Nyomtassa ki a dokumentumot!
festőművészek
Tárgymutató



HÁRS Éva: Martyn Ferenc 1899. június 10. Kaposvár – Pécs 1986. április 10.
     = 1999. nyár p. 96-97.
Az 1945-től haláláig Pécsett élő és alkotó festőművész életművét vázolja fel, születésének 100. évfordulója alkalmából.
     Tárgyszó: Martyn Ferenc (1899-1986); festőművészek;


BENKE József: A pécsi egyetem rektorainak arcképfestői.
     = 2001. tavasz p. 83-96.
A Pozsonyból Budapestre menekült, végül Pécsett otthonra lelt Erzsébet Tudományegyetem és jogutódai rektorainak, illeve rektori jogú dékánjainak a leköszönéskor, vagy utólag készült portréi (összesen 54 kép). A szerző ismerteti az alkotók életrajzát és teljes listát közöl az eddigi rektorokról.
     Tárgyszó: Erzsébet Tudományegyetem; egyetem; rektorok; dékánok; festőművészek; arcképek; portrék; portréfestők;


ROMVÁRY FERENC: 150 éve született Csontváry Kosztka Tivadar. 30 éves a Csontváry Múzeum.
     = 2003. nyár p. 20-25.
A különös sorsú festőművész életrajza, művei pécsi gyűjteményének rövid történetével. (A két legfontosabb esemény: 1973-ban a megnyitás, 1983-ban a kibővítés és az újjárendezés.)
     Tárgyszó: Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919); festőművészek; Csontváry Múzeum; múzeumok;


PLATTHY István: Platthy György emlékezete (1908-2003).
     = 2003. nyár p. 106-107.
Kárpátaljai születésű, Pécsett élt rajztanár, festőművész, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára, tanszékvezetője.
     Tárgyszó: Platthy György (1908-2003); festőművészek; egyetemi/főiskolai/jogakadémiai tanárok; nekrológok;


UJVÁRY Jenő: Meghalt Zlatko Prica (1916-2003).
     = 2003. nyár p. 108-109.
Pécsi születésű horvát festőművész. Több kiállítása volt városunkban, számos művét a múzeumnak adományozta.
     Tárgyszó: Prica, Zlatko (1916-2003); festőművészek; nekrológok;


PANDUR József: In memoriam Kelle Sándor (1913-2003).
     = 2003. tél p. 136-137.
Nyugalmazott főiskolai docens, a Pécsi Tanárképző Főiskola egykori tanára, festőművész, számos művésztelep vezetője, a baksai művésztelep megszervezője, Pro Civitate-díjas (1997).
     Tárgyszó: Kelle Sándor (1913-2003); festőművészek; egyetemi/főiskolai/jogakadémiai tanárok;


ROMVÁRY Ferenc: Gábor Jenő síremlékének avatásán.
     = 2004. ősz p. 137-139.
Az 1893-ban Pécsett született, 1920-tól 1941-ig itt is alkotó középiskolai rajztanár, festőművész megújított sírjának avatásán elhangzott beszéd. Az előadó szól Gábor Jenő pályakezdéséről, a Bauhaus-nál ismertté vált egykori tanítványairól, a művész szegedi és pesti korszakáról, 1966-ban történt hazatelepüléséről és a pécsi múzeumra hagyott életművéről.
     Tárgyszó: Gábor Jenő (1893-1968); festőművészek;


BOROS László [MENDÖL Zsuzsanna]: Egy elfelejtett pécsi festő. 150 éve született Graits Endre 1854-1909.
     = 2005. tavasz p. 15-27.
A Pécsett és az egyházmegyében nagyon sok templom oltárképeit és freskóit elkészítő művész eddig megismert életművének összefoglalása. A szerző elhelyezi Graits munkásságát a 19. század hazai (egyházi) festészetének eszmekörében, jellemzi művészetét és kitér annak „előképeire” is. Graits legnagyobb, egyben legismertebb munkája a belvárosi plébániatemplom falképeinek elkészítése volt, 1906-ban. A tanulmány végén megtalálhatjuk alkotásainak kronologikus jegyzékét, melynek összeállításában a szerző számos adatot felhasznált Mendöl Zsuzsanna művészettörténész gyűjtéséből.
     Tárgyszó: Graits Endre (1854-1909); festőművészek; Belvárosi Katolikus Plébániatemplom;


BOROS László: A pécsi bazilika festészeti programjának előképei 1885-1891.
     = 2005. ősz p. 16-28.
Hiányt pótló tanulmány a székesegyház falkép-ciklusainak keletkezéstörténetéről, a képek, illetve a díszítések alkotóiról és az európai festészet példaként szolgáló remekeiről. Miután az az európai hírű dóm-építő, Friedrich Freiherr von Schmidt – Dulánszky püspök erőteljes nyomására – elvállalta a székesegyház átépítését, maga válogathatta össze a monumentális festészeti munkákat elvégző „csapatot” (Karl Christian Andreae, Moritz von Beckerath, Gustav Bamberger). Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat határozott fellépésére két neves magyar művész, Székely Bertalan és Lotz Károly is szerephez jutott, bár a külföldieknél jóval szerényebbhez: őket a kápolnák kifestésére kérték fel. A tanulmány részletesen ismerteti az egyes festők által elvégzett feladatokat, összevetve azt a művészek korábbi munkáival, tapasztalataival. A szerző különösen részletesen ismerteti Karl Andreä előtanulmányait (Róma, Firenze, Siena, Padova). Ezek bemutatása során a szerző a pécsi falképek „előképeit” keresi az itáliai festészet csodálatos alkotásai, egyebek közt Giotto művei között. (A munkálatokat vezető művésznek feleségéhez írott leveleit lásd a Pécsi Szemle 2005. téli számában.)
     Tárgyszó: székesegyház; freskók; festőművészek; Andreae, Karl Christian (1823-1904); Schmidt, Friedrich Freiherr von (1825-1891); Beckerath, Moritz von (1838-1896); Bamberger, Gustav (1861-1936); Székely Bertalan (1835-1910); Lotz Károly (1833-1904). Utaló: Andreä, Karl lásd Andreae, Karl Christian;


ZEMPLÉNYI Vera: Szabó Aladár és Aino Hakulinen. Pécsi magyar-finn kapcsolatok.
     = 2005. ősz p. 81-97.
A szerző a pécsi egyetem fiatal oktatójának és feleségének, a finn származású festőművésznek élettörténetét mutatja be. Szabó Aladár magyar-francia szakot végzett, utána a Széchenyi Reálgimnázium tanára lett. Emellett 1930-tól finn lektorként dolgozott a Magyar Nyelv és Finnugor Összehasonlító Nyelvtudományi Tanszéken. Ösztöndíjasként egy évet töltött Finnországban. Itt ismerte meg Aino Hakulinent, akivel 1934-ben házasságot kötött. A férj folytatta addigi munkáját, felesége kiállításokat és nagysikerű szövőtanfolyamot rendezett. A bölcsészkar bezárása után a család Szegedre költözött. A tanulmány számos adalékkal szolgál a finn-magyar kapcsolatokról és néhány neves pécsi professzor (Birkás Géza, Klemm Antal és Zolnai Gyula) tevékenységéről is.
     Tárgyszó: Szabó Aladár (1907-1978); Hakulinen, Aino (1906-1995) festőművészek; egyetemi/főiskolai/jogakadémiai tanárok; finnugrisztika; finn-magyar kapcsolatok; magyar-finn kapcsolatok;


BOROS László: A 19. század végi Pécs Carl Christian Andreae levelei tükrében.
     = 2005. tél p. 36-47.
A tanulmány a székesegyház festészeti munkáinak elvégzése céljából Pécsett tartózkodó festőművésznek néhány, feleségéhez írott levelét mutatja be 1885-86-ból. A közel öt éves pécsi tartózkodás alatt Andreae fokozatosan megszokta az itteni körülményeket, de honvágya, családja iránti vágyakozása egyre erősödött. A levelekben a munkájára és munkatársaira vonatkozó utalások mellett érdekesek a város lakóival, azok mindennapi életével, szokásaival kapcsolatos megfigyelései, melyek árnyalt képet adnak a 19. század végének pécsi hétköznapjairól. A bevezetőben a 16-19. századi magyarországi utazások irodalmának bibliográfiáját olvashatjuk. (A nagyszabású festészeti munkákról lásd a szerző tanulmányát a Pécsi Szemle 2005. őszi számában.)
     Tárgyszó: Andreae, Karl Christian (1823-1904); Pécs egykorú leírásai; székesegyház; festőművészek; levelek;


TREBBIN Ágost: Munkácsy Mihály pécsi látogatásai.
     = 2007. nyár p. 38-45.
Az egykori Nepomuk utca 29. (a mai Munkácsy Mihály utca 31.) számú ház falán emléktábla hirdeti, hogy ott lakott 1865-ben és 1867-ben Munkácsy Mihály. (A ház nagybátyjáé, Reökk Lajosé volt.) A tanulmány szerzője (Bolgár Tivadarnak a Pécsi Napló 1926. május 23-i számában megjelent cikkére hivatkozva) adatokat közöl arról, hogy az ifjú festő 1863-64-ben is időzött városunkban. A cikkíró azokat az epizódokat elevenítette fel, melyeket nagybátyjától, Sey Istvántól hallott. Kitűnik, hogy az „Öcsém, a mázoló” néven emlegetett leendő géniusz tehetsége ezekben az években még nem igazán mutatkozott meg, de már ekkor a társaság kedvence volt. Trebbin Ágost, Munkácsy őseit és családi kapcsolatait kutatva bemutatja, hogyan lett a nyolc éves korában árván maradt gyermek gyámja Reökk István, illetve miként került kapcsolatba Reökk Lajossal.
     Tárgyszó: Munkácsy Mihály (1844-1900); festőművészek; Sey István; Reökk Lajos (1806-1887); Reökk István; Bolgár Tivadar (1872-?);