„Van egy nagy, mégis egészen hétköznapi titok. Mindenkinek része van benne, mindenki ismeri, de csak kevesen gondolkodnak el rajta. A legtöbb ember tudomásul veszi, csöppet sem csodálkozik rajta. Ez a titok az idő."
Az időről olvashatunk a könyvben, és arról, hogy a saját időnkről szabadon dönthetünk. Minden megkezdett óránk egy rózsa, amely elhervad az óra végén, és nem tudjuk visszahozni.
A könyv mindig emlékeztet arra, hogy figyeljek oda, mire fordítom az időmet; hogy tudjam eldönteni, mi a fontos; hogy eszembe ne jusson spórolni vele, és hogy legyek ott a pillanatokban.
Mindenkinek ajánlom, aki egy kicsit meg szeretne állni.
Ferencz Zita