Perben és haragban világháborús önmagunkkal, foglalja össze a kötet címe a benne szereplő nyolc tanulmány tematikáját, utalva arra is, hogy Magyarország második világháborús szerepvállalásának egyes következményei lankadatlanul viták középpontjában állnak. Az 1945 után mesterségesen befagyasztott társadalmi emlékezet a hetvenes évektől indult lassú olvadásnak, még éppen időben ahhoz, hogy a túlélők emlékei ne vesszenek el a közösség számára. A következő húsz esztendőben a korszak történeti feldolgozása lassan eltávolodva az ideológiai-politikai elvárásoktól teljesebbé, sokszínűbbé vált. Ám a rendszerváltás óta annak is tanúi lehetünk, hogy az etnikai öntudattal erősen áthatva újraéledő kommunikatív emlékezet nem mindig szeretne tudomást venni a felszabadult forrásokon nyugvó történeti feltárás új eredményeiről. Úgy tűnik, a békévé oldás költői vágyálom marad, miközben új szereposztásokban és új hadállásokat foglalva folytatódik a harc a múlt bevallása körül.
tovább >>>

Ez a könyv emléket állít a bátrak sportját művelő civil ejtőernyősöknek, akik átélték a merészség örömét és megteremtették ezt a sportágat hazánkban. Másrészt az a célja a kötetnek, hogy ösztönözze az extrém sportok iránt érdeklődő fiatalokat, vigyék tovább az ejtőernyőzés hagyományait. A könyv sajátossága és egyben érdekessége, hogy a meglévő forrásanyagok ismertetése mellett nagy hangsúlyt fektet a személyes visszaemlékezésekre, ezáltal a baráti körben elhangzott történetek szélesebb közönséghez is eljuthatnak és fennmaradnak a következő generációk számára is.
tovább >>>

Hogyan alakult ki az intelligencia? Tényleg csak élő rendszerekben jelenhet meg spontán módon? Egyáltalán, mit neveznek a különböző szakértők intelligenciának? Az élettel együtt alakult ki, vagy anélkül is képes fejlődni? Ebben a könyvben megkíséreljük megválaszolni ezeket a kérdéseket. Meglepő, de valószínűsíthető, hogy bizonyos környezeti feltételek megléte esetén nem élő környezetben is megjelenhetnek intelligens viselkedésformák, amelyek képesek a saját maguk által szerzett ismeretek alapján saját túlélésüket segíteni mindenféle magas fokú (emberi) intelligencia beavatkozása nélkül.E könyvben beszámolunk egy többéves kutatás eredményeiről, amely az intelligencia spontán megjelenését vizsgálta nem élő környezetben. Röviden áttekintjük az élet spontán kialakulását eddigi ismereteink alapján, majd összefoglaljuk a mesterséges intelligencia fejlődését. A könyv harmadik részében bemutatjuk az intelligencia spontán megjelenését célzó kísérleteinket, a kísérletek elvi alapját és az eddigi eredményeket.
tovább >>>

Az elmúlt évek legfontosabb világpolitikai fejleménye az Iszlám Állam váratlan megjelenése a Közel-Keleten. Hogyan történt mindez? Mi siklott félre az arab világban? 2011-ben a világ ámulva és egyben optimistán szemlélte az ún. "arab tavasz" eseményeit - ma viszont a színhelyein félelmetes széthullást látunk, és ennek a krízisnek, úgy tűnik, még messze nincsen vége. Az arab világban évtizedeken keresztül autoriter rezsimek tartották fenn úgy-ahogy a stabilitást, amely persze csak látszólagos volt. Aztán látszólag váratlanul, az emberekben feltámadt a szabadság iránti vágy, és szembefordultak azokkal a kormányokkal, amelyek korábban mindig csak az elitek érdekeit tartották szem előtt - és az államok széthulltak. Ma ott tartunk, hogy nincsen sem stabilitás, sem szabadság, és egyetlen identitásképző kötőelemnek az iszlám maradt. Rainer Hermann, az arab világ neves ismerője részletesen bemutatja, hogy az "Iszlám Állam", amelynek előzményei 1999-ig nyúlnak vissza, a világi államiság kudarca és megszűnése nyomán hogyan tett szert ekkora hatalomra és támogatottságra. A tisztán politikai-történeti elemzésen túlmenően megkockáztatja, hogy egy jól megalapozott prognózist adjon a távolabbi jövőre vonatkozóan, és tisztázza-értelmezze a Nyugat szerepét az eseményekben.
tovább >>>

"Tudták, kik a látogatóid, tudták, kinek telefonáltál és azt is tudták, ha a feleséged mással is lefeküdt."
tovább >>>

A szerző széleskörű, közel húszesztendős tapasztalataira alapozva, elsősorban gyakorlati szempontokat figyelembe véve segít eligazodni a coaching fogalmának sokrétűségében. Részletes áttekintést nyújt a coaching fontos megközelítési módjairól, modern, jól használható modellé állítva össze azokat. Célja, hogy e témában áttekintést nyújtó alapmű legyen. A pedagógiai szempontokat is szem előtt tartó kézikönyv hasznos tananyaga a coach-képzéseknek, ugyanakkor a gyakorló szakemberek segédkönyvéül is szolgál. A könyv számos gyakorlati ötlettel szolgál a tanácsadók, moderátorok és mediátorok, trénerek, szupervizorok és terapeuták munkájához is, mint a coaching-szakma kitűnő és igényes kézikönyve!
tovább >>>

Gelencsér Gábor nagyszabású, hiánypótló monográfiája a magyar film és az irodalom kapcsolatát tárgyalja 1945 és 1995 között. Egyfelől áttekinti két kulturális rendszer, azaz film és irodalom hatásösszefüggéseinek történetét, másfelől érzékeny és alapos elemzéseket közöl a legfontosabb írók műveinek adaptációiról (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Mándy Iván, Krasznahorkai László), illetve az irodalmi ihletettségű szerzői filmesek munkáiról (Fábri Zoltán, Makk Károly, Gothár Péter, Tarr Béla). A kötet tehát olvasható nem hagyományos filmtörténetként, kultúrpolitikai és kultúrtörténeti összefoglalásként, illetve figyelmes és értékes esztétikai elemzések sorozataként is. Egyszerre tankönyv, monográfia és műelemző esszé. Nehezen besorolható, különleges vállalkozás – ahogy a mű tárgyát képező, kiemelkedő magyar filmes adaptációk is azok. Filmbarátok, diákok, tanárok, kutatók, nézők és olvasók kötelező olvasmánya.
tovább >>>

Ez a könyv szerelmi vallomás. A szerzőnek a magyar filmhez fűződő, állandóan újra kezdődő viszonyának gyümölcse. Több mint egy évtizede jött először a világra, aztán másodjára is megszületett. Korábbi kiadásai már csak közkönyvtárak polcain lapozhatók fel. Most újra megjelenik, az utóbbi évek friss nyomaival, újabb filmek bemutatásával. Írója évtizedeket töltött a filmszakma különböző területein: volt tudományos kutató, dramaturg, újságíró, filmtörténész, média-tanár. Élete jelentős része mozik sötétjében telt; videotékákban böngészve meg letöltő oldalak nézegetésével zajlott. Naprakészen követi a magyar film változásait: munkáját akár folytatásos regényként lehet olvasni.
tovább >>>

Te jöjj el Este! Rózsakertem elnémul, mint a Szóm. Jöjj el Halál, te jöjj el értem, legyél te Olvasóm!
tovább >>>

"Valamit rendbe kell hozni, ismételgette magában, mint egy litániát. Most mindenekelőtt hazamegy, és nem gondol sem a múltra, sem a jövőre, mert a múlt úgyis jóvátehetetlen, a jövő pedig így is, úgy is a halál."
tovább >>>

A szerző csak arról írhat, amire emlékszik vagy amire emlékeztetik, de a kezét óhatatlanul bizonyos megfontolások vezetik. Ezért válogat, hallgat el, kerül meg, fogalmaz óvatosan.
tovább >>>

Milyen is a mi nemzeti kultúránk, s egyáltalán fontos-e, érték-e számunkra? Honnan jöttünk, hová tartozunk, s merre menjünk? Kelet vagy Nyugat? Magyarság, európaiság vagy globalizáció? Befogadás vagy kirekesztés; feloldódás vagy gazdagodás?
tovább >>>