A reprezentatív énekes- és olvasókönyv hiteles, eddig kiadatlan források alapján tartalmazza első királyunk, Szent István tiszteletére írt zenetörténeti emlékeinket. Országalapító királyunk szentté avatása, 1083 és a 20. század eleje között keletkezett legértékesebb liturgikus, epikus és népi alkotásokat gyűjti egybe mai helyesírással és közérthető magyarázatokkal.
tovább >>>

A kanadai zenetörténész-hegedűművész, Bruno Monsaingeon felbecsülhetetlen archívumot teremtett portréfilmjeivel, melyet a XX. század legnagyobb előadóművészeiről: Szvjatoszlav Richterről, David Ojsztrahról, Glenn Gouldról, Dietrich Fischer Dieskauról, Yehudi Menuhinról készített. A beszélgetések anyagait könyv formájában is közreadta, melyek közül a sorozatunkban korábban megjelent Richter- és Gould-kötetek után most a század emblematikus hegedűművészének, Yehudi Menuhinnak gondolataival találkozhatunk...
tovább >>>

"A Lantkönyv, melyet a kezében tart a Tisztelt Olvasó, szándékom szerint több célt kíván szolgálni. Zenei életünk szegénysége, hogy a lant elveszítette a tekintélyét, amely a 17. századig Magyarországon is megillette a hangszerek népes családjában. Ennek eredménye, hogy ma sem találja a megfelelő pozíciót a kortárs zenei élet komolyzenei hangszerei között. Ezzel a kiadvánnyal is szeretném azt elérni, hogy a lant visszanyerje régi helyét, és a mai hazai zenei életben a komolyzenei hangszerek között méltó megbecsültségre tegyen szert. Ennek természetes alapfeltétele lenne, hogy a Kárpát-medencében intézményes keretek között is meginduljon a lantoktatás, ami sajnos egyelőre még hiányzik zenei életünkből. (...)" (a Szerző)
tovább >>>

A Schrammel-napló című könyv a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas iparművész 31 naplójából kiválasztott írást, valamint a hozzájuk tartozó rajzokat gyűjtötte egybe...
tovább >>>

A modern design szép, funkcionális, egyéni, stílusos, értékálló és még megfizethető is. Előfordult, hogy egykor túl avantgárdnak vélték a használhatóság rovására, de mára elismerés és csodálat övezi a merész ötletet, az eredetiséget, amely életrehívója lett egy új formának. A gyűjtő‘k még csak most fedeznek fel bizonyos tárgyakat mintha eddig nem ismerték volna fel tervező‘ik mesterségbeli tudását a forma művészetét és szerepét...
tovább >>>

A huszadik század első évtizedének Párizs-élménye meghatározó volt a magyar művészi élet fejlődésére. Ady és Bartók Béla is elragadtatással írt első párizsi útjáról. Különösnek tűnhet, hogy a századelő pezsgő, bécsi művészvilága szinte alig hatott a magyar modernizmus fő vonulatára. A magyar művészek, akárcsak bő évszázaddal korábban, „vigyázó szemüket Párizsra vetették”, és szinte alig vették észre az Osztrák–Magyar Monarchián belül kibontakozó, élvonalbeli értékeket.
tovább >>>

Mi a régizene? Mennyire régi? Miként képes megszólítani bennünket, és miért van rá szükségünk? Thomas Forrest Kelly, a Harvard Egyetem professzora nemcsak a fenti kérdésekre ad választ tömör, mégis lenyűgözően nagyívű könyvében, hanem áttekintést nyújt a középkori, a reneszánsz és a barokk repertoár legfontosabb jellemzőiről is, továbbá tárgyalja a historikus előadói gyakorlat, az úgynevezett ,,régizene-mozgalom" történetét és elméleti hátterét. A Rózsavölgyi és Társa Kiadó és a Művészetek Palotája közös könyvsorozatának harmadik kötete közérthető, mégis elmélyült formában nyújt nagyon rövid bevezetést napjaink zeneéletének egyik legizgalmasabb szegmensébe.
tovább >>>

Szilágyi Sándor minden intézményi háttér nélkül követte a maga daimónionját, s majdhogynem véletlenül találkozott össze majd húsz évvel ezelőtt nagy témájával, a fotóművészettel. 2007-ben-ben ebből a szenvedélyből született meg a magyar neoavantgárd fotó történeti feltárásának és értelmezésének korpusza, amelynek hatalmas összegyűjtött anyagát nagyvonalúan bocsátotta közre és engedte át más lehetséges értelmezéseknek is. Most valami hasonlót tett az elmélettel. Összegyűjtötte, ismertette és elfogulatlanul, gyakran kritikusan interpretálta a fotóesztétika legfontosabb dokumentumait. Itt vannak, együtt vannak, egy kötetben vannak az olvasó pedig eldöntheti, hogy mire használja ezt a hasznos könyvet: tájékozódásra, követésre, vitára. (Radnóti Sándor)
tovább >>>

Georges Bataille (1897-1962) francia író, filozófus, szociológus a huszadik század legmeghatározóbb és egyben legprovokatívabb, legmegosztóbb gondolkodói között tartható számon. A Belső tapasztalat már megjelenésekor (Gallimard, 1954) is nagy visszhangot keltett: Jean-Paul Sartre írt róla egy hosszú tanulmányt, Michel Foucault, Maurice Blanchot, Pierre Klossowski, Philippe Sollers foglalkoztak vele behatóan. A Belső tapasztalat ugyanis – ahogy ez az életmű lezárulása után már vitathatatlanul kijelenthető – a szerző főműve. Ugyanakkor ez talán a legszemélyesebb, legkétkedőbb és egyben legmisztikusabb (persze csak a negatív teológia értelmében) bataille-i írás.
tovább >>>

Nem hiszem, hogy a történet folyamán hatnál több mániamentes művész van. A mánia az emberi lény görcse, ami nem egyéb, mint a műé, és a mű görcse, ami az emberé, mert a kettő egymást áthatja. Ezért ami démoni, az kétértelmű, kártékony, egyben komikus. A művészetben a mánia csaknem minden esetben a stílusban jelentkezik. Stílust csinálni annyi, mint mániát csinálni...
tovább >>>

Azoknak szól, akik most kezdik ismerkedésüket a billentyűs hangszerekkel vagy félbehagyott zongora tanulmányaikat szeretnék folytatni, vagy akik szeretnének megtanulni kottát olvasni...
tovább >>>

Borbély László kiváló festőművész és tudós, a veduta-képalkotás, a városképi festészet nagymestere. Tudósként többek között Bortnyik Sándor festőművész nemzetközileg nagyrabecsült életművének legelismertebb szakértője, fergeteges sikerű kiállítások rendezője itthon és külföldön egyaránt...
tovább >>>