A kötet az 1974-ben készült kandidátusi disszertáció teljes anyagát tartalmazza. Mi teszi aktuálissá a megjelenést? A szerző, Csillagné Gál Judit 2008-ban töltené be 80. életévét. Olyan alkotó pedagógus volt, aki tevékenységének középpontjába a megismerhető és cselekvő személyiséget állította. A Zeneakadémián 1952-ben szerzett középiskolai énektanári és karvezető diplomát, ám tudományos tevékenységét a művészetpszichológia terén folytatta. Megállapításai máig is érvényesek, s tudományos munkásságának elemeit mind a mai napig többen – olykor hivatkozás nélkül is – használják. E könyvvel kívánunk emlékezni arra a szakemberre, aki a XX. század első évtizedeiben alkotó Révész Géza pszichológus és Kovács Sándor zeneesztéta el-elfelejtett tevékenységét felkutatta, s egy szűk szakmai körnek átadta. „Mert az élményeknek nemcsak tartalma, de formája is megmarad és hat a lélekben: miként az illendőség, úgy a gondolkozás, a képzelet formáit is meg lehet tanulni, meg lehet szokni.” (Kovács Sándor: A nagy mesterekhez méltón élni... – Nyugat, 1918/7. sz.) Révész Géza szellemi hagyatékát – a család kérésére – Hollandiából hazahozta, s azt az MTA Kézirattárában helyezte el, majd megszerkesztette Révész „Tanulmányok” című kötetét. Az 1974-ben benyújtott kandidátusi értekezés a XX. század harmadik harmadában végzett ízlés- és befogadás-vizsgálatokat tartalmaz. Munkásságának alanyai alsó tagozaton tanuló gyerekek (6-10 éves) és főiskolai hallgatók. A kutatás alapján lefektetett megállapítások máig is érvényesek. A szerző megállapításainak egyik kulcsmondatával kívánjuk az aktualitást bizonyítani: „Az ízlés alapkategóriája a tetszés, tehát bizonyos érzelmi azonosulás.”
