Életrajz
Hauser Arnold nemzetközi hírű, magyar származású művészettörténész és filozófus, a művészetszociológia művelésének kiemelkedő képviselője életének nagy részét külföldön, főként Angliában töltötte.
1892. május 8-án született Temesváron. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, filozófiát, németet és magyar filológiát hallgatott. Tanulmányai idején két évig rendszeresen tudósított a liberális Temesvári Hírlap olvasói számára. Az egyetem elvégzése után középiskolai tanárként tevékenykedett.
1915-ben belépett az Alexander Bernát vezette Filozófiai Társaságba, egy évvel később pedig csatlakozott a Vasárnapi Körhöz, ami Balázs Béla és Lukács György filozófusok körül alakult ki. Emellett rendszeresen tartott előadásokat a Szellemi Tudományok Szabadiskolájában.
1918-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen az „Esztétika rendezés problémája” című munkájával.
A Tanácsköztársaság idején mint a Közoktatásügyi Népbiztosság előadója, a művészeti oktatás reformjának ügyével foglalkozott. A proletárdiktatúra bukása után külföldre távozott. 1921-től Berlinben szociológiát és művészettörténetet tanult, majd 1924-től Bécsben dolgozott egy bécsi filmgyártó vállalat alkalmazottjaként.
Az Anschluss után Nagy-Britanniába emigrált: előbb Londonban művészetszociológiai kutatásokat végzett, majd 1953-57 között a leedsi egyetemen tanított művészettörténetet. Ezt követően vendégprofesszor volt különböző amerikai egyetemeken.
1977-ben, nem sokkal halála előtt hazatelepült. 1978. január 29-én halt meg Budapesten.
Hauser Arnold újszerű megvilágításban foglalkozott a művészet filozófiai, társadalomtörténeti és művelődéstörténeti vonatkozásaival, a művészetpszichológiai kérdésekkel. Véleménye szerint a műalkotás lélektanilag, szociológiailag és stílustörténetileg determinált, s a három közül a szocilológiai meghatározó az elsődleges. A következetes történeti szemlélet volt az ereje, a művészet jelenségeinek a történelem és a társadalom nagy összefüggésrendszerében való elhelyezése, dialektikus megközelítése. A tények konkrét jelentését vizsgálta. Egy ízben megfogalmazta céljait, amely életműve mottójának is tekinthető: „törekvésem egyik fő célja maradt az egyoldalúság és a dogmatizmus elkerülése”. Munkássága során nemzetközi elismerést szerzett.
Hauser gyűjtemény a Pécsi Tudományegyetemen
Hauser Arnold könyvtárának és hanglemezeinek nagy részét a Magyar Tudományos Akadémiának, illetve annak könyvtárának ajándékozta azzal a feltétellel, hogy a gyűjtemény szakszerű könyvtári feldolgozás után, méltó elhelyezést kap és a tudományos kutatók, valamint más érdeklődők rendelkezésére áll.
Bihari Ottó jogászprofesszor, akadémikus, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének akkori igazgatója, az MTA akkori főtitkárának, Márta Ferencnek a beleegyezésével vállalta, hogy az előbb említett feltételeket Pécsett megteremti. 1979-ben a professzor a Baranya Megyei Tanács vezetőivel együtt több lehetőséget megvizsgált – a Janus Pannonius Múzeum kialakítandó Képzőművészeti Osztályán; a Megyei Könyvtár kibővített épületében; vagy az Egyetemi Könyvtár bővítését szolgáló, belvárosi iskolában – és végül úgy döntött, hogy az értékes gyűjteményt, mint akadémiai letétet a Pécsi Egyetemi Könyvtár gondozásába adja. A Pécsi Egyetemi Könyvtár akkori igazgatója, Fényes Miklós a könyvtári feldolgozás megszervezését Ádám Antalné osztályvezetőre bízta. 1981-ben hét tagú munkacsoport kezdte meg a feltáró munkát, amely másfél évig tartott.
1982 októberében az özvegy, Borus Rózsa letétként átadta a Központi Könyvtárnak Hauser Arnold kutatói segédanyagát: 2258 fényképeket, 429 diaképeket és számos levelezőlapot.
A Hauser gyűjteményt 2003 elején átszállították a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kari Könyvtárába. A Központi Könyvtárban csupán a képeslapgyűjtemény maradt, ami jelenleg a Kutató teremben használható.
A Művészeti Kari Könyvtárban a teljes könyvanyag egységesen, egy teremben van elhelyezve témacsoportok szerint, amelyek római számozással vannak jelölve. A könyvek nem kölcsönözhetőek, azokat csupán helyben lehet használni. A hanglemezgyűjteményt „abc” sorrendben helyezték el a polcokon egy másik teremben.
A gyűjtemény összetétele
A gyűjtemény kiválóan kiegészíti az egyetemi könyvtár állományát, hiszen nélküle a háború utáni évek külföldi esztétikai, művészettörténeti, szociológiai irodalma nagyon hézagosan szerepelne.
A gyűjtemény dokumentumtípusát tekintve szakkönyveket, művészeti albumokat, folyóiratokat, múzeumi és kiállítási katalógusokat, illetve külföldi kiadású hanglemezeket és partitúrákat foglal magába. (3122 kötet, 154 különböző folyóirat példány).
A könyvállomány majdnem teljes egészében idegen nyelvű. A könyvek jelentős részének angol és német a nyelvezete, de szép számmal fordulnak elő francia és olasz nyelvűek is. A nyomtatványok mintegy 98%-a a 20. században keletkezett.
A könyvállományt tartalmilag több csoportba lehet sorolni:
A gyűjtemény fontos részét alkotják Hauser Arnoldnak a neves kiadók közvetítésével világszerte megjelentetett kötetei. A művészettörténész kutatók számára értékesek lehetnek a híres műgyűjtemények és a jelentős művészeti kiállítások katalógusai is.
A képeslapok a világ különböző országaiból, városaiból származnak, ahol Hauser Arnold utazásai során megfordult. A lapok tanulsága szerint sorra látogatta a híres múzeumokat, katedrálisokat, templomokat, valamint a kastélyokat és a várakat. A gyűjtemény jelentős része szobrokat, festményeket, valamint az egyes városok (pl.: Hága, Amszterdam, Barcelona, Cordoba, Bologna, Róma, Párizs) utcarészleteit és különböző épületeit ábrázolják.
A hanglemezek – 613 hanglemez, 1506 mű – az 1950-es, 1960-as és az 1970-es években készültek. Jelentős részük angol és német kiadású, de van köztük francia is. A gyűjtemény értékét növeli, hogy a második világháborút követő időszakban, ezeknek a lemezeknek a beszerzése akadályokba ütközött.