Nyomtassa ki a dokumentumot!

A PÉCSI SZEMLE REPERTÓRIUMA
(1998-     )

A Pécsi Szemle várostörténeti folyóirat repertóriuma - Összeállította: Bánfai József, 2006


Bezerédy Győző helytörténész emlékének;

Bevezetés

1998 óta jelenik meg meg városunk reprezentatív helytörténeti folyóirata, a Pécsi Szemle. Alcíme szerint: várostörténeti folyóirat. Külső megjelenését, tartalmát és szellemiségét a jó értelemben vett állandóság jellemzi. Ennek összetevőit „A főszerkesztő helyzetjelentése” című írásában (2001. tavaszi szám) Dr. Romváry Ferenc az alábbiakban foglalta össze: „spenótszínű” félkemény borító, a pécsi hagyományokra utaló bauhausos betűkkel megjelenített címfelirat, valamint a Mária Teréziától nyert szabad királyi városnak, a mai hivatalosan használt és a folyóirat számára közgyűlési határozattal engedélyezett vonalrajzos címere. Ugyanitt – a folyóirat célkitűzései között – az alábbiak szerepelnek: a város régmúltjának és közelmúltjának megismertetése, a történeti tények népszerűsítése és új kutatási eredmények közzététele. A Pécsi Szemlét a hasonló jellegű periodikák közül rendkívül gazdag képanyaga emeli ki. Bár kitűnő erőkből álló szerzői gárdáját az utóbbi években súlyos veszteségek érték, többek közt Bezerédy Győző, Szita László, Borsy Károly és Rajczi Péter halálával, a helyükre lépő tehetséges fiatalok munkái biztosítják a magas színvonal fenntartását. A folyóirat folyamatos megjelenése a Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány révén biztosítottnak látszik.

A folyóirat szerkesztői:

Főszerkesztő: Romváry Ferenc Munkácsy-díjas művészettörténész.
Szerkesztők az induláskor: Huszár Zoltán, Rozs András, Síkfői Tamás. 2000 nyarán Rozs Andrást Nagy Imre Gábor váltotta fel, 2003 tavaszától Huszár Zoltán helyére Szalay Tamás került.

A folyóirat kiadója:

A megjelenéskor a folyóiratot a Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadó gondozta, 2001 áprilisától a Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány vette át a kiadói munkálatokat.

Az eddig megjelent számok:

I. évfolyam 1998.
     tavasz-nyár 104 p.
     ősz-tél 137 p.

II. évfolyam 1999.
     tavasz 100 p.
     nyár 102 p.
     ősz 104 p.
     tél 116 p.

III. évfolyam 2000.
     tavasz 116 p.
     nyár 104 p.
     ősz 112 p.
     tél 120 p.

IV. évfolyam 2001.
     tavasz 136 p.
     nyár 136 p.
     ősz 144 p.
     tél 128 p.

V. évfolyam 2002.
     tavasz 120 p.
     nyár 112 p.
     ősz 140 p.
     tél 128 p.

VI. évfolyam 2003.
     tavasz 140 p.
     nyár 120 p.
     ősz 128 p.
     tél 152 p.

VII. évfolyam 2004.
     tavasz 136 p.
     nyár 140 p.
     ősz 152 p.
     tél 136 p.

VIII. évfolyam 2005.
     tavasz 152 p.
     nyár 136 p.
     ősz 132 p.
     tél 124 p.

IX. évfolyam 2006.
     tavasz 128 p.
     nyár 128 p.
     ősz 136 p.
     tél 112p.

X. évfolyam 2007.
     tavasz 120 p.
     nyár 136 p.
     ősz 144 p.
     tél 136 p.

XI. évfolyam 2008.
     tavasz 132 p.
     nyár 132 p.



A repertórium számítógépes változatáról

A Pécsi Szemle repertóriuma jelenleg csak elektronikus formában áll az érdeklődők rendelkezésére. (A nyomtatott változat közreadására talán a 10. évfolyam lezárulta után lesz lehetőség.) A repertóriumban elsősorban az eddig megjelent számok tanulmányainak bibliográfiai adatai és leírása olvasható, de feldolgoztuk az önállóan közölt (tanulmányokhoz nem kapcsolódó) képeket és a számok többségének végén szereplő kronológiákat is. A leírások kisebb része annotáció: csak a téma megjelölése és néhány alapvető információ szerepel benne, nagy többsége viszont hosszabb-rövidebb tartalmi kivonatot is magában foglal, vagyis inkább referátum jellegű. (Ezek nyelvezete a szokásosnál és a kötelezően elvártnál jóval oldottabb. A cél nem a szerző téziseinek vagy tudományos eredményeinek maradéktalan tükrözése; mindössze segíteni szeretnénk az olvasót annak eldöntésében, megtalálja-e az adott írásban azt, amit keres. A másik cél: fontos és érdekes ismeretekhez juttatni azt is, aki csak a kivonatokat olvassa el.) A tanulmányok témáját megjelölő, egységesített tárgyszavak a tételek végén szerepelnek. Ezek segítségével a tartalmilag összetartozó írások könnyen megtalálhatók. Az összefüggésekre gyakran a kivonat szövege is utal „lásd a Pécsi Szemle... számában” formában.


Keresési lehetőségek

Keresés folyóiratszámok szerint. Az egyes számok tartalmát, a benne szereplő tanulmányok bibliográfiai adatait, tartalmi kivonatát és a hozzájuk kapcsolódó tárgyszavakat az eddig feldolgozott folyóiratszámok listájára kattintva lehet megtekinteni.

Keresés szerzők szerint (Névmutató I.) Ez a mutató a szerzők nevét és a folyóirat hátsó belső borítóján feltüntetett foglalkozását tartalmazza, szükség esetén összevonva, rövidítve, olykor – változás esetén – csak az utolsót feltüntetve, de külső forrásokból származó kiegészítések nélkül. A különböző díjakra, kitüntetésekre történő utalásokat elhagytuk. Életrajzi adatok csak az elhunyt szerzőknél szerepelnek. Egyes, szerzőként és tárgyszóként egyaránt szereplő személyeknél a két mutatóban eltérés lehet a foglalkozás adatai között: például a szerző másképp „határozta meg” önmagát, mint a róla szóló nekrológ írója.

Keresés személynevekre (Névmutató II.) A tanulmányokban szereplő fontosabb személyek nevének megtalálását megkönnyíti, hogy az 1300-nál több tárgyszó közül kiemelve, külön listában vannak felsorolva. A születési és halálozási adatokat – amennyiben azok a tanulmány szövegéből nem állapíthatók meg – külső források (életrajzi lexikonok és adatbázisok, internet stb.) segítségével igyekeztünk kiegészíteni. A foglalkozás feltüntetésénél arra törekedtünk, hogy a cikk témája, illetve időhatárai szempontjából releváns adatok mindenképpen szerepeljenek. Előfordul, hogy az adott személy bizonyos, a fenti szempontok szerint nem jellemző adataira való utalás hiányzik. Az egyes családokra vonatkozó irodalom a Tárgymutatóban szerepel.

Keresés tárgyszavakra (Tárgymutató) Ebben a mutatóban a kivonatok végén szereplő tárgyszavak szerepelnek, beleértve ebbe a földrajzi neveket is. (Mivel a Pécsi Szemle tanulmányai döntő többségében Pécsről, ritkábban a ma már többnyire a városhoz tartozó községekről szólnak, külön földrajzi mutató készítése nem volt indokolt.) A tárgyszavak száma egy-egy tanulmány esetében a téma jellegétől és a tartalmi feltárás mélységétől függ. A címben megjelölt témára (a „főtémára”) vonatkozó tárgyszavak mindenképpen szerepelnek, de az ehhez képest másodlagos jelentőségű személyek, fogalmak szerepeltetése már jóval esetlegesebb. (Ez egyébként nem is feladata egy tárgymutatónak.) A keresést a tárgyszavak egységesítése és számos utaló segíti. Tervezzük, hogy a későbbiek során egy tematikus mutatót is készítünk, melyben a tárgyszavakat téma szerint csoportosítjuk (pl. régészet, oktatás, épületek, egyháztörténet stb.)