De la Force márki lányát, Blanche-ot megtámadják a párizsi utcán. Ez az inzultus úgy megrázza az érzékeny lelkű fiatal lányt, hogy elhatározza, belép a karmelita apácák rendjébe. A compiègne-i zárdában a priorissza szeretettel vezeti be a novíciát a szigorú apácarendbe. A priorissza hamarosan meghal, és a kolostort is elérik a nemrég kitört Nagy Francia Forradalom távoli hullámai. Megérkezik a zárdába Blanche bátyja, De la Force lovag és biztatja húgát, hogy szökjék el, mert a forradalom nem fogja kímélni az apácákat, a lány azonban a kolostorban marad. A Konvent hamarosan feloszlatja az apácarendet, és kisajátítja a zárda épületét. Az új priorissza – akár a mártírsors vállalásával is – ellenállásra szólítja fel rendtársait. Blanche most már hazaszökik, de házukat feldúlták, apját kivégezték, ezért visszatér társaihoz. A karmelita apácákat Párizsba hurcolják, a Conciergerie börtönébe. Másnap valamennyien guillotine alá kerülnek. A többiekkel együtt Blanche is büszkén lép a vérpadra.
more >>>

Éves keresztmetszet, összefoglaló a kortárs magyar képzőművészetről angol és magyar nyelven. A kiadvány a közkedvelt toplisták mintájára szemlézi és bemutatja az elmúlt időszak kiemelkedő alkotásait, legjeit a kortársművészetben, ugyanakkor szakmailag hiteles, átfogó képet ad az aktuális trendekről, szereplőkről, a legizgalmasabb művekről.
more >>>

A "Contemporary Art" a magyar kortárs művészetnek azokat a szereplőit és intézményeit mutatja be, akik és amelyek arra törekszenek, hogy a Nyugat-Európai és az amerikai centrumokhoz fölzárkózzanak. Bemutatja a művészek munkásságát, beszélget gyűjtőkkel és galériavezetőkkel.
more >>>

A Rómeó és Júlia William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól. Shakespeare életében a legnépszerűbb színdarabjai egyike volt, a Hamlettel együtt azóta is a legtöbbet játszott Shakespeare-mű. A tragédia Arthur Brooke 1562-ben írt versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Mindkettő egy olasz mesén alapszik, és bár Shakespeare mindkettőtől kölcsönzött részleteket, új szereplőket is létrehozott, például Mercutiót és Párist, a történet bővítésének érdekében.
more >>>