A Feleségverseny negatív utópiaként értelmezhető szatirikus családregény. A mű az író látomása a jövőbeli Magyarország állapotáról, 2030-ban. A regény középpontjában a Vulnera család áll, hősnője pedig a malacképű, álmatag, ostoba és esetlen Vulnera Rea, aki a mű cselekményének folyama alatt tulajdonképpen azt sem tudja, mi történik vele – azt meg végképp nem, hogy mi történik körülötte. A kamatyadó bevezetése felháborodást vált ki a nép fiaiból, akiket egyszerűen leírhatunk a „hülye” jelzővel. A jövő társadalma tehát írni és olvasni alig tudó, könnyedén manipulálható barbár csőcselék.
A kamatyadó bevezetését követi a cigányháború kitörése, az ismét szétzilált ország jövőképe: megalakul a cigányok országa Romanisztán. Ezt követi a Nagy Fordulat, a Magyar Kommunista Királyság létrejötte, valamint III. József, azaz Krul József villanyszerelő megkoronázása a Duna műjegén. A regény utolsó harmadában elindul a Feleségverseny című tévés vetélkedő, amely III. József király számára keresi az ideális királynéjelöltet. A tévé által elbutított kegyetlen társadalom dédelgetett kedvencüket, a gyönyörű és kivételes intelligenciájú Zsannát a süllyesztőbe küldi, hogy a buta és csúnya Rea legyen a magyarok új királynője.
Spiró keserű víziója olyan mű, ami nagyon sokat elárul rólunk és világunkról, olyan szatíra, amely a körülöttünk lévő abszurdot viszi tovább a végső abszurditásba.
A könyvajánló a PTE Egyetemi Könyvtára által a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban 2014. november 19-én szerda, 15 órakor megnyílt "MindenKép(p)en Olvasunk!" című olvasást népszerűsítő fotókiállításra készült!
(Forrás: Dr. Kovács Béla kari igazgató, PTE Állam- és Jogtudományi Kar)