www.pecs2010.hu


PTE Egyetemi Könyvtár   LiBiNfO     
Katalógusok Szolgáltatások Könyvtári hálózatunk Elektronikus könyvtár Hírek
Az egyetemtörténeti kiállítás



AZ EGYETEMTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS MÚLTJA


Egy csaknem 650 éves felsőoktatási múlttal rendelkező város egyetemének elengedhetetlen feladata elődei emlékének ápolása, múltjának, történeti relikviáinak felkutatása, majd szakszerű feltárása és kiállítása. A középkori pécsi universitas 625. évfordulójára Kelényi Gábornak, a POTE rektorának kezdeményezésére megalakult az ország első egyetemtörténeti – elsősorban az orvostudományi képzés történetét bemutató – múzeuma, amelynek anyaggyűjtésében, kialakításában meghatározó szerepet vállalt Benke József. Az egyetem többi tudományterületére és karára is kiterjedő egyetemtörténeti bemutató gondolata 1997 őszén merült fel, amelyet támogatott a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és Pécs Megyei Jogú Város vezetése is. A múzeum helyszínéül a város egyik legimpozánsabb lakóháza, a Vasváry-ház szolgált, melyben Tóth József rektor 2000. szeptember 1-jén, Pécs város napján nyitotta meg az egyetemtörténeti kiállítást az egyetem, a város polgárai és látogatói számára. A 2000-ben kezdődő egyetemi integráció (a két pécsi egyetem, valamint a szekszárdi Illyés Gyula Főiskola egyesülése) újabb lökést adott a közös múlt relikviáinak lehető legteljesebb bemutatására. A jelenlegi Egyetemtörténeti Gyűjtemény Lénárd László rektor kezdeményezésére, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának szervezeti keretén belül jött létre. 2006. október 31-én a Vasváry-házban lévő kiállítás megszűnt, állományának további megőrzését, kezelését és gyűjteménnyé szervezését az egyetem bibliotékája vállalta magára. Az új koncepciójú bemutató létrehozása Fischerné Dárdai Ágnes könyvtár-főigazgató irányításával, Pásztor Andrea muzeológus szakmai koncepciója alapján Lénárd László és Gábriel Róbert rektorok, valamint az egyetemi karok és a könyvtár vezetésének anyagi támogatásával 2010 júniusára készült el, a nagyközönség előtt 2010. november 17-én nyitotta meg kapuit. A kiállítás létrehozását az NKA Múzeumi Szakmai Kollégiuma is támogatta.


Első terem

Az első teremben a középkori pécsi egyetem gótikus hangulatát idézzük meg. A helyi universitas létrejöttének körülményeit, fakultásait ismerheti meg a látogató. A középkori pécsi egyetemről alig van adatunk, ezért sok – megoldhatatlan – bizonytalanság övezi történetét, bár több mint kétszáz éve folynak a Magyarország első egyeteméhez kapcsolódó régészeti és levéltári kutatások. Kezdetben kevésbé, majd a XX. század elejétől egyre inkább megalapozott tudományossággal folyó kutatás ellenére az egyetemet övező megválaszolatlan kérdések tisztázása nehéz feladat. Mivel újabb adat ritkán kerül elő, a meglévő kevés adat más és más szemléletű értelmezése különböző eredményekhez, jobbára hipotézisek felállításához vezet.









Nem tisztünk, hogy a szakmai vitákban állást foglaljunk, célunk a kutatási eredmények bemutatása, amely az elmélyülésre vágyó látogatóknak kiindulást, eligazítást nyújthat a véleményformáláshoz. Bemutatjuk a középkori pécsi egyetem történetéről, elhelyezkedéséről, címeréről ismert adatokat, és felvázoljuk mindazt, amit az egyetemről tudni lehet.

A középkori pécsi egyetem a XIV. századi közép-európai egyetemalapítások sorába tartozott. Az alapításra akkor került sor, amikor a pápaság Dél-Franciaországba kényszerült. Ezt a korszakot a pápák avignoni fogságának nevezzük.

V. Orbán 1362 és 1370 között, a hatodik avignoni pápaként ült az egyházfői trónon. Egyházfői méltóságát megelőzően teológiai és kánonjogi tanulmányokat folytatott a tolousi, montpellier-i és párizsi egyetemeken. Bencés szerzetesként a kánonjog egyik legelismertebb szakértőjévé és egyetemi professzorává vált. Egyházfőként a legtiszteltebb avignoni pápa volt, akit 1870-ben boldoggá avattak.

Különösen jelentősek a tudomány területén tett erőfeszítései. Rendeztette a pápai könyvtárat, amely a könyvek leltározásával áttekinthetőbb lett, és az egyetemeknek is nagyobb hasznára vált. Három újabb közép-európai egyetem alapításának jóváhagyásával folytatta a VI. Kelemen pápa által megkezdett folyamatot: 1364-ben Krakkóban, 1365-ben Bécsben, végül 1367-ben Pécsett létesülhetett egyetem az ő támogatása révén.

A fali tablón olvasható az 1367. szeptember 1-jén kelt alapítólevél szövege:

Orbán püspök, isten szolgáinak szolgája. A dolog örök emlékezetére. Isten akaratából az apostoli méltóság legfelső helyére állíttatván, noha méltatlanul, mint az Úr minden nyájának pásztora, a ránk ruházott figyelmes szemlélődést – amennyire a magasság engedi – a hívők minden országára, azok hasznára és előnyére kiterjesztvén, a kegyes jóindulatot és a szerencsés helyzet segítségét szívesen fordítjuk a hívek felé a tudományos tanulmányok megszerzésére, amelyek által az úr nevének és katolikus hitüknek tisztelete kiterjed, tisztelik az igazságot, mind az állami, mind a magánügyeket hasznosan intézik és az emberi állapot minden előnyre növekszik. Mikor tehát nemrég Lajos Magyarország dicső királya, a mi Krisztusban kedves fiunk részéről indítvány tétetett előttünk a consistoriumon, s maga a király nemcsak országának és Magyarország lakóinak, hanem más szomszédos részek előnyére és javára is dicséretesen törekedvén, az országában fekvő Pécs városában, ami igen jeles és erre igen alkalmas, leginkább azt kívánta elérni, hogy az Apostoli Szék által állíttassék fel egy mindenféle megengedett fakultással felruházott egyetem, hogy ott a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön és ily módon az értelem is növekedjen. Mi a jelentett dolgokat, valamint a hit kiemelkedő tisztaságát, amit mind a király és elődei, Magyarország uralkodói, mind az ország lakói a római egyház irányában mutattak – s mint ismeretes – mutatnak ma is, gondosan megfontolván forró óhajtással elrendeljük, hogy maga az ország a bölcsességek ajándékaival gazdagodjon, a tudományok bőségétől termékeny legyen, hogy megfontolt döntésekről híres, díszes erényekkel felruházott és a különböző karok tanaiból kiművelt férfiakat teremjen, továbbá hogy a tudományok kiapadhatatlan forrása legyen ott, amelynek bő vizéből meríthessen minden tudásra szomjazó, hogy így megtöltessék bölcsességgel. Mindezeket és kiváltképp a mondott város alkalmasságát – amit a tudomány magjainak megsokszorozására és üdvös hajtásainak előrehozására az ország többi városai között leginkább megfelelőnek mondanak – pontos mérlegeléssel megítélvén, atyai szeretettel nem csak ennek az országnak és városnak, hanem a környező országok lakóinak javára és hasznára is törekedvén, hajolván a mondott király ez irányú könyörgéseire, testvéreim tanácskozása alapján elhatároztuk és elrendeltük, hogy a mondott Pécs városában a továbbiakban legyen egyetem és örök időkre ugyanott működjön úgy a kánon- és a római jogban, mint más szabad karokon, kivéve a teológiát; továbbá, hogy az ott olvasók és tanulók az egyetemen tartózkodó doktoroknak, olvasóknak és tanulóknak juttatott mindenféle kiváltságoknak, szabadságoknak és mentességeknek örvendezzenek és éljenek azokkal. Azok pedig, akik az idő előrehaladtával azon a karon, ahol tanulmányaikat végezték, jutalmat értek el, törekedjenek arra, hogy maguknak megszerezzék a tanítás engedélyét, vagyis hogy másokat okítani tudjanak, tudniillik a doktorátust, illetve a magiszteri fokozatot. Továbbá törekedjenek arra is, hogy azon kar doktorai illetve doktora, vagy magiszterei illetve magisztere, ahol a vizsga történt, bemutassa őket a mindenkori pécsi püspöknek, vagy ha a pécsi egyház nélkülözné pásztorát, a vikáriusnak vagy a káptalan officiálisának. Maga a püspök vagy a vikárius vagy az officiális az azon a karon akkor irányító doktorokat vagy magisztereket összehíva, a jelölteket mindazon dolgokban, amelyek a doktorátus vagy a magiszteri fokozat eléréshez kívánatosak, törekedjék vagy maga, vagy más által gondosan megvizsgálni azon mód és szokás szerint, amelyet az ilyen egyetemeken megőriztek, és ha arra megfelelőnek és alkalmasnak találja őket, akkor adja meg nekik az engedélyt és indítványozza a doktorátust illetve a magiszteri fokozatot. Azoknak pedig, akiket a mondott város egyetemén megvizsgálnak és elfogadnak és a tanítás engedélyét és tisztségét oly módon megkapják, miként elmondatott, akkortól, vagyis a vizsgálattól és a tanítás és kormányozás jóváhagyásától kezdve úgy a mondott városban, mint minden más egyetemen, amelyiken csak akarnak, teljes és szabad lehetőségük legyen tanítani és irányítani, és a határozatok és szokások, mégha apostoli vagy más megerősítéssel vannak is biztosítva, semmi módon ne mondjanak ellent ennek. Akarjuk továbbá, hogy azokról a doktorokról és magiszterekről, akik ezen az egyetemen tanítanak, Magyarország mindenkori királya megfelelő járadékkel gondoskodjék, különben jelen oklevelünk veszítse el erejét és érvényességét. Tehát senki emberfia ne gyengíthesse meg ezt a rendelkezésünket, intézkedésünket és akaratunkat kifejező oklevelet, és ne szállhasson azzal meggondolatlan merészséggel szembe. Ha valaki mégis meg meri támadni, a mindenható Isten és az ő apostolai, Szent Péter és Szent Pál haragját vívja ki maga ellen.

Kelt Viterboban, szeptember elején, pápaságunk ötödik esztendejében.

(Koszta László magyar nyelvű fordítása)

V. Orbán pápa a teológiai fakultásra nem adott engedélyt, minden kétséget kizáróan csak a jogi fakultás léte bizonyítható. A padlón elhelyezett Pécs térkép segítségével az érdeklődök beléphetnek a középkori városba, és megtekinthetik a főbb középületeket, amelyek mellett rövid leírások ismertetik, hogy milyen régészeti leletek és források kötik az adott épületet az egyetemhez. Az intézmény kancellárjait, tanárait, diákjait egy-egy életnagyságú bábu eleveníti fel, amelyek által a korabeli források szövegeinek felhasználásával megismerhetjük az egyetem akkori polgárainak életét is.

Egyetemi tanárok és diákok

KANCELLÁROK

Vilmos pécsi püspök
Születési név: Bergzaberni vagy Coppenbachi Vilmos (Henrik fia).
Származás: rajnai Pfalzban született.
Amit tudunk róla: 1357-ben kerül Nagy Lajos király udvarába. Egri préposttá, a király kápolna ispánjává és titkos kancellárrá nevezték ki. Miklós pécsi püspök halála után 1360-ban őt választották új püspökké. Mint a király bizalmi embere, többször járt követségben különböző uralkodóknál, így például IV. Rudolf osztrák hercegnél, valamint a bajor hercegeknél.

Vilmos pécsi püspököt a pápai szentszéknél is nagyra becsülték és igen kedvelték. XI. Gergely pápa őt bízta meg azzal a feladattal, hogy szüntesse meg az ellenséges viszonyt Nagy Lajos magyar király és IV. Károly császár között.

Az 1367-ben alapított egyetem első kancellárja lett 1374-ben bekövetkezett haláláig, mivel az universitas vezetése mindig a város püspökének a feladata volt.

Alsáni Bálint pécsi püspök
Születési neve: Alsáni Bálint (Alsáni János fia)
Származás: magyar
Amit tudunk róla: Ismeretlen egyetemen kánonjogi doktorátust szerzett. Majd 1353-ban veszprémi kanonokká, és még ugyanebben az évben esztergomi olvasókanonokká nevezték ki. Ezeket a tisztségeket húsz évig töltötte be, ennek ellenére székhelye a királyi udvar volt. 1373-ban Nagy Lajos alkancellárrá nevezte ki, majd a király kérésére 1374-ben pécsi püspök lett, a pécsi univesitas második kancellárja lett. Nagy Lajos halála után pályafutása töretlen maradt, az özvegy királyné főkancellárjaként tűnt fel 1384-ben. Még ugyanebben az évben bíboros lett. Zsigmond hatalomra kerülése után élete megváltozott. Mivel nem tartozott a király támogatói közé, csupán jelentéktelen feladatok hárultak rá. Főkancellári tisztségét is elveszítette, birtokait pedig lefoglalták. A király bárói ligákkal való megegyezése után pécsi kormányzó maradhatott. 1408-ban hunyt el.

TANÁROK

Bolognai Galvano (Galvano di Bologna)
Születési név: Bolognai Galvano vagy Galvano di Bologna (Bolognai Bettino fia).
Származás: itáliai
Amit tudunk róla: Az egyetemet Padovában végezte el és itt avatták az egyházjog doktorává. Az egyetem befejezése után itt kezdett el oktatni, és innen került Vilmos pécsi püspök meghívása után a pécsi egyetem egyházjogi tanszékére. Az oktatás mellett többek között Vilmos pécsi püspök munkájában segédkezett és Nagy Lajos király követe is volt.

Pécsi működése nem lehetett hosszú életű, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre. 1374-ben már a Bolognai egyetemen oktatott. 1378-tól ismét a padovai egyetemen tartózkodott egészen 1383-ig, amikor ismét Bolognába hívták. 1395-ben már nem élt.

Lurtz Hermann
Születési név: Lurtz Hermann
Származás:
Amit tudunk róla: 1379 tavaszáig a pécsi egyetemen tartózkodott. Bizonytalan, hogy mindvégig tanára volt-e az egyetemnek, vagy részben tanulója is, és csak tanulmányai befejezése után ment át a prágai egyetemre. 1380-82-ben a prágai egyetem bölcsészeti karán oktatott orvostudományi tanulmányai mellett. 1385-ben már a bécsi egyetem orvosprofesszora volt, emellett teológiai tanulmányokat is folytatott. Kétszer dékánná, egyszer rektorrá is kinevezték. Ő állította össze a bécsi egyetem orvosi karának tanulmányi szabályzatát. 1395-ben az erfurti egyetemen működött mint hittudományi és orvoskari professzor. 1396-ban az egyetem rektora lett. Itt írhatta De paralogismis circa materiam SS Trinitatis fieri consuetis című. filozófiai munkáját. 1399-ben halt meg Erfurtban.

Rudolf
Születési név:
Származás: valószínűleg osztrák
Amit tudunk róla: 1372-1400 között tartózkodott Pécsett, ebből 16 évig mint prépost. Rudolfot Vilmos pécsi püspök hívta meg a városba, de préposttá már Alsáni Bálint püspök nevezte ki. A pécsi egyetemen a kánonjog tanára lett.

Pál szebeni prépost
Származás: magyar?
Amit tudunk róla: 1369-ben, külön pápai engedéllyel avatták jogi doktorrá a pécsi egyetemen. Ugyanekkor kapta meg a docendi licentiát is, vagyis taníthatott az egyetemen.

TANULÓK

Wydera Péter
Születési név:
Származás: cseh lehetett
Az egyetemen betöltött státusza: tanuló
Amit tudunk róla: 1384-ben mint pécsi baccalarius ment át a prágai egyetem bölcsészeti karára.

Jakab
Születési név:
Származás:
Amit tudunk róla: Jakab scholaris diocesis Quinqeecclesiensis 1400-ban folyamodott irregularitás alóli felmentéséért, mert a törökök támadása elleni harcban embert ölt.

Csóthi György
Születési név: Csóthi György (Csóth Benedek fia)
Származás:
Amit tudunk róla: A zágrábi egyházmegye kispapja volt, aki a kisebb rendek felvétele után ment a pécsi egyetemre tanulni. Több alkalommal is viszályba keveredett egy másik pécsi hallgatóval, bizonyos Kanczellár Jánossal. Az egyik szóváltásuk halálos kimenetelűvé fajult, Csóthi György halálosan megsebesítette Kanczellár Jánost. Később kérvényezi a szentszéknél a felmentését az emberölés vádja alól. 1400-ban kedvező döntést kap Rómából, amely feljogosította nagyobb egyházi rendek felvételére, valamint egyházi javadalom elnyerésére.

Kanczellár János Születési név:
Származás:
Amit tudunk róla: A pécsi egyetemen tanult mint pécsegyházmegyei kispap. Többször is összetűzésbe keveredett egyik társával, nevezetes Csóthi Györggyel. Az egyik szóváltás után valószínűleg az egyetem rektora is közbeavatkozhatott és megfedhette Kanczellár Jánost, aki ennek hatására a rektorra is rátámadt. Az incidens vége halálos kimenetelű lett, egy összecsapás után Kanczellár János belehalt sérülésébe.

Lukács
Születési név: László fia Lukács
Származás:
Amit tudunk róla: Lukács pécsegyházmegyei kispap Pécsett végezte tanulmányait. Egy véletlen baleset folytán megsebesítette egyik tanulótársát, aki később meghalt. Az őt kezelő orvosok szerint nem a sebesülésbe halt bele az ifjú. Ennek ellenére Lukács kiközösítés alá esett. Mivel szeretett volna továbbra is pap maradni, ezért Rómába fordult fölmentésért. Végül 1402-ben Alsáni Bálint pécsi püspök oldozta fel az emberölés vétsége alól, a pápa utasítására.

Szőllősi György
Születési név: (Szőlllősi Fábián fia)
Származás:
Amit tudunk róla: Pécsegyházmegyei klerikus volt, aki a pécsi egyetemen tanult. Két diáktársa, Csóthi György és Kancellár János között kirobbant halálos kimenetelű viszály egyik szemtanúja volt. Emiatt elmarasztalták és a szabálytalanság alól, és majd csak 1400-ban mentették fel, amikor is Rómához fordult kérvényével, mivel nagyobb egyházi rendet szeretett volna betölteni.

Zimonyi János Miklós
Amit tudunk róla: Zimonyi János bécsi kanonok, 1372-ben, pécsi tartózkodása idején a grammatica studiumhoz szükséges könyvet vásárolt.


Második terem

A második terem berendezése egy reneszánsz studioló, azaz egy rerenszánsz kori, csendes, tudományos dolgozószoba hangulatát idézi fel. E studiolók a műveltség tárházai voltak, így ebben az enteriőrben az európai tudás és a régi európai egyetemek történetét mutatjuk be. A kiállítás az első középkori egyetemektől egészen a felvilágosodás koráig ad átfogó képet a felsőoktatás és a tudományok fejlődése közti kölcsönhatásról.

A kiállítás első egységében a középkori egyetemek típusait, szervezeti felépítését, az egyes fakultások jellemzőit, a hét szabad művészet tudományágait ismertetik a tablók.





A latin universitas szó tanárok és diákok olyan közös testületét jelentette a középkorban, amely sajátos jogokkal, szervezett belső élettel és tanmenettel, valamint tudományos előmeneteli rendszerrel rendelkezett. A európai egyetemek kialakulásának szellemi hátteréül a középkori egyház filozófiája és teológiája (a skolasztika) valamint főként ezeknek a módszere szolgált. Plébániai, kolostori és káptalani iskolák Nagy Károly korától léteztek. Az általuk nyújtott képzéseknél magasabb szintű oktatásra, a tudományok rendszerezésére való igény a 11. század végén, Bolognában hívta életre az első, egyetemi fokozatot adó intézményt. A középkori egyetemek a bolognai illetve a párizsi modellt követve a 12. és a 14. század folyamán Európa-szerte megjelentek. Stúdiumaikra a skolasztika mellett nagy hatást gyakorolt a görög, a római és az arab hagyomány.

A középkorban az egyetemeknek négy fakultása – más néven kara – volt. Az alapozó képzést a filozófiai (bölcseleti) kar adta, ahol a hét szabad művészetet sajátították el. Elvégzése után a diákok a három magasabb – teológiai, jogi vagy orvosi – karon specializálódhattak.


Zsigmond óbudai egyetemalapítása

1367-ben Pécsett állították fel az első magyarországi egyetemet, mely a 14. század végére feltehetően már nem működött. Ezt követően Luxemburgi Zsigmond 1395-ben IX. Bonifác pápa engedélyével Óbudán alapított egyetemet. A pápa által kiadott bulla az óbudai prépostság jövedelmeit az egyetem, illetve az ott tanító professzorok ellátására rendelte. Az egyetem kancellárjává Lukács óbudai prépostot nevezte ki. 1403-ban az országban kitört zavargások miatt az uralkodó bezáratta az egyetemet.

Újjáalapítására 1410-ben került sor, amikor XXIII. János pápa aláírta azt a bullát, melyben a négy klasszikus fakultás felállítását engedélyezte, és megadta mindazokat a kiváltságokat, melyeket a korábban alapított nagy európai egyetemek is élveztek. Óbudán a kor több kiváló professzora is oktatott (Gelderni Sluter Lambert, prágai Pál mester, Johannes Wrede). 1419 után azonban már nincs adat az egyetem működéséről.

A következő nagy egységet a reneszánsztól a felvilágosodásig ívelő időszak alkotja, amely az iskolarendszerben is alapvető változásokat hozott, hiszen ekkor jelennek meg az új felekezeti felsőoktatási intézmények (református kollégiumok, evangélikus líceumok, stb.) és a szakképzést szolgáló akadémiák.

A 14. század közepén Itáliából indult ki a reneszánsznak, újjászületésnek nevezett korszak, amely a 17. századig egész Európára kiterjedt. A középkor istenközpontú szemléletével szemben erre a korszakra az embert középpontba állító, tapasztalatra építő humanizmus a jellemző. A szellemi mozgalom kiindulópontja Észak-Itália volt, ahol a kis városállamok fejedelmei háborúkkal és kereskedéssel szerzett rangjukat és vagyonukat a kultúra és művészet patronálására fordíthatták. A nagyvonalúság és a gazdagság feledtette a nemesi származás hiányát.

1453-ban az oszmán törökök elfoglalták Konstantinápolyt. A bizánci tudósok Itáliába, főleg Toszkánába menekültek, ahova magukkal vitték az antik szerzők eredeti, görög kéziratait. Ennek nyomán a nyugati humanisták körében is meghonosodott a görög nyelv ismerete, s az ókori írók, valamint a Biblia eredeti nyelven való tanulmányozásának igénye. Ekkor született meg a polihisztor, a mindenhez magas színvonalon értő tudós fogalma. Míg a középkori festők, építészek mesterembereknek számítottak, most művészek lettek, akiknek a figyelme szinte minden tudományterületre kiterjedt.

A humanista műveltség és a reneszánsz művészet Itálián kívül a legkorábban Magyarországon jelent meg. Nagy szerepet játszott ebben a király, Hunyadi Mátyás személyisége és mecénási tevékenysége. Nevéhez fűződik Magyarország harmadik egyetemalapítása is. A pápa az Itáliával kapcsolatban álló Vitéz Jánost és a pécsi püspököt, Janus Pannoniust bízta meg azzal, hogy az új intézménynek helyet találjanak. A király Vitéz János nevezte ki az egyetem kancellárjává, akinek választása Pozsonyra esett. A teljes, négy karral rendelkező Academia Istropolitana 1467-ben – éppen száz évvel a pécsi egyetem alapítása után – nyílt meg. Neves tanárokat sikerült megnyerni az egyetem számára, köztük a leghíresebb Regiomontanus, az európai hírű csillagász volt.

1471-ben Vitéz János és unokaöccse, Janus Pannonius részt vett egy Mátyás elleni összeesküvésben. Mátyás mindkettőjüket elfogatta, így az egyetem – elődeihez hasonlóan – egy éven belül megszűnt. Miután Mátyás 1485-ben Bécset elfoglalta, az ottani egyetemet vette pártfogásába.

A reneszánsz és a humanizmus eszméinek hatására, valamint a gazdasági, társadalmi és politikai változások következtében megváltozott a vallással kapcsolatos magatartás. 1517-ben Luther Márton a wittenbergi kolostor kapujára kiszegezett 95 pontban foglalta össze a katolikus egyház hibáit. Svájcban Ulrich Zwingli, majd Kálvin János indított új vallási mozgalmat. A reformáció különböző irányzatai létrehozták saját felekezeteiket, melyek közül az evangélikus (lutheránus) és a református (kálvinista) egyház lett a legelterjedtebb. A katolikus egyház a katolikus reformmal és az ellenreformációval válaszolt a protestantizmusra.

A differenciálódó állami és a felekezetekre tagolt egyházi közigazgatás egyre több világi és teológiai műveltségű szakembert igényelt. A protestáns és a katolikus felekezetek szép számmal alapítottak új egyetemeket, illetve szervezték újjá a már meglévőket. Elsőként Philipp Melanchton újította meg a Wittenbergi Egyetemet 1518-ban. Mivel a kevés számú egyetem csak a leggazdagabbak számára volt elérhető, létrejött a gimnáziumok és az egyetemek között elhelyezkedő, filozófiai (bölcseleti) és teológiai tanfolyammal rendelkező intézmény, az akadémia. A felekezeti alapítású akadémiákon és egyetemeken nőtt a filozófiai képzés jelentősége. A protestáns akadémiák és egyetemek minden téren felkészült hitvitázókat képeztek, melyre a katolikus felsőoktatás fejlesztése volt a válasz.

A reformáció és ellenreformáció korszakában a három legjelentősebb felekezet – a katolikus, a református és az evangélikus – egyaránt tett kísérleteket a magyarországi felsőoktatás újjáteremtésére. Teljes szervezetű új egyetem alapítására a három részre szakad országban sokáig nem nyílt lehetőség; létrejött viszont az oktatás több szintjét magába foglaló intézménytípus, a kollégium.

Az új típusú iskolák legalsó szintjén elemi szintű oktatás folyt. A tehetősebb családok gyermekei ezt követően a klasszikus műveltséget adó gimnáziumban folytatták tanulmányaikat. A gazdagabb polgárok és nemesek az állami és városi közigazgatásban, illetve az egyházban kívántak tisztséget betölteni, amelyhez megfelelő képzettségre volt szükségük. Erre szolgált az akadémia, amely – egyetem hiányában – felsőfokú alapismereteket nyújtott. A három oktatási szintet átölelő iskolatípust a reformátusok kollégiumnak (Debrecen , Sárospatak és Pápa ), az evangélikusok többnyire líceumnak (Eperjes, 1667), a katolikusok pedig akadémiának nevezték.

Az akadémiai osztályok elvégzése után külföldi egyetemeken nyílt lehetőség a továbbtanulásra. Főként a humanizmus bölcsőjének, Itáliának az egyetemeit látogatták a 16-17. században. A magyar teológusok képzésére Bolognában 1553-ban alapították meg a Collegium Ungarico-Illyricumot, mely 1783-ig nevelte a magyar és horvát diákokat. A római Collegium Hungaricumot egy évvel alapítása után, 1580-ban egyesítették a Collegium Germanicummal, tehát innentől egészen 1918-ig Collegium Germanico-Hungaricum-nak nevezték.

A kiállítást kiegészíti a kéziratos kódexeket, továbbá a könyvnyomtatást bemutató egység, ahol a látogatók lépésről-lépésre tekinthetnek bele a könyvek készítésének folyamatába.

A második terem a 18. századi pécsi felsőoktatás és nyomdászat történetének bemutatásával zárul. A Papnevelő- és Hittudományi Intézetben 1746-ban indult az oktatás, 1785-1802 között a győri jogakadémia Pécsett működött, de Klimo György püspök egyetem újraalapítási terveiről is olvashatnak a látogatók. A vitrinben az első, 1773-ban alapított pécsi Engel-féle nyomda emlékei tekinthetők meg.


Harmadik terem

A harmadik teremben már a „modern egyetemek” megszületéséről olvashatunk, hiszen a 18. század végére a hagyományos egyetemi modell válságba jutott. A Wilhelm von Humboldt vezetésével 1810-ben létrehozott Berlini Egyetem a Kant által is hirdetett tudományos szabadságra épült. A 19. század közepétől egyre több német modellt követő kutató egyetem jött létre Európa-szerte. A terem döntő részében a pécsi felsőoktatás története került bemutatásra.









Felsőoktatás Pécsett, 1828-1948

Szepesy Ignác 1828-ban foglalta el a pécsi püspöki széket, és még ugyanebben az évben egy, a püspökség által fenntartott bölcseleti studium felállítására kért engedélyt. A tanfolyam az 1828/29-es tanévben a papnövelde épületében indult meg. Ez azonban csak a teológiai tanulmányokat megalapozó házi tanfolyam volt, amivel Szepesy nem elégedett meg. Célja egy olyan, a királyi akadémiákkal egyenrangú nyilvános főiskola létrehozása volt, amely a bölcseleti tanfolyamot követő jogi és teológiai oktatással az egyetem funkcióit is betölthette. Mindehhez saját vagyonából tett alapítványt, így 1833-ban megkezdte működését a bölcsészeti és jogi karral rendelkező pécsi püspöki akadémia – vagy ahogy Pécsett nevezték: a lyceum.

1872-ben, a budai egyetem és a műegyetem után az országban harmadikként szervezték meg a kolozsvári tudományegyetemet, ami ismét felébresztette a pécsiek egyetem iránti vágyát. Több javaslat, röpirat született arról, hogy milyen legyen az új intézmény. Szauter Antal, a főreáliskola igazgatója javasolta először, hogy a Pécsett tervezett egyetemnek a hit-, jog- és bölcsészettudományi karok mellett legyen matematikai és természettudományi fakultása is. Egy újabb tudományegyetem felállítása azonban csak a 20. század elején vált valóban időszerűvé.

Pécsre a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem átköltöztetésével érkezett meg a modern egyetemi eszmét képviselő intézmény.


A lyceum részére a város felajánlotta a normaiskola melletti üres telket (ma Szepesy utca 3.), ahol Piacsek József tervei alapján 1830-ban klasszicista stílusú épületet emeltek. 1831-ben a bölcsészeti tanfolyam ebben az épületben működött, de a következő évben a lyceum a püspök által megvásárolt pálos rendházba költözött. Az így felszabadult épület emeletére helyezték át 1832 őszén a Klimo György püspök által nyilvánossá tett és Szepesy Ignác által jelentősen gyarapított püspöki könyvtárat.

1835-ben a püspök a lyceumhoz csatolta a nyilvános könyvtárat. A Pozsonyból menekülő Erzsébet Tudományegyetem 1923-ban került Pécsre, ahol a semmiből kellett mindent újrakezdenie. Zichy Gyula megyéspüspök ekkor az egyetem kezelésébe bocsátotta a könyvtárat. Így végre beteljesült Klimo püspök álma: egyetemi könyvtárrá lett a könyvgyűjteménye. Az 1925-ben kelt, máig érvényes haszonkölcsön-szerződése alapján az egyetem használati jogot kapott, de a könyvtár a mindenkori megyéspüspök tulajdona maradt.

A teremben a püspöki jogakadémia életéhez kapcsolodó dokumentumok és tárgyak kerültek a tárlókba. A diákélet bemutatását korabeli visszaemlékezések színesítik.



„Éltem azt a kisvárosi jogászéletet, amely a Király utca sarkán cilinderben, sétabot forgatása közben való ácsorgásból, a délelőtti bevásárlásokra járó lányok kísérgetéséből, a párbajkódex előírásai feletti vitatkozásokból, kávéházi biliárdozásból, táncestélyek rendezéséből és időnként egy-egy jogi előadás meghallgatásából, végül valamely ügyvédi irodában való, de igen csekély, inkább hátramozdító jellegű tevékenységből állt.”

(Fischer Béla, egykori joghallgató visszaemlékezése)

„A múlt század 70-es éveiben történt. A köztünk élő öregek akkor ifjak valának és bohók. Egy szép őszi éjszaka a Liebli-sörözőben mulatozván, a háziszolgával egy kanna mésztejet készíttettek, aztán a söröző kamarájából meszelőt rekviráltak, s úgy hajnal előtt fölmásztak a mostani Jókai tér sarkán lévő fűszerkereskedés cégje fölött ácsorgó fekete elefánt mellé, fehérre meszelték. Az egész város közönsége mosolygott a »fehér elefánt«-on; de senkinek se jutott eszébe, hogy a csínt tevő diákokat hatóság elé állíttassa, vagy az iskolából kicsapassa. O tempora, O more! Változnak az idők s változnak az emberek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak tessék minden éjszaka az ablakokat beverni!”

(Pécsi Napló, 1911. November 12. 5. p.)

A terem északi oldalán az Erzsébet Tudományegyetem pozsonyi és kezdeti pécsi időszakának állítottunk emléket.

Pozsony

A 19. század végén egy műegyetem és két tudományegyetem működött Magyarországon, de különösen a budapesti egyetem túlzsúfoltsága miatt szükségessé vált egy harmadik tudományegyetem felállítása. Középkori egyetemeik megszűnését követően Pozsony és Pécs már nem egyszer tett kísérletet új egyetem alapítására, most több nagyváros mellett mindketten készek voltak otthont adni az ország negyedik egyetemének. Zichy János kultuszminiszter már két, Pozsonyban és Debrecenben felállítandó intézményről nyújtott be törvényjavaslatot, melyet az országgyűlés 1912-ben egyhangúlag elfogadott. Pozsony városa azzal a kéréssel fordult a törvényt szentesítő királyhoz, hogy az egyetemet „az áldott emlékű magyar királyné”-ról, Erzsébetről nevezzék el.

Olyan tanszékek, internátusok létrehozását tervezték, amelyek megfeleltek a tanszabadsággal rendelkező modern egyetem elvárásainak. A jog-és államtudományi kar 1914. október 3-án kezdte meg működését. A háború miatt a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karon csak az 1917/18-as tanév második félévében, az orvostudományi karon 1918 szeptemberében indult az oktatás. A negyedik fakultás, a mennyiség-, természettudományi és mezőgazdasági kar megnyitására Pozsony megszállása miatt már nem kerülhetett sor. 1919-ben a csehszlovák kormány átvette a város közigazgatását, birtokba vette az egyetem összes tulajdonát, az orvos- és bölcsészettudományi karok oktatóit pedig elbocsátotta. A pozsonyi magyar jogtudományi kart 1921-ben zárták be.

Pécs

A pozsonyi és a szintén határon túlra szakadt kolozsvári egyetem átmenetileg Budapesten működött. Mivel a kormányzat még mindig bízott a pozsonyi visszaköltözésben, kezdetben az ideiglenes elhelyezésben gondolkodott. A Dunántúlon ekkor nem volt egyetem. Iskoláinak, valamint kórházainak számát és minőségét tekintve Pécs egyedülálló lehetőségekkel rendelkezett, ezen felül a püspökség jogakadémiát és nyilvános könyvtárat tartott fenn, melyekre alapozva újjászervezhetőnek látszott a teljes vagyonvesztéssel sújtott Erzsébet Tudományegyetem.

Az 1921. évi XXV. törvénycikk a pozsonyi tudományegyetemet ideiglenesen helyezte Pécsre, amely augusztus 22-én szabadult a csaknem négy esztendős szerb megszállás alól. Zichy Gyula pécsi megyéspüspök és Pécs szabad királyi város átengedte azokat az épületeket, amelyekben az egyetem elkezdhette működését. Az átalakítások után 1923 októberében Pécsett nyitották meg a tanévet. Egy hónap múlva új fakultással bővült az Erzsébet Tudományegyetem: az evangélikus hittudományi kar Sopronban kapott helyet.

1924-ben törvény született arról, hogy csak az a bölcsészhallgató kaphat középiskolai tanári oklevelet, aki nyolc féléven át tanárképző intézeti előadásokat hallgatott, és középiskolában töltött egyéves gyakorlati képzésben részesült. Ennek megfelelően 1925-ben az egyetem középiskolai tanárképző intézettel bővült, melynek felügyelete alá tartozott a Gróf Széchenyi István Tanárképzőintézeti Gyakorló Gimnázium.

Az Erzsébet Tudományegyetem átalakulása

1940-ben, a második bécsi döntés értelmében visszacsatolták Magyarország keleti részét és Erdélyt, így lehetővé vált az ideiglenesen Szegeden működő Ferenc József Tudományegyetem visszaköltöztetése Kolozsvárra. Szegeden új tudományegyetemet szerveztek, mely Horthy Miklósról kapta nevét. Az előzőekről rendelkező 1940. évi XXVIII. törvénycikk arról is gondoskodott, hogy az új egyetemi kapacitások ne terheljék meg túlságosan az államkasszát, ezért a debreceni Tisza István Tudományegyetemen szüneteltette a matematikai és természettudományi tanszékek, az Erzsébet Tudományegyetemen a bölcsészettudományi kar, valamint a Horthy Miklós Tudományegyetemen a jog- és államtudományi kar működését.

1947-ben, minisztériumi utasításra az Erzsébet Tudományegyetem nevét Pécsi Tudományegyetemre változtatták. 1950-ben Sopronban önállósult az evangélikus hittudományi fakultás, majd egy év múlva, az orvoskar kiválásával megalakult a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Így a század közepétől a pécsi állam- és jogtudományi kar tartotta életben az 1912. évi XXXVI. törvénycikk értelmében Pozsonyban létrehozott tudományegyetemet.

A tárlókban és a paravánokon az egyetemhez kapcsolódó dokumentumok, tárgyak, fotók láthatók.


Negyedik terem

A negyedik terem a Pécsi Tudományegyetem és jogelőd intézményeinek történetét mutatja be 1950-től napjainkig. A Pécsi Tudományegyetem tíz karának és gyakorló iskoláinak emléktárgyait, kiadványait, diákéletét karonként tekinthetik meg, emellett röviden megismerhetik a kar történetének főbb csomópontjait. A terem sarkában a Pécsi Egyetemi Napok, az egyetemi televízió, mozi, újságok, a Janus Egyetemi Színház, az egyetemi sportélet és a szakkollégiumok bemutatása mellett az egyetemről indult művészek munkásságába is betekintést nyerhetnek a látogatók a kiállított tárgyakon és megtekinthető filmrészleteken keresztül.


Állam és Jogtudományi Kar

  • 1951 és 1971 között a Pécsi Tudományegyetem egyetlen kara az Állam- és Jogtudományi Kar.
  • 1956 Október 22-én, a forradalom idején, a Pécsi Tudományegyetem udvarán közös diákparlamenti ülésre kerül sor, amelyen más pécsi felsőoktatási intézmények hallgatói is részt vesznek.
  • 1958 Pécs Város Tanácsa határozatban tiltakozott az ellen, hogy a kart a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemhez helyezze át a kormány.
  • 1970 A 48-as téri épület bővítése egy emelettel, itt kapott helyet az Auditorium Maximum (2003-tól Irk Albert nevét viseli).
  • 1982 A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara.
  • 1999 Elkészül a 300 fő befogadására alkalmas nagyterem.
  • 2000 A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara.
  • 2001 A Dohány utcai épület átadása.
  • 2003 A felújított 48-as téri és Rákóczi úti épületszárnyak átadása.
  • 2006 A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a jogászképzésben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért „Kiválósági hely” címet adományozott

Közgazdaságtudományi Kar

  • 1965 A Pécsi Tudományegyetemen hároméves közgazdászképzés indul a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett délutáni tagozataként.
  • 1970 A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Kihelyezett Nappali Tagozata négyéves képzéssel.
  • 1975 A kihelyezett tagozatot a Minisztertanács a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karává minősíti, ezzel létrejött az ország második egyetemi szintű közgazdászképző intézménye.
  • 1982 A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara.
  • 1996 A kar első akkreditációja, kiváló minősítéssel.
  • 1996 Elindul a Middlesex University Business School által validált angol nyelvű (BA majd MSc) program.
  • 2000 A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara.
  • 2003 Átadják a kar kibővített és felújított Rákóczi úti épületét.




Általános Orvostudományi Kar

  • 1951 A Pécsi Tudományegyetemből való kiválással megalakul a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE).
  • 1966 Felépül a 400 ágyas klinika.
  • 1970 A POTE beköltözik új központi épületébe, amelyet az egykori Hadapródiskolából alakítottak át.
  • 1973 Megindul a fogorvosképzés.
  • 1985 Megindul az angol nyelvű orvosképzés.
  • 1990 Az egészségügyi főiskolai képzés indításával a POTE két karú intézménnyé válik.
  • 2000 A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara.
  • 2004 Megindul a német nyelvű orvosképzés.
  • 2005 Megindul az angol nyelvű fogorvosképzés.
  • 2006 Megindul a német nyelvű fogorvosképzés.
  • 2006 A kar elnyerte a „Kiválósági Központ” címet.

Egészségtudományi Kar

  • 1990 A POTE-n egészségügyi főiskolai képzés indul.
  • 2000 A Pécsi Tudományegyetem része. Az oktatás négy képzési központban zajlik: Pécsett, Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen.
  • 2005 Megalakul az önálló Egészségtudományi Doktori Iskola.
  • 2006 Egészségtudományi Kar néven egyetemi karrá alakul.

Pollack Mihály Műszaki Kar

  • 1961 A Budapesti Műszaki Egyetem Kinizsi utcai épületében megnyílik a Felsőfokú Építő- és Építőanyagipari Gépészeti Technikum.
  • 1962 A Honvédelmi Minisztérium a Pécsett szervezendő Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum rendelkezésére bocsátja Rókus utcai épületét. Még ebben az évben megindul az oktatás.
  • 1968 A két felsőfokú technikum összevonásával Pécsett új műszaki főiskola létrehozásáról született döntés. Elkezdődik az új intézmény campusának építése a Mecsek oldalában.
  • 1970 Megnyílik a Pollack Mihály Műszaki Főiskola.
  • 1979 A főiskola szervezeti egységévé válik a bajai Vízgazdálkodási Intézet (1995-ig).
  • 1987 Megszűnik a szilikátgépészeti és a vegyipari gépészeti szak, helyette műszaki informatikai szak indul.
  • 1995 A „Pollack” főiskolai karként integrálódik a Janus Pannonius Tudományegyetem szervezetébe.
  • 2000 A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara.
  • 2004 A főiskolai kar egyetemi karrá válik.

PEDAGÓGIAI FŐISKOLA ÉS TANÁRKÉPZŐ KAR, 1948-1998

  • 1948 A Pécsi Pedagógiai Főiskola hároméves képzéssel megkezdi működését a Janus Pannonius utcában.
  • 1950 A főiskola jelenlegi helyére, az Ifjúság útjára (akkor Zichy Gyula utca) költözik.
  • 1955 Megrendezik az első Főiskolai Napokat.
  • 1956 A főiskola épületében, a pécsi felsőoktatási intézmények közös katonai tanszékén hozzáférhetővé váltak a fegyverek. November 4-én szovjet harckocsik veszik körül a főiskola épületét, hogy megakadályozzanak egy esetleges ellenállást.
  • 1961 A főiskola udvarán megkezdődik és befejeződik egy 272 férőhelyes kollégium, déli részéhez kapcsolva pedig a Műszaki Tanszék építése. (ma „D” épület).
  • 1962 A Pécsi Pedagógiai Főiskola felveszi a Pécsi Tanárképző Főiskola nevet.
  • 1963 Átadják a „B” oktatási épületet az új tornacsarnokkal, mely az eredeti tervek szerint (1961) gyakorló iskolának épült.
  • 1982 A Pécsi Tanárképző Főiskolából az egyetem harmadik karaként létrejön a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara.
  • 1983 Elindul az egyetemi képzés a Tanárképző Karon.
  • 1989 A campus részét képező botanikus kertet helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították.
  • 1992 A Tanárképző Kar kettéválásával létrejön a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar.

FELNŐTTKÉPZÉSI ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI KAR

  • 1973 A Pécsi Tanárképző Főiskolán megalakul a „Közművelődési szakcsoport”.
  • 1982 A szakcsoportból megalakul a Janus Pannonius Tudományegyetem Közművelődési Tanszéke.
  • 1998 Karközi intézetként három tanszékkel létrejön a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet.
  • 2000 Az Intézet a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának önálló részeként működik.
  • 2005 Megalakul a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

  • Tudományegyetem Tanárképző Karának természettudományi tanszékeiből megalakul a Janus Pannonius Tudományegyetem önálló Természettudományi Kara.
  • 1997 Átadják a tornacsarnokot és a modern uszodát magába foglaló új sportcentrum épületét.
  • 2000 A Természettudományi Kar az egyesített Pécsi Tudományegyetem része.

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

  • 1992 A Pécsi Tanárképző Főiskola, majd a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának bölcseleti tanszékeiből megalakul a Janus Pannonius Tudományegyetem önálló Bölcsészettudományi Kara.
  • 2000 A Bölcsészettudományi Kar az egyesített Pécsi Tudományegyetem része.

MŰVÉSZETI KAR

  • 1996 A Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Zenei Tanszékéből és Szépművészeti Tanszékéből megalakult a Művészeti Kar.
  • 2000 A Művészeti Kar az egyesített Pécsi Tudományegyetem része.

ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR

  • 1977 A Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szeszárdi Kihelyezett Tagozata.
  • 1990 Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd.
  • 2000 A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara. A hagyományos tanító és óvodapedagógus képzés mellett a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint a közgazdasági és üzleti tudományok területén is folyik oktatás.
  • Gyakorló intézményei: Illyés Gyula Főiskolai Kar Gyakorló Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló Óvoda




GYAKORLÓ ISKOLÁK

PTE 1. Számú Gyakorló Általános Iskola

  • 1950 A Pécsi Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskolája.
  • 1982 A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának gyakorló általános iskolája.
  • 2000 A Pécsi Tudományegyetem gyakorló általános iskolája.

Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

  • 1976 Pécs Szigeti városrészében nyílik meg a Pécsi Tanárképző Főiskola

2. számú gyakorló iskolájaként.

  • 1989 A Janus Pannonius Tudományegyetem gyakorló iskolája.
  • 2000 A Pécsi Tudományegyetem gyakorló általános iskolája.
  • 2003 Az egyetemi szintű tanárképzés miatt gimnáziumi osztályok indulnak.

Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

  • 1963 Pécs Város Újmecsekalján gimnáziumot alapít.
  • 1967 A Veress Endre utcában átadják a gimnázium épületét, ekkor nevezik el az intézményt Komarov űrhajós ezredesről.
  • 1968 Postás szakközépiskolai osztályok indulnak.
  • 1989 A Janus Pannonius Tudományegyetem gyakorló iskolája.
  • 1990 Az iskola felveszi Babits Mihály költő, műfordító nevét.

Táncoló Egyetem

  • A 2000-ben útjára indított Táncoló Egyetem létrehozásának célja egy olyan szabadidős program kialakítása volt, amely lehetőséget ad a hallgatók és oktatók rendszeres testmozgására. Előadásaik az egyetem és a város nívós kulturális programjai. A Táncoló Egyetem egyedülálló pécsi kezdeményezés, amely igen népszerű a diákok körében.

UnivTV

  • 1993-ban a Janus Pannonius Tudományegyetem Oktatástechnológiai tanszéke egy pályázat útján olyan videotechnikát nyert, amellyel elindulhatott a műsorkészítés. Egy felsőoktatási intézménytől szokatlan módon az UnivTV önálló műsorral jelentkezik a városi TV csatornáján. Rendszeres műsorai az Egyetemi Híradó és a Nyitott Egyetem, amely az egyetemen oktató tanárok ismeretterjesztő sorozata.


UnivPécs

  • Az újonnan létrejött Pécsi Tudományegyetem marketingstratégiájával összhangban 2000-ben jött létre a kéthetente megjelenő hírlap, amely elsősorban egyetemi és hallgatói témákkal foglalkozik. Kezdetben fekete-fehérben, mára színesben, 24 oldalas terjedelemben ingyenesen jelenik meg.
  • Előd lapok: Universitas, Campus

Pécsi Egyetemi Napok

  • A kezdetben kétéves, majd éves rendszerességű kulturális diákfesztivált először 1955-ben rendezték meg a Pécsi Pedagógiai Főiskolán, Főiskolai Napok címmel. Az orvosi egyetemen egyetemi napokat tartottak. A Janus Pannonius Tudományegyetem megalakulásával az egész egyetemre kiterjedő esemény neve Tudományegyetemi Napokra, majd az egyetemi integrációt követően Pécsi Egyetemi Napokra változott. Az egyetem egyes karait képviselő csapatok a különböző jelmezekben küzdenek saját jelöltjük diákrektori címéért, és Pécs utcáin felvonulva igyekeznek maguknak híveket toborozni.

PEAC

  • Az 1923-ban alapított sportegyesület mai szakosztályai: aerobic, asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vívás, íjászat, kick-box, szabadidősport

Huszárik Mozi


  • 1977-ben a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat utánjátszó filmszínházat létesített a Pécsi Tanárképző Főiskola Ifjúság úti dísztermében. 1982-ben hallgatói kezdeményezésre és a KISZ támogatásával a mozi egyetemi filmklubbá alakult. A Huszárik Zoltán nevét viselő filmklub 1982 és 1995 Műsorán a magyar és az egyetemes filmtörténet legjelentősebb alkotásai szerepeltek.
  • Néhány éven át speciálkollégium működött a „Huszárik”-ban kortárs magyar filmrendezők vezetésével, amely a filmkészítés gyakorlati oldalát mutatta be. Több magyar film ősbemutatójára itt került sor az alkotók részvételével.
  • Az Ifjúság úti épületrekonstrukció miatt 1995 után a filmklub a Pécsi Harmadik Színház kezelésébe került, azóta Művész Örökmozgó névenüzemel Újmecsekalján.

Janus Egyetemi Színház

  • Az 1996-ban létrehozott JESZ a Janus Pannonius Tudományegyetem Szántó Kovács János úti épületében kapott helyet. A színház külföldi és hazai alternatív fesztiválokon előadott produkciói több díjban részesültek. Tagjai rendszeresen szervezik az Országos Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivált. 2000-ben a színházterem födémje megrepedt, alkalmatlanná vált a színházi munka befogadására, ezért két éven át a Pécsi Nemzeti Színházban mutatták be az előadásokat. Az eredeti színjátszóhely 2003-ra újult meg. A JESZ mára az ország egyik legjelentősebb egyetemi színjátszó társulata.

Alumni

  • A Pécsi Tudományegyetem 2001-ben hozta létre a Pécsi Diplomások Körét, amely a PTE-n és valamennyi jogelőd intézményében végzett hallgatókat tömöríti. A szervezet informálja az öregdiákokat az egyetemen folyó eseményekről, kutatásokról, segítséget nyújt a csoport- és évfolyamtalálkozók szervezéséhez, valamint ellátja a diplomás pályakövetés feladatait.


Ötödik terem

Az ötödik terem a „rektori szoba”, amelyben pécsi egyetemhez kapcsolódó filmeket nézhetnek és hangdokumentumokat hallgathatnak a látogatók. A berendezést Flerkó Béla, Szentágothai János, Prinz Gyula professzorok bútorai, tárgyai, valamint az egyetemről gyűjtött régi bútorok adják. A könyvszekrényekben egyetemi kiadványok, érmek és plakettek mellett látható a 2008-ig használt rektori és dékáni lánc is.







A Pécsi Tudományegyetem Egyetemtörténeti Kiállítása
University History Exhibition of the University of Pécs



Kezdeményezők | Originators:
Prof. Dr. Lénárd László
Dr. Fischerné Dr. habil Dárdai Ágnes

A forgatókönyvet írta, a kiállítást rendezte | Script written and exhibition organized by:
Pásztor Andrea

Az installációt tervezte és kivitelezte | Installation design and construction:
Corel Graphic Studió Kft. (Fucskár Attila, Fucskár Attiláné, Fucskár Ágnes, Erdős Géza, Varga Gábor)

A kivitelezésben közreműködött | Construction contributors:
Bútorváros Kft.
Fromvald Károly
Horváth Márk
Márton Dobor Sándor
Schmidt László
Steiner Miklós
Szabó Zoltán

Szervezés | Coordinators:
Acsádyné Forray Margit
Pécsi Tudományegyetem Történeti Gyűjtemények Osztálya | Historical Collections Department, University of Pécs

Lektorok | Reviewers
Dr. Fedeles Tamás
Dr. Fischerné Dr. habil Dárdai Ágnes
Prof. Dr. Font Márta
Dr. Katus László
Lengvári István
Pap Balázs
Dr. habil Vonyó József

Közreműködők | Contributors:
Prof. Dr. Bókay Antal
Deák Máté
Dezső Krisztina
Jusztinger Antalné
Kárpáti Gábor
Kiss Krisztina
Kokovai Szabina
Miszler Tamás
Pohánka Éva
Radványi Ferenc
Szeberényi Gábor

Angol szöveg | English translation:
Dr. Andrew C. Rouse

Multimédia | Multimedia:
H2G2 Kft. (Fekete László)
Pozsárkó Csaba

Dokumentumot, tárgyi anyagot kölcsönöztek | Lending institutions:
Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága | Baranya County Museums Directorate
Hadtörténeti Intézet és Múzeum | Museum and Institution of Military History
PTE ÁOK Orvostörténeti Gyűjtemény |University of Pécs Faculty of Medicine Medical School Collection

Másolatok készítéséhez eredeti dokumentumokat, tárgyakat bocsátottak rendelkezésre | Institutions lending original objects for replicas:
Baranya Megyei Levéltár
Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága | Baranya County Museums Directorate
Budapesti Történeti Múzeum | Budapest History Museum
Evangélikus Hittudományi Egyetem | Evangelical-Lutheran Theological University
Központi Bányászati Múzeum | Central Museum of Mining
Magyar Mezőgazdasági Múzeum | Museum of Hungarian Agriculture
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum | Hungarian Museum for Science, Technology and Transport
Magyar Nemzeti Filmarchívum | Hungarian National Film Archive
Magyar Országos Levéltár | Hungarian National Archive
PTE Egyetemi Levéltár | University Archive, University of Pécs
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár | Semmelweis Museum, Library and Archives of the History of Medicine

A műtárgymásolatok készítői | Replicas produced by:
Berki Borbála
Corel Graphic Stúdió Kft.
Gajcsi Blanka
Kamasz Krisztián
Laborc Éva
Mráv Balázs
Pesti András
Petró Dávid
Pytheas Kiadó
Rónai Lajos
Szabó Áron
Szabó Gabriella
Tóth Attila
Tóth Veronika
Vecsey Ádám

Átadva | Opened:
2010. június 15. | June 15th, 2010

vendégkönyv telefonkönyv levelezés