A látogatást pár napnál hosszabbra nem tervezték, így a történet ennek a pár napnak az eseményeit öleli fel.

Nairobi-ból két terepjáróval érkeztek meg Lketinga falujába. A faluban szívélyesen fogadták őket, az egész család örült, hogy újra láthatja Corinne-t. Lketinga szemére vetette Corinne-nak, hogy a lányát nem vitte magával, de Corinne kimagyarázkodott. A család nagy ünnepléssel várta őket, a tiszteletükre egy kecskét is levágtak. Corinne minden családtagnak ajándékot vitt, bőkezűen osztott ajándékokat. Lketinga közben újra megnősült, és a második asszonytól egy lánya is született. Azonban az asszony utána sorozatban elvetélt, így visszaköltözött a szüleihez. Lketinga hallva a hírt, hogy Corinne meglátogatja, újra megnősült, hogy Corinne lássa nem maradt magányosan. A harmadik asszony még nagyon fiatal, és a történet idején építi fel közös kunyhójukat. Lketinga elmondja Corinne-nak, hogy az ő törzsüknél nincs olyan, hogy válás, ezért ő továbbra is asszonyának tekinti Corinne-t.

Corinne meglátogatja az Afrikában fogató filmeseket is, és megismerkedik az őt alakító színésznővel, a rendezővel és az egész stábbal is. Tetszik neki, amit lát, és örül, hogy elkészül majd a film. (megjegyzés: a filmben nem valódi nevükön szerepelnek a regény főhősei).

Találkozik Giukiani atyával is, és nosztalgival gondolnak vissza a régi szép időkre. A történet végén elbúcsúznak, és Corinne megígéri, hogy legközelebb már Napirai-t is elviszi.