PETŐFI 200

nyitókép

2023 januárjától megtekinthető a Tudásközpont földszintjén található vitrinben a Petőfi emlékévhez kapcsolódó vitrinkiállításunk.

A régi könyvek mellett Petőfi Sándorné Szendrey Júlia egyik autográf kéziratának másolata is megtekinthető, illetve 20 érdekességet is olvashatnak a látogatók a költőről, amit itt is közzéteszünk:




Petőfi Sándor mindösszesen 26 évet élt meg, ám e csekély idő alatt munkássága mégis világirodalmi rangúvá nőtte ki magát. Közel ezer verset írt, amiből körülbelül nyolcszázötven maradt fenn az utókorra, az ismertebb műveit pedig sok más nyelvre lefordították. Emellett életművének elidegeníthetetlen részét képezi az 1848-as forradalom kitörésében betöltött szerepe, melynek győzelme nélküle elképzelhetetlen lett volna.

Petőfi nevét számos közterület és intézmény viseli hazánkban, sőt világszerte is, és szinte biztosan nincs olyan magyar ember, aki ne hallotta volna a nevét. Ismerjük munkásságát, sokat tudunk a költő életéről, ennek ellenére a rendkívüli 200. jubileumra készülve most mégis olyan érdekességeket gyűjtöttünk csokorba, melyeket talán nem sokan ismernek Petőfi életének kapcsán.

Kezdetek, nehézségek, alkotások

1.      Petőfi Sándor naplót vezetett, méghozzá nagyon részletesen. Ennek köszönhetően szinte napi bontásban, apró részletekig ismert, hogy mikor merre járt, mit csinált vagy éppen kivel találkozott nemzeti hősünk.

 

2.      Költői karrierjét 18 éves korától számítjuk, amikor otthagyta a tanulást és színésznek állt. Ekkortól már újságokban is megjelentek művei. A már említett ezer verset tehát mindössze 8 év alatt írta, ez évente átlagosan 125, azaz háromnaponta egy verset jelent. A János vitézt például hat nap és hat éjszaka alatt írta.

 

3.      Számos költeményének olyan nagy sikere volt, hogy már a költő életében megzenésítették. Legérdekesebb ezek közül is, hogy egyik verse a fiatal német filozófust, Friedrich Nietzschét ihlette meg.

 

4.      Annak ellenére, hogy egész életében színésznek készült, furcsa hangja miatt sosem ért el túl nagy sikereket, ezért hátrahagyva színpadi karrierjét, vándorlásba kezdett. A jó körülmények között nevelkedett Petőfi a következő éveket gyalogos vándorlással és rengeteg nélkülözéssel töltötte. Egy időben még katonának is beállt, csak hogy ne haljon éhen, azonban néhány hónap múlva gyakori betegeskedés miatt leszerelték.

 

5.      Petőfi Sándor nemcsak a költészetben remekelt, hanem a kapcsolatépítésben is egyedülállóan sikeres volt. Kiterjedt és befolyásos baráti köre számos alkalommal megmentette az éhhaláltól, és támogatói a legnagyobb nélkülözésből is többször kisegítették.

6.      A költőt végül Vörösmarty Mihály mentette meg a teljes nincstelenségtől, miután végső elkeseredésében besétált hozzá és segítséget kért tőle. A Petőfi által Magyarország egyik legnagyobb emberének tartott Vörösmarty pedig erős kapcsolatai révén elindította verseinek kiadását.

 

7.      Költői pályafutásának elindulásától kezdve az ifjú Petőfinek nem voltak többé anyagi gondjai. Végre azt is megtehette, hogy kávéházakban töltse ideje egy részét. Ki gondolta volna, hogy ennek az aprónak tűnő részletnek mekkora jelentősége lesz a magyar történelem alakulására?

Egyes képességei kimagaslóak voltak

8.      Petőfi balkezes volt, de mindkét kezével egyaránt jól tudott írni és kitűnően rajzolt. A piaristáknál 1834-ben tanárai is észrevették, hogy osztálytársai közül ő írt és rajzolt a legszebben.

 

9.      Petőfi 1838. augusztus 31-étől a Selmecbányai Líceumba járt, ahol retorikát, azaz szónoklattant tanult. Talán már akkor arra készült, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szónokoljon 1848. március 15-én.

 

10. A költő sokat sportolt: jól vívott és remek evezős is volt. Egy kirándulás alkalmával régi ismerőse, Szűcs János rektor beesett a Dunába, ekkor Petőfi mentette meg a férfi életét, ami kizárólag lélekjelenlétének és ügyességének volt köszönhető.

 

11. Nemzetünk forradalmára kiváló nyelvérzékkel bírt, németül, olaszul és franciául is tanult, és folyamatosan képezte magát.

Szerelmi és családi élete bonyodalmas volt

12. Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy nagyon szerelmes volt Szendrey Júliába és meg is kérte a kezét, Petőfi majdnem elvett egy debreceni színésznőt, Prielle Kornéliát. A hirtelen felindulásból kötendő házasságot csak az akadályozta meg, hogy a szükséges papírok nem álltak rendelkezésre. Szerencsére Júlia megértően viszonyult az esethez, mivel a meggondolatlan lánykérés hátterében egy Petőfi fülébe jutott pletyka állt, miszerint jövendőbelije máshoz készül feleségül menni. 

 

13. Szendrey Júlia kezét nem volt könnyű megszerezni: egy nagykárolyi bálon ismerkedtek meg, azonban az udvarlás ideje végtelennek tűnhetett Petőfi számára, mert hiába kérte meg többször is a lány kezét az édesapjától, az első két alkalommal visszautasítást kapott. Végül 1847-ben házasodtak össze.

 

14. Petőfi Sándornak és Szendrey Júliának egy fia született. Zoltán keresztapja Arany János volt. A fiú nemcsak a költészetben és színészi karrierben lépett édesapja nyomába, hanem rövid életpályája kapcsán is. Kicsapongó, hedonista életet élt, ami jelentősen megviselte szervezetét. Zoltán végül tüdőbajban hunyt el, 22 éves korában.

 

Megnyerő személyiség volt vagy ez csak hiedelem?

15. Úgy tűnhet, Petőfi már a maga korában is képes volt mindenkit levenni a lábáról, de ez koránt sem igaz. A seregben például Bem József a fiaként szerette Petőfit, de Klapka György számára már igen ellenszenvesnek bizonyult zabolázatlan természete miatt. Klapka és Petőfi minden találkozásukkor összevitatkoztak, a tábornok egyszer még házi őrizetbe is záratta a költőt, így végül Görgey Artúrnak kellett közbenjárnia, hogy Petőfit megmentse a komolyabb következményektől.

 

16. Arany János és Petőfi Sándor példátlan barátságot ápolt egymással. Arany végül Petőfi Duna-parti bronzszobrának avatóünnepségén tüdőgyulladást kapott, és ebbe halt bele 1882-ben.

 

17. Talán nem meglepő, hogy a költő imádta a feltűnést. Abban a korban, amikor a férfiak frakkot és kalapot hordtak, ő ragaszkodott a zsinóros attilához és a kucsmához. Gyakran hordott fokost a kezében és a korabeli beszámolók szerint nem a járdán, hanem az út közepén közlekedett.

 

18. Petőfi gyűlölte a fényképeket, mert azokon nehezen lehetett utólagosan módosítani. Sokkal jobban kedvelte, ha rajzok és festmények készültek róla, amiket kedvére alakíthatott. Úgy tűnik, a költő meglehetősen hiú volt.

 

19. Petőfiről a legváratlanabb helyeken is megemlékeznek: Kínában az ezredfordulót követően két szobrot is állítottak a tiszteletére – 2003-ban Pekingben, majd 2007-ben Sanghajban –, költészete pedig tananyag a kínai középiskolákban.

 

20. Petőfi halálát 1849. július 31-re teszik. A legenda úgy tartja, hogy Segesvár környékén eltűnt a ködben, azonban ez az egyik legtitokzatosabb történet a magyar irodalomban. Mivel nem egyértelmű, pontosan hogyan halt meg a nagy magyar, számos teória született róla. Talán a legismertebb, hogy eltűnése után sokáig Szibériában raboskodott és ott érte végül a halál.


Forrás: https://www.eremkibocsato.hu/blog




A kiállítás megtekinthető:

Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 0. szint aula, a regisztráció mellett (Pécs, Universitas u. 2/A)


Fotók: Szemes-Révész Enikő Evelin

A kiállítást készítette: Gergely Zsuzsanna, Pató Diána, Szemes-Révész Enikő Evelin

Trackback link: