Bár olyan művészóriások rejtőznek a KUT rövidítés mögött, mint Vaszary János, Márffy Ödön vagy Egry József, és a művésztársaság a két világháború közötti évek legmeghatározóbb alkotóit fogta össze, a szélesebb közönség számára máig ismeretlen. Igaz, hatalmas létszáma és túlságosan is sokszínű tagsága miatt nem forrhatott közösséggé, hiába biztosított kiállítási lehetőséget számukra, tartott fenn pártoló tagságot, saját folyóiratot. Ennek ellenére a KUT-hoz tartozás a modern művészet melletti demonstratív kiállást jelentette a tagok számára.
tovább >>>

"Férjem, Dr Lantos Ferenc képzőművész-tanár munkásságához szorosan hozzátartozott megfigyeléseinek, tapasztalatainak, véleményének és állásfoglalásának folyamatos rögzítése az évtizedek folyamán. Ezek egyrészt "Gondolatok", "Gondolat-vázlatok" címen szerepelnek, másrészt hosszabb lélegzetű írások, melyek alkotó munkájával és az oktatással összefüggő, különböző jellegű programok, tanulmányok, javaslatok, kérdések, tézisek, életrajzi visszaemlékezések, az általa megnyitott kiállítások szövegei és mindenkori reagálások az aktuális szakmai, emberi és társadalmi kérdésekre. Sok anyag gyűlt így össze, és nagyon fontosnak tartom, ezekből egy válogatás csokorba fűzését, melyek segítséget adnak munkásságának mélyebb megismeréséhez, és amelyek rávilágítanak szakmai és emberi nagyságára... Apagyi Mária Balatonberény, 2015. augusztus
tovább >>>

A pécsi Zsolnay-gyár maradandó nyomot hagyott Közép Európa historizáló és szecessziós építészetén, hiszen az építészet megújítására kikísérletezett építészeti kerámia anyag , a pirogránit létrehozásával színekben gazdag épületek megszületését segítette, ezt inspirálta. E munka tetőződött Lechner Ödön és a pécsi gyár példamutató együttműködésében, a szecessziós építészet magyar változatának megteremtésében. A régió egykori legjellemzőbb épületei, sok esetben a Zsolnay építészeti kerámiának köszönhetik szín- és formagazdagságukat. A budapesti épületeket -köztük Lechner Ödön korszakos alkotásait- egy korábbi kötetben, Mattyasovszky Zsolnay Tamás munkájában tekintheti át az érdeklődő.
tovább >>>

A kötetben helyet kapott tanulmányok több évnyi kutatómunka gyümölcsei. Megalkotásuk során mindannyian arra törekedtünk, hogy az általunk közöltekkel egyaránt szóljunk a témában járatlan érdeklődőkhöz és annak kutatóihoz. A választott szempontrendszerek alapján egy-egy pályaszakasz lehetőség szerinti legteljesebb tartalmú krónikájának megírását tűztük ki célul; a hangsúly így természetszerűleg került a szóra és nem a látványra: a kötetben megtalálható képek kizárólag illusztratív szerepűek.
tovább >>>

Harminc tanulmány olvasható a kötetben, egy páratlan muzikológus pálya lenyomatai. A legkorábbiak a hatvanas években születtek, a legfrissebbek a kétezres évek elején. Témáik két nagy korszak, a 18. század vége, s a 20. század eleje, illetve ennek megfelelően a nyugati zene történetének két meghatározó alkotója, Joseph Haydn és Bartók Béla köré csoportosulnak, de Mozart, Michael Haydn, Stravinsky és Webern is főszerepet kap néhány írásban. Somfai László az ezredforduló körüli évtizedek legnagyobb hatású magyar muzikológusa, világszerte ismert és elismert Bartók- és Haydnkutató.
tovább >>>

A 18. századi zene nemzetközi hírű szaktekintélye és aktív fortepiano-játékos, a Zeneakadémia legendás zeneelmélet-tanára, Komlós Katalin húsz zenetudományi tanulmányát válogatta össze a kötet számára.
tovább >>>

Az én könyvem! Zsigerbőr, bőr alatt, tagadhatatlanul! Ez a könyv olyan hatással volt rám, mint még semmilyen tintával papírra vetett lélekdarab. Nehéz hát szavakkal leírni, mi az, amit adott nekem...

tovább >>>

A Ludwig Múzeumok alapját képező, Peter és Irene Ludwig által létrehozott gyűjtemény talán legismertebb és leghíresebb eleme az az anyag, amely a pop art korszakát mutatja be. Egyedülálló ez a gyűjtemény abban, hogy megtalálhatók benne a pop art emblematikus művészeinek (Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Tom Wesselmann, stb.) ikonikus művei csakúgy, mint a kevésbé ismert alkotóké (Allan D’Arcangelo, Richard Lindner, stb.), valamint az amerikai vonulaton kívül az irányzat európai képviselőinek (Peter Blake, Richard Hamilton, David Hockney, Mimmo Rotella) munkái is. Egyedül a Ludwig múzeumok anyaga elég egy olyan kiállítás létrehozásához, amely a nemzetközi pop artot tekinti át....
tovább >>>

1992-ben, vagyis 23 éve jelent meg N. Horváth Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár első könyve József Attiláról. Azóta még hat könyv követte, és számtalan tanulmány.
tovább >>>

E kötet latin és magyar nyelvű, katolikus és protestáns egyházi kórusműveket tartalmaz. Hangversenydarabok ezek, de többségük - megfelelően megválasztva - vallásos szertartáson: istentiszteleten, zenés áhítaton, olykor még misén is megszólalhat az ökumené szellemében...
tovább >>>

Csak az tudom elmondani, ami a könyv fülszövegén olvasható, mert ennél jobban én sem tudnám megfogalmazni: „Jodi Picoult kíméletlenül őszinte regényéből megtudjuk, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak a családoknak, akik autista gyermekeket nevelnek – és közben éles kritikát kapunk az amerikai igazságszolgáltatási rendszerről és a szenzációhajhász, előítéletes kisvárosi társadalomról is. A Házirend azonban krimiként is megállja a helyét, hiszen az első oldaltól az utolsóig kísérti az olvasót a kérdés: bűnös-e Jacob Hunt?”

tovább >>>

A katalógus az Eszterházy család kivételes életútjának legfontosabb emlékeit mutatja be a fraknói gyűjteményen keresztül. A műtárgyakon érzékelni tudjuk az Esterházy család súlyát, szerepét és befolyását az adott korszakokban, kulturális és történelmi beágyazottságát a nemzetközi és hazai történelmbe.
tovább >>>