Az egyetemi rangsorok listái versenyteret biztosítanak az intézmények számára. Versenyeznek a hallgatókért, a finanszírozó cégek és vállalatok támogatásáért, valamint eredményeket akarnak felmutatni a fenntartónak. A cél az, hogy látsszon az egyetemen működő színvonalas oktatói, illetve kutatói tevékenység. Az egyetemi rangsor szolgáltató cégek listáin korábban egy szűk kör, az egyetemi elit volt megtalálható. Napjaink azonban több ezer egyetem szerepel a világranglistákon. A ranglistákat már nem csak a fenntartók figyelik, hanem tudománypolitikai szereplők, egyéb érdekelt felek, az oktatók, a versenytársak és a hallgatók is. Ezen kívül a rangsorok az intézmények teljesítményének bemutatása mellett fejlesztési irányokat jelölhetnek ki az egyetemek számára.
GYIK
Fontos, hogy kontextusba helyezzük a rangsorok eredményeit. Ehhez elengedhetetlen annak ismerete, hogy mit és hogyan mérnek az egyes rangsorok. Nem elég azt látnunk, hogy hányadik helyezést értük el a rangsor listáján, tudunk kell, hogy milyen feltételek adottak egy-egy indikátorhoz a saját intézményünknél és a versenytársainknál. A rangsorok hosszútávon visszajelzést adhatnak egy-egy intézkedés hatásáról.
Nehéz olyan indikátort találni, ami a világ minden felsőoktatási intézményre egyformán releváns. Éppen ezért az egyes ranking szolgáltató cégek is különböző/más-más szempontokat vesznek figyelembe/ különböző indikátorokra helyezik a hangsúlyt a felsőoktatási intézmények értékelésekor.
A legtöbb ranking szolgáltató cégben közös, hogy indikátoraik között szerepelnek bibliometriai mutatók. A cikkek és a hivatkozások számát a Scopus vagy a Web of Science bibliográfiai adatbázisokból nyerik. Ezek eredményeit általában normalizált formában teszik nyilvánossá.
Jellemző rájuk, hogy a kérdőívek segítségével vizsgálják a felsőoktatási intézmények népszerűségét, az akadémiai szférában történő megítélését. A kérdőívek az intézményekben zajló oktatói, kutatói és tudományos tevékenységekre kérdeznek rá.
Az értékelésben résztvevő intézmények adatokat szolgáltatnak a hallgatók és oktatók számáról, azok nemzetközi összetételről, valamint a bevételekről.
Néhány rangsorban figyelembe veszik a felsőoktatási intézmény Nobel-díjas oktatóinak, valamint az adott egyetemen végzett, nagy amerikai vállalatokban jelenleg vezető pozíciókat betöltők számát.
A kevésbé tudományos teljesítményre koncentráló rangsorokban (Times Higher Education Impact, UI GreenMetric) rengeteg egyéb szempont van; az energiafelhasználástól a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kérdéseken át.
Erre a kérdésre nem adható egyértelmű válasz. Minden intézménynek meg kell találnia azt a releváns rangsort, amely a stratégiai céljai elérésében segíti. A Quacquarelli Symonds (továbbiakban: QS) és a Times Higher Education (továbbiakban: THE) profitorientált vállalkozások, az általuk készített rangsorok hirdetéseken keresztül több felhasználóhoz jutnak el. A csak tudományos szempontokat figyelő rangsorok több szempontból objektívebbek és transzparensebbek, mint az előbb említett QS és THE, de kevesebb sajtónyilvánosságot kapnak, emiatt nem olyan dominánsak.
Tekintve, hogy az egyetemi rangsorokban megjelenő egyik legdominánsabb indikátor a bibliometriai mutatókra vonatkozik, ezért a kutatók egyik legfontosabb feladata, hogy munkájukat láthatóvá tegyék a nemzetközi kutatói közösségek körében. Ennek egyik eszköze az egyéni publikálási stratégiák kidolgozása.
Mit értünk publikációs stratégia alatt?
Jelen esetben azoknak a publikációs gyakorlatoknak az alkalmazását értjük alatta, amik hozzájárulhatnak a publikációs teljesítmény eredményeinek növeléséhez.
A tudatos folyóiratválasztás módszertanának megismerése és alkalmazása.
Azoknak a szempontoknak az összegyűjtése, ami alapján megtörténik a folyóiratválasztás: Összhangban van a kutatási téma a folyóirat profiljában megfogalmazott célkitűzésekkel? Mennyire elismert a kutatói közösség körében a kiadó és a folyóirat? Melyik adatbázisok indexelik? Kik olvassák a folyóiratot?
A folyóiratválasztást megkönnyíthetik azok a folyóirat-kereső szolgáltatások, amiket a kiadók és a Web of Science adatbázis működtet. A szolgáltatás a kézirat címe és az absztrakt szövege alapján algoritmus segítségével keresi meg azokat a folyóiratokat, amik leginkább illenek a kutatás témájához.
Tudjon meg többet a folyóiratválasztás módszereiről A hatékony publikálás című tananyagból: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131
Az open access publikálás lehetőségeinek felismerése.
Az open access cikkek szélesebb kör számára válnak elérhetővé, mint a hagyományos módon kiadott publikációk. Az open access közlési mód hozzájárulhat a hivatkozások számának növekedéséhez.
Tájékozódjon az intézményi open access publikálás lehetőségeiről: https://www.lib.pte.hu/hu/service/open_access_tamogatas-168
Az egyedi szerzői azonosító(k)hoz (ORCID, WOS, Scopus, MTMT) tartozó profil(ok) karbantartása a publikációk és a szerzők egyértelmű azonosítása és összekapcsolása érdekében.
Tudjon meg többet a szerzői profil-tisztításról és az ORCID nemzetközi szerzőazonosító használatáról: https://www.lib.pte.hu/hu/service/ranking_utmutatok-235
A nemzetközi egyetemi rangsorokban szerezhető pontszámok nagy része az oktatók/kutatók által kitöltött kérdőívek alapján kerül kiosztásra. A kérdőívek az intézményekben zajló oktatói, kutatói és tudományos tevékenységekre kérdeznek rá.
A Times Higher Education minden évben maga határozza meg azon akadémikusok körét, akiknek elküldik a kérdőívet. A THE-től minden év végén a timeshighereducation@surveys.elsevier.com címről érkezik a felkérés, amit a következő év februárjának végéig tölthetnek ki a címzettek. Ha legközelebb Ön is kap felkérést, ne felejtse el jelölni a PTE-t!
A Quacquarelli Symonds két kérdőívet küld ki névre szólóan a felsőoktatási intézmények ajánlásai alapján. A felsőoktatási intézményeknek olyan kitöltőket kell megnevezniük, akik nem állnak munkakapcsolatban az adott intézménnyel. Ha Ön ismer olyan külföldi vagy magyar kutatót, akiről tudja, hogy jó szívvel ajánlaná a PTE-t, jelezze a ranking@pte.hu címen.
Igen, számítanak! A tudományterületi rangsorok a felvételizők számára a legfontosabbak, hiszen a legtöbben egy konkrét szakterületen kívánnak továbbtanulni, így nem az összegyetemi rangsorok alapján tájékozódnak. A tudománypolitika szereplők és a stakeholderek szempontjából is érdekes lehet, hogy egy-egy tudományterületen
milyen eredményt érnek el a felsőoktatási intézmények. Ezek a tényezők
befolyásolhatják a kutatási projektek finanszírozottságát.
A Times Higher Education (továbbiakban: THE) az Egyesült Királyságban működő, nemzetközi rangsor szolgáltató cég. Világranglistájának, a THE World University Ranking-nek 13 indikátora van 5 nagy csoportba sorolva. Az ábrán látható, hogy az 5 nagy csoport vizsgálja az oktatási (Teaching 30%) és kutatási (Research 30%) tevékenységet, a tudományos teljesítmények eredményességét és hatását (Citations 30%), a nemzetközi jelenlétet (International outlook 7,5%) és az ipari bevételeket (Industry income 2,5%). Az egyes indikátorok a tudományos közösségnek kiküldött kérdőív eredményekre, a Scopus bibliográfiai adatbázisra és az intézményi adatszolgáltatásra épülnek. Mindegyik kritériumot más-más súlyozással számítják be.
A Quacquarelli Symonds (továbbiakban: QS) az Egyesült Királyságban működő, nemzetközi rangsor szolgáltató cég. Világranglistájának, a QS World University Ranking -nek 6 indikátora van: szakmai reputáció (Academic Reputation from Global Survey, (40%), oktatók-hallgatók aránya (Faculty Student Ratio,(20%), idézettség/oktató aránya a Scopus bibliográfiai adatbázisból (Citations per Faculty from Scopus, (20%), munkaadói reputáció (Employer reputation from Global Survey, (10%), nemzetközi hallgatók aránya (Proportion of International Students, (5%), nemzetközi oktatók aránya (Proportion of International Faculty, (5%). Az egyes indikátorok a kérdőív eredményekre, a Scopus bibliográfiai adatbázisra és az intézményi adatszolgáltatásra épülnek. Mindegyik kritériumot más-más súlyozással számítják be.
A THE Emerging Economies Ranking ugyanazt a 13 indikátort vizsgálja, mint a rangsor szolgáltató cég World University Ranking rangsora. A különbség, ami az ábrán is látható, hogy némileg eltérő súlyozással számolnak.
A THE Emerging Economies University Rankings azoknak az országoknak az egyetemeit indexeli, akik fent vannak a London Stock Exchange’s Financial Times Stock Exchange Group 100-as listáján. A Financial Times Stock Exchange Group a londoni értéktőzsde csoport leányvállalata. A listájában található nagy vállalatok országait három csoportba osztja: “advanced emerging”, “secondary emerging” or “frontier”.
A rankingben résztvevő országok listája:
- Advanced emerging: Brazília, Csehország, Magyarország, Malajzia, Mexikó, Dél-Afrika, Tajvan, Thaiföld, Törökország
- Secondary emerging: Chile, Kína, Kolumbia, Egyiptom, India, Indonézia, Kuwait, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Katar, Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek
- Frontier: Bahrein, Banglades, Botswana, Bulgária, Elefántcsontpart, Horvátország, Ciprus, Észtország, Ghána, Izland, Jordánia, Kazahsztán, Kenya, Lettország, Litvánia, Macedónia, Málta, Mauritius, Marokkó, Nigéria, Omán, Palesztina, Peru, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Sri Lanka, Tanzánia, Tunézia, Vietnam
A QS Emerging Europe & Central Asia Ranking a fejlődő európai és közép-ázsiai régió országainak egyetemeit listázza. 10 indikátora van: szakmai reputáció (Academic reputation, (30%), munkaadói reputáció (Employer reputation, (20%), oktatók-hallgatók aránya (Faculty/student ratio, (10%), a tudományos kibocsátás (Papers per faculty, (10%), International research network (10%), webomertia, online láthatóság (Web impact, (5%), PhD-val rendelkező oktatók száma (Staff with a PhD, (5%), az intézmény publikációira érkező hivatkozások a Scopus adatbázis adatai alapján (Citations per paper, (5%), nemzetközi oktatók aránya (International faculty, (2.5%), nemzetközi hallgatók aránya (International students, (2.5%). Az egyes indikátorok a korábban említett kérdőív eredményekre, a Scopus bibliográfiai adatbázisra és az intézményi adatszolgáltatásra épülnek. Mindegyik kritériumot más-más súlyozással számítják be.
A THE Impact Ranking az ENSZ Sustainable Development Goals (Fenntarthatóságot célzó Fejlesztési Célok) 17 pontja alapján rangsorolja az egyetemeket jórészt önbevallás, kisebb részt publikációs tevékenység alapján.
A THE 11 tudományterületi rangsort szolgáltat: Bölcsészettudományok (Arts & Humanities), Közgazdaságtudomány (Business & Economics), Orvos- és egészségtudomány (Clinical, pre-clinical & health), Számítástechnika (Computer Science), Neveletéstudomány (Education), Műszakitudományok (Engineering & Technology), Jogtudomány (Law), Élettudomány (Life Sciences), Fizika (Physical Sciences), Pszichológia (Psychology), Társadalomtudományok (Social Sciences). (https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/by-subject) Ugyanazt a 13 indikátort vizsgálja, mint a rangsor szolgáltató cég World University Ranking rangsora. A különbség, hogy eltérő súlyozással számolnak. A rangsorok a Scopus bibliográfiai adatbázisból veszik a bibliometriai mutatókat. A Scopusban nyilvántartott folyóiratokat tudományterületek szerint sorolják be és csak az adott tudományterülethez tartozó cikkek és hivatkozásaik számítanak az egyes tudományterületi rangsorokban.
A PTE 5 tudományterületi listán szerepel: Orvos- és egészségtudomány (Clinical, pre-clinical & health), Élettudomány (Life Sciences), Fizika (Physical Sciences), Pszichológia (Psychology), Társadalomtudományok (Social Sciences). A helyezéseket a linkre kattintva tudja megnézni: https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/by-subject
A QS 5 nagy tudományterületi rangsort szolgáltat: Bölcsészettudomány (Arts and Humanities), Műszakitudományok (Engineering and Technology), Élet- és Orvostudományok (Life Sciences & Medicine), Természettudományok (Natural Sciences), Társadalomtudományok és Menedzsment (Social Sciences & Management). Ezeken belül 51 részterületi rangsor van. A listák csak tudománymetriai és a kérdőíves népszerűségi vizsgálatból származó pontszámok alapján rangsorolnak, a felső oktatási intézmények nem szolgáltatnak külön adatokat. A PTE jelenleg csak az Orvostudomány (Medicine) részterületi listán szerepel.
Egyetemünk pozícióját a linkre kattintva tudja megnézni: https://www.topuniversities.com/university-rankings/university-subject-rankings/2021/medicine