2015-öt írunk most s már negyven éve rendületlenül a művészet színpadán van a modern textiles szakma. Amikor 1968-ban megrendezték az Ernst Múzeumban a Textil Falikép 68 című kiállítást, felhagyva a mamut össz-iparművészetet felsorakoztató tárlatokkal, még senki sem volt képes megjósolni a nagy sikert, bár az évszámmal ellátott cím sugallta a folytatás elképzelését is egyben. Frank János művészettörténész, aki jelen volt, amikor a falakra kerültek a művek, érezte, hogy most egy nagyon fontos fordulóponthoz érkezett a textilművészet, ezen belül a textil falikép, a faliszőnyeg, amely az utóbbi időben vált népszerűvé a monumentális, lakberendezési feladatokra is alkalmas mivoltával. A kiállításon bemutatott munkák között olyan iparművészek vonultatták fel alkotásaikat, akik e témával évek óta foglalkoztak, kísérleteztek és most bemutathatták mire képesek...
tovább >>>

Geszler Mária 1941-ben született Budapesten. 1965-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskola kerámia tanszakán, mestere Csekovszky Árpád volt. Kerámiatörténetet és művészetet gyakorlati évei és felfedező utazásai tanult Hódmezővásárhelyen, Szovjet-Közép-Ázsiában, Grúziában és Örményországban. 1966-tól máig Szombathelyen él és alkot. Az elmúlt évtizedekben számos helyen nyílt egyéni és csoportos kiállítása (Szombathely, Budapest, Szeged, Bécs, Párizs, Gifu /Japán/, Ausztrália, USA, Korea stb.), műveit sok köz- és magángyűjtemény őrzi a pécsi Janus Pannonius Múzeumtól – csak néhány példát említve – Budapesten át Japánig, Kanadáig és az Amerikai Egyesült Államokig...
tovább >>>

Először a középiskolai diákolvasmányaim kedvencét, Lev Tolsztoj Háború és béke című elgondolkodtató és fantasztikus élményt nyújtó könyvét szerettem volna bemutatni, de aztán egy, a tavalyi évben olvasott életrajzi könyv felülírta az elképzeléseimet. De hogy lehetne a két könyvet összehasonlítani? Természetesen sehogy, csak egy érzés volt, hogy korunk egyik meghatározó, zseniális gondolkodójának és cégvezetőjének az életútját bemutató könyvet kell választanom.

tovább >>>

"A munkaerőpiacon a versenyképes tudás megszerzéséhez és fenntartásához is egyre lényegesebb a tudományosan megalapozott ismeretek birtoklása.
tovább >>>

A szerző neveléstörténeti kutatásai során többször foglalkozott a reformpedagógia egyik jeles képviselőjével, Maria Montessorival és munkásságával. Ebben a témában megjelent könyvei beépültek a pedagógusképzés szakirodalmába.
tovább >>>

A Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat gondozásában megjelent kötet naprakész információkat nyújt az elsődleges gyermekellátásban dolgozók számára.
tovább >>>

Számtalan megkapó, tanulságos történet és tudományos írás jutott eszembe a szép- és a szakirodalom világából, melyek érdemesek lennének az ajánlásra. Választásom mégis egy népszerű, az egyik legolvasottabb amerikai keresztény írónő, Ellen G. White, Jézus élete című művére esett, melynek megismerése meghatározó élményt jelentett számomra.

tovább >>>

Tudja jól minden művészettörténész, hogy vannak „hálás” témák, életművek: színes, változatos életet élő, jó narratív lehetőségeket nyújtó művészek, a kultúrpolitika által támadott vagy támogatott, ezért viták kereszttüzében állt alkotók és események, remek háttéranyaggal, szociológiai adalékkal szolgáló oeuvre-k és csoportok. S vannak persze „józan”, majdhogynem unalmasnak mondható életű és munkásságú festők és szobrászok, akik csak tették a dolgukat, egy életen át festettek és szobortak anélkül, hogy fettel szedték volna ki nevüket a bulvárlapok valamiféle művészeti vagy magánéleti botrány okán...
tovább >>>

Kovalovszky Márta 1963-as pályakezdésétől nyugdíjba "vonulásáig" egyetlen intézménynek, a Szent István Király Múzeumnak munkatársa volt. Részben ennek - a több szakember számára szellemi hajlékul szolgáló intézménynek - korabeli életét, másrészt a szerző művészettörténészi szakmai útjának történetét idézi fel a könyv. Az író egyéni gondolkozásmódja, finom iróniája, öniróniája, élvezetes elbeszélőmódja teheti a kívülálló számára is élvezetessé a könyv olvasását. Varga Gábor Farkas grafikus, könyvtervező munkája segítette a történetek megfelelő, szép formában való megjelenését.
tovább >>>

El Kazovszkij (1948-2008) a késő XX. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt. Festőként, performerként, díszlettervezőként és - ma már tudjuk - költőként is hatalmas életművet hagyott hátra, amelynek roppant elevenségét és mélységeit a kortársak is azonnal fölismerték. A Magyar Nemzeti Galéria mintegy 400 művet bemutató kiállítása arra vállalkozik, hogy művészettörténetileg pontosabb képet rajzoljon mindarról, amit El Kazovszkij fájdalmasan korai halálával örökül hagyott...
tovább >>>

Scheiber mindig sláger volt - mondta újságírók előtt Kieselbach Tamás, akiről tudható volt, hogy régóta érdeklődik a magyar festészet vitatott, sokszor lebecsült alakja iránt. Ugyanis a Modern magyar festészet című reprezentatív albuma vonatkozó kötetében vagy három tucat izgalmas Scheiber-kép reprodukcióját közölte, amelyek közül főleg az önarcképek változatos sorozata keltett feltűnést. Most elmondta, hogy évtizedekkel ezelőtt még a Magyar Nemzeti Galériában figyelt fel egy Tabánt ábrázoló olajképre, amelynek festőjéről alig lehetett tudni valamit - ez a képe sem a kiállításon lógott, hanem az irodájukban. Scheibernek a rendszerváltás előtt Győrben és Pécsett volt még egy-két képe falon, a Nemzeti Galériában sokáig csak egyet állítottak ki tőle az állandó részben. Műgyűjtőként és kereskedőként Kieselbach számos képet felkutatott, de azt tapasztalta, hogy annak, hogy a sokszor megkérdőjelezett jelentőségű életmű a helyére kerüljön, több akadálya is van. Ezért most a tárlattal és az albummal azt szeretné elérni, hogy "igazságot szolgáltassanak" a festőnek, pontosabban kibogozzák recepciója és kanonizációja gubancait...
tovább >>>

Moholy-Nagy László gondolkodásmódja és a Tipofotó című írása napjainkban aktuálisabb, mint valaha. A digitális világ, amelyben élünk újraértelmezte az anyaghoz való viszonyunkat, a manuális technológiákhoz a digitális generáció új szemlélettel, ösztönösen nyitottan nyúl.
tovább >>>