Első lépések a művészetek felé I. című pedagógiai-művészeti összefoglaló munka a Dialóg Campus Kiadónál jelent meg Gyöngy Kinga szerkesztésében.
tovább >>>

Megérkezett az új ATP jegyzet: Az anyanyelvi nevelés tantárgy-pedagógiája az alsó tagozaton szerkesztette Koós Ildikó.
tovább >>>

Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe. A világháborús agysérültek anomáliáiról vagy éppen az észlelés általános paradoxonjairól szóló lebilincselő esettanulmányai és leírásai inspirációt jelentenek az elme- és tudatkutatás valamennyi területén. Merleau-Ponty vizsgálatai első ízben mérték fel annak a ténynek a jelentőségét, hogy a test nemcsak az észlelés, hanem a gondolkodás, a beszéd, a kommunikáció, a szexualitás és a másokhoz való viszony vonatkozásában is kulcsszerepet játszik.
tovább >>>

E gyűjtemény olyan szerzők írásaiból válogat, akik elméleteikkel és problémaérzékenységükkel a zenei hallás tárgykörét gazdagították. Egyre árnyaltabbá váló kérdéseik és válaszaik meggyőzően mutatják a téma fontosságát és bőségét. Történeti vizsgálódás, gondolatkísérlet, zenei elemzés és kultúrszociológiai eszmefuttatás egyaránt található a kötetben. A téma megközelítésének változatossága azonban nem csak a műfaji eltérésekből fakad: zenetörténészek és zenetudósok mellett a 20. század néhány meghatározó zeneszerzője is kifejti nézeteit, hol határozott kiállást tanúsítva, hol higgadt értékelést nyújtva.
tovább >>>

A Kortárs táncelméletek című tanulmánykötet a tánc- és mozgásművészet kilencvenes évek óta meghatározó tendenciáit, azok esztétikai jegyeit és dramaturgiai stratégiáit mutatja be. A kötet szerzői nemcsak nemzetközileg elismert koreográfusok (többek között Jérôme Bel, Wanda Golonka, Meg Stuart, Xavier Le Roy) formai újításait és emblematikus előadásait elemzik, hanem kultúratudományos kontextusba helyezve vizsgálják a kortárs tánc szerepét és a társművészetekhez fűződő viszonyát. A tánctudomány angol és német nyelvű diskurzusának kérdésfeltevéseit is reprezentáló írások arra tesznek kísérletet, hogy megkérdőjelezzék a mozgásról alkotott hagyományos elképzeléseket, s inspirálják illetve lehetővé tegyék a kortárs táncról való gondolkodást és (pár)beszédet.
tovább >>>

1980-ban, a szombathelyi textilbiennálén megállított egy Nagy Judit szőtte gobelin, rajta két szó: "szövés=életmód". A lakonikus kijelentés hatását még csak fokozta, hogy ez az ars poetica egy gyűrött, vonalas noteszlapról volt olvasható, amit ráadásul a művész egy gombostűvel tűzött a falra - még az árnyéka is látszott -, mindez, ismétlem, gobelinben elbeszélve, ennek az ünnepélyes műfajnak parlagias ellentéteként." Frank János
tovább >>>

A Fővárosi Képtár és a Budapest Galéria a Tavaszi Fesztivál záróeseményeként nyitja meg A mecénás főváros – a Fővárosi Képtár című kiállítását az Új Budapest Galériában, a Bálna épületében. A kiállítás a főváros műpártolásának történetét foglalja össze az 1880-as évektől máig. Bemutatja Budapest képzőművészeti gyűjteményének kialakulását és koncepcióinak módosulásait a kezdetektől napjainkig. A történelem fordulataihoz kapcsolódó izgalmas gyűjteményi változások, intézményi átalakulások során létrejött kollekció bemutatása az utolsó másfél évszázad magyar művészetéről ad átfogó, ugyanakkor egyedi képet...
tovább >>>

... A közel félszáz installációs kiállítás mindenképpen jelzi, hogy a kiscelli helyszínek kívánják, szinte megkövetelik a térben gondolkodás művészeti megoldását. Az természetesen nem állítható, hogy a hazai, és némiképp a nemzetközi installációs kifejezésforma legfontosabb helyszíne lenne a Templomtér, de szerepe nyilván nem elhanyagolható. Szellemében és formájában természetesen rendkívül sokféle együttes sorakozott fel, az életművekből, munkásságokból következők, a kifejezetten erre a térre létrehozottak és természetesen a „határesetek” is jelen voltak...
tovább >>>

Festmények és installáció különös kapcsolata. Következetes festői program, ami a vonalak egymásutánjára épül. Vízszintes színes vonalak rendszere – színes ceruzával, vagy akrillal, következetes vastagsággal. Szigorú renddel. Az a fajta repetitív monotónia, ami rövidebb személés nyomán rendkívül izgalmas vizuális élmény hoz létre. Ebből a rendszerszerű építkezésből kilépve, Jovanovics Tamás monumentális installációt hozott létre, kilenc vörös-fehér, spirális csíkozású oszlop tör a magasba, s tűnik el a magasban. Az oszlop sor enyhe ívet ír le, és fokozatosan hajolnak, billennek ki a függőleges rendből.
tovább >>>

A 2001-ben Marosvásárhelyen megszervezett művészettörténeti konferencia előadásait magába foglaló kötetet Spielmann Mihály ismertette. Kijelentette: „Ha ezeket a közleményeket olvasom, akkor egyáltalán nem látok törést, szakadékot, áthághatatlan ellenentétet a régiek, a László Gyulák, Entz Gézák, Gerevichek, Genthon Istvánok, Balogh Jolánok vagy Marosi Ernők művei és e maiak között. Mindet magasfokú tudományosság, józan mértéktartás és ugyanakkor tág, táguló kitekintés, összefüggés-keresésés, szemléleti bizonyososság jellemzi. Azaz a különbség legfennebb a stílusban, az egyéni megközelítésben különbözik. De ez a fajta különbözés még ebben a kötetben is közlőtől közlőig egyéníthető”...
tovább >>>

... A kiállítás katalógusán, meghívóján, plakátján és logóján egy felülnézetből ábrázolt épület számítógépes szimulációja látható. Az úgynevezett Labirintus házat ábrázolja ez a kép, a szentendrei Művészet Malom udvarán felépített monumentális installációs rendszert.
tovább >>>

A Fiatal Művészettörténészek Konferenciái 2007-ben kezdődtek, és napjainkra határokon átnyúló együttműködésként biztosítják a lehetőséget a művészettörténészek új generációi számára a tudományos közvélemény előtti bemutatkozásra. A 2011-es marosvásárhelyi, sorrendben harmadik FMK utolsó napi kirándulásán Tóth Károly Hódmezővásárhelyt, Raffay Endre pedig Pécset javasolta a következő, magyarországi helyszínen megrendezendő konferencia vendéglátó városaként....
tovább >>>