1991. 37–48., 148–164. ábra, 2 térk., 1 t.; 1992. 45–64.

    Fiedler, Konrad – Bálint Zsolt: Európai és északnyugat-afrikai boglárkalepkék társulása hangyákkal (Lepidoptera: Lycaenidae; Hymenoptera: Formicidae).
    = 1992. 65–78., 7 ábra, 2 t.

    Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus, I–II.
    = 1992. 179–216., 37 kép.; 1993. 203–217., 32 kotta.

    Konrad Fiedler – Bálint Zsolt: A zefír-boglárkalepke (Plebejus sephirus Frivaldszky, 1835) hernyóinak hangyaszimbiózisával kapcsolatos megfigyelések (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1993. 61–66., 4 ábra.

    Bálint Zsolt: Adalékok a Balkán boglárkalepke-faunájához (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1994. 69–77.

         Bándi Gábor
    Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez.
    = 1962. 103–109., 7 kép.

    Bándi Gábor: Adatok Baranya megye Árpád-kori településtörténetéhez.
    = 1963. 147–158.

    Bándi Gábor: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez.
    = 1964. 65–72.

    Gábor Bándi: Ursprung und innere Chronologie der Kultur der inkrustierten Keramik in Westungarn.
    = 1965. 61–74.

    Bándi Gábor – K. Zoffmann Zsuzsanna: Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában.
    = 1966. 43–56., I–XV. t.

    Bándi Gábor: Adatok a mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjának történetéhez.
    = 1967. 25–33., 2 kép.

    Bándi Gábor – Kiss Attila: A majsi bronzkori temető.
    = 1967. 35–38., 3 kép.

    Bándi Gábor: A dunántúli mészbetétes edények népének kelet-magyarországi kapcsolatai.
    = 1968. 63–73., 3 kép, I–VI. t.

    Bándi Gábor – Kovács Tibor: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez. (A Szeremle-csoport.)
    = 1969–1970. 97–111., 3 kép, 2 térk., I–XVI. t.

    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

    Bándi Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez.
    = 1972–1973. 61–71., II t.

         Banner János
    Banner János: A badeni-kultúra emlékei a pécsi városi múzeumban.
    = 1941. 7–24., I–III. t.

         Banó István
    Berze Nagy János: Arany-tanulmányok. (Közli: ifj. Berze Nagy János, kiegészítés: Banó István; Berze Nagy János fényképével.)
    = 1965. 127–152., 1 f.; Kieg.: 1967. 74.

    Banó István: Verses imádságok dr. Berze Nagy János hagyatékából.
    = 1975–1976. 141–144., 1 kép.

    Banó István: Berze Nagy János [1879–1946] és a magyar mesekutatás.
    = 1980. 247–252.

         Baranyai Aurél
    Baranyai Aurél: Dr. Hölbling Miksa (1811–1901).
    = 1978. 251–253., 3–4. ábra. /RK/.

    Baranyai Aurél: Adatok a pécsi gyógyszerészet államosításának időszakából.
    = 1978. 264–266. /RK/.

         Batári Ferenc
    Batári Ferenc: A Baranya Megyei Múzeumok keleti szőnyegei.
    = 1998. 263–299., 32 kép.

         Begovácz Rózsa
    Begovácz Rózsa: Dráva menti horvát húsvéti dalok. (Zenei lejegyzés: Matusek László.)
    = 1979. 273–300.

    Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete.
    = 1981. 165–195., 49 kép.

    Begovácz Rózsa: Házasságkötés és szokásköre a Dráva menti horvátoknál.
    = 1983. 223–239.

    Begovácz Rózsa: „A örök világosság fényeskedjék neki...” A végtisztesség megadásának alakulása a Dráva menti horvátoknál (Dél-Magyarország).
    = 1996–1997. 149–157., 3 kép.

         Békefi Remig
    Békefi Remig: A pécsi egyetem. [Az akadémiai székfoglaló ismertetése.]
    = 1909/1. 40–41.

         Bérdi György
    Bérdi György: Pécs legnagyobb adófizetői 1887–1901.
    = 1975–1976. 113–125.

         Berze Nagy János
    Berze Nagy János: Arany-tanulmányok. (Közli: ifj. Berze Nagy János, kiegészítés: Banó István; Berze Nagy János fényképével.)
    = 1965. 127–152., 1 f.; Kieg.: 1967. 74.

    Dömötör Sándor: A „Baranyai Kalevala” [Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok] jubileumára.
    = 1965. 153–165.

    Hegyi József: Magyar népdalok és népies dalok dr. Berze Nagy János hagyatékából. [1. kép: Berze Nagy János emléktáblája.]
    = 1968. 119–152., 7 kép.

    Kovács Ágnes: Berze Nagy János Magyar Népmesetípusok c. munkája és a készülő magyar népmesekatalógus.
    = 1980. 259–265.

    Hoppál Mihály: Az „Égigérő fa” gyökerei. Berze Nagy János mitológiai tanulmányai.
    = 1980. 267–273., 1 kép.

         Berze Nagy János, ifj.
    Berze Nagy János: Arany-tanulmányok. (Közli: ifj. Berze Nagy János, kiegészítés: Banó István; Berze Nagy János fényképével.)
    = 1965. 127–152., 1 f.; Kieg.: 1967. 74.

         Bezerédy Győző
    Bezerédy Győző: Baranya megye lakossága a török alóli felszabadulás idején.
    = 1975–1976. 103–112.

    Bezerédy Győző: Szadler Ferenc „képfaragó” mesterember könyörgő levele a Pécs városi magisztrátushoz 1783-ban.
    = 1977. 288–289. /RK/.

    Bezerédy Győző: Egy magyar és egy német szőlőbirtokos vagyona a hagyatéki leltárok alapján 1818-ból ill. 1851-ből.
    = 1977. 289. /RK/.

    Bezerédy Győző: Adatok a XIX. századi pécsi polgárság életéről a hagyatéki leltárak alapján.
    = 1977. 290–291. /RK/.

    Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere. (I. rész: A–CS); (II. rész: D–KÁ); (III. rész: Kátoly–Márok); (IV. rész: Márok–Ózd); (V. rész: Palé–R); (VI. rész: Sásd–Szentlőrinc); (VII. rész: Szemtmárton–Zsibrik).
    = 1978. 195–230., I–XX. t.; 1979. 147–167., XXI–XXXII. t.; 1980. 145–165., XXXIII–XLVI. t.; 1981. 123–134., XLVII–LI. t.; 1982. 145–152., LII–LV. t.; 1983. 133–145., LVI–LXI. t.; 1985–1986. 251–269., LXII–LXXI. t.

    Bezerédy Győző: Dokumentumok az MSZMP pécsi pártszervezetének megalakulásáról.
    = 1978. 263–264. /RK/.

    Bezerédy Győző: Dokumentumok [házassági szerződés; zongoragyártás; Májer Móric botanikus levele].
    = 1987. 125–127. /RK/.

    Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban. I–III.
    = 1988. 93–104.; 1989. 147–158.; 1990. 113–129., 11 ábra.

    Bezerédy Győző: A pécsi Széchenyi tér a múzeumban levő levelezőlapokon.
    = 1991. 149–163., 44 kép.

    Bezerédy Győző: A pécsi Stock ház története.
    = 1992. 133–142., 6 ábra.

    Bezerédy Győző: Pécs város pecsétje 1727-ből.
    = 1994. 133–134., 1 ábra.

    Bezerédy Győző: Mohács az 1848/49-es események idején.
    = 1996–1997. 63–70., 3 ábra.

         Bíró Katalin, T.
    Zsolt Schléder – Katalin T. Bíró: Petroarchaeological studies on polished stone artifacts from Baranya county, Hungary.
    = 1998. 75–101., 8 ábra, 7 t. f., 6 t.

         Bitter Illés
    Bitter Illés: Wosinszky Móric (1854–1907) emlékezete.
    = 1908/2. 41–49. /É/.

         Bodgál Ferenc
    Bodgál Ferenc: Borsodi adatok az aradi vértanúk nótájához.
    = 1969–1970. 231–232.

         Bognár Éva, Sz.
    Sz. Bognár Éva: Zengővárkonyi főkötők.
    = 1972–1973. 253–260., 9 kép.

         Boros István
    Boros István: A baranyai faunakutatás rövid története és annak eddigi eredményei.
    = 1974. 91–104.

         Borsy Károly
    Borsy Károly: A pécsi nyomdászegylet első évei (1869–1875).
    = 1957. 34–56.

    Borsy Károly: A pécsi nyomdászok 1905. évi sztrájkja és következményei.
    = 1963. 207–215., 3 kép.

         Bosnyák Sándor
    Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi I–II.
    = 1967. 89–101.; 1998. 243–257.

    Bosnyák Sándor: A moldvai csángók mondáiból.
    = 1968. 169–183., 2 kép.

    Bosnyák Sándor: Baranyai betyármondák.
    = 1975–1976. 197–201., 2 kép.

         Bökönyi Sándor
    Bökönyi Sándor: A lengyeli kultúra gerinces faunája. I–III.
    = 1960. 85–133., VII–XII. t.; 1961. 91–104.; 1962. 73–101.

    Bökönyi Sándor: A bólyi avarkori temető állatmaradványai.
    = 1963. 91–112., I–V. t.

         Börötzffy Károly
    Marosi Arnold: A pécsi városi múzeum népvándorláskori leletei. Ill.: Arnhold Nándor és Börötzffy Károly.
    = 1908/3. 99–113., 24 ábra. /É/.

         Buhe, Walter
    Horváth Kázmér: Bíróválasztás Mohácson Mária Terézia korában. [Walter Buhe rajza: Mohácsi sokacok.]
    = 1930/1–4. 83–87., 1 kép. /KK/.

    Horváth Kázmér: Mohácsi rendelet 1790-ben. [Walter Buhe rajza: szalántai sokacok.]
    = 1930/1–4. 87–89. /KK/.

         Burger Alice, Sz.
    Sz. Burger Alice: A bogádi későrómai temető.
    = 1962. 111–136., 2 mell., 28 kép, I–XI. t.

    Burger Alice: Római kori villa maradványai Komló határában. (Előzetes jelentés.)
    = 1967. 61–68., 6 kép, I–XIV. t.

    Alice Sz. Burger: Römerzeitliche Münzfunde aus dem Bereich von Pécs (1926–1928).
    = 1971. 105–122.

    Alice Sz. Burger: The Roman Villa and Mausoleum at Kővágószőlős, near Pécs (Sopianae). Excavations 1977–1982.
    = 1985–1986. 65–228., 179 kép.

         Csalog József
    Csalog József: A nagyszentmiklósi kincs arany korsóinak cserépből készült változatai.
    = 1939–1940. 52–54., V. t.

         Csalog Zsolt
    Zs. Csalog – L. Mándoki: Phenomena of the Fhasion in the Hungarian Rural Christian Naming. (Ethnolinguistical Study.)
    = 1969–1970. 321–328., 8 ábra.

         Cseh István
    Cseh István: Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében.
    = 1978. 285–300., 9 ábra.

         Csemegi József
    Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről.
    = 1956. 8–30., 1 kép, I–VIII. t.

         Cserdi András
    Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete [1925].
    = 1977. 273–283.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben.
    = 1978. 231–244.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között.
    = 1979. 189–206.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között.
    = 1980. 193–215.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1940–1944 között.
    = 1981. 145–156.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között.
    = 1982. 195–207.

    Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében. I–V.
    = 1983. 195–215., 1 ábra; 1984. 165–177.; 1987. 83–89.; 1988. 135–150.; 1989. 159–166.

    Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején.
    = 1990. 131–138.

    Cserdi András: További változások Komlón az 1910-es évek első felében.
    = 1991. 165–171.

         Cserkuti Adolf
    Cserkuti Adolf: Pécs sz. kir. város és a rendi országgyűlés.
    = 1909/2. 67–75. /É/.

    Cserkuti Adolf: Pécs fölszabadulása a földesúri hatalom alól. – Ennek kánonjogi nehézségei. –
    = 1910/2. 45–53. /É/.

    Cserkuti Adolf: Pécs város a török hódoltság után.
    = 1913/2. 63–71. /É/.

    Cserkuti Adolf: Az első pécsi zsidók.
    = 1914/1. 1–27. /É/.

         Dankó Imre
    Dankó Imre: Adalékok a pécsi piacok és vásárok néprajzához.
    = 1964. 169–185., 11 kép.

    Dankó Imre: Gerecze Péter [1856–1914] élete és működése.
    = 1964. 291–296., 2 kép.

    Dankó Imre: Vándorkiállításainkról.
    = 1964. 359–364.

    Dankó Imre: Gyenes Tamás [1920–1963] és alkotásai.
    = 1965. 321–331., 14 kép.

    Dankó Imre: A tormási falumúzeum.
    = 1965. 335–340., 4 kép.

    Dankó Imre: A termelőszövetkezetek néprajzának kutatása.
    = 1966. 65–75.

    Dankó Imre: A Délvidék és a hajdúság.
    = 1966. 179–190.

    Dankó Imre: Az 1906. évi baranyai aratósztrájk.
    = 1966. 197–206.

    Dankó Imre: A magyarhertelendi női fazekasság.
    = 1967. 123–133., 10 kép.

    Dankó Imre: Újtípusú kutak Pécsett és környékén.
    = 1968. 201–206., 6 kép.

    Dankó Imre: A sellyei talpasház rekonstrukciója.
    = 1968. 321–327., 11 kép.

         Dénes Andrea
    Dénes Andrea – Molnár Attila – Sulyok József – Vidéki Róbert: A Himantoglossum caprinum (M.–Bieb.) Spreng. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben.
    = 1992. 19–25., 6 ábra, 2 t.

    Dénes Andrea: A Mecsek és a Villányi-hegység karsztbokorerdői.
    = 1994. 5–31., 13 ábra, 5 táblázat, 6 t.

    Dénes Andrea: Adatok a Villányi-hegység flórájához.
    = 1995. 5–8., 1 ábra.

    Dénes Andrea – Kevey Balázs – Ortmann-né Ajkai Adrienne – Pálfai László: A Dráva-sík védelmet érdemlő területei.
    = 1996–1997. 5–12., 1 ábra.

    Dénes Andrea –Ortmann-né Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések.
    = 1998. 5–26., 6 ábra.

    Ortmann-né Ajkai Adrienne – Dénes Andrea: A Dráva-holtágak fátlan növénytársulásai.
    = 1998. 27–39., 4 t.

         Dénes Zsófia
    Dénes Zsófia: Források a XX. századi művészettörténetből. Réth Alfréd.
    = 1975–1976. 259–265., 1 kép.

         Dietrich Ignác
    Rónaky Kálmán: Amtmann Prosper fuvolája. – Emlékezés Amtmann Prosper fuvolaművészre, családjára, kortársaira és az akkori életre. [Dietrich Ignác versével.]
    = 1913/3. 91–106., I t. /É/.

         Diószegi Vilmos
    Diószegi Vilmos: A bukovinai székely boszorkány kapcsolata az állatokkal.
    = 1957. 57–69.

         Dombay János
    Dombay János: A Baranyavármegyei múzeum őskori agyagszobrai.
    = 1939–1940. 6–10., 1/a–c. kép, I. t.

    Dombay János: Bevezetés.
    = 1956. 5–7.

    János Dombay: Der gotische Grabfund von Domolospuszta.
    = 1956. 104–130., 4 kép, XVII–XXV. t.

    Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról.
    = 1956. 184–192.

    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

    Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Aranyhegyen.
    = 1958. 53–102., 2 mell., IV–XLVI. t.

    Dombay János: Próbaásatás a villánykövesdi kőrézkori lakótelepen.
    = 1959. 55–73., 3 mell., IX–XXII. t.

    Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában. I–II.
    = 1960. 135–158., 2 mell., XIII–XXIX. t.; 1961. 69–84., 2 mell., 7 kép, I–XV. t.

         Dömötör Sándor
    Dömötör Sándor: A „Baranyai Kalevala” [Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok] jubileumára.
    = 1965. 153–165.

         Draveczky Balázs
    Draveczky Balázs: A bogátpusztai függeszthető edény.
    = 1964. 141–142., 3 kép.

         Ecsedy István
    István Ecsedy: Excavation at Lánycsók in 1976 (Preliminary Report).
    = 1977. 119–135., 9 kép, VII t.

    István Ecsedy: Die Funde der Spätkupferzeitlichen Boleráz-Gruppe von Lánycsók.
    = 1977. 163–183., 3 kép, XII t.

    Ecsedy István: Adatok a Somogyvár-Vinkovci kultúra kérdéséhez.
    = 1977. 185–194., I t.

    István Ecsedy: Die Siedlung der Somogyvár-Vinkovci Kultur bei Szava und einige Fragen der Frühbronzezeit in Südpannonien.
    = 1978. 97–136., 10 kép, XVII t.

    Ecsedy István: Bronzkori leletek Lánycsókról.
    = 1979. 95–112., 1 kép, XII t.

    Ecsedy István: A kelet-magyarországi rézkor fejlődésének fontosabb tényezői.
    = 1981. 73–95., 1 kép.

    Ecsedy István: Ásatások Zók-Várhegyen (1977–1982). (Előzetes jelentés.)
    = 1982. 59–105., 45 kép, XIV t.

    Ecsedy István: Őskori leletek Dunaszekcső-Várhegyről.
    = 1984. 89–125., 16 kép, 24 t.

         Együd Árpád
    Együd Árpád: Vikár Béla és a somogyi népköltészet gyűjtése (A folklorista Vikár Béla nyomában).
    = 1980. 287–290.

         Erreth János
    Az 1909. évi december hó 19-én tartott Nendtvich-ünnepély. Erreth János: Elnöki megnyitó. Róna Jenő: Nendtvich Tamás munkásságának méltatása. Majorossy Imre: Az emléktábla átadása.
    = 1910/1. 10–17. /É/.

         Fancsovits György
    Fancsovits György: A JPM helytörténeti osztályának feladatairól.
    = 1967. 201–206.

    Fancsovits György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921).
    = 1968. 259–287., 18 kép.

         Farkas Sándor
    Molnár Attila – Farkas Sándor: Az Epipogium aphyllum (Schm.) Sw. új előfordulása a Mecsekben.
    = 1995. 9–12., 1 t.

         Fazekas
    "Fazekas."[Mattyasovszky Zsolnay Tibor]: A Zsolnay gyárról.
    = 1941. 91–98.

         Fazekas Imre
    Fazekas Imre: Adatok Dél-Dunántúl Eupithecini-faunájának elterjedéséhez és fenológiájához (Lep.: Geometridae).
    = 1975–1976. 49–56., 4 ábra, 1 t.

    Fazekas Imre: Vizsgálatok a Keleti Mecsek nagylepkefaunáján II. A Keleti Mecsek Zygaenidae és Diurna faunájának alapvetése.
    = 1977. 89–106., 17 ábra.

    Fazekas Imre: Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján III. A püspökszentlászlói arborétum és környékének nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1978. 71–86., 15 ábra.

    Imre Fazekas: Bausteine zur Kenntnis der Zygaenidae-Fauna Ungarns I. Die Grünzygaenen des SW-Transdanubiens (Lepidoptera).
    = 1979. 45–62. 19 ábra.

         Fehér Géza, ifj.
    ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei.
    = 1959. 103–151., XXVII–XXXVIII. t.

         Fejes György
    Fejes György: Majorossy Imre (1847–1927). Nekrológ.
    = 1928–1929/1. 2.

    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából (1699–1848).
    = 1928–1929/1. 33–35. /KK/.

    Fejes György: A múzeum közleményei. [A múzeum új neve; orvosi és gyógyszerészi kiállítás; római leletek; pénzleletek; csontleletek; mohácsi emlékünnepély; korvinák.]
    = 1928–1929/1. 37–43., 1 kép. /KK/.

    Fejes György: A pécsi iparosok mint városbírák [1707–1762].
    = 1928–1929/2–3. 77–78. /KK/.

    Fejes György: Diáktartás Pécsett 1814-ben.
    = 1928–1929/2–3. 78–79. /KK/.

    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából [1700–1864].
    = 1928–1929/2–3. 83–86. /KK/.

    [Fejes György] (F.) ism.: Bálint Ferenc: Siklós monográfiája.
    = 1928–1929/2–3. 86–87.; Siklós vára: /4. 133., 136.

    Fejes György: A múzeum közleményei.
    = 1928–1929/2–3. 91–93., 1 kép. /KK/.

    Fejes György: 1848-as okmányok [Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa hirdetményei].
    = 1928–1929/4. 134. /KK/.

    Fejes György: Adat az első napoleoni háborúhoz. (1796–1799.)
    = 1928–1929/4. 139–140. /KK/.

    Fejes György: Római pénzlelet Pécs város csatornázásánál. [Numizmatikai kézikönyvtár.]
    = 1930/1–4. 18–54., 5 kép. /É/.

    Fejes György: A dunaszekcsői lovasistenség ólomtáblácskája.
    = 1930/1–4. 70–72., 1 kép. /É/.

    Fejes György: Repertórium Baranyamegye néprajzáról az újabb időben.
    = 1930/1–4. 91–95., 2 f. /KK/.

    Fejes György: A múzeum közleményei. [Öskori agyag kézi-tűzhely.]
    = 1930/1–4. 95–98., 2 f. /KK/.

         Fetter Antal
    Ferenc Fülep – Antal Fetter: Neuere Forschungen in der ausgemalten, frühchristlichen Grabkammer Nr. II. von Pécs.
    = 1971. 91–103., 10 kép.

    Fetter Antal: Pécs 1722-ben.
    = 1972–1973. 125–136.

         Fiedler, Konrad
    Fiedler, Konrad – Bálint Zsolt: Európai és északnyugat-afrikai boglárkalepkék társulása hangyákkal (Lepidoptera: Lycaenidae; Hymenoptera: Formicidae).
    = 1992. 65–78., 7 ábra, 2 t.

    Konrad Fiedler – Bálint Zsolt: A zefír-boglárkalepke (Plebejus sephirus Frivaldszky, 1835) hernyóinak hangyaszimbiózisával kapcsolatos megfigyelések (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1993. 61–66., 4 ábra.

         Finnegan, Michael
    Michael Finnegan – Ferenc Szalai: Population Distance Between Late Roman Period to 11th Century Arpadian Age Population as Determined by Non-metric Trait Analysis.
    = 1992. 93–104., 3 ábra, 7 t.

         Foltiny István
    Stefan Foltiny: Zwei Prachtgefässe der Osthallstattkultur in Westungarn.
    = 1966. 57–61., 2 kép.

         Forster Gyula báró
    Révay Sándor ism.: báró Forster Gyula szerk.: Magyarország műemlékei.
    = 1908/3. 124–125.

         Földessy Mariann, K.
    Mariann K. Földessy: Data to the Heteroptera fauna of South Transdanubia, Hungary.
    = 1992. 13–17.

         Földvári Mihály
    Földvári Mihály: Árpádházi királyaink diplomái. 1–. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg]. [A pécsi püspökség alapítólevele, 1009.]
    = 1928–1929/4. 125–129. /É/.

         Frankovics György
    Frankovics György: Vile-történetek a Dráva menti horvátoktól.
    = 1972–1973. 239–252., 1 térk.

    Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában.
    = 1977. 237–245.

    Frankovics György: Dokumentumok a magyar – jugoszláv katonai helyzetről a Tanácsköztársaság idején.
    = 1977. 291–292. /RK/.

    Frankovics György: Sikertelen jugoszláv-magyar közeledési kisérlet a párizsi békekonferenciát megelőzendő egyezmény megkötése céljából 1918 legvégén és 1919 első napjaiban. (Kalafatović ezredes jelentése budapesti küldetéséről.)
    = 1979. 219–222. /RK/.

         Fricsy Ádám
    Fricsy Ádám: Pécs a XVII. század derekán. Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja.
    = 1984. 197–200. /RK/.

         Füköh Levente
    Füköh Levente – Krolopp Endre: Gebhardt Antal pleisztocén malakológiai anyagának revíziója és értékelése.
    = 1988. 43–51.

         Fülep Ferenc
    Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető.
    = 1958. 103–127., XLVII–LVIII. t.

    Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában.
    = 1959. 75–89., XXIII–XXV. t.

    Fülep Ferenc: Adatok a pécsi székesegyház alatt húzódó csatorna kérdéséhez.
    = 1961. 59–67., 7 kép, IV t.

    Ferenc Fülep – Antal Fetter: Neuere Forschungen in der ausgemalten, frühchristlichen Grabkammer Nr. II. von Pécs.
    = 1971. 91–103., 10 kép.

    Fülep Ferenc: A pécsi későrómai-ókeresztény mauzóleum feltárásáról.
    = 1987. 31–44., 8 ábra.

         Füzes Endre
    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

    Füzes Endre: A kender termelése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztóton.
    = 157. 70–89.

    Füzes Endre: A duda (gájda) készítése Mohácson.
    = 1958. 179–186., LXIV. t.

    Füzes Endre: Egy régi tanyaépület Mohács-szigeten.
    = 1958. 187–196.

    Füzes Endre: Népi építkezés Mecsek-Hegyalján.
    = 1959. 215–247., XXXIX–XLI. t.

    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói.
    = 1960. 275–322., 62 kép.

    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói.
    = 1961. 139–158., 12 kép, I–IX. t.

    Füzes Endre: Adatok a XVIII–XIX. századi baranyai népviseletekhez.
    = 1962. 309–326.

    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum fa ivópoharai.
    = 1962. 327–340., 25 kép.

         Füzes Miklós
    Füzes Miklós: Hirdetményi tájékoztatás Sásdon 1944. decembertől 1945. novemberig.
    = 1979. 207–218., 14 ábra.

    Füzes Miklós: Baranyai amatőrfotós a II. világháborúban: Lingl János.
    = 1980. 217–229., 57 kép.

    Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány I–III. Batthyány Kázmér emlékiratának sorsa. [A Blackwell által összeállított jellemrajzok.]
    = 1981. 135–144.; 1982. 153–172.; 1983. 147–193.

         Gábor Olivér
    Gábor Olivér: Későantik sírok Mágocson.
    = 1998. 113–130., 4 kép, VIII t.

    Gábor Olivér: 5. századi sírok Kővágószőlős határában.
    = 1998. 131–140., 2 kép, III t.

         Gál Éva
    Gál Éva: Dr. Horváth Antal (1848–1912).
    = 1989. 167–174., 9 ábra.

    R. Gál Éva: Egy 19. századi pécsi ötvösmester, Rüffer József munkái.
    = 1998. 193–197., 8 ábra.

         Gáldonyi Béla
    Gáldonyi Béla: Adalékok Baranya és Pécs felszabadításának történetéhez.
    = 1964. 313–325., 5 kép, 2 térk.

         Gállos Ferenc
    Gállos Ferenc: Vázlatok Pécsvárad kialakulásának és középkori mezővárosi fejlődésének történetéből.
    = 1960. 159–181.

         Gallus Sándor
    Gallus Sándor: A Magyar Történeti Múzeum raktárának baranyamegyei leletei.
    = 1941. 25–29.

         Gebhardt Antal
    Antal Gebhardt: Die tiergeographischen Probleme des Mecsek-Gebirges.
    = 1956. 55–81.

    Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen.
    = 1957. 106–136.

    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi hegy jégkori Mollusca-faunája.
    = 1958. 5–30., 1 mell.

    Gebhardt Antal: A dömörkapui karszt (Mecsek-hegység) Mollusca- (csiga) faunájának környezeti és társulástani vizsgálata.
    = 1959. 5–33., I–II. t.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység forrásainak faunisztikus és biológiai vizsgálata.
    = 1960. 7–38.

    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység déli síkjának Mollusca-faunája.
    = 1961. 5–32.

    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és környékének dipterafaunája.
    = 1962. 5–38.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata.
    = 1963. 5–32., 7 kép.

    Gebhardt Antal: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn.
    = 1964. 7–30.

    Gebhardt Antal: Varga Lajos mikrofaunisztikai vizsgálatai az Abaligeti-barlangban.
    = 1964. 31–37., 1 kép.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység állatvilága. I–II.
    = 1965. 7–27.; 1966. 7–15.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység állatvilágának térbeli elterjedése élőhelyek szerint.
    = 1967. 7–14.

         Gedai István
    Gedai István: XI. századi kincslelet Nagyharsányból. [Éremleletek.]
    = 1972–1973. 85–90., IV t.

         Gerő Győző
    Gerő Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. (Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez.)
    = 1972–1973. 95–116., 24 kép.

         Gosztonyi Gyula
    Gosztonyi Gyula: A pécsi vár.
    = 1939–1940. 55–69., 6 kép.

    Gosztonyi Gyula: Pécs törökkori vízvezetéke.
    = 1941. 30–39., IV. t.

    Gosztonyi Gyula: A Scitovszky-tér környékének helytörténeti vizsgálata.
    = 1941. 53–64., V–VI. t.

         Gönyey Sándor
    Gönyey Sándor: A Drávaszög néprajzi elkülönülése.
    = 1942. 38–64., 18. kép, V–XI. t.

         Gungl Ferenc
    Gungl Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880).
    = 1967. 193–200., 1 kép.

    Gungl Ferenc: A baranyai falujáró mozgalom keletkezésének történelmi körülményei (1945–1948).
    = 1969–1970. 195–204., 1 kép.

    Gungl Ferenc: A szociáldemokrata szervezetek szerepe az őszirózsás forradalom idején Délkelet-Dunántúlon (1918 szeptember – 1918 november).
    = 1972–1973. 167–176.

    Gungl Ferenc: Az SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918 november – 1919 december).
    = 1975–1976. 127–137.

         Györffy György
    Györffy György: Megemlékezés István királyról születésének ezredik évfordulóján. [Borsos Miklós szobra Szent Istvánról.]
    = 1969–1970. 127–132.

         Hágen József
    Hágen József: Pécs szükségpénz tervezete 1945-ből.
    = 1982. 210–214., 4 ábra. /RK/.

    Hágen József: Pécsi 100 koronás szükségpénztervezetek 1919-ből.
    = 1984. 179–196., 27 ábra.

    Hágen József: Pécsi „koldusjegyek” az 1930-as évekből.
    = 1987. 101–107., 16 kép.

    Hágen József összeáll.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1–40. (1956–1995) évfolyamainak tartalomjegyzéke.
    = 1995. 225–240.

         Hagymásy Bálint
    Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez. [Hagymásy Bálint verse Szathmáry György püspökhöz.]
    = 1956. 31–47.

         Hajnóczi J. Gyula
    Gyula J. Hajnóczi: The conceptual and actual reconstruction of the villa and the burial vault at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 229–236., 7 kép.

         Hal Pál
    Hal Pál: A magyaregregyi szentkút.
    = 1942. 65–74.

         Hála József
    Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz.
    = 1991. 185–203., 10 ábra.

         Hárs Éva
    Hárs Éva: Volt-e 1875-ben Zsolnay eozin? A „Julcsa-tál".
    = 1996–1997. 193–199., 14 kép.

    Sarkadiné Hárs Éva: A Pécs, Káptalan-u. 2. sz. épület díszítő elemei.
    = 1956. 48–54., IX–XVI. t.

    Sarkadiné Hárs Éva: Gondolatok Martyn Ferenc művészetéről. (A művész tíz rajzának bemutatásával.)
    = 1957. 14–33.

    Sarkadiné Hárs Éva: Zsolnay Vilmos, a festő.
    = 1958. 197–199., LXV–LXXX. t.

    Sarkadiné Hárs Éva: Modern Magyar Képtár. Forgács Hann Erzsébet Emlékgyűjtemény.
    = 1961. 181–188., VIII t.

    Sarkadiné Hárs Éva: Lüszterfényű kerámiák és a Zsolnay eosinmázas edények.
    = 1962. 369–386., 9 kép, I–XI. t.

    Sarkadiné Hárs Éva: A pécsi képzőművészeti élet 20 éve (1944–1963).
    = 1963. 297–316., I–VIII. t.

    Éva Hárs: Les monstres du fascisme. (Oeuvres de guerre de Ferenc Martyn.)
    = 1964. 329–338., I–X. t.

    Hárs Éva: Festőművészek a Zsolnay kerámiagyárban.
    = 1965. 293–305., 12 kép, I–V. t.

    Hárs Éva: Vázlatok a kuruc korról. Martyn Ferenc festménysorozata.
    = 1966. 259–267., 8 kép, I–XVIII. t.

    Hárs Éva: Képző- és iparművészeti régióközpontok kialakulása. (A vidéken dolgozó művészettörténészek tudományos feladatai.)
    = 1967. 233–238.

    Hárs Éva: A portré Martyn Ferenc művészetében.
    = 1968. 291–299., I–XI. t.

    Hárs Éva: Martyn Ferenc és a „Párizsi iskola” (1926–1940). – Részlet az életmű monografikus feldolgozásához.
    = 1969–1970. 331–345., 4 kép, I–XI. t.

    Éva Hárs: L’art de Béla Simon.
    = 1971. 299–314., 31 kép.

    Hárs Éva: Kmetty János művei a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1972–1973. 265–278., 59 kép.

    Hárs Éva: Gádor István művei a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1974. 289–313., 4 kép, X t.

    Hárs Éva: Rippl-Rónai József: Park aktokkal. (Képelemzés.)
    = 1979. 329–338., 10 kép.

    Hárs Éva: A Modern Magyar Képtár új szerzeményei.
    = 1983. 255–300., XVIII t.

         Havranek László
    Havranek László: A Mecsek-hegység barlangi denevérfaunája.
    = 1962. 39–51., 4 kép.

         Hegyi József
    Hegyi József: Magyar népdalok és népies dalok dr. Berze Nagy János hagyatékából. [1. kép: Berze Nagy János emléktáblája.]
    = 1968. 119–152., 7 kép.

         Hegyi Loránd
    Hegyi Lóránd: Képelemzés. Korniss Dezső: Tücsöklakodalom, [1948].
    = 1975–1976. 321–332., 1 kép.

         Hernády Ferenc
    Hernády Ferenc: Adattár a pécsi magyar színjátszás kezdeteihez (1818–1848).
    = 1959. 187–213.

         Holló Barnabás
    Holló Barnabás: II. Lajos halála. Bronz szobor.
    = 1930/1–4. 17.

         Holovics Flórián
    Holovics Flórián: Baranya a XVII. század elején. Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban.
    = 1966. 171–178.

    Holovics Flórián: Haramiák Baranyában a XVIII. században.
    = 1974. 145–148.

         Holub József
    Holub József: Pécs város pecsétjei.
    = 1958. 137–146.

    Holub József: Bonipertus.
    = 1959. 97–101.

    Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyó határper történetéhez (1695–1720).
    = 1959. 151–164.

    Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez [XIV–XVI. század].
    = 1960. 183–196.

         Hoós Elvira
    Hoós Elvira: A „Laposnyai Emlékkönyv” Stróbl rajzai.
    = 1964. 349–350., I–IV. t.

         Hoppál Mihály
    Hoppál Mihály: Az „Égigérő fa” gyökerei. Berze Nagy János mitológiai tanulmányai.
    = 1980. 267–273., 1 kép.

         Horvát Adolf Olivér
    Horvát Adolf Olivér: Mecseki tölgyesek erdőtípusai.
    = 1956. 131–148., XXVI–XXVII. t.

    Horváth Adolf Olivér: Mecseki gyertyános tölgyesek erdőtípusai.
    = 1957. 137–154.

    Horváth Adolf Olivér: Pótadatok a Mecsek hegység és környékének flórájához.
    = 1957. 163–180.

    Horváth Adolf Olivér: A mecseki bükkösök (Fagetum silvaticae mecsekense) erdőtípusai.
    = 1958. 31–48., I–II. t.

    Horvát A. Olivér: Mecseki gesztenyések.
    = 1959. 35–44., III–VI. t.

    Horvát A. Olivér: Mecseki erdőtípus-tanulmányok.
    = 1960. 39–52., 2 térk.

    Horvát A. Olivér: Mecsek-környéki rétek.
    = 1960. 53–67.

    Horvát A. Olivér: Mecseki vegetációs tanulmányok I–. [A folytatás nem jelent meg.]
    = 1961. 33–44.

    Horvát A. Olivér: Anthropogén-hatás a Mecsek-környék vegetációjára.
    = 1961. 45–49.

    Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei.
    = 1962. 53–66., 7 ábra, 2 mell.

    Horvát A. Olivér: A mecseki tájak erdei növénytársulásai.
    = 1963. 33–51., 2 kép.

    Horvát A. Olivér – Papp László: A nagyharsányi Szársomlyón végzett mikroklímamérések eredményei.
    = 1964. 43–56., 7 ábra, 7 t.

    Horvát A. Olivér: A Mecsek hegység növényföldrajza. I–II.
    = 1965. 29–47.; 1966. 25–39.

    Horvát Adolf Olivér: A mecseki erdei növénytársulások jellemzése karakter- és differenciális fajaik, flóraelemeik alapján.
    = 1967. 15–22., VII t.

    Horvát Adolf Olivér: A Mecsek és a Fruška Gora növényzetének összehasonlítása.
    = 1968. 7–14.

    Horvát Adolf Olivér: Újabb adatok a Mecsek hegység geobotanikai ismeretéhez. (A Mecsek hegység növényföldrajzi vázlata.)
    = 1969–1970. 13–33., 8 kép.

    Horvát Adolf Olivér: A mecseki vegyes erdők és bükkösök vegetációjának elemzése.
    = 1971. 13–24., 8 kép.

    Horvát Adolf Olivér: Pótlások és kiegészítések „A Mecsek-hegység és déli síkjainak növényzete” ismeretéhez (1942–1971). I–II.
    = 1972–1973. 15–32.; 1974. 37–55.

    Adolf Olivér Horvát: Potentillo–Quercetum (sensu latissimo) Wälder, I–III.
    = 1977. 23–44., 1–14. kép.; 1979. 11–32. 15–16. kép.; 1980. 31–70., 17–24. kép.

         Horváth Csilla, B.
    Horváth Csilla: Adatok az Angster Orgona- és Harmóniumgyár történetéhez. [A felállított orgonák országos listájával.]
    = 1972–1973. 137–165., 8 kép.

    B. Horváth Csilla: Mozaikok a pécsi kisipar történetéből az 1930-as években. [A pécsi kisiparosok adattárával.]
    = 1974. 149–168., 8 kép.

    B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez. [A II. rész címe: A pécsi fényképezés története a sajtó tükrében (1900–1921)!!!]
    = 1977. 217–235., 52 kép.; 1979. 169–188., 48 kép.

    B. Horváth Csilla: A Helytörténeti Osztály három dagerrotípiájának ismertetése.
    = 1978. 253–255., 5–7. ábra. /RK/. B. Horváth Csilla: Egy pécsi fényképész munkásságának főbb mozzanatai (Kundelein Ilona 1895–).
    = 1978. 255–262., 8–23. ábra. /RK/.

    B. Horváth Csilla: A pécsi fényképészek 1922–1948 között.
    = 1980. 167–191., 51 kép.

    B. Horváth Csilla: Irányi Dániel családi fényképalbuma.
    = 1982. 173–193., 50 f.

    B. Horváth Csilla: A pécsi Kossuth Lajos utca a múzeumban levő levelezőlapokon.
    = 1985–1986. 271–290., 40 kép.

    B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, II. Jókai-tér, Sallai (Ferenciek) utca.
    = 1987. 91–100., XII kép.

    B. Horváth Csilla: Egy pécsi fényképész munkásságáról. Kozma Gizella (1903–1974).
    = 1988. 151–167., 31 kép.

    B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok III. A Mecsek.
    = 1989. 175–190., 25 kép.

    B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. (1891–1916.)–II.
    = 1991. 133–148., 7 kép.; 1992. 143–157., 7 ábra.

    B. Horváth Csilla: A Múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, V. Irgalmasok utcája, Kossuth (Majláth) tér
    = 1993. 139–150., 34 kép.

    B. Horváth Csilla: A Baranya megyei hivatásos fényképészek a helyi sajtóban az 1870-es évektől az I. világháború végéig.
    = 1994. 143–159., 24 kép.

    Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok VI. A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, 1907.
    = 1996–1997. 87–104., 43 kép.

         Horváth Ernő
    Ernő Horváth: Wooden remains from the Roman villa at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 237–241., 4 kép.

         Horváth Győző
    Horváth Győző – Majer József: Adatok Baranya megye kisemlős faunájához (Mammalia: Micromammalia).
    = 1994. 79–84., 1 ábra, IV t.

         Horváth Ilona
    Horváth Ilona: A pécsi mézeskalácsosok.
    = 1941. 84–87.

         Horváth Kázmér
    Horváth Kázmér: Mohács város pecsétjei.
    = 1928–1929/2–3. 53–64., 6 kép. /É/.

    Horváth Kázmér: Kukoricatermesztés Mohácson [1715-től].
    = 1928–1929/4. 136–137. /KK/.

    Horváth Kázmér: A mohácsi püspökkastély multjához szolgáló adatok [1714–1785].
    = 1928–1929/4. 137–138. /KK/.

    Horváth Kázmér: A zsidók letelepedése Mohácson. [Első kérelem: 1828, első engedély: 1845.]
    = 1928–1929/4. 138–139. /KK/.

    Horváth Kázmér: Bíróválasztás Mohácson Mária Terézia korában. [Walter Buhe rajza: Mohácsi sokacok.]
    = 1930/1–4. 83–87., 1 kép. /KK/.

    Horváth Kázmér: Mohácsi rendelet 1790-ben. [Walter Buhe rajza: szalántai sokacok.]
    = 1930/1–4. 87–89. /KK/.

         Horváth Margit
    Horváth Margit: Hogyan lett Pécs szab. kir. város.
    = 1928–1929/4. 103–125., 2 f. /É/.

         Horvatovich Sándor
    Horvatovich Sándor: Adatok Dél-Dunántúl bogárfaunájához I. (Coleoptera: Cicindelidae, Carabidae).
    = 1977. 45–55.

    Horvatovich Sándor: Hazánk faunájára új és ritka bogárfajok a Dél- és Nyugat-Dunántúlról (Coleoptera). I–IV.
    = 1978. 31–39.; 1979. 33–43.; 1980. 71–83.; 1981. 19–32.

    Sándor Horvatovich – István Szarukán: Cintributions ŕ la biologie et morphologie des espèces Hongroises du genre Anisodactylus Dejean (Coleoptera, Carabidae).
    = 1981. 13–17., 9 ábra.

    Horvatovich Sándor: Pellérd futóbogár faunája (Coleoptera: Carabidae).
    = 1987. 7–13., 1 ábra.

    Horvatovich Sándor: A Villányi-hegység futóbogarai (Coleoptera: Carabidae).
    = 1988. 19–25., 1 ábra.

    Horvatovich Sándor: A Zselic futóbogarai (Coleoptera, Carabidae).
    = 1989. 5–14., 1 ábra.

    Horvatovich Sándor: A Keleti-Mecsek futóbogarai (Coleoptera, Carabidae).
    = 1990. 5–12., 1 térk.

    Sándor Horvatovich: The small populations of Carabidae in Hungary I. The species with one locality.
    = 1991. 9–11., 1 ábra.

    Sándor Horvatovich: Liste der Carabiden-Arten (Coleoptera, Carabidae) Ungarns (Stand 1991).
    = 1992. 5–12., 1 ábra.

         Huszár László
    Huszár László: Négy éremlelet Baranya megyéből.
    = 1963. 167–175., 7 kép.

         Huszár Zoltán
    Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében.
    = 1994. 185–195., 9 ábra.

    Huszár Zoltán: Adatok a Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Pécs környéki bányatelepeinek élelemtárairól (1896–1939).
    = 1998. 199–213.

    Kovács Orsolya – Huszár Zoltán: 45 év a Janus Pannonius Múzeum szolgálatában. Hárs Éva köszöntése.
    = 1998. 355–357., 1 kép.

    Huszár Zoltán – Millei Ilona: Köszöntjük a 70 éves Sarosácz Györgyöt.
    = 1998. 359–362., 1 kép.

         Iharos Gyula
    Iharos Gyula: A Mecsek-hegység Tardigrada faunájának vizsgálata.
    = 1963. 53–73., 4 kép.

    Iharos Gyula – Vargha Béla: Tardigradák a Zselic területéről.
    = 1994. 33–38., 1 térk., 7 t.

         Imre Mária, L.
    L. Imre Mária: Adatok a mecseknádasd-óbányai fazekassághoz. I–III.
    = 1975–1976. 183–196., 3 ábra, IV t.; 1977. 295–308., 1 térk., 7 t.; 1979. 231–250., 1 ábra, X t.

    L. Imre Mária – Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete.)
    = 1988. 187–210., 37 ábra.

    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak.
    = 1994. 197–211., 18 ábra.

    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és passió emlékei.
    = 1995. 139–158., 29 ábra.

    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében III. Kápolnák.
    = 1996–1997. 115–147., 32 kép, 9 vázlat.

         Járányi László
    Járányi László: Egy pécsi patrícius család I.
    = 1998. 167–180.

         Jellachich Károly
    Jellachich Károly: Pécs a XIX-ik század közepén.
    = 1912/1–2. 20–58. /É/.

         Jenei Ferenc
    Jenei Ferenc: A „Szigeti Veszedelem” magyar hősei.
    = 1965. 257–262., 1 kép.

         Jerem Erzsébet
    Jerem Erzsébet: Késővaskori sírleletek Beremendről (Baranya megye).
    = 1971. 69–90., 11 kép, I–V. t.

         Józan Zsolt
    Józan Zsolt: Dél-Dunántúl kaparódarázs (Hymenoptera, Sphecoidea) faunájának alapvetése.
    = 1984. 53–86., 11 ábra, 18 t.

    Józan Zsolt: A Zselic méhszerű (Hymenoptera, Apoidea) faunájának alapvetése.
    = 1989. 81–92., 8 t.

    Józan Zsolt: A Mecsek méhszerű faunája (Hymenoptera, Apoidea).
    = 1995. 29–43., 6 t.

         Kádár Géza
    Kádár Géza – Uherkovich Gábor: A pécsi Tettye-forrás limnológiai-vízminőségi jellemzői.
    = 1984. 7–16., 5 ábra, 1 kép, III t.

         Kalafatović ezredes
    Frankovics György: Sikertelen jugoszláv-magyar közeledési kisérlet a párizsi békekonferenciát megelőzendő egyezmény megkötése céljából 1918 legvégén és 1919 első napjaiban. (Kalafatović ezredes jelentése budapesti küldetéséről.)
    = 1979. 219–222. /RK/.

         Kalicz Nándor
    Kalicz Nándor: A balatoni csoport emlékei Dél-Dunántúlon.
    = 1969–1970. 75–96., 7 kép, I–XII. t.

    Nándor Kalicz: Früh- und Spätneolithische Funde in der Gemarkung des Ortes Lánycsók (Vorbericht).
    = 1977. 137–156., 11 t.

         Kállai Ernő
    Kállai Ernő: Martyn Ferenc művészete.
    = 1941. 123–130., IX–X. t.

         Kalmár János
    Kalmár János: Pécsi sisak a honfoglalás kori időből.
    = 1942. 22–29., 8 kép és címlapkép.

    Kalmár János: Népvándorláskori sisakok.
    = 1964. 73–93., 24 kép.

         Kápolnai Zsigmond
    Kápolnai Zsigmond: Vecchi tábornok és a pécsi polgárság a XVII. század végén.
    = 1909/3. 104–110. /É/.

         Kárpáti Gábor
    Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett – I–II.
    = 1978. 165–192., 19 ábra, VIII t.; 1983. 99–115., 6 kép, VII t.

    Kárpáti Gábor: Elpusztult középkori települések Pécsváradon.
    = 1983. 117–130., 6 kép, X t.

         Katona Győr Zsuzsa
    Katona Győr Zsuzsa: Római kori edényégető kemencék Pécs belvárosában.
    = 1983. 61–82., 11 kép, IX t.

    Katona Győr Zsuzsa: A millefiori üvegek elterjedése és kronológiai helyzete Pannoniában.
    = 1988. 69–76., 1 ábra, II t.

    Katona Győr Zsuzsa: Római villaépület Komló, Mecsekfalvi úton.
    = 1993. 67–94., 15 ábra, 11 kép, XIV t.

         Katona Imre
    Katona Imre: Vikár Béla kéziratos hagyatéka.
    = 1980. 291–293.

    Katona Imre: A drávaszögi folklór helye a magyar néphagyományban.
    = 1993. 179–184.

         Kemény Katalin
    Kemény Katalin: Arc – maszk – ikon.
    = 1985–1986. 359–380., 19 kép.

         Kemény Miklós
    Kemény Miklós: Újabb módszerek a régészeti vonatkozású kerámia restaurálásában.
    = 1964. 353–358., 9 kép.

         Kéri Nagy Béla
    Kéri Nagy Béla: Előkerült egy eredeti zománckép a Tanácsköztársaság időszakából.
    = 1979. 222–223., 1. ábra. /RK/.

    Kéri Nagy Béla: Három dokumentum értékű fénykép a pécsi munkásmozgalom történetéről (1918–1919-ből).
    = 1981. 157–159., 3 kép. /RK/.

    Kéri Nagy Béla: Egy visszaemlékezés a német megszállásról, felszabadulásról és a háború élményeiről.
    = 1984. 202–207., 5 ábra. /RK/.

    Kéri Nagy Béla: Egy pécsi ifjúmunkás és a szakszervezet kapcsolata.
    = 1987. 127. /RK/.

         Keserű Katalin
    Keserű Katalin: Képelemzés. Korniss Dezső: Kántálók, 1946.
    = 1975–1976. 311–319., 6 kép.

         Késmárky István
    Késmárky István: Pécs régi iparos életére vonatkozó eredeti okiratok.
    = 1908/1. 19–31. /É/.

    Késmárky István ism.: Ortvay Tivadar: A mohácsi csata, elvesztésének okai és következményei.
    = 1910/4. 126–127.

         Keszi Erika
    Keszi Erika – Nádor Tamás: Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban.
    = 1983. 355–359.

         Kevey Balázs
    Kevey Balázs: Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben.
    = 1984. 23–28., 2 ábra, 1 t.

    Kevey Balázs: A Villányi hegység bükkösei.
    = 1985–1986. 7–9., 2 ábra.

    Dénes Andrea – Kevey Balázs – Ortmann-né Ajkai Adrienne – Pálfai László: A Dráva-sík védelmet érdemlő területei.
    = 1996–1997. 5–12., 1 ábra.

    Kevey Balázs: A szentegáti bükk-állomány társulási viszonyai.
    = 1996–1997. 13–26., 2 ábra, 3 t.

         Kiss Albin
    [Révai Sándor] R. S. ism.: Kiss Albin: A pécsi belvárosi templom története.
    = 1908/2. 70–71.

         Kiss Attila
    Kiss Attila: Az avarkori lovas-temetkezés szokásának vizsgálata.
    = 1962. 153–162., 2 kép, III t.

    Kiss Attila: A mohácsi késő-középkori vaseszköz lelet. (Adatok a Kárpát-medencei középkori ekék szerkezetéhez.)
    = 1963. 159–166., 6 kép.

    A. Kiss – J. Nemeskéri: Das langobardische Gräberfeld von Mohács.
    = 1964. 95–127., 14 kép, I–V. t.

    A. Kiss: Zur Frage der frühmittelalterlichen Weinbaues im Karpatenbecken.
    = 1964. 129–139., 4 kép.

    Kiss Attila: Pannonia rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez.
    = 1965. 81–123., 12 kép.

    Bándi Gábor – Kiss Attila: A majsi bronzkori temető.
    = 1967. 35–38., 3 kép.

    Attila Kiss: Die Stellung der Keszthely-Kultur in der Frage der römischen Kontinuität Pannonien’s.
    = 1967. 49–59., 5 térk., 1 t.

    Kiss Attila: A sellyei Árpád-kori temető. (Adatközlés.)
    = 1967. 69–72., 4 kép.

    Attila Kiss: Unpublished Finds from the V. Century originated from Transdanubia in the British Museum and the Janus Pannonius Museum.
    = 1969–1970. 119–123., 7 kép, I–II. t.

    Kiss Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez.
    = 1972–1973. 73–84., 5 kép.

    Kiss Attila: Papp László (1903–1973). Nekrológ.
    = 1972–1973. 91–92., 1 f.

    Kiss Attila: Some Archeological Finds of the Avar Period in County Baranya.
    = 1974. 129–142., 20 kép.

    Attila Kiss: Die Frage der geographischen Lage des früh- und mittelawarenzeitlichen Herrschaftszentrums.
    = 1988. 77–89., 2 térk., 1 t.

    Kiss Attila: Bándi Gábor (1939–1988). Nekrológ.
    = 1989. 305–309., 1 kép.

    Attila Kiss: Zur Zeitstellung des „münzdatierten” awarischen Fürstengrabes von Kunágota.
    = 1991. 67–84., 2 kép, 3 t., 4 függ.

         Kiss Z. Géza
    Kiss Z. Géza: Ormánsági tűzkárjelentések a néptudományi kutatás szolgálatában. (Drávacsehi, 1814.)
    = 1990. 189–199.

         Klug K. György
    Klug K. György: A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának 1941. évi kiállítása.
    = 1941. 106–108.

         Knézy Judit
    Knézy Judit: A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Kapoli tárgyai.
    = 1966. 129–150., 29 kép.

    Knézy Judit: A Bencsik fazekascsalád története.
    = 1969–1970. 259–282., 21 kép, VII t.

         Kóbor János
    Kóbor János: Új magyar otthon.
    = 1941. 88–90., 1 kép.

         Kodolányi János, ifj.
    ifj. Kodolányi János: A diósviszlói halottíró asszonyok.
    = 1956. 149–166., XXVIII. t.

    ifj. Kodolányi János: Egy XVIII. századi népviselet ábrázolása.
    = 1957. 90–95.

    ifj. Kodolányi János: Adatok a nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához.
    = 1958. 147–178.

         Koller József, nagymányai, kanonok
    Szőnyi Ottó ism.: Koller József irodalmi munkássága.
    = 1908/2. 71–72.

         Kolozsváry Gábor
    Kolosváry G.: Beziehungen zwischen die Opilioniden-Fauna des Mecsekgebirges und des Mediterraneums.
    = 1964. 39–41.

    Gábor Kolozsváry: Clepsydration und Thamnasterisation in Pelson d (Illirisch ??) Korallen.
    = 1966. 17–24., 7 f., 4 rajz.

         Komanovics József
    Komanovics József: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére.
    = 1969–1970. 183–193.

         Komlósi Sándorné Nagy Piroska
    Komlósi Sándorné Nagy Piroska: Szigetvár-vidéki fehérhímzések.
    = 1978. 301–318., 1, 10 ábra.

         Kopasz Gábor
    Kopasz Gábor: Pécs és baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban.
    = 1964. 279–290., 6 kép.

    Kopasz Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez.
    = 1965. 275–290.

    Kopasz Gábor: Régi pécsi kézműves mesterségek.
    = 1971. 167–183.

         Kovács Ágnes
    Kovács Ágnes: Berze Nagy János Magyar Népmesetípusok c. munkája és a készülő magyar népmesekatalógus.
    = 1980. 259–265.

         Kovács Orsolya
    Kovács Orsolya: Klein Ármin, a Zsolnay gyár tervezőművésze a JPM Zsolnay gyűjteménye alapján (1876–83).
    = 1990. 201–216., 18 ábra.

    Kovács Orsolya: Népi elemek, folklorizálás a Zsolnay kerámiában.
    = 1995. 211–223., 17 ábra.

    Kovács Orsolya – Huszár Zoltán: 45 év a Janus Pannonius Múzeum szolgálatában. Hárs Éva köszöntése.
    = 1998. 355–357., 1 kép.

         Kovács Sándor
    Kovács Sándor: A drávai hajósok élete a XIX. században.
    = 1988. 211–221., 1 ábra.

         Kovács Tibor
    Bándi Gábor – Kovács Tibor: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez. (A Szeremle-csoport.)
    = 1969–1970. 97–111., 3 kép, 2 térk., I–XVI. t.

    Ábrahám Levente – Kovács Tibor: A report on the Hungarian alderfly fauna (Megaloptera: Sialidae).
    = 1998. 49–56.

         Kovalovszky Márta, K.
    K. Kovalovszky Márta: A magyar szobrászat új útjai.
    = 1972–1973. 301–310., I–VIII. t.

         Kováts Valéria
    Kováts Valéria: Közlemények a Zrinyi Miklós Múzeum levéltári anyagából. [3 levél a XVII. századból és egy Kossuth-levél 1870-ből.]
    = 1959. 165–186.

    Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. I–II.
    = 1961. 129–138.; 1962. 249–285., 32 kép.

    Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története.
    = 1963. 217–249., 23 kép.

    Kováts Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez.
    = 1966. 207–255., 29 kép.

    Kováts Valéria: Török hódoltságkori épület Szigetváron.
    = 1969–1970. 155–182., 24 kép.

    Kováts Valéria: Adalék Pécs középkori vízvezeték rendszeréhez (Pécs, Káptalan utca 4. szám).
    = 1977. 197–216., 14 ábra.

         Kőhegyi Mihály
    Kőhegyi Mihály: Egy bélyeges római tetőcserép Dunaszekcsőről.
    = 1964. 143.

    Kőhegyi Mihály: Adatok Dunaszekcső (Lugio) topográfiájához.
    = 1964. 144.

    Kőhegyi Mihály: Jelenetes és feliratos római orsógomb Dunaszekcsőről.
    = 1965. 75–80., 4 kép.

    Kőhegyi Mihály: Ormánsági jobbágysérelmek. Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez.
    = 1966. 191–196.

    Kőhegyi Mihály – Novotny Iván: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről.
    = 1967. 39–48., 12 kép.

    Kőhegyi Mihály: Baranyai jobbágysérelmek. Drávamenti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez.
    = 1968. 225–243., 1 kép.

    Kőhegyi Mihály: Zsolnay Vilmos két levele Székely Bertalanhoz [1894].
    = 1968. 315–317.

    Kőhegyi Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio–Szeged közötti útvonalon.
    = 1969–1970. 113–118., 1 térk., 1 t.

    Kőhegyi Mihály: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről.
    = 1998. 319–324., 1 ábra.

         Körner Éva
    Körner Éva: Nyolcak és aktivisták.
    = 1981. 199–203.

         Kőszeghy Gyula
    Kőszeghy Gyula: 100 év előtt a város főterén.
    = 1939–1940. 86–88., VII.–VIII. t.

         Kralovánszky Alán
    A. Kralovánszky: The Paleosociographical Reconstruction of the Eleventh Century Population of Kérpuszta. Methodological Study.
    = 1968. 75–116., 19 kép.

         Kresz Mária
    Kresz Mária: Egy mohácsi fazekasműhely termelése (1904–1912).
    = 1971. 257–271., 23 kép, VIII t.

         Krolopp Endre
    Füköh Levente – Krolopp Endre: Gebhardt Antal pleisztocén malakológiai anyagának revíziója és értékelése.
    = 1988. 43–51.

         Lábadi Károly
    Lábadi Károly: Törökök a drávaszögi népi emlékezetben.
    = 1993. 185–191.

    Lábadi Károly: Luca-kultusz a Drávaszögben.
    = 1994. 213–217., 1 térk.

         Lakatos Pál
    Lakatos Pál: Római sírleletek Márok község határában.
    = 1956. 167–170., 2 rajz, XXIX. t.

         Láncz Sándor
    Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről.
    = 1982. 301–328., 19 kép.

    Láncz Sándor: Az Elvont Művészek Csoportja.
    = 1984. 241–256., 11 kép.

         Lantos Miklós
    L. Imre Mária – Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete.)
    = 1988. 187–210., 37 ábra.

         Laštůvka, Zdeněk
    Zdeněk Laštůvka: Die Glasflügler Ungarns – Faunistic und Bionomie (Lepidoptera, Sesiidae).
    = 1989. 39–46.

         Lengvári István
    Lengvári István: Dombay János levelezéséből III. [Az I. rész még nem jelent meg, a II. rész: =Baranya IX–X., 1996–1997. 253–263.]
    = 1998. 325–340.

         Lovas Márton
    Lovas Márton: Előzetes coleopterológiai adatok egy mecseki bükkösből.
    = 1969–1970. 35–37.

    Lovas Márton: Talaj-coleopterologiai vizsgálatok a tubesi gyertyános-tölgyesben.
    = 1971. 25–28.

         Lucanus, Annaeus
    Szegedy Rezső: Az irodalomnak egy pécsi névtelen Maecenása. [Annaeus Lucanus Pharsaliájának fordítása. Toldy Ferenc levele Kelemen József pécsi nagypréposthoz.]
    = 1910/2. 53–58. /É/.

         Ludwig Ferenc
    Ludwig Ferenc: Pécs közegészségügyének multja.
    = 1910/3. 73–80. /É/.

    Ludwig Ferenc: Wéber Xavér Ferenc emlékezete.
    = 1930/1–4. 73–78. /É/.

         Lukácsy Imre
    Révai Sándor ism.: Rédei Károly: Baranyai Ormányság. – Lukácsy Imre: Ormányság népe.
    = 1908/1. 32–34.

         Madas József
    Madas József: Török temetők Pécsett.
    = 1972–1973. 117–124., 1 kép, II t.

    Madas József: A 17–19. századi pécsi vesztőhely.
    = 1977. 285–286. /RK/.

    Madas József: A első pécsi nyilvános gyógyszertár [1697] helye.
    = 1977. 287–288. /RK/.

    Madas József: A pécsi volt kapucinus rendház telke.
    = 1978. 246–249., 1–2. ábra. /RK/.

    Madas József: A pécsi vesztőhelyről.
    = 1980. 231–233. /RK/.

    Madas József: A pécsi hóhérokról.
    = 1980. 233–236. /RK/.

    Madas József: Az Ignác kutakról.
    = 1980. 236–239., 1 rajz. /RK/.

    Madas József: Pécs régi temetkezési helyei.
    = 1987. 61–82., 1 ábra.

    Madas József: A pécsi Balokány.
    = 1988. 105–133., 11 ábra.

         Majer József
    Majer József: Az Éger-völgy (Mecsek hegység) Solvidae, Startiomyidae és Scenopinidae faunája (Diptera).
    = 1981. 63–66.

    Majer József: Pécs, Éger-völgy Tabaninae faunája.
    = 1982. 51–56., 1 ábra.

    Majer József: Adatok Pécs, Éger-völgy Tabanidae (Diptera) faunájához.
    = 1984. 49–52., 1 t.

    Majer József: Adatok Abaliget Tabanidae és Stratiomyidae (Diptera) faunájához.
    = 1987. 25–28., 1 ábra.

    Horváth Győző – Majer József: Adatok Baranya megye kisemlős faunájához (Mammalia: Micromammalia).
    = 1994. 79–84., 1 ábra, IV t.

         Majorossy Imre
    Az 1909. évi december hó 19-én tartott Nendtvich-ünnepély. Erreth János: Elnöki megnyitó. Róna Jenő: Nendtvich Tamás munkásságának méltatása. Majorossy Imre: Az emléktábla átadása.
    = 1910/1. 10–17. /É/.

    Majorossy Imre: Emlékbeszéd Inczédy Dénesről (1843–1900).
    = 1912/1–2. 1–14., I t. /É/.

         Makkay János
    J. Makkay: The Chalcolithic Male Relief from Villánykövesd and the Earliest Male Figurines in South-Eastern Europa.
    = 1968. 39–62., 2 kép, 10 t.

         Mándoki László
    Mándoki László: Busómaszkok.
    = 1961. 159–180., 20 kép, I–IX. t.

    Mándoki László: Szalmásút.
    = 1962. 287–307., 4 térk.

    Mándoki László: Baranyai székek.
    = 1962. 341–361., 33 kép.

    Mándoki László: Déldunántúli lábbeliábrázolások a XIX. század elejéről.
    = 1963. 251–258., 12 kép.

    Mándoki László: Pásztor „faragóiskola”.
    = 1963. 259–276., 30 kép, 2 térk.

    Mándoki László: A mohácsi reformátusok házassági szerződései (1790–1827).
    = 1964. 187–191.

    Mándoki László: Néprajzi múzeológiánk és a központi nyilvántartás.
    = 1964. 365–373., 4 kép.

    Mándoki László: Herman Ottó csillagnévgyűjtései.
    = 1965. 167–179., 9 kép.

    Mándoki László: Régi fényképek múzeológiai feldolgozásáról.
    = 1965. 341–344.

    Mándoki László: Néprajzi kiállításaink.
    = 1966. 295–304., 25 kép.

    Mándoki László: Honfoglalás előtti hitvilágunk emléke egy szólásban. „Sokan vannak odakinn."
    = 1967. 75–79.

    Mándoki László: Moldvai magyar találós kérdések.
    = 1968. 207–211.

    Mándoki László: A kölkedi népszámlálás 1816-ban.
    = 1968. 215–224., 1 kép.

    Mándoki László: Az aradi vértanúk nótájának kérdéseihez.
    = 1969–1970. 207–230., 15 kép.

    Zs. Csalog – L. Mándoki: Phenomena of the Fhasion in the Hungarian Rural Christian Naming. (Ethnolinguistical Study.)
    = 1969–1970. 321–328., 8 ábra.

    Mándoki László: A kölkedi reformátusok házassági kapcsolatai és házassági szerződései.
    = 1971. 279–285., 3 ábra.

    Mándoki László: A sarlótartó.
    = 1972–1973. 187–193., 5 kép.

    Mándoki László: Délszláv találós kérdések.
    = 1974. 243–274., 2 kép.

    Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában.
    = 1975–1976. 155–168., 10 kép, VI t.

    Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a JPM Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben. (Rajz: Monori Magdolna.)
    = 1975–1976. 203–215., 1 kép, IX t.

    László Mándoki: 103 Turkish Riddles from šumen (Bulgaria).
    = 1977. 309–320.

    Mándoki László: Találós kérdések Baranyából.
    = 1978. 319–354., 2 ábra, 3 kép.

    Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete.
    = 1979. 301–326.

    Mándoki László: A találós kérdések Vikár Béla és Berze Nagy János munkásságában.
    = 1980. 281–286.

    Mándoki László: Egy horvát hangya-rejtvény és rokonsága.
    = 1982. 269–272., 2 ábra.

    Mándoki László: Siklósi református házassági szerződések (1830–1843).
    = 1985–1986. 317–324., 1 ábra.

    Mándoki László: Ha eljön, nem jön el... Adatok egy rejtvénycsoport eredetéhez és elterjedéséhez.
    = 1987. 131–138., 1 térk.


         Maráz Borbála
    Borbála Maráz: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn).
    = 1974. 107–128., 5 kép, 2 térk., IV t.

    Borbála Maráz: Zur Frühhallstattzeit in Süd-Pannonien.
    = 1978. 145–164., 6 kép, VIII t.

    Maráz Borbála: A szkítakori őslakosság La Tène-kori továbbélése Kelet-Magyarországon. (Régészeti adatok a Kárpát-medencei kelta – szkíta kapcsolatok kérdéséhez.)
    = 1981. 97–119., 6 kép, VII t.

    Maráz Borbála: La Tène-kori leletek Jugoszláviából és Romániából magyarországi múzeumokban.
    = 1982. 107–116., 1 térk., V t.

    Maráz Borbála: Későbronzkori magaslati település Pécs-Jakabhegyen. (Előzetes közlemény az 1976–83. évi ásatásokról.)
    = 1985–1986. 39–64., 5 kép, XVII t.

         Marosi Arnold
    [Marosi Arnold] M. A.: Hazai múzeumok és könyvtárak fejlődése.
    = 1908/2. 66–67. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: A pécsi városi múzeum a londoni kiállításon.
    = 1908/2. 67. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: La Tène-korú lelet.
    = 1908/2. 67. /RK/.

    Marosi Arnold: A pécsi városi múzeum népvándorláskori leletei. Ill.: Arnhold Nándor és Börötzffy Károly.
    = 1908/3. 99–113., 24 ábra. /É/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Pécsi leletek az ős- és római korból.
    = 1908/4. 156–157. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: A mohácsi kőkoporsó.
    = 1908/4. 157. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Régészeti adatok a vármegyéből [Berkesd, Herend, Ilocska, Somogy].
    = 1908/4. 157–158. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: A múzeum magyar pénzgyűjteménye.
    = 1909/1. 38–39. /KK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Őskori kőeszközök.
    = 1909/2. 87. /KK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Római leletek.
    = 1909/2. 87. /KK/.

    [Marosi Arnold] M. A. ismertetése a Numizmatikai Szemléből. Baranya vármegyei éremleletek.
    = 1909/2. 88. /KK/.

    Marosi Arnold: Baranyamegye lovas sírjai [IV–XIII. század].
    = 1909/4. 127–131., 12 ábra a 127. e. /É/.

         Martyn Ferenc
    Martyn Ferenc: Sinkó András.
    = 1941. 99–102.

    Martyn Ferenc: A festő Zsolnay Vilmos.
    = 1942. 80–81., XII. t.

         Mattyasovszky Zsolnay Tamás
    Mattyasovszky Zsolnay Tamás: Az egykori Zsolnay-gyárak budapesti lerakatai.
    = 1996–1997. 71–86., 23 kép.

         Mattyasovszky Zsolnay Tibor
    „Fazekas.” [Mattyasovszky Zsolnay Tibor]: A Zsolnay gyárról.
    = 1941. 91–98.

         Matusek László
    Begovácz Rózsa: Dráva menti horvát húsvéti dalok. (Zenei lejegyzés: Matusek László.)
    = 1979. 273–300.

         Mendöl Zsuzsanna
    Mendöl Zsuzsa: Apáti Abt Sándor [1870–1916] és működése a Zsolnay gyárban.
    = 1974. 315–331., 24 kép.

    Mendöl Zsuzsa: XIX. századi pécsi asztalosok. [Az asztalosok adattárával.]
    = 1975–1976. 219–229., 4 ábra.

    Mendöl Zsuzsa: Lechner Ödön pécsi épülettervei. Adatok a pécsi városháza építéstörténetéhez.
    = 1978. 389–407., XII t.

    Mendöl Zsuzsanna: 18. századi szekrények a Janus Pannonius Múzeum bútorgyűjteményében.
    = 1979. 345–354., 9 kép.

    Mendöl Zsuzsanna: A Zsolnay gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak.
    = 1983. 329–352., XIV t.

    Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett.
    = 1990. 217–242., 39 ábra.

    Mendöl Zsuzsanna: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943).
    = 1996–1997. 221–253., 51 kép.

    Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában.
    = 1998. 301–317., 15 ábra.

         Mészáros György
    Mészáros György: Cigánydialektusok Magyarországon. (Nyelvföldrajz.)
    = 1969–1970. 309–320., 1 térk.

         Mezei Ottó
    Mezei Ottó: Galimberti Sándor Amszterdam című képének rekonstrukciós kísérlete.
    = 1996–1997. 201–214., 20 kép.

         Mezősiné Kozák Éva
    Mezősiné Kozák Éva: A hetvehelyi románkori templom régészeti kutatása.
    = 1979. 113–133., 18 ábra.

         Millei Ilona
    Millei Ilona : Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása.
    = 1981. 219–234., 23 ábra.

    Millei Ilona: A Pécsi Kerékpár Egyesület zászlajának konzerválása. Adatok a XIX. századvégi pécsi kerékpársport történetéhez.
    = 1994. 239–249., 14 ábra.

    Huszár Zoltán – Millei Ilona: Köszöntjük a 70 éves Sarosácz Györgyöt.
    = 1998. 359–362., 1 kép.

         Móczár László
    Móczár László: A lucernavirágot látogató méhalkatú rovarok Baranyában.
    = 1956. 171–180., 7 rajz, XXX–XXXI. t.

    Móczár László: Hymenopterologiai jegyzetek.
    = 1956. 181–183.

    Mecseki hegyoldal. [Fényképezte: Móczár László.]
    = 1956. XXXII. t.

         Molnár Attila
    Dénes Andrea – Molnár Attila – Sulyok József – Vidéki Róbert: A Himantoglossum caprinum (M.–Bieb.) Spreng. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben.
    = 1992. 19–25., 6 ábra, 2 t.

    Molnár Attila – Farkas Sándor: Az Epipogium aphyllum (Schm.) Sw. új előfordulása a Mecsekben.
    = 1995. 9–12., 1 t.

         Molnár László
    Molnár László: Az iparművészet korszerű elméleti értelmezésének néhány problémája.
    = 1967. 209–217.

         Monori Magdolna
    Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a JPM Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben. (Rajz: Monori Magdolna.)
    = 1975–1976. 203–215., 1 kép, IX t.

         Montskó Péter
    Montskó Péter: A Pécs, Kertváros avar kori temető csontvázleleteinek paleopathológiai vizsgálata ortopédiai szempontból.
    = 1998. 147–155., 12 ábra.

         Nádor Tamás
    Keszi Erika – Nádor Tamás: Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban.
    = 1983. 355–359.

    Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953.
    = 1985–1986. 291–307.

    Nádor Tamás: Bárdos Lajos és Pécs–Baranya.
    = 1988. 169–184., 13 kép.

    Nádor Tamás: „Hallható múzeum". Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban. I–VI.
    = 1989. 191–208., 19 ábra.; 1990. 139–162., 20 ábra.; 1991. 173–184., 11 kép.; 1992. 159–177., 16 ábra.; 1993. 163–177., 14 kép.; 1995. 129–137., 8 ábra.

         Nagy Antal
    Antal Nagy: Data on the Orthoptera fauna of the Villány Hills, South Hungary.
    = 1998. 41–48., 4 ábra, 3 t.

         Nagy Erzsébet
    Nagy Erzsébet: Újabb késő-avarkori temetők Baranya megyében.
    = 1982. 125–141., 8 kép, 10 t.

    Nagy Erzsébet: A Pécs-Nagyárpád, Boros utcai avarkori temető 1985–1987. évi ásatása.
    = 1989. 93–128., 14 ábra, XVII t.

    Nagy Erzsébet: V. századi népvándorláskori sírok Pécs-Málom lelőhelyen.
    = 1993. 95–102., 2 ábra, III t.

    Nagy Erzsébet: Avar temető a pécsi Hőerőmű területén.
    = 1994. 85–95., 4 ábra, 5 t.

    Nagy Erzsébet: Tausírozott vas phalera Bólyból.
    = 1998. 103–112., 5 ábra, IV t.

         Nagy István
    Nagy István: Újabb adatok Villány és környéke flórájához.
    = 1963. 75–79.

         Nagy Lajos
    Nagy Lajos: Adatok a pécsi városfalak, városárok és három városkapu történetéhez.
    = 1978. 249–251. /RK/.

    Nagy Lajos: 1780-ban készített térkép a pécsi Rókus-dombról, Kálvária-hegyről és két régi mohamedán templomról.
    = 1980. 239–242., 2 térk. /RK/.

         Nagy Tibor
    Nagy Tibor: A legio I. adiutrix feliratos kőemlékei Pécsről.
    = 1939–1940. 11–19., 3 kép, II. t.

         Nemeskéri János
    A. Kiss – J. Nemeskéri: Das langobardische Gräberfeld von Mohács.
    = 1964. 95–127., 14 kép, I–V. t.

         Németh Béla
    Németh Béla: Szigetvár története című mű ismertetése.
    = 1911/1. 22–24.

         Németh Lajos
    Lajos Németh: Tivadar Csontváry Kosztka: La fontaine de la Vierge ŕ Nazareth.
    = 1977. 347–354., 4 kép.

         Nikelszky Géza
    Nikelszky Géza: Wéber Xav. Ferenc méltatása.
    = 1930/1–4. 78–82. /É/.

    Nikelszky Géza: Könyvjegy a képzőművészetben.
    = 1942. 75–79.

         Nógrádi Sára, U.
    Sára U. Nógrádi: The caddisfly fauna of the Valley Nagy-mély-völgy, Mecsek Mountains, Hungary (Trichoptera).
    = 1983. 15–22., 5 ábra.

    Sára U. Nógrádi – Újhelyi Sándor – Uherkovich Ákos: Fundamental faunistic data on Caddisflies (Trichoptera) of South Transdanubia, Hungary.
    = 1984. 37–48., 3 ábra.

    Sára U. Nógrádi: Caddisflies of the Eastern Mecsek Mountains, Hungary (Trichoptera), I–II. [A második rész társszerzője: Uherkovich Ákos.]
    = 1985–1986. 11–22., 7 ábra, 5 t.; 1990. 19–25., 3 ábra, 2 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: The caddisfly fauna of the Gyöngyös streamsystem, South Hungary (Trichoptera).
    = 1987. 15–24., 4 ábra.

    Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Szőce and its environs (West Hungary).
    = 1988. 27–33., 2 ábra.

    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: On the caddisfly fauna of the Kőszeg Mountains, Hungary (Trichoptera).
    = 1988. 35–42., 1 ábra, 3 t.

    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: The Trichoptera fauna of the Zselic Downs, Hungary.
    = 1989. 15–38., 11 ábra, 11 t.

    Ákos Uherkovich – Sára U. Nógrádi: Trichoptera fauna of a typical cultivated region of the Carpathian Basin by light trap examination.
    = 1990. 27–32., 5 ábra, 1 t.

    Ákos Uherkovich – Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Magyarszombatfa, West Hungary.
    = 1991. 13–30., 7 ábra, 3 t.

    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: Preliminary report on the Trichoptera fauna of the Chechen-Ingoosh ASSR, Soviet Union.
    = 1991. 31–36., 2 kép.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Further examination of Trichoptera of the Chechen-Ingoosh Republic, Russia.
    = 1992. 19–32., 10 ábra.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: The Trichoptera fauna of the lake Balaton and its catchment area (Hungary).
    = 1993. 27–45., 8 ábra, 6 t.

    Nógrádi S. – Uherkovich Á.: A magyarországi tegzesek (Trichoptera) elterjedése és gyakorisága az utóbbi évtizedben, számítógépes feldolgozás adatai alapján.
    = 1994. 49–67., 7 ábra, 8 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Trichoptera communities of the river Fekete-Körös in Hungary.
    = 1995. 45–52., 3 ábra, 2 t.

    Ákos Uherkovich –Sára Nógrádi: The caddisfly (Trichoptera) Northeast Hungary.
    = 1996–1997. 49–62., 5 ábra, 3 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Studies on the caddisflies (Trichoptera) of the Gemenc Landscape Protection Area (Duna-Dráva National Park), South Hungary.
    = 1998. 65–73., 4 ábra, 4 t.

         Novotny Iván
    Kőhegyi Mihály – Novotny Iván: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről.
    = 1967. 39–48., 12 kép.

         Ojtozi Eszter
    Ojtozi Eszter: Wosinszky Mór és A. A. Szpicin levelezése (Újabb adat a magyar-orosz tudományos kapcsolatok történetéhez).
    = 1958. 135–136.

         Olsvai Imre
    Olsvai Imre: Mit köszönhet a magyar népzenetudomány és zeneművészet Vikár Bélának és Berze Nagy Jánosnak?
    = 1980. 275–280.

         Ortmann-né Ajkai Adrienne
    Dénes Andrea – Kevey Balázs – Ortmann-né Ajkai Adrienne – Pálfai László: A Dráva-sík védelmet érdemlő területei.
    = 1996–1997. 5–12., 1 ábra.

    Dénes Andrea –Ortmann-né Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések.
    = 1998. 5–26., 6 ábra.

    Ortmann-né Ajkai Adrienne – Dénes Andrea: A Dráva-holtágak fátlan növénytársulásai.
    = 1998. 27–39., 4 t.

         Ortvay Tivadar
    Késmárky István ism.: Ortvay Tivadar: A mohácsi csata, elvesztésének okai és következményei.
    = 1910/4. 126–127.

         Öhler Anna
    Öhler Anna: Német ráolvasókönyv Pécsváradról.
    = 1971. 217–256., 25 kép.

         Pálfai László
    Dénes Andrea – Kevey Balázs – Ortmann-né Ajkai Adrienne – Pálfai László: A Dráva-sík védelmet érdemlő területei.
    = 1996–1997. 5–12., 1 ábra.

         Papp Jenő
    Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) I–VI.
    = 1981. 67–70.; 1983. 51–58.; 1985–1986. 33–36.; 1990. 71–76.; 1991. 49–58.; 1998. 57–63.

         Papp László
    Papp László: A mohácsi csatahely kutatása.
    = 1960. 197–253., 1 mell., 11 helyszínrajz.

    Papp László: Dombay János munkássága.
    = 1961. 189–203., 1 kép.

    Papp László: Három és fél év a baranyai múzeumok életéből.
    = 1961. 205–217.

    Papp László: A bolyi avarkori temető.
    = 1962. 163–193., 20 kép, I–XXXI. t.

    Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren.
    = 1962. 199–221., 15 kép.

    Papp László: A nagyharsányi avarkori temető.
    = 1963. 113–141., 35 kép, 1 mell., I–XXI. t.

    Horvát A. Olivér – Papp László: A nagyharsányi Szársomlyón végzett mikroklímamérések eredményei.
    = 1964. 43–56., 7 ábra, 7 t.

    Papp László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai.
    = 1965. 213–255., 28 kép.

         Parádi Nándor
    Parádi Nándor: Beszámoló a pécsi Tettyén 1957. évben végzett ásatásról.
    = 1958. 129–134., 3. mell., LIX–LXIII. t.

    Parádi Nándor: Árpád-kori perembélyeges edénytöredék Pécsről.
    = 1959. 91–96., XXVI. t.

    Parádi Nándor: Két XVI. századi török miniatúra a mohácsi csata jelenetével.
    = 1967. 175–181., 2 kép.

         Párkányi Norbert
    Párkányi Norbert: Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-önképzőkörének ötven éves történetére.
    = 1913/1. 14–37. /É/.

         Pásztor Adrien
    Pásztor Adrien: A bólyi avarkori temető értékelése.
    = 1989. 129–146., 5 t.

    Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése.
    = 1990. 77–97., IX t.

         Pataki András
    Pataki András: Kopácsi népmesék.
    = 1964. 205–221.

         Penavin Olga
    Penavin Olga: Mutatvány a baranyai-drávaszögi nyelvatlaszból.
    = 1967. 135–151., 14 térképlap.

         Péter József
    Péter József: Cserkuti Adolf (1859–1928). Emlékbeszéd.
    = 1930/1–4. 57–60. /É/.

         Petrovich Ede
    Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez. [Hagymásy Bálint verse Szathmáry György püspökhöz.]
    = 1956. 31–47.

    Petrovich Ede: Pécs középkori kórháza.
    = 1960. 271–274.

    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

    Petrovich Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése.
    = 1966. 153–170., 10 kép.

    Petrovich Ede: A kőzépkori pécsi egyetem épülete és címere.
    = 1971. 151–166., 10 kép.

         Pickl, Othmar
    Othmar Pickl: Nachschub für Pécs/Fünfkirchen im Kriegswinter 1686/87. Zur Verproviantierung von Pécs, Siklós und Kaposvár im ersten Winter nach der Rückeroberung.
    = 1990. 99–111., 1 térk.

         P. J.
    P. J.: A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága.
    = 1928–1929/1. 29–30. /KK/.

         Pusztai Rezső
    Pusztai Rezső: Mezolitikus leletek Somogyból.
    = 1957. 96–105.

         Rácz István
    Rácz István – Varga Zoltán: Adatok a Mecsek és a Villányi-hegység Orthoptera faunájának ismeretéhez.
    = 1984. 29–35., 3 ábra, 3 t.

         Radnóti Aladár
    Radnóti Aladár: Sopianaeból kiinduló római utak.
    = 1939–1940. 27–39.

         Radnóti Ilona
    Radnóti Ilona: Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján.
    = 1994. 135–142., 5 t.

    Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről.
    = 1995. 69–87., 16 t.

    Radnóti Ilona: Temetkezési szokások a pécsi-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában.
    = 1998. 181–192., 14 ábra.

         Raýman János
    Raýman János: Adatok Mohács 1945-ös szükségpénz kiadásához.
    = 1993. 151–162., 17 ábra.

    Raýman János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907.; II. rész: 1907-tő napjainkig.
    = 1994. 161–184., 32 ábra.; 1995. 107–128., 44 ábra. Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme.
    = 1996–1997. 105–114., 7 ábra.

    Raýman János: Szigetvári szükségpénzek.
    = 1998. 215–221., 9 ábra.

         Rédei Károly
    Révai Sándor ism.: Rédei Károly: Baranyai Ormányság. – Lukácsy Imre: Ormányság népe.
    = 1908/1. 32–34.

         Reéh György
    Reéh György: Részletek a Tettye monografiájából.
    = 1911/4. 127–136., 7 ábra. /É/.

    Reéh György: Emlékbeszéd Mattyasovszky Jakab (1848–1925) választmányi tag felett.
    = 1928–1929/4. 97–101., 1 f.

         Regöly-Mérei Gyula
    Regöly-Mérei Gyula: Kórbonctani szempontok sírleletek torzult és torzított koponyáinak vizsgálatakor, különös tekintettel a domolospusztai leletre.
    = 1959. 275–286., XLVIII–LII. t.

    Regöly-Mérei Gyula: Palaeopathologiai vizsgálatok a Janus Pannonius Múzeum aeneolith-korból származó emberi csontlelet anyagán.
    = 1960. 75–83., I–VI. t.

         Reil József
    Reil József: Pécs környéki hadmozdulatok a török elleni felszabadító harcokban. – Egy Bécsben 1788-ban kiadott német nyelvű mű alapján.
    = 1982. 209–210. /RK/.

         Reuter Camillo
    Reuter Camillo: Pécs város neve.
    = 1960. 255–270.

    Reuter Camillo: Újabb adat Pécs város középkori latin nevéhez.
    = 1962. 195–198.

    Reuter Camillo: Malomséd.
    = 1963. 143–145.

    Reuter Camillo: Földrajzinév-gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában.
    = 1964. 225–239.

    Reuter Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténetének adattárához.
    = 1969–1970. 133–154., 2 kép, A–F. tasakolt térk.

    Reuter Camillo: A török utáni Pécs korai utcaneveihez.
    = 1987. 47–60.

         Révai Sándor
    Révai Sándor ism.: Rédei Károly: Baranyai Ormányság. – Lukácsy Imre: Ormányság népe.
    = 1908/1. 32–34.

    Az Ormánság határai.
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 40. /F: Révai Sándor bibliográfiai válogatása az Ormánsághoz/.

    Révai Sándor: Az Ormánság népének és nevének eredete.
    = 1908/2. 49–55. /É/.

    [Révai Sándor] R. S. ism.: Kiss Albin: A pécsi belvárosi templom története.
    = 1908/2. 70–71.

    Révay Sándor ism.: báró Forster Gyula szerk.: Magyarország műemlékei.
    = 1908/3. 124–125.

         Révész Amadé
    Révész Amadé: Buzássy Ábel (1864–1929) emlékezete.
    = 1930/1–4. 55–57., 1 f. /É/.

         Romváry Ferenc
    Romváry Ferenc: A siklósi Pécs-Baranyai Képtár.
    = 1964. 339–348., 3 kép, I–X. t.

    Romváry Ferenc: Az ex libris története Pécsett.
    = 1965. 307–320., 25 kép.

    Romváry Ferenc: Sinkó András művészetéről.
    = 1966. 269–291., 29 kép.

    Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények I–V.
    = 1967. 219–231., 2 és 79 kép.; 1968. 301–314., 75 kép.; 1972–1973. 287–300., I–XXII. t.; 1974. 333–366., I–XIX. t.; 1980. 297–336., 164 kép.

    Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai. Adalék Csontváry grafikai munkásságához.
    = 1975–1976. 281–310., 3 rajz, 4 ábra, XII t.

    Romváry Ferenc: A pécsi „Vasvári-telep” története. Vasvári György műgyűjteménye.
    = 1987. 163–224., 48 kép.

    Romváry Ferenc: A pécsi „Vasváry ház” története.
    = 1989. 239–283., 48 kép.

    Zombori Lajos – Romváry Ferenc: A Csontváry-krónika korai fogalmazványa I–II.
    = 1989. 289–293.; 295–303.

    Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények VI. (VII.), I-II. rész.
    = 1991. 229–267. 130 kép.; 1992. 217–257., 121–196. kép.

         Róna Jenő
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

    Róna Jenő: Doronicum Nendtvichi.
    = 1909/2. 89. /KK/.

    Az 1909. évi december hó 19-én tartott Nendtvich-ünnepély. Erreth János: Elnöki megnyitó. Róna Jenő: Nendtvich Tamás munkásságának méltatása. Majorossy Imre: Az emléktábla átadása.
    = 1910/1. 10–17. /É/.

    Róna Jenő: A virágzás kezdete Pécsett 1910-ben.
    = 1911/3. 108–109. /É/.

    [Róna Jenő] R. J.: Mammut-lelet Németpalkonyán.
    = 1911/3. 124. /KK/.

    Róna Jenő: Növényfenologiai megfigyelések Pécsett 1911-ben.
    = 1912/1–2. 64–66. /É/.

    Róna Jenő: Szibériai havasi szajkó (Nucifraga caryocatactes) Baranyában.
    = 1912/1–2. 82. /KK/.

    Róna Jenő: Fakókeselyü (Gyps fulvus) Baranyában.
    = 1912/3. 128. /KK/.

    [Róna Jenő] R. J.: Török nyomok a pécsi flórában.
    = 1912/3. 129–130. /KK/.

    Róna Jenő: A pelóriás gyujtoványfű megjelenése és kimulása Pécsett.
    = 1912/4. 163–164. /KK/.

    Róna Jenő: Növényfenológiai megfigyelések Pécsett 1912-ben.
    = 1913/1. 37–39. /É/.

    Róna Jenő: Dögkeselyű (Neophron percnopterus L.) a pécsi múzeumban.
    = 1913/1. 44–45. /KK/.

    Róna Jenő: A Mecsek újabb földtani fölvétele.
    = 1913/2. 83–84. /KK/.

    Róna Jenő: Cseppkőbarlang Beremenden.
    = 1913/2. 86–87. /KK/.

    Róna Jenő: Növényfenológiai megfigyelések Pécsett.
    = 1914/3. 95–100. /É/.

         Rónai Béla
    Rónai Béla: Az interetnikus kapcsolatok türöződése a bukovinai székelyek személyneveiben.
    = 1995. 159–164.

    Rónai Béla: Zsidók a magyarországi földrajzi nevekben.
    = 1998. 259–262.

         Rónaky Kálmán
    Rónaky Kálmán: Husvéti hímes tojások.
    = 1908/3. 120–122., 1 ábra. /É/.

    Rónaky Kálmán: A pécsi kihalt pokróczos mesterségről és az legényeknek való artikulusokról.
    = 1910/4. 89–96. /É/.

    Rónaky Kálmán: Amtmann Prosper fuvolája. – Emlékezés Amtmann Prosper fuvolaművészre, családjára, kortársaira és az akkori életre. [Dietrich Ignác versével.]
    = 1913/3. 91–106., I t. /É/.

    Rónaky Kálmán: Megbízó levél Baranyavármegye tisztújítására 1848-ban.
    = 1928–1929/1. 26–29. /KK/.

    Rónaky Kálmán: Idősb Lendvay Márton vendégszereplése Pécsett 1839-ben. – Egy darab emlék a pécsi színészet múltjából. –
    = 1928–1929/2–3. 68–73.

         Roska Márton
    Roska Márton: A dunakömlődi (Tolna m.) rézlelet és Erdély.
    = 1957. 5–13.

         Rozmanits Timót
    Rozmanits Timót: Pécs geologiai multja.
    = 1910/4. 96–105. /É/.

    Rozmanits Timót: A pécsi vargacéh artikulusai.
    = 1914/3. 100–112. /É/.

         Rózsa Miklós
    Rózsa Miklós: Caflisch Kristóf cukrász és svájci rokonsága.
    = 1995. 89–105., 1 családfa, 5 kép.

         Sáfrány Zsuzsanna
    Sáfrány Zsuzsa: A Janus Pannonius Múzeum gyufatartói.
    = 1972–1973. 205–222., 3 ábra, 21 rajz, 4 térk.

    Sáfrány Zsuzsanna: Baranyai tükrösök.
    = 1974. 197–228., 10 kép, 20 t.

    Sáfrány Zsuzsanna: Váraljai festett bútorok (Gűjteményismertetés).
    = 1975–1976. 169–181., VIII t.

         Sándor Mária, G.
    G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez.
    = 1971. 125–144., 24 kép.

    G. Sándor Mária: A baranyai művészet a reneszánsz stílusáramlatában. A reneszánsz kezdetei és kibontakozása Pécsett és környékén.
    = 1980. 111–142., 18 kép.

    G. Sándor Mária: A pécsi Püspökvár feltárt középkori egyházi és világi épületei.
    = 1992. 105–114. 12 ábra.

         Sarkadi Eszter
    Sarkadi Eszter: A Janus Pannonius Múzeum vázlatos története a felszabadulástól napjainkig.
    = 1974. 373–388., 6 kép.

    Sarkadi Eszter: 75 éves a Pécsi Múzeum. Vázlatos történet a kezdetektől 1945-ig.
    = 1979. 357–377., 20 kép.

    Sarkadi Eszter: Gondolatok a „Nyolcak” művészcsoport tudománytörténeti értékeléséhez.
    = 1980. 337–349., 8 kép.

         Sárkány József
    Sárkány József: Szobotka Imre (1890–1961): Paul Claudel „L’Annonce faite a Marie” című művének illusztrációja. (1916 K[örül].)
    = 1987. 147–161., 20 kép.

    Sárkány József: Tihanyi Lajos (1885–1938).
    = 1995. 165–184., 21 kép.

         Sarosácz György
    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1967. 103–122., 12 kép.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. II. Temetkezési szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1968. 153–168., 17 kép.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. III. Karácsonyi, lakodalmi és temetkezési szokások a horvátoknál és szerbeknél.
    = 1969–1970. 283–296., 18 kép.

    Sarosácz György: Új szerzemény a mohácsi múzeumban. (Baranyai Ilona délszláv néprajzi gyűjteménye.) [Bosnyák és sokac hímzés.]
    = 1971. 273–278., 7 kép, I–VI. t.

    Sarosácz György: „Bogdánt anyja házasítja". (Ballada).
    = 1972–1973. 195–203.

    Sarosácz György: A Kanizsai Dorottya Múzeum plakátgyűjteménye 1942–1948.
    = 1974. 169–194., XIX t.

    Sarosácz György: Két horvát ballada.
    = 1979. 267–272.

         Schick Jácint
    Schick Jácint: A pécsi irgalmasok rendháza és kórháza multjából.
    = 1912/1–2. 14–20., VIII t. /É/.

         Schléder Zsolt
    Zsolt Schléder – Katalin T. Bíró: Petroarchaeological studies on polished stone artifacts from Baranya county, Hungary.
    = 1998. 75–101., 8 ábra, 7 t. f., 6 t.

         Schőnerné Pusztai Ilona
    Schőnerné Pusztai Ilona: A mecseknádasdi Szent István templom helyreállítása.
    = 1971. 145–149., 4 kép.

    Schőnerné Pusztai Ilona: A hetvehelyi románkori templom helyreállítása.
    = 1979. 135–144., 11 ábra.

         Sebestyén Béla
    Sebestyén Béla ism.: Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés.
    = 1928–1929/2–3. 87–88.

    Sebestyén Béla: Az idősebb Siklósi Gyula életpályája 1201–1237.
    = 1928–1929/4. 134–136. /KK/.

         Solti Béla
    Solti Béla: A Janus Pannonius Múzeum madárgyűjteménye (Aves).
    = 1991. 59–66.

         Solymos Ede
    Solymos Ede: Adatok a pécsi és mohácsi halászcéhek történetéhez.
    = 1967. 183–191., 2 kép.

    Solymos Ede – Solymosné Göldner Márta: Győri halkereskedők Baranyában a 18. században.
    = 1978. 271–284.

         Solymosné Göldner Márta
    Solymos Ede – Solymosné Göldner Márta: Győri halkereskedők Baranyában a 18. században.
    = 1978. 271–284.

         Somogyi Árpád
    Somogyi Árpád: Pécsi szláv ötvösök a XVII–XVIII. században és céhlevelük.
    = 1965. 263–273., 1 kép.

         Sonkoly Károly
    Sonkoly Károly: Római kori hamvasztásos urnasír Pécs belvárosában.
    = 1982. 117–123., 8 kép.

    Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalits Mihály készítette első apostolszobrai.
    = 1984. 257–301. 18 kép, IX t.

    Sonkoly Károly: Két pécsi ház (A Szent István tér 9. sz. Orlovics és Sey házak).
    = 1992. 115–131., 13 ábra.

    Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása.
    = 1993. 115–137., 26 ábra.

    Sonkoly Károly: A forradalmi építészet hatásának ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleum).
    = 1996–1997. 159–192., 14 kép.

         Soproni Olivér
    Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája.
    = 1959. 249–274., XLII–XLVII. t.

    Soproni Olivér: A mihrab motívum vándorlása és egy mihrabos erdélyi kályhacsempe.
    = 1991. 109–131., 23 kép.

         Suba János
    Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határainak kitűzése (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, (1921–1924).
    = 1998. 223–242.

         Sulyok József
    Dénes Andrea – Molnár Attila – Sulyok József – Vidéki Róbert: A Himantoglossum caprinum (M.–Bieb.) Spreng. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben.
    = 1992. 19–25., 6 ábra, 2 t.

         Szabó Gyula
    Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–1921-ben.
    = 1961. 105–128., 5 kép.

    Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig.
    = 1962. 223–248., 29 kép.

    Szabó Gyula: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában.
    = 1964. 241–262.

    Szabó Gyula: A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig.
    = 1964. 297–312.

         Szabó János Barna
    J. B. Szabó: Eine neue Art, Platygaster vedresi sp. n. aus dem Mecsek-Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Platygasteridae).
    = 1974. 85–86., 3 ábra.

    J. B. Szabó: Neue Daten und Fundortangaben der Proctotrupiden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Scelionidae, Platygasteridae).
    = 1974. 87–89., 2 ábra.

    J. B. Szabó: Neue Arten und Fundortangaben der Diapriiden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Diapriidae).
    = 1975–1976. 57–59.

    J. B. Szabó: Beiträge zur Kenntnis der Gattung Psilus Panzer, 1801 (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Diapriidae).
    = 1975–1976. 61–71., III t.

    J. B. Szabó: Neue Arten der Ceraphroniden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn. (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Ceraphronidae).
    = 1978. 87–94., 1 ábra.



         Szabó János Győző
    Szabó János Győző: A keleti kereszténység egyik ismertetőjegye temetkezéseinkben.
    = 1983. 83–97.

         Szabó Júlia
    Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez.
    = 1978. 363–388., 16 ábra.

         Szabó Pál Zoltán
    Szabó Pál Zoltán: Pécs talaja és kulturája.
    = 1930/1–4. 64–70., 1 térk. /É/.

    Szabó Pál Zoltán: Az eszéki híd.
    = 1941. 65–75., 2 f., 3 ábra, 2 térk.

    Szabó Pál Zoltán: A Mecsek keletkezése.
    = 1942. 3–9.

         Szabóky Csaba
    Szabóky Csaba: A Dél-Dunántúl molylepkéi I. Nattán Miklós molylepke-gyűjteménye (Lepidoptera).
    = 1982. 15–35., 1 térk.

         Szakály Ferenc
    Szakály Ferenc: Schreiber Farkas, pécsi bíró (1527–1542). (Pályakép néhány gazdaság- és társadalomtörténeti tanulsággal.)
    = 1975–1976. 75–102.

         Szalai Ferenc
    Michael Finnegan – Ferenc Szalai: Population Distance Between Late Roman Period to 11th Century Arpadian Age Population as Determined by Non-metric Trait Analysis.
    = 1992. 93–104., 3 ábra, 7 t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Málom és a Zsibót-Domolospuszta lelőhelyeken feltárt koranépvándorláskori temetkezések antropológiai vizsgálata.
    = 1993. 103–114., 1 ábra, 5 táblázat, 3 t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Hőerőmű lelőhelyen feltárt avar kori csontvázleletek antropológiai vizsgálata.
    = 1994. 97–106., 6 táblázat, 3 t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Nagyárpád, Boros utca lelőhelyen feltárt avar kori temető csontvázainak antropológiai és paleopatológiai vizsgálata.
    = 1994. 107–132., 2 ábra, 11 táblázat, 6 t.

         Szalay László
    Szalay László: Baranya tölgyeseiben kimutatott sátoraknásmolyok (Lepidoptera: Lithocolletidae).
    = 1977. 57–60., 1 ábra.

         Szarukán István
    Sándor Horvatovich – István Szarukán: Cintributions ŕ la biologie et morphologie des espčces Hongroises du genre Anisodactylus Dejean (Coleoptera, Carabidae).
    = 1981. 13–17., 9 ábra.

         Szegedy Rezső
    Szegedy Rezső: Dischka Győző (1846–1901) emlékezete.
    = 1910/1. 1–10. /É/.

    Szegedy Rezső: Az irodalomnak egy pécsi névtelen Maecenása. [Annaeus Lucanus Pharsaliájának fordítása. Toldy Ferenc levele Kelemen József pécsi nagypréposthoz.]
    = 1910/2. 53–58. /É/.

         Székely György
    Székely György: Zrínyi Miklós, a költő és államférfi.
    = 1964. 263–277.

    Székely György: A pécsi és óbudai egyetem alapítása a középeurópai egyetemlétesítések összefüggéseiben.
    = 1967. 155–174.

         Szentgáli Károly
    Van-e hazánkban numizmatikai egyesület?
    = 1909/3. 117. /K/.; /2. 117–118. /F: [Szentgáli Károly] Numizmatikus/.

    Szentgáli Károly: A pécsi városi múzeum pénzgyűjteményéről.
    = 1909/4. 132–142. /É/.

         Szentkirályi István
    Népszokások Aprószentek napján.
    = 1908/2. 92. /K/.; /2. 92–93. /F: Szentkirályi István/.

    Lőcs egyházi birtok volt?
    = 1908/3. 129. /K/.; /4. 170. /F: Szentkirályi István/.

    A régibb magyar királyok közül kik látogatták meg Pécs városát?
    = 1908/3. 129. /K/.; /3. 129–130. /F: Szentkirályi István/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O. ism.: Szentkirályi István: A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái.
    = 1908/4. 159–160.

    Szentkirályi István: Remeteélet a Jakabhegyen a XVIII. században.
    = 1910/3. 65–73. /É/.

    Szentkirályi István: A pécsi szeminárium első éveiből.
    = 1910/4. 112–120. /É/.

    Szentkirályi István: Magyar pálosok és a Jakabhegy.
    = 1911/1. 5–12. /É/.

    Szentkirályi [István]: Missale Quinque-Ecclesiense.
    = 1911/2. 90–91. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Egy történelmi munka műhelyéből.
    = 1911/3. 121–124. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A szabadszentkirályiak nemessége.
    = 1911/4. 149–151. /KK/.

    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház alapszabályai.
    = 1912/3. 115–127. /É/.

    Szentkirályi István: Jegyzetek a Jakabhegy és Szentkut történetéhez.
    = 1912/4. 143–147. /É/.

    Szentkirályi István: A Jakabhegyi remeték felvételi szertartása.
    = 1913/2. 78–81. /É/.

    Szentkirályi [István]: A bicsérdiek nemesi kiváltsága.
    = 1913/2. 85. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Főpapi jelvények használati joga és a pécsi káptalan.
    = 1913/3. 117–119. /É/.

    Szentkirályi [István]: Remeték a pécsi egyházmegye területén.
    = 1913/4. 165–166. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A máriagyűdi zárda történetéből.
    = 1913/4. 166–167. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A pécsi szeminárium multjából. (1760–1770.)
    = 1914/1. 36–39. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Pécs iskolái az 1774. évben.
    = 1914/2. 81–83. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi szemináriumi konkurzusok.
    = 1914/3. 112–115. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A pécsi székesegyház aggregációjához.
    = 1914/3. 115–116. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A püspöknádasdi plebánia templom felszentelése.
    = 1914/3. 116–117. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi hadi hirek. [Klimo György levelei az 1769–74-es török-orosz háborúról és az orosz veszedelemről.]
    = 1914/3. 117. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Szigetvár multjából.
    = 1914/3. 117. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi szerzetesek.
    = 1914/3. 117–118. /KK/.

    Szentkirályi István: A csatári pálosmonostor.
    = 1916/1–2. 11–14. /É/.

    Szentkirályi István: A pécsi jezsuita rendház feloszlatása az 1773. évben.
    = 1916/1–2. 14–16. /É/.

    Szentkirályi István: Utazás Pozsonytól Pécsig 1771. évben.
    = 1916/1–2. 20–21. /KK/.

    Szentkirályi István: Klimó püspök Szent István jobbkezéről [1771].
    = 1916/1–2. 21–23. /KK/.

    Szentkirályi István: A káptalani úriszék multjából.
    = 1916/1–2. 23–24. /KK/.

    Szentkirályi István: Régi theologiai tanárok [XVIII. század vége].
    = 1916/1–2. 24. /KK/.

    Szentkirályi István: Mátai Visa János kanonok sérelmei és azok orvoslása. (1700.)
    = 1916/1–2. 24–26. /KK/.

    Szentkirályi István: Zavargások a siklósi szerbek kegyképe körül.
    = 1916/3–4. 95–97. /É/.

    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház lakói 1767. évben.
    = 1916/3–4. 101–102. /É/.

    Szentkirályi István: Római kispapok hazaérkezése Pécsre 1763-ban.
    = 1916/3–4. 102–103. /É/.

    Szentkirályi [István]: Garabonciás-per Pécsett [1752].
    = 1917/1–4. 1–7. /É/.

    Szentkirályi István: Az első leánynevelő intézet Pécsett. (1743–1782.)
    = 1917/1–4. 8–13. /É/.

    Szentkirályi [István]: Háborus ájtatosság hajdan [1778].
    = 1917/1–4. 17. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Klimó püspök irodalompártolása [1760].
    = 1917/1–4. 19. /KK/.

    Szentkirályi István: A pécsi püspökség érseki jelvények használatának első ünnepélye [1755].
    = 1917/1–4. 19–21. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Testőrségre pályázó Pécsről 1763-ban. [Horváth Krisztina levele Klimo Györgyhöz Pavics Ferdinánd ügyében.]
    = 1917/1–4. 21. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Berényi Zsigmond gróf pécsi püspök rokonsága.
    = 1928–1929/1. 23–25. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A pécsi nagy harang felirata.
    = 1928–1929/1. 25–26. /KK/.

    Szentkirályi István: A Xavér-kápolna toronyórája.
    = 1928–1929/2–3. 77. /KK/.

    Szentkirályi István: Eset a régi céhvilágból [1751].
    = 1928–1929/4. 130. /KK/.

    Szentkirályi István: Buck építész pecsétje.
    = 1928–1929/4. 130–131. /KK/.

    Szentkirályi István: A pécsi kórház alapítása [1731].
    = 1928–1929/4. 131. /KK/.

    Szentkirályi István: Adatok az ürögi monostorhoz [1342, 1393].
    = 1928–1929/4. 131–132. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Mose a szigetvári erődben.
    = 1930/1–4. 90. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A székesegyház első zenekara [1712].
    = 1930/1–4. 90–91. /KK/.

    Szentkirályi István: Baranya első főispánja a hódoltság után [gróf trakostyáni Draskovics Iván 1689-től].
    = 1942. 30–37.

         Szieberth Róbert
    Szieberth Róbert: Pécs szab. kir. város népoktatásának történetéből.
    = 1911/3. 110–121. /É/.

    Szieberth Róbert: Az iparrajzoktatás Pécsett a XIX. század első felében.
    = 1912/4. 133–143., V t. /É/.

    Szieberth Róbert: Szauter Antal (1829–1912) emlékezete.
    = 1913/1. 1–13. /É/.

    Sziebert Róbert: Reberics Imre emlékezete. 1844–1926.
    = 1928–1929/2–3. 64–68.

         Szilvágyi László
    Gábor Uherkovich – László Szilvágyi – Éva Vízkeleti: Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewässern Westungarns: Vadása See und das Moor von Szőce.
    = 1993. 5–17., 1 táblázat, 4 t.

         Szita László
    Szita László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején).
    = 1971. 185–195.

    Szita László: Adalékok az 1686-ban felszabadult Pécs történetéhez.
    = 1978. 245–246. /RK/.

         Szobotka Imre
    Sárkány József: Szobotka Imre (1890–1961): Paul Claudel „L’Annonce faite a Marie” című művének illusztrációja. (1916 K[örül].)
    = 1987. 147–161., 20 kép.

         Szőcs József
    Szőcs József: Baranya megyei aknázómoly adatok.
    = 1974. 57–62.

         Sződy Szilárd
    Sződy Szilárd: Adalékok a „magyar pozitivizmus” és a „szellemtörténetírás” kapcsolatához a két világháború között.
    = 1972–1973. 177–184.

         Szőnyi Ottó
    Szőnyi Ottó: Pécs IX. századbeli archeologiája.
    = 1908/1. 10–19. /É/.

    Szőnyi Ottó: Régiségleletek.
    = 1908/2. 67–69. /RK/.

    Szőnyi Ottó ism.: Koller József irodalmi munkássága.
    = 1908/2. 71–72.

    Szőnyi Ottó: Pécsi leletek [csontleletek, római útjelző kő].
    = 1908/3. 122–123. /RK/.

    Szőnyi Ottó: Baranyabáni régiségek [a római korból].
    = 1908/3. 123–124. /RK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O. ism.: Szentkirályi István: A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái.
    = 1908/4. 159–160.

    Szőnyi Ottó: Mátyás Flórián (1817–1904) emlékezete.
    = 1909/1. 1–18. /É/.

    Szőnyi Ottó: A kiskőszegi római katonai elbocsátó-lap.
    = 1909/2. 84–87. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A gyulafehérvári székesegyház restaurálása.
    = 1909/4. 143–149. /KK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: A városi múzeum köréből.
    = 1910/1. 21. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1910/2. 60–62. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Adalékok Pécs régi helyrajzához.
    = 1910/4. 120–122. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Pécs régi pecsétje.
    = 1910/4. 122. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi városi múzeum ásatásai.
    = 1910/4. 122–124. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1910/4. 124–125. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: A szigetvári templom kibővítése.
    = 1911/1. 21–22. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécs-budai külvárosi temető.
    = 1911/2. 50–90., VIII t. /É/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi Missale.
    = 1911/2. 91–95. /KK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége [nagyváradi közgyűlése].
    = 1911/3. 124–125. /KK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: A városi múzeum köréből.
    = 1911/3. 125–126. /KK/.

    [Szőnyi Ottó]: Római leletek Pécsett.
    = 1911/4. 151–153. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A kulturpalota ügye.
    = 1911/4. 153–154. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Adalékok a pécsi székesegyház történetéhez [1805].
    = 1912/1–2. 71–81. /É/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1912/1–2. 81–82. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1912/3. 128–129. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Boross János festő levelei Scitovszky pécsi püspökhöz a pécsi székesegyház oltárképei ügyében.
    = 1912/4. 147–161. /É/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi városi múzeum köréből.
    = 1912/4. 161–163. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1913/2. 81–83. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítése és a régi puskaporos-torony restaurálása.
    = 1913/2. 84–85. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi Dominikánus ház üvegképei.
    = 1913/2. 86. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi Hamerli ház kőerkélye.
    = 1913/2. 87. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A kővágószőllősi feszület.
    = 1913/2. 87. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A mohácsi szentferencrendi templom főoltárképe.
    = 1913/2. 88–89. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi belső várfalról.
    = 1913/2. 89. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítési munkálatai.
    = 1913/3. 120–124. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A régi puskaporos torony restaurálása.
    = 1913/3. 124–125. /KK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: Apró hírek. [Dominikánus ház, Hamerli ház, csontleletek.]
    = 1913/3. 125. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A Mindenszentekről nevezett pécsi templom és temető.
    = 1913/4. 127–151., III t. /É/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1913/4. 163–165. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Kisasszonyfai római sírlelet.
    = 1914/1. 33–35. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A hörnyéki római sír.
    = 1914/1. 35–36. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi Mindenszentek templomának sirboltjai.
    = 1914/2. 83–88. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: A pécsi lyceumi pálos sirbolt.
    = 1914/2. 88–90. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: Ujabb sirlelet a pécsi őskeresztény sirkamra tájékán.
    = 1914/2. 90–91. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: Római sir a pécsi Apáca-utcában.
    = 1914/2. 91–92. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi városi múzeum gyarapodása.
    = 1914/2. 92–93. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi belső vár egyik maradványa.
    = 1914/4. 136–137. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház leirása az 1882. évi átépités előtti állapotában.
    = 1916/3–4. 43–94., XIV t. /É/.

    Szőnyi Ottó: A hágai békepalotába szánt vázák.
    = 1916/3–4. 98–100. /É/.

    Szőnyi [Ottó]: Weber Xav. Ferenc festőművész két levele [1875].
    = 1916/3–4. 103–104. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: Három pécsi szinlap 1840-ből és 1835-ből.
    = 1916/3–4. 104–105. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: A pécsi városi múzeum köréből.
    = 1916/3–4. 105–106. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi csizmadia-céh 1774. évi felszabaditó levele.
    = 1917/1–4. 17–19. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Török kutmedencék Baranyában.
    = 1928–1929/1. 30–33. /É/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház főoltárának 1746–47-ben Augsburgban készült gyertyatartóiról.
    = 1928–1929/2–3. 79–83. /É/.

         Tarján Gábor
    Tarján Gábor: Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1979. 251–265., 39 kép.

    Tarján Gábor: A Dél-Zselic népi építkezése.
    = 1982. 217–268., 4 rajz, III térk., 60 f.

         Tegzes Ferenc
    Tegzes Ferenc: A pécsi munkásképző egylet dalkarának zászlaja.
    = 1979. 223–227., 2–3. ábra. /RK/.

    Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig.
    = 1998. 157–166., 33 ábra.

         Tichy Ferenc
    Tichy Ferenc: A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület” megalakulása és eddigi működése.
    = 1908/1. 2–10. /É/.

         Tordai Ányos
    Tordai [Ányos]: A múzeum könyvtára.
    = 1908/2. 69–70. /RK/.

    Tordai Ányos: Mátyás Flórián könyvtára.
    = 1909/1. 18–31. /É/.

    [Tordai Ányos] T. A.: A múzeum könyvtáráról.
    = 1909/2. 87–88. /KK/.

         Tóth Antal
    Tóth Antal: A művészeti élet szervezeti keretei.
    = 1975–1976. 249–257.

    Tóth Antal: Nagy István képek a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében.
    = 1977. 355–380., XI t.

         Tóth Endre
    Tóth Endre: A Quinque Basilicae – Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez.
    = 1991. 101–107.

         Tóth István
    Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában. (Emlékkatalógus.)
    = 1984. 127–161., 8 kép.

         Tóth Judit
    Tóth Judit: Mozsgó és vonzáskörzetének temetkezési szokásai a XX. században.
    = 1991. 205–228., 3 kotta.

         Tóth Sándor
    Vass Anna – Tóth Sándor: Mikroszkópikus gombák a Mecsek hegységből. I–IV.
    = 1957. 155–162.; 1959. 45–54., VII–VIII. t.; 1963. 81–89., I–III. t.; 1964. 57–61.

    Tóth Sándor: Adatok a Mecsek zengőlégy faunájához (Diptera: Syrphidae).
    = 1977. 107–116., 11 ábra.

         Tóth Tibor (I.)
    Tóth Tibor: Baranya megye paleoantropológiai problémái.
    = 1961. 85–90.

    Tóth Tibor: A bogádi későrómaikori temető. (Paleoantropológiai vázlat).
    = 1962. 137–152., 1 f., IV t.

         Tóth Tibor (II.)
    Tóth Tibor: A juhtartás szabályozása a mernyei uradalomban.
    = 1968. 245–257., 2 kép.

         Török Gyula
    Török Gyula: Előszó.
    = 1939–1940. 3.

    Török Gyula: Az őskőkor emberének nyomai Baranyában.
    = 1939–1940. 4–5.

    Török Gyula: Római leletek a pécsi Mátyás-király fogadó helyén.
    = 1939–1940. 20–26., 1 kép, III–IV. t.

    Török Gyula: A városi múzeum régiséggyűjteményének újabb jelentős szerzeményei.
    = 1941. 3–6.

    Török Gyula: Szökröny – sarcophag.
    = 1941. 76–83., 1 f. a címlapon.

    Török Gyula: Elszámolás az 1939–40. évi Értesítőről. =41. 131.

    Török Gyula: Újabb leletek a zóki Várhegytetőről.
    = 1942. 10–19., 1 kép, I–IV. t.

    Török Gyula: Bronzkori és római kultúrrétegek a Majláth utcában.
    = 1942. 20–21., 1 kép.

    Török Gyula: Avar kori lovasok Solymáron.
    = 1995. 53–68., 3 ábra, VII t.

         Török Lajos
    Török Lajos: A Wéber-ünnepély bezáró beszéde.
    = 1930/1–4. 82–83. /É/.

    Török Lajos: A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága.
    = 1941. 103–105.

         Tuzson János
    Tuzson [János]: Magyarország fosszilis flórájához.
    = 1941. 131. u. 3 t.

         Tüskés Tibor
    Tüskés Tibor: Források a XX. századi művészettörténetből. Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez.
    = 1975–1976. 267–279.

         Uherkovich Ákos
    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya megye nagylepkefaunájának ismeretéhez. I–III. Sellye környékének nappali lepkéi.
    = 1968. 15–18.; 1969–1970. 39–50., 10 ábra.; 1971. 29–39.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya lepkefaunájának ismeretéhez. IV. A Villányi hegység nappali lepkéi.
    = 1972–1973. 33–43.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez. V. A gilvánfai Szilas-erdő nagylepkéi.
    = 1974. 63–83., 27 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Mecsek és környéke természeti képének tanulmányozási terve.
    = 1974. 389–393., 1 térk.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VII. Kisvaszar környékének nagylepkéi (Macrolepidoptera).
    = 1975–1976. 25–47., 26 ábra, 1 t.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VIII. Mecseki karsztbokorerdők negylepkéi (Lepidoptera).
    = 1977. 61–72., 15 ábra.

    Uherkovich Ákos: Komlósd környékének nagylepkefaunája (Macrolepidoptera).
    = 1977. 73–87., 7 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez IX. Újabb faunisztikai adatok a Dráva-síkról és a Villányi-hegységből (Lepidoptera).
    = 1978. 41–49., 5 ábra.

    Uherkovich Ákos: Vándorlepke-megfigyelések a Dél-Dunántúlon, 1966–1977 (Lepidoptera).
    = 1978. 51–70., 17 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez X. Egy mecseki cseres-tölgyes erdő nagylepkéiről (Lepidoptera).
    = 1979. 63–75., 11 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1979. 77–91., 11 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája I. Vásárosbéc környéke (Lepidoptera).
    = 1980. 85–98., 7 ábra.

    Uherkovich Ákos: „A Mecsek és környéke természeti képe” kutatási program, 1975–1980.
    = 1980. 353–363., 5 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája II. Délkelet-Zselic (Lepidoptera).
    = 1981. 33–50., 13 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok a Zalai-dombság nagylepkefaunájához (Lepidoptera).
    = 1980. 51–62.

    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája III. Kelet-Zselic: Palé környéke (Lepidoptera).
    = 1982. 37–50., 8 ábra.

    Uherkovich Ákos: A mecseki Nagy-Mély-völgy nagylepkefaunája és a Délnyugat-Dunántúl bükkön élő faunaelemei (Lepidotera).
    = 1983. 23–37., 10 ábra.

    Ákos Uherkovich: Lepidoptera on birch and alder in South and West Transdanubia, Hungary.
    = 1983. 39–49., 27 ábra.

    Sára U. Nógrádi – Újhelyi Sándor – Uherkovich Ákos: Fundamental faunistic data on Caddisflies (Trichoptera) of South Transdanubia, Hungary.
    = 1984. 37–48., 3 ábra.

    Sára U. Nógrádi: Caddisflies of the Eastern Mecsek Mountains, Hungary (Trichoptera), I–II. [A második rész társszerzője: Uherkovich Ákos.]
    = 1985–1986. 11–22., 7 ábra, 5 t.; 1990. 19–25., 3 ábra, 2 t.

    Uherkovich Ákos: További lepkészeti adatok a Nyugati-Mecsekből (Lepidoptera).
    = 1985–1986. 23–32., 3 ábra, 2 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: The caddisfly fauna of the Gyöngyös streamsystem, South Hungary (Trichoptera).
    = 1987. 15–24., 4 ábra.

    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: On the caddisfly fauna of the Kőszeg Mountains, Hungary (Trichoptera).
    = 1988. 35–42., 1 ábra, 3 t.

    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: The Trichoptera fauna of the Zselic Downs, Hungary.
    = 1989. 15–38., 11 ábra, 11 t.

    Uherkovich Ákos: Kisdobsza nagylepkefaunája (Lepidoptera).
    = 1989. 73–80., 1 ábra, 2 t.

    Ákos Uherkovich – Sára U. Nógrádi: Trichoptera fauna of a typical cultivated region of the Carpathian Basin by light trap examination.
    = 1990. 27–32., 5 ábra, 1 t.

    Ákos Uherkovich – Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Magyarszombatfa, West Hungary.
    = 1991. 13–30., 7 ábra, 3 t.

    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: Preliminary report on the Trichoptera fauna of the Chechen-Ingoosh ASSR, Soviet Union.
    = 1991. 31–36., 2 kép.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Further examination of Trichoptera of the Chechen-Ingoosh Republic, Russia.
    = 1992. 19–32., 10 ábra.

    Uherkovich Ákos: Kvantitatív vizsgálatok a Gemenci Tájvédelmi Körzet nagylepke (Lepidoptera) faunáján.
    = 1992. 33–43., 3 ábra, 1 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: The Trichoptera fauna of the lake Balaton and its catchment area (Hungary).
    = 1993. 27–45., 8 ábra, 6 t.

    Ábrahám Levente – Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkéi (Lepidoptera) I. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1993. 47–59., 1 ábra.

    Nógrádi S. – Uherkovich Á.: A magyarországi tegzesek (Trichoptera) elterjedése és gyakorisága az utóbbi évtizedben, számítógépes feldolgozás adatai alapján.
    = 1994. 49–67., 7 ábra, 8 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Trichoptera communities of the river Fekete-Körös in Hungary.
    = 1995. 45–52., 3 ábra, 2 t.

    Ákos Uherkovich –Sára Nógrádi: The caddisfly (Trichoptera) Northeast Hungary.
    = 1996–1997. 49–62., 5 ábra, 3 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Studies on the caddisflies (Trichoptera) of the Gemenc Landscape Protection Area (Duna-Dráva National Park), South Hungary.
    = 1998. 65–73., 4 ábra, 4 t.

    Uherkovich Ákos: 25 éves a Janus Pannonius Múzeum természettudományos „tájkutató programja".
    = 1998. 341–354.

         Uherkovich Gábor
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

    Uherkovich Gábor: A Jakab-hegy (Nyugati-Mecsek) ősi víztározójának algáiról.
    = 1975–1976. 7–16., 2 ábra, IV t.

    Uherkovich Gábor: Adatok a Baláta-tó (Somogy megye) algáinak ismeretéhez.
    = 1977. 7–12., II t.

    Uherkovich Gábor: A Dráva magyarországi szakaszának algavegetációjáról.
    = 1978. 7–23., 1 ábra, V t.

    Uherkovich Gábor: A Dráva potamofitoplanktonja mennyiségi viszonyairól.
    = 1980. 7–19., VI t.

    Kádár Géza – Uherkovich Gábor: A pécsi Tettye-forrás limnológiai-vízminőségi jellemzői.
    = 1984. 7–16., 5 ábra, 1 kép, III t.

    Uherkovich Gábor: Szepesi adat Csontváry életéhez.
    = 1989. 285–287., 2 kép.

    Gábor Uherkovich – László Szilvágyi – Éva Vízkeleti: Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewässern Westungarns: Vadása See und das Moor von Szőce.
    = 1993. 5–17., 1 táblázat, 4 t.

         Újhelyi Sándor
    Sára U. Nógrádi – Újhelyi Sándor – Uherkovich Ákos: Fundamental faunistic data on Caddisflies (Trichoptera) of South Transdanubia, Hungary.
    = 1984. 37–48., 3 ábra.

         Ujvári Jenő
    Ujvári Jenő: A Baranya megyei múzeumok öt éve (1981–1985).
    = 1985–1986. 383–387.

         Vajda József
    Vajda József: Biboros István internacionalista (1895–1973).
    = 1981. 160–162., 6 kép.

         Vajkai Aurél
    Vajkai Aurél: Római emlékek Dunántúl néprajzában.
    = 1939–1940. 40–51., 10 kép.

         Várady Antal
    Várady Antal: A pécsi szinészet történetéből.
    = 1909/3. 110–116. /É/.

         Várady Ferenc
    Várady Ferencz: Baranya az utolsó nemesi fölkelésben [1809]. [Győri Mihály indulójával.]
    = 1916/1–2. 1–11. /É/.

         Varga András
    Varga András: Gebhardt Antal recens malakológiai anyagának revíziója.
    = 1988. 53–66.

         Varga Zoltán
    Rácz István – Varga Zoltán: Adatok a Mecsek és a Villányi-hegység Orthoptera faunájának ismeretéhez.
    = 1984. 29–35., 3 ábra, 3 t.

         Vargha Béla
    Iharos Gyula – Vargha Béla: Tardigradák a Zselic területéről.
    = 1994. 33–38., 1 térk., 7 t.

    Vargha Béla: Fél évszázad környezeti változásának hatása a Tihanyi-félsziget medveállatka (Tardigrada) faunájára.
    = 1996–1997. 27–36., 1 ábra, 8 t.

         Vargha Dezső
    Vargha Dezső: A Balokány tó rendezése és uszoda építése 1933-ban.
    = 1983. 217–219., 1 ábra.

    Vargha Dezső: Városkép- és műemlékvédelem Pécsett a II. világháború idején.
    = 1984. 201–202. /RK/.

         Várkonyi György
    Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben.
    = 1991. 269–278., 12 ábra.

    Várkonyi György: Szalay Imre üveggyűjteménye a Janus Pannonius Múzeumban.
    = 1993. 219–242., 61 ábra.

    Várkonyi György: Ujabb adatok Martinszky János [1909–1949] pályájához.
    = 1994. 219–237., 13 kép.

    Várkonyi György: „Hagyomány” és „lelemény". Archetipikus elemek Derkovits Gyula késői korszakának kompozíciós megoldásaiban.
    = 1995. 185–210., 54 kép.

         Vass Anna
    Vass Anna – Tóth Sándor: Mikroszkópikus gombák a Mecsek hegységből. I–IV.
    = 1957. 155–162.; 1959. 45–54., VII–VIII. t.; 1963. 81–89., I–III. t.; 1964. 57–61.

    Vass Anna: Újabb adatok a Mecsek hegység mikroszkópikus gombaflórájához. I–XII. [A IX–XII. rész angolul!]
    = 1958. 49–52., III. t.; 1961. 51–57. I–III. t.; 1962. 67–72., I–II. t.; 1969–1970. 7–12., 1 kép.; 1972–1973. 7–14., 1 kép.; 1974. 31–35.; 1975–1976. 17–23., 1 kép.; 1980. 21–30., III t.; 1981. 7–12.; 1982. 7–14., 1 kép.; 1983. 7–13., 1 kép.; 1984. 17–22., 1 kép.

    Vass Anna: Mikroszkópikus gombák Dél-Baranyából I–. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1960. 69–73.

    Vass Anna: Adatok a dísznövények mikroszkópikus gombáinak ismeretéhez. I–II.
    = 1965. 49–51.; 1979. 7–9.

    Vass Anna: Adatok a coprophil gombák ismeretéhez.
    = 1968. 19–22., 7 kép.

    Vass Anna: Adatok a Zselicség mikrogomba flórájának ismeretéhez.
    = 1971. 7–12., 4 rajz.

    Vass Anna: Cönológiai és ökológiai adatok a Mecsek hegység makroszkópikus gombáinak ismeretéhez.
    = 1977. 14–22.

    Vass Anna: Adatok a Villányi-hegység mikroszkópikus gombáinak ismeretéhez I. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1978. 25–30., 1 kép.

    Vass Anna: A Janus Pannonius Múzeum természettudományi gyűjteményének története.
    = 1987. 227–240., 14 kép.

    Anna Vass: The microscopic fungi of the Old Juniper Woodland of Barcs, South Hungary.
    = 1988. 7–17., III t.

    Anna Vass: Some new and interesting fungi from the South Transdanubia.
    = 1991. 5–7., 1 kép.

         Vasváry Ferenc
    Vasváry Ferenc: Emlékezés Dr. Késmárky Istvánról (1865–1926).
    = 1928–1929/1. 18–23., 1 kép. /É/.

         Vidéki Róbert
    Dénes Andrea – Molnár Attila – Sulyok József – Vidéki Róbert: A Himantoglossum caprinum (M.–Bieb.) Spreng. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben.
    = 1992. 19–25., 6 ábra, 2 t.

         Virt István
    Virt István: Halottas szokások és hiedelmek a Baranya megyében élő moldvai csángóknál.
    = 1989. 227–238., 8 ábra.

         Visy László
    Visy László: A Pécsi Nemzeti Casino megalakulása s ennek kihatása Pécs szab. kir. város kulturális és gazdasági fejlődésére.
    = 1928–1929/1. 3–18., 3 kép. /É/.

    Visy László: Pellérd földesurai.
    = 1930/1–4. 60–64. /É/.

         Vízkeleti Éva
    Gábor Uherkovich – László Szilvágyi – Éva Vízkeleti: Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewässern Westungarns: Vadása See und das Moor von Szőce.
    = 1993. 5–17., 1 táblázat, 4 t.

         Voigt Vilmos
    Voigt Vilmos: A történeti magyar mesekutatás kérdései.
    = 1980. 253–257.

         Vörös István
    István Vörös: Description of the Animal Bones from the Early Bronze Age Settlement at Szava.
    = 1978. 137–144., II t.

    István Vörös: The animal remains from the Roman imperial period of Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 243–247.

         Vörös Márton
    Vörös Márton: Pécsi tűzoltóság a XVIII. században.
    = 1939–1940. 70–85., VI. t.

    Vörös Márton: A Scitovszky-téri romok kérdése.
    = 1941. 40–52.

         Vörös Mihály
    Szabadszentkirály községben a bírót hadnagynak hívták?
    = 1909/1. 56. /K/.; /1. 56. /F: Vörös Mihály/.

         Zalai-Gaál István
    István Zalai-Gaál: Die chronologischen Grundfragen des neolithischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1980. 101–110., 2 t., 1 tasakolt térk.

    Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra kronológiai problémái a Dél-Dunántúlon.
    = 1992. 79–91.

         Zentai János
    Zentai János: Cuni szőlőmetszőkések.
    = 1962. 363–368., 7 kép.

    Zentai János: Ormánsági fejfák.
    = 1963. 277–295., 24 kép, IV t.

    Zentai János: Hevesi dinnyések Ormánságban.
    = 1964. 193–204., 28 kép.

    Zentai János: Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. – A kólészó –.
    = 1965. 181–203., 31 kép.

    Zentai János: Adatok Ormánság néprajzi határának megállapításához.
    = 1966. 77–128., II t.

    Zentai János: Alsómocsoládi hiedelemmondák.
    = 1967. 81–88.

    Zentai János: Fejfaarchívum Pécsett.
    = 1967. 241–248., 2 kép, 1 t.

    Zentai János: Két adat Ormánság népének régi életéhez.
    = 1968. 185–200., 13 kép.

    Zentai János: Baranya magyar főkötői.
    = 1969–1970. 233–258., 58 kép.

    Zentai János: Ormánság nyugati határa és belső tagolódása.
    = 1971. 199–206., 5 térk.

    Zentai János: A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván.
    = 1985–1986. 325–343.

         Zentai Tünde
    Zentai Tünde: Ormánsági rokkaszögek.
    = 1965. 205–210., 8 kép.

    Zentai Tünde: A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az Ormánságban.
    = 1969–1970. 297–308.

    Zentai Tünde: A természetfeletti lények átváltozásának kérdése az ormánsági néphit összefüggésében.
    = 1971. 207–216.

    Zentai Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben.
    = 1972–1973. 223–237.

    Zentai Tünde: A monda és a néphit összefüggésének törvényszerűségei.
    = 1974. 229–241.

    Zentai Tünde: A hiedelemmonda tartalmi és formai szerveződése.
    = 1975–1976. 145–154.

    Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház.
    = 1984. 211–238., 32 kép, 1 családfa.

    Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete.
    = 1989. 209–225.

    Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon.
    = 1990. 163–188., 20 ábra.

         Zoffmann Zsuzsanna, K.
    Zs. Zoffmann: Dates to the Burial Rites of the Lengyel Culture.
    = 1965. 55–59., 1 rajz, II t.

    Bándi Gábor – K. Zoffmann Zsuzsanna: Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában.
    = 1966. 43–56., I–XV. t.

    Zs. K. Zoffmann: An Anthropological Study of the Neolithic Cemetery at Villánykövesd (Lengyel Culture), Hungary.
    = 1968. 25–38., 3 kép, I–IV. t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Analysis of the Cemetery at Zengővárkony and the Neolithical Lengyel Culture in SW-Hungary.
    = 1969–1970. 53–73., 2 kép, 14 t., I–XIV. t.

    K. Zoffmann, Zsuzsanna: Anthropologische Untersuchungen der mittelbronzezeitlichen Bevölkerung der Gäberfelder von Mosonszentmiklós–Jánosházapuszta und Siófok–Széplak (Ungarn).
    = 1971. 43–58., 6 kép, 10 t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Die unveröffentlichen Pläne des neolitischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1972–1973. 47–50.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Die Anfarbeitung des kupferzeitlichen und frühbronzezeitlichen anthropologischen Materials aus Vučedol (Jugoslawien).
    = 1972–1973. 51–60., 1 téprk., 5 t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Finds in Lánycsók. Hungary, from the Early Neolithic Starčevo Culture.
    = 1977. 157–162., 1 kép, I t.

    K. Zoffmann Zsuzsanna: A közép-európai (KVK és DVK) valamint az alföldi (AVK) vonaldíszes kerámiák embertani leleteinek metrikus összehasonlítása.
    = 1991. 85–99., 4 ábra, 5 t.

    K. Zoffmann Zsuzsanna: Emertani leletek a Badeni kultúra Pécs-Hőerőmű lelőhelyéről.
    = 1998. 141–146., 2 táblázat, 1 t.

         Zombori Lajos
    Zombori Lajos: Csontváry állatábrázolásai.
    = 1981. 205–216., 1 rajz.

    Zombori Lajos: Csontváry rejtett állatképei.
    = 1985–1986. 347–357., 50 ábra.

    Zombori Lajos – Romváry Ferenc: A Csontváry-krónika korai fogalmazványa I–II.
    = 1989. 289–293.; 295–303.

    Zombori Lajos: A Hermes-féle füzetek.
    = 1990. 243–250., 9 ábra.

    Zombori Lajos: Csontváry nyomában a Felvidéken.
    = 1996–1997. 215–219., 7 ábra.

         Zsoldos Benő
    Zsoldos Benő: A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye.
    = 1987. 109–124., 1 ábra, V t.

         Zsolnay Margit, M.
    M. Zsolnay Margit: A Zsolnay eozin üvegek.
    = 1958. 201–202., LXXXI–LXXXVII. t.




    Tárgyszavas rész


         Abaliget
    Török Gyula: Az őskőkor emberének nyomai Baranyában.
    = 1939–1940. 4–5.

    Havranek László: A Mecsek-hegység barlangi denevérfaunája.
    = 1962. 39–51., 4 kép.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata.
    = 1963. 5–32., 7 kép.

    Gebhardt Antal: Varga Lajos mikrofaunisztikai vizsgálatai az Abaligeti-barlangban.
    = 1964. 31–37., 1 kép.

    Majer József: Adatok Abaliget Tabanidae és Stratiomyidae (Diptera) faunájához.
    = 1987. 25–28., 1 ábra.

         ácsolt ládák
    Tarján Gábor: Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1979. 251–265., 39 kép.

         Ádám (Adami) Mihály
    [Szentkirályi István]: Klimó püspök irodalompártolása [1760].
    = 1917/1–4. 19. /KK/.

         adófizetők
    Bérdi György: Pécs legnagyobb adófizetői 1887–1901.
    = 1975–1976. 113–125.

         aggregáció
    Szentkirályi [István]: A pécsi székesegyház aggregációjához.
    = 1914/3. 115–116. /KK/.

         Ágh Timót
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

         ágostonrendiek
    Szentkirályi István: Adatok az ürögi monostorhoz [1342, 1393].
    = 1928–1929/4. 131–132. /KK/.

         agyagedények
    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

         agyagipar
    „Fazekas.” [Mattyasovszky Zsolnay Tibor]: A Zsolnay gyárról.
    = 1941. 91–98.

         agyagművesség
    Parádi Nándor: Árpád-kori perembélyeges edénytöredék Pécsről.
    = 1959. 91–96., XXVI. t.

         agyagszobrok
    Dombay János: A Baranyavármegyei múzeum őskori agyagszobrai.
    = 1939–1940. 6–10., 1/a–c. kép, I. t.

         aknázómolyok
    Szőcs József: Baranya megyei aknázómoly adatok.
    = 1974. 57–62.

         aktivisták
    Körner Éva: Nyolcak és aktivisták.
    = 1981. 199–203.

         alánok
    Kiss Attila: Pannonia rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez.
    = 1965. 81–123., 12 kép.

         alapítólevelek
    Földvári Mihály: Árpádházi királyaink diplomái. 1–. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg]. [A pécsi püspökség alapítólevele, 1009.]
    = 1928–1929/4. 125–129. /É/.

    Szentkirályi István: A pécsi kórház alapítása [1731].
    = 1928–1929/4. 131. /KK/.

         alaprajz
    Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon.
    = 1990. 163–188., 20 ábra.

         álcsatok
    Attila Kiss: Die Frage der geographischen Lage des früh- und mittelawarenzeitlichen Herrschaftszentrums.
    = 1988. 77–89., 2 térk., 1 t.

         algák
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

    Uherkovich Gábor: A Jakab-hegy (Nyugati-Mecsek) ősi víztározójának algáiról.
    = 1975–1976. 7–16., 2 ábra, IV t.

    Uherkovich Gábor: Adatok a Baláta-tó (Somogy megye) algáinak ismeretéhez.
    = 1977. 7–12., II t.

    Uherkovich Gábor: A Dráva magyarországi szakaszának algavegetációjáról.
    = 1978. 7–23., 1 ábra, V t.

    Gábor Uherkovich – László Szilvágyi – Éva Vízkeleti: Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewässern Westungarns: Vadása See und das Moor von Szőce.
    = 1993. 5–17., 1 táblázat, 4 t.

         államalapítás
    Györffy György: Megemlékezés István királyról születésének ezredik évfordulóján. [Borsos Miklós szobra Szent Istvánról.]
    = 1969–1970. 127–132.

         államosítás
    Baranyai Aurél: Adatok a pécsi gyógyszerészet államosításának időszakából.
    = 1978. 264–266. /RK/.

         államsegély
    A múzeumból.
    = 1908/4. 158–159. /RK/.

         állatábrázolás
    Zombori Lajos: Csontváry állatábrázolásai.
    = 1981. 205–216., 1 rajz.

    Zombori Lajos: Csontváry rejtett állatképei.
    = 1985–1986. 347–357., 50 ábra.

         állatcsont-leletek
    Bökönyi Sándor: A bólyi avarkori temető állatmaradványai.
    = 1963. 91–112., I–V. t.

    István Vörös: Description of the Animal Bones from the Early Bronze Age Settlement at Szava.
    = 1978. 137–144., II t.

    István Vörös: The animal remains from the Roman imperial period of Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 243–247.

         állatföldrajz
    Antal Gebhardt: Die tiergeographischen Probleme des Mecsek-Gebirges.
    = 1956. 55–81.

    Gebhardt Antal: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn.
    = 1964. 7–30.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység állatvilága. I–II.
    = 1965. 7–27.; 1966. 7–15.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység állatvilágának térbeli elterjedése élőhelyek szerint.
    = 1967. 7–14.

    Boros István: A baranyai faunakutatás rövid története és annak eddigi eredményei.
    = 1974. 91–104.

    Imre Fazekas: Bausteine zur Kenntnis der Zygaenidae-Fauna Ungarns I. Die Grünzygaenen des SW-Transdanubiens (Lepidoptera).
    = 1979. 45–62. 19 ábra.

         állattani kutatások
    Uherkovich Ákos: „A Mecsek és környéke természeti képe” kutatási program, 1975–1980.
    = 1980. 353–363., 5 ábra.

         alma
    Zentai János: Két adat Ormánság népének régi életéhez.
    = 1968. 185–200., 13 kép.

         Alpokalja
    Ákos Uherkovich – Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Magyarszombatfa, West Hungary.
    = 1991. 13–30., 7 ábra, 3 t.

         Alsómocsolád
    Zentai János: Alsómocsoládi hiedelemmondák.
    = 1967. 81–88.

         Amszterdam
    Aknai Tamás: Képelemzés. (Galimberti Sándor: Amsterdam 1914.)
    = 1972–1973. 279–285., I t.

    Mezei Ottó: Galimberti Sándor Amszterdam című képének rekonstrukciós kísérlete.
    = 1996–1997. 201–214., 20 kép.

         Amtmann Prosper
    Rónaky Kálmán: Amtmann Prosper fuvolája. – Emlékezés Amtmann Prosper fuvolaművészre, családjára, kortársaira és az akkori életre. [Dietrich Ignác versével.]
    = 1913/3. 91–106., I t. /É/.

         Angster gyár
    Horváth Csilla: Adatok az Angster Orgona- és Harmóniumgyár történetéhez. [A felállított orgonák országos listájával.]
    = 1972–1973. 137–165., 8 kép.

         Angyal Pál, sikabonyi
    Az Értesítő szerkesztőváltozása [Angyal Pál után Szőnyi Ottó].
    = 1912/1–2. 81. /KK/.

         antant
    Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában.
    = 1977. 237–245.

         anthropogén-hatás
    Horvát A. Olivér: Anthropogén-hatás a Mecsek-környék vegetációjára.
    = 1961. 45–49.

         Antiana
    Szőnyi Ottó: Baranyabáni régiségek [a római korból].
    = 1908/3. 123–124. /RK/.

         apácák
    [Szőnyi Ottó] Sz. O. ism.: Szentkirályi István: A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái.
    = 1908/4. 159–160.

    [Szentkirályi István]: Régi szerzetesek.
    = 1914/3. 117–118. /KK/.

    Szentkirályi István: Az első leánynevelő intézet Pécsett. (1743–1782.)
    = 1917/1–4. 8–13. /É/.

         Apáti Abt Sándor
    Mendöl Zsuzsa: Apáti Abt Sándor [1870–1916] és működése a Zsolnay gyárban.
    = 1974. 315–331., 24 kép.

         apostolszobrok
    Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalits Mihály készítette első apostolszobrai.
    = 1984. 257–301. 18 kép, IX t.

         Aprószentek napja
    Népszokások Aprószentek napján.
    = 1908/2. 92. /K/.; /2. 92–93. /F: Szentkirályi István/.

         aradi vértanúk
    Mándoki László: Az aradi vértanúk nótájának kérdéseihez.
    = 1969–1970. 207–230., 15 kép.

    Bodgál Ferenc: Borsodi adatok az aradi vértanúk nótájához.
    = 1969–1970. 231–232.

         Arany János
    Berze Nagy János: Arany-tanulmányok. (Közli: ifj. Berze Nagy János, kiegészítés: Banó István; Berze Nagy János fényképével.)
    = 1965. 127–152., 1 f.; Kieg.: 1967. 74.

         Arany László
    Berze Nagy János: Arany-tanulmányok. (Közli: ifj. Berze Nagy János, kiegészítés: Banó István; Berze Nagy János fényképével.)
    = 1965. 127–152., 1 f.; Kieg.: 1967. 74.

         Aranyhegy
    Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Aranyhegyen.
    = 1958. 53–102., 2 mell., IV–XLVI. t.

         aranykorsók
    Csalog József: A nagyszentmiklósi kincs arany korsóinak cserépből készült változatai.
    = 1939–1940. 52–54., V. t.

         araszolólepkék
    Fazekas Imre: Adatok Dél-Dunántúl Eupithecini-faunájának elterjedéséhez és fenológiájához (Lep.: Geometridae).
    = 1975–1976. 49–56., 4 ábra, 1 t.

         aratósztrájk
    Dankó Imre: Az 1906. évi baranyai aratósztrájk.
    = 1966. 197–206.

         arborétum
    Fazekas Imre: Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján III. A püspökszentlászlói arborétum és környékének nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1978. 71–86., 15 ábra.

         Árpád-házi királyok
    Földvári Mihály: Árpádházi királyaink diplomái. 1–. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg]. [A pécsi püspökség alapítólevele, 1009.]
    = 1928–1929/4. 125–129. /É/.

         asztalosok
    Mendöl Zsuzsa: XIX. századi pécsi asztalosok. [Az asztalosok adattárával.]
    = 1975–1976. 219–229., 4 ábra.

         Attis
    Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában. (Emlékkatalógus.)
    = 1984. 127–161., 8 kép.

         Augsburg
    Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház főoltárának 1746–47-ben Augsburgban készült gyertyatartóiról.
    = 1928–1929/2–3. 79–83. /É/.

         Ausztria
    Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra kronológiai problémái a Dél-Dunántúlon.
    = 1992. 79–91.

         avarok
    Marosi Arnold: Baranyamegye lovas sírjai [IV–XIII. század].
    = 1909/4. 127–131., 12 ábra a 127. e. /É/.

         Babarc
    Huszár László: Négy éremlelet Baranya megyéből.
    = 1963. 167–175., 7 kép.

         babonák
    Erőszakos sírfelbontások.
    = 1908/2. 92. /K/.; /4. 169–170. /F: Angyal Pál/.

    ifj. Kodolányi János: A diósviszlói halottíró asszonyok.
    = 1956. 149–166., XXVIII. t.

    Diószegi Vilmos: A bukovinai székely boszorkány kapcsolata az állatokkal.
    = 1957. 57–69.

         Bachminszky, Alexander
    Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája.
    = 1959. 249–274., XLII–XLVII. t.

         Badeni kultúra
    Banner János: A badeni-kultúra emlékei a pécsi városi múzeumban.
    = 1941. 7–24., I–III. t.

    K. Zoffmann Zsuzsanna: Emertani leletek a Badeni kultúra Pécs-Hőerőmű lelőhelyéről.
    = 1998. 141–146., 2 táblázat, 1 t.

         Bajcs
    Szentkirályi István: Magyar pálosok és a Jakabhegy.
    = 1911/1. 5–12. /É/.

         Baláta-tó
    Uherkovich Gábor: Adatok a Baláta-tó (Somogy megye) algáinak ismeretéhez.
    = 1977. 7–12., II t.

         Balaton
    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: The Trichoptera fauna of the lake Balaton and its catchment area (Hungary).
    = 1993. 27–45., 8 ábra, 6 t.

         balatoni csoport
    Kalicz Nándor: A balatoni csoport emlékei Dél-Dunántúlon.
    = 1969–1970. 75–96., 7 kép, I–XII. t.

         Balek Rudolf
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

         Balkán
    Bálint Zsolt: Adalékok a Balkán boglárkalepke-faunájához (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1994. 69–77.

         Balokány
    Vargha Dezső: A Balokány tó rendezése és uszoda építése 1933-ban.
    = 1983. 217–219., 1 ábra.

    Madas József: A pécsi Balokány.
    = 1988. 105–133., 11 ábra.

         Bándi Gábor
    Kiss Attila: Bándi Gábor (1939–1988). Nekrológ.
    = 1989. 305–309., 1 kép.

         bankjegyek
    Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései, 1918–1920.
    = 1977. 247–271., 1 térk., 9 t.

         bányászat
    Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete [1925].
    = 1977. 273–283.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben.
    = 1978. 231–244.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között.
    = 1979. 189–206.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között.
    = 1980. 193–215.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1940–1944 között.
    = 1981. 145–156.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között.
    = 1982. 195–207.

    Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején.
    = 1990. 131–138.

    Cserdi András: További változások Komlón az 1910-es évek első felében.
    = 1991. 165–171.

         bányászok
    Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig.
    = 1962. 223–248., 29 kép.

         bányatelepek
    Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében.
    = 1994. 185–195., 9 ábra.

    Huszár Zoltán: Adatok a Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Pécs környéki bányatelepeinek élelemtárairól (1896–1939).
    = 1998. 199–213.

         Baranya
    Gáldonyi Béla: Adalékok Baranya és Pécs felszabadításának történetéhez.
    = 1964. 313–325., 5 kép, 2 térk.

    Holovics Flórián: Baranya a XVII. század elején. Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban.
    = 1966. 171–178.

    Reuter Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténetének adattárához.
    = 1969–1970. 133–154., 2 kép, A–F. tasakolt térk.

         Baranya vármegye
    Angyal Pál: Baranya vármegye a török hódoltság megszünte után.
    = 1908/3. 114–120. /É/.

    Angyal Pál: Adatok Baranyavármegye társadalmi életéhez a XVIII. század elejéről.
    = 1908/4. 141–156. /É/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Régészeti adatok a vármegyéből [Berkesd, Herend, Ilocska, Somogy].
    = 1908/4. 157–158. /RK/.

    Angyal Pál: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. I–II.
    = 1909/2. 63–67.; /3. 95–103. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1732-től [1742!] 1743. okt. 29-ig.
    = 1910/3. 80–87. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1742. október 29-étől 1750. julius 17-ig.
    = 1911/1. 13–18. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1750. julius 17-től 1758. január 31-ig.
    = 1911/2. 41–49. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1758. január 31-től, 1769. április 26-ig.
    = 1911/3. 97–107. /É/.

    Szentkirályi [István]: Egy történelmi munka műhelyéből.
    = 1911/3. 121–124. /KK/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1769. április 26-tól 1777. november 7-ig.
    = 1911/4. 136–148. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1777. november 7-től 1782. május 27-ig.
    = 1912/1–2. 58–64. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1782. julius 8-tól 1786. végéig.
    = 1912/3. 106–115. /É/.

    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le Baranyavármegye magyar népének családi élete".]
    = 1913/1. 62.; ugyanaz: /2. 90., /3. 126.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1787-től 1790. február 25-éig.
    = 1913/2. 71–78. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1790-ben.
    = 1913/3. 106–117. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1791-től 1794. április 25-ig. 1–2.
    = 1913/4. 151–163. /É/.; 1914/2. 70–80. /É/.

    Andretzky József: Adalékok Baranyavármegye történetéhez a törökök kiüzetése utáni időkből.
    = 1914/2. 57–70. /É/.

    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le Baranyavármegye hegyaljai magyar népének családi élete."]
    = 1914/2. 94. /KK/.; ugyanaz: /4. 138. /KK/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1794. április 25-től 1796. végéig.
    = 1914/4. 119–132. /É/.

    Várady Ferencz: Baranya az utolsó nemesi fölkelésben [1809]. [Győri Mihály indulójával.]
    = 1916/1–2. 1–11. /É/.

    Rónaky Kálmán: Megbízó levél Baranyavármegye tisztújítására 1848-ban.
    = 1928–1929/1. 26–29. /KK/.

    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából [1700–1864].
    = 1928–1929/2–3. 83–86. /KK/.

    Fejes György: Repertórium Baranyamegye néprajzáról az újabb időben.
    = 1930/1–4. 91–95., 2 f. /KK/.

    Gallus Sándor: A Magyar Történeti Múzeum raktárának baranyamegyei leletei.
    = 1941. 25–29.

    Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyó határper történetéhez (1695–1720).
    = 1959. 151–164.

         Baranyabán
    Szőnyi Ottó: Baranyabáni régiségek [a római korból].
    = 1908/3. 123–124. /RK/.

         Baranyai Kalevala
    Dömötör Sándor: A „Baranyai Kalevala” [Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok] jubileumára.
    = 1965. 153–165.

         baranyai-drávaszögi nyelvatlasz
    Penavin Olga: Mutatvány a baranyai-drávaszögi nyelvatlaszból.
    = 1967. 135–151., 14 térképlap.

         Barcs
    Anna Vass: The microscopic fungi of the Old Juniper Woodland of Barcs, South Hungary.
    = 1988. 7–17., III t.

         Bárdos Lajos
    Nádor Tamás: Bárdos Lajos és Pécs–Baranya.
    = 1988. 169–184., 13 kép.

         barlangok
    Róna Jenő: Cseppkőbarlang Beremenden.
    = 1913/2. 86–87. /KK/.

    Havranek László: A Mecsek-hegység barlangi denevérfaunája.
    = 1962. 39–51., 4 kép.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata.
    = 1963. 5–32., 7 kép.

    Gebhardt Antal: Varga Lajos mikrofaunisztikai vizsgálatai az Abaligeti-barlangban.
    = 1964. 31–37., 1 kép.

         Bartalits Mihály
    Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalits Mihály készítette első apostolszobrai.
    = 1984. 257–301. 18 kép, IX t.

         Batthyány család, gróf
    Fejes György: Adat az első napoleoni háborúhoz. (1796–1799.)
    = 1928–1929/4. 139–140. /KK/.

         Batthyány Károly gróf
    Szentkirályi István: Zavargások a siklósi szerbek kegyképe körül.
    = 1916/3–4. 95–97. /É/.

         Batthyány Kázmér gróf
    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából (1699–1848).
    = 1928–1929/1. 33–35. /KK/.

    Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány I–III. Batthyány Kázmér emlékiratának sorsa. [A Blackwell által összeállított jellemrajzok.]
    = 1981. 135–144.; 1982. 153–172.; 1983. 147–193.

         belvárosi templom
    [Révai Sándor] R. S. ism.: Kiss Albin: A pécsi belvárosi templom története.
    = 1908/2. 70–71.

         bélyeges tetőcserép
    Kőhegyi Mihály: Egy bélyeges római tetőcserép Dunaszekcsőről.
    = 1964. 143.

         bélyegzések
    Ambrus Béla: Bankjegyeink bélyegzései, 1918–1920.
    = 1977. 247–271., 1 térk., 9 t.

         Bencsik család
    Knézy Judit: A Bencsik fazekascsalád története.
    = 1969–1970. 259–282., 21 kép, VII t.

         Benyovszky Móric gróf, főispán
    Benyovszky Móric gróf ajándéka.
    = 1908/2. 66. /RK/.

         Beremend
    Róna Jenő: Cseppkőbarlang Beremenden.
    = 1913/2. 86–87. /KK/.

    Jerem Erzsébet: Késővaskori sírleletek Beremendről (Baranya megye).
    = 1971. 69–90., 11 kép, I–V. t.

         Berényi család, gróf
    Millei Ilona : Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása.
    = 1981. 219–234., 23 ábra.

         Berényi Zsigmond gróf, püspök
    [Szentkirályi István]: Berényi Zsigmond gróf pécsi püspök rokonsága.
    = 1928–1929/1. 23–25. /KK/.

    Babits András: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. (Pécs és földesura viszonya a XVIII. sz. első felében.)
    = 1930/1–4. 1–17., 2 ábra. /É/.

         Berkesd
    [Marosi Arnold] M. A.: Régészeti adatok a vármegyéből [Berkesd, Herend, Ilocska, Somogy].
    = 1908/4. 157–158. /RK/.

         Berze Nagy János
    Dömötör Sándor: A „Baranyai Kalevala” [Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok] jubileumára.
    = 1965. 153–165.

    Hegyi József: Magyar népdalok és népies dalok dr. Berze Nagy János hagyatékából. [1. kép: Berze Nagy János emléktáblája.]
    = 1968. 119–152., 7 kép.

    Banó István: Verses imádságok dr. Berze Nagy János hagyatékából.
    = 1975–1976. 141–144., 1 kép.

    Banó István: Berze Nagy János [1879–1946] és a magyar mesekutatás.
    = 1980. 247–252.

    Kovács Ágnes: Berze Nagy János Magyar Népmesetípusok c. munkája és a készülő magyar népmesekatalógus.
    = 1980. 259–265.

    Hoppál Mihály: Az „Égigérő fa” gyökerei. Berze Nagy János mitológiai tanulmányai.
    = 1980. 267–273., 1 kép.

    Olsvai Imre: Mit köszönhet a magyar népzenetudomány és zeneművészet Vikár Bélának és Berze Nagy Jánosnak?
    = 1980. 275–280.

    Mándoki László: A találós kérdések Vikár Béla és Berze Nagy János munkásságában.
    = 1980. 281–286.

         betelepítés
    Angyal Pál: Baranya vármegye a török hódoltság megszünte után.
    = 1908/3. 114–120. /É/.

         betyárok
    Bosnyák Sándor: Baranyai betyármondák.
    = 1975–1976. 197–201., 2 kép.

         bibliográfia
    Az Ormánság határai.
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 40. /F: Révai Sándor bibliográfiai válogatása az Ormánsághoz/.

    Szegedy Rezső: Dischka Győző (1846–1901) emlékezete.
    = 1910/1. 1–10. /É/.

    Késmárky István ism.: Ortvay Tivadar: A mohácsi csata, elvesztésének okai és következményei.
    = 1910/4. 126–127.

    Fejes György: Repertórium Baranyamegye néprajzáról az újabb időben.
    = 1930/1–4. 91–95., 2 f. /KK/.

         Biboros István
    Vajda József: Biboros István internacionalista (1895–1973).
    = 1981. 160–162., 6 kép.

         Bicsérd
    Szentkirályi [István]: A bicsérdiek nemesi kiváltsága.
    = 1913/2. 85. /KK/.

         biológiai távolság
    Michael Finnegan – Ferenc Szalai: Population Distance Between Late Roman Period to 11th Century Arpadian Age Population as Determined by Non-metric Trait Analysis.
    = 1992. 93–104., 3 ábra, 7 t.

         Birján
    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

         bírók
    Szabadszentkirály községben a bírót hadnagynak hívták?
    = 1909/1. 56. /K/.; /1. 56. /F: Vörös Mihály/.

    Fejes György: A pécsi iparosok mint városbírák [1707–1762].
    = 1928–1929/2–3. 77–78. /KK/.

    Horváth Kázmér: Bíróválasztás Mohácson Mária Terézia korában. [Walter Buhe rajza: Mohácsi sokacok.]
    = 1930/1–4. 83–87., 1 kép. /KK/.

         birtokok
    Honfoglaláskori vezérek [Boyta és Ete] baranyai birtokai.
    = 1909/2. 88. /KK/.

         birtokszerkezet
    Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében. I–V.
    = 1983. 195–215., 1 ábra; 1984. 165–177.; 1987. 83–89.; 1988. 135–150.; 1989. 159–166.

         Bjelo Brdo kultúra
    Kiss Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez.
    = 1972–1973. 73–84., 5 kép.

         Blackwell, John
    Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány I–III. Batthyány Kázmér emlékiratának sorsa. [A Blackwell által összeállított jellemrajzok.]
    = 1981. 135–144.; 1982. 153–172.; 1983. 147–193.

         Boda
    ifj. Kodolányi János: Adatok a nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához.
    = 1958. 147–178.

         Bodrogkeresztúr kultúra
    Ecsedy István: A kelet-magyarországi rézkor fejlődésének fontosabb tényezői.
    = 1981. 73–95., 1 kép.

         Bogád
    Sz. Burger Alice: A bogádi későrómai temető.
    = 1962. 111–136., 2 mell., 28 kép, I–XI. t.

    Tóth Tibor: A bogádi későrómaikori temető. (Paleoantropológiai vázlat).
    = 1962. 137–152., 1 f., IV t.

         bogarak
    Horvatovich Sándor: Adatok Dél-Dunántúl bogárfaunájához I. (Coleoptera: Cicindelidae, Carabidae).
    = 1977. 45–55.

    Horvatovich Sándor: Hazánk faunájára új és ritka bogárfajok a Dél- és Nyugat-Dunántúlról (Coleoptera). I–IV.
    = 1978. 31–39.; 1979. 33–43.; 1980. 71–83.; 1981. 19–32.

    Sándor Horvatovich – István Szarukán: Cintributions ŕ la biologie et morphologie des espčces Hongroises du genre Anisodactylus Dejean (Coleoptera, Carabidae).
    = 1981. 13–17., 9 ábra.

         Bogátpuszta
    Draveczky Balázs: A bogátpusztai függeszthető edény.
    = 1964. 141–142., 3 kép.

         boglárkalepkék
    Bálint Zsolt: A Kárpát-medence boglárkalepkéinek revíziója (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1989. 47–62., 11 kép.

    Bálint Zsolt: Egy xeromontán boglárkalepke: a Plebejus pylaon (Fischer von Waldheim, 1832) és rokonsági köre (Lepidoptera, Lycaenidae), I–III.
    = 1990. 33–69., 147 ábra.; 1991. 37–48., 148–164. ábra, 2 térk., 1 t.; 1992. 45–64.

    Fiedler, Konrad – Bálint Zsolt: Európai és északnyugat-afrikai boglárkalepkék társulása hangyákkal (Lepidoptera: Lycaenidae; Hymenoptera: Formicidae).
    = 1992. 65–78., 7 ábra, 2 t.

    Konrad Fiedler – Bálint Zsolt: A zefír-boglárkalepke (Plebejus sephirus Frivaldszky, 1835) hernyóinak hangyaszimbiózisával kapcsolatos megfigyelések (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1993. 61–66., 4 ábra.

    Bálint Zsolt: Adalékok a Balkán boglárkalepke-faunájához (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1994. 69–77.

         bolerázi csoport
    István Ecsedy: Die Funde der Spätkupferzeitlichen Boleráz-Gruppe von Lánycsók.
    = 1977. 163–183., 3 kép, XII t.

         Bóly
    Papp László: A bolyi avarkori temető.
    = 1962. 163–193., 20 kép, I–XXXI. t.

    Bökönyi Sándor: A bólyi avarkori temető állatmaradványai.
    = 1963. 91–112., I–V. t.

    Holovics Flórián: Haramiák Baranyában a XVIII. században.
    = 1974. 145–148.

    Pásztor Adrien: A bólyi avarkori temető értékelése.
    = 1989. 129–146., 5 t.

    Nagy Erzsébet: Tausírozott vas phalera Bólyból.
    = 1998. 103–112., 5 ábra, IV t.

         Bonipertus püspök
    Holub József: Bonipertus.
    = 1959. 97–101.

         borászat
    ifj. Kodolányi János: Adatok a nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához.
    = 1958. 147–178.

    Zentai János: Két adat Ormánság népének régi életéhez.
    = 1968. 185–200., 13 kép.

         Borbás Vince
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

         borókás
    Anna Vass: The microscopic fungi of the Old Juniper Woodland of Barcs, South Hungary.
    = 1988. 7–17., III t.

         Boross János
    Szőnyi Ottó: Boross János festő levelei Scitovszky pécsi püspökhöz a pécsi székesegyház oltárképei ügyében.
    = 1912/4. 147–161. /É/.

         borotvatartók
    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói.
    = 1961. 139–158., 12 kép, I–IX. t.

         Borsod
    Bodgál Ferenc: Borsodi adatok az aradi vértanúk nótájához.
    = 1969–1970. 231–232.

         Borsos Miklós
    Györffy György: Megemlékezés István királyról születésének ezredik évfordulóján. [Borsos Miklós szobra Szent Istvánról.]
    = 1969–1970. 127–132.

         bosnyákok
    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1967. 103–122., 12 kép.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. II. Temetkezési szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1968. 153–168., 17 kép.

    Sarosácz György: Új szerzemény a mohácsi múzeumban. (Baranyai Ilona délszláv néprajzi gyűjteménye.) [Bosnyák és sokac hímzés.]
    = 1971. 273–278., 7 kép, I–VI. t.

         boszorkányok
    Diószegi Vilmos: A bukovinai székely boszorkány kapcsolata az állatokkal.
    = 1957. 57–69.

         botanikusok
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

    Bezerédy Győző: Dokumentumok [házassági szerződés; zongoragyártás; Májer Móric botanikus levele].
    = 1987. 125–127. /RK/.

         Boyta vezér
    Honfoglaláskori vezérek [Boyta és Ete] baranyai birtokai.
    = 1909/2. 88. /KK/.

         Bozsóki János
    Kéri Nagy Béla: Egy visszaemlékezés a német megszállásról, felszabadulásról és a háború élményeiről.
    = 1984. 202–207., 5 ábra. /RK/.

         Bödös Ferenc, bödei
    Szentkirályi István: A Xavér-kápolna toronyórája.
    = 1928–1929/2–3. 77. /KK/.

         bögölyök
    Majer József: Pécs, Éger-völgy Tabaninae faunája.
    = 1982. 51–56., 1 ábra.

    Majer József: Adatok Pécs, Éger-völgy Tabanidae (Diptera) faunájához.
    = 1984. 49–52., 1 t.

    Majer József: Adatok Abaliget Tabanidae és Stratiomyidae (Diptera) faunájához.
    = 1987. 25–28., 1 ábra.

         Brázay család
    Visy László: Pellérd földesurai.
    = 1930/1–4. 60–64. /É/.

         British Museum
    Attila Kiss: Unpublished Finds from the V. Century originated from Transdanubia in the British Museum and the Janus Pannonius Museum.
    = 1969–1970. 119–123., 7 kép, I–II. t.

         bronzleletek
    [Marosi Arnold] M. A.: Pécsi leletek az ős- és római korból.
    = 1908/4. 156–157. /RK/.

    Bándi Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez.
    = 1972–1973. 61–71., II t.

         bronzvedrek
    Mik azok a Cisták?
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 38–39. /F/.

         Brugsa nemzetség
    Révai Sándor: Az Ormánság népének és nevének eredete.
    = 1908/2. 49–55. /É/.

         Buck Ferenc
    Szieberth Róbert: Az iparrajzoktatás Pécsett a XIX. század első felében.
    = 1912/4. 133–143., V t. /É/.

         Buck József
    Szőnyi Ottó: Adalékok a pécsi székesegyház történetéhez [1805].
    = 1912/1–2. 71–81. /É/.

    Szieberth Róbert: Az iparrajzoktatás Pécsett a XIX. század első felében.
    = 1912/4. 133–143., V t. /É/.

    Szentkirályi István: Buck építész pecsétje.
    = 1928–1929/4. 130–131. /KK/.

         búcsújáró helyek
    Hal Pál: A magyaregregyi szentkút.
    = 1942. 65–74.

         Budafa
    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

         budapesti lerakatok
    Mattyasovszky Zsolnay Tamás: Az egykori Zsolnay-gyárak budapesti lerakatai.
    = 1996–1997. 71–86., 23 kép.

         Bukovina
    Diószegi Vilmos: A bukovinai székely boszorkány kapcsolata az állatokkal.
    = 1957. 57–69.

    Rónai Béla: Az interetnikus kapcsolatok türöződése a bukovinai székelyek személyneveiben.
    = 1995. 159–164.

         Bulgária
    László Mándoki: 103 Turkish Riddles from šumen (Bulgaria).
    = 1977. 309–320.

         busójárás
    Mándoki László: Busómaszkok.
    = 1961. 159–180., 20 kép, I–IX. t.

         bútorok
    Kóbor János: Új magyar otthon.
    = 1941. 88–90., 1 kép.

    Mándoki László: Baranyai székek.
    = 1962. 341–361., 33 kép.

    Sáfrány Zsuzsanna: Váraljai festett bútorok (Gűjteményismertetés).
    = 1975–1976. 169–181., VIII t.

    Tarján Gábor: Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1979. 251–265., 39 kép.

    Mendöl Zsuzsanna: 18. századi szekrények a Janus Pannonius Múzeum bútorgyűjteményében.
    = 1979. 345–354., 9 kép.

         Buzássy Ábel
    Révész Amadé: Buzássy Ábel (1864–1929) emlékezete.
    = 1930/1–4. 55–57., 1 f. /É/.

         bükkösök
    Horváth Adolf Olivér: A mecseki bükkösök (Fagetum silvaticae mecsekense) erdőtípusai.
    = 1958. 31–48., I–II. t.

    Lovas Márton: Előzetes coleopterológiai adatok egy mecseki bükkösből.
    = 1969–1970. 35–37.

    Horvát Adolf Olivér: A mecseki vegyes erdők és bükkösök vegetációjának elemzése.
    = 1971. 13–24., 8 kép.

    Uherkovich Ákos: A mecseki Nagy-Mély-völgy nagylepkefaunája és a Délnyugat-Dunántúl bükkön élő faunaelemei (Lepidotera).
    = 1983. 23–37., 10 ábra.

    Kevey Balázs: A Villányi hegység bükkösei.
    = 1985–1986. 7–9., 2 ábra.

    Kevey Balázs: A szentegáti bükk-állomány társulási viszonyai.
    = 1996–1997. 13–26., 2 ábra, 3 t.

         Caflisch család
    Rózsa Miklós: Caflisch Kristóf cukrász és svájci rokonsága.
    = 1995. 89–105., 1 családfa, 5 kép.

         Caraffa, Giuseppe Maria, bíbornok
    Cserkuti Adolf: Pécs fölszabadulása a földesúri hatalom alól. – Ennek kánonjogi nehézségei. –
    = 1910/2. 45–53. /É/.

         cédrusok
    Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez.
    = 1978. 363–388., 16 ábra.

         céhek
    Késmárky István: Pécs régi iparos életére vonatkozó eredeti okiratok.
    = 1908/1. 19–31. /É/.

    Rónaky Kálmán: A pécsi kihalt pokróczos mesterségről és az legényeknek való artikulusokról.
    = 1910/4. 89–96. /É/.

    Rozmanits Timót: A pécsi vargacéh artikulusai.
    = 1914/3. 100–112. /É/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi csizmadia-céh 1774. évi felszabaditó levele.
    = 1917/1–4. 17–19. /KK/.

    Szentkirályi István: Eset a régi céhvilágból [1751].
    = 1928–1929/4. 130. /KK/.

    Horváth Ilona: A pécsi mézeskalácsosok.
    = 1941. 84–87.

    Mándoki László: Déldunántúli lábbeliábrázolások a XIX. század elejéről.
    = 1963. 251–258., 12 kép.

    Somogyi Árpád: Pécsi szláv ötvösök a XVII–XVIII. században és céhlevelük.
    = 1965. 263–273., 1 kép.

    Solymos Ede: Adatok a pécsi és mohácsi halászcéhek történetéhez.
    = 1967. 183–191., 2 kép.

    Kopasz Gábor: Régi pécsi kézműves mesterségek.
    = 1971. 167–183.

         cella trichora
    Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában.
    = 1959. 75–89., XXIII–XXV. t.

         cigányok
    Mészáros György: Cigánydialektusok Magyarországon. (Nyelvföldrajz.)
    = 1969–1970. 309–320., 1 térk.

         címerek
    Horváth Kázmér: Mohács város pecsétjei.
    = 1928–1929/2–3. 53–64., 6 kép. /É/.

    Petrovich Ede: A kőzépkori pécsi egyetem épülete és címere.
    = 1971. 151–166., 10 kép.

         ciszták
    Mik azok a Cisták?
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 38–39. /F/.

         ciszterciek
    Párkányi Norbert: Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-önképzőkörének ötven éves történetére.
    = 1913/1. 14–37. /É/.

         Claudel, Paul
    Sárkány József: Szobotka Imre (1890–1961): Paul Claudel „L’Annonce faite a Marie” című művének illusztrációja. (1916 K[örül].)
    = 1987. 147–161., 20 kép.

         Contra Florentiam
    Kőhegyi Mihály – Novotny Iván: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről.
    = 1967. 39–48., 12 kép.

         cro-magnoni ember
    Török Gyula: Az őskőkor emberének nyomai Baranyában.
    = 1939–1940. 4–5.

         csákányok
    Bándi Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez.
    = 1972–1973. 61–71., II t.

         családi élet
    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le Baranyavármegye magyar népének családi élete".]
    = 1913/1. 62.; ugyanaz: /2. 90., /3. 126.

    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le Baranyavármegye hegyaljai magyar népének családi élete."]
    = 1914/2. 94. /KK/.; ugyanaz: /4. 138. /KK/.

         családtörténet
    Angyal Pál: Adatok Baranyavármegye társadalmi életéhez a XVIII. század elejéről.
    = 1908/4. 141–156. /É/.

    Angyal Pál: Az első nemesség-vizsgálat Baranya vármegyében [1725–1732].
    = 1909/4. 119–126. /É/.

    Angyal Pál ism.: Andretzky József: Baranyavármegye nemesei.
    = 1909/4. 151–152.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1732-től [1742!] 1743. okt. 29-ig.
    = 1910/3. 80–87. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1742. október 29-étől 1750. julius 17-ig.
    = 1911/1. 13–18. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1750. julius 17-től 1758. január 31-ig.
    = 1911/2. 41–49. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1758. január 31-től, 1769. április 26-ig.
    = 1911/3. 97–107. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1769. április 26-tól 1777. november 7-ig.
    = 1911/4. 136–148. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1777. november 7-től 1782. május 27-ig.
    = 1912/1–2. 58–64. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1782. julius 8-tól 1786. végéig.
    = 1912/3. 106–115. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1787-től 1790. február 25-éig.
    = 1913/2. 71–78. /É/.

    Rónaky Kálmán: Amtmann Prosper fuvolája. – Emlékezés Amtmann Prosper fuvolaművészre, családjára, kortársaira és az akkori életre. [Dietrich Ignác versével.]
    = 1913/3. 91–106., I t. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1790-ben.
    = 1913/3. 106–117. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1791-től 1794. április 25-ig. 1–2.
    = 1913/4. 151–163. /É/.; 1914/2. 70–80. /É/.

    Cserkuti Adolf: Az első pécsi zsidók.
    = 1914/1. 1–27. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1794. április 25-től 1796. végéig.
    = 1914/4. 119–132. /É/.

    [Szentkirályi István]: Berényi Zsigmond gróf pécsi püspök rokonsága.
    = 1928–1929/1. 23–25. /KK/.

    Sebestyén Béla: Az idősebb Siklósi Gyula életpályája 1201–1237.
    = 1928–1929/4. 134–136. /KK/.

    Visy László: Pellérd földesurai.
    = 1930/1–4. 60–64. /É/.

    Szentkirályi István: Baranya első főispánja a hódoltság után [gróf trakostyáni Draskovics Iván 1689-től].
    = 1942. 30–37.

    Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez [XIV–XVI. század].
    = 1960. 183–196.

    Knézy Judit: A Bencsik fazekascsalád története.
    = 1969–1970. 259–282., 21 kép, VII t.

    Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház.
    = 1984. 211–238., 32 kép, 1 családfa.

    Romváry Ferenc: A pécsi „Vasváry ház” története.
    = 1989. 239–283., 48 kép.

    Rózsa Miklós: Caflisch Kristóf cukrász és svájci rokonsága.
    = 1995. 89–105., 1 családfa, 5 kép.

    Járányi László: Egy pécsi patrícius család I.
    = 1998. 167–180.

         csanak
    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum fa ivópoharai.
    = 1962. 327–340., 25 kép.

         csángók
    Bosnyák Sándor: A moldvai csángók mondáiból.
    = 1968. 169–183., 2 kép.

    Virt István: Halottas szokások és hiedelmek a Baranya megyében élő moldvai csángóknál.
    = 1989. 227–238., 8 ábra.

         csatahely
    Papp László: A mohácsi csatahely kutatása.
    = 1960. 197–253., 1 mell., 11 helyszínrajz.

         Csatár
    Szentkirályi István: A csatári pálosmonostor.
    = 1916/1–2. 11–14. /É/.

         csatorna
    Fülep Ferenc: Adatok a pécsi székesegyház alatt húzódó csatorna kérdéséhez.
    = 1961. 59–67., 7 kép, IV t.

         Csecsen-Ingus Köztársaság
    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: Preliminary report on the Trichoptera fauna of the Chechen-Ingoosh ASSR, Soviet Union.
    = 1991. 31–36., 2 kép.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Further examination of Trichoptera of the Chechen-Ingoosh Republic, Russia.
    = 1992. 19–32., 10 ábra.

         cseppkőbarlangok
    Róna Jenő: Cseppkőbarlang Beremenden.
    = 1913/2. 86–87. /KK/.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata.
    = 1963. 5–32., 7 kép.

    Gebhardt Antal: Varga Lajos mikrofaunisztikai vizsgálatai az Abaligeti-barlangban.
    = 1964. 31–37., 1 kép.

         Cserdi
    ifj. Kodolányi János: Adatok a nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához.
    = 1958. 147–178.

         cserépleletek
    Csalog József: A nagyszentmiklósi kincs arany korsóinak cserépből készült változatai.
    = 1939–1940. 52–54., V. t.

    Gallus Sándor: A Magyar Történeti Múzeum raktárának baranyamegyei leletei.
    = 1941. 25–29.

    Török Gyula: Újabb leletek a zóki Várhegytetőről.
    = 1942. 10–19., 1 kép, I–IV. t.

    Parádi Nándor: Beszámoló a pécsi Tettyén 1957. évben végzett ásatásról.
    = 1958. 129–134., 3. mell., LIX–LXIII. t.

    Kőhegyi Mihály: Egy bélyeges római tetőcserép Dunaszekcsőről.
    = 1964. 143.

         cseres-tölgyes
    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez X. Egy mecseki cseres-tölgyes erdő nagylepkéiről (Lepidoptera).
    = 1979. 63–75., 11 ábra.

         Cserkút
    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

    Füzes Endre: Népi építkezés Mecsek-Hegyalján.
    = 1959. 215–247., XXXIX–XLI. t.

         Cserkuti Adolf
    Péter József: Cserkuti Adolf (1859–1928). Emlékbeszéd.
    = 1930/1–4. 57–60. /É/.

         csigák
    Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen.
    = 1957. 106–136.

    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi hegy jégkori Mollusca-faunája.
    = 1958. 5–30., 1 mell.

    Gebhardt Antal: A dömörkapui karszt (Mecsek-hegység) Mollusca- (csiga) faunájának környezeti és társulástani vizsgálata.
    = 1959. 5–33., I–II. t.

    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység déli síkjának Mollusca-faunája.
    = 1961. 5–32.

         csillagnevek
    Mándoki László: Szalmásút.
    = 1962. 287–307., 4 térk.

    Mándoki László: Herman Ottó csillagnévgyűjtései.
    = 1965. 167–179., 9 kép.

         csiszolt kőeszközök
    Zsolt Schléder – Katalin T. Bíró: Petroarchaeological studies on polished stone artifacts from Baranya county, Hungary.
    = 1998. 75–101., 8 ábra, 7 t. f., 6 t.

         csizmadia céh
    Szőnyi Ottó: A pécsi csizmadia-céh 1774. évi felszabaditó levele.
    = 1917/1–4. 17–19. /KK/.

    Mándoki László: Déldunántúli lábbeliábrázolások a XIX. század elejéről.
    = 1963. 251–258., 12 kép.

         csodaforrások
    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak.
    = 1994. 197–211., 18 ábra.

         csontleletek
    Régiségek, csontleletek.
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 39. /F/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Pécsi leletek az ős- és római korból.
    = 1908/4. 156–157. /RK/.

    [Róna Jenő] R. J.: Mammut-lelet Németpalkonyán.
    = 1911/3. 124. /KK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: Apró hírek. [Dominikánus ház, Hamerli ház, csontleletek.]
    = 1913/3. 125. /KK/.

    Regöly-Mérei Gyula: Palaeopathologiai vizsgálatok a Janus Pannonius Múzeum aeneolith-korból származó emberi csontlelet anyagán.
    = 1960. 75–83., I–VI. t.

    Bökönyi Sándor: A lengyeli kultúra gerinces faunája. I–III.
    = 1960. 85–133., VII–XII. t.; 1961. 91–104.; 1962. 73–101.

    Zs. K. Zoffmann: An Anthropological Study of the Neolithic Cemetery at Villánykövesd (Lengyel Culture), Hungary.
    = 1968. 25–38., 3 kép, I–IV. t.

    K. Zoffmann, Zsuzsanna: Anthropologische Untersuchungen der mittelbronzezeitlichen Bevölkerung der Gäberfelder von Mosonszentmiklós–Jánosházapuszta und Siófok–Széplak (Ungarn).
    = 1971. 43–58., 6 kép, 10 t.

    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

    Jerem Erzsébet: Késővaskori sírleletek Beremendről (Baranya megye).
    = 1971. 69–90., 11 kép, I–V. t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Die Anfarbeitung des kupferzeitlichen und frühbronzezeitlichen anthropologischen Materials aus Vučedol (Jugoslawien).
    = 1972–1973. 51–60., 1 téprk., 5 t.

    Nándor Kalicz: Früh- und Spätneolithische Funde in der Gemarkung des Ortes Lánycsók (Vorbericht).
    = 1977. 137–156., 11 t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Finds in Lánycsók. Hungary, from the Early Neolithic Starčevo Culture.
    = 1977. 157–162., 1 kép, I t.

    István Ecsedy: Die Funde der Spätkupferzeitlichen Boleráz-Gruppe von Lánycsók.
    = 1977. 163–183., 3 kép, XII t.

    István Ecsedy: Die Siedlung der Somogyvár-Vinkovci Kultur bei Szava und einige Fragen der Frühbronzezeit in Südpannonien.
    = 1978. 97–136., 10 kép, XVII t.

    István Vörös: The animal remains from the Roman imperial period of Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 243–247.

    Nagy Erzsébet: A Pécs-Nagyárpád, Boros utcai avarkori temető 1985–1987. évi ásatása.
    = 1989. 93–128., 14 ábra, XVII t.

    Pásztor Adrien: A bólyi avarkori temető értékelése.
    = 1989. 129–146., 5 t.

    Nagy Erzsébet: V. századi népvándorláskori sírok Pécs-Málom lelőhelyen.
    = 1993. 95–102., 2 ábra, III t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Málom és a Zsibót-Domolospuszta lelőhelyeken feltárt koranépvándorláskori temetkezések antropológiai vizsgálata.
    = 1993. 103–114., 1 ábra, 5 táblázat, 3 t.

    Nagy Erzsébet: Avar temető a pécsi Hőerőmű területén.
    = 1994. 85–95., 4 ábra, 5 t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Hőerőmű lelőhelyen feltárt avar kori csontvázleletek antropológiai vizsgálata.
    = 1994. 97–106., 6 táblázat, 3 t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Nagyárpád, Boros utca lelőhelyen feltárt avar kori temető csontvázainak antropológiai és paleopatológiai vizsgálata.
    = 1994. 107–132., 2 ábra, 11 táblázat, 6 t.

    Török Gyula: Avar kori lovasok Solymáron.
    = 1995. 53–68., 3 ábra, VII t.

    Gábor Olivér: Későantik sírok Mágocson.
    = 1998. 113–130., 4 kép, VIII t.

    K. Zoffmann Zsuzsanna: Emertani leletek a Badeni kultúra Pécs-Hőerőmű lelőhelyéről.
    = 1998. 141–146., 2 táblázat, 1 t.

    Montskó Péter: A Pécs, Kertváros avar kori temető csontvázleleteinek paleopathológiai vizsgálata ortopédiai szempontból.
    = 1998. 147–155., 12 ábra.

         Csontváry Kosztka Tivadar
    Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai. Adalék Csontváry grafikai munkásságához.
    = 1975–1976. 281–310., 3 rajz, 4 ábra, XII t.

    Lajos Németh: Tivadar Csontváry Kosztka: La fontaine de la Vierge ŕ Nazareth.
    = 1977. 347–354., 4 kép.

    Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez.
    = 1978. 363–388., 16 ábra.

    Zombori Lajos: Csontváry állatábrázolásai.
    = 1981. 205–216., 1 rajz.

    Zombori Lajos: Csontváry rejtett állatképei.
    = 1985–1986. 347–357., 50 ábra.

    Uherkovich Gábor: Szepesi adat Csontváry életéhez.
    = 1989. 285–287., 2 kép.

    Zombori Lajos: Csontváry nyomában a Felvidéken.
    = 1996–1997. 215–219., 7 ábra.

         Csontváry-krónika
    Zombori Lajos – Romváry Ferenc: A Csontváry-krónika korai fogalmazványa I–II.
    = 1989. 289–293.; 295–303.

         csőrösrovarok
    Levente Ábrahám: On the Neuropteroidea and Mecoptera of Baranya County, Hungary.
    = 1990. 13–18., 1 térk., 1 t.

         cukrászat
    Rózsa Miklós: Caflisch Kristóf cukrász és svájci rokonsága.
    = 1995. 89–105., 1 családfa, 5 kép.

         Cun
    Zentai János: Cuni szőlőmetszőkések.
    = 1962. 363–368., 7 kép.

         Czindery család
    Visy László: Pellérd földesurai.
    = 1930/1–4. 60–64. /É/.

         Czindery György
    Kováts Valéria: Közlemények a Zrinyi Miklós Múzeum levéltári anyagából. [3 levél a XVII. századból és egy Kossuth-levél 1870-ből.]
    = 1959. 165–186.

         dagerrotípia
    B. Horváth Csilla: A Helytörténeti Osztály három dagerrotípiájának ismertetése.
    = 1978. 253–255., 5–7. ábra. /RK/.

         Dallos Miklós püspök
    Holovics Flórián: Baranya a XVII. század elején. Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban.
    = 1966. 171–178.

         dalok
    Begovácz Rózsa: Dráva menti horvát húsvéti dalok. (Zenei lejegyzés: Matusek László.)
    = 1979. 273–300.

         darazsak
    J. B. Szabó: Eine neue Art, Platygaster vedresi sp. n. aus dem Mecsek-Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Platygasteridae).
    = 1974. 85–86., 3 ábra.

    Józan Zsolt: Dél-Dunántúl kaparódarázs (Hymenoptera, Sphecoidea) faunájának alapvetése.
    = 1984. 53–86., 11 ábra, 18 t.

         Dékány család
    Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház.
    = 1984. 211–238., 32 kép, 1 családfa.

         Dél-Alföld
    Bándi Gábor: A dunántúli mészbetétes edények népének kelet-magyarországi kapcsolatai.
    = 1968. 63–73., 3 kép, I–VI. t.

    Borbála Maráz: Chronologische Probleme der Spätlatčnezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn).
    = 1974. 107–128., 5 kép, 2 térk., IV t.

         Dél-Baranya
    Vass Anna: Mikroszkópikus gombák Dél-Baranyából I–. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1960. 69–73.

         Dél-Dunántúl
    Kalicz Nándor: A balatoni csoport emlékei Dél-Dunántúlon.
    = 1969–1970. 75–96., 7 kép, I–XII. t.

    Fazekas Imre: Adatok Dél-Dunántúl Eupithecini-faunájának elterjedéséhez és fenológiájához (Lep.: Geometridae).
    = 1975–1976. 49–56., 4 ábra, 1 t.

    Horvatovich Sándor: Adatok Dél-Dunántúl bogárfaunájához I. (Coleoptera: Cicindelidae, Carabidae).
    = 1977. 45–55.

    Horvatovich Sándor: Hazánk faunájára új és ritka bogárfajok a Dél- és Nyugat-Dunántúlról (Coleoptera). I–IV.
    = 1978. 31–39.; 1979. 33–43.; 1980. 71–83.; 1981. 19–32.

    Uherkovich Ákos: Vándorlepke-megfigyelések a Dél-Dunántúlon, 1966–1977 (Lepidoptera).
    = 1978. 51–70., 17 ábra.

    István Ecsedy: Die Siedlung der Somogyvár-Vinkovci Kultur bei Szava und einige Fragen der Frühbronzezeit in Südpannonien.
    = 1978. 97–136., 10 kép, XVII t.

    Borbála Maráz: Zur Frühhallstattzeit in Süd-Pannonien.
    = 1978. 145–164., 6 kép, VIII t.

    Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1979. 77–91., 11 ábra.

    Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) I–VI.
    = 1981. 67–70.; 1983. 51–58.; 1985–1986. 33–36.; 1990. 71–76.; 1991. 49–58.; 1998. 57–63.

    Szabóky Csaba: A Dél-Dunántúl molylepkéi I. Nattán Miklós molylepke-gyűjteménye (Lepidoptera).
    = 1982. 15–35., 1 térk.

    Ákos Uherkovich: Lepidoptera on birch and alder in South and West Transdanubia, Hungary.
    = 1983. 39–49., 27 ábra.

    Sára U. Nógrádi – Újhelyi Sándor – Uherkovich Ákos: Fundamental faunistic data on Caddisflies (Trichoptera) of South Transdanubia, Hungary.
    = 1984. 37–48., 3 ábra.

    Józan Zsolt: Dél-Dunántúl kaparódarázs (Hymenoptera, Sphecoidea) faunájának alapvetése.
    = 1984. 53–86., 11 ábra, 18 t.

    L. Imre Mária – Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete.)
    = 1988. 187–210., 37 ábra.

    Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete.
    = 1989. 209–225.

    Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon.
    = 1990. 163–188., 20 ábra.

    Anna Vass: Some new and interesting fungi from the South Transdanubia.
    = 1991. 5–7., 1 kép.

    Mariann K. Földessy: Data to the Heteroptera fauna of South Transdanubia, Hungary.
    = 1992. 13–17.

    Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra kronológiai problémái a Dél-Dunántúlon.
    = 1992. 79–91.

         Dél-Magyarország
    Bándi Gábor – Kovács Tibor: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez. (A Szeremle-csoport.)
    = 1969–1970. 97–111., 3 kép, 2 térk., I–XVI. t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: The caddisfly fauna of the Gyöngyös streamsystem, South Hungary (Trichoptera).
    = 1987. 15–24., 4 ábra.

    Anna Vass: The microscopic fungi of the Old Juniper Woodland of Barcs, South Hungary.
    = 1988. 7–17., III t.

    Begovácz Rózsa: „A örök világosság fényeskedjék neki...” A végtisztesség megadásának alakulása a Dráva menti horvátoknál (Dél-Magyarország).
    = 1996–1997. 149–157., 3 kép.

    Antal Nagy: Data on the Orthoptera fauna of the Villány Hills, South Hungary.
    = 1998. 41–48., 4 ábra, 3 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Studies on the caddisflies (Trichoptera) of the Gemenc Landscape Protection Area (Duna-Dráva National Park), South Hungary.
    = 1998. 65–73., 4 ábra, 4 t.

         Délkelet-Dunántúl
    Gungl Ferenc: A szociáldemokrata szervezetek szerepe az őszirózsás forradalom idején Délkelet-Dunántúlon (1918 szeptember – 1918 november).
    = 1972–1973. 167–176.

         Délkelet-Európa
    J. Makkay: The Chalcolithic Male Relief from Villánykövesd and the Earliest Male Figurines in South-Eastern Europa.
    = 1968. 39–62., 2 kép, 10 t.

         Délnyugat-Dunántúl
    Imre Fazekas: Bausteine zur Kenntnis der Zygaenidae-Fauna Ungarns I. Die Grünzygaenen des SW-Transdanubiens (Lepidoptera).
    = 1979. 45–62. 19 ábra.

    Uherkovich Ákos: A mecseki Nagy-Mély-völgy nagylepkefaunája és a Délnyugat-Dunántúl bükkön élő faunaelemei (Lepidotera).
    = 1983. 23–37., 10 ábra.

         Délnyugat-Magyarország
    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Analysis of the Cemetery at Zengővárkony and the Neolithical Lengyel Culture in SW-Hungary.
    = 1969–1970. 53–73., 2 kép, 14 t., I–XIV. t.

         délszlávok
    Füzes Endre: A duda (gájda) készítése Mohácson.
    = 1958. 179–186., LXIV. t.

    Mándoki László: Délszláv találós kérdések.
    = 1974. 243–274., 2 kép.

         Délvidék
    Dankó Imre: A Délvidék és a hajdúság.
    = 1966. 179–190.

         denevérek
    Havranek László: A Mecsek-hegység barlangi denevérfaunája.
    = 1962. 39–51., 4 kép.

         Derkovits Gyula
    Várkonyi György: „Hagyomány” és „lelemény”. Archetipikus elemek Derkovits Gyula késői korszakának kompozíciós megoldásaiban.
    = 1995. 185–210., 54 kép.

         Dési Huber István
    Aradi Nóra: Egy Dési Huber – Kollwitz analógia.
    = 1978. 357–361., 2 ábra.

         diáktartás
    Fejes György: Diáktartás Pécsett 1814-ben.
    = 1928–1929/2–3. 78–79. /KK/.

         dialektusok
    Mészáros György: Cigánydialektusok Magyarországon. (Nyelvföldrajz.)
    = 1969–1970. 309–320., 1 térk.

         dinnyetermesztés
    Zentai János: Hevesi dinnyések Ormánságban.
    = 1964. 193–204., 28 kép.

         Diósviszló
    ifj. Kodolányi János: A diósviszlói halottíró asszonyok.
    = 1956. 149–166., XXVIII. t.

         Dischka Győző
    Szegedy Rezső: Dischka Győző (1846–1901) emlékezete.
    = 1910/1. 1–10. /É/.

         díszítőelemek
    Sarkadiné Hárs Éva: A Pécs, Káptalan-u. 2. sz. épület díszítő elemei.
    = 1956. 48–54., IX–XVI. t.

    Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett.
    = 1990. 217–242., 39 ábra.

         dísznövények
    Vass Anna: Adatok a dísznövények mikroszkópikus gombáinak ismeretéhez. I–II.
    = 1965. 49–51.; 1979. 7–9.

         Dobits Mátyás
    Szentkirályi István: Régi theologiai tanárok [XVIII. század vége].
    = 1916/1–2. 24. /KK/.

         Dobrovics Péter
    Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben.
    = 1991. 269–278., 12 ábra.

         Dombay-tó
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

         Dombay Ferenc remete
    Szentkirályi István: Remeteélet a Jakabhegyen a XVIII. században.
    = 1910/3. 65–73. /É/.

         Dombay János
    Dombay János 1900–1961. Nekrológ.
    = 1960. 5.

    Papp László: Dombay János munkássága.
    = 1961. 189–203., 1 kép.

    Lengvári István: Dombay János levelezéséből III. [Az I. rész még nem jelent meg, a II. rész: =Baranya IX–X., 1996–1997. 253–263.]
    = 1998. 325–340.

         dombormű-részlet
    Szőnyi Ottó: Régiségleletek.
    = 1908/2. 67–69. /RK/.

         Dominikánus ház
    Szőnyi Ottó: A pécsi Dominikánus ház üvegképei.
    = 1913/2. 86. /KK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: Apró hírek. [Dominikánus ház, Hamerli ház, csontleletek.]
    = 1913/3. 125. /KK/.

         Domolospuszta
    János Dombay: Der gotische Grabfund von Domolospuszta.
    = 1956. 104–130., 4 kép, XVII–XXV. t.

    Regöly-Mérei Gyula: Kórbonctani szempontok sírleletek torzult és torzított koponyáinak vizsgálatakor, különös tekintettel a domolospusztai leletre.
    = 1959. 275–286., XLVIII–LII. t.

         Dorfmeister István
    Szőnyi [Ottó]: A szigetvári templom kibővítése.
    = 1911/1. 21–22. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A mohácsi szentferencrendi templom főoltárképe.
    = 1913/2. 88–89. /KK/.

         dögkeselyű
    Róna Jenő: Dögkeselyű (Neophron percnopterus L.) a pécsi múzeumban.
    = 1913/1. 44–45. /KK/.

         Dömörkapu
    Gebhardt Antal: A dömörkapui karszt (Mecsek-hegység) Mollusca- (csiga) faunájának környezeti és társulástani vizsgálata.
    = 1959. 5–33., I–II. t.

         Draskovics család, gróf, trakostyáni
    Szentkirályi István: Baranya első főispánja a hódoltság után [gróf trakostyáni Draskovics Iván 1689-től].
    = 1942. 30–37.

         Dráva
    Uherkovich Gábor: A Dráva magyarországi szakaszának algavegetációjáról.
    = 1978. 7–23., 1 ábra, V t.

    Uherkovich Gábor: A Dráva potamofitoplanktonja mennyiségi viszonyairól.
    = 1980. 7–19., VI t.

    Kovács Sándor: A drávai hajósok élete a XIX. században.
    = 1988. 211–221., 1 ábra.

    Dénes Andrea –Ortmann-né Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések.
    = 1998. 5–26., 6 ábra.

    Ortmann-né Ajkai Adrienne – Dénes Andrea: A Dráva-holtágak fátlan növénytársulásai.
    = 1998. 27–39., 4 t.

         Dráva mente
    Kőhegyi Mihály: Baranyai jobbágysérelmek. Drávamenti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez.
    = 1968. 225–243., 1 kép.

    Frankovics György: Vile-történetek a Dráva menti horvátoktól.
    = 1972–1973. 239–252., 1 térk.

    Begovácz Rózsa: Dráva menti horvát húsvéti dalok. (Zenei lejegyzés: Matusek László.)
    = 1979. 273–300.

    Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete.
    = 1981. 165–195., 49 kép.

    Begovácz Rózsa: Házasságkötés és szokásköre a Dráva menti horvátoknál.
    = 1983. 223–239.

    Begovácz Rózsa: „A örök világosság fényeskedjék neki...” A végtisztesség megadásának alakulása a Dráva menti horvátoknál (Dél-Magyarország).
    = 1996–1997. 149–157., 3 kép.

         Dráva-sík
    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez IX. Újabb faunisztikai adatok a Dráva-síkról és a Villányi-hegységből (Lepidoptera).
    = 1978. 41–49., 5 ábra.

    Dénes Andrea – Kevey Balázs – Ortmann-né Ajkai Adrienne – Pálfai László: A Dráva-sík védelmet érdemlő területei.
    = 1996–1997. 5–12., 1 ábra.

         Drávacsehi
    Kiss Z. Géza: Ormánsági tűzkárjelentések a néptudományi kutatás szolgálatában. (Drávacsehi, 1814.)
    = 1990. 189–199.

         Drávapiski
    Zentai János: Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. – A kólészó –.
    = 1965. 181–203., 31 kép.

         Drávaszög
    Gönyey Sándor: A Drávaszög néprajzi elkülönülése.
    = 1942. 38–64., 18. kép, V–XI. t.

    Penavin Olga: Mutatvány a baranyai-drávaszögi nyelvatlaszból.
    = 1967. 135–151., 14 térképlap.

    Katona Imre: A drávaszögi folklór helye a magyar néphagyományban.
    = 1993. 179–184.

    Lábadi Károly: Törökök a drávaszögi népi emlékezetben.
    = 1993. 185–191.

    Lábadi Károly: Luca-kultusz a Drávaszögben.
    = 1994. 213–217., 1 térk.

         duda
    Füzes Endre: A duda (gájda) készítése Mohácson.
    = 1958. 179–186., LXIV. t.

         Duna-Dráva Nemzeti Park
    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Studies on the caddisflies (Trichoptera) of the Gemenc Landscape Protection Area (Duna-Dráva National Park), South Hungary.
    = 1998. 65–73., 4 ábra, 4 t.

         Duna-Tisza köze
    Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez.
    = 1962. 103–109., 7 kép.

    Attila Kiss: Die Frage der geographischen Lage des früh- und mittelawarenzeitlichen Herrschaftszentrums.
    = 1988. 77–89., 2 térk., 1 t.

         Dunakömlőd
    Roska Márton: A dunakömlődi (Tolna m.) rézlelet és Erdély.
    = 1957. 5–13.

         Dunántúl
    Vajkai Aurél: Római emlékek Dunántúl néprajzában.
    = 1939–1940. 40–51., 10 kép.

    Bándi Gábor: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez.
    = 1964. 65–72.

    Attila Kiss: Unpublished Finds from the V. Century originated from Transdanubia in the British Museum and the Janus Pannonius Museum.
    = 1969–1970. 119–123., 7 kép, I–II. t.

         Dunaszekcső
    Fejes György: A dunaszekcsői lovasistenség ólomtáblácskája.
    = 1930/1–4. 70–72., 1 kép. /É/.

    Kőhegyi Mihály: Egy bélyeges római tetőcserép Dunaszekcsőről.
    = 1964. 143.

    Kőhegyi Mihály: Adatok Dunaszekcső (Lugio) topográfiájához.
    = 1964. 144.

    Kőhegyi Mihály: Jelenetes és feliratos római orsógomb Dunaszekcsőről.
    = 1965. 75–80., 4 kép.

    Kőhegyi Mihály – Novotny Iván: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről.
    = 1967. 39–48., 12 kép.

    Ecsedy István: Őskori leletek Dunaszekcső-Várhegyről.
    = 1984. 89–125., 16 kép, 24 t.

    Kőhegyi Mihály: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről.
    = 1998. 319–324., 1 ábra.

         dzsámiépítészet
    Gerő Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. (Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez.)
    = 1972–1973. 95–116., 24 kép.

         ecet
    Zentai János: Két adat Ormánság népének régi életéhez.
    = 1968. 185–200., 13 kép.

         edényleletek
    [Marosi Arnold] M. A.: Pécsi leletek az ős- és római korból.
    = 1908/4. 156–157. /RK/.

    Pusztai Rezső: Mezolitikus leletek Somogyból.
    = 1957. 96–105.

    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

    Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában.
    = 1959. 75–89., XXIII–XXV. t.

    Parádi Nándor: Árpád-kori perembélyeges edénytöredék Pécsről.
    = 1959. 91–96., XXVI. t.

    Bándi Gábor: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez.
    = 1964. 65–72.

    Draveczky Balázs: A bogátpusztai függeszthető edény.
    = 1964. 141–142., 3 kép.

    Gábor Bándi: Ursprung und innere Chronologie der Kultur der inkrustierten Keramik in Westungarn.
    = 1965. 61–74.

    Stefan Foltiny: Zwei Prachtgefässe der Osthallstattkultur in Westungarn.
    = 1966. 57–61., 2 kép.

    stván Ecsedy: Excavation at Lánycsók in 1976 (Preliminary Report).
    = 1977. 119–135., 9 kép, VII t.

    Nándor Kalicz: Früh- und Spätneolithische Funde in der Gemarkung des Ortes Lánycsók (Vorbericht).
    = 1977. 137–156., 11 t.

    Ecsedy István: Adatok a Somogyvár-Vinkovci kultúra kérdéséhez.
    = 1977. 185–194., I t.

    István Ecsedy: Die Siedlung der Somogyvár-Vinkovci Kultur bei Szava und einige Fragen der Frühbronzezeit in Südpannonien.
    = 1978. 97–136., 10 kép, XVII t.

    Borbála Maráz: Zur Frühhallstattzeit in Süd-Pannonien.
    = 1978. 145–164., 6 kép, VIII t.

    Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett – I–II.
    = 1978. 165–192., 19 ábra, VIII t.; 1983. 99–115., 6 kép, VII t.

    Ecsedy István: Bronzkori leletek Lánycsókról.
    = 1979. 95–112., 1 kép, XII t.

    István Zalai-Gaál: Die chronologischen Grundfragen des neolithischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1980. 101–110., 2 t., 1 tasakolt térk.

    Maráz Borbála: A szkítakori őslakosság La Tène-kori továbbélése Kelet-Magyarországon. (Régészeti adatok a Kárpát-medencei kelta – szkíta kapcsolatok kérdéséhez.)
    = 1981. 97–119., 6 kép, VII t.

    Ecsedy István: Ásatások Zók-Várhegyen (1977–1982). (Előzetes jelentés.)
    = 1982. 59–105., 45 kép, XIV t.

    Maráz Borbála: La Tène-kori leletek Jugoszláviából és Romániából magyarországi múzeumokban.
    = 1982. 107–116., 1 térk., V t.

    Sonkoly Károly: Római kori hamvasztásos urnasír Pécs belvárosában.
    = 1982. 117–123., 8 kép.

    Katona Győr Zsuzsa: Római kori edényégető kemencék Pécs belvárosában.
    = 1983. 61–82., 11 kép, IX t.

    Ecsedy István: Őskori leletek Dunaszekcső-Várhegyről.
    = 1984. 89–125., 16 kép, 24 t.

    Maráz Borbála: Későbronzkori magaslati település Pécs-Jakabhegyen. (Előzetes közlemény az 1976–83. évi ásatásokról.)
    = 1985–1986. 39–64., 5 kép, XVII t.

    Katona Győr Zsuzsa: A millefiori üvegek elterjedése és kronológiai helyzete Pannoniában.
    = 1988. 69–76., 1 ábra, II t.

    Nagy Erzsébet: A Pécs-Nagyárpád, Boros utcai avarkori temető 1985–1987. évi ásatása.
    = 1989. 93–128., 14 ábra, XVII t.

    Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése.
    = 1990. 77–97., IX t.

    Gábor Olivér: Későantik sírok Mágocson.
    = 1998. 113–130., 4 kép, VIII t.

         éger
    Ákos Uherkovich: Lepidoptera on birch and alder in South and West Transdanubia, Hungary.
    = 1983. 39–49., 27 ábra.

         Éger-völgy
    Majer József: Az Éger-völgy (Mecsek hegység) Solvidae, Startiomyidae és Scenopinidae faunája (Diptera).
    = 1981. 63–66.

    Majer József: Pécs, Éger-völgy Tabaninae faunája.
    = 1982. 51–56., 1 ábra.

    Majer József: Adatok Pécs, Éger-völgy Tabanidae (Diptera) faunájához.
    = 1984. 49–52., 1 t.

         égetőkemencék
    Katona Győr Zsuzsa: Római kori edényégető kemencék Pécs belvárosában.
    = 1983. 61–82., 11 kép, IX t.

         egyenesszárnyúak
    Rácz István – Varga Zoltán: Adatok a Mecsek és a Villányi-hegység Orthoptera faunájának ismeretéhez.
    = 1984. 29–35., 3 ábra, 3 t.

    Antal Nagy: Data on the Orthoptera fauna of the Villány Hills, South Hungary.
    = 1998. 41–48., 4 ábra, 3 t.

         egyetemek
    Békefi Remig: A pécsi egyetem. [Az akadémiai székfoglaló ismertetése.]
    = 1909/1. 40–41.

    Petrovich Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése.
    = 1966. 153–170., 10 kép.

    Székely György: A pécsi és óbudai egyetem alapítása a középeurópai egyetemlétesítések összefüggéseiben.
    = 1967. 155–174.

    Petrovich Ede: A kőzépkori pécsi egyetem épülete és címere.
    = 1971. 151–166., 10 kép.

    G. Sándor Mária: A pécsi Püspökvár feltárt középkori egyházi és világi épületei.
    = 1992. 105–114. 12 ábra.

         egyházi birtokok
    Lőcs egyházi birtok volt?
    = 1908/3. 129. /K/.; /4. 170. /F: Szentkirályi István/.

         egyházi épületek
    G. Sándor Mária: A pécsi Püspökvár feltárt középkori egyházi és világi épületei.
    = 1992. 105–114. 12 ábra.

         egyházszervezés
    Györffy György: Megemlékezés István királyról születésének ezredik évfordulóján. [Borsos Miklós szobra Szent Istvánról.]
    = 1969–1970. 127–132.

         ekék
    [Marosi Arnold] M. A.: Római leletek.
    = 1909/2. 87. /KK/.

    Kiss Attila: A mohácsi késő-középkori vaseszköz lelet. (Adatok a Kárpát-medencei középkori ekék szerkezetéhez.)
    = 1963. 159–166., 6 kép.

         élelemtárak
    Huszár Zoltán: Adatok a Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Pécs környéki bányatelepeinek élelemtárairól (1896–1939).
    = 1998. 199–213.

         elemi iskolák
    Szieberth Róbert: Pécs szab. kir. város népoktatásának történetéből.
    = 1911/3. 110–121. /É/.

    Szentkirályi [István]: Pécs iskolái az 1774. évben.
    = 1914/2. 81–83. /KK/.

         ellátás
    Othmar Pickl: Nachschub für Pécs/Fünfkirchen im Kriegswinter 1686/87. Zur Verproviantierung von Pécs, Siklós und Kaposvár im ersten Winter nach der Rückeroberung.
    = 1990. 99–111., 1 térk.

         Ellend
    Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában. I–II.
    = 1960. 135–158., 2 mell., XIII–XXIX. t.; 1961. 69–84., 2 mell., 7 kép, I–XV. t.

         elöljárók
    Angyal Pál ism.: Andretzky József: Baranyavármegye nemesei.
    = 1909/4. 151–152.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1732-től [1742!] 1743. okt. 29-ig.
    = 1910/3. 80–87. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1742. október 29-étől 1750. julius 17-ig.
    = 1911/1. 13–18. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1750. julius 17-től 1758. január 31-ig.
    = 1911/2. 41–49. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1758. január 31-től, 1769. április 26-ig.
    = 1911/3. 97–107. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1769. április 26-tól 1777. november 7-ig.
    = 1911/4. 136–148. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1777. november 7-től 1782. május 27-ig.
    = 1912/1–2. 58–64. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1782. julius 8-tól 1786. végéig.
    = 1912/3. 106–115. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1787-től 1790. február 25-éig.
    = 1913/2. 71–78. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1790-ben.
    = 1913/3. 106–117. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1791-től 1794. április 25-ig. 1–2.
    = 1913/4. 151–163. /É/.; 1914/2. 70–80. /É/.

    Andretzky József: Adalékok Baranyavármegye történetéhez a törökök kiüzetése utáni időkből.
    = 1914/2. 57–70. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1794. április 25-től 1796. végéig.
    = 1914/4. 119–132. /É/.

         Első Dunagőzhajózási Társaság
    Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig.
    = 1962. 223–248., 29 kép.

    Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében.
    = 1994. 185–195., 9 ábra.

    Huszár Zoltán: Adatok a Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Pécs környéki bányatelepeinek élelemtárairól (1896–1939).
    = 1998. 199–213.

         Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet
    Gungl Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880).
    = 1967. 193–200., 1 kép.

         Elvont Művészek Csoportja
    Láncz Sándor: Az Elvont Művészek Csoportja.
    = 1984. 241–256., 11 kép.

         emlékérmek
    Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme.
    = 1996–1997. 105–114., 7 ábra.

         emlékiratok
    Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány I–III. Batthyány Kázmér emlékiratának sorsa. [A Blackwell által összeállított jellemrajzok.]
    = 1981. 135–144.; 1982. 153–172.; 1983. 147–193.

         emléktáblák
    Az 1909. évi december hó 19-én tartott Nendtvich-ünnepély. Erreth János: Elnöki megnyitó. Róna Jenő: Nendtvich Tamás munkásságának méltatása. Majorossy Imre: Az emléktábla átadása.
    = 1910/1. 10–17. /É/.

    Hegyi József: Magyar népdalok és népies dalok dr. Berze Nagy János hagyatékából. [1. kép: Berze Nagy János emléktáblája.]
    = 1968. 119–152., 7 kép.

         eozin
    M. Zsolnay Margit: A Zsolnay eozin üvegek.
    = 1958. 201–202., LXXXI–LXXXVII. t.

    Hárs Éva: Volt-e 1875-ben Zsolnay eozin? A „Julcsa-tál".
    = 1996–1997. 193–199., 14 kép.

         eozinmázas edények
    Sarkadiné Hárs Éva: Lüszterfényű kerámiák és a Zsolnay eosinmázas edények.
    = 1962. 369–386., 9 kép, I–XI. t.

         építészeti stílusok
    Aknai Tamás: A népi építőművészet stílusváltozásainak vizsgálatához.
    = 1971. 289–297., 16 kép.

         építészettörténet
    Gerő Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. (Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez.)
    = 1972–1973. 95–116., 24 kép.

    Mendöl Zsuzsa: Lechner Ödön pécsi épülettervei. Adatok a pécsi városháza építéstörténetéhez.
    = 1978. 389–407., XII t.

    Alice Sz. Burger: The Roman Villa and Mausoleum at Kővágószőlős, near Pécs (Sopianae). Excavations 1977–1982.
    = 1985–1986. 65–228., 179 kép.

    Gyula J. Hajnóczi: The conceptual and actual reconstruction of the villa and the burial vault at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 229–236., 7 kép.

    Mendöl Zsuzsanna: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943).
    = 1996–1997. 221–253., 51 kép.

    Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában.
    = 1998. 301–317., 15 ábra.

         építkezés
    Révai Sándor ism.: Rédei Károly: Baranyai Ormányság. – Lukácsy Imre: Ormányság népe.
    = 1908/1. 32–34.

    Füzes Endre: Népi építkezés Mecsek-Hegyalján.
    = 1959. 215–247., XXXIX–XLI. t.

    Tarján Gábor: A Dél-Zselic népi építkezése.
    = 1982. 217–268., 4 rajz, III térk., 60 f.

    L. Imre Mária – Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete.)
    = 1988. 187–210., 37 ábra.

         építőművészet
    Aknai Tamás: A képző- és építőművészeti szintézis néhány tudománytörténeti problémája. I–III.
    = 1974. 277–288.; 1975–1976. 231–248.; 1977. 323–345.

         épületromok
    Vörös Márton: A Scitovszky-téri romok kérdése.
    = 1941. 40–52.

         épülettervek
    Mendöl Zsuzsa: Lechner Ödön pécsi épülettervei. Adatok a pécsi városháza építéstörténetéhez.
    = 1978. 389–407., XII t.

         épületvizsgálat
    Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről.
    = 1956. 8–30., 1 kép, I–VIII. t.

    Kováts Valéria: Török hódoltságkori épület Szigetváron.
    = 1969–1970. 155–182., 24 kép.

         érctárgyak
    Szőnyi Ottó: Régiségleletek.
    = 1908/2. 67–69. /RK/.

         Erdély
    Sebestyén Béla ism.: Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés.
    = 1928–1929/2–3. 87–88.

    Roska Márton: A dunakömlődi (Tolna m.) rézlelet és Erdély.
    = 1957. 5–13.

    Soproni Olivér: A mihrab motívum vándorlása és egy mihrabos erdélyi kályhacsempe.
    = 1991. 109–131., 23 kép.

         erdőtalajok
    Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei.
    = 1962. 53–66., 7 ábra, 2 mell.

         erdőtípusok
    Horvát Adolf Olivér: Mecseki tölgyesek erdőtípusai.
    = 1956. 131–148., XXVI–XXVII. t.

    Horváth Adolf Olivér: Mecseki gyertyános tölgyesek erdőtípusai.
    = 1957. 137–154.

    Horváth Adolf Olivér: A mecseki bükkösök (Fagetum silvaticae mecsekense) erdőtípusai.
    = 1958. 31–48., I–II. t.

    Horvát A. Olivér: Mecseki erdőtípus-tanulmányok.
    = 1960. 39–52., 2 térk.

    Horvát A. Olivér: Mecseki vegetációs tanulmányok I–. [A folytatás nem jelent meg.]
    = 1961. 33–44.

    Horvát A. Olivér: A mecseki tájak erdei növénytársulásai.
    = 1963. 33–51., 2 kép.

    Horvát Adolf Olivér: A mecseki erdei növénytársulások jellemzése karakter- és differenciális fajaik, flóraelemeik alapján.
    = 1967. 15–22., VII t.

    Adolf Olivér Horvát: Potentillo–Quercetum (sensu latissimo) Wälder, I–III.
    = 1977. 23–44., 1–14. kép.; 1979. 11–32. 15–16. kép.; 1980. 31–70., 17–24. kép.

    Kevey Balázs: Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben.
    = 1984. 23–28., 2 ábra, 1 t.

    Kevey Balázs: A Villányi hegység bükkösei.
    = 1985–1986. 7–9., 2 ábra.

    Dénes Andrea: A Mecsek és a Villányi-hegység karsztbokorerdői.
    = 1994. 5–31., 13 ábra, 5 táblázat, 6 t.

    Kevey Balázs: A szentegáti bükk-állomány társulási viszonyai.
    = 1996–1997. 13–26., 2 ábra, 3 t.

         éremleletek
    [Marosi Arnold] M. A. ismertetése a Numizmatikai Szemléből. Baranya vármegyei éremleletek.
    = 1909/2. 88. /KK/.

    Alice Sz. Burger: Römerzeitliche Münzfunde aus dem Bereich von Pécs (1926–1928).
    = 1971. 105–122.

    Gedai István: XI. századi kincslelet Nagyharsányból. [Éremleletek.]
    = 1972–1973. 85–90., IV t.

         erkély
    Szőnyi Ottó: A pécsi Hamerli ház kőerkélye.
    = 1913/2. 87. /KK/.

         érmészet
    Éremgyűjtemény.
    = 1908/1. 38. /K/.; /2. 92. /F/.

    A pécsi püspöki múzeum kő- és éremgyűjteményének áttelepítése.
    = 1908/2. 64–66. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: A múzeum magyar pénzgyűjteménye.
    = 1909/1. 38–39. /KK/.

    A múzeumból. [Révai Sándor gyászhíre. Hímes tojás. Éremgyűjtemény.]
    = 1909/2. 90. /KK/.

    Van-e hazánkban numizmatikai egyesület?
    = 1909/3. 117. /K/.; /2. 117–118. /F: [Szentgáli Károly] Numizmatikus/.

    Fejes György: Római pénzlelet Pécs város csatornázásánál. [Numizmatikai kézikönyvtár.]
    = 1930/1–4. 18–54., 5 kép. /É/.

    Huszár László: Négy éremlelet Baranya megyéből.
    = 1963. 167–175., 7 kép.

    Raýman János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907.; II. rész: 1907-tő napjainkig.
    = 1994. 161–184., 32 ábra.; 1995. 107–128., 44 ábra.

    Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme.
    = 1996–1997. 105–114., 7 ábra.

         érseki jelvények
    Szentkirályi István: A pécsi püspökség érseki jelvények használatának első ünnepélye [1755].
    = 1917/1–4. 19–21. /KK/.

         Értesítő
    [Angyal Pál]: Beköszöntő.
    = 1908/1. 1–2.

    Az Értesítő szerkesztőváltozása [Angyal Pál után Szőnyi Ottó].
    = 1912/1–2. 81. /KK/.

    Tagtársainkhoz.
    = 1914/4. 137. /KK/.

    Előljáróba.
    = 1916/1–2. 1.

    Beköszöntő.
    = 1928–1929/1. 1.

    Török Gyula: Előszó.
    = 1939–1940. 3.

    Török Gyula: Elszámolás az 1939–40. évi Értesítőről.
    = 41. 131.

         Észak-Dunántúl
    Bándi Gábor: Adatok a mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjának történetéhez.
    = 1967. 25–33., 2 kép.

         Északkelet-Magyarország
    Ákos Uherkovich –Sára Nógrádi: The caddisfly (Trichoptera) Northeast Hungary.
    = 1996–1997. 49–62., 5 ábra, 3 t.

         Északnyugat-Afrika
    Fiedler, Konrad – Bálint Zsolt: Európai és északnyugat-afrikai boglárkalepkék társulása hangyákkal (Lepidoptera: Lycaenidae; Hymenoptera: Formicidae).
    = 1992. 65–78., 7 ábra, 2 t.

         Eszék
    Szabó Pál Zoltán: Az eszéki híd.
    = 1941. 65–75., 2 f., 3 ábra, 2 térk.

         Ete vezér
    Honfoglaláskori vezérek [Boyta és Ete] baranyai birtokai.
    = 1909/2. 88. /KK/.

         Európa
    Fiedler, Konrad – Bálint Zsolt: Európai és északnyugat-afrikai boglárkalepkék társulása hangyákkal (Lepidoptera: Lycaenidae; Hymenoptera: Formicidae).
    = 1992. 65–78., 7 ábra, 2 t.

         Európai Iskola
    Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről.
    = 1982. 301–328., 19 kép.

    Láncz Sándor: Az Elvont Művészek Csoportja.
    = 1984. 241–256., 11 kép.

         évkönyv
    Dombay János: Bevezetés.
    = 1956. 5–7.

    Hágen József összeáll.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1–40. (1956–1995) évfolyamainak tartalomjegyzéke.
    = 1995. 225–240.

         ex libris
    Nikelszky Géza: Könyvjegy a képzőművészetben.
    = 1942. 75–79.

    Romváry Ferenc: Az ex libris története Pécsett.
    = 1965. 307–320., 25 kép.

         fa ivópohár
    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum fa ivópoharai.
    = 1962. 327–340., 25 kép.

         Fácánkert
    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

         Fachwerk
    L. Imre Mária – Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete.)
    = 1988. 187–210., 37 ábra.

         fakókeselyű
    Róna Jenő: Fakókeselyü (Gyps fulvus) Baranyában.
    = 1912/3. 128. /KK/.

         Faludi Ferenc
    Párkányi Norbert: Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-önképzőkörének ötven éves történetére.
    = 1913/1. 14–37. /É/.

         falujáró mozgalom
    Gungl Ferenc: A baranyai falujáró mozgalom keletkezésének történelmi körülményei (1945–1948).
    = 1969–1970. 195–204., 1 kép.

         famaradványok
    Ernő Horváth: Wooden remains from the Roman villa at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 237–241., 4 kép.

         faragópásztorok
    Mándoki László: Pásztor „faragóiskola".
    = 1963. 259–276., 30 kép, 2 térk.

    Knézy Judit: A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Kapoli tárgyai.
    = 1966. 129–150., 29 kép.

    Sáfrány Zsuzsanna: Baranyai tükrösök.
    = 1974. 197–228., 10 kép, 20 t.

    Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a JPM Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben. (Rajz: Monori Magdolna.)
    = 1975–1976. 203–215., 1 kép, IX t.

         farsang
    Mándoki László: Busómaszkok.
    = 1961. 159–180., 20 kép, I–IX. t.

         faunakutatás
    Boros István: A baranyai faunakutatás rövid története és annak eddigi eredményei.
    = 1974. 91–104.

    Uherkovich Ákos: A Mecsek és környéke természeti képének tanulmányozási terve.
    = 1974. 389–393., 1 térk.

         Fazekasboda
    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

    Huszár László: Négy éremlelet Baranya megyéből.
    = 1963. 167–175., 7 kép.

         fazekasság
    Dankó Imre: A magyarhertelendi női fazekasság.
    = 1967. 123–133., 10 kép.

    Knézy Judit: A Bencsik fazekascsalád története.
    = 1969–1970. 259–282., 21 kép, VII t.

    Kresz Mária: Egy mohácsi fazekasműhely termelése (1904–1912).
    = 1971. 257–271., 23 kép, VIII t.

    L. Imre Mária: Adatok a mecseknádasd-óbányai fazekassághoz. I–III.
    = 1975–1976. 183–196., 3 ábra, IV t.; 1977. 295–308., 1 térk., 7 t.; 1979. 231–250., 1 ábra, X t.

         fehérhímzések
    Komlósi Sándorné Nagy Piroska: Szigetvár-vidéki fehérhímzések.
    = 1978. 301–318., 1, 10 ábra.

         fejedelmi sír
    Attila Kiss: Zur Zeitstellung des „münzdatierten” awarischen Fürstengrabes von Kunágota.
    = 1991. 67–84., 2 kép, 3 t., 4 függ.

         fejfák
    Zentai János: Ormánsági fejfák.
    = 1963. 277–295., 24 kép, IV t.

    Zentai János: Fejfaarchívum Pécsett.
    = 1967. 241–248., 2 kép, 1 t.

         Fekete-Körös
    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Trichoptera communities of the river Fekete-Körös in Hungary.
    = 1995. 45–52., 3 ábra, 2 t.

         Felvidék
    Zombori Lajos: Csontváry nyomában a Felvidéken.
    = 1996–1997. 215–219., 7 ábra.

         fémháló
    Aknai Tamás: François Morellet 5 trames de grillages (5 fémháló) című képének elemzése.
    = 1982. 275–280., 1 kép.

         fényképészet
    Fényképgyűjtemény.
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 39. /F/.

    Mándoki László: Régi fényképek múzeológiai feldolgozásáról.
    = 1965. 341–344.

    B. Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez. [A II. rész címe: A pécsi fényképezés története a sajtó tükrében (1900–1921)!!!]
    = 1977. 217–235., 52 kép.; 1979. 169–188., 48 kép.

    B. Horváth Csilla: A Helytörténeti Osztály három dagerrotípiájának ismertetése.
    = 1978. 253–255., 5–7. ábra. /RK/.

    B. Horváth Csilla: Egy pécsi fényképész munkásságának főbb mozzanatai (Kundelein Ilona 1895–).
    = 1978. 255–262., 8–23. ábra. /RK/.

    B. Horváth Csilla: A pécsi fényképészek 1922–1948 között.
    = 1980. 167–191., 51 kép.

    Füzes Miklós: Baranyai amatőrfotós a II. világháborúban: Lingl János.
    = 1980. 217–229., 57 kép.

    Kéri Nagy Béla: Három dokumentum értékű fénykép a pécsi munkásmozgalom történetéről (1918–1919-ből).
    = 1981. 157–159., 3 kép. /RK/.

    B. Horváth Csilla: Irányi Dániel családi fényképalbuma.
    = 1982. 173–193., 50 f.

    B. Horváth Csilla: Egy pécsi fényképész munkásságáról. Kozma Gizella (1903–1974).
    = 1988. 151–167., 31 kép.

    B. Horváth Csilla: A Baranya megyei hivatásos fényképészek a helyi sajtóban az 1870-es évektől az I. világháború végéig.
    = 1994. 143–159., 24 kép.

         ferencesek
    Szentkirályi [István]: A máriagyűdi zárda történetéből.
    = 1913/4. 166–167. /KK/.

         Ferenciek utcája
    B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, II. Jókai-tér, Sallai (Ferenciek) utca.
    = 1987. 91–100., XII kép.

         férfi domborművek
    J. Makkay: The Chalcolithic Male Relief from Villánykövesd and the Earliest Male Figurines in South-Eastern Europa.
    = 1968. 39–62., 2 kép, 10 t.

         festészet
    Szőnyi [Ottó]: A szigetvári templom kibővítése.
    = 1911/1. 21–22. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Boross János festő levelei Scitovszky pécsi püspökhöz a pécsi székesegyház oltárképei ügyében.
    = 1912/4. 147–161. /É/.

    Szőnyi Ottó: A mohácsi szentferencrendi templom főoltárképe.
    = 1913/2. 88–89. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: Weber Xav. Ferenc festőművész két levele [1875].
    = 1916/3–4. 103–104. /KK/.

    Gebauer Ernő festőművész és Jánosi Engelné Bayersdorf Erna szobrászművész kitüntetése.
    = 1928–1929/1. 44.

    Wéber Xavér Ferenc (1829–1887) emléke.
    = 1930/1–4. 72–83., 1 kép. /É/.

    Ludwig Ferenc: Wéber Xavér Ferenc emlékezete.
    = 1930/1–4. 73–78. /É/.

    Nikelszky Géza: Wéber Xav. Ferenc méltatása.
    = 1930/1–4. 78–82. /É/.

    Török Lajos: A Wéber-ünnepély bezáró beszéde.
    = 1930/1–4. 82–83. /É/.

    Achátz Imre: Gebauer Ernő.
    = 1941. 109–122., VII–VIII. t.

    Kállai Ernő: Martyn Ferenc művészete.
    = 1941. 123–130., IX–X. t.

    Martyn Ferenc: A festő Zsolnay Vilmos.
    = 1942. 80–81., XII. t.

    Sarkadiné Hárs Éva: Zsolnay Vilmos, a festő.
    = 1958. 197–199., LXV–LXXX. t.

    Sarkadiné Hárs Éva: Modern Magyar Képtár. Forgács Hann Erzsébet Emlékgyűjtemény.
    = 1961. 181–188., VIII t.

    Hárs Éva: Festőművészek a Zsolnay kerámiagyárban.
    = 1965. 293–305., 12 kép, I–V. t.

    Hárs Éva: Vázlatok a kuruc korról. Martyn Ferenc festménysorozata.
    = 1966. 259–267., 8 kép, I–XVIII. t.

    Hárs Éva: A portré Martyn Ferenc művészetében.
    = 1968. 291–299., I–XI. t.

    Hárs Éva: Martyn Ferenc és a „Párizsi iskola” (1926–1940). – Részlet az életmű monografikus feldolgozásához.
    = 1969–1970. 331–345., 4 kép, I–XI. t.

    Éva Hárs: L’art de Béla Simon.
    = 1971. 299–314., 31 kép.

    Hárs Éva: Kmetty János művei a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1972–1973. 265–278., 59 kép.

    Aknai Tamás: Képelemzés. (Galimberti Sándor: Amsterdam 1914.)
    = 1972–1973. 279–285., I t.

    Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában.
    = 1975–1976. 155–168., 10 kép, VI t.

    Sáfrány Zsuzsanna: Váraljai festett bútorok (Gűjteményismertetés).
    = 1975–1976. 169–181., VIII t.

    Dénes Zsófia: Források a XX. századi művészettörténetből. Réth Alfréd.
    = 1975–1976. 259–265., 1 kép.

    Keserű Katalin: Képelemzés. Korniss Dezső: Kántálók, 1946.
    = 1975–1976. 311–319., 6 kép.

    Hegyi Lóránd: Képelemzés. Korniss Dezső: Tücsöklakodalom, [1948].
    = 1975–1976. 321–332., 1 kép.

    Lajos Németh: Tivadar Csontváry Kosztka: La fontaine de la Vierge ŕ Nazareth.
    = 1977. 347–354., 4 kép.

    Tóth Antal: Nagy István képek a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében.
    = 1977. 355–380., XI t.

    Aradi Nóra: Egy Dési Huber – Kollwitz analógia.
    = 1978. 357–361., 2 ábra.

    Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez.
    = 1978. 363–388., 16 ábra.

    Hárs Éva: Rippl-Rónai József: Park aktokkal. (Képelemzés.)
    = 1979. 329–338., 10 kép.

    Aknai Tamás: Jean Gorin: Relief spatio-temporel multivisuel No. 67. 1970. (Műelemzés.)
    = 1979. 339–344.

    Sarkadi Eszter: Gondolatok a „Nyolcak” művészcsoport tudománytörténeti értékeléséhez.
    = 1980. 337–349., 8 kép.

    Körner Éva: Nyolcak és aktivisták.
    = 1981. 199–203.

    Zombori Lajos: Csontváry állatábrázolásai.
    = 1981. 205–216., 1 rajz.

    Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről.
    = 1982. 301–328., 19 kép.

    Láncz Sándor: Az Elvont Művészek Csoportja.
    = 1984. 241–256., 11 kép.

    Zombori Lajos: Csontváry rejtett állatképei.
    = 1985–1986. 347–357., 50 ábra.

    Kemény Katalin: Arc – maszk – ikon.
    = 1985–1986. 359–380., 19 kép.

    Aknai Tamás: Jesus Rafael Soto: Media Banda. Műelemzés.
    = 1987. 141–146.

    Sárkány József: Szobotka Imre (1890–1961): Paul Claudel „L’Annonce faite a Marie” című művének illusztrációja. (1916 K[örül].)
    = 1987. 147–161., 20 kép.

    Uherkovich Gábor: Szepesi adat Csontváry életéhez.
    = 1989. 285–287., 2 kép.

    Zombori Lajos – Romváry Ferenc: A Csontváry-krónika korai fogalmazványa I–II.
    = 1989. 289–293.; 295–303.

    Kovács Orsolya: Klein Ármin, a Zsolnay gyár tervezőművésze a JPM Zsolnay gyűjteménye alapján (1876–83).
    = 1990. 201–216., 18 ábra.

    Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények VI. (VII.), I-II. rész.
    = 1991. 229–267. 130 kép.; 1992. 217–257., 121–196. kép.

    Várkonyi György: Ujabb adatok Martinszky János [1909–1949] pályájához.
    = 1994. 219–237., 13 kép.

    Sárkány József: Tihanyi Lajos (1885–1938).
    = 1995. 165–184., 21 kép.

    Várkonyi György: „Hagyomány” és „lelemény". Archetipikus elemek Derkovits Gyula késői korszakának kompozíciós megoldásaiban.
    = 1995. 185–210., 54 kép.

    Mezei Ottó: Galimberti Sándor Amszterdam című képének rekonstrukciós kísérlete.
    = 1996–1997. 201–214., 20 kép.

    Zombori Lajos: Csontváry nyomában a Felvidéken.
    = 1996–1997. 215–219., 7 ábra.

         Festetics-Raczynszka mauzóleum
    Sonkoly Károly: A forradalmi építészet hatásának ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleum).
    = 1996–1997. 159–192., 14 kép.

         feszület
    Szőnyi Ottó: A kővágószőllősi feszület.
    = 1913/2. 87. /KK/.

         Fieni család
    Rózsa Miklós: Caflisch Kristóf cukrász és svájci rokonsága.
    = 1995. 89–105., 1 családfa, 5 kép.

         fitoplankton
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

         flóra
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

    Tuzson [János]: Magyarország fosszilis flórájához.
    = 1941. 131. u. 3 t.

    Horváth Adolf Olivér: Pótadatok a Mecsek hegység és környékének flórájához.
    = 1957. 163–180.

    Nagy István: Újabb adatok Villány és környéke flórájához.
    = 1963. 75–79.

    Horvát Adolf Olivér: Pótlások és kiegészítések „A Mecsek-hegység és déli síkjainak növényzete” ismeretéhez (1942–1971). I–II.
    = 1972–1973. 15–32.; 1974. 37–55.

    Uherkovich Ákos: A Mecsek és környéke természeti képének tanulmányozási terve.
    = 1974. 389–393., 1 térk.

    Dénes Andrea: Adatok a Villányi-hegység flórájához.
    = 1995. 5–8., 1 ábra.

         fogadalmi oltár
    [Marosi Arnold] M. A.: Római leletek.
    = 1909/2. 87. /KK/.

         foglalkozás
    Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről.
    = 1995. 69–87., 16 t.

         folklorizálás
    Kovács Orsolya: Népi elemek, folklorizálás a Zsolnay kerámiában.
    = 1995. 211–223., 17 ábra.

         folyamőrség
    Kéri Nagy Béla: Egy visszaemlékezés a német megszállásról, felszabadulásról és a háború élményeiről.
    = 1984. 202–207., 5 ábra. /RK/.

         fonás
    Füzes Endre: A kender termelése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztóton.
    = 157. 70–89.

         Fonyó Sándor
    Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház főoltárának 1746–47-ben Augsburgban készült gyertyatartóiról.
    = 1928–1929/2–3. 79–83. /É/.

         Forgács Hann Erzsébet
    Sarkadiné Hárs Éva: Modern Magyar Képtár. Forgács Hann Erzsébet Emlékgyűjtemény.
    = 1961. 181–188., VIII t.

         forradalom és szabadságharc, 1848–1849
    Fejes György: 1848-as okmányok [Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa hirdetményei].
    = 1928–1929/4. 134. /KK/.

    Bezerédy Győző: Mohács az 1848/49-es események idején.
    = 1996–1997. 63–70., 3 ábra.

         forrásvizek
    Gosztonyi Gyula: Pécs törökkori vízvezetéke.
    = 1941. 30–39., IV. t.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység forrásainak faunisztikus és biológiai vizsgálata.
    = 1960. 7–38.

    Reuter Camillo: Malomséd.
    = 1963. 143–145.

    Kádár Géza – Uherkovich Gábor: A pécsi Tettye-forrás limnológiai-vízminőségi jellemzői.
    = 1984. 7–16., 5 ábra, 1 kép, III t.

         fosszilis fauna
    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi hegy jégkori Mollusca-faunája.
    = 1958. 5–30., 1 mell.

         fosszilis flóra
    Tuzson [János]: Magyarország fosszilis flórájához.
    = 1941. 131. u. 3 t.

         főkötők
    Zentai János: Baranya magyar főkötői.
    = 1969–1970. 233–258., 58 kép.

    Sz. Bognár Éva: Zengővárkonyi főkötők.
    = 1972–1973. 253–260., 9 kép.

         földesurak
    Visy László: Pellérd földesurai.
    = 1930/1–4. 60–64. /É/.

         földesúri hatalom
    Cserkuti Adolf: Pécs fölszabadulása a földesúri hatalom alól. – Ennek kánonjogi nehézségei. –
    = 1910/2. 45–53. /É/.

    Cserkuti Adolf: Pécs város a török hódoltság után.
    = 1913/2. 63–71. /É/.

    Horváth Margit: Hogyan lett Pécs szab. kir. város.
    = 1928–1929/4. 103–125., 2 f. /É/.

    Babits András: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. (Pécs és földesura viszonya a XVIII. sz. első felében.)
    = 1930/1–4. 1–17., 2 ábra. /É/.

         földművelés
    Gállos Ferenc: Vázlatok Pécsvárad kialakulásának és középkori mezővárosi fejlődésének történetéből.
    = 1960. 159–181.

         földművelő eszközök
    Kiss Attila: A mohácsi késő-középkori vaseszköz lelet. (Adatok a Kárpát-medencei középkori ekék szerkezetéhez.)
    = 1963. 159–166., 6 kép.

         földrajzi nevek
    Reuter Camillo: Földrajzinév-gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában.
    = 1964. 225–239.

    Rónai Béla: Zsidók a magyarországi földrajzi nevekben.
    = 1998. 259–262.

         Földvár
    Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren.
    = 1962. 199–221., 15 kép.

         főpapi jelvények
    Szentkirályi [István]: Főpapi jelvények használati joga és a pécsi káptalan.
    = 1913/3. 117–119. /É/.

         főtér
    Kőszeghy Gyula: 100 év előtt a város főterén.
    = 1939–1940. 86–88., VII.–VIII. t.

         freskók
    Szőnyi [Ottó]: A szigetvári templom kibővítése.
    = 1911/1. 21–22. /KK/.

    Achátz Imre: Gebauer Ernő.
    = 1941. 109–122., VII–VIII. t.

         Fruška Gora
    Horvát Adolf Olivér: A Mecsek és a Fruška Gora növényzetének összehasonlítása.
    = 1968. 7–14.

         Fulbertus püspök
    Holub József: Bonipertus.
    = 1959. 97–101.

         futóbogarak
    Sándor Horvatovich – István Szarukán: Cintributions ӈ la biologie et morphologie des espèces Hongroises du genre Anisodactylus Dejean (Coleoptera, Carabidae).
    = 1981. 13–17., 9 ábra.

    Horvatovich Sándor: Pellérd futóbogár faunája (Coleoptera: Carabidae).
    = 1987. 7–13., 1 ábra.

    Horvatovich Sándor: A Villányi-hegység futóbogarai (Coleoptera: Carabidae).
    = 1988. 19–25., 1 ábra.

    Horvatovich Sándor: A Zselic futóbogarai (Coleoptera, Carabidae).
    = 1989. 5–14., 1 ábra.

    Horvatovich Sándor: A Keleti-Mecsek futóbogarai (Coleoptera, Carabidae).
    = 1990. 5–12., 1 térk.

    Sándor Horvatovich: The small populations of Carabidae in Hungary I. The species with one locality.
    = 1991. 9–11., 1 ábra.

    Sándor Horvatovich: Liste der Carabiden-Arten (Coleoptera, Carabidae) Ungarns (Stand 1991).
    = 1992. 5–12., 1 ábra.

         füge
    [Róna Jenő] R. J.: Török nyomok a pécsi flórában.
    = 1912/3. 129–130. /KK/.

         függeszthető edény
    Draveczky Balázs: A bogátpusztai függeszthető edény.
    = 1964. 141–142., 3 kép.

         Fülep Lajos
    Tüskés Tibor: Források a XX. századi művészettörténetből. Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez.
    = 1975–1976. 267–279.

         fürkészdarazsak
    J. B. Szabó: Eine neue Art, Platygaster vedresi sp. n. aus dem Mecsek-Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Platygasteridae).
    = 1974. 85–86., 3 ábra.

         fürkészek
    Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) I–VI.
    = 1981. 67–70.; 1983. 51–58.; 1985–1986. 33–36.; 1990. 71–76.; 1991. 49–58.; 1998. 57–63.

         gabonaárak
    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából (1699–1848).
    = 1928–1929/1. 33–35. /KK/.

         Gács
    Zombori Lajos: Csontváry nyomában a Felvidéken.
    = 1996–1997. 215–219., 7 ábra.

         Gádor István
    Hárs Éva: Gádor István művei a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1974. 289–313., 4 kép, X t.

         gájda
    Füzes Endre: A duda (gájda) készítése Mohácson.
    = 1958. 179–186., LXIV. t.

         Galimberti Sándor
    Aknai Tamás: Képelemzés. (Galimberti Sándor: Amsterdam 1914.)
    = 1972–1973. 279–285., I t.

    Mezei Ottó: Galimberti Sándor Amszterdam című képének rekonstrukciós kísérlete.
    = 1996–1997. 201–214., 20 kép.

         garabonciás-per
    Szentkirályi [István]: Garabonciás-per Pécsett [1752].
    = 1917/1–4. 1–7. /É/.

         garázdálkodás
    Kápolnai Zsigmond: Vecchi tábornok és a pécsi polgárság a XVII. század végén.
    = 1909/3. 104–110. /É/.

         gátmunkások
    Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi I–II.
    = 1967. 89–101.; 1998. 243–257.

         gatyamadzag-húzó
    Mándoki László: Pásztor „faragóiskola”.
    = 1963. 259–276., 30 kép, 2 térk.

         gazdasági udvar
    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

         gazdaságtörténet
    Szakály Ferenc: Schreiber Farkas, pécsi bíró (1527–1542). (Pályakép néhány gazdaság- és társadalomtörténeti tanulsággal.)
    = 1975–1976. 75–102.

         Gebauer Ernő
    Gebauer Ernő festőművész és Jánosi Engelné Bayersdorf Erna szobrászművész kitüntetése.
    = 1928–1929/1. 44.

    Achátz Imre: Gebauer Ernő.
    = 1941. 109–122., VII–VIII. t.

         Gebhardt Antal
    Füköh Levente – Krolopp Endre: Gebhardt Antal pleisztocén malakológiai anyagának revíziója és értékelése.
    = 1988. 43–51.

    Varga András: Gebhardt Antal recens malakológiai anyagának revíziója.
    = 1988. 53–66.

         Gemenc
    Uherkovich Ákos: Kvantitatív vizsgálatok a Gemenci Tájvédelmi Körzet nagylepke (Lepidoptera) faunáján.
    = 1992. 33–43., 3 ábra, 1 t.

         Gemenci Tájvédelmi Körzet
    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Studies on the caddisflies (Trichoptera) of the Gemenc Landscape Protection Area (Duna-Dráva National Park), South Hungary.
    = 1998. 65–73., 4 ábra, 4 t.

         geológia
    Rozmanits Timót: Pécs geologiai multja.
    = 1910/4. 96–105. /É/.

    Róna Jenő: A Mecsek újabb földtani fölvétele.
    = 1913/2. 83–84. /KK/.

         Gerecze Péter
    Dankó Imre: Gerecze Péter [1856–1914] élete és működése.
    = 1964. 291–296., 2 kép.

         gerincesek
    Bökönyi Sándor: A lengyeli kultúra gerinces faunája. I–III.
    = 1960. 85–133., VII–XII. t.; 1961. 91–104.; 1962. 73–101.

         gesztenyések
    Horvát A. Olivér: Mecseki gesztenyések.
    = 1959. 35–44., III–VI. t.

         Gilvánfa
    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez. V. A gilvánfai Szilas-erdő nagylepkéi.
    = 1974. 63–83., 27 ábra.

         gimnáziumok
    Szentkirályi [István]: Pécs iskolái az 1774. évben.
    = 1914/2. 81–83. /KK/.

         Giordani, Bernardo
    Szentkirályi István: Klimó püspök Szent István jobbkezéről [1771].
    = 1916/1–2. 21–23. /KK/.

         gombák
    Vass Anna – Tóth Sándor: Mikroszkópikus gombák a Mecsek hegységből. I–IV.
    = 1957. 155–162.; 1959. 45–54., VII–VIII. t.; 1963. 81–89., I–III. t.; 1964. 57–61.

    Vass Anna: Újabb adatok a Mecsek hegység mikroszkópikus gombaflórájához. I–XII. [A IX–XII. rész angolul!]
    = 1958. 49–52., III. t.; 1961. 51–57. I–III. t.; 1962. 67–72., I–II. t.; 1969–1970. 7–12., 1 kép.; 1972–1973. 7–14., 1 kép.; 1974. 31–35.; 1975–1976. 17–23., 1 kép.; 1980. 21–30., III t.; 1981. 7–12.; 1982. 7–14., 1 kép.; 1983. 7–13., 1 kép.; 1984. 17–22., 1 kép.

    Vass Anna: Mikroszkópikus gombák Dél-Baranyából I–. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1960. 69–73.

    Vass Anna: Adatok a dísznövények mikroszkópikus gombáinak ismeretéhez. I–II.
    = 1965. 49–51.; 1979. 7–9.

    Vass Anna: Adatok a coprophil gombák ismeretéhez.
    = 1968. 19–22., 7 kép.

    Vass Anna: Adatok a Zselicség mikrogomba flórájának ismeretéhez.
    = 1971. 7–12., 4 rajz.

    Vass Anna: Cönológiai és ökológiai adatok a Mecsek hegység makroszkópikus gombáinak ismeretéhez.
    = 1977. 14–22.

    Vass Anna: Adatok a Villányi-hegység mikroszkópikus gombáinak ismeretéhez I. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1978. 25–30., 1 kép.

    Anna Vass: The microscopic fungi of the Old Juniper Woodland of Barcs, South Hungary.
    = 1988. 7–17., III t.

    Anna Vass: Some new and interesting fungi from the South Transdanubia.
    = 1991. 5–7., 1 kép.

         Gorin, Albert Jean
    Aknai Tamás: Jean Gorin: Relief spatio-temporel multivisuel No. 67. 1970. (Műelemzés.)
    = 1979. 339–344.

         gótok
    János Dombay: Der gotische Grabfund von Domolospuszta.
    = 1956. 104–130., 4 kép, XVII–XXV. t.

    Kiss Attila: Pannonia rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez.
    = 1965. 81–123., 12 kép.

         grafika
    Horváth Kázmér: Bíróválasztás Mohácson Mária Terézia korában. [Walter Buhe rajza: Mohácsi sokacok.]
    = 1930/1–4. 83–87., 1 kép. /KK/.

    Horváth Kázmér: Mohácsi rendelet 1790-ben. [Walter Buhe rajza: szalántai sokacok.]
    = 1930/1–4. 87–89. /KK/.

    Nikelszky Géza: Könyvjegy a képzőművészetben.
    = 1942. 75–79.

    Sarkadiné Hárs Éva: Gondolatok Martyn Ferenc művészetéről. (A művész tíz rajzának bemutatásával.)
    = 1957. 14–33.

    Éva Hárs: Les monstres du fascisme. (Oeuvres de guerre de Ferenc Martyn.)
    = 1964. 329–338., I–X. t.

    Hoós Elvira: A „Laposnyai Emlékkönyv” Stróbl rajzai.
    = 1964. 349–350., I–IV. t.

    Romváry Ferenc: Az ex libris története Pécsett.
    = 1965. 307–320., 25 kép.

    Hárs Éva: A portré Martyn Ferenc művészetében.
    = 1968. 291–299., I–XI. t.

    Aknai Tamás: Szecessziós sajtógrafika.
    = 1969–1970. 347–360., 22 kép.

    Éva Hárs: L’art de Béla Simon.
    = 1971. 299–314., 31 kép.

    Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai. Adalék Csontváry grafikai munkásságához.
    = 1975–1976. 281–310., 3 rajz, 4 ábra, XII t.

         Gusztávműve puszta, utóbb Királyegyháza
    Ásatások [Gusztávműve puszta határában].
    = 1908/1. 32. /RK/.

         Gyenes Tamás
    Dankó Imre: Gyenes Tamás [1920–1963] és alkotásai.
    = 1965. 321–331., 14 kép.

         gyertyános tölgyesek
    Horváth Adolf Olivér: Mecseki gyertyános tölgyesek erdőtípusai.
    = 1957. 137–154.

    Lovas Márton: Talaj-coleopterologiai vizsgálatok a tubesi gyertyános-tölgyesben.
    = 1971. 25–28.

         gyertyatartók
    Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház főoltárának 1746–47-ben Augsburgban készült gyertyatartóiról.
    = 1928–1929/2–3. 79–83. /É/.

         gyilkosfürkészek
    Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) I–VI.
    = 1981. 67–70.; 1983. 51–58.; 1985–1986. 33–36.; 1990. 71–76.; 1991. 49–58.; 1998. 57–63.

         gyógyítás
    Öhler Anna: Német ráolvasókönyv Pécsváradról.
    = 1971. 217–256., 25 kép.

         gyógyszertárak
    Madas József: A első pécsi nyilvános gyógyszertár [1697] helye.
    = 1977. 287–288. /RK/.

    Baranyai Aurél: Adatok a pécsi gyógyszerészet államosításának időszakából.
    = 1978. 264–266. /RK/.

         Gyöngyös patak
    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: The caddisfly fauna of the Gyöngyös streamsystem, South Hungary (Trichoptera).
    = 1987. 15–24., 4 ábra.

         győri csata
    Várady Ferencz: Baranya az utolsó nemesi fölkelésben [1809]. [Győri Mihály indulójával.]
    = 1916/1–2. 1–11. /É/.

         gyufatartók
    Sáfrány Zsuzsa: A Janus Pannonius Múzeum gyufatartói.
    = 1972–1973. 205–222., 3 ábra, 21 rajz, 4 térk.

         gyujtoványfű
    Róna Jenő: A pelóriás gyujtoványfű megjelenése és kimulása Pécsett.
    = 1912/4. 163–164. /KK/.

         Gyulafehérvár
    Szőnyi Ottó: A gyulafehérvári székesegyház restaurálása.
    = 1909/4. 143–149. /KK/.

         Gyulaj
    Szentkirályi István: Magyar pálosok és a Jakabhegy.
    = 1911/1. 5–12. /É/.

         háborúk
    Szentkirályi [István]: Háborus ájtatosság hajdan [1778].
    = 1917/1–4. 17. /KK/.

    Fejes György: Adat az első napoleoni háborúhoz. (1796–1799.)
    = 1928–1929/4. 139–140. /KK/.

    Gáldonyi Béla: Adalékok Baranya és Pécs felszabadításának történetéhez.
    = 1964. 313–325., 5 kép, 2 térk.

    Füzes Miklós: Baranyai amatőrfotós a II. világháborúban: Lingl János.
    = 1980. 217–229., 57 kép.

    Kéri Nagy Béla: Egy visszaemlékezés a német megszállásról, felszabadulásról és a háború élményeiről.
    = 1984. 202–207., 5 ábra. /RK/.

         hadifoglyok
    Fancsovits György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921).
    = 1968. 259–287., 18 kép.

         hadnagy
    Szabadszentkirály községben a bírót hadnagynak hívták?
    = 1909/1. 56. /K/.; /1. 56. /F: Vörös Mihály/.

         Hága
    Szőnyi Ottó: A hágai békepalotába szánt vázák.
    = 1916/3–4. 98–100. /É/.

         hagyaték
    Bezerédy Győző: Egy magyar és egy német szőlőbirtokos vagyona a hagyatéki leltárok alapján 1818-ból ill. 1851-ből.
    = 1977. 289. /RK/.

    Bezerédy Győző: Adatok a XIX. századi pécsi polgárság életéről a hagyatéki leltárak alapján.
    = 1977. 290–291. /RK/.

    Katona Imre: Vikár Béla kéziratos hagyatéka.
    = 1980. 291–293.

         hajdúk
    Dankó Imre: A Délvidék és a hajdúság.
    = 1966. 179–190.

         hajósok
    Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi I–II.
    = 1967. 89–101.; 1998. 243–257.

    Kovács Sándor: A drávai hajósok élete a XIX. században.
    = 1988. 211–221., 1 ábra.

         halászat
    Solymos Ede: Adatok a pécsi és mohácsi halászcéhek történetéhez.
    = 1967. 183–191., 2 kép.

    Solymos Ede – Solymosné Göldner Márta: Győri halkereskedők Baranyában a 18. században.
    = 1978. 271–284.

         hallstatti kultúra
    Mik azok a Cisták?
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 38–39. /F/.

    Stefan Foltiny: Zwei Prachtgefässe der Osthallstattkultur in Westungarn.
    = 1966. 57–61., 2 kép.

    Borbála Maráz: Zur Frühhallstattzeit in Süd-Pannonien.
    = 1978. 145–164., 6 kép, VIII t.

         halomsírok
    Borbála Maráz: Zur Frühhallstattzeit in Süd-Pannonien.
    = 1978. 145–164., 6 kép, VIII t.

         halottas szokások
    Zentai János: A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván.
    = 1985–1986. 325–343.

    Virt István: Halottas szokások és hiedelmek a Baranya megyében élő moldvai csángóknál.
    = 1989. 227–238., 8 ábra.

    Baka Sára: Az emberélet fordulóihoz fűződő szokások Kopácson.
    = 1993. 193–201.

    Begovácz Rózsa: „A örök világosság fényeskedjék neki...” A végtisztesség megadásának alakulása a Dráva menti horvátoknál (Dél-Magyarország).
    = 1996–1997. 149–157., 3 kép.

         halottírás
    ifj. Kodolányi János: A diósviszlói halottíró asszonyok.
    = 1956. 149–166., XXVIII. t.

         Hamerli ház
    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: A városi múzeum köréből.
    = 1911/3. 125–126. /KK/.

    [Szőnyi Ottó]: Római leletek Pécsett.
    = 1911/4. 151–153. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi Hamerli ház kőerkélye.
    = 1913/2. 87. /KK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: Apró hírek. [Dominikánus ház, Hamerli ház, csontleletek.]
    = 1913/3. 125. /KK/.

         Hampó György püspök
    Szőnyi Ottó: A pécsi belső vár egyik maradványa.
    = 1914/4. 136–137. /KK/.

         hamvasztásos temetők
    Bándi Gábor – K. Zoffmann Zsuzsanna: Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában.
    = 1966. 43–56., I–XV. t.

         hamvasztásos urnasírok
    Sonkoly Károly: Római kori hamvasztásos urnasír Pécs belvárosában.
    = 1982. 117–123., 8 kép.

         hangfelvételek
    Keszi Erika – Nádor Tamás: Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban.
    = 1983. 355–359.

    Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953.
    = 1985–1986. 291–307.

    Nádor Tamás: „Hallható múzeum". Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban. I–VI.
    = 1989. 191–208., 19 ábra.; 1990. 139–162., 20 ábra.; 1991. 173–184., 11 kép.; 1992. 159–177., 16 ábra.; 1993. 163–177., 14 kép.; 1995. 129–137., 8 ábra.

         hangszerek
    Füzes Endre: A duda (gájda) készítése Mohácson.
    = 1958. 179–186., LXIV. t.

    Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus, I–II.
    = 1992. 179–216., 37 kép.; 1993. 203–217., 32 kotta.

         hangya-rejtvény
    Mándoki László: Egy horvát hangya-rejtvény és rokonsága.
    = 1982. 269–272., 2 ábra.

         hangyaformájú törpefürkészek
    J. B. Szabó: Neue Arten der Ceraphroniden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn. (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Ceraphronidae).
    = 1978. 87–94., 1 ábra.

         hangyák
    Fiedler, Konrad – Bálint Zsolt: Európai és északnyugat-afrikai boglárkalepkék társulása hangyákkal (Lepidoptera: Lycaenidae; Hymenoptera: Formicidae).
    = 1992. 65–78., 7 ábra, 2 t.

    Konrad Fiedler – Bálint Zsolt: A zefír-boglárkalepke (Plebejus sephirus Frivaldszky, 1835) hernyóinak hangyaszimbiózisával kapcsolatos megfigyelések (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1993. 61–66., 4 ábra.

         haramiák
    Holovics Flórián: Haramiák Baranyában a XVIII. században.
    = 1974. 145–148.

         harangfelirat
    Szentkirályi [István]: A pécsi nagy harang felirata.
    = 1928–1929/1. 25–26. /KK/.

         Haraszti
    Cseh István: Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében.
    = 1978. 285–300., 9 ábra.

         Hárs Éva
    Kovács Orsolya – Huszár Zoltán: 45 év a Janus Pannonius Múzeum szolgálatában. Hárs Éva köszöntése.
    = 1998. 355–357., 1 kép.

         Harsányi hegy
    Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen.
    = 1957. 106–136.

    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi hegy jégkori Mollusca-faunája.
    = 1958. 5–30., 1 mell.

         hártyásszárnyúak
    Móczár László: Hymenopterologiai jegyzetek.
    = 1956. 181–183.

         határper
    Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyó határper történetéhez (1695–1720).
    = 1959. 151–164.

         havasi szajkó
    Róna Jenő: Szibériai havasi szajkó (Nucifraga caryocatactes) Baranyában.
    = 1912/1–2. 82. /KK/.

         házasság
    Mándoki László: A mohácsi reformátusok házassági szerződései (1790–1827).
    = 1964. 187–191.

    Zentai János: Ormánság nyugati határa és belső tagolódása.
    = 1971. 199–206., 5 térk.

    Mándoki László: A kölkedi reformátusok házassági kapcsolatai és házassági szerződései.
    = 1971. 279–285., 3 ábra.

    Begovácz Rózsa: Házasságkötés és szokásköre a Dráva menti horvátoknál.
    = 1983. 223–239.

    Mándoki László: Siklósi református házassági szerződések (1830–1843).
    = 1985–1986. 317–324., 1 ábra.

    Zentai János: A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván.
    = 1985–1986. 325–343.

    Bezerédy Győző: Dokumentumok [házassági szerződés; zongoragyártás; Májer Móric botanikus levele].
    = 1987. 125–127. /RK/.

    Baka Sára: Az emberélet fordulóihoz fűződő szokások Kopácson.
    = 1993. 193–201.

         háziipar
    Révai Sándor ism.: Rédei Károly: Baranyai Ormányság. – Lukácsy Imre: Ormányság népe.
    = 1908/1. 32–34.

         Hegyi György
    Szentkirályi István: A Xavér-kápolna toronyórája.
    = 1928–1929/2–3. 77. /KK/.

         hegyképződés
    Szabó Pál Zoltán: A Mecsek keletkezése.
    = 1942. 3–9.

         helynevek
    Reuter Camillo: Pécs város neve.
    = 1960. 255–270.

    Reuter Camillo: Újabb adat Pécs város középkori latin nevéhez.
    = 1962. 195–198.

    Reuter Camillo: Földrajzinév-gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában.
    = 1964. 225–239.

    Tóth Endre: A Quinque Basilicae – Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez.
    = 1991. 101–107.

    Rónai Béla: Zsidók a magyarországi földrajzi nevekben.
    = 1998. 259–262.

         helyrajz
    Szőnyi Ottó: Adalékok Pécs régi helyrajzához.
    = 1910/4. 120–122. /KK/.

         helyreállítás
    Schőnerné Pusztai Ilona: A mecseknádasdi Szent István templom helyreállítása.
    = 1971. 145–149., 4 kép.

    Schőnerné Pusztai Ilona: A hetvehelyi románkori templom helyreállítása.
    = 1979. 135–144., 11 ábra.

         helytörténet
    Gosztonyi Gyula: A Scitovszky-tér környékének helytörténeti vizsgálata.
    = 1941. 53–64., V–VI. t.

    Fancsovits György: A JPM helytörténeti osztályának feladatairól.
    = 1967. 201–206.

    B. Horváth Csilla: A Helytörténeti Osztály három dagerrotípiájának ismertetése.
    = 1978. 253–255., 5–7. ábra. /RK/.

    B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, II. Jókai-tér, Sallai (Ferenciek) utca.
    = 1987. 91–100., XII kép.

    B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok III. A Mecsek.
    = 1989. 175–190., 25 kép.

    B. Horváth Csilla: A Múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, V. Irgalmasok utcája, Kossuth (Majláth) tér
    = 1993. 139–150., 34 kép.

    Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok VI. A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, 1907.
    = 1996–1997. 87–104., 43 kép.

         heraldika
    Színek a heraldikában.
    = 1908/1. 37. /K/.; /1. 37. /F/.

         Herend
    [Marosi Arnold] M. A.: Régészeti adatok a vármegyéből [Berkesd, Herend, Ilocska, Somogy].
    = 1908/4. 157–158. /RK/.

         Herman Ottó
    Mándoki László: Herman Ottó csillagnévgyűjtései.
    = 1965. 167–179., 9 kép.

         Herman Ottó-tó
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

         Hermes-féle füzetek
    Zombori Lajos: A Hermes-féle füzetek.
    = 1990. 243–250., 9 ábra.

         Hetvehely
    Mezősiné Kozák Éva: A hetvehelyi románkori templom régészeti kutatása.
    = 1979. 113–133., 18 ábra.

    Schőnerné Pusztai Ilona: A hetvehelyi románkori templom helyreállítása.
    = 1979. 135–144., 11 ábra.

         híd
    Szabó Pál Zoltán: Az eszéki híd.
    = 1941. 65–75., 2 f., 3 ábra, 2 térk.

         hiedelmek
    Zentai János: Alsómocsoládi hiedelemmondák.
    = 1967. 81–88.

    Zentai Tünde: A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az Ormánságban.
    = 1969–1970. 297–308.

    Zentai Tünde: A természetfeletti lények átváltozásának kérdése az ormánsági néphit összefüggésében.
    = 1971. 207–216.

    Zentai Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben.
    = 1972–1973. 223–237.

    Frankovics György: Vile-történetek a Dráva menti horvátoktól.
    = 1972–1973. 239–252., 1 térk.

    Zentai Tünde: A monda és a néphit összefüggésének törvényszerűségei.
    = 1974. 229–241.

    Zentai Tünde: A hiedelemmonda tartalmi és formai szerveződése.
    = 1975–1976. 145–154.

    Virt István: Halottas szokások és hiedelmek a Baranya megyében élő moldvai csángóknál.
    = 1989. 227–238., 8 ábra.

         hímes tojások
    Rónaky Kálmán: Husvéti hímes tojások.
    = 1908/3. 120–122., 1 ábra. /É/.

    A múzeumból. [Révai Sándor gyászhíre. Hímes tojás. Éremgyűjtemény.]
    = 1909/2. 90. /KK/.

    Arnhold Nándor: Tojás hímzés. Adalék Baranyamegye népművészetéhez.
    = 1912/3. 97–106., VIII t. /É/.

         hímzések
    Sarosácz György: Új szerzemény a mohácsi múzeumban. (Baranyai Ilona délszláv néprajzi gyűjteménye.) [Bosnyák és sokac hímzés.]
    = 1971. 273–278., 7 kép, I–VI. t.

    Komlósi Sándorné Nagy Piroska: Szigetvár-vidéki fehérhímzések.
    = 1978. 301–318., 1, 10 ábra.

         hirdetmények
    Fejes György: 1848-as okmányok [Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa hirdetményei].
    = 1928–1929/4. 134. /KK/.

    Füzes Miklós: Hirdetményi tájékoztatás Sásdon 1944. decembertől 1945. novemberig.
    = 1979. 207–218., 14 ábra.

         Hirics
    Kőhegyi Mihály: Ormánsági jobbágysérelmek. Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez.
    = 1966. 191–196.

         hitvilág
    Mándoki László: Honfoglalás előtti hitvilágunk emléke egy szólásban. „Sokan vannak odakinn."
    = 1967. 75–79.

    Zentai János: Alsómocsoládi hiedelemmondák.
    = 1967. 81–88.

         hitvita
    Szabó Gyula: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában.
    = 1964. 241–262.

         Hodó Mihály
    Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a JPM Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben. (Rajz: Monori Magdolna.)
    = 1975–1976. 203–215., 1 kép, IX t.

         Hoffmann László
    Mendöl Zsuzsanna: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943).
    = 1996–1997. 221–253., 51 kép.

         hóhérok
    Madas József: A pécsi hóhérokról.
    = 1980. 233–236. /RK/.

         holtágak
    Dénes Andrea –Ortmann-né Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések.
    = 1998. 5–26., 6 ábra.

    Ortmann-né Ajkai Adrienne – Dénes Andrea: A Dráva-holtágak fátlan növénytársulásai.
    = 1998. 27–39., 4 t.

         holyvák
    Ádám László: A Janus Pannonius Múzeum holyvagyűjteménye, I–III.
    = 1994. 39–48.; 1995. 19–28.; 1996–1997. 37–48., 1 ábra.

         horvát balladák
    Sarosácz György: Két horvát ballada.
    = 1979. 267–272.

         Horváth Antal
    Horváth Antal (1848–1912). Nekrológ.
    = 1912/3. 127–128. /KK/.

    Gál Éva: Dr. Horváth Antal (1848–1912).
    = 1989. 167–174., 9 ábra.

         Horváth Krisztina
    Szentkirályi [István]: Testőrségre pályázó Pécsről 1763-ban. [Horváth Krisztina levele Klimo Györgyhöz Pavics Ferdinánd ügyében.]
    = 1917/1–4. 21. /KK/.

         horvátok
    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. III. Karácsonyi, lakodalmi és temetkezési szokások a horvátoknál és szerbeknél.
    = 1969–1970. 283–296., 18 kép.

    Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete.
    = 1981. 165–195., 49 kép.

    Mándoki László: Egy horvát hangya-rejtvény és rokonsága.
    = 1982. 269–272., 2 ábra.

    Begovácz Rózsa: Házasságkötés és szokásköre a Dráva menti horvátoknál.
    = 1983. 223–239.

    Begovácz Rózsa: „A örök világosság fényeskedjék neki...” A végtisztesség megadásának alakulása a Dráva menti horvátoknál (Dél-Magyarország).
    = 1996–1997. 149–157., 3 kép.

         Horvay János
    Zsolnay Vilmos (1828–1900) emlékezete. 1–4.
    = 1928–1929/2–3. 49–52., 3 kép; 74–76., 3 kép; 89–90., 2 kép; 95., 1 kép a Zsolnay-szoborról: Horvay János készítette.

         Hosszú család
    Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház.
    = 1984. 211–238., 32 kép, 1 családfa.

         Hosszű Ahmed
    Kováts Valéria: Közlemények a Zrinyi Miklós Múzeum levéltári anyagából. [3 levél a XVII. századból és egy Kossuth-levél 1870-ből.]
    = 1959. 165–186.

         Hölbling Miksa
    Baranyai Aurél: Dr. Hölbling Miksa (1811–1901).
    = 1978. 251–253., 3–4. ábra. /RK/.

         Hörnyék
    Szőnyi Ottó: A hörnyéki római sír.
    = 1914/1. 35–36. /KK/.

         hunok
    Kiss Attila: Pannonia rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez.
    = 1965. 81–123., 12 kép.

         húsvéti dalok
    Begovácz Rózsa: Dráva menti horvát húsvéti dalok. (Zenei lejegyzés: Matusek László.)
    = 1979. 273–300.

         húsvéti népszokások
    Rónaky Kálmán: Husvéti hímes tojások.
    = 1908/3. 120–122., 1 ábra. /É/.

    Arnhold Nándor: Tojás hímzés. Adalék Baranyamegye népművészetéhez.
    = 1912/3. 97–106., VIII t. /É/.

         Husztót
    Füzes Endre: A kender termelése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztóton.
    = 157. 70–89.

         Hűséggel a Hazáért
    Komanovics József: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére.
    = 1969–1970. 183–193.

         idolplasztika
    Dombay János: A Baranyavármegyei múzeum őskori agyagszobrai.
    = 1939–1940. 6–10., 1/a–c. kép, I. t.

         igazságszolgáltatás
    [Angyal Pál] S. A. P.: A büntető igazságszolgáltatás múzeuma.
    = 1908/2. 70. /RK/.

         Igló
    Zombori Lajos: Csontváry nyomában a Felvidéken.
    = 1996–1997. 215–219., 7 ábra.

         Ignác kutak
    Madas József: Az Ignác kutakról.
    = 1980. 236–239., 1 rajz. /RK/.

         ikonművészet
    Kemény Katalin: Arc – maszk – ikon.
    = 1985–1986. 359–380., 19 kép.

         illusztráció
    Sárkány József: Szobotka Imre (1890–1961): Paul Claudel „L’Annonce faite a Marie” című művének illusztrációja. (1916 K[örül].)
    = 1987. 147–161., 20 kép.

         Ilocska
    [Marosi Arnold] M. A.: Régészeti adatok a vármegyéből [Berkesd, Herend, Ilocska, Somogy].
    = 1908/4. 157–158. /RK/.

         imádságok
    Banó István: Verses imádságok dr. Berze Nagy János hagyatékából.
    = 1975–1976. 141–144., 1 kép.

         Inczédy Dénes
    Majorossy Imre: Emlékbeszéd Inczédy Dénesről (1843–1900).
    = 1912/1–2. 1–14., I t. /É/.

         iparművészet
    Kóbor János: Új magyar otthon.
    = 1941. 88–90., 1 kép.

    Martyn Ferenc: Sinkó András.
    = 1941. 99–102.

    Molnár László: Az iparművészet korszerű elméleti értelmezésének néhány problémája.
    = 1967. 209–217.

    Hárs Éva: Képző- és iparművészeti régióközpontok kialakulása. (A vidéken dolgozó művészettörténészek tudományos feladatai.)
    = 1967. 233–238.

         iparosok
    Késmárky István: Pécs régi iparos életére vonatkozó eredeti okiratok.
    = 1908/1. 19–31. /É/.

    Fejes György: A pécsi iparosok mint városbírák [1707–1762].
    = 1928–1929/2–3. 77–78. /KK/.

    Kopasz Gábor: Régi pécsi kézműves mesterségek.
    = 1971. 167–183.

    B. Horváth Csilla: Mozaikok a pécsi kisipar történetéből az 1930-as években. [A pécsi kisiparosok adattárával.]
    = 1974. 149–168., 8 kép.

    Mendöl Zsuzsa: XIX. századi pécsi asztalosok. [Az asztalosok adattárával.]
    = 1975–1976. 219–229., 4 ábra.

         iparrajz
    Szieberth Róbert: Az iparrajzoktatás Pécsett a XIX. század első felében.
    = 1912/4. 133–143., V t. /É/.

         Irányi Dániel
    B. Horváth Csilla: Irányi Dániel családi fényképalbuma.
    = 1982. 173–193., 50 f.

         irgalmasok
    Schick Jácint: A pécsi irgalmasok rendháza és kórháza multjából.
    = 1912/1–2. 14–20., VIII t. /É/.

         Irgalmasok utcája
    B. Horváth Csilla: A Múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, V. Irgalmasok utcája, Kossuth (Majláth) tér
    = 1993. 139–150., 34 kép.

         iskolák
    [Szőnyi Ottó] Sz. O. ism.: Szentkirályi István: A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái.
    = 1908/4. 159–160.

    Szentkirályi István: Az első leánynevelő intézet Pécsett. (1743–1782.)
    = 1917/1–4. 8–13. /É/.

         Istvánffy család
    Visy László: Pellérd földesurai.
    = 1930/1–4. 60–64. /É/.

         István, I., szent, magyar király
    Földvári Mihály: Árpádházi királyaink diplomái. 1–. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg]. [A pécsi püspökség alapítólevele, 1009.]
    = 1928–1929/4. 125–129. /É/.

    Györffy György: Megemlékezés István királyról születésének ezredik évfordulóján. [Borsos Miklós szobra Szent Istvánról.]
    = 1969–1970. 127–132.

         Jakabhegy
    Szentkirályi István: Remeteélet a Jakabhegyen a XVIII. században.
    = 1910/3. 65–73. /É/.

    Szentkirályi István: Magyar pálosok és a Jakabhegy.
    = 1911/1. 5–12. /É/.

    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház alapszabályai.
    = 1912/3. 115–127. /É/.

    Szentkirályi István: Jegyzetek a Jakabhegy és Szentkut történetéhez.
    = 1912/4. 143–147. /É/.

    Szentkirályi István: A Jakabhegyi remeték felvételi szertartása.
    = 1913/2. 78–81. /É/.

    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház lakói 1767. évben.
    = 1916/3–4. 101–102. /É/.

    Szentkirályi István: Adatok az ürögi monostorhoz [1342, 1393].
    = 1928–1929/4. 131–132. /KK/.

    Uherkovich Gábor: A Jakab-hegy (Nyugati-Mecsek) ősi víztározójának algáiról.
    = 1975–1976. 7–16., 2 ábra, IV t.

    Borbála Maráz: Zur Frühhallstattzeit in Süd-Pannonien.
    = 1978. 145–164., 6 kép, VIII t.

    Maráz Borbála: Későbronzkori magaslati település Pécs-Jakabhegyen. (Előzetes közlemény az 1976–83. évi ásatásokról.)
    = 1985–1986. 39–64., 5 kép, XVII t.

         Jánosházapuszta
    K. Zoffmann, Zsuzsanna: Anthropologische Untersuchungen der mittelbronzezeitlichen Bevölkerung der Gäberfelder von Mosonszentmiklós–Jánosházapuszta und Siófok–Széplak (Ungarn).
    = 1971. 43–58., 6 kép, 10 t.

    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

         Jánosi Engelné Bayersdorf Erna
    Gebauer Ernő festőművész és Jánosi Engelné Bayersdorf Erna szobrászművész kitüntetése.
    = 1928–1929/1. 44.

         Janus Pannonius Múzeum
    Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról.
    = 1956. 184–192.

    Fancsovits György: A JPM helytörténeti osztályának feladatairól.
    = 1967. 201–206.

    Attila Kiss: Unpublished Finds from the V. Century originated from Transdanubia in the British Museum and the Janus Pannonius Museum.
    = 1969–1970. 119–123., 7 kép, I–II. t.

    Sarkadi Eszter: A Janus Pannonius Múzeum vázlatos története a felszabadulástól napjainkig.
    = 1974. 373–388., 6 kép.

    Uherkovich Ákos: 25 éves a Janus Pannonius Múzeum természettudományos „tájkutató programja".
    = 1998. 341–354.

         Janus Pannonius Múzeum Évkönyve
    Hágen József összeáll.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1–40. (1956–1995) évfolyamainak tartalomjegyzéke.
    = 1995. 225–240.

         Járányi család
    Járányi László: Egy pécsi patrícius család I.
    = 1998. 167–180.

         jegyzőkönyv
    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítési munkálatai.
    = 1913/3. 120–124. /KK/.

         jezsuiták
    Szentkirályi István: A pécsi jezsuita rendház feloszlatása az 1773. évben.
    = 1916/1–2. 14–16. /É/.

         jobbágyok
    Kőhegyi Mihály: Ormánsági jobbágysérelmek. Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez.
    = 1966. 191–196.

    Kőhegyi Mihály: Baranyai jobbágysérelmek. Drávamenti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez.
    = 1968. 225–243., 1 kép.

         Jókai tér
    B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, II. Jókai-tér, Sallai (Ferenciek) utca.
    = 1987. 91–100., XII kép.

    Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása.
    = 1993. 115–137., 26 ábra.

         jövedelmek
    Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről.
    = 1995. 69–87., 16 t.

         jugoszláv-magyar tárgyalások
    Frankovics György: Sikertelen jugoszláv-magyar közeledési kisérlet a párizsi békekonferenciát megelőzendő egyezmény megkötése céljából 1918 legvégén és 1919 első napjaiban. (Kalafatović ezredes jelentése budapesti küldetéséről.)
    = 1979. 219–222. /RK/.

         Jugoszlávia
    Maráz Borbála: La Tène-kori leletek Jugoszláviából és Romániából magyarországi múzeumokban.
    = 1982. 107–116., 1 térk., V t.

         juhtartás
    Tóth Tibor: A juhtartás szabályozása a mernyei uradalomban.
    = 1968. 245–257., 2 kép.

         Julcsa-tál
    Hárs Éva: Volt-e 1875-ben Zsolnay eozin? A „Julcsa-tál".
    = 1996–1997. 193–199., 14 kép.

         kabarok
    Révai Sándor: Az Ormánság népének és nevének eredete.
    = 1908/2. 49–55. /É/.

         kagáni székhely
    Attila Kiss: Die Frage der geographischen Lage des früh- und mittelawarenzeitlichen Herrschaftszentrums.
    = 1988. 77–89., 2 térk., 1 t.

         Kálvária-hegy
    Nagy Lajos: 1780-ban készített térkép a pécsi Rókus-dombról, Kálvária-hegyről és két régi mohamedán templomról.
    = 1980. 239–242., 2 térk. /RK/.

         kálváriák
    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és passió emlékei.
    = 1995. 139–158., 29 ábra.

         kályhacsempe
    Szőnyi Ottó: Régiségleletek.
    = 1908/2. 67–69. /RK/.

    Soproni Olivér: A mihrab motívum vándorlása és egy mihrabos erdélyi kályhacsempe.
    = 1991. 109–131., 23 kép.

         kamarális kormányzat
    Cserkuti Adolf: Pécs város a török hódoltság után.
    = 1913/2. 63–71. /É/.

         Kán nemzetség
    Sebestyén Béla: Az idősebb Siklósi Gyula életpályája 1201–1237.
    = 1928–1929/4. 134–136. /KK/.

         Kanizsai Dorottya Múzeum
    Sarosácz György: A Kanizsai Dorottya Múzeum plakátgyűjteménye 1942–1948.
    = 1974. 169–194., XIX t.

         kánonjog
    Cserkuti Adolf: Pécs fölszabadulása a földesúri hatalom alól. – Ennek kánonjogi nehézségei. –
    = 1910/2. 45–53. /É/.

         Kantavár
    Róna Jenő: Doronicum Nendtvichi.
    = 1909/2. 89. /KK/.

         kaparódarazsak
    Józan Zsolt: Dél-Dunántúl kaparódarázs (Hymenoptera, Sphecoidea) faunájának alapvetése.
    = 1984. 53–86., 11 ábra, 18 t.

         Kapoli Antal, id.
    Knézy Judit: A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Kapoli tárgyai.
    = 1966. 129–150., 29 kép.

         kápolnák
    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

    G. Sándor Mária: A pécsi Püspökvár feltárt középkori egyházi és világi épületei.
    = 1992. 105–114. 12 ábra.

    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében III. Kápolnák.
    = 1996–1997. 115–147., 32 kép, 9 vázlat.

         Kaposhomok
    Pusztai Rezső: Mezolitikus leletek Somogyból.
    = 1957. 96–105.

         Kaposvár
    Knézy Judit: A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Kapoli tárgyai.
    = 1966. 129–150., 29 kép.

    Othmar Pickl: Nachschub für Pécs/Fünfkirchen im Kriegswinter 1686/87. Zur Verproviantierung von Pécs, Siklós und Kaposvár im ersten Winter nach der Rückeroberung.
    = 1990. 99–111., 1 térk.

         káptalan
    Szentkirályi [István]: Főpapi jelvények használati joga és a pécsi káptalan.
    = 1913/3. 117–119. /É/.

    Szentkirályi István: A káptalani úriszék multjából.
    = 1916/1–2. 23–24. /KK/.

    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

         kapucinus rendház
    Madas József: A pécsi volt kapucinus rendház telke.
    = 1978. 246–249., 1–2. ábra. /RK/.

         kaputorony
    Szőnyi Ottó: A pécsi belső vár egyik maradványa.
    = 1914/4. 136–137. /KK/.

         karácsony
    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1967. 103–122., 12 kép.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. III. Karácsonyi, lakodalmi és temetkezési szokások a horvátoknál és szerbeknél.
    = 1969–1970. 283–296., 18 kép.

         kard
    [Marosi Arnold] M. A.: La Tène-korú lelet.
    = 1908/2. 67. /RK/.

         karhelyzet
    Szabó János Győző: A keleti kereszténység egyik ismertetőjegye temetkezéseinkben.
    = 1983. 83–97.

         Kárpát-medence
    A. Kiss: Zur Frage der frühmittelalterlichen Weinbaues im Karpatenbecken.
    = 1964. 129–139., 4 kép.

    Bálint Zsolt: A Kárpát-medence boglárkalepkéinek revíziója (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1989. 47–62., 11 kép.

         karsztbokorerdők
    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VIII. Mecseki karsztbokorerdők negylepkéi (Lepidoptera).
    = 1977. 61–72., 15 ábra.

    Dénes Andrea: A Mecsek és a Villányi-hegység karsztbokorerdői.
    = 1994. 5–31., 13 ábra, 5 táblázat, 6 t.

         kártyák
    Zsoldos Benő: A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye.
    = 1987. 109–124., 1 ábra, V t.

         Kaspi-Alföld
    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: Preliminary report on the Trichoptera fauna of the Chechen-Ingoosh ASSR, Soviet Union.
    = 1991. 31–36., 2 kép.

         kastélyok
    Horváth Kázmér: A mohácsi püspökkastély multjához szolgáló adatok [1714–1785].
    = 1928–1929/4. 137–138. /KK/.

         kaszáspókok
    Kolosváry G.: Beziehungen zwischen die Opilioniden-Fauna des Mecsekgebirges und des Mediterraneums.
    = 1964. 39–41.

         katonai elbocsátó okmány
    Szőnyi Ottó: A kiskőszegi római katonai elbocsátó-lap.
    = 1909/2. 84–87. /KK/.

         katonai templom
    [Szentkirályi István]: Szigetvár multjából.
    = 1914/3. 117. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Mose a szigetvári erődben.
    = 1930/1–4. 90. /KK/.

         katonaság
    Angyal Pál: Spanyolok nálunk.
    = 1910/2. 58–60. /É/.

    Andretzky József: Adalékok Baranyavármegye történetéhez a törökök kiüzetése utáni időkből.
    = 1914/2. 57–70. /É/.

    Jenei Ferenc: A „Szigeti Veszedelem” magyar hősei.
    = 1965. 257–262., 1 kép.

         Kaufer Sándor
    Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában.
    = 1998. 301–317., 15 ábra.

         Kaukázus
    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: Preliminary report on the Trichoptera fauna of the Chechen-Ingoosh ASSR, Soviet Union.
    = 1991. 31–36., 2 kép.

         Kelb János Jakab
    Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház főoltárának 1746–47-ben Augsburgban készült gyertyatartóiról.
    = 1928–1929/2–3. 79–83. /É/.

         Kelemen József
    Szegedy Rezső: Az irodalomnak egy pécsi névtelen Maecenása. [Annaeus Lucanus Pharsaliájának fordítása. Toldy Ferenc levele Kelemen József pécsi nagypréposthoz.]
    = 1910/2. 53–58. /É/.

         Kelet-Magyarország
    Bándi Gábor: A dunántúli mészbetétes edények népének kelet-magyarországi kapcsolatai.
    = 1968. 63–73., 3 kép, I–VI. t.

    Ecsedy István: A kelet-magyarországi rézkor fejlődésének fontosabb tényezői.
    = 1981. 73–95., 1 kép.

    Maráz Borbála: A szkítakori őslakosság La Tène-kori továbbélése Kelet-Magyarországon. (Régészeti adatok a Kárpát-medencei kelta – szkíta kapcsolatok kérdéséhez.)
    = 1981. 97–119., 6 kép, VII t.

         keleti kereszténység
    Szabó János Győző: A keleti kereszténység egyik ismertetőjegye temetkezéseinkben.
    = 1983. 83–97.

         keleti szőnyegek
    Batári Ferenc: A Baranya Megyei Múzeumok keleti szőnyegei.
    = 1998. 263–299., 32 kép.

         Keleti-Mecsek
    Sára U. Nógrádi: Caddisflies of the Eastern Mecsek Mountains, Hungary (Trichoptera), I–II. [A második rész társszerzője: Uherkovich Ákos.]
    = 1985–1986. 11–22., 7 ábra, 5 t.; 1990. 19–25., 3 ábra, 2 t.

    Horvatovich Sándor: A Keleti-Mecsek futóbogarai (Coleoptera, Carabidae).
    = 1990. 5–12., 1 térk.

         kelták
    Borbála Maráz: Chronologische Probleme der Spätlatčnezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn).
    = 1974. 107–128., 5 kép, 2 térk., IV t.

    Maráz Borbála: A szkítakori őslakosság La Tène-kori továbbélése Kelet-Magyarországon. (Régészeti adatok a Kárpát-medencei kelta – szkíta kapcsolatok kérdéséhez.)
    = 1981. 97–119., 6 kép, VII t.

         kemencék
    Katona Győr Zsuzsa: Római kori edényégető kemencék Pécs belvárosában.
    = 1983. 61–82., 11 kép, IX t.

         kender
    Füzes Endre: A kender termelése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztóton.
    = 157. 70–89.

         képfaragó
    Bezerédy Győző: Szadler Ferenc „képfaragó” mesterember könyörgő levele a Pécs városi magisztrátushoz 1783-ban.
    = 1977. 288–289. /RK/.

         képzőművészet
    Török Lajos: A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága.
    = 1941. 103–105.

    Klug K. György: A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának 1941. évi kiállítása.
    = 1941. 106–108.

    Sarkadiné Hárs Éva: A pécsi képzőművészeti élet 20 éve (1944–1963).
    = 1963. 297–316., I–VIII. t.

    Hárs Éva: Képző- és iparművészeti régióközpontok kialakulása. (A vidéken dolgozó művészettörténészek tudományos feladatai.)
    = 1967. 233–238.

    Aknai Tamás: A képző- és építőművészeti szintézis néhány tudománytörténeti problémája. I–III.
    = 1974. 277–288.; 1975–1976. 231–248.; 1977. 323–345.

    Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben.
    = 1991. 269–278., 12 ábra.

    Aknai Tamás: Günther Uecker „Mező. 1957.” című képének elemzése.
    = 1992. 259–263.

         kerámia
    "Fazekas.” [Mattyasovszky Zsolnay Tibor]: A Zsolnay gyárról.
    = 1941. 91–98.

    Soproni Olivér: Bachminszky kerámiája.
    = 1959. 249–274., XLII–XLVII. t.

    Sarkadiné Hárs Éva: Lüszterfényű kerámiák és a Zsolnay eosinmázas edények.
    = 1962. 369–386., 9 kép, I–XI. t.

    Kemény Miklós: Újabb módszerek a régészeti vonatkozású kerámia restaurálásában.
    = 1964. 353–358., 9 kép.

    Gábor Bándi: Ursprung und innere Chronologie der Kultur der inkrustierten Keramik in Westungarn.
    = 1965. 61–74.

    Hárs Éva: Festőművészek a Zsolnay kerámiagyárban.
    = 1965. 293–305., 12 kép, I–V. t.

    Hárs Éva: Gádor István művei a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1974. 289–313., 4 kép, X t.

    Mendöl Zsuzsanna: A Zsolnay gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak.
    = 1983. 329–352., XIV t.

    Kovács Orsolya: Népi elemek, folklorizálás a Zsolnay kerámiában.
    = 1995. 211–223., 17 ábra.

         kerékpársport
    Millei Ilona: A Pécsi Kerékpár Egyesület zászlajának konzerválása. Adatok a XIX. századvégi pécsi kerékpársport történetéhez.
    = 1994. 239–249., 14 ábra.

         kereskedelem
    Kőhegyi Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio–Szeged közötti útvonalon.
    = 1969–1970. 113–118., 1 térk., 1 t.

    Solymos Ede – Solymosné Göldner Márta: Győri halkereskedők Baranyában a 18. században.
    = 1978. 271–284.

         Keresztespuszta
    Móczár László: A lucernavirágot látogató méhalkatú rovarok Baranyában.
    = 1956. 171–180., 7 rajz, XXX–XXXI. t.

         keresztnevek
    Zs. Csalog – L. Mándoki: Phenomena of the Fhasion in the Hungarian Rural Christian Naming. (Ethnolinguistical Study.)
    = 1969–1970. 321–328., 8 ábra.

         Kérpuszta
    A. Kralovánszky: The Paleosociographical Reconstruction of the Eleventh Century Population of Kérpuszta. Methodological Study.
    = 1968. 75–116., 19 kép.

         Kertváros
    Montskó Péter: A Pécs, Kertváros avar kori temető csontvázleleteinek paleopathológiai vizsgálata ortopédiai szempontból.
    = 1998. 147–155., 12 ábra.

         Késmárky István
    Vasváry Ferenc: Emlékezés Dr. Késmárky Istvánról (1865–1926).
    = 1928–1929/1. 18–23., 1 kép. /É/.

         Keszthely-kultúra
    Attila Kiss: Die Stellung der Keszthely-Kultur in der Frage der römischen Kontinuität Pannonien’s.
    = 1967. 49–59., 5 térk., 1 t.

         kétszárnyúak
    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és környékének dipterafaunája.
    = 1962. 5–38.

         kézműves mesterségek
    Kopasz Gábor: Régi pécsi kézműves mesterségek.
    = 1971. 167–183.

         Kezznay Bernát
    Szentkirályi [István]: A máriagyűdi zárda történetéből.
    = 1913/4. 166–167. /KK/.

         kiállítások
    [Marosi Arnold] M. A.: A pécsi városi múzeum a londoni kiállításon.
    = 1908/2. 67. /RK/.

    Klug K. György: A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának 1941. évi kiállítása.
    = 1941. 106–108.

    Romváry Ferenc: A siklósi Pécs-Baranyai Képtár.
    = 1964. 339–348., 3 kép, I–X. t.

    Dankó Imre: Vándorkiállításainkról.
    = 1964. 359–364.

    Mándoki László: Néprajzi kiállításaink.
    = 1966. 295–304., 25 kép.

    Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények I–V.
    = 1967. 219–231., 2 és 79 kép.; 1968. 301–314., 75 kép.; 1972–1973. 287–300., I–XXII. t.; 1974. 333–366., I–XIX. t.; 1980. 297–336., 164 kép.

    Raýman János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907.; II. rész: 1907-tő napjainkig.
    = 1994. 161–184., 32 ábra.; 1995. 107–128., 44 ábra.

    Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok VI. A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, 1907.
    = 1996–1997. 87–104., 43 kép.

         kikötő
    Kőhegyi Mihály – Novotny Iván: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről.
    = 1967. 39–48., 12 kép.

         kioszk
    Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában.
    = 1998. 301–317., 15 ábra.

         Király utca
    B. Horváth Csilla: A pécsi Kossuth Lajos utca a múzeumban levő levelezőlapokon.
    = 1985–1986. 271–290., 40 kép.

         királyjárás
    A régibb magyar királyok közül kik látogatták meg Pécs városát?
    = 1908/3. 129. /K/.; /3. 129–130. /F: Szentkirályi István/.

         Kisapostagi kultúra
    Ecsedy István: Bronzkori leletek Lánycsókról.
    = 1979. 95–112., 1 kép, XII t.

         Kisasszonyfa
    Szőnyi Ottó: Kisasszonyfai római sírlelet.
    = 1914/1. 33–35. /KK/.

         Kisasszonyfalvi László
    Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez [XIV–XVI. század].
    = 1960. 183–196.

         Kisdobsza
    Uherkovich Ákos: Kisdobsza nagylepkefaunája (Lepidoptera).
    = 1989. 73–80., 1 ábra, 2 t.

         kisemlősök
    Horváth Győző – Majer József: Adatok Baranya megye kisemlős faunájához (Mammalia: Micromammalia).
    = 1994. 79–84., 1 ábra, IV t.

         kísértetek
    Zentai Tünde: A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az Ormánságban.
    = 1969–1970. 297–308.

         Kiskőszeg
    Szőnyi Ottó: A kiskőszegi római katonai elbocsátó-lap.
    = 1909/2. 84–87. /KK/.

    Szentkirályi István: A csatári pálosmonostor.
    = 1916/1–2. 11–14. /É/.

         Kisszentmárton
    Kőhegyi Mihály: Ormánsági jobbágysérelmek. Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez.
    = 1966. 191–196.

         Kisvaszar
    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VII. Kisvaszar környékének nagylepkéi (Macrolepidoptera).
    = 1975–1976. 25–47., 26 ábra, 1 t.

         kiváltság
    Szentkirályi [István]: A pécsi székesegyház aggregációjához.
    = 1914/3. 115–116. /KK/.

         kiváltságlevél
    Pécs város kiváltságlevelének címlapja.
    = 1930/1–4. 15.

         Klarissza apácák
    [Szentkirályi István]: Régi szerzetesek.
    = 1914/3. 117–118. /KK/.

         Klein Ármin
    Kovács Orsolya: Klein Ármin, a Zsolnay gyár tervezőművésze a JPM Zsolnay gyűjteménye alapján (1876–83).
    = 1990. 201–216., 18 ábra.

         Klimo György püspök
    Cserkuti Adolf: Pécs fölszabadulása a földesúri hatalom alól. – Ennek kánonjogi nehézségei. –
    = 1910/2. 45–53. /É/.

    Szentkirályi [István]: Missale Quinque-Ecclesiense.
    = 1911/2. 90–91. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Egy történelmi munka műhelyéből.
    = 1911/3. 121–124. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A máriagyűdi zárda történetéből.
    = 1913/4. 166–167. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Pécs iskolái az 1774. évben.
    = 1914/2. 81–83. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi szemináriumi konkurzusok.
    = 1914/3. 112–115. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A püspöknádasdi plebánia templom felszentelése.
    = 1914/3. 116–117. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi hadi hirek. [Klimo György levelei az 1769–74-es török-orosz háborúról és az orosz veszedelemről.]
    = 1914/3. 117. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Szigetvár multjából.
    = 1914/3. 117. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi szerzetesek.
    = 1914/3. 117–118. /KK/.

    Szentkirályi István: Utazás Pozsonytól Pécsig 1771. évben.
    = 1916/1–2. 20–21. /KK/.

    Szentkirályi István: Klimó püspök Szent István jobbkezéről [1771].
    = 1916/1–2. 21–23. /KK/.

    Szentkirályi István: Római kispapok hazaérkezése Pécsre 1763-ban.
    = 1916/3–4. 102–103. /É/.

    [Szentkirályi István]: Klimó püspök irodalompártolása [1760].
    = 1917/1–4. 19. /KK/.

    Szentkirályi István: A pécsi püspökség érseki jelvények használatának első ünnepélye [1755].
    = 1917/1–4. 19–21. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Testőrségre pályázó Pécsről 1763-ban. [Horváth Krisztina levele Klimo Györgyhöz Pavics Ferdinánd ügyében.]
    = 1917/1–4. 21. /KK/.

    Horváth Margit: Hogyan lett Pécs szab. kir. város.
    = 1928–1929/4. 103–125., 2 f. /É/.

    Babits András: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. (Pécs és földesura viszonya a XVIII. sz. első felében.)
    = 1930/1–4. 1–17., 2 ábra. /É/.

         Kmetty János
    Hárs Éva: Kmetty János művei a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1972–1973. 265–278., 59 kép.

         Kocsola
    Ákos Uherkovich – Sára U. Nógrádi: Trichoptera fauna of a typical cultivated region of the Carpathian Basin by light trap examination.
    = 1990. 27–32., 5 ábra, 1 t.

         kolduló szerzetek
    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház lakói 1767. évben.
    = 1916/3–4. 101–102. /É/.

         koldusjegyek
    Hágen József: Pécsi „koldusjegyek” az 1930-as évekből.
    = 1987. 101–107., 16 kép.

         kólészók
    Zentai János: Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. – A kólészó –.
    = 1965. 181–203., 31 kép.

         Koller József, nagymányai, kanonok
    Szőnyi Ottó ism.: Koller József irodalmi munkássága.
    = 1908/2. 71–72.

    Szentkirályi [István]: Egy történelmi munka műhelyéből.
    = 1911/3. 121–124. /KK/.

         Kollwitz, Käthe
    Aradi Nóra: Egy Dési Huber – Kollwitz analógia.
    = 1978. 357–361., 2 ábra.

         kolostor
    Szentkirályi István: Remeteélet a Jakabhegyen a XVIII. században.
    = 1910/3. 65–73. /É/.

         Komló
    Burger Alice: Római kori villa maradványai Komló határában. (Előzetes jelentés.)
    = 1967. 61–68., 6 kép, I–XIV. t.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete [1925].
    = 1977. 273–283.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben.
    = 1978. 231–244.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között.
    = 1979. 189–206.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között.
    = 1980. 193–215.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1940–1944 között.
    = 1981. 145–156.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között.
    = 1982. 195–207.

    Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében. I–V.
    = 1983. 195–215., 1 ábra; 1984. 165–177.; 1987. 83–89.; 1988. 135–150.; 1989. 159–166.

    Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején.
    = 1990. 131–138.

    Cserdi András: További változások Komlón az 1910-es évek első felében.
    = 1991. 165–171.

    Katona Győr Zsuzsa: Római villaépület Komló, Mecsekfalvi úton.
    = 1993. 67–94., 15 ábra, 11 kép, XIV t.

         Komlósd
    Uherkovich Ákos: Komlósd környékének nagylepkefaunája (Macrolepidoptera).
    = 1977. 73–87., 7 ábra.

         komposok
    Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi I–II.
    = 1967. 89–101.; 1998. 243–257.

         kontinuitás
    Kiss Attila: Pannonia rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez.
    = 1965. 81–123., 12 kép.

    Attila Kiss: Die Stellung der Keszthely-Kultur in der Frage der römischen Kontinuität Pannonien’s.
    = 1967. 49–59., 5 térk., 1 t.

    Ecsedy István: A kelet-magyarországi rézkor fejlődésének fontosabb tényezői.
    = 1981. 73–95., 1 kép.

         Kopács
    Pataki András: Kopácsi népmesék.
    = 1964. 205–221.

    Baka Sára: Az emberélet fordulóihoz fűződő szokások Kopácson.
    = 1993. 193–201.

         koponyavizsgálat
    Regöly-Mérei Gyula: Kórbonctani szempontok sírleletek torzult és torzított koponyáinak vizsgálatakor, különös tekintettel a domolospusztai leletre.
    = 1959. 275–286., XLVIII–LII. t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Málom és a Zsibót-Domolospuszta lelőhelyeken feltárt koranépvándorláskori temetkezések antropológiai vizsgálata.
    = 1993. 103–114., 1 ábra, 5 táblázat, 3 t.

         koprofil gombák
    Vass Anna: Adatok a coprophil gombák ismeretéhez.
    = 1968. 19–22., 7 kép.

         korallok
    Gábor Kolozsváry: Clepsydration und Thamnasterisation in Pelson d (Illirisch ??) Korallen.
    = 1966. 17–24., 7 f., 4 rajz.

         kórbonctan
    Regöly-Mérei Gyula: Kórbonctani szempontok sírleletek torzult és torzított koponyáinak vizsgálatakor, különös tekintettel a domolospusztai leletre.
    = 1959. 275–286., XLVIII–LII. t.

    Regöly-Mérei Gyula: Palaeopathologiai vizsgálatok a Janus Pannonius Múzeum aeneolith-korból származó emberi csontlelet anyagán.
    = 1960. 75–83., I–VI. t.

         kórházak
    Schick Jácint: A pécsi irgalmasok rendháza és kórháza multjából.
    = 1912/1–2. 14–20., VIII t. /É/.

    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából (1699–1848).
    = 1928–1929/1. 33–35. /KK/.

    Szentkirályi István: A pécsi kórház alapítása [1731].
    = 1928–1929/4. 131. /KK/.

    Petrovich Ede: Pécs középkori kórháza.
    = 1960. 271–274.

         Korniss Dezső
    Keserű Katalin: Képelemzés. Korniss Dezső: Kántálók, 1946.
    = 1975–1976. 311–319., 6 kép.

    Hegyi Lóránd: Képelemzés. Korniss Dezső: Tücsöklakodalom, [1948].
    = 1975–1976. 321–332., 1 kép.

         Kórógy
    Cseh István: Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében.
    = 1978. 285–300., 9 ábra.

         korsók
    Csalog József: A nagyszentmiklósi kincs arany korsóinak cserépből készült változatai.
    = 1939–1940. 52–54., V. t.

         kórusok
    Tegzes Ferenc: A pécsi munkásképző egylet dalkarának zászlaja.
    = 1979. 223–227., 2–3. ábra. /RK/.

    Kéri Nagy Béla: Egy pécsi ifjúmunkás és a szakszervezet kapcsolata.
    = 1987. 127. /RK/.

    Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme.
    = 1996–1997. 105–114., 7 ábra.

         Kossuth Lajos
    Sebestyén Béla ism.: Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés.
    = 1928–1929/2–3. 87–88.

    Kováts Valéria: Közlemények a Zrinyi Miklós Múzeum levéltári anyagából. [3 levél a XVII. századból és egy Kossuth-levél 1870-ből.]
    = 1959. 165–186.

         Kossuth Lajos utca
    B. Horváth Csilla: A pécsi Kossuth Lajos utca a múzeumban levő levelezőlapokon.
    = 1985–1986. 271–290., 40 kép.

         Kossuth tér
    B. Horváth Csilla: A Múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, V. Irgalmasok utcája, Kossuth (Majláth) tér
    = 1993. 139–150., 34 kép.

         Kovácsszénája
    Füzes Endre: A kender termelése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztóton.
    = 157. 70–89.

    Mándoki László: A sarlótartó.
    = 1972–1973. 187–193., 5 kép.

         Kovácsszénájai-tó
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

         kovaeszközök
    Pusztai Rezső: Mezolitikus leletek Somogyból.
    = 1957. 96–105.

         Kozma Gizella
    B. Horváth Csilla: Egy pécsi fényképész munkásságáról. Kozma Gizella (1903–1974).
    = 1988. 151–167., 31 kép.

         
    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

         kőbányászat
    Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete [1925].
    = 1977. 273–283.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben.
    = 1978. 231–244.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930–1933 között.
    = 1979. 189–206.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között.
    = 1980. 193–215.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1940–1944 között.
    = 1981. 145–156.

    Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között.
    = 1982. 195–207.

         ködmenek
    Ködmenek.
    = 1928–1929/4. 139–140., 3 f. /KK/.

         kőeszközök
    Zsolt Schléder – Katalin T. Bíró: Petroarchaeological studies on polished stone artifacts from Baranya county, Hungary.
    = 1998. 75–101., 8 ábra, 7 t. f., 6 t.

         kőfaragók
    Szőnyi Ottó: A pécs-budai külvárosi temető.
    = 1911/2. 50–90., VIII t. /É/.

         kőleletek
    A szigeti kapu ütközője.
    = 1908/1. 32. /RK/.

    Szőnyi Ottó: Pécsi leletek [csontleletek, római útjelző kő].
    = 1908/3. 122–123. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: A mohácsi kőkoporsó.
    = 1908/4. 157. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Őskori kőeszközök.
    = 1909/2. 87. /KK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: A városi múzeum köréből.
    = 1911/3. 125–126. /KK/.

    [Szőnyi Ottó]: Római leletek Pécsett.
    = 1911/4. 151–153. /KK/.

    Nagy Tibor: A legio I. adiutrix feliratos kőemlékei Pécsről.
    = 1939–1940. 11–19., 3 kép, II. t.

    Török Gyula: Római leletek a pécsi Mátyás-király fogadó helyén.
    = 1939–1940. 20–26., 1 kép, III–IV. t.

    Pusztai Rezső: Mezolitikus leletek Somogyból.
    = 1957. 96–105.

    Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában. (Emlékkatalógus.)
    = 1984. 127–161., 8 kép.

         Kölked
    Mándoki László: A kölkedi népszámlálás 1816-ban.
    = 1968. 215–224., 1 kép.

    Mándoki László: A kölkedi reformátusok házassági kapcsolatai és házassági szerződései.
    = 1971. 279–285., 3 ábra.

         könyvtárak
    [Marosi Arnold] M. A.: Hazai múzeumok és könyvtárak fejlődése.
    = 1908/2. 66–67. /RK/.

    Tordai [Ányos]: A múzeum könyvtára.
    = 1908/2. 69–70. /RK/.

    Tordai Ányos: Mátyás Flórián könyvtára.
    = 1909/1. 18–31. /É/.

    [Tordai Ányos] T. A.: A múzeum könyvtáráról.
    = 1909/2. 87–88. /KK/.

         Környe
    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

         Kőszeg-hegység
    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: On the caddisfly fauna of the Kőszeg Mountains, Hungary (Trichoptera).
    = 1988. 35–42., 1 ábra, 3 t.

         kőtár
    A pécsi püspöki múzeum kő- és éremgyűjteményének áttelepítése.
    = 1908/2. 64–66. /RK/.

         Kővágószőlős
    Szőnyi Ottó: A kővágószőllősi feszület.
    = 1913/2. 87. /KK/.

    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

    Füzes Endre: Népi építkezés Mecsek-Hegyalján.
    = 1959. 215–247., XXXIX–XLI. t.

    Nagy Erzsébet: Újabb késő-avarkori temetők Baranya megyében.
    = 1982. 125–141., 8 kép, 10 t.

    Alice Sz. Burger: The Roman Villa and Mausoleum at Kővágószőlős, near Pécs (Sopianae). Excavations 1977–1982.
    = 1985–1986. 65–228., 179 kép.

    Gyula J. Hajnóczi: The conceptual and actual reconstruction of the villa and the burial vault at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 229–236., 7 kép.

    Ernő Horváth: Wooden remains from the Roman villa at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 237–241., 4 kép.

    István Vörös: The animal remains from the Roman imperial period of Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 243–247.

    ábor Olivér: 5. századi sírok Kővágószőlős határában.
    = 1998. 131–140., 2 kép, III t.

         Kővágótöttös
    Füzes Endre: Népi építkezés Mecsek-Hegyalján.
    = 1959. 215–247., XXXIX–XLI. t.

         közegészségügy
    Ludwig Ferenc: Pécs közegészségügyének multja.
    = 1910/3. 73–80. /É/.

         Közép-Dunamedence
    Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez.
    = 1962. 103–109., 7 kép.

         közigazgatás
    Angyal Pál ism.: Andretzky József: Baranyavármegye nemesei.
    = 1909/4. 151–152.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1742. október 29-étől 1750. julius 17-ig.
    = 1911/1. 13–18. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1750. julius 17-től 1758. január 31-ig.
    = 1911/2. 41–49. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1758. január 31-től, 1769. április 26-ig.
    = 1911/3. 97–107. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1769. április 26-tól 1777. november 7-ig.
    = 1911/4. 136–148. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1777. november 7-től 1782. május 27-ig.
    = 1912/1–2. 58–64. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1782. julius 8-tól 1786. végéig.
    = 1912/3. 106–115. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1787-től 1790. február 25-éig.
    = 1913/2. 71–78. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1790-ben.
    = 1913/3. 106–117. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1791-től 1794. április 25-ig. 1–2.
    = 1913/4. 151–163. /É/.; 1914/2. 70–80. /É/.

    Andretzky József: Adalékok Baranyavármegye történetéhez a törökök kiüzetése utáni időkből.
    = 1914/2. 57–70. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1794. április 25-től 1796. végéig.
    = 1914/4. 119–132. /É/.

    Kováts Valéria: Török hódoltságkori épület Szigetváron.
    = 1969–1970. 155–182., 24 kép.

         közkutak
    Mendöl Zsuzsanna: A Zsolnay gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak.
    = 1983. 329–352., XIV t.

         Krammer János
    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

         Krautzak János György
    Schick Jácint: A pécsi irgalmasok rendháza és kórháza multjából.
    = 1912/1–2. 14–20., VIII t. /É/.

         Krebesz József
    Szentkirályi István: Régi theologiai tanárok [XVIII. század vége].
    = 1916/1–2. 24. /KK/.

         kronosztichon
    Mi a kronosztichon?
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 39–40. /F/.

         kukorica
    Horváth Kázmér: Kukoricatermesztés Mohácson [1715-től].
    = 1928–1929/4. 136–137. /KK/.

         kultúrpalota
    A pécsi püspöki múzeum kő- és éremgyűjteményének áttelepítése.
    = 1908/2. 64–66. /RK/.

    A pécsi kulturpalota ügye.
    = 1910/4. 125–126. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A kulturpalota ügye.
    = 1911/4. 153–154. /KK/.

    A kulturpalota ügye.
    = 1912/4. 163. /KK/.

         kultúrtáj
    Horvát A. Olivér: Anthropogén-hatás a Mecsek-környék vegetációjára.
    = 1961. 45–49.

         kultúrtörténet
    Jellachich Károly: Pécs a XIX-ik század közepén.
    = 1912/1–2. 20–58. /É/.

         kun nemzetség
    Honfoglaláskori vezérek [Boyta és Ete] baranyai birtokai.
    = 1909/2. 88. /KK/.

         Kunágota
    Attila Kiss: Zur Zeitstellung des „münzdatierten” awarischen Fürstengrabes von Kunágota.
    = 1991. 67–84., 2 kép, 3 t., 4 függ.

         Kundelein Ilona
    B. Horváth Csilla: Egy pécsi fényképész munkásságának főbb mozzanatai (Kundelein Ilona 1895–).
    = 1978. 255–262., 8–23. ábra. /RK/.

         kurucok
    Hárs Éva: Vázlatok a kuruc korról. Martyn Ferenc festménysorozata.
    = 1966. 259–267., 8 kép, I–XVIII. t.

         kutak
    Gosztonyi Gyula: Pécs törökkori vízvezetéke.
    = 1941. 30–39., IV. t.

    Dankó Imre: Újtípusú kutak Pécsett és környékén.
    = 1968. 201–206., 6 kép.

    Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett – I–II.
    = 1978. 165–192., 19 ábra, VIII t.; 1983. 99–115., 6 kép, VII t.

    Madas József: Az Ignác kutakról.
    = 1980. 236–239., 1 rajz. /RK/.

    Mendöl Zsuzsanna: A Zsolnay gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak.
    = 1983. 329–352., XIV t.

    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak.
    = 1994. 197–211., 18 ábra.

         kútmedencék
    Szőnyi Ottó: Török kutmedencék Baranyában.
    = 1928–1929/1. 30–33. /É/.

         La Tène kultúra
    [Marosi Arnold] M. A.: La Tène-korú lelet.
    = 1908/2. 67. /RK/.

    Borbála Maráz: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn).
    = 1974. 107–128., 5 kép, 2 térk., IV t.

    Maráz Borbála: A szkítakori őslakosság La Tène-kori továbbélése Kelet-Magyarországon. (Régészeti adatok a Kárpát-medencei kelta – szkíta kapcsolatok kérdéséhez.)
    = 1981. 97–119., 6 kép, VII t.

    Maráz Borbála: La Tène-kori leletek Jugoszláviából és Romániából magyarországi múzeumokban.
    = 1982. 107–116., 1 térk., V t.

         lábbelik
    Mándoki László: Déldunántúli lábbeliábrázolások a XIX. század elejéről.
    = 1963. 251–258., 12 kép.

         ládák
    Tarján Gábor: Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertetés.)
    = 1979. 251–265., 39 kép.

         Lajos, II., magyar király
    Holló Barnabás: II. Lajos halála. Bronz szobor.
    = 1930/1–4. 17.

         lakodalom
    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1967. 103–122., 12 kép.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. III. Karácsonyi, lakodalmi és temetkezési szokások a horvátoknál és szerbeknél.
    = 1969–1970. 283–296., 18 kép.

         lakóházak
    Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Aranyhegyen.
    = 1958. 53–102., 2 mell., IV–XLVI. t.

    Zentai Tünde: A lakóház alaprajzi fejlődése a Dél-Dunántúlon.
    = 1990. 163–188., 20 ábra.

    Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása.
    = 1993. 115–137., 26 ábra.

         lakótelep
    Dombay János: Próbaásatás a villánykövesdi kőrézkori lakótelepen.
    = 1959. 55–73., 3 mell., IX–XXII. t.

         Lambrecht Kálmán
    Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz.
    = 1991. 185–203., 10 ábra.

         Lánycsók
    István Ecsedy: Excavation at Lánycsók in 1976 (Preliminary Report).
    = 1977. 119–135., 9 kép, VII t.

    Nándor Kalicz: Früh- und Spätneolithische Funde in der Gemarkung des Ortes Lánycsók (Vorbericht).
    = 1977. 137–156., 11 t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Finds in Lánycsók. Hungary, from the Early Neolithic Starčevo Culture.
    = 1977. 157–162., 1 kép, I t.

    István Ecsedy: Die Funde der Spätkupferzeitlichen Boleráz-Gruppe von Lánycsók.
    = 1977. 163–183., 3 kép, XII t.

    Ecsedy István: Bronzkori leletek Lánycsókról.
    = 1979. 95–112., 1 kép, XII t.

    Nagy Erzsébet: Újabb késő-avarkori temetők Baranya megyében.
    = 1982. 125–141., 8 kép, 10 t.

         Laposnya
    Hoós Elvira: A „Laposnyai Emlékkönyv” Stróbl rajzai.
    = 1964. 349–350., I–IV. t.

         Lechner Ödön
    Mendöl Zsuzsa: Lechner Ödön pécsi épülettervei. Adatok a pécsi városháza építéstörténetéhez.
    = 1978. 389–407., XII t.

         legyek
    Tóth Sándor: Adatok a Mecsek zengőlégy faunájához (Diptera: Syrphidae).
    = 1977. 107–116., 11 ábra.

    Majer József: Az Éger-völgy (Mecsek hegység) Solvidae, Startiomyidae és Scenopinidae faunája (Diptera).
    = 1981. 63–66.

    Majer József: Adatok Abaliget Tabanidae és Stratiomyidae (Diptera) faunájához.
    = 1987. 25–28., 1 ábra.

         Lehőcz Pál
    Kéri Nagy Béla: Egy pécsi ifjúmunkás és a szakszervezet kapcsolata.
    = 1987. 127. /RK/.

         Lendvay Márton, id.
    Rónaky Kálmán: Idősb Lendvay Márton vendégszereplése Pécsett 1839-ben. – Egy darab emlék a pécsi színészet múltjából. –
    = 1928–1929/2–3. 68–73.

         Lengyel család
    Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez [XIV–XVI. század].
    = 1960. 183–196.

         lengyeli kultúra
    Bökönyi Sándor: A lengyeli kultúra gerinces faunája. I–III.
    = 1960. 85–133., VII–XII. t.; 1961. 91–104.; 1962. 73–101.

    Zs. Zoffmann: Dates to the Burial Rites of the Lengyel Culture.
    = 1965. 55–59., 1 rajz, II t.

    Zs. K. Zoffmann: An Anthropological Study of the Neolithic Cemetery at Villánykövesd (Lengyel Culture), Hungary.
    = 1968. 25–38., 3 kép, I–IV. t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Analysis of the Cemetery at Zengővárkony and the Neolithical Lengyel Culture in SW-Hungary.
    = 1969–1970. 53–73., 2 kép, 14 t., I–XIV. t.

    Nándor Kalicz: Früh- und Spätneolithische Funde in der Gemarkung des Ortes Lánycsók (Vorbericht).
    = 1977. 137–156., 11 t.

    István Zalai-Gaál: Die chronologischen Grundfragen des neolithischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1980. 101–110., 2 t., 1 tasakolt térk.

    Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra kronológiai problémái a Dél-Dunántúlon.
    = 1992. 79–91.

         lepkék
    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya megye nagylepkefaunájának ismeretéhez. I–III. Sellye környékének nappali lepkéi.
    = 1968. 15–18.; 1969–1970. 39–50., 10 ábra.; 1971. 29–39.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya lepkefaunájának ismeretéhez. IV. A Villányi hegység nappali lepkéi.
    = 1972–1973. 33–43.

    Szőcs József: Baranya megyei aknázómoly adatok.
    = 1974. 57–62.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez. V. A gilvánfai Szilas-erdő nagylepkéi.
    = 1974. 63–83., 27 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VII. Kisvaszar környékének nagylepkéi (Macrolepidoptera).
    = 1975–1976. 25–47., 26 ábra, 1 t.

    Fazekas Imre: Adatok Dél-Dunántúl Eupithecini-faunájának elterjedéséhez és fenológiájához (Lep.: Geometridae).
    = 1975–1976. 49–56., 4 ábra, 1 t.

    Szalay László: Baranya tölgyeseiben kimutatott sátoraknásmolyok (Lepidoptera: Lithocolletidae).
    = 1977. 57–60., 1 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VIII. Mecseki karsztbokorerdők negylepkéi (Lepidoptera).
    = 1977. 61–72., 15 ábra.

    Uherkovich Ákos: Komlósd környékének nagylepkefaunája (Macrolepidoptera).
    = 1977. 73–87., 7 ábra.

    Fazekas Imre: Vizsgálatok a Keleti Mecsek nagylepkefaunáján II. A Keleti Mecsek Zygaenidae és Diurna faunájának alapvetése.
    = 1977. 89–106., 17 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez IX. Újabb faunisztikai adatok a Dráva-síkról és a Villányi-hegységből (Lepidoptera).
    = 1978. 41–49., 5 ábra.

    Uherkovich Ákos: Vándorlepke-megfigyelések a Dél-Dunántúlon, 1966–1977 (Lepidoptera).
    = 1978. 51–70., 17 ábra.

    Fazekas Imre: Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján III. A püspökszentlászlói arborétum és környékének nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1978. 71–86., 15 ábra.

    Imre Fazekas: Bausteine zur Kenntnis der Zygaenidae-Fauna Ungarns I. Die Grünzygaenen des SW-Transdanubiens (Lepidoptera).
    = 1979. 45–62. 19 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez X. Egy mecseki cseres-tölgyes erdő nagylepkéiről (Lepidoptera).
    = 1979. 63–75., 11 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1979. 77–91., 11 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája I. Vásárosbéc környéke (Lepidoptera).
    = 1980. 85–98., 7 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája II. Délkelet-Zselic (Lepidoptera).
    = 1981. 33–50., 13 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok a Zalai-dombság nagylepkefaunájához (Lepidoptera).
    = 1980. 51–62.

    Szabóky Csaba: A Dél-Dunántúl molylepkéi I. Nattán Miklós molylepke-gyűjteménye (Lepidoptera).
    = 1982. 15–35., 1 térk.

    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája III. Kelet-Zselic: Palé környéke (Lepidoptera).
    = 1982. 37–50., 8 ábra.

    Uherkovich Ákos: A mecseki Nagy-Mély-völgy nagylepkefaunája és a Délnyugat-Dunántúl bükkön élő faunaelemei (Lepidotera).
    = 1983. 23–37., 10 ábra.

    Ákos Uherkovich: Lepidoptera on birch and alder in South and West Transdanubia, Hungary.
    = 1983. 39–49., 27 ábra.

    Uherkovich Ákos: További lepkészeti adatok a Nyugati-Mecsekből (Lepidoptera).
    = 1985–1986. 23–32., 3 ábra, 2 t.

    Zdeněk Laštůvka: Die Glasflügler Ungarns – Faunistic und Bionomie (Lepidoptera, Sesiidae).
    = 1989. 39–46.

    Bálint Zsolt: A Kárpát-medence boglárkalepkéinek revíziója (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1989. 47–62., 11 kép.

    Ábrahám Levente: Nattán Miklós nagylepke-gyűjteménye (Lepidoptera) a pécsi Janus Pannonius Múzeumban.
    = 1989. 63–71., 1 ábra.

    Uherkovich Ákos: Kisdobsza nagylepkefaunája (Lepidoptera).
    = 1989. 73–80., 1 ábra, 2 t.

    Bálint Zsolt: Egy xeromontán boglárkalepke: a Plebejus pylaon (Fischer von Waldheim, 1832) és rokonsági köre (Lepidoptera, Lycaenidae), I–III.
    = 1990. 33–69., 147 ábra.; 1991. 37–48., 148–164. ábra, 2 térk., 1 t.; 1992. 45–64.

    Uherkovich Ákos: Kvantitatív vizsgálatok a Gemenci Tájvédelmi Körzet nagylepke (Lepidoptera) faunáján.
    = 1992. 33–43., 3 ábra, 1 t.

    Fiedler, Konrad – Bálint Zsolt: Európai és északnyugat-afrikai boglárkalepkék társulása hangyákkal (Lepidoptera: Lycaenidae; Hymenoptera: Formicidae).
    = 1992. 65–78., 7 ábra, 2 t.

    Ábrahám Levente – Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkéi (Lepidoptera) I. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1993. 47–59., 1 ábra.

    Konrad Fiedler – Bálint Zsolt: A zefír-boglárkalepke (Plebejus sephirus Frivaldszky, 1835) hernyóinak hangyaszimbiózisával kapcsolatos megfigyelések (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1993. 61–66., 4 ábra.

    Bálint Zsolt: Adalékok a Balkán boglárkalepke-faunájához (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1994. 69–77.

         levelek
    Cserkuti Adolf: Pécs fölszabadulása a földesúri hatalom alól. – Ennek kánonjogi nehézségei. –
    = 1910/2. 45–53. /É/.

    Szegedy Rezső: Az irodalomnak egy pécsi névtelen Maecenása. [Annaeus Lucanus Pharsaliájának fordítása. Toldy Ferenc levele Kelemen József pécsi nagypréposthoz.]
    = 1910/2. 53–58. /É/.

    Szentkirályi István: Remeteélet a Jakabhegyen a XVIII. században.
    = 1910/3. 65–73. /É/.

    Szentkirályi [István]: Missale Quinque-Ecclesiense.
    = 1911/2. 90–91. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Egy történelmi munka műhelyéből.
    = 1911/3. 121–124. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Adalékok a pécsi székesegyház történetéhez [1805].
    = 1912/1–2. 71–81. /É/.

    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház alapszabályai.
    = 1912/3. 115–127. /É/.

    Szőnyi Ottó: Boross János festő levelei Scitovszky pécsi püspökhöz a pécsi székesegyház oltárképei ügyében.
    = 1912/4. 147–161. /É/.

    Szentkirályi [István]: A máriagyűdi zárda történetéből.
    = 1913/4. 166–167. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi szemináriumi konkurzusok.
    = 1914/3. 112–115. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi hadi hirek. [Klimo György levelei az 1769–74-es török-orosz háborúról és az orosz veszedelemről.]
    = 1914/3. 117. /KK/.

    Szentkirályi István: Utazás Pozsonytól Pécsig 1771. évben.
    = 1916/1–2. 20–21. /KK/.

    Szentkirályi István: Klimó püspök Szent István jobbkezéről [1771].
    = 1916/1–2. 21–23. /KK/.

    Szentkirályi István: Mátai Visa János kanonok sérelmei és azok orvoslása. (1700.)
    = 1916/1–2. 24–26. /KK/.

    Szentkirályi István: Római kispapok hazaérkezése Pécsre 1763-ban.
    = 1916/3–4. 102–103. /É/.

    Szőnyi [Ottó]: Weber Xav. Ferenc festőművész két levele [1875].
    = 1916/3–4. 103–104. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Klimó püspök irodalompártolása [1760].
    = 1917/1–4. 19. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Testőrségre pályázó Pécsről 1763-ban. [Horváth Krisztina levele Klimo Györgyhöz Pavics Ferdinánd ügyében.]
    = 1917/1–4. 21. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház főoltárának 1746–47-ben Augsburgban készült gyertyatartóiról.
    = 1928–1929/2–3. 79–83. /É/.

    Hal Pál: A magyaregregyi szentkút.
    = 1942. 65–74.

    Ojtozi Eszter: Wosinszky Mór és A. A. Szpicin levelezése (Újabb adat a magyar-orosz tudományos kapcsolatok történetéhez).
    = 1958. 135–136.

    Holub József: Bonipertus.
    = 1959. 97–101.

    Kováts Valéria: Közlemények a Zrinyi Miklós Múzeum levéltári anyagából. [3 levél a XVII. századból és egy Kossuth-levél 1870-ből.]
    = 1959. 165–186.

    Kőhegyi Mihály: Zsolnay Vilmos két levele Székely Bertalanhoz [1894].
    = 1968. 315–317.

    Tüskés Tibor: Források a XX. századi művészettörténetből. Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez.
    = 1975–1976. 267–279.

    Bezerédy Győző: Szadler Ferenc „képfaragó” mesterember könyörgő levele a Pécs városi magisztrátushoz 1783-ban.
    = 1977. 288–289. /RK/.

    Fricsy Ádám: Pécs a XVII. század derekán. Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja.
    = 1984. 197–200. /RK/.

    Bezerédy Győző: Dokumentumok [házassági szerződés; zongoragyártás; Májer Móric botanikus levele].
    = 1987. 125–127. /RK/.

    Várkonyi György: Ujabb adatok Martinszky János [1909–1949] pályájához.
    = 1994. 219–237., 13 kép.

    Lengvári István: Dombay János levelezéséből III. [Az I. rész még nem jelent meg, a II. rész: =Baranya IX–X., 1996–1997. 253–263.]
    = 1998. 325–340.

         levelezőlapok
    B. Horváth Csilla: A pécsi Kossuth Lajos utca a múzeumban levő levelezőlapokon.
    = 1985–1986. 271–290., 40 kép.

    B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, II. Jókai-tér, Sallai (Ferenciek) utca.
    = 1987. 91–100., XII kép.

    B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok III. A Mecsek.
    = 1989. 175–190., 25 kép.

    Bezerédy Győző: A pécsi Széchenyi tér a múzeumban levő levelezőlapokon.
    = 1991. 149–163., 44 kép.

    Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok VI. A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, 1907.
    = 1996–1997. 87–104., 43 kép.

         levéltár
    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

         limes-út
    Radnóti Aladár: Sopianaeból kiinduló római utak.
    = 1939–1940. 27–39.

         limnológia
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

    Kádár Géza – Uherkovich Gábor: A pécsi Tettye-forrás limnológiai-vízminőségi jellemzői.
    = 1984. 7–16., 5 ábra, 1 kép, III t.

         Lingl János
    Füzes Miklós: Baranyai amatőrfotós a II. világháborúban: Lingl János.
    = 1980. 217–229., 57 kép.

         Litzenkerámia népe
    Bándi Gábor: Adatok a mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjának történetéhez.
    = 1967. 25–33., 2 kép.

         London
    [Marosi Arnold] M. A.: A pécsi városi múzeum a londoni kiállításon.
    = 1908/2. 67. /RK/.

         longobárd temető
    A. Kiss – J. Nemeskéri: Das langobardische Gräberfeld von Mohács.
    = 1964. 95–127., 14 kép, I–V. t.

         lovasistenség
    Fejes György: A dunaszekcsői lovasistenség ólomtáblácskája.
    = 1930/1–4. 70–72., 1 kép. /É/.

         lovassági zászló
    Pécsi lovasssági zászló 1746-ból.
    = 1930/1–4. 54.

         lovassírok
    Marosi Arnold: Baranyamegye lovas sírjai [IV–XIII. század].
    = 1909/4. 127–131., 12 ábra a 127. e. /É/.

    Kiss Attila: Az avarkori lovas-temetkezés szokásának vizsgálata.
    = 1962. 153–162., 2 kép, III t.

    Pásztor Adrien: A bólyi avarkori temető értékelése.
    = 1989. 129–146., 5 t.

    Török Gyula: Avar kori lovasok Solymáron.
    = 1995. 53–68., 3 ábra, VII t.

         Lőcs
    Lőcs egyházi birtok volt?
    = 1908/3. 129. /K/.; /4. 170. /F: Szentkirályi István/.

         Luca-kultusz
    Lábadi Károly: Luca-kultusz a Drávaszögben.
    = 1994. 213–217., 1 térk.

         Lucanus, Annaeus
    Szegedy Rezső: Az irodalomnak egy pécsi névtelen Maecenása. [Annaeus Lucanus Pharsaliájának fordítása. Toldy Ferenc levele Kelemen József pécsi nagypréposthoz.]
    = 1910/2. 53–58. /É/.

         lucerna
    Móczár László: A lucernavirágot látogató méhalkatú rovarok Baranyában.
    = 1956. 171–180., 7 rajz, XXX–XXXI. t.

         Lugio
    Fejes György: A dunaszekcsői lovasistenség ólomtáblácskája.
    = 1930/1–4. 70–72., 1 kép. /É/.

    Kőhegyi Mihály: Adatok Dunaszekcső (Lugio) topográfiájához.
    = 1964. 144.

    Kőhegyi Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio–Szeged közötti útvonalon.
    = 1969–1970. 113–118., 1 térk., 1 t.

    Kőhegyi Mihály: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről.
    = 1998. 319–324., 1 ábra.

         lüszterfényű kerámiák
    Sarkadiné Hárs Éva: Lüszterfényű kerámiák és a Zsolnay eosinmázas edények.
    = 1962. 369–386., 9 kép, I–XI. t.

         Lyceum nyomda
    Borsy Károly: A pécsi nyomdászok 1905. évi sztrájkja és következményei.
    = 1963. 207–215., 3 kép.

         lyceumi templom
    Szőnyi [Ottó]: A pécsi lyceumi pálos sirbolt.
    = 1914/2. 88–90. /KK/.

         madarak
    Madárgyűjteményünk gyarapítása.
    = 1908/1. 32. /RK/.

    Róna Jenő: Szibériai havasi szajkó (Nucifraga caryocatactes) Baranyában.
    = 1912/1–2. 82. /KK/.

    Róna Jenő: Fakókeselyü (Gyps fulvus) Baranyában.
    = 1912/3. 128. /KK/.

    Róna Jenő: Dögkeselyű (Neophron percnopterus L.) a pécsi múzeumban.
    = 1913/1. 44–45. /KK/.

    Solti Béla: A Janus Pannonius Múzeum madárgyűjteménye (Aves).
    = 1991. 59–66.

         Madonna-kép
    Szentkirályi István: Zavargások a siklósi szerbek kegyképe körül.
    = 1916/3–4. 95–97. /É/.

         Magna Mater
    Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában. (Emlékkatalógus.)
    = 1984. 127–161., 8 kép.

         Mágocs
    Gábor Olivér: Későantik sírok Mágocson.
    = 1998. 113–130., 4 kép, VIII t.

         Magyar Numizmatikai Társulat
    Van-e hazánkban numizmatikai egyesület?
    = 1909/3. 117. /K/.; /2. 117–118. /F: [Szentgáli Károly] Numizmatikus/.

         Magyar Rádió
    Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953.
    = 1985–1986. 291–307.

         Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság
    Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határainak kitűzése (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, (1921–1924).
    = 1998. 223–242.

         Magyarbóly
    Bökönyi Sándor: A lengyeli kultúra gerinces faunája. I–III.
    = 1960. 85–133., VII–XII. t.; 1961. 91–104.; 1962. 73–101.

         Magyaregregy
    Hal Pál: A magyaregregyi szentkút.
    = 1942. 65–74.

         Magyarhertelend
    Dankó Imre: A magyarhertelendi női fazekasság.
    = 1967. 123–133., 10 kép.

         Magyarországi Szocialista Munkáspárt
    Bezerédy Győző: Dokumentumok az MSZMP pécsi pártszervezetének megalakulásáról.
    = 1978. 263–264. /RK/.

         Magyarszék
    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

         Magyarszombatfa
    Ákos Uherkovich – Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Magyarszombatfa, West Hungary.
    = 1991. 13–30., 7 ábra, 3 t.

         Májer Móric
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

    Bezerédy Győző: Dokumentumok [házassági szerződés; zongoragyártás; Májer Móric botanikus levele].
    = 1987. 125–127. /RK/.

         Majláth tér
    B. Horváth Csilla: A Múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, V. Irgalmasok utcája, Kossuth (Majláth) tér
    = 1993. 139–150., 34 kép.

         Majorossy Imre
    Fejes György: Nekrológ. Majorossy Imre (1847–1927).
    = 1928–1929/1. 2.

         Majs
    Bándi Gábor – Kiss Attila: A majsi bronzkori temető.
    = 1967. 35–38., 3 kép.

         Malomséd
    Reuter Camillo: Malomséd.
    = 1963. 143–145.

         mamutleletek
    [Róna Jenő] R. J.: Mammut-lelet Németpalkonyán.
    = 1911/3. 124. /KK/.

    Török Gyula: Az őskőkor emberének nyomai Baranyában.
    = 1939–1940. 4–5.

         Mánfa
    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

    ifj. Kodolányi János: Egy XVIII. századi népviselet ábrázolása.
    = 1957. 90–95.

    Havranek László: A Mecsek-hegység barlangi denevérfaunája.
    = 1962. 39–51., 4 kép.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata.
    = 1963. 5–32., 7 kép.

    Mándoki László: A sarlótartó.
    = 1972–1973. 187–193., 5 kép.

         Márévár
    Róna Jenő: Doronicum Nendtvichi.
    = 1909/2. 89. /KK/.

         Máriagyűd
    Szentkirályi [István]: A máriagyűdi zárda történetéből.
    = 1913/4. 166–167. /KK/.

    Hal Pál: A magyaregregyi szentkút.
    = 1942. 65–74.

         Máriakéménd
    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

    Nagy Erzsébet: Újabb késő-avarkori temetők Baranya megyében.
    = 1982. 125–141., 8 kép, 10 t.

         Márok
    Lakatos Pál: Római sírleletek Márok község határában.
    = 1956. 167–170., 2 rajz, XXIX. t.

         Mártély
    Borbála Maráz: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn).
    = 1974. 107–128., 5 kép, 2 térk., IV t.

         Martinszky János
    Várkonyi György: Ujabb adatok Martinszky János [1909–1949] pályájához.
    = 1994. 219–237., 13 kép.

         Martyn Ferenc
    Kállai Ernő: Martyn Ferenc művészete.
    = 1941. 123–130., IX–X. t.

    Sarkadiné Hárs Éva: Gondolatok Martyn Ferenc művészetéről. (A művész tíz rajzának bemutatásával.)
    = 1957. 14–33.

    Éva Hárs: Les monstres du fascisme. (Oeuvres de guerre de Ferenc Martyn.)
    = 1964. 329–338., I–X. t.

    Hárs Éva: Vázlatok a kuruc korról. Martyn Ferenc festménysorozata.
    = 1966. 259–267., 8 kép, I–XVIII. t.

    Hárs Éva: A portré Martyn Ferenc művészetében.
    = 1968. 291–299., I–XI. t.

    Hárs Éva: Martyn Ferenc és a „Párizsi iskola” (1926–1940). – Részlet az életmű monografikus feldolgozásához.
    = 1969–1970. 331–345., 4 kép, I–XI. t.

         maszkok
    Mándoki László: Busómaszkok.
    = 1961. 159–180., 20 kép, I–IX. t.

    Kemény Katalin: Arc – maszk – ikon.
    = 1985–1986. 359–380., 19 kép.

         Mattyasovszky Jakab
    Reéh György: Emlékbeszéd Mattyasovszky Jakab (1848–1925) választmányi tag felett.
    = 1928–1929/4. 97–101., 1 f.

         Mátyás Flórián
    Szőnyi Ottó: Mátyás Flórián (1817–1904) emlékezete.
    = 1909/1. 1–18. /É/.

    Tordai Ányos: Mátyás Flórián könyvtára.
    = 1909/1. 18–31. /É/.

         mauzóleum
    Alice Sz. Burger: The Roman Villa and Mausoleum at Kővágószőlős, near Pécs (Sopianae). Excavations 1977–1982.
    = 1985–1986. 65–228., 179 kép.

    Gyula J. Hajnóczi: The conceptual and actual reconstruction of the villa and the burial vault at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 229–236., 7 kép.

    Sonkoly Károly: A forradalmi építészet hatásának ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleum).
    = 1996–1997. 159–192., 14 kép.

         mecénás
    Szegedy Rezső: Az irodalomnak egy pécsi névtelen Maecenása. [Annaeus Lucanus Pharsaliájának fordítása. Toldy Ferenc levele Kelemen József pécsi nagypréposthoz.]
    = 1910/2. 53–58. /É/.

    [Szentkirályi István]: Klimó püspök irodalompártolása [1760].
    = 1917/1–4. 19. /KK/.

         Mecsek
    Róna Jenő: Doronicum Nendtvichi.
    = 1909/2. 89. /KK/.

    Róna Jenő: A Mecsek újabb földtani fölvétele.
    = 1913/2. 83–84. /KK/.

    Szabó Pál Zoltán: A Mecsek keletkezése.
    = 1942. 3–9.

    Antal Gebhardt: Die tiergeographischen Probleme des Mecsek-Gebirges.
    = 1956. 55–81.

    Horvát Adolf Olivér: Mecseki tölgyesek erdőtípusai.
    = 1956. 131–148., XXVI–XXVII. t.

    Móczár László: Hymenopterologiai jegyzetek.
    = 1956. 181–183.

    Mecseki hegyoldal. [Fényképezte: Móczár László.]
    = 1956. XXXII. t.

    Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen.
    = 1957. 106–136.

    Horváth Adolf Olivér: Mecseki gyertyános tölgyesek erdőtípusai.
    = 1957. 137–154.

    Vass Anna – Tóth Sándor: Mikroszkópikus gombák a Mecsek hegységből. I–IV.
    = 1957. 155–162.; 1959. 45–54., VII–VIII. t.; 1963. 81–89., I–III. t.; 1964. 57–61.

    Horváth Adolf Olivér: Pótadatok a Mecsek hegység és környékének flórájához.
    = 1957. 163–180.

    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi hegy jégkori Mollusca-faunája.
    = 1958. 5–30., 1 mell.

    Horváth Adolf Olivér: A mecseki bükkösök (Fagetum silvaticae mecsekense) erdőtípusai.
    = 1958. 31–48., I–II. t.

    Vass Anna: Újabb adatok a Mecsek hegység mikroszkópikus gombaflórájához. I–XII. [A IX–XII. rész angolul!]
    = 1958. 49–52., III. t.; 1961. 51–57. I–III. t.; 1962. 67–72., I–II. t.; 1969–1970. 7–12., 1 kép.; 1972–1973. 7–14., 1 kép.; 1974. 31–35.; 1975–1976. 17–23., 1 kép.; 1980. 21–30., III t.; 1981. 7–12.; 1982. 7–14., 1 kép.; 1983. 7–13., 1 kép.; 1984. 17–22., 1 kép.

    ifj. Kodolányi János: Adatok a nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához.
    = 1958. 147–178.

    Gebhardt Antal: A dömörkapui karszt (Mecsek-hegység) Mollusca- (csiga) faunájának környezeti és társulástani vizsgálata.
    = 1959. 5–33., I–II. t.

    Horvát A. Olivér: Mecseki gesztenyések.
    = 1959. 35–44., III–VI. t.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység forrásainak faunisztikus és biológiai vizsgálata.
    = 1960. 7–38.

    Horvát A. Olivér: Mecseki erdőtípus-tanulmányok.
    = 1960. 39–52., 2 térk.

    Horvát A. Olivér: Mecsek-környéki rétek.
    = 1960. 53–67.

    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység déli síkjának Mollusca-faunája.
    = 1961. 5–32.

    Horvát A. Olivér: Anthropogén-hatás a Mecsek-környék vegetációjára.
    = 1961. 45–49.

    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és környékének dipterafaunája.
    = 1962. 5–38.

    Havranek László: A Mecsek-hegység barlangi denevérfaunája.
    = 1962. 39–51., 4 kép.

    Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei.
    = 1962. 53–66., 7 ábra, 2 mell.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata.
    = 1963. 5–32., 7 kép.

    Horvát A. Olivér: A mecseki tájak erdei növénytársulásai.
    = 1963. 33–51., 2 kép.

    Iharos Gyula: A Mecsek-hegység Tardigrada faunájának vizsgálata.
    = 1963. 53–73., 4 kép.

    Kolosváry G.: Beziehungen zwischen die Opilioniden-Fauna des Mecsekgebirges und des Mediterraneums.
    = 1964. 39–41.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység állatvilága. I–II.
    = 1965. 7–27.; 1966. 7–15.

    Horvát A. Olivér: A Mecsek hegység növényföldrajza. I–II.
    = 1965. 29–47.; 1966. 25–39.

    Gebhardt Antal: A Mecsek hegység állatvilágának térbeli elterjedése élőhelyek szerint.
    = 1967. 7–14.

    Horvát Adolf Olivér: A mecseki erdei növénytársulások jellemzése karakter- és differenciális fajaik, flóraelemeik alapján.
    = 1967. 15–22., VII t.

    Horvát Adolf Olivér: A Mecsek és a Fruška Gora növényzetének összehasonlítása.
    = 1968. 7–14.

    Horvát Adolf Olivér: Újabb adatok a Mecsek hegység geobotanikai ismeretéhez. (A Mecsek hegység növényföldrajzi vázlata.)
    = 1969–1970. 13–33., 8 kép.

    Lovas Márton: Előzetes coleopterológiai adatok egy mecseki bükkösből.
    = 1969–1970. 35–37.

    Horvát Adolf Olivér: A mecseki vegyes erdők és bükkösök vegetációjának elemzése.
    = 1971. 13–24., 8 kép.

    Horvát Adolf Olivér: Pótlások és kiegészítések „A Mecsek-hegység és déli síkjainak növényzete” ismeretéhez (1942–1971). I–II.
    = 1972–1973. 15–32.; 1974. 37–55.

    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

    J. B. Szabó: Eine neue Art, Platygaster vedresi sp. n. aus dem Mecsek-Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Platygasteridae).
    = 1974. 85–86., 3 ábra.

    J. B. Szabó: Neue Daten und Fundortangaben der Proctotrupiden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Scelionidae, Platygasteridae).
    = 1974. 87–89., 2 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Mecsek és környéke természeti képének tanulmányozási terve.
    = 1974. 389–393., 1 térk.

    Uherkovich Gábor: A Jakab-hegy (Nyugati-Mecsek) ősi víztározójának algáiról.
    = 1975–1976. 7–16., 2 ábra, IV t.

    J. B. Szabó: Neue Arten und Fundortangaben der Diapriiden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Diapriidae).
    = 1975–1976. 57–59.

    Vass Anna: Cönológiai és ökológiai adatok a Mecsek hegység makroszkópikus gombáinak ismeretéhez.
    = 1977. 14–22.

    Horvatovich Sándor: Adatok Dél-Dunántúl bogárfaunájához I. (Coleoptera: Cicindelidae, Carabidae).
    = 1977. 45–55.

    Szalay László: Baranya tölgyeseiben kimutatott sátoraknásmolyok (Lepidoptera: Lithocolletidae).
    = 1977. 57–60., 1 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VIII. Mecseki karsztbokorerdők negylepkéi (Lepidoptera).
    = 1977. 61–72., 15 ábra.

    Fazekas Imre: Vizsgálatok a Keleti Mecsek nagylepkefaunáján II. A Keleti Mecsek Zygaenidae és Diurna faunájának alapvetése.
    = 1977. 89–106., 17 ábra.

    Tóth Sándor: Adatok a Mecsek zengőlégy faunájához (Diptera: Syrphidae).
    = 1977. 107–116., 11 ábra.

    Fazekas Imre: Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján III. A püspökszentlászlói arborétum és környékének nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1978. 71–86., 15 ábra.

    J. B. Szabó: Neue Arten der Ceraphroniden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn. (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Ceraphronidae).
    = 1978. 87–94., 1 ábra.

    Imre Fazekas: Bausteine zur Kenntnis der Zygaenidae-Fauna Ungarns I. Die Grünzygaenen des SW-Transdanubiens (Lepidoptera).
    = 1979. 45–62. 19 ábra.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez X. Egy mecseki cseres-tölgyes erdő nagylepkéiről (Lepidoptera).
    = 1979. 63–75., 11 ábra.

    Uherkovich Ákos: „A Mecsek és környéke természeti képe” kutatási program, 1975–1980.
    = 1980. 353–363., 5 ábra.

    Majer József: Az Éger-völgy (Mecsek hegység) Solvidae, Startiomyidae és Scenopinidae faunája (Diptera).
    = 1981. 63–66.

    Sára U. Nógrádi: The caddisfly fauna of the Valley Nagy-mély-völgy, Mecsek Mountains, Hungary (Trichoptera).
    = 1983. 15–22., 5 ábra.

    Uherkovich Ákos: A mecseki Nagy-Mély-völgy nagylepkefaunája és a Délnyugat-Dunántúl bükkön élő faunaelemei (Lepidotera).
    = 1983. 23–37., 10 ábra.

    Rácz István – Varga Zoltán: Adatok a Mecsek és a Villányi-hegység Orthoptera faunájának ismeretéhez.
    = 1984. 29–35., 3 ábra, 3 t.

    Majer József: Adatok Pécs, Éger-völgy Tabanidae (Diptera) faunájához.
    = 1984. 49–52., 1 t.

    B. Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok III. A Mecsek.
    = 1989. 175–190., 25 kép.

    Dénes Andrea: A Mecsek és a Villányi-hegység karsztbokorerdői.
    = 1994. 5–31., 13 ábra, 5 táblázat, 6 t.

    Molnár Attila – Farkas Sándor: Az Epipogium aphyllum (Schm.) Sw. új előfordulása a Mecsekben.
    = 1995. 9–12., 1 t.

    Józan Zsolt: A Mecsek méhszerű faunája (Hymenoptera, Apoidea).
    = 1995. 29–43., 6 t.

         Mecsek Egyesület
    A Nendtvich-ünnepély ... meghívója.
    = 1909/4. 149–150. /KK/.

    B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. (1891–1916.)–II.
    = 1991. 133–148., 7 kép.; 1992. 143–157., 7 ábra.

         Mecsek-Hegyalja
    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le Baranyavármegye hegyaljai magyar népének családi élete."]
    = 1914/2. 94. /KK/.; ugyanaz: /4. 138. /KK/.

    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

    Füzes Endre: Népi építkezés Mecsek-Hegyalján.
    = 1959. 215–247., XXXIX–XLI. t.

         Mecsekjánosi
    Burger Alice: Római kori villa maradványai Komló határában. (Előzetes jelentés.)
    = 1967. 61–68., 6 kép, I–XIV. t.

         Mecseknádasd, előbb Püspöknádasd
    Szentkirályi [István]: A püspöknádasdi plebánia templom felszentelése.
    = 1914/3. 116–117. /KK/.

    G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez.
    = 1971. 125–144., 24 kép.

    Schőnerné Pusztai Ilona: A mecseknádasdi Szent István templom helyreállítása.
    = 1971. 145–149., 4 kép.

    L. Imre Mária: Adatok a mecseknádasd-óbányai fazekassághoz. I–III.
    = 1975–1976. 183–196., 3 ábra, IV t.; 1977. 295–308., 1 térk., 7 t.; 1979. 231–250., 1 ábra, X t.

         mecset
    Szőnyi [Ottó]: A szigetvári templom kibővítése.
    = 1911/1. 21–22. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Mose a szigetvári erődben.
    = 1930/1–4. 90. /KK/.

         Mediterraneum
    Kolosváry G.: Beziehungen zwischen die Opilioniden-Fauna des Mecsekgebirges und des Mediterraneums.
    = 1964. 39–41.

         medveállatkák
    Iharos Gyula: A Mecsek-hegység Tardigrada faunájának vizsgálata.
    = 1963. 53–73., 4 kép.

    Iharos Gyula – Vargha Béla: Tardigradák a Zselic területéről.
    = 1994. 33–38., 1 térk., 7 t.

    Vargha Béla: Fél évszázad környezeti változásának hatása a Tihanyi-félsziget medveállatka (Tardigrada) faunájára.
    = 1996–1997. 27–36., 1 ábra, 8 t.

         megbízólevél
    Rónaky Kálmán: Megbízó levél Baranyavármegye tisztújítására 1848-ban.
    = 1928–1929/1. 26–29. /KK/.

         megosztott település
    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

         megszállás
    Szita László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején).
    = 1971. 185–195.

    Bezerédy Győző: Baranya megye lakossága a török alóli felszabadulás idején.
    = 1975–1976. 103–112.

    Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában.
    = 1977. 237–245.

    Frankovics György: Sikertelen jugoszláv-magyar közeledési kisérlet a párizsi békekonferenciát megelőzendő egyezmény megkötése céljából 1918 legvégén és 1919 első napjaiban. (Kalafatović ezredes jelentése budapesti küldetéséről.)
    = 1979. 219–222. /RK/.

    Kéri Nagy Béla: Egy visszaemlékezés a német megszállásról, felszabadulásról és a háború élményeiről.
    = 1984. 202–207., 5 ábra. /RK/.

         méhalkatúak
    Móczár László: A lucernavirágot látogató méhalkatú rovarok Baranyában.
    = 1956. 171–180., 7 rajz, XXX–XXXI. t.

         méhszerű fauna
    Józan Zsolt: A Zselic méhszerű (Hymenoptera, Apoidea) faunájának alapvetése.
    = 1989. 81–92., 8 t.

    Józan Zsolt: A Mecsek méhszerű faunája (Hymenoptera, Apoidea).
    = 1995. 29–43., 6 t.

         Mernye
    Tóth Tibor: A juhtartás szabályozása a mernyei uradalomban.
    = 1968. 245–257., 2 kép.

         Merse
    Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren.
    = 1962. 199–221., 15 kép.

         mértékegységek
    Jellachich Károly: Pécs a XIX-ik század közepén.
    = 1912/1–2. 20–58. /É/.

         mesék
    Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi I–II.
    = 1967. 89–101.; 1998. 243–257.

         mesekutatás
    Banó István: Berze Nagy János [1879–1946] és a magyar mesekutatás.
    = 1980. 247–252.

    Voigt Vilmos: A történeti magyar mesekutatás kérdései.
    = 1980. 253–257.

         mészbetétes edények
    Bándi Gábor: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez.
    = 1964. 65–72.

    Gábor Bándi: Ursprung und innere Chronologie der Kultur der inkrustierten Keramik in Westungarn.
    = 1965. 61–74.

    Bándi Gábor – K. Zoffmann Zsuzsanna: Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában.
    = 1966. 43–56., I–XV. t.

    Bándi Gábor: Adatok a mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjának történetéhez.
    = 1967. 25–33., 2 kép.

    Bándi Gábor: A dunántúli mészbetétes edények népének kelet-magyarországi kapcsolatai.
    = 1968. 63–73., 3 kép, I–VI. t.

    Kalicz Nándor: A balatoni csoport emlékei Dél-Dunántúlon.
    = 1969–1970. 75–96., 7 kép, I–XII. t.

    Bándi Gábor – Kovács Tibor: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez. (A Szeremle-csoport.)
    = 1969–1970. 97–111., 3 kép, 2 térk., I–XVI. t.

         mészbetétes kerámia
    Ecsedy István: Bronzkori leletek Lánycsókról.
    = 1979. 95–112., 1 kép, XII t.

         metszőkések
    Zentai János: Cuni szőlőmetszőkések.
    = 1962. 363–368., 7 kép.

         mézeskalácsosok
    Horváth Ilona: A pécsi mézeskalácsosok.
    = 1941. 84–87.

         Meződ
    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

         Mezőföld
    Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez.
    = 1962. 103–109., 7 kép.

         mezővárosok
    Gállos Ferenc: Vázlatok Pécsvárad kialakulásának és középkori mezővárosi fejlődésének történetéből.
    = 1960. 159–181.

    Kopasz Gábor: Pécs és baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban.
    = 1964. 279–290., 6 kép.

         mihrab
    Soproni Olivér: A mihrab motívum vándorlása és egy mihrabos erdélyi kályhacsempe.
    = 1991. 109–131., 23 kép.

         mikrofauna
    Gebhardt Antal: Varga Lajos mikrofaunisztikai vizsgálatai az Abaligeti-barlangban.
    = 1964. 31–37., 1 kép.

         mikroklíma
    Horvát A. Olivér – Papp László: A nagyharsányi Szársomlyón végzett mikroklímamérések eredményei.
    = 1964. 43–56., 7 ábra, 7 t.

         millefiori üvegek
    Katona Győr Zsuzsa: A millefiori üvegek elterjedése és kronológiai helyzete Pannoniában.
    = 1988. 69–76., 1 ábra, II t.

         Mindenszentek temploma
    Szőnyi Ottó: A Mindenszentekről nevezett pécsi templom és temető.
    = 1913/4. 127–151., III t. /É/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi Mindenszentek templomának sirboltjai.
    = 1914/2. 83–88. /KK/.

         miniatúrák
    Parádi Nándor: Két XVI. századi török miniatúra a mohácsi csata jelenetével.
    = 1967. 175–181., 2 kép.

         Misina-tető
    Gebhardt Antal: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn.
    = 1964. 7–30.

    Gábor Kolozsváry: Clepsydration und Thamnasterisation in Pelson d (Illirisch ??) Korallen.
    = 1966. 17–24., 7 f., 4 rajz.

         mitológia
    Hoppál Mihály: Az „Égigérő fa” gyökerei. Berze Nagy János mitológiai tanulmányai.
    = 1980. 267–273., 1 kép.

         Modern Magyar Képtár
    Sarkadiné Hárs Éva: Modern Magyar Képtár. Forgács Hann Erzsébet Emlékgyűjtemény.
    = 1961. 181–188., VIII t.

    Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények I–V.
    = 1967. 219–231., 2 és 79 kép.; 1968. 301–314., 75 kép.; 1972–1973. 287–300., I–XXII. t.; 1974. 333–366., I–XIX. t.; 1980. 297–336., 164 kép.

    Hárs Éva: A Modern Magyar Képtár új szerzeményei.
    = 1983. 255–300., XVIII t.

    Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények VI. (VII.), I-II. rész.
    = 1991. 229–267. 130 kép.; 1992. 217–257., 121–196. kép.

         Mohács
    [Marosi Arnold] M. A.: A mohácsi kőkoporsó.
    = 1908/4. 157. /RK/.

    Szőnyi Ottó: A mohácsi szentferencrendi templom főoltárképe.
    = 1913/2. 88–89. /KK/.

    Horváth Kázmér: Mohács város pecsétjei.
    = 1928–1929/2–3. 53–64., 6 kép. /É/.

    Horváth Kázmér: Kukoricatermesztés Mohácson [1715-től].
    = 1928–1929/4. 136–137. /KK/.

    Horváth Kázmér: A mohácsi püspökkastély multjához szolgáló adatok [1714–1785].
    = 1928–1929/4. 137–138. /KK/.

    Horváth Kázmér: A zsidók letelepedése Mohácson. [Első kérelem: 1828, első engedély: 1845.]
    = 1928–1929/4. 138–139. /KK/.

    Horváth Kázmér: Bíróválasztás Mohácson Mária Terézia korában. [Walter Buhe rajza: Mohácsi sokacok.]
    = 1930/1–4. 83–87., 1 kép. /KK/.

    Horváth Kázmér: Mohácsi rendelet 1790-ben. [Walter Buhe rajza: szalántai sokacok.]
    = 1930/1–4. 87–89. /KK/.

    Füzes Endre: A duda (gájda) készítése Mohácson.
    = 1958. 179–186., LXIV. t.

    Mándoki László: Busómaszkok.
    = 1961. 159–180., 20 kép, I–IX. t.

    Kiss Attila: A mohácsi késő-középkori vaseszköz lelet. (Adatok a Kárpát-medencei középkori ekék szerkezetéhez.)
    = 1963. 159–166., 6 kép.

    A. Kiss – J. Nemeskéri: Das langobardische Gräberfeld von Mohács.
    = 1964. 95–127., 14 kép, I–V. t.

    Mándoki László: A mohácsi reformátusok házassági szerződései (1790–1827).
    = 1964. 187–191.

    Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi I–II.
    = 1967. 89–101.; 1998. 243–257.

    Solymos Ede: Adatok a pécsi és mohácsi halászcéhek történetéhez.
    = 1967. 183–191., 2 kép.

    Kresz Mária: Egy mohácsi fazekasműhely termelése (1904–1912).
    = 1971. 257–271., 23 kép, VIII t.

    Sarosácz György: Új szerzemény a mohácsi múzeumban. (Baranyai Ilona délszláv néprajzi gyűjteménye.) [Bosnyák és sokac hímzés.]
    = 1971. 273–278., 7 kép, I–VI. t.

    Holovics Flórián: Haramiák Baranyában a XVIII. században.
    = 1974. 145–148.

    Sarosácz György: A Kanizsai Dorottya Múzeum plakátgyűjteménye 1942–1948.
    = 1974. 169–194., XIX t.

    Raýman János: Adatok Mohács 1945-ös szükségpénz kiadásához.
    = 1993. 151–162., 17 ábra.

    Bezerédy Győző: Mohács az 1848/49-es események idején.
    = 1996–1997. 63–70., 3 ábra.

         Mohács-sziget
    Füzes Endre: Egy régi tanyaépület Mohács-szigeten.
    = 1958. 187–196.

         mohácsi csata
    Késmárky István ism.: Ortvay Tivadar: A mohácsi csata, elvesztésének okai és következményei.
    = 1910/4. 126–127.

    Fejes György: A múzeum közleményei. [A múzeum új neve; orvosi és gyógyszerészi kiállítás; római leletek; pénzleletek; csontleletek; mohácsi emlékünnepély; korvinák.]
    = 1928–1929/1. 37–43., 1 kép. /KK/.

    Holló Barnabás: II. Lajos halála. Bronz szobor.
    = 1930/1–4. 17.

    Papp László: A mohácsi csatahely kutatása.
    = 1960. 197–253., 1 mell., 11 helyszínrajz.

    Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren.
    = 1962. 199–221., 15 kép.

    Parádi Nándor: Két XVI. századi török miniatúra a mohácsi csata jelenetével.
    = 1967. 175–181., 2 kép.

         mohamedán templomok
    Nagy Lajos: 1780-ban készített térkép a pécsi Rókus-dombról, Kálvária-hegyről és két régi mohamedán templomról.
    = 1980. 239–242., 2 térk. /RK/.

         moldvai csángók
    Bosnyák Sándor: A moldvai csángók mondáiból.
    = 1968. 169–183., 2 kép.

         moldvai magyarok
    Mándoki László: Moldvai magyar találós kérdések.
    = 1968. 207–211.

         moldvai népzene
    Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus, I–II.
    = 1992. 179–216., 37 kép.; 1993. 203–217., 32 kotta.

         molylepkék
    Szőcs József: Baranya megyei aknázómoly adatok.
    = 1974. 57–62.

    Szalay László: Baranya tölgyeseiben kimutatott sátoraknásmolyok (Lepidoptera: Lithocolletidae).
    = 1977. 57–60., 1 ábra.

    Szabóky Csaba: A Dél-Dunántúl molylepkéi I. Nattán Miklós molylepke-gyűjteménye (Lepidoptera).
    = 1982. 15–35., 1 térk.

         mondák
    Zentai János: Alsómocsoládi hiedelemmondák.
    = 1967. 81–88.

    Bosnyák Sándor: A moldvai csángók mondáiból.
    = 1968. 169–183., 2 kép.

    Zentai Tünde: A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az Ormánságban.
    = 1969–1970. 297–308.

    Zentai Tünde: A természetfeletti lények átváltozásának kérdése az ormánsági néphit összefüggésében.
    = 1971. 207–216.

    Zentai Tünde: A monda és a néphit összefüggésének törvényszerűségei.
    = 1974. 229–241.

    Zentai Tünde: A hiedelemmonda tartalmi és formai szerveződése.
    = 1975–1976. 145–154.

    Bosnyák Sándor: Baranyai betyármondák.
    = 1975–1976. 197–201., 2 kép.

         mondókák
    Öhler Anna: Német ráolvasókönyv Pécsváradról.
    = 1971. 217–256., 25 kép.

         monostorok
    Szentkirályi István: A csatári pálosmonostor.
    = 1916/1–2. 11–14. /É/.

    Szentkirályi István: Adatok az ürögi monostorhoz [1342, 1393].
    = 1928–1929/4. 131–132. /KK/.

         Morellet, François
    Aknai Tamás: François Morellet 5 trames de grillages (5 fémháló) című képének elemzése.
    = 1982. 275–280., 1 kép.

         móringolás
    Mándoki László: A mohácsi reformátusok házassági szerződései (1790–1827).
    = 1964. 187–191.

    Mándoki László: A kölkedi reformátusok házassági kapcsolatai és házassági szerződései.
    = 1971. 279–285., 3 ábra.

    Mándoki László: Siklósi református házassági szerződések (1830–1843).
    = 1985–1986. 317–324., 1 ábra.

    Bezerédy Győző: Dokumentumok [házassági szerződés; zongoragyártás; Májer Móric botanikus levele].
    = 1987. 125–127. /RK/.

         Morvaország
    Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra kronológiai problémái a Dél-Dunántúlon.
    = 1992. 79–91.

         Mosonszentmiklós
    K. Zoffmann, Zsuzsanna: Anthropologische Untersuchungen der mittelbronzezeitlichen Bevölkerung der Gäberfelder von Mosonszentmiklós–Jánosházapuszta und Siófok–Széplak (Ungarn).
    = 1971. 43–58., 6 kép, 10 t.

    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

         Mozsgó
    Tóth Judit: Mozsgó és vonzáskörzetének temetkezési szokásai a XX. században.
    = 1991. 205–228., 3 kotta.

         Möller István
    Szőnyi Ottó: A gyulafehérvári székesegyház restaurálása.
    = 1909/4. 143–149. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítése és a régi puskaporos-torony restaurálása.
    = 1913/2. 84–85. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítési munkálatai.
    = 1913/3. 120–124. /KK/.

         Munkád
    Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez [XIV–XVI. század].
    = 1960. 183–196.

         munkásegylet
    Gungl Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880).
    = 1967. 193–200., 1 kép.

         munkáskórus
    Kéri Nagy Béla: Egy pécsi ifjúmunkás és a szakszervezet kapcsolata.
    = 1987. 127. /RK/.

         munkásmozgalom
    Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig.
    = 1962. 223–248., 29 kép.

    Szabó Gyula: A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig.
    = 1964. 297–312.

    Kéri Nagy Béla: Három dokumentum értékű fénykép a pécsi munkásmozgalom történetéről (1918–1919-ből).
    = 1981. 157–159., 3 kép. /RK/.

         múzeumok
    [Marosi Arnold] M. A.: Hazai múzeumok és könyvtárak fejlődése.
    = 1908/2. 66–67. /RK/.

    [Angyal Pál] S. A. P.: A büntető igazságszolgáltatás múzeuma.
    = 1908/2. 70. /RK/.

    A szombathelyi múzeum megnyitása.
    = 1908/4. 158. /RK/.

    A múzeumból.
    = 1908/4. 158–159. /RK/.

    Papp László: Három és fél év a baranyai múzeumok életéből.
    = 1961. 205–217.

    Mándoki László: Néprajzi múzeológiánk és a központi nyilvántartás.
    = 1964. 365–373., 4 kép.

    Dankó Imre: A tormási falumúzeum.
    = 1965. 335–340., 4 kép.

    Dankó Imre: A sellyei talpasház rekonstrukciója.
    = 1968. 321–327., 11 kép.

    Sarosácz György: Új szerzemény a mohácsi múzeumban. (Baranyai Ilona délszláv néprajzi gyűjteménye.) [Bosnyák és sokac hímzés.]
    = 1971. 273–278., 7 kép, I–VI. t.

    Sarkadi Eszter: A Janus Pannonius Múzeum vázlatos története a felszabadulástól napjainkig.
    = 1974. 373–388., 6 kép.

    Sarkadi Eszter: 75 éves a Pécsi Múzeum. Vázlatos történet a kezdetektől 1945-ig.
    = 1979. 357–377., 20 kép.

    Maráz Borbála: La Tène-kori leletek Jugoszláviából és Romániából magyarországi múzeumokban.
    = 1982. 107–116., 1 térk., V t.

    Hárs Éva: A Modern Magyar Képtár új szerzeményei.
    = 1983. 255–300., XVIII t.

    Ujvári Jenő: A Baranya megyei múzeumok öt éve (1981–1985).
    = 1985–1986. 383–387.

    Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények VI. (VII.), I-II. rész.
    = 1991. 229–267. 130 kép.; 1992. 217–257., 121–196. kép.

    Batári Ferenc: A Baranya Megyei Múzeumok keleti szőnyegei.
    = 1998. 263–299., 32 kép.

         Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége
    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége [nagyváradi közgyűlése].
    = 1911/3. 124–125. /KK/.

         műemlékek
    Révay Sándor ism.: báró Forster Gyula szerk.: Magyarország műemlékei.
    = 1908/3. 124–125.

         műemléki kutatás
    Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről.
    = 1956. 8–30., 1 kép, I–VIII. t.

    Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása.
    = 1993. 115–137., 26 ábra.

         műemlékvédelem
    Vargha Dezső: Városkép- és műemlékvédelem Pécsett a II. világháború idején.
    = 1984. 201–202. /RK/.

         műgyűjtemény
    Romváry Ferenc: A pécsi „Vasvári-telep” története. Vasvári György műgyűjteménye.
    = 1987. 163–224., 48 kép.

         műveltség
    Andrásfalvy Bertalan: Mit jelenthet a néphagyomány a jövő műveltségében.
    = 1983. 241–251.

         művészeti szervezetek
    Tóth Antal: A művészeti élet szervezeti keretei.
    = 1975–1976. 249–257.

         művészettörténet
    Dankó Imre: Gerecze Péter [1856–1914] élete és működése.
    = 1964. 291–296., 2 kép.

    Hárs Éva: Képző- és iparművészeti régióközpontok kialakulása. (A vidéken dolgozó művészettörténészek tudományos feladatai.)
    = 1967. 233–238.

    Dénes Zsófia: Források a XX. századi művészettörténetből. Réth Alfréd.
    = 1975–1976. 259–265., 1 kép.

         Nagy György
    Kováts Valéria: Közlemények a Zrinyi Miklós Múzeum levéltári anyagából. [3 levél a XVII. századból és egy Kossuth-levél 1870-ből.]
    = 1959. 165–186.

         Nagy István
    Tóth Antal: Nagy István képek a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében.
    = 1977. 355–380., XI t.

         Nagy-mély-völgy
    Sára U. Nógrádi: The caddisfly fauna of the Valley Nagy-mély-völgy, Mecsek Mountains, Hungary (Trichoptera).
    = 1983. 15–22., 5 ábra.

    Uherkovich Ákos: A mecseki Nagy-Mély-völgy nagylepkefaunája és a Délnyugat-Dunántúl bükkön élő faunaelemei (Lepidotera).
    = 1983. 23–37., 10 ábra.

         Nagyharsány
    Papp László: A nagyharsányi avarkori temető.
    = 1963. 113–141., 35 kép, 1 mell., I–XXI. t.

    Horvát A. Olivér – Papp László: A nagyharsányi Szársomlyón végzett mikroklímamérések eredményei.
    = 1964. 43–56., 7 ábra, 7 t.

    Gedai István: XI. századi kincslelet Nagyharsányból. [Éremleletek.]
    = 1972–1973. 85–90., IV t.

    Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése.
    = 1990. 77–97., IX t.

         nagyrévi kultúra
    Bándi Gábor: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez.
    = 1964. 65–72.

         nagyszárnyú rovarok
    Ábrahám Levente – Kovács Tibor: A report on the Hungarian alderfly fauna (Megaloptera: Sialidae).
    = 1998. 49–56.

         Nagyszentmiklós
    Csalog József: A nagyszentmiklósi kincs arany korsóinak cserépből készült változatai.
    = 1939–1940. 52–54., V. t.

         Nagyvárad
    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége [nagyváradi közgyűlése].
    = 1911/3. 124–125. /KK/.

         napóleoni háborúk
    Várady Ferencz: Baranya az utolsó nemesi fölkelésben [1809]. [Győri Mihály indulójával.]
    = 1916/1–2. 1–11. /É/.

    Fejes György: Adat az első napoleoni háborúhoz. (1796–1799.)
    = 1928–1929/4. 139–140. /KK/.

         nappali lepkék
    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya megye nagylepkefaunájának ismeretéhez. I–III. Sellye környékének nappali lepkéi.
    = 1968. 15–18.; 1969–1970. 39–50., 10 ábra.; 1971. 29–39.

         Nattán Miklós
    Szabóky Csaba: A Dél-Dunántúl molylepkéi I. Nattán Miklós molylepke-gyűjteménye (Lepidoptera).
    = 1982. 15–35., 1 térk.

    Ábrahám Levente: Nattán Miklós nagylepke-gyűjteménye (Lepidoptera) a pécsi Janus Pannonius Múzeumban.
    = 1989. 63–71., 1 ábra.

         nazarénusok
    [Szentkirályi István]: Régi szerzetesek.
    = 1914/3. 117–118. /KK/.

         nekrológ
    Bitter Illés: Wosinszky Móric (1854–1907) emlékezete.
    = 1908/2. 41–49. /É/.

    Szőnyi Ottó: Mátyás Flórián (1817–1904) emlékezete.
    = 1909/1. 1–18. /É/.

    A múzeumból. [Révai Sándor gyászhíre. Hímes tojás. Éremgyűjtemény.]
    = 1909/2. 90. /KK/.

    Szegedy Rezső: Dischka Győző (1846–1901) emlékezete.
    = 1910/1. 1–10. /É/.

    Angyal Pál: Emlékbeszéd Németh Béla (1840–1904) történetírónkról.
    = 1911/1. 1–5. /É/.

    Majorossy Imre: Emlékbeszéd Inczédy Dénesről (1843–1900).
    = 1912/1–2. 1–14., I t. /É/.

    Horváth Antal (1848–1912). Nekrológ.
    = 1912/3. 127–128. /KK/.

    Szieberth Róbert: Szauter Antal (1829–1912) emlékezete.
    = 1913/1. 1–13. /É/.

    Fejes György: Majorossy Imre (1847–1927). Nekrológ.
    = 1928–1929/1. 2.

    Vasváry Ferenc: Emlékezés Dr. Késmárky Istvánról (1865–1926).
    = 1928–1929/1. 18–23., 1 kép. /É/.

    Sziebert Róbert: Reberics Imre emlékezete. 1844–1926.
    = 1928–1929/2–3. 64–68.

    Reéh György: Emlékbeszéd Mattyasovszky Jakab (1848–1925) választmányi tag felett.
    = 1928–1929/4. 97–101., 1 f.

    Emlékbeszéd Stenge Ferenc (1866–1924) felett.
    = 1928–1929/4. 101–102.

    Révész Amadé: Buzássy Ábel (1864–1929) emlékezete.
    = 1930/1–4. 55–57., 1 f. /É/.

    Péter József: Cserkuti Adolf (1859–1928). Emlékbeszéd.
    = 1930/1–4. 57–60. /É/.

    Dombay János 1900–1961. Nekrológ.
    = 1960. 5.

    Kiss Attila: Papp László (1903–1973). Nekrológ.
    = 1972–1973. 91–92., 1 f.

    Andrásfalvy Bertalan: Zentai János (1907–1973). Nekrológ.
    = 1972–1973. 261–262., 1 f.

    Kiss Attila: Bándi Gábor (1939–1988). Nekrológ.
    = 1989. 305–309., 1 kép.

         nemesi felkelés
    Várady Ferencz: Baranya az utolsó nemesi fölkelésben [1809]. [Győri Mihály indulójával.]
    = 1916/1–2. 1–11. /É/.

         nemesi jog
    Angyal Pál: Küzdelem a nemesi jogokért.
    = 1910/4. 105–112. /É/.

         nemesség
    Angyal Pál: Az első nemesség-vizsgálat Baranya vármegyében [1725–1732].
    = 1909/4. 119–126. /É/.

    Angyal Pál ism.: Andretzky József: Baranyavármegye nemesei.
    = 1909/4. 151–152.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1732-től [1742!] 1743. okt. 29-ig.
    = 1910/3. 80–87. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1742. október 29-étől 1750. julius 17-ig.
    = 1911/1. 13–18. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1750. julius 17-től 1758. január 31-ig.
    = 1911/2. 41–49. /É/.

    Angyal Pál: Baranyavármegye 1758. január 31-től, 1769. április 26-ig.
    = 1911/3. 97–107. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1769. április 26-tól 1777. november 7-ig.
    = 1911/4. 136–148. /É/.

    Szentkirályi [István]: A szabadszentkirályiak nemessége.
    = 1911/4. 149–151. /KK/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1777. november 7-től 1782. május 27-ig.
    = 1912/1–2. 58–64. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1782. julius 8-tól 1786. végéig.
    = 1912/3. 106–115. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1787-től 1790. február 25-éig.
    = 1913/2. 71–78. /É/.

    Szentkirályi [István]: A bicsérdiek nemesi kiváltsága.
    = 1913/2. 85. /KK/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1790-ben.
    = 1913/3. 106–117. /É/.

    Angyal Pál: Baranya vármegye 1791-től 1794. április 25-ig. 1–2.
    = 1913/4. 151–163. /É/.; 1914/2. 70–80. /É/.

    sikabonyi Angyal Pál: Baranyavármegye 1794. április 25-től 1796. végéig.
    = 1914/4. 119–132. /É/.

         németek
    Angyal Pál: Baranya vármegye a török hódoltság megszünte után.
    = 1908/3. 114–120. /É/.

    Kopasz Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez.
    = 1965. 275–290.

    Komanovics József: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére.
    = 1969–1970. 183–193.

    Kéri Nagy Béla: Egy visszaemlékezés a német megszállásról, felszabadulásról és a háború élményeiről.
    = 1984. 202–207., 5 ábra. /RK/.

    L. Imre Mária – Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete.)
    = 1988. 187–210., 37 ábra.

         Németh Béla
    Angyal Pál: Emlékbeszéd Németh Béla (1840–1904) történetírónkról.
    = 1911/1. 1–5. /É/.

         Németpalkonya, utóbb Palkonya
    [Róna Jenő] R. J.: Mammut-lelet Németpalkonyán.
    = 1911/3. 124. /KK/.

         nemzetőrség
    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából (1699–1848).
    = 1928–1929/1. 33–35. /KK/.

         Nendtvich Károly
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

         Nendtvich Tamás
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

    Róna Jenő: Doronicum Nendtvichi.
    = 1909/2. 89. /KK/.

    A Nendtvich-ünnepély ... meghívója.
    = 1909/4. 149–150. /KK/.

    Az 1909. évi december hó 19-én tartott Nendtvich-ünnepély. Erreth János: Elnöki megnyitó. Róna Jenő: Nendtvich Tamás munkásságának méltatása. Majorossy Imre: Az emléktábla átadása.
    = 1910/1. 10–17. /É/.

         népballadák
    Sarosácz György: „Bogdánt anyja házasítja". (Ballada).
    = 1972–1973. 195–203.

    Sarosácz György: Két horvát ballada.
    = 1979. 267–272.

    Andrásfalvy Bertalan: Népballadáink szerepéről.
    = 1985–1986. 311–315.

         népdalok
    Hegyi József: Magyar népdalok és népies dalok dr. Berze Nagy János hagyatékából. [1. kép: Berze Nagy János emléktáblája.]
    = 1968. 119–152., 7 kép.

    Sarosácz György: „Bogdánt anyja házasítja". (Ballada).
    = 1972–1973. 195–203.

         népesség
    Ecsedy István: A kelet-magyarországi rézkor fejlődésének fontosabb tényezői.
    = 1981. 73–95., 1 kép.

    K. Zoffmann Zsuzsanna: A közép-európai (KVK és DVK) valamint az alföldi (AVK) vonaldíszes kerámiák embertani leleteinek metrikus összehasonlítása.
    = 1991. 85–99., 4 ábra, 5 t.

    Michael Finnegan – Ferenc Szalai: Population Distance Between Late Roman Period to 11th Century Arpadian Age Population as Determined by Non-metric Trait Analysis.
    = 1992. 93–104., 3 ábra, 7 t.

         néphagyomány
    Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. I–II.
    = 1961. 129–138.; 1962. 249–285., 32 kép.

    Berze Nagy János: Arany-tanulmányok. (Közli: ifj. Berze Nagy János, kiegészítés: Banó István; Berze Nagy János fényképével.)
    = 1965. 127–152., 1 f.; Kieg.: 1967. 74.

    Dömötör Sándor: A „Baranyai Kalevala” [Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok] jubileumára.
    = 1965. 153–165.

    Andrásfalvy Bertalan: Mit jelenthet a néphagyomány a jövő műveltségében.
    = 1983. 241–251.

    Katona Imre: A drávaszögi folklór helye a magyar néphagyományban.
    = 1993. 179–184.

    Lábadi Károly: Törökök a drávaszögi népi emlékezetben.
    = 1993. 185–191.

         néphit
    Zentai Tünde: A természetfeletti lények átváltozásának kérdése az ormánsági néphit összefüggésében.
    = 1971. 207–216.

    Zentai Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben.
    = 1972–1973. 223–237.

    Zentai Tünde: A monda és a néphit összefüggésének törvényszerűségei.
    = 1974. 229–241.

         népi építészet
    Füzes Endre: Népi építkezés Mecsek-Hegyalján.
    = 1959. 215–247., XXXIX–XLI. t.

    Andrásfalvy Bertalan: Népi építkezés a sárközi szőlőhegyekben.
    = 1964. 147–168., 34 kép.

    Aknai Tamás: A népi építőművészet stílusváltozásainak vizsgálatához.
    = 1971. 289–297., 16 kép.

    Tarján Gábor: A Dél-Zselic népi építkezése.
    = 1982. 217–268., 4 rajz, III térk., 60 f.

         népköltészet
    Sarosácz György: „Bogdánt anyja házasítja". (Ballada).
    = 1972–1973. 195–203.

    Együd Árpád: Vikár Béla és a somogyi népköltészet gyűjtése (A folklorista Vikár Béla nyomában).
    = 1980. 287–290.

         népmesék
    Pataki András: Kopácsi népmesék.
    = 1964. 205–221.

    Berze Nagy János: Arany-tanulmányok. (Közli: ifj. Berze Nagy János, kiegészítés: Banó István; Berze Nagy János fényképével.)
    = 1965. 127–152., 1 f.; Kieg.: 1967. 74.

    Dömötör Sándor: A „Baranyai Kalevala” [Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok] jubileumára.
    = 1965. 153–165.

    Banó István: Berze Nagy János [1879–1946] és a magyar mesekutatás.
    = 1980. 247–252.

    Voigt Vilmos: A történeti magyar mesekutatás kérdései.
    = 1980. 253–257.

    Kovács Ágnes: Berze Nagy János Magyar Népmesetípusok c. munkája és a készülő magyar népmesekatalógus.
    = 1980. 259–265.

    Hoppál Mihály: Az „Égigérő fa” gyökerei. Berze Nagy János mitológiai tanulmányai.
    = 1980. 267–273., 1 kép.

         népművészet
    Arnhold Nándor: Ormánsági népművészet.
    = 1909/2. 75–84., 11 t. /É/.

         népoktatás
    Szieberth Róbert: Pécs szab. kir. város népoktatásának történetéből.
    = 1911/3. 110–121. /É/.

         néprajz
    Fejes György: Repertórium Baranyamegye néprajzáról az újabb időben.
    = 1930/1–4. 91–95., 2 f. /KK/.

    Vajkai Aurél: Római emlékek Dunántúl néprajzában.
    = 1939–1940. 40–51., 10 kép.

    Gönyey Sándor: A Drávaszög néprajzi elkülönülése.
    = 1942. 38–64., 18. kép, V–XI. t.

    Mándoki László: Néprajzi múzeológiánk és a központi nyilvántartás.
    = 1964. 365–373., 4 kép.

    Dankó Imre: A termelőszövetkezetek néprajzának kutatása.
    = 1966. 65–75.

    Zentai János: Adatok Ormánság néprajzi határának megállapításához.
    = 1966. 77–128., II t.

    Mándoki László: Néprajzi kiállításaink.
    = 1966. 295–304., 25 kép.

    Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a JPM Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben. (Rajz: Monori Magdolna.)
    = 1975–1976. 203–215., 1 kép, IX t.

    Cseh István: Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében.
    = 1978. 285–300., 9 ábra.

    Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház.
    = 1984. 211–238., 32 kép, 1 családfa.

    Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz.
    = 1991. 185–203., 10 ábra.

         népszámlálás
    Mándoki László: A kölkedi népszámlálás 1816-ban.
    = 1968. 215–224., 1 kép.

         népszokások
    Népszokások Aprószentek napján.
    = 1908/2. 92. /K/.; /2. 92–93. /F: Szentkirályi István/.

    Rónaky Kálmán: Husvéti hímes tojások.
    = 1908/3. 120–122., 1 ábra. /É/.

    Arnhold Nándor: Tojás hímzés. Adalék Baranyamegye népművészetéhez.
    = 1912/3. 97–106., VIII t. /É/.

    Mándoki László: Busómaszkok.
    = 1961. 159–180., 20 kép, I–IX. t.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1967. 103–122., 12 kép.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. II. Temetkezési szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1968. 153–168., 17 kép.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. III. Karácsonyi, lakodalmi és temetkezési szokások a horvátoknál és szerbeknél.
    = 1969–1970. 283–296., 18 kép.

    Zentai János: A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván.
    = 1985–1986. 325–343.

    Virt István: Halottas szokások és hiedelmek a Baranya megyében élő moldvai csángóknál.
    = 1989. 227–238., 8 ábra.

    Tóth Judit: Mozsgó és vonzáskörzetének temetkezési szokásai a XX. században.
    = 1991. 205–228., 3 kotta.

    Baka Sára: Az emberélet fordulóihoz fűződő szokások Kopácson.
    = 1993. 193–201.

    Lábadi Károly: Luca-kultusz a Drávaszögben.
    = 1994. 213–217., 1 térk.

    Begovácz Rózsa: „A örök világosság fényeskedjék neki...” A végtisztesség megadásának alakulása a Dráva menti horvátoknál (Dél-Magyarország).
    = 1996–1997. 149–157., 3 kép.

    Radnóti Ilona: Temetkezési szokások a pécsi-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában.
    = 1998. 181–192., 14 ábra.

         népvándorlás
    Marosi Arnold: A pécsi városi múzeum népvándorláskori leletei. Ill.: Arnhold Nándor és Börötzffy Károly.
    = 1908/3. 99–113., 24 ábra. /É/.

    Marosi Arnold: Baranyamegye lovas sírjai [IV–XIII. század].
    = 1909/4. 127–131., 12 ábra a 127. e. /É/.

    Kalmár János: Népvándorláskori sisakok.
    = 1964. 73–93., 24 kép.

    Kiss Attila: Pannonia rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez.
    = 1965. 81–123., 12 kép.

    Nagy Erzsébet: V. századi népvándorláskori sírok Pécs-Málom lelőhelyen.
    = 1993. 95–102., 2 ábra, III t.

         népviselet
    ifj. Kodolányi János: Egy XVIII. századi népviselet ábrázolása.
    = 1957. 90–95.

    Füzes Endre: Adatok a XVIII–XIX. századi baranyai népviseletekhez.
    = 1962. 309–326.

    Sz. Bognár Éva: Zengővárkonyi főkötők.
    = 1972–1973. 253–260., 9 kép.

    Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete.
    = 1981. 165–195., 49 kép.

         népzene
    Olsvai Imre: Mit köszönhet a magyar népzenetudomány és zeneművészet Vikár Bélának és Berze Nagy Jánosnak?
    = 1980. 275–280.

    Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus, I–II.
    = 1992. 179–216., 37 kép.; 1993. 203–217., 32 kotta.

         Nesselrod Vilmos gróf, püspök
    Angyal Pál: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. I–II.
    = 1909/2. 63–67.; /3. 95–103. /É/.

    Szentkirályi István: A pécsi kórház alapítása [1731].
    = 1928–1929/4. 131. /KK/.

    Babits András: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. (Pécs és földesura viszonya a XVIII. sz. első felében.)
    = 1930/1–4. 1–17., 2 ábra. /É/.

         nóta
    Mándoki László: Az aradi vértanúk nótájának kérdéseihez.
    = 1969–1970. 207–230., 15 kép.

    Bodgál Ferenc: Borsodi adatok az aradi vértanúk nótájához.
    = 1969–1970. 231–232.

         Notre-Dame nőzárda
    [Szőnyi Ottó] Sz. O. ism.: Szentkirályi István: A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái.
    = 1908/4. 159–160.

         Novák Simon
    Kőszeghy Gyula: 100 év előtt a város főterén.
    = 1939–1940. 86–88., VII.–VIII. t.

         nőmozgalom
    Szabó Gyula: A szocialista nőmozgalom útja Baranyában 1921-ig.
    = 1964. 297–312.

         növényfenológia
    Róna Jenő: Növényfenológiai megfigyelések Pécsett.
    = 1914/3. 95–100. /É/.

         növényföldrajz
    Horvát A. Olivér: Mecseki vegetációs tanulmányok I–. [A folytatás nem jelent meg.]
    = 1961. 33–44.

    Horvát A. Olivér: A Mecsek hegység növényföldrajza. I–II.
    = 1965. 29–47.; 1966. 25–39.

    Horvát Adolf Olivér: A mecseki erdei növénytársulások jellemzése karakter- és differenciális fajaik, flóraelemeik alapján.
    = 1967. 15–22., VII t.

    Horvát Adolf Olivér: A Mecsek és a Fruška Gora növényzetének összehasonlítása.
    = 1968. 7–14.

    Horvát Adolf Olivér: Újabb adatok a Mecsek hegység geobotanikai ismeretéhez. (A Mecsek hegység növényföldrajzi vázlata.)
    = 1969–1970. 13–33., 8 kép.

         növénytani kutatások
    Uherkovich Ákos: „A Mecsek és környéke természeti képe” kutatási program, 1975–1980.
    = 1980. 353–363., 5 ábra.

         növénytársulások
    Ortmann-né Ajkai Adrienne – Dénes Andrea: A Dráva-holtágak fátlan növénytársulásai.
    = 1998. 27–39., 4 t.

         növénytermesztés
    Horváth Kázmér: Kukoricatermesztés Mohácson [1715-től].
    = 1928–1929/4. 136–137. /KK/.

         növényzet
    Szabó Pál Zoltán: Pécs talaja és kulturája.
    = 1930/1–4. 64–70., 1 térk. /É/.

         nyélcsöves csákányok
    Bándi Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez.
    = 1972–1973. 61–71., II t.

         nyelvföldrajz
    Penavin Olga: Mutatvány a baranyai-drávaszögi nyelvatlaszból.
    = 1967. 135–151., 14 térképlap.

    Mészáros György: Cigánydialektusok Magyarországon. (Nyelvföldrajz.)
    = 1969–1970. 309–320., 1 térk.

         nyilvántartás
    Mándoki László: Néprajzi múzeológiánk és a központi nyilvántartás.
    = 1964. 365–373., 4 kép.

         nyír
    Ákos Uherkovich: Lepidoptera on birch and alder in South and West Transdanubia, Hungary.
    = 1983. 39–49., 27 ábra.

         Nyolcak
    Sarkadi Eszter: Gondolatok a „Nyolcak” művészcsoport tudománytörténeti értékeléséhez.
    = 1980. 337–349., 8 kép.

    Körner Éva: Nyolcak és aktivisták.
    = 1981. 199–203.

         nyomdászok
    Borsy Károly: A pécsi nyomdászegylet első évei (1869–1875).
    = 1957. 34–56.

    Borsy Károly: A pécsi nyomdászok 1905. évi sztrájkja és következményei.
    = 1963. 207–215., 3 kép.

         Nyugat-Dunántúl
    Horvatovich Sándor: Hazánk faunájára új és ritka bogárfajok a Dél- és Nyugat-Dunántúlról (Coleoptera). I–IV.
    = 1978. 31–39.; 1979. 33–43.; 1980. 71–83.; 1981. 19–32.

    Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1979. 77–91., 11 ábra.

    Ákos Uherkovich: Lepidoptera on birch and alder in South and West Transdanubia, Hungary.
    = 1983. 39–49., 27 ábra.

         Nyugat-Európa
    L. Imre Mária – Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A Fachwerk építkezés utóélete.)
    = 1988. 187–210., 37 ábra.

         Nyugat-Magyarország
    Gábor Bándi: Ursprung und innere Chronologie der Kultur der inkrustierten Keramik in Westungarn.
    = 1965. 61–74.

    Stefan Foltiny: Zwei Prachtgefässe der Osthallstattkultur in Westungarn.
    = 1966. 57–61., 2 kép.

    Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Szőce and its environs (West Hungary).
    = 1988. 27–33., 2 ábra.

    Ákos Uherkovich – Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Magyarszombatfa, West Hungary.
    = 1991. 13–30., 7 ábra, 3 t.

         Nyugati-Mecsek
    Uherkovich Ákos: További lepkészeti adatok a Nyugati-Mecsekből (Lepidoptera).
    = 1985–1986. 23–32., 3 ábra, 2 t.

         Óbánya
    L. Imre Mária: Adatok a mecseknádasd-óbányai fazekassághoz. I–III.
    = 1975–1976. 183–196., 3 ábra, IV t.; 1977. 295–308., 1 térk., 7 t.; 1979. 231–250., 1 ábra, X t.

         obsit
    Szőnyi Ottó: A kiskőszegi római katonai elbocsátó-lap.
    = 1909/2. 84–87. /KK/.

         óbudai egyetem
    Székely György: A pécsi és óbudai egyetem alapítása a középeurópai egyetemlétesítések összefüggéseiben.
    = 1967. 155–174.

         Ócsárd
    Móczár László: A lucernavirágot látogató méhalkatú rovarok Baranyában.
    = 1956. 171–180., 7 rajz, XXX–XXXI. t.

         ókeresztény sírkamra
    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítése és a régi puskaporos-torony restaurálása.
    = 1913/2. 84–85. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítési munkálatai.
    = 1913/3. 120–124. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: Ujabb sirlelet a pécsi őskeresztény sirkamra tájékán.
    = 1914/2. 90–91. /KK/.

    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

    Ferenc Fülep – Antal Fetter: Neuere Forschungen in der ausgemalten, frühchristlichen Grabkammer Nr. II. von Pécs.
    = 1971. 91–103., 10 kép.

    Fülep Ferenc: A pécsi későrómai-ókeresztény mauzóleum feltárásáról.
    = 1987. 31–44., 8 ábra.

         okiratok
    Késmárky István: Pécs régi iparos életére vonatkozó eredeti okiratok.
    = 1908/1. 19–31. /É/.

         oklevelek
    Szőnyi Ottó: A pécsi csizmadia-céh 1774. évi felszabaditó levele.
    = 1917/1–4. 17–19. /KK/.

    Földvári Mihály: Árpádházi királyaink diplomái. 1–. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg]. [A pécsi püspökség alapítólevele, 1009.]
    = 1928–1929/4. 125–129. /É/.

    Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez [XIV–XVI. század].
    = 1960. 183–196.

    Szakály Ferenc: Schreiber Farkas, pécsi bíró (1527–1542). (Pályakép néhány gazdaság- és társadalomtörténeti tanulsággal.)
    = 1975–1976. 75–102.

         okmányok
    Madas József: Török temetők Pécsett.
    = 1972–1973. 117–124., 1 kép, II t.

         ólomtáblácska
    Fejes György: A dunaszekcsői lovasistenség ólomtáblácskája.
    = 1930/1–4. 70–72., 1 kép. /É/.

         oltár
    [Marosi Arnold] M. A.: Római leletek.
    = 1909/2. 87. /KK/.

         oltárképek
    Szőnyi Ottó: Boross János festő levelei Scitovszky pécsi püspökhöz a pécsi székesegyház oltárképei ügyében.
    = 1912/4. 147–161. /É/.

    Szőnyi Ottó: A mohácsi szentferencrendi templom főoltárképe.
    = 1913/2. 88–89. /KK/.

         oltárkő
    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: A városi múzeum köréből.
    = 1911/3. 125–126. /KK/.

    [Szőnyi Ottó]: Római leletek Pécsett.
    = 1911/4. 151–153. /KK/.

    Török Gyula: Római leletek a pécsi Mátyás-király fogadó helyén.
    = 1939–1940. 20–26., 1 kép, III–IV. t.

         orchideák
    Molnár Attila – Farkas Sándor: Az Epipogium aphyllum (Schm.) Sw. új előfordulása a Mecsekben.
    = 1995. 9–12., 1 t.

         Orfűi-tó
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

         orgonák
    Horváth Csilla: Adatok az Angster Orgona- és Harmóniumgyár történetéhez. [A felállított orgonák országos listájával.]
    = 1972–1973. 137–165., 8 kép.

         Orlovics ház
    Sonkoly Károly: Két pécsi ház (A Szent István tér 9. sz. Orlovics és Sey házak).
    = 1992. 115–131., 13 ábra.

         Ormánság
    Révai Sándor ism.: Rédei Károly: Baranyai Ormányság. – Lukácsy Imre: Ormányság népe.
    = 1908/1. 32–34.

    Az Ormánság határai.
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 40. /F: Révai Sándor bibliográfiai válogatása az Ormánsághoz/.

    Révai Sándor: Az Ormánság népének és nevének eredete.
    = 1908/2. 49–55. /É/.

    Benyovszky Móric gróf ajándéka.
    = 1908/2. 66. /RK/.

    A múzeumból. [A Pécsi Országos Kiállítás díszoklevele az ormánsági gyűjteményért.]
    = 1909/1. 39. /KK/.

    Arnhold Nándor: Ormánsági népművészet.
    = 1909/2. 75–84., 11 t. /É/.

    Zentai János: Ormánsági fejfák.
    = 1963. 277–295., 24 kép, IV t.

    Zentai János: Hevesi dinnyések Ormánságban.
    = 1964. 193–204., 28 kép.

    Zentai János: Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. – A kólészó –.
    = 1965. 181–203., 31 kép.

    Zentai Tünde: Ormánsági rokkaszögek.
    = 1965. 205–210., 8 kép.

    Zentai János: Adatok Ormánság néprajzi határának megállapításához.
    = 1966. 77–128., II t.

    Kőhegyi Mihály: Ormánsági jobbágysérelmek. Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez.
    = 1966. 191–196.

    Zentai János: Két adat Ormánság népének régi életéhez.
    = 1968. 185–200., 13 kép.

    Dankó Imre: A sellyei talpasház rekonstrukciója.
    = 1968. 321–327., 11 kép.

    Zentai Tünde: A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az Ormánságban.
    = 1969–1970. 297–308.

    Zentai János: Ormánság nyugati határa és belső tagolódása.
    = 1971. 199–206., 5 térk.

    Zentai Tünde: A természetfeletti lények átváltozásának kérdése az ormánsági néphit összefüggésében.
    = 1971. 207–216.

    Sáfrány Zsuzsanna: Baranyai tükrösök.
    = 1974. 197–228., 10 kép, 20 t.

    Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában.
    = 1975–1976. 155–168., 10 kép, VI t.

    Zentai János: A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván.
    = 1985–1986. 325–343.

    Kiss Z. Géza: Ormánsági tűzkárjelentések a néptudományi kutatás szolgálatában. (Drávacsehi, 1814.)
    = 1990. 189–199.

         orosz veszedelem
    [Szentkirályi István]: Régi hadi hirek. [Klimo György levelei az 1769–74-es török-orosz háborúról és az orosz veszedelemről.]
    = 1914/3. 117. /KK/.

         Oroszország
    Fancsovits György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921).
    = 1968. 259–287., 18 kép.

         orsógomb
    Kőhegyi Mihály: Jelenetes és feliratos római orsógomb Dunaszekcsőről.
    = 1965. 75–80., 4 kép.

         országgyűlés
    Cserkuti Adolf: Pécs sz. kir. város és a rendi országgyűlés.
    = 1909/2. 67–75. /É/.

    Kőhegyi Mihály: Ormánsági jobbágysérelmek. Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez.
    = 1966. 191–196.

    Kőhegyi Mihály: Baranyai jobbágysérelmek. Drávamenti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez.
    = 1968. 225–243., 1 kép.

         országhatárok
    Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határainak kitűzése (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, (1921–1924).
    = 1998. 223–242.

         ortopédia
    Montskó Péter: A Pécs, Kertváros avar kori temető csontvázleleteinek paleopathológiai vizsgálata ortopédiai szempontból.
    = 1998. 147–155., 12 ábra.

         ostrom
    Papp László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai.
    = 1965. 213–255., 28 kép.

         osztrák hadjárat
    Reil József: Pécs környéki hadmozdulatok a török elleni felszabadító harcokban. – Egy Bécsben 1788-ban kiadott német nyelvű mű alapján.
    = 1982. 209–210. /RK/.

         önképzőkör
    Párkányi Norbert: Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-önképzőkörének ötven éves történetére.
    = 1913/1. 14–37. /É/.

         önkormányzat
    Cserkuti Adolf: Pécs város a török hódoltság után.
    = 1913/2. 63–71. /É/.

         ötvösök
    Somogyi Árpád: Pécsi szláv ötvösök a XVII–XVIII. században és céhlevelük.
    = 1965. 263–273., 1 kép.

    R. Gál Éva: Egy 19. századi pécsi ötvösmester, Rüffer József munkái.
    = 1998. 193–197., 8 ábra.

         pákászok
    Zentai János: Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. – A kólészó –.
    = 1965. 181–203., 31 kép.

         Palé
    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája III. Kelet-Zselic: Palé környéke (Lepidoptera).
    = 1982. 37–50., 8 ábra.

         paleoantropológia
    Török Gyula: Az őskőkor emberének nyomai Baranyában.
    = 1939–1940. 4–5.

    Tóth Tibor: Baranya megye paleoantropológiai problémái.
    = 1961. 85–90.

    Tóth Tibor: A bogádi későrómaikori temető. (Paleoantropológiai vázlat).
    = 1962. 137–152., 1 f., IV t.

         paleopatológia
    Regöly-Mérei Gyula: Palaeopathologiai vizsgálatok a Janus Pannonius Múzeum aeneolith-korból származó emberi csontlelet anyagán.
    = 1960. 75–83., I–VI. t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Nagyárpád, Boros utca lelőhelyen feltárt avar kori temető csontvázainak antropológiai és paleopatológiai vizsgálata.
    = 1994. 107–132., 2 ábra, 11 táblázat, 6 t.

    Montskó Péter: A Pécs, Kertváros avar kori temető csontvázleleteinek paleopathológiai vizsgálata ortopédiai szempontból.
    = 1998. 147–155., 12 ábra.

         paleoszociográfia
    A. Kralovánszky: The Paleosociographical Reconstruction of the Eleventh Century Population of Kérpuszta. Methodological Study.
    = 1968. 75–116., 19 kép.

         Pálffy Miklós gróf
    Szentkirályi István: Utazás Pozsonytól Pécsig 1771. évben.
    = 1916/1–2. 20–21. /KK/.

         pálosok
    Szentkirályi István: Remeteélet a Jakabhegyen a XVIII. században.
    = 1910/3. 65–73. /É/.

    Szentkirályi István: Magyar pálosok és a Jakabhegy.
    = 1911/1. 5–12. /É/.

    Szentkirályi István: Jegyzetek a Jakabhegy és Szentkut történetéhez.
    = 1912/4. 143–147. /É/.

    Szőnyi [Ottó]: A pécsi lyceumi pálos sirbolt.
    = 1914/2. 88–90. /KK/.

    Szentkirályi István: A csatári pálosmonostor.
    = 1916/1–2. 11–14. /É/.

         Palotabozsok
    Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában. I–II.
    = 1960. 135–158., 2 mell., XIII–XXIX. t.; 1961. 69–84., 2 mell., 7 kép, I–XV. t.

         pályázatok
    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le a pécsi székesegyház külseje és belseje közvetlenül az 1882. évi restaurálás előtti állapotában."]
    = 1910/3. 88.

    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le a pécsi székesegyház külseje és belseje közvetlenül az 1882. évi restaurálás állapotában."]
    = 1911/2. 96.

    Szőnyi Ottó: A kulturpalota ügye.
    = 1911/4. 153–154. /KK/.

    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le Baranyavármegye magyar népének családi élete".]
    = 1913/1. 62.; ugyanaz: /2. 90., /3. 126.

    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le Baranyavármegye hegyaljai magyar népének családi élete."]
    = 1914/2. 94. /KK/.; ugyanaz: /4. 138. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A hágai békepalotába szánt vázák.
    = 1916/3–4. 98–100. /É/.

         Pamuk
    Pusztai Rezső: Mezolitikus leletek Somogyból.
    = 1957. 96–105.

         Pannónia
    Kiss Attila: Pannonia rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez.
    = 1965. 81–123., 12 kép.

    Attila Kiss: Die Stellung der Keszthely-Kultur in der Frage der römischen Kontinuität Pannonien’s.
    = 1967. 49–59., 5 térk., 1 t.

    Katona Győr Zsuzsa: A millefiori üvegek elterjedése és kronológiai helyzete Pannoniában.
    = 1988. 69–76., 1 ábra, II t.

         papnövelde
    Szentkirályi István: A pécsi szeminárium első éveiből.
    = 1910/4. 112–120. /É/.

    Szentkirályi [István]: A pécsi szeminárium multjából. (1760–1770.)
    = 1914/1. 36–39. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Pécs iskolái az 1774. évben.
    = 1914/2. 81–83. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi szemináriumi konkurzusok.
    = 1914/3. 112–115. /KK/.

    Szentkirályi István: Régi theologiai tanárok [XVIII. század vége].
    = 1916/1–2. 24. /KK/.

         Papp László
    Kiss Attila: Papp László (1903–1973). Nekrológ.
    = 1972–1973. 91–92., 1 f.

         parasztházak
    Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete.
    = 1989. 209–225.

         Párizsi iskola
    Hárs Éva: Martyn Ferenc és a „Párizsi iskola” (1926–1940). – Részlet az életmű monografikus feldolgozásához.
    = 1969–1970. 331–345., 4 kép, I–XI. t.

         Passárdi család
    Visy László: Pellérd földesurai.
    = 1930/1–4. 60–64. /É/.

         passió
    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és passió emlékei.
    = 1995. 139–158., 29 ábra.

         pásztorművészet
    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói.
    = 1960. 275–322., 62 kép. Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói.
    = 1961. 139–158., 12 kép, I–IX. t.

    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum fa ivópoharai.
    = 1962. 327–340., 25 kép.

    Mándoki László: Pásztor „faragóiskola".
    = 1963. 259–276., 30 kép, 2 térk.

    Knézy Judit: A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Kapoli tárgyai.
    = 1966. 129–150., 29 kép.

    Sáfrány Zsuzsanna: Baranyai tükrösök.
    = 1974. 197–228., 10 kép, 20 t.

    Mándoki László: Hodó Mihály tárgyai a JPM Néprajzi Osztályának gyűjteményeiben. (Rajz: Monori Magdolna.)
    = 1975–1976. 203–215., 1 kép, IX t.

         Patacs
    [Marosi Arnold] M. A.: Római leletek.
    = 1909/2. 87. /KK/.

    Szentkirályi István: Magyar pálosok és a Jakabhegy.
    = 1911/1. 5–12. /É/.

    Szentkirályi István: Jegyzetek a Jakabhegy és Szentkut történetéhez.
    = 1912/4. 143–147. /É/.

    Szentkirályi István: Adatok az ürögi monostorhoz [1342, 1393].
    = 1928–1929/4. 131–132. /KK/.

         Paulovics István
    Kőhegyi Mihály: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről.
    = 1998. 319–324., 1 ábra.

         Pavics Ferdinánd
    Szentkirályi [István]: Testőrségre pályázó Pécsről 1763-ban. [Horváth Krisztina levele Klimo Györgyhöz Pavics Ferdinánd ügyében.]
    = 1917/1–4. 21. /KK/.

         péceli kultúra
    Draveczky Balázs: A bogátpusztai függeszthető edény.
    = 1964. 141–142., 3 kép.

         Pécs
    Szentkirályi [István]: Egy történelmi munka műhelyéből.
    = 1911/3. 121–124. /KK/.

    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából [1700–1864].
    = 1928–1929/2–3. 83–86. /KK/.

    Horváth Margit: Hogyan lett Pécs szab. kir. város.
    = 1928–1929/4. 103–125., 2 f. /É/.

    Babits András: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. (Pécs és földesura viszonya a XVIII. sz. első felében.)
    = 1930/1–4. 1–17., 2 ábra. /É/.

    Pécs látképe a XVIII. század közepén.
    = 1930/1–4. 7.

    Pécs város kiváltságlevelének címlapja.
    = 1930/1–4. 15.

    Pécs város pecsétje.
    = 1939–1940. címlap.

    Reuter Camillo: Pécs város neve.
    = 1960. 255–270.

    Reuter Camillo: Újabb adat Pécs város középkori latin nevéhez.
    = 1962. 195–198.

    Gáldonyi Béla: Adalékok Baranya és Pécs felszabadításának történetéhez.
    = 1964. 313–325., 5 kép, 2 térk.

    Holovics Flórián: Baranya a XVII. század elején. Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban.
    = 1966. 171–178.

    Fetter Antal: Pécs 1722-ben.
    = 1972–1973. 125–136.

    Fricsy Ádám: Pécs a XVII. század derekán. Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja.
    = 1984. 197–200. /RK/.

    Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953.
    = 1985–1986. 291–307.

    Othmar Pickl: Nachschub für Pécs/Fünfkirchen im Kriegswinter 1686/87. Zur Verproviantierung von Pécs, Siklós und Kaposvár im ersten Winter nach der Rückeroberung.
    = 1990. 99–111., 1 térk.

    Tóth Endre: A Quinque Basilicae – Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez.
    = 1991. 101–107.

         Pécs-Bányatelep
    Erőszakos sírfelbontások.
    = 1908/2. 92. /K/.; /4. 169–170. /F: Angyal Pál/.

         Pécs-Baranyai Képtár
    Romváry Ferenc: A siklósi Pécs-Baranyai Képtár.
    = 1964. 339–348., 3 kép, I–X. t.

         Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület
    Tichy Ferenc: A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület” megalakulása és eddigi működése.
    = 1908/1. 2–10. /É/.

    A Nendtvich-ünnepély ... meghívója.
    = 1909/4. 149–150. /KK/.

    Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról.
    = 1956. 184–192.

         pécs-budai temető
    Szőnyi Ottó: A pécs-budai külvárosi temető.
    = 1911/2. 50–90., VIII t. /É/.

         Pécs-Hőerőmű
    Nagy Erzsébet: Avar temető a pécsi Hőerőmű területén.
    = 1994. 85–95., 4 ábra, 5 t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Hőerőmű lelőhelyen feltárt avar kori csontvázleletek antropológiai vizsgálata.
    = 1994. 97–106., 6 táblázat, 3 t.

    K. Zoffmann Zsuzsanna: Emertani leletek a Badeni kultúra Pécs-Hőerőmű lelőhelyéről.
    = 1998. 141–146., 2 táblázat, 1 t.

         Pécs-Málom
    Nagy Erzsébet: V. századi népvándorláskori sírok Pécs-Málom lelőhelyen.
    = 1993. 95–102., 2 ábra, III t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Málom és a Zsibót-Domolospuszta lelőhelyeken feltárt koranépvándorláskori temetkezések antropológiai vizsgálata.
    = 1993. 103–114., 1 ábra, 5 táblázat, 3 t.

         Pécs-Nagyárpád
    Nagy Erzsébet: A Pécs-Nagyárpád, Boros utcai avarkori temető 1985–1987. évi ásatása.
    = 1989. 93–128., 14 ábra, XVII t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Nagyárpád, Boros utca lelőhelyen feltárt avar kori temető csontvázainak antropológiai és paleopatológiai vizsgálata.
    = 1994. 107–132., 2 ábra, 11 táblázat, 6 t.

         Pécs-Szabolcs
    Bándi Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez.
    = 1972–1973. 61–71., II t.

         Pécsbagota-Cseralja
    Kalicz Nándor: A balatoni csoport emlékei Dél-Dunántúlon.
    = 1969–1970. 75–96., 7 kép, I–XII. t.

         pecsétek
    Szőnyi Ottó: Pécs régi pecsétje.
    = 1910/4. 122. /KK/.

    Horváth Kázmér: Mohács város pecsétjei.
    = 1928–1929/2–3. 53–64., 6 kép. /É/.

    Szentkirályi István: Buck építész pecsétje.
    = 1928–1929/4. 130–131. /KK/.

    Pécs város pecsétje.
    = 1939–1940. címlap.

    Holub József: Pécs város pecsétjei.
    = 1958. 137–146.

    Solymos Ede: Adatok a pécsi és mohácsi halászcéhek történetéhez.
    = 1967. 183–191., 2 kép.

    Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere. (I. rész: A–CS); (II. rész: D–KÁ); (III. rész: Kátoly–Márok); (IV. rész: Márok–Ózd); (V. rész: Palé–R); (VI. rész: Sásd–Szentlőrinc); (VII. rész: Szemtmárton–Zsibrik).
    = 1978. 195–230., I–XX. t.; 1979. 147–167., XXI–XXXII. t.; 1980. 145–165., XXXIII–XLVI. t.; 1981. 123–134., XLVII–LI. t.; 1982. 145–152., LII–LV. t.; 1983. 133–145., LVI–LXI. t.; 1985–1986. 251–269., LXII–LXXI. t.

    Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban. I–III.
    = 1988. 93–104.; 1989. 147–158.; 1990. 113–129., 11 ábra.

    Bezerédy Győző: Pécs város pecsétje 1727-ből.
    = 1994. 133–134., 1 ábra.

    Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig.
    = 1998. 157–166., 33 ábra.

         Pécsi Dalárda
    Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme.
    = 1996–1997. 105–114., 7 ábra.

         Pécsi Disputa
    Szabó Gyula: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában.
    = 1964. 241–262.

         pécsi egyetem
    Petrovich Ede: A középkori pécsi egyetem megszűnése.
    = 1966. 153–170., 10 kép.

    Székely György: A pécsi és óbudai egyetem alapítása a középeurópai egyetemlétesítések összefüggéseiben.
    = 1967. 155–174.

    Petrovich Ede: A kőzépkori pécsi egyetem épülete és címere.
    = 1971. 151–166., 10 kép.

         pécsi egyházmegye
    Szentkirályi [István]: Remeték a pécsi egyházmegye területén.
    = 1913/4. 165–166. /KK/.

    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak.
    = 1994. 197–211., 18 ábra.

    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és passió emlékei.
    = 1995. 139–158., 29 ábra.

    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében III. Kápolnák.
    = 1996–1997. 115–147., 32 kép, 9 vázlat.

         Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága
    P. J.: A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága.
    = 1928–1929/1. 29–30. /KK/.

    Török Lajos: A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága.
    = 1941. 103–105.

    Klug K. György: A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának 1941. évi kiállítása.
    = 1941. 106–108.

         Pécsi Kerékpár Egyesület
    Millei Ilona: A Pécsi Kerékpár Egyesület zászlajának konzerválása. Adatok a XIX. századvégi pécsi kerékpársport történetéhez.
    = 1994. 239–249., 14 ábra.

         Pécsi Missale
    Szentkirályi [István]: Missale Quinque-Ecclesiense.
    = 1911/2. 90–91. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi Missale.
    = 1911/2. 91–95. /KK/.

         Pécsi Munkásképző Egylet Dalkara
    Tegzes Ferenc: A pécsi munkásképző egylet dalkarának zászlaja.
    = 1979. 223–227., 2–3. ábra. /RK/.

         Pécsi Múzeum ld. még városi múzeum
    Sarkadi Eszter: 75 éves a Pécsi Múzeum. Vázlatos történet a kezdetektől 1945-ig.
    = 1979. 357–377., 20 kép.

         Pécsi Nemzeti Casino
    Visy László: A Pécsi Nemzeti Casino megalakulása s ennek kihatása Pécs szab. kir. város kulturális és gazdasági fejlődésére.
    = 1928–1929/1. 3–18., 3 kép. /É/.

         Pécsi Nemzeti Színház
    Várady Antal: A pécsi szinészet történetéből.
    = 1909/3. 110–116. /É/.

         Pécsi Országos Kiállítás és Vásár
    A múzeumból. [A Pécsi Országos Kiállítás díszoklevele az ormánsági gyűjteményért.]
    = 1909/1. 39. /KK/.

    Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok VI. A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, 1907.
    = 1996–1997. 87–104., 43 kép.

         Pécsi Szociáldemokrata Párt
    Szita László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején).
    = 1971. 185–195.

         pécsi vár
    Gosztonyi Gyula: A pécsi vár.
    = 1939–1940. 55–69., 6 kép.

         Pécsi-tó
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

         Pécsvárad
    Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Aranyhegyen.
    = 1958. 53–102., 2 mell., IV–XLVI. t.

    Regöly-Mérei Gyula: Palaeopathologiai vizsgálatok a Janus Pannonius Múzeum aeneolith-korból származó emberi csontlelet anyagán.
    = 1960. 75–83., I–VI. t.

    Gállos Ferenc: Vázlatok Pécsvárad kialakulásának és középkori mezővárosi fejlődésének történetéből.
    = 1960. 159–181.

    Zs. Zoffmann: Dates to the Burial Rites of the Lengyel Culture.
    = 1965. 55–59., 1 rajz, II t.

    Györffy György: Megemlékezés István királyról születésének ezredik évfordulóján. [Borsos Miklós szobra Szent Istvánról.]
    = 1969–1970. 127–132.

    Öhler Anna: Német ráolvasókönyv Pécsváradról.
    = 1971. 217–256., 25 kép.

    Kárpáti Gábor: Elpusztult középkori települések Pécsváradon.
    = 1983. 117–130., 6 kép, X t.

         Pécsvárad-Aranyhegy
    Bökönyi Sándor: A lengyeli kultúra gerinces faunája. I–III.
    = 1960. 85–133., VII–XII. t.; 1961. 91–104.; 1962. 73–101.

         pécsvidéki bányászat
    Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig.
    = 1962. 223–248., 29 kép.

         Pellérd
    Visy László: Pellérd földesurai.
    = 1930/1–4. 60–64. /É/.

    Horvatovich Sándor: Pellérd futóbogár faunája (Coleoptera: Carabidae).
    = 1987. 7–13., 1 ábra.

         pelóriás gyujtoványfű
    Róna Jenő: A pelóriás gyujtoványfű megjelenése és kimulása Pécsett.
    = 1912/4. 163–164. /KK/.

         pénzforgalom
    Kőhegyi Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio–Szeged közötti útvonalon.
    = 1969–1970. 113–118., 1 térk., 1 t.

         pénzgyűjtemény
    [Marosi Arnold] M. A.: A múzeum magyar pénzgyűjteménye.
    = 1909/1. 38–39. /KK/.

         pénzleletek
    Szentgáli Károly: A pécsi városi múzeum pénzgyűjteményéről.
    = 1909/4. 132–142. /É/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: A városi múzeum köréből.
    = 1911/3. 125–126. /KK/.

    [Szőnyi Ottó]: Római leletek Pécsett.
    = 1911/4. 151–153. /KK/.

    Fejes György: Római pénzlelet Pécs város csatornázásánál. [Numizmatikai kézikönyvtár.]
    = 1930/1–4. 18–54., 5 kép. /É/.

    Török Gyula: A városi múzeum régiséggyűjteményének újabb jelentős szerzeményei.
    = 1941. 3–6.

    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

    Papp László: A mohácsi csatahely kutatása.
    = 1960. 197–253., 1 mell., 11 helyszínrajz.

         perek
    Szentkirályi István: A káptalani úriszék multjából.
    = 1916/1–2. 23–24. /KK/.

    Solymos Ede – Solymosné Göldner Márta: Győri halkereskedők Baranyában a 18. században.
    = 1978. 271–284.

         perembélyeg
    Parádi Nándor: Árpád-kori perembélyeges edénytöredék Pécsről.
    = 1959. 91–96., XXVI. t.

         petroarchaeológia
    Zsolt Schléder – Katalin T. Bíró: Petroarchaeological studies on polished stone artifacts from Baranya county, Hungary.
    = 1998. 75–101., 8 ábra, 7 t. f., 6 t.

         Pfilf Máté
    Szieberth Róbert: Az iparrajzoktatás Pécsett a XIX. század első felében.
    = 1912/4. 133–143., V t. /É/.

         phalerák
    Nagy Erzsébet: Tausírozott vas phalera Bólyból.
    = 1998. 103–112., 5 ábra, IV t.

         pharsalusi csata
    Szegedy Rezső: Az irodalomnak egy pécsi névtelen Maecenása. [Annaeus Lucanus Pharsaliájának fordítása. Toldy Ferenc levele Kelemen József pécsi nagypréposthoz.]
    = 1910/2. 53–58. /É/.

         piacok
    Dankó Imre: Adalékok a pécsi piacok és vásárok néprajzához.
    = 1964. 169–185., 11 kép.

         Pilch Andor
    Reéh György: Részletek a Tettye monografiájából.
    = 1911/4. 127–136., 7 ábra. /É/.

         Piskó
    Kőhegyi Mihály: Ormánsági jobbágysérelmek. Hirics, Piskó és Kisszentmárton kérései az 1848-as országgyűléshez.
    = 1966. 191–196.

         plakátgyűjtemény
    Sarosácz György: A Kanizsai Dorottya Múzeum plakátgyűjteménye 1942–1948.
    = 1974. 169–194., XIX t.

         plankton
    Uherkovich Gábor: A Dráva potamofitoplanktonja mennyiségi viszonyairól.
    = 1980. 7–19., VI t.

         Plébániaház
    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

         poharak
    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum fa ivópoharai.
    = 1962. 327–340., 25 kép.

         pokrócos céh
    Rónaky Kálmán: A pécsi kihalt pokróczos mesterségről és az legényeknek való artikulusokról.
    = 1910/4. 89–96. /É/.

         polgárság
    Bezerédy Győző: Adatok a XIX. századi pécsi polgárság életéről a hagyatéki leltárak alapján.
    = 1977. 290–291. /RK/.

         Pollack Mihály
    Szőnyi Ottó: Adalékok a pécsi székesegyház történetéhez [1805].
    = 1912/1–2. 71–81. /É/.

         poloskák
    Mariann K. Földessy: Data to the Heteroptera fauna of South Transdanubia, Hungary.
    = 1992. 13–17.

         porcelán
    "Fazekas.” [Mattyasovszky Zsolnay Tibor]: A Zsolnay gyárról.
    = 1941. 91–98.

         porcelánszobrok
    Romváry Ferenc: Sinkó András művészetéről.
    = 1966. 269–291., 29 kép.

         portré
    Hárs Éva: A portré Martyn Ferenc művészetében.
    = 1968. 291–299., I–XI. t.

         postakocsi
    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából (1699–1848).
    = 1928–1929/1. 33–35. /KK/.

         potamofitoplankton
    Uherkovich Gábor: A Dráva potamofitoplanktonja mennyiségi viszonyairól.
    = 1980. 7–19., VI t.

         Potentillo–Quercetum erdők
    Adolf Olivér Horvát: Potentillo–Quercetum (sensu latissimo) Wälder, I–III.
    = 1977. 23–44., 1–14. kép.; 1979. 11–32. 15–16. kép.; 1980. 31–70., 17–24. kép.

         pozitivizmus
    Sződy Szilárd: Adalékok a „magyar pozitivizmus” és a „szellemtörténetírás” kapcsolatához a két világháború között.
    = 1972–1973. 177–184.

         pozsony-pécsi út
    Szentkirályi István: Utazás Pozsonytól Pécsig 1771. évben.
    = 1916/1–2. 20–21. /KK/.

         préposti ház
    Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről.
    = 1956. 8–30., 1 kép, I–VIII. t.

    Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez. [Hagymásy Bálint verse Szathmáry György püspökhöz.]
    = 1956. 31–47.

    Sarkadiné Hárs Éva: A Pécs, Káptalan-u. 2. sz. épület díszítő elemei.
    = 1956. 48–54., IX–XVI. t.

         Psilus Panzer, 1801
    J. B. Szabó: Beiträge zur Kenntnis der Gattung Psilus Panzer, 1801 (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Diapriidae).
    = 1975–1976. 61–71., III t.

         puhatestűek
    Füköh Levente – Krolopp Endre: Gebhardt Antal pleisztocén malakológiai anyagának revíziója és értékelése.
    = 1988. 43–51.

    Varga András: Gebhardt Antal recens malakológiai anyagának revíziója.
    = 1988. 53–66.

         puskaporos torony
    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítése és a régi puskaporos-torony restaurálása.
    = 1913/2. 84–85. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A régi puskaporos torony restaurálása.
    = 1913/3. 124–125. /KK/.

         püspöki kastély
    Horváth Kázmér: A mohácsi püspökkastély multjához szolgáló adatok [1714–1785].
    = 1928–1929/4. 137–138. /KK/.

         püspöki múzeum
    A pécsi püspöki múzeum kő- és éremgyűjteményének áttelepítése.
    = 1908/2. 64–66. /RK/.

         püspöki palota
    Szőnyi Ottó: A pécsi belső várfalról.
    = 1913/2. 89. /KK/.

    Gosztonyi Gyula: A pécsi vár.
    = 1939–1940. 55–69., 6 kép.

         püspökség
    Szentkirályi István: A pécsi püspökség érseki jelvények használatának első ünnepélye [1755].
    = 1917/1–4. 19–21. /KK/.

    Földvári Mihály: Árpádházi királyaink diplomái. 1–. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg]. [A pécsi püspökség alapítólevele, 1009.]
    = 1928–1929/4. 125–129. /É/.

         Püspökszentlászló
    Fazekas Imre: Vizsgálatok a Keleti-Mecsek nagylepkefaunáján III. A püspökszentlászlói arborétum és környékének nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1978. 71–86., 15 ábra.

         Püspökvár
    G. Sándor Mária: A pécsi Püspökvár feltárt középkori egyházi és világi épületei.
    = 1992. 105–114. 12 ábra.

         Quinque Basilicae
    Tóth Endre: A Quinque Basilicae – Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez.
    = 1991. 101–107.

         Quinque Ecclesiae
    Reuter Camillo: Újabb adat Pécs város középkori latin nevéhez.
    = 1962. 195–198.

    Tóth Endre: A Quinque Basilicae – Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez.
    = 1991. 101–107.

         Rádfalva
    Zentai János: A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván.
    = 1985–1986. 325–343.

         rádióműsorok
    Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953.
    = 1985–1986. 291–307.

         Radonay Mátyás püspök
    Kápolnai Zsigmond: Vecchi tábornok és a pécsi polgárság a XVII. század végén.
    = 1909/3. 104–110. /É/.

    Szentkirályi István: Mátai Visa János kanonok sérelmei és azok orvoslása. (1700.)
    = 1916/1–2. 24–26. /KK/.

         rajzoktatás
    Szieberth Róbert: Az iparrajzoktatás Pécsett a XIX. század első felében.
    = 1912/4. 133–143., V t. /É/.

    Zombori Lajos: A Hermes-féle füzetek.
    = 1990. 243–250., 9 ábra.

         ráolvasókönyv
    Öhler Anna: Német ráolvasókönyv Pécsváradról.
    = 1971. 217–256., 25 kép.

         Reberics Imre
    Sziebert Róbert: Reberics Imre emlékezete. 1844–1926.
    = 1928–1929/2–3. 64–68.

         recésszárnyúak
    Levente Ábrahám: On the Neuropteroidea and Mecoptera of Baranya County, Hungary.
    = 1990. 13–18., 1 térk., 1 t.

         reformátusok
    Mándoki László: A mohácsi reformátusok házassági szerződései (1790–1827).
    = 1964. 187–191.

    Szabó Gyula: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában.
    = 1964. 241–262.

    Mándoki László: A kölkedi reformátusok házassági kapcsolatai és házassági szerződései.
    = 1971. 279–285., 3 ábra.

    Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában.
    = 1975–1976. 155–168., 10 kép, VI t.

         régészet
    Szőnyi Ottó: Pécs IX. századbeli archeologiája.
    = 1908/1. 10–19. /É/.

    Ojtozi Eszter: Wosinszky Mór és A. A. Szpicin levelezése (Újabb adat a magyar-orosz tudományos kapcsolatok történetéhez).
    = 1958. 135–136.

         régészeti leletek
    Török Gyula: Bronzkori és római kultúrrétegek a Majláth utcában.
    = 1942. 20–21., 1 kép.

    Kiss Attila: Some Archeological Finds of the Avar Period in County Baranya.
    = 1974. 129–142., 20 kép.

         régiségek
    Régiségek, csontleletek.
    = 1908/1. 38. /K/.; /1. 39. /F/.

    Török Gyula: A városi múzeum régiséggyűjteményének újabb jelentős szerzeményei.
    = 1941. 3–6.

         remeteház
    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház alapszabályai.
    = 1912/3. 115–127. /É/.

    Szentkirályi István: Jegyzetek a Jakabhegy és Szentkut történetéhez.
    = 1912/4. 143–147. /É/.

    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház lakói 1767. évben.
    = 1916/3–4. 101–102. /É/.

         remeték
    Szentkirályi István: Remeteélet a Jakabhegyen a XVIII. században.
    = 1910/3. 65–73. /É/.

    Szentkirályi István: A Jakabhegyi remeték felvételi szertartása.
    = 1913/2. 78–81. /É/.

    Szentkirályi [István]: Remeték a pécsi egyházmegye területén.
    = 1913/4. 165–166. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Régi szerzetesek.
    = 1914/3. 117–118. /KK/.

         rendészet
    Kopasz Gábor: Pécs és baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban.
    = 1964. 279–290., 6 kép.

         rendházak
    Szentkirályi István: Magyar pálosok és a Jakabhegy.
    = 1911/1. 5–12. /É/.

    Schick Jácint: A pécsi irgalmasok rendháza és kórháza multjából.
    = 1912/1–2. 14–20., VIII t. /É/.

    Szentkirályi István: A pécsi jezsuita rendház feloszlatása az 1773. évben.
    = 1916/1–2. 14–16. /É/.

    Madas József: A pécsi volt kapucinus rendház telke.
    = 1978. 246–249., 1–2. ábra. /RK/.

         rendi országgyűlés
    Cserkuti Adolf: Pécs sz. kir. város és a rendi országgyűlés.
    = 1909/2. 67–75. /É/.

         reneszánsz
    G. Sándor Mária: A baranyai művészet a reneszánsz stílusáramlatában. A reneszánsz kezdetei és kibontakozása Pécsett és környékén.
    = 1980. 111–142., 18 kép.

         restaurálás
    Szőnyi Ottó: A gyulafehérvári székesegyház restaurálása.
    = 1909/4. 143–149. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítése és a régi puskaporos-torony restaurálása.
    = 1913/2. 84–85. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A régi puskaporos torony restaurálása.
    = 1913/3. 124–125. /KK/.

    Kemény Miklós: Újabb módszerek a régészeti vonatkozású kerámia restaurálásában.
    = 1964. 353–358., 9 kép.

    Millei Ilona : Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása.
    = 1981. 219–234., 23 ábra.

    Millei Ilona: A Pécsi Kerékpár Egyesület zászlajának konzerválása. Adatok a XIX. századvégi pécsi kerékpársport történetéhez.
    = 1994. 239–249., 14 ábra.

         rétek
    Horvát A. Olivér: Mecsek-környéki rétek.
    = 1960. 53–67.

         Rétfalu
    Cseh István: Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében.
    = 1978. 285–300., 9 ábra.

         Réth Alfréd
    Dénes Zsófia: Források a XX. századi művészettörténetből. Réth Alfréd.
    = 1975–1976. 259–265., 1 kép.

         Révai Sándor
    A múzeumból. [Révai Sándor gyászhíre. Hímes tojás. Éremgyűjtemény.]
    = 1909/2. 90. /KK/.

         rézleletek
    Gallus Sándor: A Magyar Történeti Múzeum raktárának baranyamegyei leletei.
    = 1941. 25–29.

    Roska Márton: A dunakömlődi (Tolna m.) rézlelet és Erdély.
    = 1957. 5–13.

         Rippl-Rónai József
    Hárs Éva: Rippl-Rónai József: Park aktokkal. (Képelemzés.)
    = 1979. 329–338., 10 kép.

         Rippl-Rónai Múzeum
    Knézy Judit: A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Kapoli tárgyai.
    = 1966. 129–150., 29 kép.

         rokkaszögek
    Zentai Tünde: Ormánsági rokkaszögek.
    = 1965. 205–210., 8 kép.

         Rókus-domb
    Nagy Lajos: 1780-ban készített térkép a pécsi Rókus-dombról, Kálvária-hegyről és két régi mohamedán templomról.
    = 1980. 239–242., 2 térk. /RK/.

         római kori lakosság
    Kiss Attila: Pannonia rómaikori lakossága népvándorláskori helybenmaradásának kérdéséhez.
    = 1965. 81–123., 12 kép.

         római leletek
    Szőnyi Ottó: Régiségleletek.
    = 1908/2. 67–69. /RK/.

    Szőnyi Ottó: Baranyabáni régiségek [a római korból].
    = 1908/3. 123–124. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Pécsi leletek az ős- és római korból.
    = 1908/4. 156–157. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: A mohácsi kőkoporsó.
    = 1908/4. 157. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Régészeti adatok a vármegyéből [Berkesd, Herend, Ilocska, Somogy].
    = 1908/4. 157–158. /RK/.

    Szőnyi Ottó: A kiskőszegi római katonai elbocsátó-lap.
    = 1909/2. 84–87. /KK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: Római leletek.
    = 1909/2. 87. /KK/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: A városi múzeum köréből.
    = 1911/3. 125–126. /KK/.

    [Szőnyi Ottó]: Római leletek Pécsett.
    = 1911/4. 151–153. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Kisasszonyfai római sírlelet.
    = 1914/1. 33–35. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A hörnyéki római sír.
    = 1914/1. 35–36. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: Római sir a pécsi Apáca-utcában.
    = 1914/2. 91–92. /KK/.

    Fejes György: Római pénzlelet Pécs város csatornázásánál. [Numizmatikai kézikönyvtár.]
    = 1930/1–4. 18–54., 5 kép. /É/.

    Nagy Tibor: A legio I. adiutrix feliratos kőemlékei Pécsről.
    = 1939–1940. 11–19., 3 kép, II. t.

    Török Gyula: Római leletek a pécsi Mátyás-király fogadó helyén.
    = 1939–1940. 20–26., 1 kép, III–IV. t.

    Vajkai Aurél: Római emlékek Dunántúl néprajzában.
    = 1939–1940. 40–51., 10 kép.

    Török Gyula: A városi múzeum régiséggyűjteményének újabb jelentős szerzeményei.
    = 1941. 3–6.

    Török Gyula: Bronzkori és római kultúrrétegek a Majláth utcában.
    = 1942. 20–21., 1 kép.

    Lakatos Pál: Római sírleletek Márok község határában.
    = 1956. 167–170., 2 rajz, XXIX. t.

    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

    Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető.
    = 1958. 103–127., XLVII–LVIII. t.

    Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában.
    = 1959. 75–89., XXIII–XXV. t.

    Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában. I–II.
    = 1960. 135–158., 2 mell., XIII–XXIX. t.; 1961. 69–84., 2 mell., 7 kép, I–XV. t.

    Sz. Burger Alice: A bogádi későrómai temető.
    = 1962. 111–136., 2 mell., 28 kép, I–XI. t.

    Tóth Tibor: A bogádi későrómaikori temető. (Paleoantropológiai vázlat).
    = 1962. 137–152., 1 f., IV t.

    Kőhegyi Mihály: Egy bélyeges római tetőcserép Dunaszekcsőről.
    = 1964. 143.

    Kőhegyi Mihály: Jelenetes és feliratos római orsógomb Dunaszekcsőről.
    = 1965. 75–80., 4 kép.

    Kőhegyi Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio–Szeged közötti útvonalon.
    = 1969–1970. 113–118., 1 térk., 1 t.

    Alice Sz. Burger: The Roman Villa and Mausoleum at Kővágószőlős, near Pécs (Sopianae). Excavations 1977–1982.
    = 1985–1986. 65–228., 179 kép.

    Gyula J. Hajnóczi: The conceptual and actual reconstruction of the villa and the burial vault at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 229–236., 7 kép.

    Ernő Horváth: Wooden remains from the Roman villa at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 237–241., 4 kép.

    István Vörös: The animal remains from the Roman imperial period of Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 243–247.

    Fülep Ferenc: A pécsi későrómai-ókeresztény mauzóleum feltárásáról.
    = 1987. 31–44., 8 ábra.

    Katona Győr Zsuzsa: Római villaépület Komló, Mecsekfalvi úton.
    = 1993. 67–94., 15 ábra, 11 kép, XIV t.

         római utak
    Radnóti Aladár: Sopianaeból kiinduló római utak.
    = 1939–1940. 27–39.

         római útjelző kő
    Szőnyi Ottó: Pécsi leletek [csontleletek, római útjelző kő].
    = 1908/3. 122–123. /RK/.

         római-pécsi út
    Szentkirályi István: Római kispapok hazaérkezése Pécsre 1763-ban.
    = 1916/3–4. 102–103. /É/.

         Románia
    Maráz Borbála: La Tène-kori leletek Jugoszláviából és Romániából magyarországi múzeumokban.
    = 1982. 107–116., 1 térk., V t.

         Rómer Flóris
    Kőhegyi Mihály: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről.
    = 1998. 319–324., 1 ábra.

         Rónaky Kálmán
    A múzeumból. [Rónaky Kálmán kinevezése.]
    = 1908/3. 124. /RK/.

         rontás
    Diószegi Vilmos: A bukovinai székely boszorkány kapcsolata az állatokkal.
    = 1957. 57–69.

         rovarok
    Lovas Márton: Előzetes coleopterológiai adatok egy mecseki bükkösből.
    = 1969–1970. 35–37.

    Lovas Márton: Talaj-coleopterologiai vizsgálatok a tubesi gyertyános-tölgyesben.
    = 1971. 25–28.

         rózsa
    [Róna Jenő] R. J.: Török nyomok a pécsi flórában.
    = 1912/3. 129–130. /KK/.

         ruházat
    Füzes Endre: Adatok a XVIII–XIX. századi baranyai népviseletekhez.
    = 1962. 309–326.

         Rüffer József
    R. Gál Éva: Egy 19. századi pécsi ötvösmester, Rüffer József munkái.
    = 1998. 193–197., 8 ábra.

         sajtógrafika
    Aknai Tamás: Szecessziós sajtógrafika.
    = 1969–1970. 347–360., 22 kép.

         sallangvirágok
    Dénes Andrea – Molnár Attila – Sulyok József – Vidéki Róbert: A Himantoglossum caprinum (M.–Bieb.) Spreng. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben.
    = 1992. 19–25., 6 ábra, 2 t.

         Sárköz
    Andrásfalvy Bertalan: Népi építkezés a sárközi szőlőhegyekben.
    = 1964. 147–168., 34 kép.

         sarlótartó
    Mándoki László: A sarlótartó.
    = 1972–1973. 187–193., 5 kép.

         Sarosácz György
    Huszár Zoltán – Millei Ilona: Köszöntjük a 70 éves Sarosácz Györgyöt.
    = 1998. 359–362., 1 kép.

         Sartori Antal József
    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

         Sásd
    Füzes Miklós: Hirdetményi tájékoztatás Sásdon 1944. decembertől 1945. novemberig.
    = 1979. 207–218., 14 ábra.

         sátoraknásmolyok
    Szalay László: Baranya tölgyeseiben kimutatott sátoraknásmolyok (Lepidoptera: Lithocolletidae).
    = 1977. 57–60., 1 ábra.

         Schneckenberger ház
    Várady Antal: A pécsi szinészet történetéből.
    = 1909/3. 110–116. /É/.

         Schreiber Farkas
    Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez [XIV–XVI. század].
    = 1960. 183–196.

    Szakály Ferenc: Schreiber Farkas, pécsi bíró (1527–1542). (Pályakép néhány gazdaság- és társadalomtörténeti tanulsággal.)
    = 1975–1976. 75–102.

         Scitovszky János püspök
    Szőnyi Ottó: Boross János festő levelei Scitovszky pécsi püspökhöz a pécsi székesegyház oltárképei ügyében.
    = 1912/4. 147–161. /É/.

         Scitovszky tér
    Vörös Márton: A Scitovszky-téri romok kérdése.
    = 1941. 40–52.

    Gosztonyi Gyula: A Scitovszky-tér környékének helytörténeti vizsgálata.
    = 1941. 53–64., V–VI. t.

         Sellye
    Kiss Attila: A sellyei Árpád-kori temető. (Adatközlés.)
    = 1967. 69–72., 4 kép.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya megye nagylepkefaunájának ismeretéhez. I–III. Sellye környékének nappali lepkéi.
    = 1968. 15–18.; 1969–1970. 39–50., 10 ábra.; 1971. 29–39.

    Dankó Imre: A sellyei talpasház rekonstrukciója.
    = 1968. 321–327., 11 kép.

         sétatér
    Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában.
    = 1998. 301–317., 15 ábra.

         Sey ház
    Sonkoly Károly: Két pécsi ház (A Szent István tér 9. sz. Orlovics és Sey házak).
    = 1992. 115–131., 13 ábra.

         Siklós
    Szentkirályi István: Zavargások a siklósi szerbek kegyképe körül.
    = 1916/3–4. 95–97. /É/.

    [Fejes György] (F.) ism.: Bálint Ferenc: Siklós monográfiája.
    = 1928–1929/2–3. 86–87.; Siklós vára: /4. 133., 136.

    Mándoki László: Déldunántúli lábbeliábrázolások a XIX. század elejéről.
    = 1963. 251–258., 12 kép.

    Romváry Ferenc: A siklósi Pécs-Baranyai Képtár.
    = 1964. 339–348., 3 kép, I–X. t.

    Kalicz Nándor: A balatoni csoport emlékei Dél-Dunántúlon.
    = 1969–1970. 75–96., 7 kép, I–XII. t.

    Bándi Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez.
    = 1972–1973. 61–71., II t.

    Mándoki László: Siklósi református házassági szerződések (1830–1843).
    = 1985–1986. 317–324., 1 ábra.

    Othmar Pickl: Nachschub für Pécs/Fünfkirchen im Kriegswinter 1686/87. Zur Verproviantierung von Pécs, Siklós und Kaposvár im ersten Winter nach der Rückeroberung.
    = 1990. 99–111., 1 térk.

    Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig.
    = 1998. 157–166., 33 ábra.

         Siklósi Gyula, id.
    Sebestyén Béla: Az idősebb Siklósi Gyula életpályája 1201–1237.
    = 1928–1929/4. 134–136. /KK/.

         Sikorsky-Zsolnay Miklós
    Szőnyi Ottó: A hágai békepalotába szánt vázák.
    = 1916/3–4. 98–100. /É/.

         Simon Béla
    Éva Hárs: L’art de Béla Simon.
    = 1971. 299–314., 31 kép.

         Simon Máté
    Szentkirályi István: Régi theologiai tanárok [XVIII. század vége].
    = 1916/1–2. 24. /KK/.

         Simon ház
    Várady Antal: A pécsi szinészet történetéből.
    = 1909/3. 110–116. /É/.

         Sinkó András
    Martyn Ferenc: Sinkó András.
    = 1941. 99–102.

    Romváry Ferenc: Sinkó András művészetéről.
    = 1966. 269–291., 29 kép.

         Siófok
    K. Zoffmann, Zsuzsanna: Anthropologische Untersuchungen der mittelbronzezeitlichen Bevölkerung der Gäberfelder von Mosonszentmiklós–Jánosházapuszta und Siófok–Széplak (Ungarn).
    = 1971. 43–58., 6 kép, 10 t.

    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

         sírboltok
    Szőnyi Ottó: A pécsi Mindenszentek templomának sirboltjai.
    = 1914/2. 83–88. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: A pécsi lyceumi pálos sirbolt.
    = 1914/2. 88–90. /KK/.

         síremlékek
    Szőnyi Ottó: A pécs-budai külvárosi temető.
    = 1911/2. 50–90., VIII t. /É/.

         sírfelbontás
    Erőszakos sírfelbontások.
    = 1908/2. 92. /K/.; /4. 169–170. /F: Angyal Pál/.

         sírfeltárás
    A múzeumból.
    = 1908/4. 158–159. /RK/.

         sírkövek
    Nagy Tibor: A legio I. adiutrix feliratos kőemlékei Pécsről.
    = 1939–1940. 11–19., 3 kép, II. t.

         sírleletek
    [Marosi Arnold] M. A.: La Tène-korú lelet.
    = 1908/2. 67. /RK/.

    Marosi Arnold: A pécsi városi múzeum népvándorláskori leletei. Ill.: Arnhold Nándor és Börötzffy Károly.
    = 1908/3. 99–113., 24 ábra. /É/.

    Szőnyi Ottó: Pécsi leletek [csontleletek, római útjelző kő].
    = 1908/3. 122–123. /RK/.

    Marosi Arnold: Baranyamegye lovas sírjai [IV–XIII. század].
    = 1909/4. 127–131., 12 ábra a 127. e. /É/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi városi múzeum ásatásai.
    = 1910/4. 122–124. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítése és a régi puskaporos-torony restaurálása.
    = 1913/2. 84–85. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítési munkálatai.
    = 1913/3. 120–124. /KK/.

    Szőnyi Ottó: Kisasszonyfai római sírlelet.
    = 1914/1. 33–35. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A hörnyéki római sír.
    = 1914/1. 35–36. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: Ujabb sirlelet a pécsi őskeresztény sirkamra tájékán.
    = 1914/2. 90–91. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: Római sir a pécsi Apáca-utcában.
    = 1914/2. 91–92. /KK/.

    Dombay János: A Baranyavármegyei múzeum őskori agyagszobrai.
    = 1939–1940. 6–10., 1/a–c. kép, I. t.

    Csalog József: A nagyszentmiklósi kincs arany korsóinak cserépből készült változatai.
    = 1939–1940. 52–54., V. t.

    Kalmár János: Pécsi sisak a honfoglalás kori időből.
    = 1942. 22–29., 8 kép és címlapkép.

    János Dombay: Der gotische Grabfund von Domolospuszta.
    = 1956. 104–130., 4 kép, XVII–XXV. t.

    Lakatos Pál: Római sírleletek Márok község határában.
    = 1956. 167–170., 2 rajz, XXIX. t.

    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

    Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető.
    = 1958. 103–127., XLVII–LVIII. t.

    Dombay János: Próbaásatás a villánykövesdi kőrézkori lakótelepen.
    = 1959. 55–73., 3 mell., IX–XXII. t.

    Regöly-Mérei Gyula: Kórbonctani szempontok sírleletek torzult és torzított koponyáinak vizsgálatakor, különös tekintettel a domolospusztai leletre.
    = 1959. 275–286., XLVIII–LII. t.

    Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában. I–II.
    = 1960. 135–158., 2 mell., XIII–XXIX. t.; 1961. 69–84., 2 mell., 7 kép, I–XV. t.

    Papp László: A mohácsi csatahely kutatása.
    = 1960. 197–253., 1 mell., 11 helyszínrajz.

    Sz. Burger Alice: A bogádi későrómai temető.
    = 1962. 111–136., 2 mell., 28 kép, I–XI. t.

    Kiss Attila: Az avarkori lovas-temetkezés szokásának vizsgálata.
    = 1962. 153–162., 2 kép, III t.

    Papp László: A bolyi avarkori temető.
    = 1962. 163–193., 20 kép, I–XXXI. t.

    Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren.
    = 1962. 199–221., 15 kép.

    Bökönyi Sándor: A bólyi avarkori temető állatmaradványai.
    = 1963. 91–112., I–V. t.

    Papp László: A nagyharsányi avarkori temető.
    = 1963. 113–141., 35 kép, 1 mell., I–XXI. t.

    Bándi Gábor: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez.
    = 1964. 65–72.

    A. Kiss – J. Nemeskéri: Das langobardische Gräberfeld von Mohács.
    = 1964. 95–127., 14 kép, I–V. t.

    Bándi Gábor – K. Zoffmann Zsuzsanna: Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában.
    = 1966. 43–56., I–XV. t.

    Stefan Foltiny: Zwei Prachtgefässe der Osthallstattkultur in Westungarn.
    = 1966. 57–61., 2 kép.

    Bándi Gábor: Adatok a mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjának történetéhez.
    = 1967. 25–33., 2 kép.

    Bándi Gábor – Kiss Attila: A majsi bronzkori temető.
    = 1967. 35–38., 3 kép.

    Attila Kiss: Die Stellung der Keszthely-Kultur in der Frage der römischen Kontinuität Pannonien’s.
    = 1967. 49–59., 5 térk., 1 t.

    Kiss Attila: A sellyei Árpád-kori temető. (Adatközlés.)
    = 1967. 69–72., 4 kép.

    Zs. K. Zoffmann: An Anthropological Study of the Neolithic Cemetery at Villánykövesd (Lengyel Culture), Hungary.
    = 1968. 25–38., 3 kép, I–IV. t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Analysis of the Cemetery at Zengővárkony and the Neolithical Lengyel Culture in SW-Hungary.
    = 1969–1970. 53–73., 2 kép, 14 t., I–XIV. t.

    Kalicz Nándor: A balatoni csoport emlékei Dél-Dunántúlon.
    = 1969–1970. 75–96., 7 kép, I–XII. t.

    Bándi Gábor – Kovács Tibor: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez. (A Szeremle-csoport.)
    = 1969–1970. 97–111., 3 kép, 2 térk., I–XVI. t.

    K. Zoffmann, Zsuzsanna: Anthropologische Untersuchungen der mittelbronzezeitlichen Bevölkerung der Gäberfelder von Mosonszentmiklós–Jánosházapuszta und Siófok–Széplak (Ungarn).
    = 1971. 43–58., 6 kép, 10 t.

    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

    Jerem Erzsébet: Késővaskori sírleletek Beremendről (Baranya megye).
    = 1971. 69–90., 11 kép, I–V. t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Die unveröffentlichen Pläne des neolitischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1972–1973. 47–50.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Die Anfarbeitung des kupferzeitlichen und frühbronzezeitlichen anthropologischen Materials aus Vuèedol (Jugoslawien).
    = 1972–1973. 51–60., 1 téprk., 5 t.

    Bándi Gábor: Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez.
    = 1972–1973. 61–71., II t.

    Kiss Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez.
    = 1972–1973. 73–84., 5 kép.

    Borbála Maráz: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn).
    = 1974. 107–128., 5 kép, 2 térk., IV t.

    Kiss Attila: Some Archeological Finds of the Avar Period in County Baranya.
    = 1974. 129–142., 20 kép.

    Borbála Maráz: Zur Frühhallstattzeit in Süd-Pannonien.
    = 1978. 145–164., 6 kép, VIII t.

    István Zalai-Gaál: Die chronologischen Grundfragen des neolithischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1980. 101–110., 2 t., 1 tasakolt térk.

    Maráz Borbála: A szkítakori őslakosság La Tène-kori továbbélése Kelet-Magyarországon. (Régészeti adatok a Kárpát-medencei kelta – szkíta kapcsolatok kérdéséhez.)
    = 1981. 97–119., 6 kép, VII t.

    Sonkoly Károly: Római kori hamvasztásos urnasír Pécs belvárosában.
    = 1982. 117–123., 8 kép.

    Nagy Erzsébet: Újabb késő-avarkori temetők Baranya megyében.
    = 1982. 125–141., 8 kép, 10 t.

    Szabó János Győző: A keleti kereszténység egyik ismertetőjegye temetkezéseinkben.
    = 1983. 83–97.

    Fülep Ferenc: A pécsi későrómai-ókeresztény mauzóleum feltárásáról.
    = 1987. 31–44., 8 ábra.

    Attila Kiss: Die Frage der geographischen Lage des früh- und mittelawarenzeitlichen Herrschaftszentrums.
    = 1988. 77–89., 2 térk., 1 t.

    Nagy Erzsébet: A Pécs-Nagyárpád, Boros utcai avarkori temető 1985–1987. évi ásatása.
    = 1989. 93–128., 14 ábra, XVII t.

    Pásztor Adrien: A bólyi avarkori temető értékelése.
    = 1989. 129–146., 5 t.

    Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése.
    = 1990. 77–97., IX t.

    Attila Kiss: Zur Zeitstellung des „münzdatierten” awarischen Fürstengrabes von Kunágota.
    = 1991. 67–84., 2 kép, 3 t., 4 függ.

    Nagy Erzsébet: V. századi népvándorláskori sírok Pécs-Málom lelőhelyen.
    = 1993. 95–102., 2 ábra, III t.

    Nagy Erzsébet: Avar temető a pécsi Hőerőmű területén.
    = 1994. 85–95., 4 ábra, 5 t.

    Török Gyula: Avar kori lovasok Solymáron.
    = 1995. 53–68., 3 ábra, VII t.

    Gábor Olivér: Későantik sírok Mágocson.
    = 1998. 113–130., 4 kép, VIII t.

    Gábor Olivér: 5. századi sírok Kővágószőlős határában.
    = 1998. 131–140., 2 kép, III t.

         sisakok
    Kalmár János: Pécsi sisak a honfoglalás kori időből.
    = 1942. 22–29., 8 kép és címlapkép.

    Kalmár János: Népvándorláskori sisakok.
    = 1964. 73–93., 24 kép.

         sokacok
    Horváth Kázmér: Bíróválasztás Mohácson Mária Terézia korában. [Walter Buhe rajza: Mohácsi sokacok.]
    = 1930/1–4. 83–87., 1 kép. /KK/.

    Horváth Kázmér: Mohácsi rendelet 1790-ben. [Walter Buhe rajza: szalántai sokacok.]
    = 1930/1–4. 87–89. /KK/.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1967. 103–122., 12 kép.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. II. Temetkezési szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1968. 153–168., 17 kép.

    Sarosácz György: Új szerzemény a mohácsi múzeumban. (Baranyai Ilona délszláv néprajzi gyűjteménye.) [Bosnyák és sokac hímzés.]
    = 1971. 273–278., 7 kép, I–VI. t.

         Solymár
    Török Gyula: Avar kori lovasok Solymáron.
    = 1995. 53–68., 3 ábra, VII t.

         Somogy
    [Marosi Arnold] M. A.: Régészeti adatok a vármegyéből [Berkesd, Herend, Ilocska, Somogy].
    = 1908/4. 157–158. /RK/.

    Pusztai Rezső: Mezolitikus leletek Somogyból.
    = 1957. 96–105.

    Együd Árpád: Vikár Béla és a somogyi népköltészet gyűjtése (A folklorista Vikár Béla nyomában).
    = 1980. 287–290.

         Somogyhárságy
    Sonkoly Károly: A forradalmi építészet hatásának ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleum).
    = 1996–1997. 159–192., 14 kép.

         Somogyvár-Vinkovci kultúra
    Ecsedy István: Adatok a Somogyvár-Vinkovci kultúra kérdéséhez.
    = 1977. 185–194., I t.

    István Ecsedy: Die Siedlung der Somogyvár-Vinkovci Kultur bei Szava und einige Fragen der Frühbronzezeit in Südpannonien.
    = 1978. 97–136., 10 kép, XVII t.

    István Vörös: Description of the Animal Bones from the Early Bronze Age Settlement at Szava.
    = 1978. 137–144., II t.

    Ecsedy István: Bronzkori leletek Lánycsókról.
    = 1979. 95–112., 1 kép, XII t.

         Sopianae
    Radnóti Aladár: Sopianaeból kiinduló római utak.
    = 1939–1940. 27–39.

         sótartók
    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói.
    = 1960. 275–322., 62 kép.

         Soto, Jesus Rafael
    Aknai Tamás: Jesus Rafael Soto: Media Banda. Műelemzés.
    = 1987. 141–146.

         spanyolok
    Angyal Pál: Spanyolok nálunk.
    = 1910/2. 58–60. /É/.

         Starčevo kultúra
    Nándor Kalicz: Früh- und Spätneolithische Funde in der Gemarkung des Ortes Lánycsók (Vorbericht).
    = 1977. 137–156., 11 t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Finds in Lánycsók. Hungary, from the Early Neolithic Starčevo Culture.
    = 1977. 157–162., 1 kép, I t.

         Stenge Ferenc
    Emlékbeszéd Stenge Ferenc (1866–1924) felett.
    = 1928–1929/4. 101–102.

         Stock ház
    Bezerédy Győző: A pécsi Stock ház története.
    = 1992. 133–142., 6 ábra.

         Straznik Ignác
    Rónaky Kálmán: Megbízó levél Baranyavármegye tisztújítására 1848-ban.
    = 1928–1929/1. 26–29. /KK/.

         Stróbl Alajos
    Hoós Elvira: A „Laposnyai Emlékkönyv” Stróbl rajzai.
    = 1964. 349–350., I–IV. t.

         Szabadszentkirály
    Szabadszentkirály községben a bírót hadnagynak hívták?
    = 1909/1. 56. /K/.; /1. 56. /F: Vörös Mihály/.

    Szentkirályi [István]: A szabadszentkirályiak nemessége.
    = 1911/4. 149–151. /KK/.

         szabályzatok
    Rónaky Kálmán: A pécsi kihalt pokróczos mesterségről és az legényeknek való artikulusokról.
    = 1910/4. 89–96. /É/.

    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház alapszabályai.
    = 1912/3. 115–127. /É/.

    Rozmanits Timót: A pécsi vargacéh artikulusai.
    = 1914/3. 100–112. /É/.

    Fejes György: Diáktartás Pécsett 1814-ben.
    = 1928–1929/2–3. 78–79. /KK/.

    Horváth Kázmér: Mohácsi rendelet 1790-ben. [Walter Buhe rajza: szalántai sokacok.]
    = 1930/1–4. 87–89. /KK/.

    Somogyi Árpád: Pécsi szláv ötvösök a XVII–XVIII. században és céhlevelük.
    = 1965. 263–273., 1 kép.

    Gungl Ferenc: Adatok az Első Pécsi Munkás Beteg és Rokkantak Egylet történetéhez (1870–1880).
    = 1967. 193–200., 1 kép.

         szabadulólevelek
    Mándoki László: Déldunántúli lábbeliábrázolások a XIX. század elejéről.
    = 1963. 251–258., 12 kép.

         Szadler Ferenc
    Bezerédy Győző: Szadler Ferenc „képfaragó” mesterember könyörgő levele a Pécs városi magisztrátushoz 1783-ban.
    = 1977. 288–289. /RK/.

         szakszervezetek
    Szita László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején).
    = 1971. 185–195.

    Kéri Nagy Béla: Egy pécsi ifjúmunkás és a szakszervezet kapcsolata.
    = 1987. 127. /RK/.

         Szalánta
    Horváth Kázmér: Mohácsi rendelet 1790-ben. [Walter Buhe rajza: szalántai sokacok.]
    = 1930/1–4. 87–89. /KK/.

         Szalay Imre
    Várkonyi György: Szalay Imre üveggyűjteménye a Janus Pannonius Múzeumban.
    = 1993. 219–242., 61 ábra.

         szálláskertek
    Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez.
    = 1956. 82–103., 6 kép.

         Szalmásút
    Mándoki László: Szalmásút.
    = 1962. 287–307., 4 térk.

         szarkofágok
    [Marosi Arnold] M. A.: A mohácsi kőkoporsó.
    = 1908/4. 157. /RK/.

    Török Gyula: Szökröny – sarcophag.
    = 1941. 76–83., 1 f. a címlapon.

         Szársomlyó
    Horvát A. Olivér – Papp László: A nagyharsányi Szársomlyón végzett mikroklímamérések eredményei.
    = 1964. 43–56., 7 ábra, 7 t.

         szaru
    Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói.
    = 1960. 275–322., 62 kép.

         Szathmáry György püspök
    Reéh György: Részletek a Tettye monografiájából.
    = 1911/4. 127–136., 7 ábra. /É/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi belső vár egyik maradványa.
    = 1914/4. 136–137. /KK/.

    Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez. [Hagymásy Bálint verse Szathmáry György püspökhöz.]
    = 1956. 31–47.

         Szathmáry-palota
    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

         Szatmár–Beregi-sík
    Ákos Uherkovich –Sára Nógrádi: The caddisfly (Trichoptera) Northeast Hungary.
    = 1996–1997. 49–62., 5 ábra, 3 t.

         Szauter Antal
    Szieberth Róbert: Szauter Antal (1829–1912) emlékezete.
    = 1913/1. 1–13. /É/.

         Szava
    István Ecsedy: Die Siedlung der Somogyvár-Vinkovci Kultur bei Szava und einige Fragen der Frühbronzezeit in Südpannonien.
    = 1978. 97–136., 10 kép, XVII t.

    István Vörös: Description of the Animal Bones from the Early Bronze Age Settlement at Szava.
    = 1978. 137–144., II t.

         szecesszió
    Aknai Tamás: Szecessziós sajtógrafika.
    = 1969–1970. 347–360., 22 kép.

         Széchenyi tér
    Bezerédy Győző: A pécsi Széchenyi tér a múzeumban levő levelezőlapokon.
    = 1991. 149–163., 44 kép.

         Szederkény
    Huszár László: Négy éremlelet Baranya megyéből.
    = 1963. 167–175., 7 kép.

         Szeged
    Kőhegyi Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio–Szeged közötti útvonalon.
    = 1969–1970. 113–118., 1 térk., 1 t.

         székek
    Mándoki László: Baranyai székek.
    = 1962. 341–361., 33 kép.

         Székely Bertalan
    Kőhegyi Mihály: Zsolnay Vilmos két levele Székely Bertalanhoz [1894].
    = 1968. 315–317.

         székelyek
    Rónai Béla: Az interetnikus kapcsolatok türöződése a bukovinai székelyek személyneveiben.
    = 1995. 159–164.

         székesegyház
    Szőnyi Ottó: A gyulafehérvári székesegyház restaurálása.
    = 1909/4. 143–149. /KK/.

    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le a pécsi székesegyház külseje és belseje közvetlenül az 1882. évi restaurálás előtti állapotában."]
    = 1910/3. 88.

    Pályázati hirdetmény. ["Irassék le a pécsi székesegyház külseje és belseje közvetlenül az 1882. évi restaurálás állapotában."]
    = 1911/2. 96.

    Szőnyi Ottó: Adalékok a pécsi székesegyház történetéhez [1805].
    = 1912/1–2. 71–81. /É/.

    Szőnyi Ottó: Boross János festő levelei Scitovszky pécsi püspökhöz a pécsi székesegyház oltárképei ügyében.
    = 1912/4. 147–161. /É/.

    Szentkirályi [István]: A pécsi székesegyház aggregációjához.
    = 1914/3. 115–116. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház leirása az 1882. évi átépités előtti állapotában.
    = 1916/3–4. 43–94., XIV t. /É/.

    Szentkirályi [István]: A pécsi nagy harang felirata.
    = 1928–1929/1. 25–26. /KK/.

    A pécsi székesegyház [rajza] az 1882–1891. évi restaurálás előtti időkből.
    = 1928–1929/1. 36. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház főoltárának 1746–47-ben Augsburgban készült gyertyatartóiról.
    = 1928–1929/2–3. 79–83. /É/.

    Szentkirályi [István]: A székesegyház első zenekara [1712].
    = 1930/1–4. 90–91. /KK/.

    Gosztonyi Gyula: A pécsi vár.
    = 1939–1940. 55–69., 6 kép.

    Fülep Ferenc: Adatok a pécsi székesegyház alatt húzódó csatorna kérdéséhez.
    = 1961. 59–67., 7 kép, IV t.

    Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története.
    = 1963. 177–206., 14 kép.

    Dankó Imre: Gerecze Péter [1856–1914] élete és működése.
    = 1964. 291–296., 2 kép.

    Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalits Mihály készítette első apostolszobrai.
    = 1984. 257–301. 18 kép, IX t.

         Székkutas
    Borbála Maráz: Chronologische Probleme der Spätlatènezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn).
    = 1974. 107–128., 5 kép, 2 térk., IV t.

         szekrények
    Mendöl Zsuzsanna: 18. századi szekrények a Janus Pannonius Múzeum bútorgyűjteményében.
    = 1979. 345–354., 9 kép.

         Szekszárd
    Csalog József: A nagyszentmiklósi kincs arany korsóinak cserépből készült változatai.
    = 1939–1940. 52–54., V. t.

    Mándoki László: Déldunántúli lábbeliábrázolások a XIX. század elejéről.
    = 1963. 251–258., 12 kép.

         szellemtörténet
    Sződy Szilárd: Adalékok a „magyar pozitivizmus” és a „szellemtörténetírás” kapcsolatához a két világháború között.
    = 1972–1973. 177–184.

         személynevek
    Rónai Béla: Az interetnikus kapcsolatok türöződése a bukovinai székelyek személyneveiben.
    = 1995. 159–164.

         szénbányászat
    Szabó Gyula: A pécsvidéki bányászok élete és szerepe a magyar munkásmozgalomban, a kezdettől a felszabadulásig.
    = 1962. 223–248., 29 kép.

    Cserdi András: Komló az 1910-es évek elején.
    = 1990. 131–138.

    Cserdi András: További változások Komlón az 1910-es évek első felében.
    = 1991. 165–171.

         Szent Jobb
    Szentkirályi István: Klimó püspök Szent István jobbkezéről [1771].
    = 1916/1–2. 21–23. /KK/.

         Szentegát
    Kevey Balázs: A szentegáti bükk-állomány társulási viszonyai.
    = 1996–1997. 13–26., 2 ábra, 3 t.

         Szentkút
    Szentkirályi István: Magyar pálosok és a Jakabhegy.
    = 1911/1. 5–12. /É/.

    Szentkirályi István: Jegyzetek a Jakabhegy és Szentkut történetéhez.
    = 1912/4. 143–147. /É/.

    Szentkirályi István: Buck építész pecsétje.
    = 1928–1929/4. 130–131. /KK/.

         szentkutak
    Hal Pál: A magyaregregyi szentkút.
    = 1942. 65–74.

    Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak.
    = 1994. 197–211., 18 ábra.

         Szentlászló
    Cseh István: Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében.
    = 1978. 285–300., 9 ábra.

         Szentlászló-szentegyedpuszta
    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

         szentmise
    Szentkirályi [István]: Háborus ájtatosság hajdan [1778].
    = 1917/1–4. 17. /KK/.

         szépasszony
    Zentai Tünde: Az ormánsági „szépasszony” helye a magyar néphitben.
    = 1972–1973. 223–237.

         Szepes vára
    Uherkovich Gábor: Szepesi adat Csontváry életéhez.
    = 1989. 285–287., 2 kép.

         Széplak
    K. Zoffmann, Zsuzsanna: Anthropologische Untersuchungen der mittelbronzezeitlichen Bevölkerung der Gäberfelder von Mosonszentmiklós–Jánosházapuszta und Siófok–Széplak (Ungarn).
    = 1971. 43–58., 6 kép, 10 t.

    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

         szerb hadsereg
    Frankovics György: Dokumentumok a magyar – jugoszláv katonai helyzetről a Tanácsköztársaság idején.
    = 1977. 291–292. /RK/.

         szerb templom
    Szentkirályi István: Zavargások a siklósi szerbek kegyképe körül.
    = 1916/3–4. 95–97. /É/.

         szerbek
    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. III. Karácsonyi, lakodalmi és temetkezési szokások a horvátoknál és szerbeknél.
    = 1969–1970. 283–296., 18 kép.

    Szita László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején).
    = 1971. 185–195.

    Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában.
    = 1977. 237–245.

    Frankovics György: Sikertelen jugoszláv-magyar közeledési kisérlet a párizsi békekonferenciát megelőzendő egyezmény megkötése céljából 1918 legvégén és 1919 első napjaiban. (Kalafatović ezredes jelentése budapesti küldetéséről.)
    = 1979. 219–222. /RK/.

         Szerecsen patika
    Madas József: A első pécsi nyilvános gyógyszertár [1697] helye.
    = 1977. 287–288. /RK/.

         Szeremle-csoport
    Bándi Gábor – Kovács Tibor: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez. (A Szeremle-csoport.)
    = 1969–1970. 97–111., 3 kép, 2 térk., I–XVI. t.

         Szerémség
    Kiss Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez.
    = 1972–1973. 73–84., 5 kép.

         szertartások
    Szentkirályi István: A Jakabhegyi remeték felvételi szertartása.
    = 1913/2. 78–81. /É/.

         szigeti kapu
    A szigeti kapu ütközője.
    = 1908/1. 32. /RK/.

         Szigeti Veszedelem
    Székely György: Zrínyi Miklós, a költő és államférfi.
    = 1964. 263–277.

    Jenei Ferenc: A „Szigeti Veszedelem” magyar hősei.
    = 1965. 257–262., 1 kép.

         Szigetvár
    Szőnyi [Ottó]: A szigetvári templom kibővítése.
    = 1911/1. 21–22. /KK/.

    Németh Béla: Szigetvár története című mű ismertetése.
    = 1911/1. 22–24.

    [Szentkirályi István]: Szigetvár multjából.
    = 1914/3. 117. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Mose a szigetvári erődben.
    = 1930/1–4. 90. /KK/.

    Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. I–II.
    = 1961. 129–138.; 1962. 249–285., 32 kép.

    Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története.
    = 1963. 217–249., 23 kép.

    Papp László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai.
    = 1965. 213–255., 28 kép.

    Kováts Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez.
    = 1966. 207–255., 29 kép.

    Kováts Valéria: Török hódoltságkori épület Szigetváron.
    = 1969–1970. 155–182., 24 kép.

    Komlósi Sándorné Nagy Piroska: Szigetvár-vidéki fehérhímzések.
    = 1978. 301–318., 1, 10 ábra.

    Raýman János: Szigetvári szükségpénzek.
    = 1998. 215–221., 9 ábra.

         Szikora Ignác
    Rónaky Kálmán: Megbízó levél Baranyavármegye tisztújítására 1848-ban.
    = 1928–1929/1. 26–29. /KK/.

         Szilágy
    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

         Szilas-erdő
    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez. V. A gilvánfai Szilas-erdő nagylepkéi.
    = 1974. 63–83., 27 ábra.

         szimbiózis
    Konrad Fiedler – Bálint Zsolt: A zefír-boglárkalepke (Plebejus sephirus Frivaldszky, 1835) hernyóinak hangyaszimbiózisával kapcsolatos megfigyelések (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1993. 61–66., 4 ábra.

         színek
    Színek a heraldikában.
    = 1908/1. 37. /K/.; /1. 37. /F/.

         színészet
    Várady Antal: A pécsi szinészet történetéből.
    = 1909/3. 110–116. /É/.

    Szőnyi [Ottó]: Három pécsi szinlap 1840-ből és 1835-ből.
    = 1916/3–4. 104–105. /KK/.

    Rónaky Kálmán: Idősb Lendvay Márton vendégszereplése Pécsett 1839-ben. – Egy darab emlék a pécsi színészet múltjából. –
    = 1928–1929/2–3. 68–73.

    Hernády Ferenc: Adattár a pécsi magyar színjátszás kezdeteihez (1818–1848).
    = 1959. 187–213.

         szkíták
    Maráz Borbála: A szkítakori őslakosság La Tène-kori továbbélése Kelet-Magyarországon. (Régészeti adatok a Kárpát-medencei kelta – szkíta kapcsolatok kérdéséhez.)
    = 1981. 97–119., 6 kép, VII t.

         szlávok
    Somogyi Árpád: Pécsi szláv ötvösök a XVII–XVIII. században és céhlevelük.
    = 1965. 263–273., 1 kép.

         Szlavónia
    Kiss Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez.
    = 1972–1973. 73–84., 5 kép.

    Cseh István: Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében.
    = 1978. 285–300., 9 ábra.

         Szlovákia
    Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra kronológiai problémái a Dél-Dunántúlon.
    = 1992. 79–91.

         Szobotka Imre
    Sárkány József: Szobotka Imre (1890–1961): Paul Claudel „L’Annonce faite a Marie” című művének illusztrációja. (1916 K[örül].)
    = 1987. 147–161., 20 kép.

         szobrászat
    Szőnyi [Ottó]: Weber Xav. Ferenc festőművész két levele [1875].
    = 1916/3–4. 103–104. /KK/.

    Gebauer Ernő festőművész és Jánosi Engelné Bayersdorf Erna szobrászművész kitüntetése.
    = 1928–1929/1. 44.

    Zsolnay Vilmos (1828–1900) emlékezete. 1–4.
    = 1928–1929/2–3. 49–52., 3 kép; 74–76., 3 kép; 89–90., 2 kép; 95., 1 kép a Zsolnay-szoborról: Horvay János készítette.

    Holló Barnabás: II. Lajos halála. Bronz szobor.
    = 1930/1–4. 17.

    Kállai Ernő: Martyn Ferenc művészete.
    = 1941. 123–130., IX–X. t.

    Dankó Imre: Gyenes Tamás [1920–1963] és alkotásai.
    = 1965. 321–331., 14 kép.

    Romváry Ferenc: Sinkó András művészetéről.
    = 1966. 269–291., 29 kép.

    Györffy György: Megemlékezés István királyról születésének ezredik évfordulóján. [Borsos Miklós szobra Szent Istvánról.]
    = 1969–1970. 127–132.

    K. Kovalovszky Márta: A magyar szobrászat új útjai.
    = 1972–1973. 301–310., I–VIII. t.

    Mendöl Zsuzsa: Apáti Abt Sándor [1870–1916] és működése a Zsolnay gyárban.
    = 1974. 315–331., 24 kép.

    Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről.
    = 1982. 301–328., 19 kép.

    Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalits Mihály készítette első apostolszobrai.
    = 1984. 257–301. 18 kép, IX t.

    Kovács Orsolya: Klein Ármin, a Zsolnay gyár tervezőművésze a JPM Zsolnay gyűjteménye alapján (1876–83).
    = 1990. 201–216., 18 ábra.

    Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények VI. (VII.), I-II. rész.
    = 1991. 229–267. 130 kép.; 1992. 217–257., 121–196. kép.

         szociáldemokrata mozgalom
    Gungl Ferenc: A szociáldemokrata szervezetek szerepe az őszirózsás forradalom idején Délkelet-Dunántúlon (1918 szeptember – 1918 november).
    = 1972–1973. 167–176.

    Gungl Ferenc: Az SZDP pécsi szervezete politikai küzdelmei (1918 november – 1919 december).
    = 1975–1976. 127–137.

         szólások
    Mándoki László: Honfoglalás előtti hitvilágunk emléke egy szólásban. „Sokan vannak odakinn."
    = 1967. 75–79.

         Szombathely
    A szombathelyi múzeum megnyitása.
    = 1908/4. 158. /RK/.

         Szőce
    Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Szőce and its environs (West Hungary).
    = 1988. 27–33., 2 ábra.

    Gábor Uherkovich – László Szilvágyi – Éva Vízkeleti: Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewässern Westungarns: Vadása See und das Moor von Szőce.
    = 1993. 5–17., 1 táblázat, 4 t.

         szökőkutak
    Mendöl Zsuzsanna: A Zsolnay gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak.
    = 1983. 329–352., XIV t.

         szökröny
    Török Gyula: Szökröny – sarcophag.
    = 1941. 76–83., 1 f. a címlapon.

         szőlészet
    ifj. Kodolányi János: Adatok a nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához.
    = 1958. 147–178.

    Zentai János: Cuni szőlőmetszőkések.
    = 1962. 363–368., 7 kép.

    A. Kiss: Zur Frage der frühmittelalterlichen Weinbaues im Karpatenbecken.
    = 1964. 129–139., 4 kép.

         szőlőbirtokosok
    Bezerédy Győző: Egy magyar és egy német szőlőbirtokos vagyona a hagyatéki leltárok alapján 1818-ból ill. 1851-ből.
    = 1977. 289. /RK/.

         szőlőhegy
    Andrásfalvy Bertalan: Népi építkezés a sárközi szőlőhegyekben.
    = 1964. 147–168., 34 kép.

         szőnyegek
    Batári Ferenc: A Baranya Megyei Múzeumok keleti szőnyegei.
    = 1998. 263–299., 32 kép.

         szőnyegminták
    Soproni Olivér: A mihrab motívum vándorlása és egy mihrabos erdélyi kályhacsempe.
    = 1991. 109–131., 23 kép.

         Szőnyi Ottó
    Az Értesítő szerkesztőváltozása [Angyal Pál után Szőnyi Ottó].
    = 1912/1–2. 81. /KK/.

         szövés
    Füzes Endre: A kender termelése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztóton.
    = 157. 70–89.

         Szpicin, A. A.
    Ojtozi Eszter: Wosinszky Mór és A. A. Szpicin levelezése (Újabb adat a magyar-orosz tudományos kapcsolatok történetéhez).
    = 1958. 135–136.

         Sztehlo Ottó
    Szőnyi [Ottó]: A szigetvári templom kibővítése.
    = 1911/1. 21–22. /KK/.

         sztrájkok
    Borsy Károly: A pécsi nyomdászok 1905. évi sztrájkja és következményei.
    = 1963. 207–215., 3 kép.

    Dankó Imre: Az 1906. évi baranyai aratósztrájk.
    = 1966. 197–206.

    Frankovics György: Általános politikai sztrájk a szerb–antant hadsereg által megszállt Pécsett és Baranyában 1919 februárjában–márciusában.
    = 1977. 237–245.

         szurdokerdők
    Kevey Balázs: Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben.
    = 1984. 23–28., 2 ábra, 1 t.

         szükségpénzek
    Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919–1921-ben.
    = 1961. 105–128., 5 kép. Hágen József: Pécs szükségpénz tervezete 1945-ből.
    = 1982. 210–214., 4 ábra. /RK/.

    Hágen József: Pécsi 100 koronás szükségpénztervezetek 1919-ből.
    = 1984. 179–196., 27 ábra.

    Raýman János: Adatok Mohács 1945-ös szükségpénz kiadásához.
    = 1993. 151–162., 17 ábra.

    Raýman János: Szigetvári szükségpénzek.
    = 1998. 215–221., 9 ábra.

         születés
    Zentai János: A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván.
    = 1985–1986. 325–343.

    Baka Sára: Az emberélet fordulóihoz fűződő szokások Kopácson.
    = 1993. 193–201.

         Szvetics Mihály
    Szentkirályi [István]: Garabonciás-per Pécsett [1752].
    = 1917/1–4. 1–7. /É/.

         Tahi Ádám
    Szentkirályi István: A jakabhegyi remeteház alapszabályai.
    = 1912/3. 115–127. /É/.

         tájkutatás
    Uherkovich Ákos: 25 éves a Janus Pannonius Múzeum természettudományos „tájkutató programja".
    = 1998. 341–354.

         talaj
    Szabó Pál Zoltán: Pécs talaja és kulturája.
    = 1930/1–4. 64–70., 1 térk. /É/.

         talajelemzés
    Horvát A. Olivér: A mecseki erdőtalajelemzések eredményei.
    = 1962. 53–66., 7 ábra, 2 mell.

    Horvát A. Olivér – Papp László: A nagyharsányi Szársomlyón végzett mikroklímamérések eredményei.
    = 1964. 43–56., 7 ábra, 7 t.

         találós kérdések
    Mándoki László: Moldvai magyar találós kérdések.
    = 1968. 207–211.

    Mándoki László: Délszláv találós kérdések.
    = 1974. 243–274., 2 kép.

    László Mándoki: 103 Turkish Riddles from Šumen (Bulgaria).
    = 1977. 309–320.

    Mándoki László: Találós kérdések Baranyából.
    = 1978. 319–354., 2 ábra, 3 kép.

    Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete.
    = 1979. 301–326.

    Mándoki László: A találós kérdések Vikár Béla és Berze Nagy János munkásságában.
    = 1980. 281–286.

    Mándoki László: Egy horvát hangya-rejtvény és rokonsága.
    = 1982. 269–272., 2 ábra.

    Mándoki László: Ha eljön, nem jön el... Adatok egy rejtvénycsoport eredetéhez és elterjedéséhez.
    = 1987. 131–138., 1 térk.

         talpasház
    Dankó Imre: A sellyei talpasház rekonstrukciója.
    = 1968. 321–327., 11 kép.

         tanúvallomások
    Bezerédy Győző: Baranya megye lakossága a török alóli felszabadulás idején.
    = 1975–1976. 103–112.

    Szita László: Adalékok az 1686-ban felszabadult Pécs történetéhez.
    = 1978. 245–246. /RK/.

    Solymos Ede – Solymosné Göldner Márta: Győri halkereskedők Baranyában a 18. században.
    = 1978. 271–284.

         tanyák
    Füzes Endre: Egy régi tanyaépület Mohács-szigeten.
    = 1958. 187–196.

    Andrásfalvy Bertalan: Népi építkezés a sárközi szőlőhegyekben.
    = 1964. 147–168., 34 kép.

         tározótavak
    Gábor Uherkovich: Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn).
    = 1974. 7–31., 2 kép, VI t.

         társadalmi élet
    Angyal Pál: Adatok Baranyavármegye társadalmi életéhez a XVIII. század elejéről.
    = 1908/4. 141–156. /É/.

    Jellachich Károly: Pécs a XIX-ik század közepén.
    = 1912/1–2. 20–58. /É/.

    Cseh István: Társadalomnéprajzi vizsgálatok a szlavóniai magyarok körében.
    = 1978. 285–300., 9 ábra.

         társadalomtörténet
    Szakály Ferenc: Schreiber Farkas, pécsi bíró (1527–1542). (Pályakép néhány gazdaság- és társadalomtörténeti tanulsággal.)
    = 1975–1976. 75–102.

         tartalomjegyzék
    Hágen József összeáll.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1–40. (1956–1995) évfolyamainak tartalomjegyzéke.
    = 1995. 225–240.

         tausírozás
    Nagy Erzsébet: Tausírozott vas phalera Bólyból.
    = 1998. 103–112., 5 ábra, IV t.

         tegzesek
    Sára U. Nógrádi: The caddisfly fauna of the Valley Nagy-mély-völgy, Mecsek Mountains, Hungary (Trichoptera).
    = 1983. 15–22., 5 ábra.

    Sára U. Nógrádi – Újhelyi Sándor – Uherkovich Ákos: Fundamental faunistic data on Caddisflies (Trichoptera) of South Transdanubia, Hungary.
    = 1984. 37–48., 3 ábra.

    Sára U. Nógrádi: Caddisflies of the Eastern Mecsek Mountains, Hungary (Trichoptera), I–II. [A második rész társszerzője: Uherkovich Ákos.]
    = 1985–1986. 11–22., 7 ábra, 5 t.; 1990. 19–25., 3 ábra, 2 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: The caddisfly fauna of the Gyöngyös streamsystem, South Hungary (Trichoptera).
    = 1987. 15–24., 4 ábra.

    Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Szőce and its environs (West Hungary).
    = 1988. 27–33., 2 ábra.

    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: On the caddisfly fauna of the Kőszeg Mountains, Hungary (Trichoptera).
    = 1988. 35–42., 1 ábra, 3 t.

    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: The Trichoptera fauna of the Zselic Downs, Hungary.
    = 1989. 15–38., 11 ábra, 11 t.

    Ákos Uherkovich – Sára U. Nógrádi: Trichoptera fauna of a typical cultivated region of the Carpathian Basin by light trap examination.
    = 1990. 27–32., 5 ábra, 1 t.

    Ákos Uherkovich – Sára Nógrádi: The Trichoptera fauna of Magyarszombatfa, West Hungary.
    = 1991. 13–30., 7 ábra, 3 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Further examination of Trichoptera of the Chechen-Ingoosh Republic, Russia.
    = 1992. 19–32., 10 ábra.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: The Trichoptera fauna of the lake Balaton and its catchment area (Hungary).
    = 1993. 27–45., 8 ábra, 6 t.

    Nógrádi S. – Uherkovich Á.: A magyarországi tegzesek (Trichoptera) elterjedése és gyakorisága az utóbbi évtizedben, számítógépes feldolgozás adatai alapján.
    = 1994. 49–67., 7 ábra, 8 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Trichoptera communities of the river Fekete-Körös in Hungary.
    = 1995. 45–52., 3 ábra, 2 t.

    Ákos Uherkovich –Sára Nógrádi: The caddisfly (Trichoptera) Northeast Hungary.
    = 1996–1997. 49–62., 5 ábra, 3 t.

    Sára Nógrádi – Ákos Uherkovich: Studies on the caddisflies (Trichoptera) of the Gemenc Landscape Protection Area (Duna-Dráva National Park), South Hungary.
    = 1998. 65–73., 4 ábra, 4 t.

         Tejút
    Mándoki László: Szalmásút.
    = 1962. 287–307., 4 térk.

         telekösszeírás
    Vörös Márton: A Scitovszky-téri romok kérdése.
    = 1941. 40–52.

         telektulajdonosok
    Fetter Antal: Pécs 1722-ben.
    = 1972–1973. 125–136.

    Madas József: A pécsi volt kapucinus rendház telke.
    = 1978. 246–249., 1–2. ábra. /RK/.

         településtörténet
    Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Aranyhegyen.
    = 1958. 53–102., 2 mell., IV–XLVI. t.

    Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez.
    = 1962. 103–109., 7 kép.

    Bándi Gábor: Adatok Baranya megye Árpád-kori településtörténetéhez.
    = 1963. 147–158.

    Reuter Camillo: Földrajzinév-gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában.
    = 1964. 225–239.

    Reuter Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténetének adattárához.
    = 1969–1970. 133–154., 2 kép, A–F. tasakolt térk.

    G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez.
    = 1971. 125–144., 24 kép.

    Kárpáti Gábor: Elpusztult középkori települések Pécsváradon.
    = 1983. 117–130., 6 kép, X t.

    Maráz Borbála: Későbronzkori magaslati település Pécs-Jakabhegyen. (Előzetes közlemény az 1976–83. évi ásatásokról.)
    = 1985–1986. 39–64., 5 kép, XVII t.

         temetkezés
    Kiss Attila: Az avarkori lovas-temetkezés szokásának vizsgálata.
    = 1962. 153–162., 2 kép, III t.

    Zs. Zoffmann: Dates to the Burial Rites of the Lengyel Culture.
    = 1965. 55–59., 1 rajz, II t.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. II. Temetkezési szokások a sokacoknál és bosnyákoknál.
    = 1968. 153–168., 17 kép.

    Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. III. Karácsonyi, lakodalmi és temetkezési szokások a horvátoknál és szerbeknél.
    = 1969–1970. 283–296., 18 kép.

    Szabó János Győző: A keleti kereszténység egyik ismertetőjegye temetkezéseinkben.
    = 1983. 83–97.

    Tóth Judit: Mozsgó és vonzáskörzetének temetkezési szokásai a XX. században.
    = 1991. 205–228., 3 kotta.

    Radnóti Ilona: Temetkezési szokások a pécsi-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában.
    = 1998. 181–192., 14 ábra.

         temetői kápolna
    Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában.
    = 1959. 75–89., XXIII–XXV. t.

         temetők
    Szőnyi Ottó: A pécs-budai külvárosi temető.
    = 1911/2. 50–90., VIII t. /É/.

    Szőnyi Ottó: A Mindenszentekről nevezett pécsi templom és temető.
    = 1913/4. 127–151., III t. /É/.

    Szőnyi [Ottó]: Római sir a pécsi Apáca-utcában.
    = 1914/2. 91–92. /KK/.

    Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető.
    = 1958. 103–127., XLVII–LVIII. t.

    Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában. I–II.
    = 1960. 135–158., 2 mell., XIII–XXIX. t.; 1961. 69–84., 2 mell., 7 kép, I–XV. t.

    Sz. Burger Alice: A bogádi későrómai temető.
    = 1962. 111–136., 2 mell., 28 kép, I–XI. t.

    Tóth Tibor: A bogádi későrómaikori temető. (Paleoantropológiai vázlat).
    = 1962. 137–152., 1 f., IV t.

    Papp László: A bolyi avarkori temető.
    = 1962. 163–193., 20 kép, I–XXXI. t.

    Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren.
    = 1962. 199–221., 15 kép.

    Bökönyi Sándor: A bólyi avarkori temető állatmaradványai.
    = 1963. 91–112., I–V. t.

    Papp László: A nagyharsányi avarkori temető.
    = 1963. 113–141., 35 kép, 1 mell., I–XXI. t.

    Zentai János: Ormánsági fejfák.
    = 1963. 277–295., 24 kép, IV t.

    A. Kiss – J. Nemeskéri: Das langobardische Gräberfeld von Mohács.
    = 1964. 95–127., 14 kép, I–V. t.

    Bándi Gábor – K. Zoffmann Zsuzsanna: Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában.
    = 1966. 43–56., I–XV. t.

    Bándi Gábor: Adatok a mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjának történetéhez.
    = 1967. 25–33., 2 kép.

    Bándi Gábor – Kiss Attila: A majsi bronzkori temető.
    = 1967. 35–38., 3 kép.

    Kiss Attila: A sellyei Árpád-kori temető. (Adatközlés.)
    = 1967. 69–72., 4 kép.

    Zs. K. Zoffmann: An Anthropological Study of the Neolithic Cemetery at Villánykövesd (Lengyel Culture), Hungary.
    = 1968. 25–38., 3 kép, I–IV. t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Analysis of the Cemetery at Zengővárkony and the Neolithical Lengyel Culture in SW-Hungary.
    = 1969–1970. 53–73., 2 kép, 14 t., I–XIV. t.

    Kalicz Nándor: A balatoni csoport emlékei Dél-Dunántúlon.
    = 1969–1970. 75–96., 7 kép, I–XII. t.

    Bándi Gábor – Kovács Tibor: Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez. (A Szeremle-csoport.)
    = 1969–1970. 97–111., 3 kép, 2 térk., I–XVI. t.

    K. Zoffmann, Zsuzsanna: Anthropologische Untersuchungen der mittelbronzezeitlichen Bevölkerung der Gäberfelder von Mosonszentmiklós–Jánosházapuszta und Siófok–Széplak (Ungarn).
    = 1971. 43–58., 6 kép, 10 t.

    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Die unveröffentlichen Pläne des neolitischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1972–1973. 47–50.

    Kiss Attila: Megjegyzések a mai Szlavónia és Szerémség X–XI. századi ethnikai viszonyaihoz és az ún. Bjelo Brdo kultúra névadó temetőjének értékeléséhez.
    = 1972–1973. 73–84., 5 kép.

    Madas József: Török temetők Pécsett.
    = 1972–1973. 117–124., 1 kép, II t.

    István Zalai-Gaál: Die chronologischen Grundfragen des neolithischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1980. 101–110., 2 t., 1 tasakolt térk. Nagy Erzsébet: Újabb késő-avarkori temetők Baranya megyében.
    = 1982. 125–141., 8 kép, 10 t.

    Madas József: Pécs régi temetkezési helyei.
    = 1987. 61–82., 1 ábra.

    Nagy Erzsébet: A Pécs-Nagyárpád, Boros utcai avarkori temető 1985–1987. évi ásatása.
    = 1989. 93–128., 14 ábra, XVII t.

    Pásztor Adrien: A bólyi avarkori temető értékelése.
    = 1989. 129–146., 5 t.

    Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése.
    = 1990. 77–97., IX t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Málom és a Zsibót-Domolospuszta lelőhelyeken feltárt koranépvándorláskori temetkezések antropológiai vizsgálata.
    = 1993. 103–114., 1 ábra, 5 táblázat, 3 t.

    Nagy Erzsébet: Avar temető a pécsi Hőerőmű területén.
    = 1994. 85–95., 4 ábra, 5 t.

    Montskó Péter: A Pécs, Kertváros avar kori temető csontvázleleteinek paleopathológiai vizsgálata ortopédiai szempontból.
    = 1998. 147–155., 12 ábra.

         templomok
    [Révai Sándor] R. S. ism.: Kiss Albin: A pécsi belvárosi templom története.
    = 1908/2. 70–71.

    Szőnyi [Ottó]: A szigetvári templom kibővítése.
    = 1911/1. 21–22. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A kővágószőllősi feszület.
    = 1913/2. 87. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A mohácsi szentferencrendi templom főoltárképe.
    = 1913/2. 88–89. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A Mindenszentekről nevezett pécsi templom és temető.
    = 1913/4. 127–151., III t. /É/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi Mindenszentek templomának sirboltjai.
    = 1914/2. 83–88. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: A pécsi lyceumi pálos sirbolt.
    = 1914/2. 88–90. /KK/.

    Szentkirályi [István]: A püspöknádasdi plebánia templom felszentelése.
    = 1914/3. 116–117. /KK/.

    [Szentkirályi István]: Szigetvár multjából.
    = 1914/3. 117. /KK/.

    Szentkirályi István: Zavargások a siklósi szerbek kegyképe körül.
    = 1916/3–4. 95–97. /É/.

    Szentkirályi István: A Xavér-kápolna toronyórája.
    = 1928–1929/2–3. 77. /KK/.

    Szentkirályi István: Buck építész pecsétje.
    = 1928–1929/4. 130–131. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Mose a szigetvári erődben.
    = 1930/1–4. 90. /KK/.

    Achátz Imre: Gebauer Ernő.
    = 1941. 109–122., VII–VIII. t.

    G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István templom. Adatok Mecseknádasd középkori településtörténetéhez.
    = 1971. 125–144., 24 kép.

    Schőnerné Pusztai Ilona: A mecseknádasdi Szent István templom helyreállítása.
    = 1971. 145–149., 4 kép.

    Mándoki László: Újonnan felfedezett festett református templomok Baranyában.
    = 1975–1976. 155–168., 10 kép, VI t.

    Mezősiné Kozák Éva: A hetvehelyi románkori templom régészeti kutatása.
    = 1979. 113–133., 18 ábra.

    Schőnerné Pusztai Ilona: A hetvehelyi románkori templom helyreállítása.
    = 1979. 135–144., 11 ábra.

    Nagy Lajos: 1780-ban készített térkép a pécsi Rókus-dombról, Kálvária-hegyről és két régi mohamedán templomról.
    = 1980. 239–242., 2 térk. /RK/.

         teológiai tanárok
    Szentkirályi István: Régi theologiai tanárok [XVIII. század vége].
    = 1916/1–2. 24. /KK/.

         térképek
    ifj. Kodolányi János: Egy XVIII. századi népviselet ábrázolása.
    = 1957. 90–95.

         termelőszövetkezetek
    Dankó Imre: A termelőszövetkezetek néprajzának kutatása.
    = 1966. 65–75.

         természetfeletti lények
    Zentai Tünde: A természetfeletti lények átváltozásának kérdése az ormánsági néphit összefüggésében.
    = 1971. 207–216.

         természettudományi gyűjtemény
    Vass Anna: A Janus Pannonius Múzeum természettudományi gyűjteményének története.
    = 1987. 227–240., 14 kép.

         természetvédelem
    Dénes Andrea – Kevey Balázs – Ortmann-né Ajkai Adrienne – Pálfai László: A Dráva-sík védelmet érdemlő területei.
    = 1996–1997. 5–12., 1 ábra.

    Dénes Andrea –Ortmann-né Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések.
    = 1998. 5–26., 6 ábra.

         testőrség
    Szentkirályi [István]: Testőrségre pályázó Pécsről 1763-ban. [Horváth Krisztina levele Klimo Györgyhöz Pavics Ferdinánd ügyében.]
    = 1917/1–4. 21. /KK/.

         tetőszerkezetek
    Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete.
    = 1989. 209–225.

         Tettye
    Szőnyi Ottó: Adalékok Pécs régi helyrajzához.
    = 1910/4. 120–122. /KK/.

    Reéh György: Részletek a Tettye monografiájából.
    = 1911/4. 127–136., 7 ábra. /É/.

    Parádi Nándor: Beszámoló a pécsi Tettyén 1957. évben végzett ásatásról.
    = 1958. 129–134., 3. mell., LIX–LXIII. t.

    Reuter Camillo: Malomséd.
    = 1963. 143–145.

    Kádár Géza – Uherkovich Gábor: A pécsi Tettye-forrás limnológiai-vízminőségi jellemzői.
    = 1984. 7–16., 5 ábra, 1 kép, III t.

         Thalhammer János
    Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és környékének dipterafaunája.
    = 1962. 5–38.

         Tihanyi Lajos
    Sárkány József: Tihanyi Lajos (1885–1938).
    = 1995. 165–184., 21 kép.

         Tihanyi-félsziget
    Vargha Béla: Fél évszázad környezeti változásának hatása a Tihanyi-félsziget medveállatka (Tardigrada) faunájára.
    = 1996–1997. 27–36., 1 ábra, 8 t.

         Tisza-vidék
    Bándi Gábor: A dunántúli mészbetétes edények népének kelet-magyarországi kapcsolatai.
    = 1968. 63–73., 3 kép, I–VI. t.

         Tiszapolgár kultúra
    Ecsedy István: A kelet-magyarországi rézkor fejlődésének fontosabb tényezői.
    = 1981. 73–95., 1 kép.

         tisztújítás
    Rónaky Kálmán: Megbízó levél Baranyavármegye tisztújítására 1848-ban.
    = 1928–1929/1. 26–29. /KK/.

         tojásfestés
    Rónaky Kálmán: Husvéti hímes tojások.
    = 1908/3. 120–122., 1 ábra. /É/.

    Arnhold Nándor: Tojás hímzés. Adalék Baranyamegye népművészetéhez.
    = 1912/3. 97–106., VIII t. /É/.

         Toldy Ferenc
    Szegedy Rezső: Az irodalomnak egy pécsi névtelen Maecenása. [Annaeus Lucanus Pharsaliájának fordítása. Toldy Ferenc levele Kelemen József pécsi nagypréposthoz.]
    = 1910/2. 53–58. /É/.

         Tolna vármegye
    Angyal Pál: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. I–II.
    = 1909/2. 63–67.; /3. 95–103. /É/.

    Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyó határper történetéhez (1695–1720).
    = 1959. 151–164.

         Tormás
    Fénykép: Tormási magyarok.
    = 1930/1–4. 100., 1 f. /KK/. [307/a]

    Dankó Imre: A tormási falumúzeum.
    = 1965. 335–340., 4 kép.

         Tormavölgy
    Hal Pál: A magyaregregyi szentkút.
    = 1942. 65–74.

         toronyóra
    Szentkirályi István: A Xavér-kápolna toronyórája.
    = 1928–1929/2–3. 77. /KK/.

         torzított koponyák
    Regöly-Mérei Gyula: Kórbonctani szempontok sírleletek torzult és torzított koponyáinak vizsgálatakor, különös tekintettel a domolospusztai leletre.
    = 1959. 275–286., XLVIII–LII. t.

    Szalai Ferenc: A Pécs-Málom és a Zsibót-Domolospuszta lelőhelyeken feltárt koranépvándorláskori temetkezések antropológiai vizsgálata.
    = 1993. 103–114., 1 ábra, 5 táblázat, 3 t.

         tölgyesek
    Horvát Adolf Olivér: Mecseki tölgyesek erdőtípusai.
    = 1956. 131–148., XXVI–XXVII. t.

    Szalay László: Baranya tölgyeseiben kimutatott sátoraknásmolyok (Lepidoptera: Lithocolletidae).
    = 1977. 57–60., 1 ábra.

         török emlékek
    ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei.
    = 1959. 103–151., XXVII–XXXVIII. t.

         török közigazgatás
    Kováts Valéria: Török hódoltságkori épület Szigetváron.
    = 1969–1970. 155–182., 24 kép.

         török kútmedencék
    Szőnyi Ottó: Török kutmedencék Baranyában.
    = 1928–1929/1. 30–33. /É/.

         török miniatúrák
    Parádi Nándor: Két XVI. századi török miniatúra a mohácsi csata jelenetével.
    = 1967. 175–181., 2 kép.

         török-orosz háború
    [Szentkirályi István]: Régi hadi hirek. [Klimo György levelei az 1769–74-es török-orosz háborúról és az orosz veszedelemről.]
    = 1914/3. 117. /KK/.

         törökök
    Bezerédy Győző: Baranya megye lakossága a török alóli felszabadulás idején.
    = 1975–1976. 103–112.

    László Mándoki: 103 Turkish Riddles from Šumen (Bulgaria).
    = 1977. 309–320.

    Reil József: Pécs környéki hadmozdulatok a török elleni felszabadító harcokban. – Egy Bécsben 1788-ban kiadott német nyelvű mű alapján.
    = 1982. 209–210. /RK/.

    Lábadi Károly: Törökök a drávaszögi népi emlékezetben.
    = 1993. 185–191.

         törpefürkészek
    J. B. Szabó: Neue Daten und Fundortangaben der Proctotrupiden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Scelionidae, Platygasteridae).
    = 1974. 87–89., 2 ábra.

    J. B. Szabó: Neue Arten und Fundortangaben der Diapriiden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Diapriidae).
    = 1975–1976. 57–59.

    J. B. Szabó: Neue Arten der Ceraphroniden aus dem Mecsek Gebirge, Ungarn. (Hymenoptera, Proctotrupoidea, Ceraphronidae).
    = 1978. 87–94., 1 ábra.

         történeti földrajz
    Bándi Gábor: Adatok Baranya megye Árpád-kori településtörténetéhez.
    = 1963. 147–158.

         trák istenség
    Fejes György: A dunaszekcsői lovasistenség ólomtáblácskája.
    = 1930/1–4. 70–72., 1 kép. /É/.

         Tubes
    Lovas Márton: Talaj-coleopterologiai vizsgálatok a tubesi gyertyános-tölgyesben.
    = 1971. 25–28.

         Tubestető
    Gebhardt Antal: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn.
    = 1964. 7–30.

         tükrösök
    Sáfrány Zsuzsanna: Baranyai tükrösök.
    = 1974. 197–228., 10 kép, 20 t.

         tűlevelűek
    Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera).
    = 1979. 77–91., 11 ábra.

         tündérek
    Frankovics György: Vile-történetek a Dráva menti horvátoktól.
    = 1972–1973. 239–252., 1 térk.

         tűzhelyek
    Fejes György: A múzeum közleményei. [Öskori agyag kézi-tűzhely.]
    = 1930/1–4. 95–98., 2 f. /KK/.

         tűzkárok
    Kiss Z. Géza: Ormánsági tűzkárjelentések a néptudományi kutatás szolgálatában. (Drávacsehi, 1814.)
    = 1990. 189–199.

         tűzoltóság
    Vörös Márton: Pécsi tűzoltóság a XVIII. században.
    = 1939–1940. 70–85., VI. t.

         Uecker, Günther
    Aknai Tamás: Günther Uecker „Mező. 1957.” című képének elemzése.
    = 1992. 259–263.

         újoncállítás
    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából (1699–1848).
    = 1928–1929/1. 33–35. /KK/.

    Fejes György: Adat az első napoleoni háborúhoz. (1796–1799.)
    = 1928–1929/4. 139–140. /KK/.

         unitáriusok
    Szabó Gyula: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában.
    = 1964. 241–262.

         uradalom
    Tóth Tibor: A juhtartás szabályozása a mernyei uradalomban.
    = 1968. 245–257., 2 kép.

         úriszék
    Szentkirályi István: A káptalani úriszék multjából.
    = 1916/1–2. 23–24. /KK/.

    Szentkirályi [István]: Garabonciás-per Pécsett [1752].
    = 1917/1–4. 1–7. /É/.

    Szentkirályi István: Eset a régi céhvilágból [1751].
    = 1928–1929/4. 130. /KK/.

         uszoda
    Vargha Dezső: A Balokány tó rendezése és uszoda építése 1933-ban.
    = 1983. 217–219., 1 ábra.

         utánpótlás
    Othmar Pickl: Nachschub für Pécs/Fünfkirchen im Kriegswinter 1686/87. Zur Verproviantierung von Pécs, Siklós und Kaposvár im ersten Winter nach der Rückeroberung.
    = 1990. 99–111., 1 térk.

         utazás
    Szentkirályi István: Utazás Pozsonytól Pécsig 1771. évben.
    = 1916/1–2. 20–21. /KK/.

    Szentkirályi István: Római kispapok hazaérkezése Pécsre 1763-ban.
    = 1916/3–4. 102–103. /É/.

         utcanevek
    Reuter Camillo: A török utáni Pécs korai utcaneveihez.
    = 1987. 47–60.

         útjelző kő
    Szőnyi Ottó: Pécsi leletek [csontleletek, római útjelző kő].
    = 1908/3. 122–123. /RK/.

         Ürög
    Szentkirályi István: Magyar pálosok és a Jakabhegy.
    = 1911/1. 5–12. /É/.

    Szentkirályi István: Jegyzetek a Jakabhegy és Szentkut történetéhez.
    = 1912/4. 143–147. /É/.

    Szentkirályi István: Adatok az ürögi monostorhoz [1342, 1393].
    = 1928–1929/4. 131–132. /KK/.

         üszögi uradalom
    Fejes György: Adat az első napoleoni háborúhoz. (1796–1799.)
    = 1928–1929/4. 139–140. /KK/.

         ütközőkő
    A szigeti kapu ütközője.
    = 1908/1. 32. /RK/.

         üvegek
    Szőnyi Ottó: Régiségleletek.
    = 1908/2. 67–69. /RK/.

    M. Zsolnay Margit: A Zsolnay eozin üvegek.
    = 1958. 201–202., LXXXI–LXXXVII. t.

    Katona Győr Zsuzsa: A millefiori üvegek elterjedése és kronológiai helyzete Pannoniában.
    = 1988. 69–76., 1 ábra, II t.

    Várkonyi György: Szalay Imre üveggyűjteménye a Janus Pannonius Múzeumban.
    = 1993. 219–242., 61 ábra.

         üvegképek
    Szőnyi Ottó: A pécsi Dominikánus ház üvegképei.
    = 1913/2. 86. /KK/.

    Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett.
    = 1990. 217–242., 39 ábra.

         üvegszárnyú lepkék
    Zdeněk Laštůvka: Die Glasflügler Ungarns – Faunistic und Bionomie (Lepidoptera, Sesiidae).
    = 1989. 39–46.

         Vadása-tó
    Gábor Uherkovich – László Szilvágyi – Éva Vízkeleti: Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewässern Westungarns: Vadása See und das Moor von Szőce.
    = 1993. 5–17., 1 táblázat, 4 t.

         vadászat
    Hoós Elvira: A „Laposnyai Emlékkönyv” Stróbl rajzai.
    = 1964. 349–350., I–IV. t.

         Vadkacsás
    Gábor Bándi: Untersuchung der Bestattungsbränche bei bronzezeitlichen Brandgräberfeldern.
    = 1971. 59–67., 11 kép.

         Vajda Lajos
    Kemény Katalin: Arc – maszk – ikon.
    = 1985–1986. 359–380., 19 kép.

         választások
    Szita László: Adatok a pécsi szociáldemokrata párt tevékenységéhez (a szerb megszállás után, az 1922. évi parlamenti választások idején).
    = 1971. 185–195.

         Valkó vármegye
    Angyal Pál: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. I–II.
    = 1909/2. 63–67.; /3. 95–103. /É/.

         vándorlepkék
    Uherkovich Ákos: Vándorlepke-megfigyelések a Dél-Dunántúlon, 1966–1977 (Lepidoptera).
    = 1978. 51–70., 17 ábra.

         Várady Ferenc
    Róna Jenő: Pécs és környékének flórájáról és annak tanulmányozóiról [Nendtvich Tamás (képe: 136.), Nendtvich Károly, Májer Móric, Balek Rudolf, Borbás Vince, Ágh Timót, Várady Ferenc].
    = 1908/4. 131–141., 1 kép. /É/.

         Váralja
    Sáfrány Zsuzsanna: Váraljai festett bútorok (Gűjteményismertetés).
    = 1975–1976. 169–181., VIII t.

         várépítészet
    Papp László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai.
    = 1965. 213–255., 28 kép.

         várfal
    Szőnyi Ottó: A pécsi belső várfalról.
    = 1913/2. 89. /KK/.

         varga céh
    Rozmanits Timót: A pécsi vargacéh artikulusai.
    = 1914/3. 100–112. /É/.

         Varga Lajos
    Gebhardt Antal: Varga Lajos mikrofaunisztikai vizsgálatai az Abaligeti-barlangban.
    = 1964. 31–37., 1 kép.

         Várhegytető
    Török Gyula: Újabb leletek a zóki Várhegytetőről.
    = 1942. 10–19., 1 kép, I–IV. t.

         várkastély
    Reéh György: Részletek a Tettye monografiájából.
    = 1911/4. 127–136., 7 ábra. /É/.

         várkutatás
    Kováts Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez.
    = 1966. 207–255., 29 kép.

         vármegye-zászló
    Millei Ilona : Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása.
    = 1981. 219–234., 23 ábra.

         városárok
    Nagy Lajos: Adatok a pécsi városfalak, városárok és három városkapu történetéhez.
    = 1978. 249–251. /RK/.

         városbírák
    Fejes György: A pécsi iparosok mint városbírák [1707–1762].
    = 1928–1929/2–3. 77–78. /KK/.

         városépítészet
    Jellachich Károly: Pécs a XIX-ik század közepén.
    = 1912/1–2. 20–58. /É/.

         városfal
    Nagy Lajos: Adatok a pécsi városfalak, városárok és három városkapu történetéhez.
    = 1978. 249–251. /RK/.

         városi múzeum
    A pécsi városi múzeum fejlődése.
    = 1908/1. 31–32. /RK/.

    Madárgyűjteményünk gyarapítása.
    = 1908/1. 32. /RK/.

    Benyovszky Móric gróf ajándéka.
    = 1908/2. 66. /RK/.

    [Marosi Arnold] M. A.: A pécsi városi múzeum a londoni kiállításon.
    = 1908/2. 67. /RK/.

    Tordai [Ányos]: A múzeum könyvtára.
    = 1908/2. 69–70. /RK/.

    A múzeumból. [Rónaky Kálmán kinevezése.]
    = 1908/3. 124. /RK/.

    [Tordai Ányos] T. A.: A múzeum könyvtáráról.
    = 1909/2. 87–88. /KK/.

    A múzeumból. [Révai Sándor gyászhíre. Hímes tojás. Éremgyűjtemény.]
    = 1909/2. 90. /KK/.

    A múzeumból. Ajándékok.
    = 1909/3. 116. /KK/.

    Szentgáli Károly: A pécsi városi múzeum pénzgyűjteményéről.
    = 1909/4. 132–142. /É/.

    [Szőnyi Ottó] Sz. O.: A városi múzeum köréből.
    = 1910/1. 21. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1910/2. 60–62. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi városi múzeum ásatásai.
    = 1910/4. 122–124. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1910/4. 124–125. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1912/1–2. 81–82. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1912/3. 128–129. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi városi múzeum köréből.
    = 1912/4. 161–163. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1913/2. 81–83. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből.
    = 1913/4. 163–165. /KK/.

    Szőnyi Ottó: A pécsi városi múzeum gyarapodása.
    = 1914/2. 92–93. /KK/.

    Szőnyi [Ottó]: A pécsi városi múzeum köréből.
    = 1916/3–4. 105–106. /KK/.

    Fejes György: A múzeum közleményei. [A múzeum új neve; orvosi és gyógyszerészi kiállítás; római leletek; pénzleletek; csontleletek; mohácsi emlékünnepély; korvinák.]
    = 1928–1929/1. 37–43., 1 kép. /KK/.

    Fejes György: A múzeum közleményei.
    = 1928–1929/2–3. 91–93., 1 kép. /KK/.

    Fejes György: A múzeum közleményei. [Öskori agyag kézi-tűzhely.]
    = 1930/1–4. 95–98., 2 f. /KK/.

    Török Gyula: A városi múzeum régiséggyűjteményének újabb jelentős szerzeményei.
    = 1941. 3–6.

         városigazgatás
    Kopasz Gábor: Pécs és baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban.
    = 1964. 279–290., 6 kép.

    Szakály Ferenc: Schreiber Farkas, pécsi bíró (1527–1542). (Pályakép néhány gazdaság- és társadalomtörténeti tanulsággal.)
    = 1975–1976. 75–102.

         városkapu
    Nagy Lajos: Adatok a pécsi városfalak, városárok és három városkapu történetéhez.
    = 1978. 249–251. /RK/.

         városrendezés
    Vargha Dezső: Városkép- és műemlékvédelem Pécsett a II. világháború idején.
    = 1984. 201–202. /RK/.

         várostörténet
    Fetter Antal: Pécs 1722-ben.
    = 1972–1973. 125–136.

    Szita László: Adalékok az 1686-ban felszabadult Pécs történetéhez.
    = 1978. 245–246. /RK/.

    Tóth Endre: A Quinque Basilicae – Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez.
    = 1991. 101–107.

         vásárok
    Fejes György: Mozaikszemek Pécs és Baranya multjából (1699–1848).
    = 1928–1929/1. 33–35. /KK/.

    Dankó Imre: Adalékok a pécsi piacok és vásárok néprajzához.
    = 1964. 169–185., 11 kép.

    Raýman János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907.; II. rész: 1907-tő napjainkig.
    = 1994. 161–184., 32 ábra.; 1995. 107–128., 44 ábra.

    Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok VI. A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, 1907.
    = 1996–1997. 87–104., 43 kép.

         Vásárosbéc
    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája I. Vásárosbéc környéke (Lepidoptera).
    = 1980. 85–98., 7 ábra.

         Vasas
    Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető.
    = 1958. 103–127., XLVII–LVIII. t.

    Regöly-Mérei Gyula: Palaeopathologiai vizsgálatok a Janus Pannonius Múzeum aeneolith-korból származó emberi csontlelet anyagán.
    = 1960. 75–83., I–VI. t.

    Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában. I–II.
    = 1960. 135–158., 2 mell., XIII–XXIX. t.; 1961. 69–84., 2 mell., 7 kép, I–XV. t.

         Vasváry György
    Romváry Ferenc: A pécsi „Vasvári-telep” története. Vasvári György műgyűjteménye.
    = 1987. 163–224., 48 kép.

         Vasváry ház
    Romváry Ferenc: A pécsi „Vasváry ház” története.
    = 1989. 239–283., 48 kép.

         vatyai kultúra
    Bándi Gábor: Adatok Dunántúl korabronzkori történetéhez.
    = 1964. 65–72.

         vázák
    Szőnyi Ottó: A hágai békepalotába szánt vázák.
    = 1916/3–4. 98–100. /É/.

         Vecchi, Gabriele, gróf, tábornok
    Kápolnai Zsigmond: Vecchi tábornok és a pécsi polgárság a XVII. század végén.
    = 1909/3. 104–110. /É/.

    Szőnyi Ottó: Adalékok Pécs régi helyrajzához.
    = 1910/4. 120–122. /KK/.

         vegetáció
    Horvát A. Olivér: Mecseki vegetációs tanulmányok I–. [A folytatás nem jelent meg.]
    = 1961. 33–44.

    Horvát A. Olivér: Anthropogén-hatás a Mecsek-környék vegetációjára.
    = 1961. 45–49.

         végrendeletek
    Szentkirályi István: A Xavér-kápolna toronyórája.
    = 1928–1929/2–3. 77. /KK/.

         vegyes erdők
    Horvát Adolf Olivér: A mecseki vegyes erdők és bükkösök vegetációjának elemzése.
    = 1971. 13–24., 8 kép.

         verses imádságok
    Banó István: Verses imádságok dr. Berze Nagy János hagyatékából.
    = 1975–1976. 141–144., 1 kép.

         vesztőhely
    Madas József: A 17–19. századi pécsi vesztőhely.
    = 1977. 285–286. /RK/.

    Madas József: A pécsi vesztőhelyről.
    = 1980. 231–233. /RK/.

         Vikár Béla
    Olsvai Imre: Mit köszönhet a magyar népzenetudomány és zeneművészet Vikár Bélának és Berze Nagy Jánosnak?
    = 1980. 275–280.

    Mándoki László: A találós kérdések Vikár Béla és Berze Nagy János munkásságában.
    = 1980. 281–286.

    Együd Árpád: Vikár Béla és a somogyi népköltészet gyűjtése (A folklorista Vikár Béla nyomában).
    = 1980. 287–290.

    Katona Imre: Vikár Béla kéziratos hagyatéka.
    = 1980. 291–293.

         világháború, II.   lásd   háborúk


         vile
    Frankovics György: Vile-történetek a Dráva menti horvátoktól.
    = 1972–1973. 239–252., 1 térk.

         villák
    Burger Alice: Római kori villa maradványai Komló határában. (Előzetes jelentés.)
    = 1967. 61–68., 6 kép, I–XIV. t.

    Alice Sz. Burger: The Roman Villa and Mausoleum at Kővágószőlős, near Pécs (Sopianae). Excavations 1977–1982.
    = 1985–1986. 65–228., 179 kép.

    Gyula J. Hajnóczi: The conceptual and actual reconstruction of the villa and the burial vault at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 229–236., 7 kép.

    Ernő Horváth: Wooden remains from the Roman villa at Kővágószőlős.
    = 1985–1986. 237–241., 4 kép.

    Katona Győr Zsuzsa: Római villaépület Komló, Mecsekfalvi úton.
    = 1993. 67–94., 15 ábra, 11 kép, XIV t.

         Villány
    Török Gyula: Az őskőkor emberének nyomai Baranyában.
    = 1939–1940. 4–5.

    Nagy István: Újabb adatok Villány és környéke flórájához.
    = 1963. 75–79.

         Villányi-hegység
    Horvát A. Olivér – Papp László: A nagyharsányi Szársomlyón végzett mikroklímamérések eredményei.
    = 1964. 43–56., 7 ábra, 7 t.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya lepkefaunájának ismeretéhez. IV. A Villányi hegység nappali lepkéi.
    = 1972–1973. 33–43.

    Vass Anna: Adatok a Villányi-hegység mikroszkópikus gombáinak ismeretéhez I. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1978. 25–30., 1 kép.

    Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez IX. Újabb faunisztikai adatok a Dráva-síkról és a Villányi-hegységből (Lepidoptera).
    = 1978. 41–49., 5 ábra.

    Kevey Balázs: Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben.
    = 1984. 23–28., 2 ábra, 1 t.

    Rácz István – Varga Zoltán: Adatok a Mecsek és a Villányi-hegység Orthoptera faunájának ismeretéhez.
    = 1984. 29–35., 3 ábra, 3 t.

    Kevey Balázs: A Villányi hegység bükkösei.
    = 1985–1986. 7–9., 2 ábra.

    Horvatovich Sándor: A Villányi-hegység futóbogarai (Coleoptera: Carabidae).
    = 1988. 19–25., 1 ábra.

    Dénes Andrea – Molnár Attila – Sulyok József – Vidéki Róbert: A Himantoglossum caprinum (M.–Bieb.) Spreng. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben.
    = 1992. 19–25., 6 ábra, 2 t.

    Dénes Andrea: A Mecsek és a Villányi-hegység karsztbokorerdői.
    = 1994. 5–31., 13 ábra, 5 táblázat, 6 t.

    Dénes Andrea: Adatok a Villányi-hegység flórájához.
    = 1995. 5–8., 1 ábra.

    Antal Nagy: Data on the Orthoptera fauna of the Villány Hills, South Hungary.
    = 1998. 41–48., 4 ábra, 3 t.

         Villánykövesd
    Dombay János: Próbaásatás a villánykövesdi kőrézkori lakótelepen.
    = 1959. 55–73., 3 mell., IX–XXII. t.

    Regöly-Mérei Gyula: Palaeopathologiai vizsgálatok a Janus Pannonius Múzeum aeneolith-korból származó emberi csontlelet anyagán.
    = 1960. 75–83., I–VI. t.

    Zs. Zoffmann: Dates to the Burial Rites of the Lengyel Culture.
    = 1965. 55–59., 1 rajz, II t.

    Zs. K. Zoffmann: An Anthropological Study of the Neolithic Cemetery at Villánykövesd (Lengyel Culture), Hungary.
    = 1968. 25–38., 3 kép, I–IV. t.

    J. Makkay: The Chalcolithic Male Relief from Villánykövesd and the Earliest Male Figurines in South-Eastern Europa.
    = 1968. 39–62., 2 kép, 10 t.

         Vincze ötvös
    Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez [XIV–XVI. század].
    = 1960. 183–196.

         Vinkovics Benedek püspök
    Fricsy Ádám: Pécs a XVII. század derekán. Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja.
    = 1984. 197–200. /RK/.

         virágzás
    Róna Jenő: A virágzás kezdete Pécsett 1910-ben.
    = 1911/3. 108–109. /É/.

    Róna Jenő: Növényfenologiai megfigyelések Pécsett 1911-ben.
    = 1912/1–2. 64–66. /É/.

    Róna Jenő: Növényfenológiai megfigyelések Pécsett 1912-ben.
    = 1913/1. 37–39. /É/.

    Róna Jenő: Növényfenológiai megfigyelések Pécsett.
    = 1914/3. 95–100. /É/.

         virilista jegyzékek
    Bérdi György: Pécs legnagyobb adófizetői 1887–1901.
    = 1975–1976. 113–125.

         Visa János, mátai
    Szentkirályi István: Mátai Visa János kanonok sérelmei és azok orvoslása. (1700.)
    = 1916/1–2. 24–26. /KK/.

         visszajáró halottak
    Zentai Tünde: A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az Ormánságban.
    = 1969–1970. 297–308.

         vízibogarak
    Ádám László: A Janus Pannonius Múzeum vízibogár gyűjteménye (Coleoptera: Haliplidae, Gyrinidae, Dytiscidae, Laccophilidae, Noteridae, Hydroporidae).
    = 1995. 13–17.

         vízmentesítés
    Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény cubiculum vízmentesítési munkálatai.
    = 1913/3. 120–124. /KK/.

         vízminőség
    Kádár Géza – Uherkovich Gábor: A pécsi Tettye-forrás limnológiai-vízminőségi jellemzői.
    = 1984. 7–16., 5 ábra, 1 kép, III t.

         víztárózó
    Uherkovich Gábor: A Jakab-hegy (Nyugati-Mecsek) ősi víztározójának algáiról.
    = 1975–1976. 7–16., 2 ábra, IV t.

         vízvezeték
    Gosztonyi Gyula: Pécs törökkori vízvezetéke.
    = 1941. 30–39., IV. t.

    Parádi Nándor: Beszámoló a pécsi Tettyén 1957. évben végzett ásatásról.
    = 1958. 129–134., 3. mell., LIX–LXIII. t.

    Kováts Valéria: Adalék Pécs középkori vízvezeték rendszeréhez (Pécs, Káptalan utca 4. szám).
    = 1977. 197–216., 14 ábra.

         Vogl Ferenc
    Szőnyi [Ottó]: Weber Xav. Ferenc festőművész két levele [1875].
    = 1916/3–4. 103–104. /KK/.

         Volksbund
    Kopasz Gábor: Adatok a baranyai volksbundista szervezkedés történetéhez.
    = 1965. 275–290.

    Komanovics József: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére.
    = 1969–1970. 183–193.

         vonaldíszes kerámia
    K. Zoffmann Zsuzsanna: A közép-európai (KVK és DVK) valamint az alföldi (AVK) vonaldíszes kerámiák embertani leleteinek metrikus összehasonlítása.
    = 1991. 85–99., 4 ábra, 5 t.

         Vörösmart
    Szentkirályi István: A csatári pálosmonostor.
    = 1916/1–2. 11–14. /É/.

         Vučedol–Zóki kultúra
    Török Gyula: Újabb leletek a zóki Várhegytetőről.
    = 1942. 10–19., 1 kép, I–IV. t.

    Ecsedy István: Bronzkori leletek Lánycsókról.
    = 1979. 95–112., 1 kép, XII t.

         Vučedoli kultúra
    Zsuzsanna K. Zoffmann: Die Anfarbeitung des kupferzeitlichen und frühbronzezeitlichen anthropologischen Materials aus Vučedol (Jugoslawien).
    = 1972–1973. 51–60., 1 téprk., 5 t.

    Ecsedy István: Ásatások Zók-Várhegyen (1977–1982). (Előzetes jelentés.)
    = 1982. 59–105., 45 kép, XIV t.

         Waltherr Gida
    Szőnyi Ottó: A pécsi Dominikánus ház üvegképei.
    = 1913/2. 86. /KK/.

         Weber Xaver Ferenc
    Szőnyi [Ottó]: Weber Xav. Ferenc festőművész két levele [1875].
    = 1916/3–4. 103–104. /KK/.

    Wéber Xavér Ferenc (1829–1887) emléke.
    = 1930/1–4. 72–83., 1 kép. /É/.

    Ludwig Ferenc: Wéber Xavér Ferenc emlékezete.
    = 1930/1–4. 73–78. /É/.

    Nikelszky Géza: Wéber Xav. Ferenc méltatása.
    = 1930/1–4. 78–82. /É/.

    Török Lajos: A Wéber-ünnepély bezáró beszéde.
    = 1930/1–4. 82–83. /É/.

         Wosinszky Mór
    Bitter Illés: Wosinszky Móric (1854–1907) emlékezete.
    = 1908/2. 41–49. /É/.

    Ojtozi Eszter: Wosinszky Mór és A. A. Szpicin levelezése (Újabb adat a magyar-orosz tudományos kapcsolatok történetéhez).
    = 1958. 135–136.

         Xavér templom
    Szentkirályi István: A Xavér-kápolna toronyórája.
    = 1928–1929/2–3. 77. /KK/.

         Zalai-dombság
    Uherkovich Ákos: Adatok a Zalai-dombság nagylepkefaunájához (Lepidoptera).
    = 1980. 51–62.

         zárdák
    [Szőnyi Ottó] Sz. O. ism.: Szentkirályi István: A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái.
    = 1908/4. 159–160.

    Szentkirályi [István]: A máriagyűdi zárda történetéből.
    = 1913/4. 166–167. /KK/.

    Szentkirályi István: Az első leánynevelő intézet Pécsett. (1743–1782.)
    = 1917/1–4. 8–13. /É/.

         zászlók
    Pécsi lovasssági zászló 1746-ból.
    = 1930/1–4. 54.

    Tegzes Ferenc: A pécsi munkásképző egylet dalkarának zászlaja.
    = 1979. 223–227., 2–3. ábra. /RK/.

    Millei Ilona : Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása.
    = 1981. 219–234., 23 ábra.

    Millei Ilona: A Pécsi Kerékpár Egyesület zászlajának konzerválása. Adatok a XIX. századvégi pécsi kerékpársport történetéhez.
    = 1994. 239–249., 14 ábra.

         zefír-boglárkalepke
    Konrad Fiedler – Bálint Zsolt: A zefír-boglárkalepke (Plebejus sephirus Frivaldszky, 1835) hernyóinak hangyaszimbiózisával kapcsolatos megfigyelések (Lepidoptera, Lycaenidae).
    = 1993. 61–66., 4 ábra.

         zene
    Rónaky Kálmán: Amtmann Prosper fuvolája. – Emlékezés Amtmann Prosper fuvolaművészre, családjára, kortársaira és az akkori életre. [Dietrich Ignác versével.]
    = 1913/3. 91–106., I t. /É/.

    Szentkirályi [István]: A székesegyház első zenekara [1712].
    = 1930/1–4. 90–91. /KK/.

    Olsvai Imre: Mit köszönhet a magyar népzenetudomány és zeneművészet Vikár Bélának és Berze Nagy Jánosnak?
    = 1980. 275–280.

    Nádor Tamás: Bárdos Lajos és Pécs–Baranya.
    = 1988. 169–184., 13 kép.

         Zengő
    Kárpáti Gábor: Elpusztult középkori települések Pécsváradon.
    = 1983. 117–130., 6 kép, X t.

         zengőlegyek
    Tóth Sándor: Adatok a Mecsek zengőlégy faunájához (Diptera: Syrphidae).
    = 1977. 107–116., 11 ábra.

         Zengővárkony
    Dombay János: A Baranyavármegyei múzeum őskori agyagszobrai.
    = 1939–1940. 6–10., 1/a–c. kép, I. t.

    Dombay János: Későrómai temetők Baranyában.
    = 1957. 181–330., I–XL. t.

    Regöly-Mérei Gyula: Palaeopathologiai vizsgálatok a Janus Pannonius Múzeum aeneolith-korból származó emberi csontlelet anyagán.
    = 1960. 75–83., I–VI. t.

    Bökönyi Sándor: A lengyeli kultúra gerinces faunája. I–III.
    = 1960. 85–133., VII–XII. t.; 1961. 91–104.; 1962. 73–101.

    Zs. Zoffmann: Dates to the Burial Rites of the Lengyel Culture.
    = 1965. 55–59., 1 rajz, II t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Anthropological Analysis of the Cemetery at Zengővárkony and the Neolithical Lengyel Culture in SW-Hungary.
    = 1969–1970. 53–73., 2 kép, 14 t., I–XIV. t.

    Zsuzsanna K. Zoffmann: Die unveröffentlichen Pläne des neolitischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1972–1973. 47–50.

    Sz. Bognár Éva: Zengővárkonyi főkötők.
    = 1972–1973. 253–260., 9 kép.

    Tüskés Tibor: Források a XX. századi művészettörténetből. Adatok Fülep Lajos zengővárkonyi éveihez.
    = 1975–1976. 267–279.

    István Zalai-Gaál: Die chronologischen Grundfragen des neolithischen Gräberfeldes von Zengővárkony.
    = 1980. 101–110., 2 t., 1 tasakolt térk.

    Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház.
    = 1984. 211–238., 32 kép, 1 családfa.

         Zentai János
    Andrásfalvy Bertalan: Zentai János (1907–1973). Nekrológ.
    = 1972–1973. 261–262., 1 f.

         zergevirág
    Róna Jenő: Doronicum Nendtvichi.
    = 1909/2. 89. /KK/.

         Zók
    Török Gyula: Újabb leletek a zóki Várhegytetőről.
    = 1942. 10–19., 1 kép, I–IV. t.

         Zók-Várhegy
    Ecsedy István: Ásatások Zók-Várhegyen (1977–1982). (Előzetes jelentés.)
    = 1982. 59–105., 45 kép, XIV t.

         zóki kultúra
    Bándi Gábor – K. Zoffmann Zsuzsanna: Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában.
    = 1966. 43–56., I–XV. t.

         zománckép
    Kéri Nagy Béla: Előkerült egy eredeti zománckép a Tanácsköztársaság időszakából.
    = 1979. 222–223., 1. ábra. /RK/.

         zongoragyártás
    Bezerédy Győző: Dokumentumok [házassági szerződés; zongoragyártás; Májer Móric botanikus levele].
    = 1987. 125–127. /RK/.

         Zrínyi Miklós gróf, hadvezér
    Papp László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai.
    = 1965. 213–255., 28 kép.

    Jenei Ferenc: A „Szigeti Veszedelem” magyar hősei.
    = 1965. 257–262., 1 kép.

         Zrínyi Miklós gróf, költő és hadvezér
    Székely György: Zrínyi Miklós, a költő és államférfi.
    = 1964. 263–277.

         Zrínyi Miklós Múzeum
    Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története.
    = 1963. 217–249., 23 kép.

         Zrínyi-kultusz
    Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. I–II.
    = 1961. 129–138.; 1962. 249–285., 32 kép.

         Zselic
    Vass Anna: Adatok a Zselicség mikrogomba flórájának ismeretéhez.
    = 1971. 7–12., 4 rajz.

    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája I. Vásárosbéc környéke (Lepidoptera).
    = 1980. 85–98., 7 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája II. Délkelet-Zselic (Lepidoptera).
    = 1981. 33–50., 13 ábra.

    Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája III. Kelet-Zselic: Palé környéke (Lepidoptera).
    = 1982. 37–50., 8 ábra.

    Tarján Gábor: A Dél-Zselic népi építkezése.
    = 1982. 217–268., 4 rajz, III térk., 60 f.

    Horvatovich Sándor: A Zselic futóbogarai (Coleoptera, Carabidae).
    = 1989. 5–14., 1 ábra.

    Sára U. Nógrádi – Ákos Uherkovich: The Trichoptera fauna of the Zselic Downs, Hungary.
    = 1989. 15–38., 11 ábra, 11 t.

    Józan Zsolt: A Zselic méhszerű (Hymenoptera, Apoidea) faunájának alapvetése.
    = 1989. 81–92., 8 t.

    Ábrahám Levente – Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkéi (Lepidoptera) I. [A folytatás az Évkönyvben nem jelent meg.]
    = 1993. 47–59., 1 ábra.

    Iharos Gyula – Vargha Béla: Tardigradák a Zselic területéről.
    = 1994. 33–38., 1 térk., 7 t.

    Sonkoly Károly: A forradalmi építészet hatásának ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleum).
    = 1996–1997. 159–192., 14 kép.

         Zsibót-Domolospuszta
    Szalai Ferenc: A Pécs-Málom és a Zsibót-Domolospuszta lelőhelyeken feltárt koranépvándorláskori temetkezések antropológiai vizsgálata.
    = 1993. 103–114., 1 ábra, 5 táblázat, 3 t.

         zsidók
    Cserkuti Adolf: Az első pécsi zsidók.
    = 1914/1. 1–27. /É/.

    Horváth Kázmér: A zsidók letelepedése Mohácson. [Első kérelem: 1828, első engedély: 1845.]
    = 1928–1929/4. 138–139. /KK/.

    Bérdi György: Pécs legnagyobb adófizetői 1887–1901.
    = 1975–1976. 113–125.

    Radnóti Ilona: Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján.
    = 1994. 135–142., 5 t.

    Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről.
    = 1995. 69–87., 16 t.

    Radnóti Ilona: Temetkezési szokások a pécsi-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában.
    = 1998. 181–192., 14 ábra.

    Rónai Béla: Zsidók a magyarországi földrajzi nevekben.
    = 1998. 259–262.

         Zsivics Mátyás
    Szentkirályi István: Régi theologiai tanárok [XVIII. század vége].
    = 1916/1–2. 24. /KK/.

         Zsolnay eozin
    M. Zsolnay Margit: A Zsolnay eozin üvegek.
    = 1958. 201–202., LXXXI–LXXXVII. t.

         Zsolnay gyár
    Szőnyi Ottó: A hágai békepalotába szánt vázák.
    = 1916/3–4. 98–100. /É/.

    „Fazekas.” [Mattyasovszky Zsolnay Tibor]: A Zsolnay gyárról.
    = 1941. 91–98.

    Martyn Ferenc: Sinkó András.
    = 1941. 99–102.

    Hárs Éva: Festőművészek a Zsolnay kerámiagyárban.
    = 1965. 293–305., 12 kép, I–V. t.

    Romváry Ferenc: Sinkó András művészetéről.
    = 1966. 269–291., 29 kép.

    Mendöl Zsuzsa: Apáti Abt Sándor [1870–1916] és működése a Zsolnay gyárban.
    = 1974. 315–331., 24 kép.

    Mendöl Zsuzsanna: A Zsolnay gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak.
    = 1983. 329–352., XIV t.

    Kovács Orsolya: Klein Ármin, a Zsolnay gyár tervezőművésze a JPM Zsolnay gyűjteménye alapján (1876–83).
    = 1990. 201–216., 18 ábra.

    Mattyasovszky Zsolnay Tamás: Az egykori Zsolnay-gyárak budapesti lerakatai.
    = 1996–1997. 71–86., 23 kép.

    Hárs Éva: Volt-e 1875-ben Zsolnay eozin? A „Julcsa-tál".
    = 1996–1997. 193–199., 14 kép.

         Zsolnay kerámiák
    Sarkadiné Hárs Éva: Lüszterfényű kerámiák és a Zsolnay eosinmázas edények.
    = 1962. 369–386., 9 kép, I–XI. t.

    Kovács Orsolya: Népi elemek, folklorizálás a Zsolnay kerámiában.
    = 1995. 211–223., 17 ábra.

         Zsolnay Vilmos
    Zsolnay Vilmos (1828–1900) emlékezete. 1–4.
    = 1928–1929/2–3. 49–52., 3 kép; 74–76., 3 kép; 89–90., 2 kép; 95., 1 kép a Zsolnay-szoborról: Horvay János készítette.

    Martyn Ferenc: A festő Zsolnay Vilmos.
    = 1942. 80–81., XII. t.

    Sarkadiné Hárs Éva: Zsolnay Vilmos, a festő.
    = 1958. 197–199., LXV–LXXX. t.

    Kőhegyi Mihály: Zsolnay Vilmos két levele Székely Bertalanhoz [1894].
    = 1968. 315–317.

         Zsolnay-szobor
    [Marosi Arnold] M. A.: A pécsi városi múzeum a londoni kiállításon.
    = 1908/2. 67. /RK/.




    A digitális verzió változatlan formában, szabadon terjeszthető!
    ©  Hernádi László Mihály, 2000, 2006
    ()

    Az elektronikus változatot készítette:
    Ambrus Attila József
    ()


    PTE Központi Könyvtár – Pécs, 2006. június 12.
    http://www.lib.pte.hu
    Letöltés: [pdf]    [rtf]    [zip]   
    A teljes repertórium kinyomtatható
    (292 oldal)