tovább >>>

Számos olyan könyv van, amely valami miatt közel áll hozzám, és nem könnyű egyet ki-emelni ezek közül. Ha mégis, akkor a Quo vadis-t választanám. A közhiedelemmel ellen-tétben Henryk Sienkiewicz (1846-1916) lengyel író nem e regényéért kapta 1905-ben az irodalmi Nobel-díjat, hanem „kimagasló elbeszélő képességéért”. Ez természetesen sem-mit nem von le a regény rangjából. Egy regény mindenkinek más okból nyerheti el a tetszését, szerintem a Quo vadis sikere abban lehet, hogy mindenki megtalálhatja benne azt, amit egy epikus műben szeret.

tovább >>>

Power. Betölt. Böngésző. Katt. És a világ megváltozik körülötted. A nullákból és egyesek-ből álló univerzum a rabjává tesz. Hiszen már Te sem tudnál elképzelni egyetlen napot sem az okostelefonod, a laptopod és az internet nélkül. Ám valaki a szolgálatába tudja állítani ezt a világot, és hóna alatt egy laptoppal fényt tud deríteni bűntényekre, összeesküvésekre, korrupcióra. Ez a személy pedig Lisbeth. Egy rossz sorsú, agresszív családból származó fiatal lány, aki rájön, olyan képességekkel rendelkezik, amivel befolyásolni tudja a saját és mások életét. Az információ hatalom. Lisbeth pedig könnyen és gyorsan hozzá tud férni bármilyen féltve őrzött információhoz. Ez pedig hatalmat ad a kezébe, amivel tud is élni. És ezáltal az egész életét képes megváltoztatni.

tovább >>>

Aki nyomon követte a Munkácsy díjas szobrász - pontosabban a kortárs magyar szobrászok egyik legkarakteresebb és leghitelesebb alakjának az elmúlt huszonév alatt felépített munkásságát, az többek között a következő sorozatok, vagy önálló munkák címeivel találkozott: Imaginárius terek, testek, Kapcsolatok, Folyamatos kapcsolatok, Kettős tér, Történetek helyszínei, Test-Fény, Kerti anziksz, Kádak... Mind magukban hordozzák a kapcsolatteremtést anyagok, különböző terek és formák között, emberi testekre és épített környezetre egyaránt utalnak. Ezen túl, a címekkel jelzett munkák hol a részben rejtve maradó személyes történetre, hol a történés helyszínére utalnak, sajátos plasztikai estközökkel megformálva: geometrikus, konstruktív szerkezetekbe sűrítve teret, időt - magányt, kapcsolatot... (Mogán Orsolya)
tovább >>>

Fiatalabb koromban rengeteg vidám élményekkel teli könyvet olvastam. Elbújtam a saját kuckómba és kizártam az egész világot. Elhittem, hogy minden csak ebből áll, semmi nem számított. Mégis számomra Takami Kósun: Battle Royale című kegyetlen és véresen komoly műve a kedvenc. Miért? Mert ez a könyv nem az álomvilágról szól. Igenis szembeállít a rideg valósággal. A való élet problémáit helyezi új köntösbe, amikkel előbb-utóbb szembe kell néznie mindenkinek, de igyekszik elkerülni: igazságtalanság, hazugság, magány, fizikai gyengülés, halálfélelem...

tovább >>>

Öt éve kapott irodalmi Nobel díjat a bánáti sváb születésű Herta Müller a címben szereplő művéért, illetve azért a munkásságért, amit romániai német nemzetiségű íróként alkotott. Ceausescu diktatúrája a nemzetiségekhez tartozókat közismerten legalább kétszeresen nyomta el a többségi román nemzethez tartozókhoz képest: nem ”csak” mint szabad polgárt, hanem mint nemzeti kisebbséghez tartozókat is. Ez az állampolgári és nemzetiségi elnyomás (innen nézve legalábbis) hasonló volt a romániai magyarok és németek esetében. A kétféle elnyomásból a hangsúlyt Herta Müller az egyéniség, a szabad gondolkodás és a szabad véleménynyilvánítás elnyomására, a kisstílű, a személyiséget és a fizikumot egyaránt felőrlő szabadságelvonásra helyezi.

tovább >>>

A világirodalom egyik legfilozofikusabb, alapvető létkérdéseket felvető műve A Karamazov testvérek, amit nevezhetünk akár „metafizikai kriminek” is. Egy gyilkosságról, illetve annak előzményeiről és következményeiről szól a történet, persze ennél jóval többről, hiszen a könyvben az emberi élet értelmessége-értelmetlensége, az erkölcs, a szabadság kapcsán merülnek fel a valódi problémák. Azt ugyan megtudjuk, hogy ki ölte meg Fjodor Pavlovics Karamazovot, de a nagy életkérdésekre az író nem ad egyértelmű válaszokat. Bahtyin klasszikussá vált értelmezése szerint Dosztojevszkij műveinek alapvető vonása a teljes értékű szólamok gazdag polifóniája: önálló és egyenrangú tudatok, világlátások sokasága kapcsolódik össze a regényekben.

tovább >>>

Bill Shankly, a Liverpool egykori legendás menedzserének híres és sokat idézett mondása volt: ”Egyesek azt hiszik, hogy a futball élet és halál kérdése. Nagyon nem értek egyet ezzel a véleménnyel. Biztosíthatom önöket, hogy sokkal, de sokkal fontosabb ennél." Nick Hornby, ha finoman akarunk fogalmazni, nem igazán kedveli a Liverpoolt, ő ugyanis a londoni „Ágyúsok”, vagyis az Arsenal fanatikus híve. Azonban a fentebb citált idézetet Ő is már igen fiatalon magáévá tette. A Fociláz Hornby talán legismertebb és legnagyszerűbb könyve, a focifanatikusok „bibliája”. Az író életének középpontját jelentő imádott csapathoz fűződő kapcsolatának története. A rendkívül olvasmányos műből megismerhetjük, hogy fiatalon hogyan került kapcsolatba a labdarúgással, mely egész életére az egyik legmeghatározóbb szerelemmé vált.

tovább >>>

Ajánljuk a kiadványt az olvasók figyelmébe! A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Tanszéke és a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézete közösen szerveztek szakmai konferenciát.
tovább >>>

tovább >>>

Egy speciális interdiszciplináris területtel, a tejtermékek fogyasztásával, illetve annak termelésével, feldolgozásával és áruba bocsátásával foglalkozik a kötet, amelyben csupa neves hazai szakember által jegyzett, a témához kapcsolódó tanulmány olvasható.
tovább >>>

tovább >>>