A könyvek szeretete évszázadok óta együtt jár azzal a vággyal, hogy a tulajdonos valamiképpen kifejezze kötődését egy-egy kötethez. Ebből a vágyból született meg az ex libris (latin kifejezés) – szó szerinti jelentése: „könyvei közül való” – grafikai papírlap, amelyet a könyv belső borítójára ragasztottak tulajdonjegyként. Ezek a lapok jóval többek egyszerű birtoklási jelzésnél: a művészi formába öntött ex librisek a könyv tulajdonosának ízlését, érdeklődési körét, társadalmi helyzetét és gyakran személyiségének lényegét is tükrözik.
Az első ex librisek a 15. századi Európában jelentek meg, közvetlenül a könyvnyomtatás elterjedése után. Ekkoriban a könyvek még értékes, ritka tárgyak voltak, ezért különös figyelmet fordítottak azok megjelölésére. A reneszánsz és barokk korszakokban a tulajdonos neve mellett gyakran heraldikai motívumok – címerek, jelképes állatalakok – kerültek az ex libris lapokra. Később, a 19–20. század fordulóján, az ex libris műfaja új korszakába lépett: nemcsak az arisztokrácia és egyházi méltóságok használták, hanem tudósok, írók, orvosok, művészek is. A hangsúly egyre inkább az egyéni szimbólumokra, a tulajdonos szellemiségét tükröző képi világra helyeződött.
Az ex librisek ekkor már nem csupán funkcionálisak voltak, hanem a grafikai művészet egyik különleges, gyűjtők által is nagyra becsült ágává váltak. Európa-szerte kialakultak ex libris társaságok, cseremozgalmak és kiállítások – Magyarországon is virágzott ez a kultúra, különösen a két világháború közötti időszakban. A műfajban olyan neves grafikusok dolgoztak, mint Haranghy Jenő, Konecsni György vagy éppen Kollmann Jenő, akik sok esetben személyre szabott lapokat készítettek megrendelőik számára.
Ebbe a világba nyújt betekintést Reuter Camillo orvosprofesszor ex libris gyűjteménye is. Reuter – a neves ideggyógyász és elmeorvos, korának jelentős társasági alakja – saját könyvtárát igényesen kidolgozott, művészi ex librisekkel látta el. Ezek, finom vonalvezetésű, szimbolikus grafikák, amelyek gyakran utalnak a természet, a gyógyítás vagy éppen az intellektuális világ motívumaira. Az ex librisek nemcsak a tulajdonos nevét őrzik, hanem azt a polgári műveltséget is, amely az orvosprofesszor világképét meghatározta.
A Tudásközpont földszintjén válogatást mutatunk be Reuter Camillo ex libris gyűjteményéből, bízva abban, hogy ezzel felkeltjük olvasóink érdeklődését e különleges művészeti ág iránt.
A gyűjtemény Reuter Camillo magángyűjteménye / Reuter Gábor tulajdona.
A kiállítást készítették: Balogh Fanni, Eby Varghese Anna, Gergely Zsuzsanna, Kádár Johanna.
Fotók: Kádár Johanna
Helyszín: Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, 0. szint, aula (a regisztráció mellett) Pécs, Universitas u. 2/A.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Programajánló:
A Múzeumok Éjszakáján, 2025. június 21-én, 18:00 órakor nyílik meg a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Klimo Könyvtárának legújabb időszaki kiállítása, „Válogatás Reuter Camillo ex libris gyűjteményéből” címmel.
A tárlat különleges grafikai világon keresztül hozza közelebb a látogatókhoz a könyvgyűjtés és könyvszeretet évszázados hagyományait, valamint bemutatja, hogyan vált az ex libris a művészi grafika egyedülálló, gyűjtők által is nagyra becsült műfajává.
Engedélyezi, hogy összegyűjtsük és felhasználjuk az adatait, ezáltal személyre szabhassuk az Ön számára nyújtott szolgáltatásainkat?
Állítsa be az Ön számára elfogadható viselkedési módokat vagy látogassa meg e célból létrehozott bővebb információt tartalmazó oldalunkat, hogy tájékozódjon a lehetőségeiről!