Az Esti Kornélt minden évben előveszem, és újra meg újra elolvasok belőle részleteket.

Számomra az Esti Kornél annak a kettősségnek a tükre, ami mindannyiunkban benne van. Annak a másik énnek a kalandjai, aki csak szeretnénk lenni, csak néha megízlelnénk, milyen lenne úgy élni, ahogy Esti Kornél, ez a kitalált másik én él. Messzire merészkedni, világot látni, 10 nyelven beszélni, nagyvilági életet élni, nagyvonalúan jótékonykodni, a szabályokkal nem törődni, különleges emberekkel megismerkedni.

 

 

 

Amellett, hogy ez az érzés minden történet mögött fellelhető, a történetek külön-külön is nagyon érdekesek, és egy-egy jellegzetes emberi tulajdonságot mutatnak be, amiket Esti Kornél elbeszélései alapján ismerünk meg. Emellett rengeteg apró „Kosztolányis” finomság van elrejtve a sorokban, melyeket mindig jó újra és újra ízlelgetni.

 Kezemben az „elnyűtt”, agyonolvasott könyvem látható.
 

Prof. Dr. Reglődi Dóra
intézetigazgató egyetemi tanár ajánlásával

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Anatómiai Intézet