A Múzeumok Őszi Fesztiválja 2025-ös programjai

Legyél Te is könyvkötőmester 

A múzeumpedagógiai óra keretében az iskolai csoportok megismerkedhetnek a könyvkötészet történetével, alapanyagaival. A Klimo Könyvtár kiállításán keresztül bemutatjuk a különböző kötéstípusokat, kötészeti alapanyagokat. A programhoz kapcsolódó kézműves foglalkozáson saját kis könyvet köthetnek, melyet ex librissel és egyéb módokon díszíthetnek.

Regisztráció szükséges!

A foglalkozás teljes anyaga online megtekinthető és letölthető. (https://tgyoblog.lib.pte.hu/legyel-te-is-konyvkotomester/)

Kaland a múzeumban - Hogyan lesz egy tárgyból múzeumi műtárgy? 

Vajon hogyan kerül egy tárgy egy múzeumba? És hogyan tárolják ezeket a tárgyakat? A játékos óra keretében a gyerekeknek lehetőségük lesz arra, hogy maguk is muzeológussá váljanak, és nyomon kövessék egy tárgy útját onnantól, hogy átlépi a múzeum ajtaját, odáig, míg felkerül a raktári polcra. Kurátorunk pedig a foglalkozás végén egy kiállítást is összeállít a legújabb műtárgyakból!

Regisztráció szükséges!

Az ex librisek titkai  

 Az ex libris kiállításhoz kapcsolódó múzeumi óra során a foglalkozás résztvevői megtekintik a témához kapcsolódó kiállítást. Megismerik a 18. századi és modern ex libriseket, a kedvelt szimbólumokat és a készítésük technikáját. A foglalkozás második felében saját ex librist készítenek.

Regisztráció szükséges!

Múzeumi szabadulószoba - Rablás a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 

A Pécsi Orvostudományi Egyetem mindennapjait egy bűntény rázza meg. Az egyik intézetbe betörtek. A professzor irodáját feldúlták, az íróasztalon addig rendben lévő papírok széthányva hevernek a földön, a polcokon sorakozó könyveket szétdobálták.

De vajon mi lehetett annyira értékes, hogy a betörő kockáztatta a lebukást egy dolgozó vagy beteg által? A bűntett feltárásához a segítségedet kéri a rendőrség. A nyomozás során a résztvevőknek nem csak izgalmas feladványokat kell megoldaniuk, hanem betekintést kapnak, hogyan működött egy orvoskari intézet az 1960-as évek, kik dolgoztak ott, milyen kutatásokat végeztek és hogyan oktattak.

Regisztráció szükséges!

Max. 5 fős csapatok jelentkezését várjuk.

Séta az 1956-os forradalom és szabadságharc pécsi helyszínein

A tematikus séta során a résztvevők megismerkedhetnek az 1956-os események pécsi helyszíneivel. Az események bemutatásához egykori egyetemi hallgatókkal készült interjúk részletei és az Egyetemi Könyvtár aprónyomtatvány tárában fellelhető 1956-os plakátok adnak többletinformációt.

Regisztráció szükséges!

Klebelsberg Kuno pécsi látogatása - séta

 Klebelsberg Kuno 1922-ben látogatott Pécsre, hogy küldöttségével felmérje azokat a szóba jöhető épületeket, melyeket a városba költöző egyetem céljaira fel lehetne majd használni. A séta során bejárjuk azt az útvonalat és megtekintjük azokat az épületeket melyeket 1922-ben a miniszter és küldöttsége is felkeresett.

1921-ben törvény született a Pozsonyból elmenekült és ideiglenesen Budapesten működő Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezéséről. Új egyetemi campus építésére nem volt anyagi forrás, ezért a város a meglévő épületek átalakításával és átengedésével járult hozzá az egyetem elhelyezéséhez. Pécsre érkezett 1922. július 18-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kunó. A látogatás két napig tartott, amelynek során megtekintették a szóba jöhető épületeket, és véglegesítették a költözés tervét. A tematikus túra során végiglátogatjuk azokat az épületeket, amelyeket Klebelsberg Kunó 100 évvel ezelőtt a küldöttség élén megszemlélt. Minden állomásnál megismerkedhetünk az épületek és a benne működő intézmények történetével. A túra célja, hogy bemutassuk, a város korabeli adottságai és a miniszteri látogatás az alapját képezi a mai Pécsi Tudományegyetem topográfiájának.

PTE 25. Az integrált egyetem története

2000-ben alakult meg a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola integrációjával a Pécsi Tudományegyetem, a roll-up kiállítás az integráció óta eltelt 25 évet mutatja be.

Az utazó kiállításban dokumentumok, fényképek és újságcikkek segítségével mutatjuk be az integráció folyamatát és az elmúlt 25 év fejlődését, az egyetem rektorait, a hallgatói életet és az egyetemi épületeit. A kiállítás az egyetem valamennyi karára ellátogat a 2025/26-os tanév során.

A kiállítás virtuális változata elérhető a TGY blogon: https://tgyoblog.lib.pte.hu/pte-25/

Egyetemi történetek - előadássorozat a PTE és jogelőd intézményeinek történetéről 

Raposa Vivien: Professzorok a városért. Az ETE oktatóinak népművelési tevékenysége a Horthy-korszakban

Az előadásban az Erzsébet Tudományegyetem tanári gárdájának népművelési tevékenységét fogja bemutatni az előadó. A korszakban a professzorok egyfelől több lokális kezdeményezésbe kapcsolódtak be, hiszen rendszeresen részt vettek Pécs és a szomszédos vármegyék tudományos ismeretterjesztő fórumain (Iparos Líceum, Anyák Iskolája, Nemzeti Szabadtanítás Pécsi Egyesülete, stb.). Másfelől az egyetemi vezetőség kezdeményezésére az oktatók több blokkelőadást is működtettek. Ilyen volt a Keszthelyi Nyári Egyetem, az Ad Astra előadássorozat, az Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetség, illetve az egyetem Kisebbségi Intézetének rendezvényei.

Kendeh-Kirchknopfné Dr. Farkis Tímea előadása: A Keszthelyi Nyári Egyetem 1934-36.

Az előadásban az 1930-40-es évek magyar-olasz kulturális kapcsolatain keresztül mutatja be az előadó az 1934-ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetem által létrehozott Keszthelyi Nyári Egyetem történetét. A nyári egyetem első szervezőjének Koltay-Kastner Jenő szerepét az intézmény megalakításában. Az előadásban bemutatásra kerül a keszthelyi üdülőház építéstörténetére, az egyetem programjára, kurzusaira és a diákjóléti bizottság munkájára, akik a résztvevő hallgatók kiválasztásában működtek közre.

Bedő Zsigmond: A Mecseki Láthatatlanok és a MÚK. Elemzés Petrus József és társai perének kriminalizációs folyamatáról

A Pécsett 1957. június 11. – 1958. február 26. között Petrus József és társai ellen lefolytatott perben az érintetteket a Márciusban Újra Kezdjük (MÚK) elkövetésével vádolták meg. Az eljárás során a vádlottak tevékenységét a vád a Mecseki Láthatatlanoknak hívott dél-dunántúli ellenállók pécsi csoportjának 1956. november 4.–16. között kifejtett ellenállásával is összekapcsolta. A perrel egy időben a sajtóban „kampány” indult a vádlottak lejáratására. A vádban megfogalmazott „tényállások” egyes elemei tovább öröklődtek a propagandában. Az 1989-es rendszerváltás következményeként a közbeszédben az 1957–58-ban megfogalmazott koncepció elemei tovább éltek, befolyásolva az 1956-os forradalom pécsi emlékezettörténetét.

Az előadás Petrus József és társai perének folyamatát, illetve emlékezettörténetét mutatja be. Célja a per koncepciós elemeinek és propagandájának, illetve a korabeli kriminalizációs eszközök, illetve azoknak az 1956-os forradalom pécsi eseményeinek emlékezetére gyakorolt hatásuknak ismertetése.