Isabel Coixet katalán filmrendező két nagyszerű filmjében (Az élet nélkülem - My Life Without Me, 2003 és A szavak titkos élete - La vida secreta de las palabras, 2005) is főszerepet játszott egy számomra addig kevésbé ismert kanadai színésznő, Sarah Polley (sokan a Váratlan utazás gyerek főszereplőjeként emlékeznek rá, de ez a kanadai sorozat az én életemből kimaradt), aki remek játékával felkeltette a kíváncsiságomat, így megnéztem más filmjeit és rendezéseit.
Az Egyre távolabb (Away from Her - 2006) című filmjének forgatókönyvéhez Alice Munro The Bear Came Over the Mountain, magyarul Oda-vissza című novelláját dolgozta fel. Hihetetlen érzékenységgel ábrázolta az Alzheimer-kórban szenvedő főszereplőt és annak férjét, így feltételeztem, hogy a novella is legalább ilyen jól fogja.
Munro elbeszélési módja ezt még felül is múlta. A “kanadai Csehovnak” is tartott írónő könnyed precizitással mutatja be kis emberek nagy érzéseit a hétköznapok tükrében. Elbeszéléseiben alig történik valami, mert nem a konkrét cselekmények fontosak számára, hanem az, ahogyan a szereplői feldolgozzák életük fontosabb vagy éppen jelentéktelenebb eseményeit. Kiváló ismerője az emberi kapcsolatoknak, s ez novelláiban is lépten-nyomon megnyilvánul.
Munro a kortárs történetmesélés mestere - akárcsak Pedro Almodóvar -, így nem véletlen, hogy a híres spanyol filmrendezőt is elbűvölték Munro írásai. Olyannyira, hogy évekkel korábbi olvasmányélményéhez nyúlt vissza, amikor utolsó filmjének forgatókönyvén dolgozott. Így találkozhattam újból Munro elbeszéléseivel. A munrói Juliet-történetek, az Esély, a Hamarosan és a Csend, a Julieta című Almodóvár-filmben (2016) bár jelentősen átdolgozva ugyan, de még felismerhetően életre keltek. Nem is akárhogyan! Almodóvar rendkívülisége abban áll, hogy a lélekről és annak fájdalmas folyamatairól mélyre hatoló alapossággal, mégis hatalmas empátiával képes a film nyelvén mesélni. Ahogy Munro is teszi, a rövidprózába sűrített szavak erejével.
Futó Andrea
Spanyol-magyar szakos tanár
Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium