Magyarországon évente mintegy 10 millió látogató keresi fel az ország 800 muzeális intézményét. A látogatók közt sok a gyermek, akik óvodai vagy iskolai csoportban érkeznek. A gyermekek jó részét szülő vagy pedagógus hozza, azért, hogy a múzeumban különleges élmények közepette tanuljanak. Nem kevés azoknak a felnőtteknek a száma sem, akik szintén tanulási szándékkal érkeznek, legyen az tudatos törekvés vagy csak az új, ismeretlen megismerésének vágya. A ma múzeuma sokféle funkciót tölt be: gyűjt, raktároz, kutat és kiállít, emellett ismeretterjesztő könyvtár és dokumentációs központ is, amelyben előadótermek és műhelyek működnek, éttermet nyitottak, koncerteket és bálokat rendeznek.
tovább >>>

A spirituális irodalom brazil mestere, Paulo Coelho régi-új könyvvel jelentkezik hazánkban idén. Régi, ugyanis 1997-ben jelent meg először nyomtatásban az író hazájában, Brazíliában, új, mert a legtöbb országban, ahogyan Magyarországon is, csak nem régiben, Coelho írói világának megismerése után, jelentették meg a kiadók. Utóbbi igen fontos az Athenaeum kiadó gondozásában megjelent A fény harcosának kézikönyve megértéséhez, hiszen nem egy hagyományos regényről van szó jelen esetben. Peresze Paulo Coelho filozófiai elmélkedésekkel és spirituális tapasztalásokkal átitatott műveit (Veronika meg akar halni, A Piedra folyó partján ültem és sírtam, Zahír, A portobellói boszorkány stb.) amúgy sem szokás a hagyományos jelzővel illetni, ám ezúttal nem csupán a tartalom, hanem a forma tekintetében is eltér eddigi életművétől az író.
tovább >>>

A diktátor avagy a megjátszott isten című esszé a történelem, a mítosz és a fikció határán örökkön felbukkanó diktátor archetípusát elemzi a modern angol és francia regényekben. „A lidércnyomás nem racionális jelenség. Titka – vagy inkább titokzatossága – az mindenesetre van, amelynek kibogozásához Vuillemin professzor komparatista elszántsága és módszeressége is hozzásegít. Nem is akárhogyan”. [Tímár Antal (N. R.), író]
tovább >>>

Gyurgyák János újabb nagymonográfiát írt: korábbi könyvei, főképpen a 2001-ben megjelent A zsidókérdés Magyarországon című nagy könyve után újabb, most a magyar nemzeteszme történetét vizsgáló hatalmas kötetet tett az asztalra. Bár a recenzensnek nem ildomos kilépnie a tárgyalt mű világából, annyit azért meg kell jegyeznie, hogy a mostani időszakban annyi minden más vonja el az értelmiségiek figyelmét és hajlandóságát a munkától, hogy már önmagában is feltűnő, ha valaki következetesen a munkának szenteli a figyelmét, Gyurgyák János pedig vaskövetkezetességgel halad a maga számára kijelölt úton, ami a legtágabb értelemben talán azzal függ össze, hogy miképpen is éljen a szellemi meghatározottságok között és azokhoz hogyan viszonyuljon az értelmiségi ember.
tovább >>>

A naplóírásnak több, egymástól részben vagy teljesen eltérő funkciója lehet, egy azonban nem változik: a naplóíró soha sincs egyedül. A feltételezett, elképzelt, vagy figyelmen kívül hagyott közönség folyton a naplóíró körött sündörög, válla fölött belepislant az éppen születő feljegyzésbe, kíváncsiságával minduntalan önfegyelemre inti a jegyzetelőt, jelenlétével emlékezteti, hogy a naplóírás, bármennyire is személyes cselekedet, mégsem autotelikus, vagyis nem önmagáért való foglalatosság, a legintimebb írásbeli megnyilatkozás is magában hordozza a más által is elolvashatóság lehetőségét.
tovább >>>

Az a mondás, hogy „a pokol kapuja belülről van bezárva” és, teszem hozzá, a kulcs a zsebünkben van (pszichiáterek szokták bátorítani ezzel saját bűvkörükből kitörni képtelen betegeiket, akik háttal támasztják be, hogy lehetőleg ne is lássák az ajtót, amit egyébként ki akarnának nyitni), ebben a könyvben is igaz, és itt is több száz oldal és főleg év kell hozzá – hogy továbbra se nyíljon ki. És a kulcs most is ott hever látványosan azok orra előtt, akik a kapukat döngetik.
tovább >>>

Magyar író menni Németország. (És nem beszélni német.) Azon belül is főleg Berlinbe. Mármint megosztott irodalmáraink egyik felének kiválasztott reprezentánsai. Podmaniczky hőse kivételesen mégsem Berlinben ösztöndíjaz, hanem egy Windmühle nevű isten háta mögötti kisvárosban, és egyfolytában azt próbálja kideríteni, hogy az őt meghívó alapítvány mi a fenét is vár el a bőséges cash flow fejében tőle.
tovább >>>

Nem tudom, ki hogy van vele, engem dühít, ha szörcsögve csókolóznak mellettem a buszon. Ha csak egy papírlap vékonyságú fal választ el a szerelmesek kedveskedő gügyögésétől és acsarkodásától, sóhajaitól – mindattól, ami nem rám tartozik, de akaratlanul is részese kell lennem, mint hívatlan harmadik, budoárban tébláboló elefánt. Ez az indiszkréció zavart igazán a Szívdesszertben is – és az, hogy Varró sem költészetét, sem olvasóit nem veszi igazán komolyan.
tovább >>>

Dr. Domán István főrabbi, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem professzora, a Talmudnak talán legnagyobb magyarországi tudósa, aki „civilben” nagyon tehetséges és népszerű, sokunk érdeklődését felkeltő és lekötő író, újra megajándékozott bennünket. Második kiadásban megjelentette mindannyiunk szeretett és kézikönyvként forgatott könyvét, az általa válogatott, fordított és magyarázott Babilóniai Talmudot, amelynek fedélen közölt alcíme: Eredeti Talmud részletek magyar fordításban, kommentárokkal.
tovább >>>

A regény az Afrikai szeretők című regény folytatása. Corinne Svájcban éli az életét, a regénye nagy sikert aratott világszerte, és készítik belőle a filmet. Corinne egyre nagyobb nosztalgiával gondol afrikai életére. Férjétől a svájci törvények alapján már elvált, és hosszú egyeztetések után a kenyaiak is elismerték a válást. Így már semmi akadálya sincs annak, hogy különösebb probléma nélkül visszatérjen Afrikába. A kiadójával felkerekednek, és elindulnak Kenyába. Korábban a férje testvérén, James-en (egyetlen, aki a családban olvasni tud) keresztül értesítette a kinti családját, hogy meglátogatják őket, és a visszajelzés alapján szívesen várják őket. Corinne nem viszi magával a lányát, Napirai-t, mert az ottani törvények szerint a legkisebb lánygyermekkel a nagymama rendelkezik.
tovább >>>

Megbukhat-e az a szuperhatalom, melynek első számú dívája – Marilyn Monroe – még a fenekével is kacsintani tudott? Ez a tétje Jacques Attali (többek közt a jövőről szóló) könyvének.
tovább >>>

Dantei Pokol, benne 12 bűzös bugyor, melyben a bűnös lelkek vezekelnek. S melyben legalább az ötödik körig – bár a nyolcadik és a kilencedik is szóba jöhet – füstölögnének James M. Cain szereplői. A Mildred Pierce című regényében erőteljesen negatívak a karakterek (akivel azonosulni lehetett volna, hamar eltávozik), acsarkodóak, csalók, szemfényvesztők és számítók.
tovább >>>