Rátkay Endre, alias Átlósutcai, számos verseskönyv (és szájról szájra kelő anekdota) szereplője, akinek festészete jó másfél évtizeden át kizárólag ugyanezen verseskönyvek borítójaként keltett általános álmélkodást, amikor is végezetül megnyílt múzeumi profán kápolnája....
tovább >>>

Ez a sokszereplős, átfogó tárlat olyan áttekintő és információs lehetőséget nyújt a képzőművészet irányában érdeklődőknek - valamint a szakterületet művelőknek is - , amely a festészet létének, szerepének, állapotának, helyzetének bemutatására törekszik. Hiszen a kiállítás koncepciója és feladata, hogy képet adjon a kortárs magyar festészet jelenéről, a kifejezésmódok, stílusok, megfogalmazások sokszínűségéről. Azokról a szellemi folyamatokról, amelyek a magyar festészet jelenében zajlanak.
tovább >>>

Corpus: egyszerre utal az élő vagy a halott, kiterített testre, valamint a szövegre, a könyv korpuszára, arra a helyre, ahol ezt a kérdést tárgyalják, boncolják. A Corpus az, ami folyamatosan kisiklik a konkrét meghatározás, a végleges rögzítés, a fogalmi megismerés eszközei alól. A Corpus állítása a keresztény vallás fundamentuma (“Hoc est enim corpus meum”), minden teológiai és filozófiai gondolkodás lényegi kérdéskörét alkotja, ahogy ott áll a modernkori lélekelemzés hátterében is. Jean-Luc Nancy, a kortárs francia filozófia egyik legmeghatározóbb alakja, mindezekre a hagyományokra visszanyúlva végzi el saját Corpus kutatását, amely A lélekről szóló előadással zárul, a test és a lélek kiterjedését és határait faggatva.
tovább >>>

"Arról lenne tehát szó, hogy a jel fogalmának kitüntetett példáján keresztül azt lássuk lelepleződni, ahogy a metafizika fenomenológiai kritikája a metafizikai bizonyosságon belüli mozzanatnak bizonyul. Pontosabban: hozzálássunk annak igazolásához, hogy a fenomenológiai kritika forrása maga a metafizikai tervezet, mégpedig annak történeti beteljesedésében és eredeti tisztaságába visszaállítva." A kötet Derrida egyik legelső könyve, melyben metafizika-kritikája legvilágosabb megfogalmazását adja.
tovább >>>

A látszóbeton nem pusztán egy anyag, egy technológiai eljárás, hanem benne megmutatkozik a korszak gondolkodása: egyrészt a modern hagyomány, hogy a szerkezetet a maga valójában láttassuk, de a posztmodern „minden lehetséges” nyitott elve is. Erős, szilárd, ellenáll az időnek, ugyanakkor egy korszerű technológia eredménye. A könyv legnagyobb érdeme, hogy a látványbeton technológiai és kivitelezési ismereteit mindenre kiterjedően részletezi, de nem feledkezik meg a célról, ami az építészeti alkotás maga. A kötet kizárólag magyar példákon keresztül mutatja be a látszóbeton megvalósulásait.
tovább >>>

A Bay gyűjtemény alapját a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep alkotásai képezik a 20. század legmeghatározóbb képzőművészeivel. Nagy hangsúlyt kap az egyik alapító, Kiskunhalas szülötte, Thorma János festészete. Dr. Bay Miklós és felesége, Éva együtt népszerűsíti és gondozza a művész életművét. A házaspár gyűjteményéből jelentős részt, köztük 19 Thorma-festményt városunk ajándékozott. A könyvben nyomon követhető: a Bay gyűjtemény hogyan lett magánügyből közügy...
tovább >>>

Somogyi Győző szerzetesi alázattal és szorgalommal végzi alkotó munkáját immár fél évszázada, minden egyes festménye, grafikája egy-egy imádság. Műveivel létrehozza azt a csodát, melynek lehetőségét ugyan minden ember magában hordozza, de csak keveseknek adatik meg, hogy megteremtse a kapcsolatot föld és ég, a természet és a Teremtő között. Hogy megszülessen a szakrális alkotás, mely öröktől fogva a világ rendező elvét hordozza, teremteni képes, az életet serkenti, őrzi és képes létrehozni a kultúrát. Felmutatja művészetét, a szelíd választ a kor kérdéseire, a közösség, a család összetartozását, a globálisan feloldódó, elkülönülő egyénnel szemben, a hagyomány tiszteletét az állandó változtatni akarás kényszere ellen, a lokális értéket, a munka, a megtakarítás valóságát, a globális spekuláció és virtuális hitel helyett, rendezett viszonyát a Teremtőhöz. […]
tovább >>>

művészi tehetsége szervesen egyesül építész-szaktudása zeneszeretetével és hozzáértésével. Úgy követi a legendás Oláh Gusztáv által kijelölt utat, hogy a hagyományokat és a legmodernebb technikai újdonságokat is felhasználja munkájához. Ettől válnak alkotásai kortalan értékekké és mégis nagyon maivá...
tovább >>>

Vajda Júlia munkássága összeköti és átfogja a 20. századi magyar modernizmus két nagy korszakát, az Európai Iskola (1945-1948) figuratív-szürrealista világát, és a hatvanas-hetvenes évek kísérletező, absztrakt, konceptuális és geometrikus törekvéseit. "Kísért, mindig kísért a sokféleség... Azok közé a festők közé tartozom, akik csaponganak, engednek az ihlet és az ötlet impulzusainak"... (Petőcz György)
tovább >>>

A magyar köz- és magángyűjtemények rendelkeznek a világon a legnagyobb és legértékesebb habán műtárgy-állománnyal, ennek ellenére ez a kivételesen gazdag anyag együtt még soha nem került a nagyközönség elé. Ezt a hiányt szeretné pótolni az Iparművészeti Múzeum kiállítása, amelyen magángyűjtők kerámiáiból mutat be egy közel 150 darabos válogatást...
tovább >>>

Kiállításunk a Muzej Marton porcelángyűjteményének válogatott anyagát mutatja be. A tárlat közel 130 olyan klasszicista és empire stílusú tárgyat vonultat fel, amely a bécsi Császári porcelánmanufaktúra fénykorában, Conrad von Sorgenthal gyárvezetésének periódusban (1784-1805) készült. Ez a korszak egyik csúcspontja volt az európai porcelán történetének részben páratlan művészi értékei, részben technikai kiválósága miatt. A főként klasszicista stílusú bécsi dísztárgyakat, valamint biszkvit plasztikákat olyan francia; sèvres-i, vincennes-i, párizsi és orosz; szentpétervári, moszkvai porcelánok egészítik ki, amelyekre részben hatott a bécsi klasszicizmus...
tovább >>>

Szirtes János a 80-as évek óta meghatározó alakja a hazai kortárs művészeti életnek. Szerteágazó művészetét – legyen szó performanszról, festészetről, fotó- vagy videóművészetről – az alkotás mint akció alapgondolata határozza meg..
tovább >>>