Néhány évvel ezelőtt egy ismerősöm kölcsönadta ezt a remekművet, pár oldal elolvasása után valami oknál fogva letettem és elfelejtődött. Hónapokkal később újból a kezembe került, és egy ültő helyemben elolvastam az egészet.
tovább >>>

Indiana Jones keleti kalandjai”. Akár ez is lehetne a címe Vámbéry Ármin Dervisruhában Közép-Ázsián át című könyvének.

tovább >>>

Az oktatás, a nevelés szakemberei az igazi vizuális nevelést az óvodára és az általános iskola első négy osztályára, az „elemire” korlátoznák, ötödiktől - amikor a gyermek még csak 10 éves! - a szövegértést, a fogalmi gondolkodást, az elvonatkoztatást, az általánosítást erőltetnék a Nemzeti Alaptantervben foglaltak szerint. Olyan korban, amikor ez többnyire kilátástalan feladat, hiszen a tanuló még sokáig képfüggő, és a siker záloga a műveltség, amelyet csak jóval később szerez meg, ha egyáltalán megszerez...
tovább >>>

tovább >>>

A kortárs magyar szobrászat megújítója, egyben a népi tárgyformálás tradícióinak fölfedezője volt Samu Géza Munkácsy-díjas szobrászművész (1947–1990). A halála óta eltelt negyedszázad alatt azonban nem rendeztek műveiből olyan átfogó kiállítást, amely méltó módon reprezentálta volna az életművet, illetve amely a tradíció és a modernizmus, a nemzeti hagyomány és az egyetemesség kérdéséről folyó diskurzusban jelentős művek együttesén keresztül adott volna támpontokat...
tovább >>>

Amikor az ember lánya úgy érzi, hogy a gyerekkora óta fülében visszhangzó mondókák mellett valami újdonságra vágyik, akkor gyorsan körbenéz a gyermekversek hazai kínálatán. Kézenfekvő volt, hogy Varró Dániel lesz a sorban az első, hiszen régóta a kedvenceim közé tartozik.

tovább >>>

E kötet címében három kiemelkedő zenemű áll jelképeként a magyar zenetörténet három századának. E három évszázadban, témánk határai között maradva, olyan személyiségek tűnnek fel útjelzőül, mint Rákóczi és Mozart, Berlioz és Liszt, Bartók és Kossuth, Erkel és Kodály. Nevük a magyar muzsika újabb kori történelmi ihletettségének megannyi tetőpontjára utal. Kötetünk tényeket tár fel abból a korból, amelyben a honi zeneművészet a török dúlás elmúltával fokozatosan megerősítette kapcsolatát Európával – meg abból a két emberöltőnyi időből, amelyben a világkultúra egyik vezető erejévé válhatott. Húsz fejezete ismeretlen áramlatokat tesz láthatóvá: korjelző mestereket és remekműveket, titkos szellemi kapcsolatokat világít meg, kísérletet téve arra, hogy megmutassa e törekvéseknek, e személyiségeknek, e műveknek és hatásoknak tereken és korokon átívelő jelentőségét.
tovább >>>

Muszorgszkij dalai egyedülállóan teljes képet adnak a zeneszerzőről: az erős drámai vénájú, nagy színészi tehetségű, egy-egy figurát tökéletesen megjelenítő művészről, a lírai költőről, a finom színek, leheletnyi árnyalatok mesteréről, és nem utolsósorban a kompozícióit folyamatosan javító, precízen és aggályosan dolgozó alkotóról. Dalait tanulmányozva képet nyerhetünk Muszorgszkijról, az emberről, életének és egyéniségének változásairól, bepillanthatunk az intim szféra rejtett zugaiba. És dalait megismerve differenciált és árnyalt képet szegezhetünk szembe a köztudatban még mindig élő ''zseniális dilettán'' portréjával, amely portré - ez a kortársak és az utókor ítélete - vörös orrú, zavaros tekintetű alkoholistaként jelenik meg Ilja Repin híres képén és részegen szunnyadó ároklakóként Venedikt Jerofejev nagyszerű Moszkva-Petuski regényében...
tovább >>>

Eötvös Péter (1944) az ezredforduló legjelentősebb, legtermékenyebb és legsikeresebb operaszerzője. Az 1970-es években írott két korai zenés színpadi kísérlete, a Harakiri és a Radames után, számos hangszeres művet és egy rendkívül aktív karmesteri időszakot követően a Lyoni Operaházban bemutatott Három nővér hozta el számára az operaszerzői világhírt 1998-ban. A Csehov dráma nyomán írott darabját azóta húsz különböző operaház mutatta be, s az eltelt közel két évtizedben kilenc további operát komponált. 2014-2015-ben hat különböző operáját játszották két kontinens kilenc különböző városában...
tovább >>>

Mi az élettani alapja a hangképzésnek, az artikulációnak, a beszéd, a nyelv és a nyelés idegrendszeri irányításának és az éneklésnek, továbbá melyek ezen funkciók betegségei, és hogyan lehet ezeket gyógyítani? A komplex kérdésekre választ ad ez a tudományos-klinikai kötet. A foniátria az az orvosi tudomány, amely a kommunikáció élet- és kórtanával foglalkozik, ugyanakkor a fenti működészavarok minden vonatkozásának feltárásához számos társszakma (fül-orr-gégészet, ideggyógyászat, audiológia, genetika, onkológia, rehabilitációs orvostan, gyógypedagógia, logopédia, nyelvészet, akusztika, pszichológia, informatika) ismereteit is alkalmazza. Mindezen diszciplinák elismert képviselőinek írásai teszik e kötetet teljessé és az emberi kommunikáció bármely részlete iránt érdeklődők számára tanulságossá és élvezetessé.
tovább >>>

Először és utoljára látható hazánkban egyben az a rendkívüli gyűjtemény, amelyet a kinetikus szobrairól ismertté vált Nicolas Schöffer egykori műtermében tárolt munkáiból rendez a Műcsarnok, a művész özvegye közreműködésével. A magyar származású, de főként Franciaországban alkotó Nicolas Schöffer egyfajta „futurisztikus-retro” hangulatot árasztó munkáiból október végén nyílik meg a kiállítás a Műcsarnokban, ahonnan 3 hónap után az anyag külföldre kerül. Az elmúlt évtized legmagasabb biztosítási értékű tárlata a Műcsarnok kiállításainak sorában az október 30-tól látható Schöffer, melynek célja az 1992-ben elhunyt, világhírű „kibernetikus” művész újrafelfedezése. Minderre jó alkalmat kínál az is, hogy az UNESCO 2015-öt a Fény Évének választotta. Jóllehet, 1980-ban megnyílt ugyan a Nicolas Schöffer Gyűjtemény Kalocsán, a művész szülővárosában, mégis, Schöffernek utoljára 1982-ben volt jelentős tárlata Magyarországon...
tovább >>>

„Szeretem a rendet. Szeretném a rendet a közéletben, a fejekben, a műtermemben, a műalkotásokban, a menetrendek megvalósításában, az aktatáskában. Hiszek a műveltség megtartó erejében, a barátságban, a szerelemben, a család fontosságában. Hiszek a minden terrort nélkülöző emberi kapcsolatokban. Hiszek az individuum végtelen szabadságában. Hiszek az ember elkötelezettségében társai és önmaga iránt. Hiszek a pillanat nagyszerűségében” – hirdette az örökbecsű ideákat megcélzó, magabízó, akkor még csak 42 esztendős Erdős János képzőművész kiáltványszerű nyilatkozatában, 1980-ban...
tovább >>>