www.pecs2010.hu


PTE Egyetemi Könyvtár   LiBiNfO     
Katalógusok Szolgáltatások Könyvtári hálózatunk Elektronikus könyvtár Hírek
Hírek a digitális világból

(Hírtallózó)

Tartalom:   2010/október    |   Archívum    |  Eddigi hírek

2010.10.13. ← Bemutatták az egy terabájtos DVD-t
2010.10.12. ← Másfél év után sem tűnnek el a Facebookról törölt képek
2010.10.11. ← Egyaránt káros a túl sok tévézés és internetezés
2010.10.10. ← Hazánk a leginkább spammel fertőzött ország
2010.10.09. ← Több ezer szócikket kap a magyar Wikipédia
2010.10.08. ← Légből kapott támadások – A wiFi veszélyei
2010.10.07. ← Magyar webtévé
2010.10.06. ← Nem csak like-kal él az ember
2010.10.05. ← A YouTube fizet a francia szerzőknek...
2010.10.04. ← Listavezető: Mozilla Firefox böngésző
2010.10.03. ← Egymásra dőlnek az épületek a Google légifotóin
2010.10.02. ← Fotótárrá válik a Facebook
2010.10.01. ← YouTube-sztár lesz Don Quijote

GoogleSearch

a neten a   old.lib.pte.hu   oldalon


Bemutatták az egy terabájtos DVD-t (2010. október 13.)
1024 gigabájtnyi adatot képes raktározni a TDK legújabb fejlesztésű optikai lemeze, amelyet a Ceatec nevű technológiai kiállításon mutatott be.

Ez a kapacitás nagyjából 218 darab hagyományos DVD-ének felel meg. Az egy terabájtnyi adat eltárolásához egyelőre még elnevezés nélküli DVD-n tizenhat réteget alkalmaznak, amelyek mindegyike 32 gigabájtnyi információt tud raktározni.A jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható, legnagyobb kapacitású Blu-ray lemezen is csupán négy adattároló réteg található. A négyszer több réteg alkalmazásához a kiolvasáshoz használt lézer fényét jól átengedni képes anyagot kellett használni, ennek köszönhetően maga a lemez is átlátszó.

Azonban a rétegek kialakítása a TDK fejlesztői szerint még nem elég optimális, a Blu-ray-énél két és félszer nagyobb vastagságuk, ennek köszönhetően pedig optikai torzítás léphet fel náluk. Az új fajta lemezeket otthoni használatra, írható formában is elérhetővé kívánja tenni a gyártó, de nagy adattároló kapacitásának köszönhetően például tévék is használni tudják majd filmes tartalmak raktározására. Azt, hogy mikor jelenhet meg a kereskedelmi forgalomban, még nem tudni.

(Forrás: Origo.hu)

Másfél év után sem tűnnek el a Facebookról törölt képek (2010. október 12.)
A Facebook illetékesei szerint a szájtról törölt képek csak „korlátozott ideig” maradnak meg a rendszerükben, de a gyakorlatban ez akár másfél évet is jelenthet.

Arra, hogy a Facebookról törölt fotók nem tűnnek el azonnal a közösségi oldalról, az Ars Technica hívta fel a figyelmet először még 2009 májusában. A lap akkor kérdőre vonta a céget amiatt, hogy a közösségi oldalon belül letörölt képek a fotó URL-jének, vagyis pontos webcímének birtokában továbbra is megjeleníthető.

A Facebook szóvivője akkor tagadta, mára azonban elismerte, hogy a fotókat bárki elérheti, ha ismeri a pontos elérési útvonalat, a cég azonban arra hivatkozik, hogy a képtörlés olyan, mint amikor az ember a winchesteréről töröl adatot: az ugyan törlésre nem kerül, de elérhetetlenné válik, ahogy a szájt sem tud hozzáférni a későbbiekben a felhasználó törölt képeihez. A cég képviselője szerint a képek csak „korlátozott ideig” maradnak meg a szervereiken, amit folyamatosan igyekenek csökkenteni.

A helyzet azonban szemmel láthatóan nem sokat változott 2009 májusa óta: az Ars Technika szerkesztői olvasói visszajelzés alapján találtak meg olyan képet, amit még májusban töröltek, de a közvetlen URL-en megjeleníthető, ami a lap szerint komoly adatbiztonsági kockázatot jelent a felhasználók számára.

(Forrás: Origo.hu)

Egyaránt káros a túl sok tévézés és internetezés (2010. október 11.)
Brit kutatók megállapították, hogy egyáltalán nem mindegy, mennyi időt töltenek a gyerekek a televízió képernyője előtt és ugyanez igaz az internethasználat esetében is.

A Pediatrics szakfolyóiratban megjelentetett tanulmány szerint a gyerekek megfelelő fejlődése szempontjából rendkívül fontos egy tévézési és internetezési időlimit bevezetése. Dr. Angie Page, a Bristoli Egyetem Testmozgási, Táplálkozási és Egészségtudományi Központjának szakértője, valamint kollégái a PEACH projekt nevű felmérés keretében megállapították, hogy a túl hosszú tévénézés és internetezés egyaránt káros a fiatalok fejlődésére. Amennyiben egy gyerek több mint 2 órán keresztül nézi a televízió képernyőjét vagy a monitort, akkor könnyen pszichológiai problémák alakulhatnak ki nála.

A PEACH program vizsgálatai során összesen 1000 tízéves fiatalnál végeztek el pszichológiai teszteket. A kapott eredményeket egyrészt összehasonlították az egyes személyek napi tévézéssel és internetezéssel eltöltött idejével, másrészt a mozgással töltött idejükkel. Az eredmények egybevágnak a korábbi kutatások során szerzett tapasztalatokkal. A szakemberek eddig többször vizsgálták, hogy a médiahasználat mennyire hat a gyerekek fejlődésére. Kiderült, hogy az az ideális helyzet, hogy ha a szülők alternatív szabadidős programokat kínálnak a csemetéiknek. Az semmiképpen sem jó, ha egy 8-10 éves fiú vagy lány folyamatosan a monitor előtt ül. Az egyes programok időtartama mellett fontos az is, hogy a fiatalok milyen tartalmakat tekintenek meg a televízióban vagy a világhálón. A szakértők szerint a legideálisabb, ha a család tagjai együtt interneteznek.

Dr. Angie Page és kollégái többek között vizsgálták a gyerekek érzelmi világát, a hasonló korúakkal fenntartott kapcsolataikat, az általános viselkedésüket és azt is, hogy láthatók-e náluk például a hiperaktivitás jelei. „A tesztek eredményei egyértelműen attól függtek, hogy a gyerekek mennyi időt töltöttek számítógépes játékokkal és tévénézéssel. Amennyiben ez az idő 2 óránál több volt, akkor a pszichikai problémák kialakulásának kockázata 60 százalékkal magasabb volt. Sokkal hosszabb időtartamnál pedig még tovább nőtt” – összegezte a tapasztalataikat a Bristoli Egyetem munkatársa.

Érdekesség, hogy hiába töltött sok időt egy fiatal a tévézés és az internetezés mellett a sportolással is, ez önmagában nem kompenzálta a káros hatásokat, viszont jótékony hatással volt az érzelmi életükre és a hasonló korúakkal fenntartott kapcsolataikra. „Összességében nem jelenthetjük ki, hogy a több mozgás jóváteszi a hosszas tévézés és internetezés következményeit” – szögezték le a kutatók.

(Forrás: Sg.hu / Berta Sándor)

Hazánk a leginkább spammel fertőzött ország (2010. október 10.)
A Symantec nyilvánosságra hozta a MessageLabs 2010. szeptember havi felmérésének eredményeit. A felmérésből kiderül, hogy a kéretlen reklámlevelek terén ismét Magyarország vezeti a listát, hiszen szeptemberben a magyarországi e-mail forgalom 96 százaléka spam levél volt, amely 0,3 százalékos csökkenést jelent az augusztusi adatokhoz képest.

A Magyarországról származó spamek aránya csökkenőben van, igaz még mindig nagyon magas. Január óta 0,45 százalékról 0,25 százalékra csökkent. A MessageLabs szűrői megközelítőleg napi 180 milliárd spamről jelentenek világszerte. Így a januári 0,45 százalékos magyarországi arány napi 450 millió hazánkból küldött kéretlen reklámlevélnek felel meg. A hazánkból eredő spamek 72 százaléka botnetekből származik. A legtöbb (24%) botnetből származó kéretlen levélért a Rustock botnet a felelős, ezt követi a Xarvester 14 százalékkal, a Maazben botnet 12 százalékkal, valamint a Mega_D és Grum botnetek 8-8 százalékkal.

A Magyarországot támadó károkozó programok száma növekszik: míg 2010 júliusában az összes károkozó 0,14 százaléka célozta a magyar felhasználókat, addig ez az arány 0,45 százalékra emelkedett szeptemberre. Így nem meglepő, hogy hónapok óta sorra Magyarország vezeti a spam listát. Adathalász támadások tekintetében, nálunk 621 levélből egy személyes adataink ellopását célozza. 2010-ben, a MessageLabs szűrői 66 célzott támadásról jelentettek, melyek 3 nagyvállalatot céloztak. A támadások 74 százaléka egy, a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalatra irányult.


Botnetek eloszlása Magyarországon, 2010. szeptember

A felmérés továbbá kimutatta, hogy azok a vállalati alkalmazottak, akik napi munkájuk során keveset tartózkodnak az irodában, nagyobb eséllyel látogatnak károkozó weboldalakra napi ingázásaik, mint az irodai munka elvégzése során. Összességében a mobilmunkát végzők körében a web alapú veszélyeztetettségek közel hatszor olyan sűrűn fordultak elő, mint az irodai munkát végzők körében.

Az USA-ban a levelek 92,1 százaléka számított spamnek, míg ez az arány Kanadában 91,5 százalék, az Egyesült Királyságban 91,7 százalék volt. Hollandiában a kéretlen reklámlevelek aránya 93,1 százalékra ugrott, Ausztráliában 91,2 százalékot, Németországban pedig 92,8 százalékot mutattak a szűrők. Hong Kongban az e-mail fogalom 92,7 százaléka volt spam levél, Japánban valamivel kevesebb, 90 százalék, míg Kínában ez az arány 93,8 százalék volt.

A leginkább spammel fertőzött gazdasági szektor az autóipar volt 94,1 százalékkal. A szeptemberi adatok alapján az állami szektor bizonyult a leginkább veszélyeztetett szektornak, itt ugyanis közel 36 e-mailből egyet blokkolt valamely védelmi program. Az oktatási szektorban a spam fertőzés aránya 92,9 százalékra nőtt, a kémia és gyógyszerészet terén ez az arány 92,4 százalék, IT területen 92 százalék, a kiskereskedelmi szektorban 92,4 százalék, 91,6 százalék az állami szektorban, míg pénzügy területen 90,9 százalékra emelkedett.

(Forrás: Sg.hu / Alex)

Több ezer szócikket kap a magyar Wikipédia (2010. október 9.)
A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon első négy kötetének anyagát átemelik az online enciklopédiába.

A Wikimédia Magyarország Egyesület és a Kriterion Kiadó, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület között létrejött megállapodás alapján a kolozsvári székhelyű kiadó által gondozott Romániai Magyar Irodalmi Lexikon első négy kötete, vagyis az A-tól R-ig terjedő címszavak hamarosan teljes egészében fellelhetőek lesznek a magyar nyelvű Wikipédiában. A megállapodás keretében megközelítőleg 3000 erdélyi magyar kulturális témájú szócikkel bővül az online enciklopédia. Az átvett tartalom a Wikipédiából ismert feltételekkel szabadon fejleszthető és felhasználható – közölték.

A Dávid Gyula irodalomtörténész által szerkesztett kötetek – melyek nyomtatásban 1981 és 2002 között jelentek meg, és 2006 óta elérhetők a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) is – az 1918 utáni erdélyi magyar kulturális élet ismert és kevésbé ismert alakjait, fórumait és sajtótermékeit mutatják be. A lexikon nemcsak a romániai magyar irodalom, hanem az első világháború utáni tágabb értelemben vett magyar nyelvű írásbeliség – sőt a zene- a képzőművészet – egészét megpróbálja felölelni.

A Wikimédia Egyesület reméli, hogy az úttörő megállapodáshoz további lexikonok és enciklopédiák is csatlakoznak majd, hiszen számos területről nagyon kevés információ lelhető fel a Wikipédiában.

(Forrás: Itcafe.hu)

Légből kapott támadások – A wiFi veszélyei (2010. október 8.)
Egyre többen használják a drót nélküli WiFi technológiát az internetezéshez. Viszont kevesen tudják,hogy a WiFi veszélyes! Egy laptop, egy program, egy hacker – mindössze ennyi kell ahhoz, hogy valaki egy gyanútlan WiFi-vel netezőt a gyorsétteremben vagy akár az otthonában megtámadjon. Bűncselekmények áldozataivá válhatunk, pedig viszonylag egyszerű a védekezés.

Ma már szinte mindegyik gyorsétteremben van ingyenes wifi. Ha egy hacker leül, kinyitja a laptopját – „kicsit reszelgeti a biteket” – a végeredmény az, hogy az emberek, amikor az éttermi hálózatra akarnak csatlakozni, „véletlenül” a támadó által létrehozott hálózatra csatlakoznak, így az könnyedén lehallgatja a forgalmat.


Ha széfbe nem is kell tenni, azért a biztonságot el lehet érni

Ennek a helyzetnek a jogi vonatkozásai azonban egyáltalán nincsenek tisztázva. Dr. Mayer Erika, az infomediator.hu jogásza szerint ha valaki a nem titkosított wifit használja, önmagában nem jogellenes. Kárt azzal okozhat a szabad wifihez titokban csatlakozó, ha illegális tartalmat tölt fel vagy le. Ilyenkor a wifis kapcsolat előfizetője nehéz helyzetbe kerül, ha bizonyítania kell, hogy nem ő töltötte fel mondjuk a pedofil képeket a netre. A másik probléma, hogy a védtelenül hagyott hálózatot bárki lehallgathatja. Dr. Mayer Erika szerint nincs tisztázva, hogy a nyílt hálózatot üzemeltetőt milyen felelősség terheli, de nincs jogi gyakorlat, nincs kidolgozott eljárásrend sem az ilyen esetek kivizsgálására. Mayer Erika a Btk. 300. paragrafusának E) és C) bekezdését ajánlja tanulmányozásra.

„Németországban hoztak egy olyan törvényt, miszerint egyértelműen a wifihálózat üzemeltetőjének a feladata és felelőssége, hogy biztonságos hálózatot építsen ki. És ez érvényes a magánszemélyekre is – mondja Spala Ferenc, az információbiztonsággal foglalkozó kancellar.hu tanácsadója.

De hogyan tudunk védekezni, ha wifit használunk?

Az otthoni router, vezeték nélküli hálózati kártya és egyéb wifis eszköz leírásában szerepel hogyan kell(ene) beállítani az eszközt. Sőt néhol még a megfelelő jelszó kiválasztására is tesznek javaslatokat. A megelőzéshez még hozzátartozik az operációs rendszer folyamatos frissítése, a naprakész vírusírtó (esetleg tűzfal) telepítése is.

A felhasználók figyeljenek arra, hogy bizalmas adatokat csak titkosított kapcsolaton keresztül adjunk meg. (Ezeket könnyű felismerni, hiszen http:// helyett HTTPS:// van a böngésző címsorában.) Támadás észlelése esetén azonnal szakítsuk meg a kapcsolatot, csatlakozzunk le a hálózatról. Majd egy biztonságos hálózatról változtassuk meg az összes jelszavunkat a lehető legrövidebb időn belül.

(Forrás: Nol.hu / Fülöp Hajnalka)

Magyar webtévé (2010. október 7.)
„Olyan, mint a Google TV, csak ez működik” – ezzel a definícióval szokták a magyar fejlesztők bemutatni a Hybrid-Box-HomeSys nettévé szisztémát. A rendszer működik, mostantól a hardver is hozzáférhető, ám azt, hogy miről van szó valójában, nem is olyan könnyű elmagyarázni – pedig könnyen lehet, hogy ez lesz a tévézés jövője.

Hardverszempontból a lényeg a HybridBox nevű, szép formatervű, kisméretű „doboz”, ami egy beltéri egység és egy multimédiás számítógép hibridje (de mindkettőnél jóval kisebb). A készülék, illetve az azon keresztül hozzáférhető rendszer képes rá, hogy közös platformra hozza a tévéműsorokat, illetve a tévére kívánkozó internetes tartalmakat, és a kettőből egyedi műsormixeket hozzon létre. Mivel az interneten „mindig minden van”, a HybridBox egy olyan világot nyit meg a felhasználó előtt, amelyben a lineáris tévéműsort, a műsorsávokat és a kezdési időpontokat nyugodtan el lehet felejteni: itt a tartalom és az időzítés is tökéletesen testre szabható.

A megoldás annyival mindenképpen többet tud, mint egy hagyományos set top box-IPTV-páros, hogy itt a tévéműsor nem az interneten, hanem a digitális földfelszíni műsorszórás segítségével érkezik, vagyis nem foglalja a sávszélességet. Minden további tartalom ugyanakkor a világhálóról jön, ingyenesen.

A hardverért viszont fizetni kell: a „szereld magad” típusú, merevlemez és operációs rendszer nélküli verzió nagyjából 50, a csak a bekapcsolásra váró, fullos kivitel 80 ezer forintba kerül. A rendszert az egyszeri hardverdíjakon túl a személyre szóló és részben interaktív reklámok fogják majd működtetni. A platform, vagyis a HomeSys ugyanakkor sokféle műsor továbbítására alkalmas, és elképzelhető, hogy némelyikért – mondjuk video on demand módszerrel – később majd fizetni kell. A legvalószínűbbnek egy olyan kimenetel tűnik, amikor a felhasználó választhat, hogy ingyen nettévézik, és cserébe elviseli a reklámokat, vagy fizet a reklám nélküli tartalomért.

(Forrás: Nol.hu / Hargitai Miklós)

Nem csak like-kal él az ember (2010. október 6.)
Mi van, valami nem tetszik? – a kocsmai verekedéshez elég ennyi is – tudjuk. A virtuális világban nem lehet verekedni, ám még a közösségi portálok közül is kevés helyen készülnek fel negatív vélemények fogadására – pl. grafikai elemekkel. Úgy látszik azonban, itt is megjelent az értelmiségi, aki igényli, hogy befolyásolhassa a médiát.

Not like – szabad fordításban, „hunglish” nyelven – nem tetszik –, vagyis az eddigi vidám „Tetszik” gomb fordítottja az egyik legtöbbet hiányolt alkalmazások közé tartozott a Facebook közösségi oldal kiegészítői közül. A „like” gomb arra jó, hogy egy nekünk tetsző dolgot a Facebookon ajánljunk ismerőseinknek. Idén nyár közepén azonban megjelent az interneten egy ingyenes kód, ún. „widget” – amit bárki egyszerűen beilleszthet weboldalába, és akkor nála és a látogató Facebookos üzenőfalán is egy lefelé fordított hüvelykujjat mutató „gomb” sematikus képe jelenik meg. Vagyis az öszszes ismerősének felhívja a figyelmét arra az oldalra és az ott található – neki nem tetsző – tartalomra.


A „nem tetszik” gombbal akár önkormányzati jelöltek is véleményezhetők (Fotó: Farkas Boglárka)

– Megduplázzuk a lehetőségeket, nem csak egyféle módon lehet véleményezni és egyben az üzenőfalon ismerőseinkkel megosztani valamit – mondja lapunknak a tévés szoftverek fejlesztésével is foglalkozó nemzetközi cég vezetője, Moldován Csaba.

A gombra kattintva egy statisztika is készül, amit a Facebookon és az eredeti oldalon is látni lehet: ezzel mérhetővé teszi a látogatók ilyen vagy olyan véleményét. És erre szükség van, hisz július 21. óta több mint 450 weboldalba illesztették be az általunk kifejlesztett „widget”-et. Főleg blogok, vagyis a véleményalapú újságírás fórumai, ahol használják – mondja Moldován.

Az interneten elérhetők különböző kiegészítések, a Facebook és a böngészők programozói is hoztak már létre alkalmazásokat, amivel „nemtetszést” lehet kifejezni és megosztani, de a felhasználók talán nem elég médiatudatosak, hogy ezek telepítésével bajlódjanak.

– Amerika túl konzervatív, félnek a hirdetők elbizonytalanodásától, nem merik vállalni, hogy az emberek negatív véleményt fejtsenek ki egy-egy termék vagy szolgáltatás népszerű oldalán, mindenki szeme láttára – véli Moldován. És talán nem csak Amerika „fél” ettől?!

A magyar emberek (és így az internetezők is) alapvetően irigykedő, előítéletes, verbálisan agresszív kommunikációt folytatnak – mondja Rab Árpád, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ igazgatója. – Általános az információszegénység, szubjektívek a döntésfolyamatok, illetve elterjedtek a különféle összeesküvés-elméletek. Telje sen hiányzik a vitakészség, a vélemények ütköztetésének érvekkel való megtámogatása, ugyanígy hiányzik a nyitott gondolkodás, beszélgetés. Ideológiai, médiavezérelt, szubjektív döntések irányítják az átlagember életét, ez egyértelműen a feudalizmusban gyökerezik, és ezt erősítették meg később a kommunista rendszerek is. Ez egy társadalmi kommunikációs sajátosság, ami nemcsak a magyarokra jellemző, de ránk nagyon határozottan – fogalmazza meg az online beszélgetésekre is vonatkozó magyar virtust Rab Árpád.

A magyar oktatásban sem szerepel az internetes vitakultúra oktatása – mondja Hornyák Judit középiskolai tanár, aki dr. Fehér Péterrel közösen dolgozva komoly szerepet vállalt a Netgeneráció közelmúltbeli kutatásában. – Hasznosnak tartanám, ha lenne erre vonatkozóan terve az oktatási kormányzatnak... A diákoknak ebben a labilis, értékvesztett világban nagyon fontos a valahova tartozás érzése – véli a gyakorló tanár. Nem hinném, hogy a kritikus gondolkodás megjelenik a negatív kommentekben. Inkább csak a „történjen már végre valami” érzése hozza elő belőlük a negatív, olykor brutális stílusú kommenteket.

De akkor mire lehet jó a „nem tetszik” gomb? Pl. a locapol.com oldalon az aktuális önkormányzati választásokon induló jelölteket véleményezni, ami rögtön megjelenik a facebookos üzenőfalunkon, és ott tovább kommentelhető akár. Elég egy rossz megnyilatkozás, egy buta kiszólás, és már kapják is a negatív szavazatokat. Ide egyébként bárki feltöltheti települése jelöltjeit, és így a közösségi portál egy online „ígéretmérő” oldalként funkcionálhat a választások után – javasolja a not like gomb mindennapi használatát Moldován Csaba. De az árnyaltabb közösségi véleménynyilvánítás a „like” gombbal is működik. A jól megfogalmazott negatív üzenet is éppoly könnyen „lájkolható”, így semmi akadálya annak, hogy kifejezzük ellenérzéseinket. Ez viszont már több aktivitást kíván a felhasználó részéről. És az nem mindenkinek tetszik.

(Forrás: Nol.hu / Fülöp Hajnalka)

A YouTube fizet a francia szerzőknek mint a katonatiszt (2010. október 5.)
Franciaországban a YouTube belekényszerült egy megegyezésbe, fizet a zeneszerzőknek a lejátszott szerzeményeik után.

A legnagyobb francia zenei szerzői jogkezelő szervezet megállapodást kötött a YouTube-bal, jogdíjat szed a videómegosztótól, s a befolyt pénzt szétosztja a francia szerzők között. A SACEM nevű jogi formáció ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a magyarországi ARTISJUS, tehát a zeneszerzők és egyéb jogtulajdonosok nevében gyűjt különböző platformokról jogdíjakat, majd azt egy előre meghatározott rendszer szerint osztja szét regisztrált tagjai között. Leginkább azért éri kritika az ilyen szervezeteket, mert jogdíjat szednek olyan felhasználás esetén is, ami nem feltétlenül lenne indokolt, ilyen például a pendrive, merevlemez vagy bármilyen adathordozó értékesítése. Másrészt az összegyűlt összegek elosztása sem mindenki szerint igazságos és pontos.

A YouTube esetében elméletileg lehetséges lenne, hogy a vállalat csak a jogvédett anyagok után fizessen, s az összeg valóban az adott szerzőhöz jusson el. A hírek szerint a jogdíj kifizetés a védett művek lejászásainak száma alapján történik, de a megállapodás pénzügyi részletei nem ismertek. Így előfordulhat az is, hogy a kifinomult tartalomszűrő algoritmusok és a digitális nézettségi statisztikai rendszer ellenére is átfogóbb gyűjtésről van szó, illetve az elosztás sem külön történik, hanem a jogvédő szervezet egyébként is használt algoritmusa szerint, ami viszont nem éppen az interneten közkedvelt előadóknak kedvez. A hazai ARTISJUS például mind a mai napig úgy súlyozza a kifizetéseit, hogy abban jelentős szerepe van a CD-eladásoknak, vagy a kereskedelmi rádiók játszási listáinak.

A francia megállapodással kapcsolatban a SACEM helyettes-vezetője, Catherine Kerr-Vignale azt nyilatkozta, hogy ez inkább szimbolikus megállapodás, ami egy fontos lépés a jövő felé. Ezzel együtt jelezte a tagok felé, hogy komoly összegekre ne számítsanak ebből a forrásból, még úgy sem, hogy a megállapodás visszamenőleg 2007-ig érvényes, tehát az azóta történt lejátszások után is kénytelen fizetni a YouTube.

A szolgáltató bizonyára nem szívesen ment bele ebbe az alkuba, de kénytelen alkalmazkodni az európai szerzői jogi környezethez. Főleg a kalózkodást szélsőséges eszközökkel kezelni próbáló Franciaországban fontos, hogy a webes cég és a jogvédők zöld ágra vergődjenek a jogdíjjal kapcsolatos kérdésekben. A YouTube nyilatkozatában egyébként kiemelte, hogy azért is fontosnak tartja a megállapodást, mert ez egy újabb lépés a francia tartalmak létrehozásának erősítésében. A francia alkotók megérdemlik, hogy javadalmazásban részesüljenek azért is, ha műveik online aratnak sikert.

A YouTube egyébként már több országban írt alá keretszerződéseket zenekiadókkal Európában, például az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Spanyolországban. Ennek ellenére a folyamat nem zajlik akadálymentesen, s továbbra is veszélyben van a kulturális termékek szabad áramlása a kontinensünkön. Magyarországon ez hatványozottan érezhető, hiszen azon túl, hogy a 10 milliós magyar piac nem tartozik a legvonzóbbak közé, még a jogvédő szervezetek által kiharcolt jogi környezet is akadályozza a nyugaton népszerű szolgáltatások terjeszkedését. A Spotify, Last.fm, iTunes és a többi szolgáltató honosítása minden jel szerint a szerzői jog útvesztőjében vérzik el.

Németországban most az ilyen jellegű tárgyalások például teljesen befulladtak, s a YouTube egy időre feladta a próbálkozást. Legutóbb azért kellett a cégnek kompenzációt fizetnie a jogtulajdonosoknak, mert a felhasználók jogosítás nélkül töltöttek fel Sarah Brightman előadásokat. A szerzők vegyesen látják a YouTube ténykedését: sokan fájlalják, hogy az emberek az interneten, vagy ma már akár a tévékészülékeken is ingyen nézhetik a tartalmaikat, az viszont minden szerzőnek és előadónak hízelgő, hogy több millió ember kíváncsi rájuk, s aktívan terjesztik és népszerűsítik a terméküket.

(Forrás: Hwsw.hu)

A magyar netezők több mint fele a Firefox böngészőket használja (2010. október 4.)
A magyar netezők több mint fele a Firefox böngészőket használja, miközben a Microsoft szeptember közepén bemutatott honlapnézegetője, az Internet Explorer (IE) 9-es változata is mérhető eredményt produkál már a magyarországi statisztikákban.

Az Adverticum AdServer netes hirdetéskiszolgáló szerint a böngészők népszerűségi listáját Magyarországon továbbra is a Mozilla Alapítvány Firefox szoftverének 3.6-os verziója vezeti 38,9 százalékkal, miközben a nyílt forráskódú alkalmazás összes változata 52,3 százalékos részesedést tudhat magáénak.

A Microsoft IE8 19,2 százalékkal a második helyre került. Az egykor még több mint 90 százalékot elérő szoftvercég weblapnézegetőit összesítésben is csak a magyarok 33,5 százaléka használja.

A Google Chrome 10,6 százalékkal a harmadik, az Opera böngésző 3,1 százalékkal a negyedik helyre került.

A felmérés készítői azt sugallják, hogy az új Internet Explorer – amely két hét után már 0,2 százalékos részesedést tudhat magáénak – a Firefox, és a Chrome növekedését is veszélyeztetheti. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a felhasználók a korábbi változatok rossz emlékeit is elfelejtsék. A Microsoft újbóli előretörését ráadásul még az is hátráltathatja, hogy az IE9-et csak azok futtathatják, akik a Windows Vista vagy a Windows 7-es operációs rendszereket valamelyikét használják.

Az Adverticum felmérésében 2,4 millió magyar böngészőprogramból a szeptember harmadik felében gyűjtött adatokat használták fel.

(Forrás: Prim.hu)

Egymásra dőlnek az épületek a Google légifotóin (2010. október 3.)
A már ismert felülnézeti műholdképek mellett a Google Térképen már plasztikusabb látványt biztosító légi felvételeket is meg lehet tekinteni Budapest belső kerületeiről. Sajnos a felvételek illesztése még nem tökéletes, az egymás mellett lévő épületek gyakran úgy festenek, mintha épp egymásra akarnának dőlni.

A Google Térkép szolgáltatáson csütörtök este vált elérhetővé Budapest belső kerületei esetében a légi felvételes nézet, amelyet a térképfelület jobb felső sarkában lévő „Légi” feliratú gombra lehet aktiválni. Ekkor a város látképét nem felülnézetből lehet szemlélni, ahogy az a műholdképeknél megszoktuk, hanem élesebb szögből lehet megtekinteni azt, ami jóval látványosabb panorámát eredményez.

Próbáink során a légi felvételek illesztése ugyanis sok épület esetében hibás: rengeteg épület úgy néz ki, mintha egymásra akarna dőlni. Ez abból adódik, hogy a Google automatikája jelentősen eltérő szögből exponált fotókat helyezett egymás mellé. A sokszor szürreális képi hatások ellenére érdemes szétnézni a Google Térképének légi nézetében, mert sokkal látványosabb a felülnézeti műholdképeknél, mivel nem csak az épületek tetejei látszanak rajta.


Légi felvételek a Google Térképen – sokszor még egymásra dőlnek az épületek

A hibákkal kapcsolatban a Google-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy azokat az okozza, hogy a légi felvételeket több különböző partnertől szerzi be a cég, ezek illesztései pedig nem mindig tökéletesek. Ezek összerakása egy nagyon összetett folyamat, melyet folyamatosan fejlesztenek és javítanak a keresőcégnél.

A repülőről rögzített fotókon nem lehetséges úgy körbeforogni, mint – mondjuk –, a Google Föld szoftverben, de ha valakit nagyon érdekel egy fővárosi épület vagy más helyszín, annak erre is van módja a Google Épületmodellező szolgáltatásának felhasználásával – ez egyébként a házak virtuális makettjeinek elkészítését teszi lehetővé.


A Google Épületmodellezőn hibátlan légi fotókat nézhet meg

Ennek a szájtnak a használatához telepíteni kell az ingyenes Google Föld bővítményt, ezt követően pedig nyitólapján a jobb felső sarokban kell kiválasztani a kívánt várost: Budapest mellett például Berlin, Las Vegas, Tokió és Bécs is megtalálható. A város kiválasztását követően a térképre nagyítva a középen lévő kis piros jelölővel kell kiválasztani azt a helyszínt vagy épületet, amelyről a légi felvételeket meg akarjuk nézni, amelyek a bal oldali oszlopban jelennek meg.

(Forrás: Origo.hu)

Fotótárrá válik a Facebook (2010. október 2.)
Újabb funkcióval bővült a Facebook: a közösségi oldalon már nyomdai minőségű, egyszerűen letölthető fotókat is megoszthatnak egymással a felhasználók.

A Facebookot eddig is használták fotómegosztónak a felhasználói, napi száz millió új képet töltöttek fel a közösségi oldal szervereire. Az eddig feltöltött képeket azonban a Facebook rendszere lekicsinyítette úgy, hogy a kép hosszabb oldalának mérete ne haladja meg a 720 pixelt. Október elsejétől ezt a korlátot jelentősen megemelték: most már 2048 pixel széles képeket is elfogad a rendszer.


A menü aljára került a nagy felbontású kép letöltésére szolgáló link

A fejlesztést a National Geographic magazin oldalán lehet megtekinteni. A remek minőségű fényképeiről híres lap szeptemberi albumában már nagy felbontású képeket lehet nézegetni. A méretnövelés mellett új, Flash-t használó képnézegetőt, és több fájl feltöltésével is megbirkózó képkezelőt kapott a Facebook. Az új fotókezelőnek hála a felhasználók könnyebben címkézhetik be az azonos helyen, azonos buli alkalmával készült fényképeiket; nem kell egyesével felvenniük ugyanazokat a kulcsszavakat mindegyik képhez.

A nagy képeket is kezelő funkcióra egyelőre nem építettek még nyomtatási szolgáltatást. Nehéz elképzelni, hogy a Facebook fejlesztői kihagynának egy ilyen lehetőséget. A Facebookra már így is több képet töltenek fel, mint a hagyományos fotómegosztókra. A mostani – és a közelgő – fejlesztések pedig várhatóan azokat is meggyőzik, akik inkább a fizetős Flickr-t vagy a Google Picasát használták.

(Forrás: Origo.hu)

YouTube-sztár lesz Don Quijote (2010. október 1.)
Kétezer részre osztotta fel a Spanyol Királyi Akadémia Cervantes nagy művét, a Don Quijote-t, és arra kérik a netezőket, hogy olvassák fel a részleteket.

A YouTube-ra töltené fel a rendhagyóan elkészített, több mint ezer hang által elmondott hangoskönyvet az Akadémia. A mű első pár oldalát már meg is lehet találni a videómegosztón. A projektbe azért vágnak bele, mert érzésük szerint a spanyol nyelv nem kapja meg az őt megillető figyelmet az interneten. A tudós társaság spanyol irodalom egyik legfontosabb művének felolvasásával kívánja felhívni a figyelmet a spanyol szépségeire.


„Dologtalan olvasó! Elhiheted, ha nem esküszöm is, azt szeretném, ha ez a könyv...” – kezdődik a könyv

Az akadémia munkatársai kétezer részre osztották fel az ezer oldalasra rúgó, 126 fejezetre osztott regény szövegét. A vállalkozók egy-egy körülbelül féloldalas részletet mondhatnak kamerába. Se az Akadémia, se a projektnek helyet adó Google nem oldotta még meg, hogy a videórészleteket feliratozva lehessen megtekinteni, de mivel a techonológia adott hozzá, így reménykedhetünk, hogy előbb utóbb a spanyol hanghoz kérhetünk angol vagy akár magyar feliratszöveget is...

A spanyolul nem értők is bekapcsolódhatnak a Don Quijote olvasásba, bár ők biztosan nem fognak bekerülni a spanyol Akadémia válogatásába. A szélmalmokkal kardozó, az idők változása ellenére is lovagi elveket követő Don Quijote történet megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban is.

(Forrás: Origo.hu)

vendégkönyv telefonkönyv levelezés