A nőtörténelem létrehozását elsősorban az a tény inspirálta, hogy a nők hiába teszik ki az emberiség felét, a hagyományos történetírásban sokkal kisebb figyelmet kaptak. A kötet szerzője a dualizmuskori Magyarország esetében szeretne változtatni ezen a helyzeten. Az 1867. és 1914. közötti időszakban a női emancipálódás szempontjából fontos változások történtek Magyarországon. Ekkor kapott nagyobb lendületet a jogkiterjesztés folyamata, noha a nők csak később kapnak választójogot az országban. Fontos változásokat okozott azonban a középfokú nőoktatás intézményesülése és az egyetemek megnyitása a nők előtt. De a nők nem csak az oktatásban jelennek meg, hanem a gazdasági fejlődés következtében a munkaerőpiacon is egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Mindezen változások következtében átalakult a nők mindennapi élete, amit a szerző a társadalom különböző területein (gyermeknevelés, házi munka, sport, szabadidő, divat) követ nyomon. A tanulmány forrásbázisát a korabeli Magyarországon jelenlévő nyomtatott kiadványok (könyvek és sajtótermékek) szöveges és képi anyaga alkotta, ennek következtében jobbára csak az elvek és eszmék, és nem annyira a tényleges társadalmi gyakorlat elemzésére nyílik alkalom. A felhasznált forrásokkal magyarázható az is, hogy az írásban felülreprezentált a női társadalom polgári, felső-középosztálybeli rétege (amit jól kifejez a kötet címe is). A Pécsi Egyetem oktatójának munkája szakszerű összefoglalása a korszak női társadalomtörténetének. A tematikus irodalomjegyzékkel záruló kiadvány haszonnal forgatható a felsőfokú oktatásban, és a széles olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat.