A kereskedelem világa az adott kor hétköznapi életének egyik igen jó tükre. Napjainkban is magán viseli a korszellem lenyomatát, beleértve a mai szélsőséges eltéréseket is, például egy kedves kis üzlet, és egy hipermarket kafkai világa között

Ebből a szép és nagyon érdekes könyvből ráérezhetünk, milyen volt ez a világ a korábbi időkben, amikor az áruk eladása még nem vált – legalább is túlnyomó részben – ennyire erőltetetten nagyüzemi, elszemélytelenedett tevékenységgé, amikor a kereskedők még hittek abban – tisztelet és megbecsülés annak, aki ma is hiszi –, hogy stabil, gyümölcsöző üzletmenetet a visszatérő vásárlókra lehet alapozni, azokat pedig a kultúrált bánásmód és a megelégedettség hozza vissza.

A képben, amelyet elénk tár, a hangsúly legalább annyira a világon, azaz a hajdani itteni élet megjelenítésén van, mint a kereskedelmen. Ez egyáltalán nincs ellentétben azzal, hogy a kötet kitűnő összeállítás a korábbi magyar gazdasági élet eme meghatározó jelentőségű szegmensének bemutatásában. Makrogazdasági áttekintést ne keressünk benne, amint statisztikai adatokat sem. Ügyes és hatásos tárgyalási módja, hogy válogatott közelképeket ad a hajdani hazai kereskedelem világának jelentős és/vagy jellemző szereplőiről, s a kép kiteljesítése érdekében néhány átfogóbb esszét. Éppen ez teszi fontos, és a szemléltető életközeliségével különleges gazdaságtörténeti olvasmánnyá. A makro áttekintések a részletekig le nem hatoló felülnézetben kitűnően megmutathatják egy ágazat, terület gazdaságtörténetének, működésének, folyamatainak, változásainak és fejlődésének fő vonásait, nem adhatják azonban vissza, hogyan működött, milyen volt az akkori emberek számára a mindennapi életükben a kérdéses ágazat, jelen esetben a honi kereskedővilág. Ez utóbbit érzékelteti kitűnően ez a kötet a maga harminchét kis esszéjével, a gazdag és dokumentumértékű képanyagával, és a korabeli dokumentumokból vett igen sok, jellemző idézettel. Ezek ugyan nem tárhatják elénk a valaha volt kereskedővilág teljes panorámáját, viszont összességükben nagyon is jól segítenek ráérezni, milyennek láthatta a kor embere. Mai, közismert példával magyarázva: egyfajta fontos rátekintési ad elméleti nézőpontból tudnunk, milyen jelentős szerepet töltenek be a kiskereskedelemben, s milyen kereskedelemszervezési elvek szerint működnek a hipermarketek – egészen más rátekintést ad viszont egy sietős vásárlás során (és mikor nem siet az ember?) elveszetten keresgélni a hatalmas eladótérben, hogy már megint nem találjuk, ami kellene, mert ismét átrendezték, s nem látni senkit, aki útba igazítana hozzá. Nóta bene, az őstörténeti mondák még arról is említéseket tesznek, hogy akkoriban sok rendszeres vásárló barátságosan elbeszélgetett a boltossal, kifejezetten élvezve a kellemes emberi kapcsolatot.

A hajdani kereskedővilág bemutatásával ez a kötet sokkal több is, mint pusztán gazdaságtörténet: igazi kultúrtörténeti szemelvénygyűjteményként is kiválóan megállja a helyét, s élvezetes olvasmányt kínál. ízelítőül íme néhány kiragadott fejezetcím: Kereskedelem a középkori Magyarországon; Országos vásárok Pesten – „1694 március 12-én írta alá I. Lipót német-római császár, Magyarország királya azt a kiváltságlevelet, amely Pest szabad királyi városnak megengedi, hogy évente négy országos vásárt tartson. Amikor a városi tanács közzétette a szabadalomlevelet, már a vásári helypénzt is megállapította...”; A cégérek világa (mert a józan ész és a szakszerű marketing egybehangzóan tanúsítják, hogy a jó bornak – és a jó cégnek – is kell a cégér!); A Monarchia legnagyobb borkereskedője; „Amíg nő lesz a világon”; Párisi Nagy Áruház; Magyar Divatcsarnok; Szövetkezés: erő – A „Hangyától” a Skálán át a Coopig; Reklámtörténet dióhéjban; Védjegytörténelem; Tulipános iparpártolás – 1903-ban alakult meg a Magyar Védő Egyesület, amelynek célját a hazai ipar megvédésében jelölték meg a külföldi ipar elnyomó versenyével szemben. Hazainak tekintették azokat az árukat is, amelyek nyersanyagát Magyarországon, magyar munkások magyar eszközökkel dolgozták fel. (Boldog békeidők!!)

Érdemes elolvasni. Hiszen mifelénk a menetrend is nagyrészt arra szolgál, hogy mindig tudjuk, mennyit késik a vonat.