„Csend. Csendes várakozás – Advent – itt kialakul a szeretet, alázat, odaadás… A csendben születik meg az alkotás. A csendben találod meg a mélyben kapott talentumot és szerzett értékeid gyümölcsét.” – írja Hager Ritta (1931) alkotásainak születéséről, saját munkamódszeréről. Szavai tágabb értelemben is jellemzőek nem csak a szövőszék előtt eltöltött sok-sok csendes órára, hanem egész lényére, a mélyen hívő ember isteni hangra figyelő csendjére. S ez a figyelő csend tükröződik munkáiban is, amelyek soha nem harsányak, hanem kevés színnel, visszafogott eszközökkel közvetítik a saját egyéniségén átszűrt hangot, a benne élő hitet és gondolatot.