Szemadám György (1947) művészi attitűdjének két alappillére a természettel való intenzív kapcsolata, valamint az időhöz, a múlthoz való, olykor archaizáló viszonya. Jelen kötet ebből a két aspektusból vizsgálja eddigi művészeti tevékenységét, a mostanáig elkészült képzőművészeti alkotásait, az azokból összeálló műcsoportokat, valamint a tematikai szálakat elemezve, és az előbb említett nézőpontok szerint (újra)értelmezve.
tovább >>>

„Csend. Csendes várakozás – Advent – itt kialakul a szeretet, alázat, odaadás… A csendben születik meg az alkotás. A csendben találod meg a mélyben kapott talentumot és szerzett értékeid gyümölcsét.” – írja Hager Ritta (1931) alkotásainak születéséről, saját munkamódszeréről. Szavai tágabb értelemben is jellemzőek nem csak a szövőszék előtt eltöltött sok-sok csendes órára, hanem egész lényére, a mélyen hívő ember isteni hangra figyelő csendjére. S ez a figyelő csend tükröződik munkáiban is, amelyek soha nem harsányak, hanem kevés színnel, visszafogott eszközökkel közvetítik a saját egyéniségén átszűrt hangot, a benne élő hitet és gondolatot.
tovább >>>

Földi Péter (1949) művészete a magyar földből sarjad, abból a Nógrád megyei faluból, Somoskőújfaluból, ahol, több mint 60 éve éli életét. A művész így vall erről: „Azokat a dolgokat festem azóta is, amelyekkel együtt élek egész gyermekkorom óta. Azt hiszem, egy faluból is meg lehet ítélni a világot. Számomra a szülőfalum az etalon a világhoz. Ehhez azonban meg kell érteni az itteni tárgyak, motívumok összes jelentését, és akkor ez a festészet is időszerűvé, korszerűvé válik.”
tovább >>>

A két pszichológus szakember – betegségek és más egészségügyi problémák példáin keresztül – annak rejtelmeibe vezeti be az olvasót, hogy mit és hogyan képes gyógyítani az emberiség egyik legnagyobb ajándéka, a zene.
tovább >>>

A tizenegy tanulmányt egybefogó kötet a modern művészet alkotóinak világába vezeti be az olvasót. Bemutatja a művészeknek a XIX. századtól megváltozott társadalmi helyzetét, akadémiai és magániskolai képzését, megmutatkozási formáit a múzeumokban, kiállítótermekben, világkiállításokon, folyóiratokban, valamint szerveződéseit és társulásait, a nőművészek érvényesülésének kezdeti nehézségeit. Az egyetemes szemléletű könyv az európai és az amerikai művészet jelenségeinek újdonságait tárja fel érdekes, olvasmányos formában sok képpel és alapos jegyzetanyaggal kiegészítve. A tanulmányok sokrétegűsége hozzájárul a modern művészet sokoldalúbb megismeréséhez.
tovább >>>

Széttört a világ. De Mengyán András munkássága éppen azért különösen izgalmas, mondhatni példaszerű, mert jelentős hozzájárulás a világ darabokból, szisztematikus munkával történő újraépítéséhez...
tovább >>>

Az indiai modern festészet megújítója, a magyar-indiai festőművész, Amrita Sher-Gil tárlata nyílik meg a Vaszary Villában. A rendkívüli szépségű, tragikus hirtelenséggel elhunyt művész érzelmekkel teli életét és alkotásait mutatja be a születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás. A kiállításon Amrita Sher-Gil több indiai közgyűjteményből származó festménye lesz látható, amelyek együtt még sosem szerepeltek magyarországi tárlaton. Emellett nagybátyja, az indológus Baktay Ervin hagyatékából származó fényképek mutatják be a rendkívüli szépségű művész és családjának életét, lesz válogatás az Iparművészeti Múzeum Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Gyűjteményéből: indiai miniatúrák, ékszerek, szárik, melyek kapcsolatba hozhatók Sher-Gil festészetével, indiai identitásával. De szerepelnek a kiállításon hazai magángyűjteményekben még meglévő, Magyarországon készült Amrita-képek, velük összefüggésbe hozható magyar festmények, különböző tárgyak a család tulajdonából...
tovább >>>

Major János (1934–2008) művészetét a nagyközönség kevéssé ismeri, szakmai körökben azonban a magyar neoavantgárd, az Iparterv-generáció legendás alakjaként tartják számon. Ugyan 1989 óta több alkalommal volt egyéni kiállítása, monografikus igényű bemutató mindezidáig nem jött létre. Ezt a hiányt pótolja – legalábbis részben – „A halottak élén” – Major János világa című tárlat...
tovább >>>

Ujj Zsuzsi, költő, performer, előadóművész, a magyar zenei és művészeti underground különleges alakja. Huszonöt évvel a Liget Galériában rendezett első önálló kiállítása után, a MissionArt Galériában nyitjuk meg harmadik egyéni tárlatát...
tovább >>>

Mintha csak Sylvester Katalin (1929) műtermének egészét elhozták volna Párizs leghíresebb művészi alkotóközpontjából, a Bateau-Lavoire-ból, ahová a művész férjével, Csernus Tibor festőművésszel (1927–2007) költözött 1978-ban, s ahol egy évvel később kapott önálló teret az alkotásra. A budapesti Francia Intézet Pedrazzi Termében a legkülönbözőbb méretű plasztikák, rajzok, textiltervek, festmények, újságkivágások fogadják a látogatót, szinte abban a természetes, mondhatni organikus rendben, ahogyan évek, évtizedek alatt egymás mellé kerültek a műteremben. Nem véletlenül rendezték meg a kiállítás első változatát tavaly szeptember-októberben a párizsi Magyar Intézetben Sylvester Katalin műterme címmel, s nem véletlenül kapott hasonló címet a tárlatot kísérő kötet sem, amelynek szövegét a kurátor, Böröczfy Virág írta, bevezetőjét pedig Beke László, aki annak idején a műcsarnoki kiállítás létrejöttét lehetővé tette, s aki a mostani budapesti tárlatot megnyitotta...
tovább >>>

A Csillagrepedés a kortárs képelméletek megkerülhetetlen teoretikusa, Georges Didi-Huberman és a világhírű magyar származású festő, Hantai Simon beszélgetéseinek eredője...
tovább >>>

tovább >>>