|  A könyvtár szerkezete |  Könyvtárunk története |  Stratégiánk 2005-2010 |

1. A KÖNYVTÁR SZERKEZETE

      A PTE Egyetemi Könyvtár tizenöt könyvtári egységből áll.

• PTE Központi Könyvtár (Pécs, Universitas u. 2/A.)
• Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár (Pécs, Rákóczi. u. 80.)
• Bölcsészettudományi és Természettudományi Kar Könyvtára (Pécs, Ifjúság u. 6.)
• BTK-TTK Angol Német és Osztrák Könyvtár (Pécs, Ifjúság u. 6.)
• BTK-TTK Társadalomtudományi Szakkönyvtár (Pécs, Rókus u. 2.)
• BTK-TTK Földrajzi Intézet Szakkönyvtára (Pécs, Ifjúság u. 6.)
• BTK-TTK Filozófia-Politológia Szakkönyvtár (Pécs, Ifjúság u. 6.)
• Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtára (Pécs, Szántó K. J. u. 1/b.)
• Művészeti Kar Könyvtára (Pécs, Damjanich u. 30.)
• Pekár Mihály Orvosi- és Élettudományi Szakkönyvtár (Pécs, Szigeti u. 12.)
• Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára (Pécs, Boszorkány u. 2.)
• Illyés Gyula Főiskolai Kar Szakkönyvtára (Szekszárd, Rákóczi u. 1.)
• Egészségtudományi Kar Kaposvári Képzési Központ Könyvtára (Kaposvár, Szent Imre u. 14/b.)
• Egészségtudományi Kar Könyvtár, Pécs (Pécs, Rét u. 4.)
• Egészségtudományi Kar Szombathelyi Képzési Központ Könyvtára (Szombathely, Jókai u. 14.)
• Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központ Könyvtára (Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 33.)

2. KÖNYVTÁRUNK TÖRTÉNETE

A Pécsi Tudományegyetem könyvtárának jogelődjét, a Pécsi Püspöki Könyvtárat Klimo György (1710-1777) pécsi püspök alapította 1774-ben, és tette nyilvánossá elsőként Magyarországon.
      Klimo György 1751-ben Mária Terézia szándékából került a pécsi egyházmegye élére, 1754-ben megszerezte egyházmegyéjének a bíborosi pallium előjogát, új plébániákat szervezett, templomokat építtetett, bővítette a papi szemináriumot, és szándékában állt a Nagy Lajos király által 1367-ben alapított egyetem példáját követve egyetemet létrehozni. Ehhez megteremtette a feltételeket azzal, hogy papírmalmot és nyomdát létesített, olyan jól képzett, tudományos felkészültséggel bíró papokat hívott meg az egyházmegyébe, akik alkalmasak lettek volna az egyetemi professzori feladatok ellátására. Közülük kiemelkedő szerepe volt Szalágyi Istvánnak és Koller Józsefnek, akik könyvtárosként a gyűjtemény gyarapítását, rendezését, katalogizálását végezték, emellett a püspök támogatásával kutatták és megírták az egyházmegye történetét.
      Klimo a könyvgyűjtést már esztergomi kanonok korában kezdte, püspökségének idejében lankadatlan buzgalommal folytatta tovább. Időt, pénzt, fáradságot és anyagi áldozatot nem kímélve, könyvgyűjtési terveinek megvalósítására.
      A könyvtár alapját képezte Berényi Zsigmond (1736-1748) javarészt teológiai, liturgiai, jogi és történeti munkákból álló 3000 kötete, amit a Káptalan 1000 kötetnyi, hasonló tartalmú könyvével együtt Klimo megvett a Káptalantól. A püspöki palota bővítésekor külön épületszárnyat létesíttetett a könyvtárnak.
      A könyvek gyűjtését tervszerűen, a leendő egyetem minden fakultásának igényeire gondolva végeztette el. Legtöbb vásárlását Ausztriában, Itáliában, Hollandiában bonyolították barátai, akikkel állandó levelezésben állt. Jelentős főúri gyűjtemények kiárusítása mellett igen jeles beszerzési forrás lett az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend könyvtárainak eladatása, aminek során értékes régi könyveket tudott megszerezni.
      Így szinte minden diszciplínának a XVIII. századig létrejött alapvető szakirodalma megtalálható gyűjteményében. A mintegy 15 000 kötetes gyűjtemény az alapító halála után kisebb-nagyobb megszakításokkal bővült.
      Az alapító halála után Eszterházy László Pál püspöksége idején (1780-1799) a könyvtár csak kisebb mértékben gyarapodott, főleg egykorú hazai és francia művekkel, de utódai már nem fordítottak figyelmet a könyvtárra, a vásárlások megszűntek, könyvtáros hiányában a nyilvánosság is kizáródott.
      A könyvtár történetében jelentős változás történt Szepesy Ignác püspöksége idején (1828-1838), amikor 1830-ban felépült a jelenlegi könyvtárnak is helyet adó klasszicista stílusú épület. Szepesy közel 4000 kötetnyi szerzeménye főként a reformkori könyvtermés legjavából került ki. A püspök javaslatára ekkor készült el. Vojdás János és Grandwohl Eduárd hat éves munkájának eredményeképpen. az új elrendezés szerinti leírásokat tartalmazó katalógus, amely három kötetben a szerzői betűrendes, három kötetben pedig a szakcsoportosítás szerinti leírásokat tartalmazza.
      Scitovszky János püspöksége idején (1839-1849) még gondosan gyarapították a könyvtár állományát. Ekkor kerültek az állványokra az ókori és egyetemes tudományok nagyjainak, valamit magyar jelességeknek a szobrai is, amelyek Bartalits Mihály munkái.
      1907-ben Zichy Gyula megyéspüspök (1905-1926) a kiváló régészt, Szőnyi Ottót bízta meg a könyvtárosi teendőkkel. Ő a székesegyházi – káptalani – gyűjteményt is gondozta, ismét szerzett be új műveket, és megkezdte egy kéziratos kötetkatalógus készítését, amit a szerb megszállás idején kénytelen volt abbahagyni.
      A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével szinte a semmiből kellett mindent újra kezdenie, 65 000 kötetes gazdag könyvtárát is Pozsonyban kellett hagynia. Pécs város, jóllehet évtizedek óta szorgalmazta egyetem létesítését, a háború és a szerb megszállás anyagi veszteségei után, nem tudott nagyobb segítséget nyújtani. 1923-ban Zichy Gyula, elődje, Klimo püspök szándékát is figyelembe véve, örökös használatra az egyetem rendelkezésére bocsátotta a püspöki könyvtár épületét, valamint nagy értékű, mintegy 30 000 kötetnyi könyvgyűjteményét, megteremtve ezzel az egyetemi könyvtár alapját.
      A XX. század elejéig folyamatosan bővült az állománya és kiegészült a Székeskáptalan 7000 kötetes saját könyvtárával. A gyűjtemény ekkorra közel 45 000 kötetet számlált. A könyvtár legértékesebb régiségeként nyolc kódexet, huszonöt XV. századi ősnyomtatványt, kétszázötven XVI. századi antikvát több mint kétszáz 1711 előtti régi magyar nyomtatványt őriz. A Püspöki Könyvtár jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárának különgyűjteményét képzi.
      A Pécsett újrainduló egyetem könyvtárának állománya a háború viszontagságait leszámítva aránylag gyorsan növekedett, mely elsősorban a jelentős adományoknak volt köszönhető. Az ajándékozók között hazai és külföldi könyvtárak, valamint magánszemélyek is szerepeltek. A könyvtár életében és fejlődésében jelentős változást hozott az 1930-as év, amikor is dr. Fitz Józsefet, a könyvtártudomány egyik legjelesebb magyar képviselőjét nevezték ki igazgatóvá. Ő hajtotta végre a modern követelményeknek megfelelően a könyvtár újjászervezését. Nevéhez fűződik az egész állomány szakszerű feldolgozása, a betűrendes-, a szak- és címszókatalógus felállítása, a könyvbeszerzés, valamint a bel- és külföldi cserekapcsolatok kiépítése. A felsorolt munkák mellett a könyvtár részleges átalakításával új, nagyobb olvasótermet és kitűnő kézikönyvtárral ellátott kutatószobát is létesített.
      1947 és 1960 között az Orvoskari Könyvtár állománya letétbe került az Egyetemi Könyvtárba, az intézetekbe, a klinikákra és a város különböző könyvtáraiba. 1961-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem Könyvtárának újjászervezője, majd évtizedekig igazgatója Dr. Rúzsás Lajosné dr. Faluhelyi Veronika lett. Irányító tevékenységének következményeként a könyvtár a Dél-Dunántúl regionális szakkönyvtárává fejlődött.
      1948-ban megalapították a Pécsi Pedagógiai Főiskola Könyvtárát. A könyvtár neve a főiskola elnevezésével párhuzamosan változott, de funkciója mindig ugyanaz maradt: az itt folyó oktatás, kutatás támogatása, illetve az itt tanulók és dolgozók általános művelődési igényeinek kielégítése. Anyaga ma a BTK-TTK Kari Könyvtár törzsét képezi.
      A Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Könyvtárának története szorosan összefügg a Főiskola, majd a Főiskolai Kar történetével. A könyvtár 1970-től működik, ellátva a tanárokat, hallgatókat és a külső könyvtárhasználókat a főiskola profiljába tartozó szakágak dokumentumaival, elsősorban könyvekkel, folyóiratokkal, szabványokkal.
      1970-ben jött létre a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozata. A tagozat létrehozásával párhuzamosan alakították ki az oktató és tudományos munkához, tanuláshoz nélkülözhetetlen könyvtári hálózatot.
      A bővülő tanszékek, valamint az új képzési szakok könyvtári ellátottságát biztosítandó jöttek létre az 1990-es években az egyetemi könyvtárrendszer részeként a speciális állományú szakkönyvtárak: a Társadalomtudományi, az Angol-Német, a Filozófia-Politológiai, a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Intézet, valamint a Földrajzi Intézet Szakkönyvtára. Az Állam- és Jogtudományi Kar 1991-ben, az országban másodikként kapott jogot az Európai Bizottságtól az Európai Dokumentációs Központ létesítésére. A Központ elsődleges hozzáférést biztosít minden egyetemi polgár számára az Európai Unió hivatalos kiadványaihoz, közösségi adatbázisaihoz. A Dokumentációs Központ a 2003-ban átadott új közös jogi és közgazdasági könyvtár területén kapott méltó helyet.
      A Művészeti Kari Könyvtár szervezése – párhuzamosan a Kar alapításával – 1996-ban kezdődött el. A könyvállomány egyik részét a korábbi Rajz Tanszéken elhelyezett tanszéki könyvtári letét képezi. Ez számban nem nagy, mintegy 2000 kötet, ám jól megválogatott, az oktatás szempontjából fontos anyagot tartalmaz. A hajdani Ének-Zene Tanszéken nem működött könyvtár, ezért a Bölcsészkari Könyvtár zenetörténettel kapcsolatos állományának egy része, a fonotéka, valamint a Hauser Arnold hagyaték egy része átkerült az új könyvtárba.
      2000. január 1-je fordulópontot jelentett nemcsak az egyetem, hanem a meglévő könyvtári hálózat életében is. Három felsőoktatási intézmény – a Janus Pannonius Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi és Egészségügyi Főiskolai Kara, valamint a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola . könyvtárainak integrációja is megtörtént. Sokféle speciális gyűjteménnyel és nagy könyvtárosi tapasztalatokkal gazdagodott a PTE új könyvtára.
      Ma a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára integrált könyvtári hálózatként működik: egy központi könyvtár, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (gyakorlatilag két kar) könyvtára, 6 kari könyvtár . ebből kettőt két-két kar közösen működtet – valamint 5 intézeti szakkönyvtár alkotja a hálózatot. A tanszéki könyvtárak nem részei e hálózatnak, működtetésüket a tanszékek biztosítják. A könyvtári hálózat közös pénzügyi, munkáltatói igazgatás alatt áll, ahogy közös pályázati tevékenysége is. A könyvtár összehangolt, normatív alapú állománygyarapítási finanszírozással rendelkezik, melyet minden évben az egyetem szenátusa fogad el.
      A Könyvtár legfőbb döntéshozó testülete a Könyvtári Tanács, melynek tagjai a könyvtári egységek vezetői. A Könyvtári Tanácsnak a könyvtár finanszírozására vonatkozó határozatait a szenátus mellett működő Könyvtári és Gazdasági Bizottság véleményezi, és végül a szenátus fogadja el. A Könyvtár operatív irányító szerve a főigazgató vezetésével működő Főigazgatóság.
      Bár a könyvtár fizikailag széttagoltan . 13 pécsi és 4 vidéki telephelyen . több épületben található, de az egységes működést célzó könyvtárszakmai, informatikai és igazgatási alapelvek biztosítani tudják az integrált egyetemi könyvtár hatékony működését.


3. A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK FEJLESZTÉSI TERVE 2005-2010

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR JÖVŐKÉPE

A Pécsi Tudományegyetem Könyvtára a régió meghatározó tudományos szakkönyvtára kíván lenni, mely integrált hálózatával az oktatást, tanulást, kutatást, gyógyítást és művészeti alkotó tevékenységet szolgálja.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR KÜLDETÉSE

Az információs és tudásalapú társadalom korában az Egyetemi Könyvtár olyan szolgáltató intézményként definiálja magát, amely

• magas színvonalú, az egyetemen folyó tanulást, oktatást, kutatást, gyógyítást segítő információszolgáltatást végez
• az egyetemi tudásközvetítés információs centrumaként hozzájárul az egyetemi lét magvát jelentő szakmai minőség megteremtéséhez
• nyilvános könyvtárként Pécs és a dél-dunántúli régió számára szakirodalmi szolgáltatásokat nyújt.

STRATÉGIAI CÉLOK

Hosszú távú célok:

• magasabb szintű könyvtári szolgáltatás biztosítása az integrálódó intézmények és az egész régió számára (a hazai és nemzetközi forrásokhoz való gyors hozzájutás)
• információs centrumok kialakítása az oktatási egységekkel közösen (olyan felhasználóbarát centrumok, amelyek nemcsak könyvtári, hanem a hallgatók levelezési, szövegszerkesztési, internetes igényeit is kielégítő nagy gépparkkal, akár folyamatos üzemeléssel működnek)
• multimédiás oktatás feltételeinek biztosítása a kontakt órák csökkentése céljából
• gazdaságos, hatékony működés (a közös beszerzéssel járó financiális előnyök kihasználása, a párhuzamos szolgáltatások megszüntetése, koncentráltabb költségvetési és pályázati forrásfelhasználás).

Középtávú célok:

• Az egységes szakmai működés megvalósítása
• Az információszolgáltatás továbbfejlesztése
• A hallgatók felkészítése a könyvtári szolgáltatások használatára

1. ALAPELVEK

A Pécsi Tudományegyetem Könyvtára 2005-2010 közötti fejlesztési koncepciójának megfogalmazásakor az alábbi tényezők tekinthetők kiindulópontnak:

• A Pécsi Tudományegyetem küldetése, jövőképe, az egyetemen folyó oktatás, kutatás, gyógyítás és művészeti tevékenység stratégiai dokumentumai.
• A Pécsi Tudományegyetem Könyvtárának Intézményfejlesztési Terve.
• A könyvtári és információs szolgáltatások fejlesztésének hazai és nemzetközi stratégiai irányelvei.
• Az információ mennyisége exponenciálisan növekszik.
• A tudás egyre inkább komplexé válik, interdiszciplinarizálódik.
• A hagyományos, a nyomtatott dokumentumokon alapuló írásbeliség átalakul, bár nem szorul háttérbe.
• A digitális kultúra rohamos terjedésével nélkülözhetetlen lesz az ú.n. „információs, vagy digitális írástudás” elsajátítása.
• Miközben az információhoz való hozzáférés egyetemes emberi jog, az információs kultúra birtoklása nélkül e jog érvényesítése nem biztosítható.
• A jövőben felértékelődnek azok az intézmények, amelyek a legkorszerűbb információhordozókon elérhető tudományos és egyéb információk értéknövelt szolgáltatói.
• A digitális információs készség elsajátításában segítséget adó intézmények társadalmi (közösségi) hasznossága felértékelődik.
• A pécsi universitas az integráció óta az ország legtöbb hallgatóval rendelkező intézményévé vált.

2. PRIORITÁSOK, FELADATOK

1. Az integrált egyetemi könyvtári szervezet megőrzése, megerősítése
2. Az integrált egyetemi könyvtár biztonságos és költség-hatékony finanszírozása
3. Egységes szakmai működés, különös tekintettel a használó-orientált szolgáltatások kínálati piacának megszervezésére
4. Az információszolgáltatás továbbfejlesztése, különös tekintettel a tartalomszolgáltatásra
5. A hallgatók felkészítése a könyvtári szolgáltatások használatára, különös tekintettel a digitális készségek kialakításának támogatására

2.1. AZ INTEGRÁLT EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZERVEZET MEGŐRZÉSE

      A felsőoktatási könyvtárak az egyetemi intézményi struktúrán belül kiemelt helyet foglalnak el, mint oktatást, kutatást segítő egységek. Létük, minőségi működésük az egyetem, a karok, a szakok akkreditációjának egyik legfontosabb feltétele. A könyvtárak alapfeladata az intézményben folyó oktató, kutató, gyógyító és művészeti munka támogatása. Ennek megfelelően olyan rendszerszemlélettel kell működésüket megtervezni, mely rugalmasan alkalmazkodik az egyetemen folyó tevékenységekhez, azok változásaihoz, az aktuális igényekhez és elvárásokhoz. Szimultán kell megfelelni a hallgatók, az oktatók, a kutatók elvárásainak, a hazai és nemzetközi, 2004-től pedig az európai uniós irányelveknek. Érzékenyen kell reagálni valamennyi társadalmi és környezeti, ezen belül, pl. az információ- és computer-technika változásaira is. Ez utóbbiak hatékonysága annál nagyobb, minél teljesebben fogja át a könyvtári alrendszerek körét. A felsőoktatási könyvtárak működésében és szolgáltatásában tehát minden más könyvtártípushoz viszonyítva korábban kell megjelennie az új eszközök és információs technikák alkalmazásának, mert az oktatás, kutatás, gyógyítás és alkotó munka támogatása megköveteli a rendszerszemléletű fejlesztéseket.

2.1. AZ EGYSÉGES SZAKMAI MŰKÖDÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HASZNÁLÓ-ORIENTÁLT
       SZOLGÁLTATÁSOK KÍNÁLATI PIACÁNAK MEGSZERVEZÉSÉRE

2.1.1. A dokumentum beszerzés, állományalakítás, feldolgozás jövendő feladatai

• Az egyetemi könyvtár dokumentum állományának használati szempontú elemzése különös tekintettel az ú.n. magfolyóiratokra, és a monografikus szakirodalomra.
• Virtuális könyvtár építése, azaz a saját állományban fizikailag nem található, de elektronikusan hozzáférhető információk gyűjtése.
• Az egyetemi könyvtár gyűjteményépítési profiljának folyamatos karbantartása (szakok, szakirányok, fő kutatási irányok, doktori és mester iskolák).
• A tanulást segítő anyagok több példányos beszerzése, illetve elektronikus tananyagok építése.
• A releváns beszerzést segítő akciók és eszközök támogatása (beszerzési javaslatok tanszéki, intézeti színtű megszervezése).
• A folyóirat, az adatbázis, és a könyvbeszerzés közbeszerzés általi lebonyolításának optimalizálása.
• A könyvtári hálózat teljes állományának elektronikus feltárása.
• Az országos közös katalogizálási rendszerben való részvétel.
• Az analitikus feltárás erősítése bizonyos dokumentumok esetében (tanulmánykötetek, gyűjteményes munkák, folyóiratok.

2.1.2. Az integrált könyvtár szolgáltatásai

• Alapcél, hogy a szolgáltatások színvonala magas legyen.
• A könyvtárba betérő látogató a könyvtári hálózat minden szintjén ugyanazokat az alapszolgáltatásokat kapja.
• Az alapszolgáltatásokon túl maradjanak meg a helyi specialitások (nyitva tartás, kölcsönzés, fénymásolás stb.)
• A különféle információ hordozók együttes használatának biztosítása.
• A számítógépes kölcsönzés használatának általános elterjesztése (igény és lehetőség szerint).
• Olyan webhelyek létrehozása, ahol a felhasználó kéréseit közvetíti, javaslatait megtekinti.
• Weben keresztüli könyvtárhasználati ismeretek oktatása.

2.1.3. Könyvtári informatika

• Az integrált könyvtári számítógépes rendszer szoftverfejlesztési munkálataiban való részvétel.
• A hardver oldali fejlesztés (szerverek, amortizálódott munkaállomások folyamatos cseréje, multimédiás munkaállomások beszerzése).
• Az oktatáshoz, tanuláshoz szükséges perifériák (nyomtatók, projektorok, szkennerek, digitális fényképezőgépek stb.) beszerzése és kölcsönzése.
• Az informatikai fejlesztés állandó figyelemmel kísérése.
• Az informatikai fejlesztés alapirányainak meghatározása.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedben a könyvtári informatika a nagykönyvtárak, könyvtári hálózatok működtetésének alapelemévé vált, és hogy ma már a legelemibb könyvtári feladatok elvégzésének is elengedhetetlen háttere és feltétele, ezért az egyetemi könyvtár informatikai fejlesztése, a már kialakított informatikai rendszer üzemszerű működése pénzügyi feltételeinek biztosítása a könyvtár kiemelt stratégiai célja.

2.2. AZ INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A
       TARTALOMSZOLGÁLTATÁSRA

      Tartalomszolgáltatáson a naprakész, autentikus ismeretek digitális formában hozzáférhető, feldolgozott, visszakereshető információ-szolgáltatását értjük. A tartalomipar fejlődésének könyvtári jelenléte leginkább a digitális könyvtárak kialakításában és fejlődésében figyelhető meg. Az információ piac ezen változásai nem fogják érintetlenül hagyni a hazai (benne a mi) könyvtári beszerzési, és tartalomszolgáltató filozófiánkat és gyakorlatunkat.

A hálózati tartalomszolgáltatás legfontosabb fejlesztési feladatai:

1. Általános információ-szolgáltatás

• alapinformációk nyújtása (cím, nyitva tartás, elérhetőség)
• könyvtár bemutatása, története
• szolgáltatások
• könyvtári szabályzatok, a könyvtár használatának feltételei
• munkatársak, tevékenységi körükkel és elérhetőségükkel
• könyvtári kalauz az állomány elhelyezkedéséről, szolgáltatások elérhetőségéről

2. OPAC, mint a tartalomszolgáltatás fő szervezője

      A nyilvános, hálózaton keresztül elérhető könyvtári katalógusok közül kiemelkedik a webes felületű katalógusunk, mely alkalmas a könyvtár szolgáltatásainak szervezésére. A katalógusba integrálhatóak a legkülönfélébb különböző gyűjteményrészek (pl. könyvek, folyóiratok, elektronikus könyvek, elektronikus folyóiratok, adatbázisok, hálózati források), ezzel a közös lekérdező felület épül.
3. Elektronikus dokumentumok szolgáltatása

• a CD-ROM-ok (saját előállítású, vagy vásárolt)
• az online referensz művek
• az elektronikus könyvek
• az elektronikus folyóiratok
• adatbázisok
• a visszamenőleg digitalizált dokumentumok (könyvek, levéltári anyagok, stb.)
• a web információforrásainak hivatkozásgyűjteménye (pl. bibliográfiai adatbázisok, ingyenesen elérhető dokumentumok)

      Az elérhető digitális dokumentumok köre – szerzői jogi egyeztetést követően – bővíthető azokkal a tudományos publikációkkal is, melyek az egyetemen dolgozók tollából születnek, s az oktatói bibliográfiában megtalálhatóak.
4. Tudományos adatbázisok elérésének biztosítása

      A tartalomszolgáltatás másik kiemelkedő jelentőségű eleme, melynek biztosítása minisztériumi támogatással (EISZ, EBSCO), konzorciumi összefogással és saját adatbázisok építésével valósul/valósulhat meg. Az ily módon elérhető bibliográfiai és fulltextes adatbázisok a szakirodalom gyors rendelkezésre bocsátását biztosítják, miközben sok szempontú visszakeresést tesznek lehetővé.
5. Online kutatószolgálat

      Témafigyelés, tartalomjegyzék-szolgáltatás stb. e-mail útján.
6. Virtuális kiállítás

      Pl. Klimo könyvtár, és más értékes különgyűjtemények, hagyatékok, illetve az azokban látható képek, dedikációk, ex librisek stb. bemutatása. Összegezve: a közeljövő nem halasztható feladata az egyetemi könyvtár tartalomszolgáltató tevékenységének ICT-alapú meg- és átszervezése. Különös hangsúlyt kell kapnia az e-tananyagok digitalizálásának, és sugárzásának. Szükség lesz egy olyan magasan képzett, önálló munkakörrel rendelkező könyvtári munkatársra, akinek nagy szakmai tapasztalata van az elektronikus források beszerzésében, kezelésében, adatbázisba szervezésében, valamint az integrált könyvtár rendszer szintű ismeretében. A tartalomszolgáltatás összehangolt, az integrált könyvtár egészére kiterjedő, a könyvtár jövője szempontjából kiemelkedő fontosságú feladata olyan felkészült vezető munkatárs megbízását igényli rövid időn belül, aki képes lesz a fentiekben vázolt tervet realizálni.

2.3. A HALLGATÓK FELKÉSZÍTÉSE A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATÁRA,
       KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK KIALAKÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA

      Az előttünk álló évek során a könyvtárak egyre több információs erőforrást tesznek közkinccsé, úgy hogy megkötésektől mentes hozzáférést biztosítanak mindenki számára. A tanuláshoz, az oktatáshoz, valamint a mindennapi élethez szükséges információkhoz azonban csak úgy tudnak a hallgatók hozzájutni, ha rendelkeznek olyan ismeretekkel, képességekkel, amelyek segítségével képesek eligazodni az információk tengerében. A digitális korban az információk megtalálásának, értékelésének és eredményes felhasználásának komplex, nehéz volta jelenti az egyik legnagyobb kihívást a hallgatók számára.

      A hallgatók felkészítése a korszerű informatikai szolgáltatások készségszintű használatára, valamint az e-tananyagok napi munkába integrálása ezért kulcskérdés. A friss tudományos információ kutatása, a szakterületük szakirodalmának megismerése, a tudományos diákkori dolgozatok, a diplomamunka magas színvonalú elkészítése csak akkor várható el tőlük, ha megfelelően tudják használni az információ-forrásokat. A hallgatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy felismerjék, értékeljék, és hatékonyan, kellő hatásfokkal használják fel az információkat. E munkában csak akkor tudunk előre lépni, ha a karokkal, szakfelelősökkel egyeztetve, tanrendbe illesztve szervezetten, informatikusokkal, könyvtárosokkal oktatjuk az információ-keresést. Néhány karon – ETK, PMMK, ÁOK, ÁJK-KTK, BTK-TTK – már tanrendbe illesztve, illetve a felsoroltak közül néhány karon már kreditpontért is vehetik fel a hallgatók a „Bevezetés a szakirodalmi forrásismeretbe” c. tantárgyat. A közeljövő egyik legsürgetőbb feladata, hogy elérjük, hogy valamennyi PTE-n tanuló hallgató tanrendjébe legyen integrálva a „Bevezetés a szakirodalmi forrásismeretbe” c. tantárgy.