„Egy elátkozott ékszer” A fent jelzett művet egyik oktatóm ajánlotta még évekkel ezelőtt egy kurzusán. Először a Tudásközpont egyik „elődkönyvtárából” kölcsönöztem ki, és annyira belemerültem, hogy egy nap alatt elolvastam. Később – kisebb nehézségek árán – beszereztem egy saját példányt is, és mind a mai napig minimum 4-5-ször elolvasom évente. Nem mellékesen a benne említett képzőművészeti alkotások most a háttérképeim, illetve cikkeim és dolgozataimat sokszor feldobtam a benne írt érdekességekkel. Véleményem szerint Szerb Antal egyik, ha nem a legjobban sikerült műve. Figyelemre méltóan ötvözi az olvasmányosságot és a történelmi „tényeket”. Megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a „bűntény” amiről a mű szól (lényegében egy szélhámosság és ékszerlopás története a XVIII. század végi Franciaországban), Szerb Antal korának egyik gyakran (legalábbis a mainál gyakrabban) felidézett eseménye volt, párhuzamosságot látva a két történelmi időszak között.

Így kell értékelni teljesítményét, amely kiemeli ezt a sok, sokszor szenzáció-hajhász mű közül. Pedig hangsúlyozza is, hogy ő nem mond ezekkel új dolgokat, hanem a korabeli tudományos eredményeket használja fel, igazi éleslátással és humorral övezve.

Egy mai „krimivel” ellentétben nem elégszik meg magának a bűnténynek a leírásával (hiszen már az elején kimondja, hogy célja nem annak leírása, hanem bemutatni a kort, amelyben az játszódik). Így nem ragad le a bűn megbűnhődésénél, hanem fel akarja tárni a mélyebb mozgatórugókat. Hiszen ennek a „drámának” a szereplőit nemcsak önmagukban szemléli, hanem azt akarja bemutatni, hogy milyen egyéniségek és milyen szerepeket játszanak el. „Társadalmi és történelmi drámájának” szereplői ugyanis – közvetve-közvetlenül – a későbbi Nagy Francia Forradalom eseményeit vetítik előre. Erénye a könyvnek – amellett, hogy szinte „olvastatja” magát – tehát maradandósága is (néhány elemétől, pl. XVI. Lajos „betegsége”, eltekintve), és hogy olyan „bölcsességeket” is tartalmaz, amelyet ma is minden, a történelem iránt érdeklődőnek érdemes figyelembe venni (pl.: a korok és az „emberek” különbözősége).

A könyvajánló a PTE Egyetemi Könyvtára által a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban 2014. november 19-én szerda, 15 órakor megnyílt "MindenKép(p)en Olvasunk!" című olvasást népszerűsítő fotókiállításra készült!

(Forrás: Timár Lénárd Ádám PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola)