A jeles könyvtáros és irodalomszervező visszaemlékezéseinek kötetét nagyapám adta kezembe, arra már nem emlékszem, hogy milyen kommentárral, de megemlítve, hogy ő még találkozott Várkonyival az Egyetemi Könyvtárban.

Felsős gimnazistaként magával ragadott a kötet, melyet többször elolvastam. Akkor talán leginkább egy eltűnt korszak minden külsősége fogott meg.

Különösen élveztem a pécsi történésekről való beszámolóit, az ifjúkorukat élő költőket és írók bemutatását Weörestől Kodolányiig. Később érdeklődve olvastam a csonkítatlan kiadás utolsó korrektúráját, melyet a kiadótól kaptam meg kutatási célból.

A kötet részeit aztán egyetemi szemináriumon is felhasználtuk, amikor a visszaemlékezések történeti felhasználását vizsgáltuk. A szerző őszintesége, hibáival való szembenézése az, ami a kötet sokadik olvasásakor is magával ragad.

Bátram ajánlom nemcsak az irodalom-, könyvtár- vagy társadalomtörténet iránt érdeklődők számára!

 

 

 

Lengvári István

igazgató, főlevéltáros ajánlásával