A világirodalom egyik legfilozofikusabb, alapvető létkérdéseket felvető műve A Karamazov testvérek, amit nevezhetünk akár „metafizikai kriminek” is. Egy gyilkosságról, illetve annak előzményeiről és következményeiről szól a történet, persze ennél jóval többről, hiszen a könyvben az emberi élet értelmessége-értelmetlensége, az erkölcs, a szabadság kapcsán merülnek fel a valódi problémák. Azt ugyan megtudjuk, hogy ki ölte meg Fjodor Pavlovics Karamazovot, de a nagy életkérdésekre az író nem ad egyértelmű válaszokat. Bahtyin klasszikussá vált értelmezése szerint Dosztojevszkij műveinek alapvető vonása a teljes értékű szólamok gazdag polifóniája: önálló és egyenrangú tudatok, világlátások sokasága kapcsolódik össze a regényekben.
A polifonikussággal szoros összefüg-gésben áll a dialogikusság: Dosztojevszkijnél a filozófiai kérdéseket feszegető párbeszédeknek, a határhelyzeteket átélő hősök belső dialógusainak nagy jelentősége van, ezekbe az olvasó is belekapcsolódik, vitatkozik vagy éppen egyetért a felvetett gondolatokkal.
A Karamazov család tagjai a legfontosabb dosztojevszkiji „típusok” megtestesítői. A legidősebb fiút, Dmitrijt a nem mindennapi erősségű szenvedély, „kéjvágy” jellemzi, Ivan a lázadó ész embere, Szmergyakov pedig a környezete által lenézett, frusztrált individuum. Közülük bárki lehetne apagyilkos: bár csak egyvalaki öl, de a másik két fiú sem érezheti ártatlannak magát. A negyedik testvér, Aljosa az Istenhit és a szeretet embere, aki megpróbálja megelőzni a tragédiát, majd ennek bekövetkezése után támogatja azokat, akik leginkább rászorulnak erre. Aljosa nem csak hirdeti, hanem gyakorolja is a szeretetet, alapvető jellemzője, hogy otthon van a világban. A regény legnagyszerűbb része Ivan és Aljosa éttermi beszélgetése, ahol Ivan elmondja a Nagy Inkvizítorról szóló poémáját is. Az Isteni Rendbe, a halhatatlanságba, a cselekvő szeretet erejébe vetett hit, és a világrend elutasítása – Ivan szerint nem fogadható el az a túlvilági harmónia amihez gyermekek szenvedése árán lehet eljutni –, a „mindent szabad” elve, illetve a szeretetet a szabadságukkal élni képtelen tömegek engedelmességre kényszerítéseként értelmező szemlélet ütközik össze a beszélgetésben. Vajon a poémabeli Jézus csókja bír nagyobb erővel vagy a világ elfogadhatatlanságának racionális belátása? Ivanban kiéleződik a belső küzdelem a gyilkosság után, de a többi szereplő élete is meghatározó módon változik meg. Dosztojevszkij műve felkavar, az alapproblémákkal való szembesülésre, belső dialógusokra késztet. Ajánlom mindenkinek, nem csak egyszeri olvasásra.
A könyvajánló a PTE Egyetemi Könyvtára által a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban 2014. november 19-én szerda, 15 órakor megnyílt "MindenKép(p)en Olvasunk!" című olvasást népszerűsítő fotókiállításra készült!
(Forrás: Dr. Barcsi Tamás filozófus, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar)
Engedélyezi, hogy összegyűjtsük és felhasználjuk az adatait, ezáltal személyre szabhassuk az Ön számára nyújtott szolgáltatásainkat?
Állítsa be az Ön számára elfogadható viselkedési módokat vagy látogassa meg e célból létrehozott bővebb információt tartalmazó oldalunkat, hogy tájékozódjon a lehetőségeiről!