Kedvenc könyvem ez. Jelenleg. Mert volt más. És lesz is. Ha az ember olvas, újabb és újabb kedvenc és még kedvencebb könyvei lesznek. Lehetne most is más. Miért mégis ez? A jó könyv nem megfellebbezhetetlen igazságokat deklarál, hanem aktuális problémákban szembesít eddigi ismereteimmel, nézeteimmel. Kérdéseket támaszt, töprengésre és vitára késztet. Arra, hogy újragondoljam mindazt, amit tudok. Mindazt, amit másoktól olvastam az adott témáról – s kialakítsam saját véleményemet. Ez a könyv – sok mással együtt – ilyen.

tovább >>>

Régóta közismert, hogy a szépirodalom nemcsak szellemi épülésünkre és szórakoztatásunkra szegődött mellénk mindennapi társnak, de egyúttal nagyon fontos történeti forrás is. Stefan Zweig „A tegnap világa” című műve már címében is egyértelművé teszi, hogy egy elmúlt, az időbeni távolság és a keletkezése idejének körülményei miatt megszépült világ története. Olyan történeti ábrázolás, amely megmutatja, hogy a művészettől eltérített, professzionalizálódó történetírás korában is van igény a mívesen megformált, de nagyon is hiteles történetekre. A tegnap világa az egyik igazi bizonyíték rá, hogy a művészi vénából fakadó, lebilincselő elbeszélés és briliáns stílus másként tesz élővé letűnt korokat.

tovább >>>

„Thomas Mann mindig különös érdeklődéssel fordult a mitikus történeti témák felé. A József és testvérei, a Doctor Faustus éppúgy, mint A kiválasztott egy-egy archetípus példáján próbálja a legsúlyosabb eseményeket, mondanivalókat megfogalmazni. A kiválasztott témáját Thomas Mann a Gesta Romanorumból meríti. A regény szinte változtatás nélkül követi a középkori legenda meglepő, már-már bizarr cselekményét. A hercegi testvérpár Wiligis és Sibylla bűnös szerelméből születő, a sors kegyére bízott, kitaszított gyermek férfivá serdül, s az ördögi erők kegyetlen akaratából saját anyját veszi feleségül. A kettős vérfertőzést felismerve Gregorius elképesztően súlyos vezeklést vállal. Tizenhét esztendeig él egy kopár sziklaszirthez bilincselve, jóformán minden táplálék nélkül, míg végül az éhségtől, szomjúságtól szinte mormotává zsugorodik.

tovább >>>

Nem is olyan hálás dolog Neil Gaiman bármelyik könyvét ajánlani. Aki olvasott már bármit ettől a csak popzenészekkel mérhető népszerűségű és kifejezetten rocksztár-karakterű kiváló brit írótól, az pontosan tudja, hogy Gaiman zseni, és hogy az őt övező valódi rajongás olyan teljesítménynek és – a különféle közösségi oldalakon és blogokon napi szin¬ten is nyomon követhető – emberi kvalitásoknak szól, ami csak kevesek sajátja, és így gondolkodás nélkül veszi kézbe bármelyik művét a Soseholtól az Amerikai istenekig. Aki viszont (még?) nem ismeri Gaimant, és különösen ha netán nem áll tőle távol némi sznob távolságtartás az első látásra nem „elég magasnak” vélt irodalmi (történetmesélő) zsánerek és médiumok iránt mint amilyen a fantasy, a horror, a sci-fi, a tündérmesék, a képregények, a sorozat-forgatókönyvek vagy épp a számítógépes játékok, mondván mindezek persze borzasztó szórakoztató dolgok (lehetnek), sokan is fogyasztják őket, de hát „mégiscsak ponyva!” – nos, őket nehéz lenne meggyőzni ennek ellenkezőjéről.

tovább >>>

Hidak és párhuzamok címmel Kurucz Rózsa szerkesztésével megjelent a kar kiadványa. A kiadvány Szekszárdon a PTE Illyés Gyula Karon 2012. november 8-9- én tartott nemzetközi konferencia tanulmánykötete.
tovább >>>

Giovannino Guareschidon Camillo novelláival csak néhány éve találkoztam egy barátom ajánlására. Azóta is remek kikapcsolódást nyújtanak, ha az egész napos munka után egy kis „minőségi szórakozásra” vágyom. Ahogyan a kisgyermekeknek szóló mesék, ezek az írások is többnyire valamilyen csattanóval, erkölcsi tanulsággal ajándékozzák meg az olvasójukat. A könnyed, olvasmányos szórakoztatás mellett azonban van számomra egy fontos és rendkívül időszerű mondanivalója is ezeknek a történeteknek: a köztünk levő világnézeti különbségeknél sokkal fontosabb a másik embersége.

tovább >>>

Körülbelül tíz éve kaptam ezt a könyvet egy barátomtól születésnapomra. Hamar elolvastam, nagyon megtetszett, és azóta Konrád György talán összes regényét sikerült elolvasnom már. Mégis ez maradt a kedvencem, mert számomra ez a mű mutatja legtisztábban a Szerző világlátását. A gyermek Konrád Györgynek a 40-es évek elején német nevelőnője volt, 1944-ben el akarta felejteni a német nyel¬vet, majd 40 évesen újratanulta.

tovább >>>

Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező, művelődéstörténész, és Méry Gábor fotóművész könyvsorozatának első kötete megjelenésekor, 2007-ben került a kezembe. Éppen azokban az években családunk végigjárta az egykori magyarországi területek emlékhelyeit, meghatározó kulturális nevezetességeit. Így jutottunk el Lőcsére is, a Szent Jakab templomba, ahol elsőként láthattam középkori szárnyas oltárt szakrális, nem múzeumi környezetben. A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai című könyv, csakúgy, mint a felső-magyarországi, illetve szepességi szárnyas oltárokat ismertető sorozat mindegyik darabja egy adott, értékénél fogva kiemelkedő templommal foglalkozik.

tovább >>>

Idősorokat modellező statisztikusként naponta találkozom a feladattal: a tapasztalat apró darabjaiból kellene reprodukálni az ún. adatgeneráló folyamatot, vagyis meg kellene mondani, mi az a szabályszerűség, ami pont ezeket a megfigyelt értékeket eredményezte. Amióta körülbelül 20 évvel ezelőtt elolvastam Umberto Eco lebilincselő regényét a Foucalt-ingát, tu¬dom, hogy másnak is eszébe jutott már: az elméleti modell megkeresése előtt előbb meg kellene győződnünk arról, hogy egyáltalán létezik-e a „teremtő szabály”. A regényben három unatkozó könyvszerkesztő egy kezdetleges számítógép és hatalmas fantáziájuk segítségével saját összeesküvés-elméletet gyárt, majd csodálatosan gazdag, néha csak nehezen követhető, történelmi legendákon, természettudományos tanokon és filozofikus kacskaringókon keresztül eljutnak oda, hogy rémülten észreveszik: a kitalált Terv működik, sőt már őket is az irányítja.

tovább >>>

Életrajzi adatai szerint Hankiss Elemér bölcsész, szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész, 1990-1993 között a Magyar Televízió elnöke. Számomra azonban Hankiss Elemér sokkal több e lexikonszerű meghatározásoknál: Hankiss Elemér a gondolkodó ember. Érdeklődése homlokterében hol magyar társadalmi problémák, hol pedig egyetemes érvényű civilizációs kérdések állnak. Az 1997-ben megjelent Emberi kaland című műve az utóbbi kategóriába tartozik, és bátran ajánlható mindazoknak, akiket az élet értelmének, az ember világban betöltött szerepének, a transzcendenciának, az európai műveltségnek és kultúrának a problémái izgatnak. Hankiss műve sem nem érthetetlenül filozofikus, de nem is populista; stílusa nemcsak cizelláltan egyszerű, de kimondottan olvasmányos.

tovább >>>

Örökké hálás leszek J. K. Rowlingnak, hogy a gyerekeimet könyvek olvasására rákapatta. Harry Potter zseniális cselekmény-szövése nemcsak őket bilincselte le, hanem minket, szülőket is. Ezért mikor először olvastam arról, hogy felnőtteknek szóló regényén dolgozik, türelmetlenül vártam a könyv megje¬lenését. És bizony nem is csalódtam. A regény egy csendes konzervatív angol kisvárosban játszódik, ahol természetesen mindenki mindenkit ismer. A konfliktust az okozza, hogy a szociálisan rászorulók által lakott lakótelepet (Parlagot) az idilli kisváros megmentse, vagy hagyja magára. Kezdetben idillinek tűnő családi életekbe pillanthatunk be, majd végigkövethetjük az egyes családok mélyen titkolt tragédiáit. Egyre érzékelhetőbbé válnak a fortyogó indula¬tok a képviselő testület tagjai között.

tovább >>>

A szerző elsősorban a Thibault család című regényéről híres, amely húszévnyi alkotói munkát igényelt. 56 éves, amikor 1937-ben, e nagyszabású társadalom- és család-történeti regényfolyamát Nobel-díjjal jutalmazzák. A címben említett mű egészen más indíttatású és terjedelmű. Itt koránt sem a Romain Rolland-ra jellemző hatalmas regénnyel állunk szemben, hiszen ez a szellemes és igen szórakoztató kötet alig több mint 90 oldal. Az első kiadás 1933-ban jelent meg a híres párizsi Gallimard kiadónál. Roger Martin du Gard (1881-1953) már a Thibault családon dolgozott, amikor egy baleset következtében pihenésre kényszerült.

tovább >>>