A könyvnek kettős célja van: egyfelől igyekszik körüljárni a fotográfia esztétikáját, hogy az olvasó képet kapjon a fotóművészet helyzetéről, másfelől fontos és elkerülhetetlen elméleti kérdéseket fogalmaz meg. A szerző számos fotóművészeti alkotás elemzéséből indul ki, majd az esztétika, a filozófia és a pszichoanalízis segítségével új esztétikai koncepciót dolgoz ki. A könyv három nagy kérdéskört tárgyal: Milyen a fotográfia és a valóság viszonya? Melyek a fotóművészeti alkotások sajátosságai? A fotóművészet mennyiben fémjelzi a kortárs művészetet, sőt mennyiben azonos annak lényegével? François Soulages, filozófus, esztéta, a Sorbonne Paris 8 Saint-Denis Egyetem professzora.
tovább >>>

A "mindent látás" vágyából táplálkozó optikai technikák, képzőművészeti újítások, amelyek a 18-19. század fordulóján megszaporodtak, mind-mind isten trónfosztásának voltak apró megnyilvánulásai. Mindegyik arra szolgált, hogy az ember maga tehessen szert a tökéletes látásra, mintegy "megkerülve" Istent. A technikai eszközök, amelyek addig nem látott tartományokba engedtek bepillantást, soha nem sejtetett módon alakították át az ember és a világ viszonyát. Az emberi látást nem egyszerűen segítették, hanem azt is nyilvánvalóvá tették, hogy maga a látás mennyire dinamikus tevékenység.
tovább >>>

A könyv segítséget nyújt abban, hogy a fejlesztésre szoruló gyerekek valódi szükségleteit megismerhesse az olvasó. A szerző egy összefoglaló művet készített úgy, hogy a témában releváns szakirodalomból válogatott. Olyan témaköröket járt körbe az író, mint például a ritmika, a szenzomotoros fejlesztés, a lateralizáció és a balkezesség. A kézikönyv nem mindentudó, nem ad recepteket, pusztán kínálatot nyújt.
tovább >>>

Korunk egyik legnagyobb technikai kihívása a digitalizálás. Amíg napjainkra ez a folyamat a távközlésben, a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás és műsor-előállítás területén bekövetkezett és szinte lezárult, addig a műsorszó­rás digitalizálása jóval nehezebb feladat. Ez utóbbinak szélesebb a társadalmi vonatkozása, az emberek életére közvetlen hatása lehet, hiszen az új rendszerű műsorszórás vételéhez részben vagy egészében új eszközök beszerzése szükséges. Ugyanakkor a digitális műsorterjesztés rengeteg előnyt nyújt, új, értékes szolgáltatásokat tesz lehetővé és megsokszorozza a műsorkínálatot.
tovább >>>

A hangulatzavarok a pszichiátriai igen fontos részét jelentik. A depresszió világszerte a második leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, és 2020-ra valószínűleg e tekintetben már az első helyen fog állni. Az öngyilkosság, mely hátterében a kezeletlen vagy terápiarezisztens hangulatzavar áll, továbbra is igen fontos népegészségügyi probléma. A pszichiátriai osztályokon hospitalizált páciensek igen jelentős része szenved bipoláris betegségben. Hangulatzavar egyéb betegség következményeként is kialakulhat, emellett hangulatzavarok az alapbetegség kialakulása, illetve kedvezőtlen kimenetele szempontjából is komoly rizikótényezőt jelentenek.
tovább >>>

A diabetológia rohamos léptekkel fejlődik. Bővülnek elméleti ismereteink, szélesedik a terápiás eszköztár, újabb és újabb vizsgálatok szerveződnek evidenciák megállapításaira, klinikai bizonyítékokkal történő alátámasztásukra, és mindezek nyomán változnak a szakmai irányelvek, a diagnosztikával és kezeléssel kapcsolatos szakmai ajánlások is. Ezek néhány részletét, a klinikai diabetológia egyes kérdéseit tárgyalja könyvünk. Elsősorban olyan fejezetekre fokuszál, amelyek ismeretanyaga az utóbbi időben jelentősen bővült (genetika, inzulinpumpa-kezelés, immunológia), de foglalkozik környezet-egészségügyi kérdésekkel is, valamint áttekinti a vércukorcsökkentő kezelés legújabb irányelveit és eszköztárát. Hasznos segítsége lehet a diabetológusok mellett más szakterületek képviselőinek is.
tovább >>>

Magyarországon évente mintegy 10 millió látogató keresi fel az ország 800 muzeális intézményét. A látogatók közt sok a gyermek, akik óvodai vagy iskolai csoportban érkeznek. A gyermekek jó részét szülő vagy pedagógus hozza, azért, hogy a múzeumban különleges élmények közepette tanuljanak. Nem kevés azoknak a felnőtteknek a száma sem, akik szintén tanulási szándékkal érkeznek, legyen az tudatos törekvés vagy csak az új, ismeretlen megismerésének vágya. A ma múzeuma sokféle funkciót tölt be: gyűjt, raktároz, kutat és kiállít, emellett ismeretterjesztő könyvtár és dokumentációs központ is, amelyben előadótermek és műhelyek működnek, éttermet nyitottak, koncerteket és bálokat rendeznek.
tovább >>>

A spirituális irodalom brazil mestere, Paulo Coelho régi-új könyvvel jelentkezik hazánkban idén. Régi, ugyanis 1997-ben jelent meg először nyomtatásban az író hazájában, Brazíliában, új, mert a legtöbb országban, ahogyan Magyarországon is, csak nem régiben, Coelho írói világának megismerése után, jelentették meg a kiadók. Utóbbi igen fontos az Athenaeum kiadó gondozásában megjelent A fény harcosának kézikönyve megértéséhez, hiszen nem egy hagyományos regényről van szó jelen esetben. Peresze Paulo Coelho filozófiai elmélkedésekkel és spirituális tapasztalásokkal átitatott műveit (Veronika meg akar halni, A Piedra folyó partján ültem és sírtam, Zahír, A portobellói boszorkány stb.) amúgy sem szokás a hagyományos jelzővel illetni, ám ezúttal nem csupán a tartalom, hanem a forma tekintetében is eltér eddigi életművétől az író.
tovább >>>

A diktátor avagy a megjátszott isten című esszé a történelem, a mítosz és a fikció határán örökkön felbukkanó diktátor archetípusát elemzi a modern angol és francia regényekben. „A lidércnyomás nem racionális jelenség. Titka – vagy inkább titokzatossága – az mindenesetre van, amelynek kibogozásához Vuillemin professzor komparatista elszántsága és módszeressége is hozzásegít. Nem is akárhogyan”. [Tímár Antal (N. R.), író]
tovább >>>

Gyurgyák János újabb nagymonográfiát írt: korábbi könyvei, főképpen a 2001-ben megjelent A zsidókérdés Magyarországon című nagy könyve után újabb, most a magyar nemzeteszme történetét vizsgáló hatalmas kötetet tett az asztalra. Bár a recenzensnek nem ildomos kilépnie a tárgyalt mű világából, annyit azért meg kell jegyeznie, hogy a mostani időszakban annyi minden más vonja el az értelmiségiek figyelmét és hajlandóságát a munkától, hogy már önmagában is feltűnő, ha valaki következetesen a munkának szenteli a figyelmét, Gyurgyák János pedig vaskövetkezetességgel halad a maga számára kijelölt úton, ami a legtágabb értelemben talán azzal függ össze, hogy miképpen is éljen a szellemi meghatározottságok között és azokhoz hogyan viszonyuljon az értelmiségi ember.
tovább >>>

A naplóírásnak több, egymástól részben vagy teljesen eltérő funkciója lehet, egy azonban nem változik: a naplóíró soha sincs egyedül. A feltételezett, elképzelt, vagy figyelmen kívül hagyott közönség folyton a naplóíró körött sündörög, válla fölött belepislant az éppen születő feljegyzésbe, kíváncsiságával minduntalan önfegyelemre inti a jegyzetelőt, jelenlétével emlékezteti, hogy a naplóírás, bármennyire is személyes cselekedet, mégsem autotelikus, vagyis nem önmagáért való foglalatosság, a legintimebb írásbeli megnyilatkozás is magában hordozza a más által is elolvashatóság lehetőségét.
tovább >>>

Az a mondás, hogy „a pokol kapuja belülről van bezárva” és, teszem hozzá, a kulcs a zsebünkben van (pszichiáterek szokták bátorítani ezzel saját bűvkörükből kitörni képtelen betegeiket, akik háttal támasztják be, hogy lehetőleg ne is lássák az ajtót, amit egyébként ki akarnának nyitni), ebben a könyvben is igaz, és itt is több száz oldal és főleg év kell hozzá – hogy továbbra se nyíljon ki. És a kulcs most is ott hever látványosan azok orra előtt, akik a kapukat döngetik.
tovább >>>