more >>>

Electronic music since 1980 has splintered into a dizzying assortment of genres and subgenres, communities and subcultures. Given the ideological differences among academic, popular, and avant-garde electronic musicians, is it possible to derive an aesthetic theory that accounts for this variety? And is there even a place for aesthetics in twenty-first-century culture? This book explores genres ranging from techno to electroacoustic music, from glitch to drone music, and from dub to drones, and maintains that culturally and historically informed aesthetic theory is not only possible but indispensable for understanding electronic music.The abilities of electronic music to use preexisting sounds and to create new sounds are widely known. This book proceeds from this starting point to consider how electronic music changes the way we listen not only to music, but to sound itself. The common trait in recent experimental electronic music is a concern with whether sound, in itself, bears meaning. The use of previously undesirable materials like noise, field recordings, and extremely quiet sounds has contributed to electronic music's destruction of the "musical frame", the conventions that used to set apart music from the outside world. In the void created by the disappearance of the musical frame, different philosophies for listening have emerged. Some electronic music genres insist upon the inscrutability and abstraction of sound. Others maintain that sound functions as a sign pointing to concepts or places beyond the work. But all share an approach towards listening that departs fundamentally from the expectations that have governed music listening in the West for the previous five centuries.
more >>>

A Marienleben keletkezésének körülményeiről, pontosabban a megzenésítést kiváltó inspiráció forrásáról különböző elképzelések vannak. A dalciklus megírásához talán Heinrich Ignaz Franz Biber Mysteriensonaten für Violine und Basso continuo című műve adta az ötletet, mely megjelölése szerint "Mária életének 15 misztériuma dicsőítésére" íródott. Ez idő tájt e mű, a brácsistaként és viola d' amore játékosként fellépő Hindemith kedvenc darabjai közé tartozott. Egy másik, kortársi elbeszélés szerint a gyakori baráti kirándulások egyikének alkalmával abba a templomba tértek be, melyben Grünewald úgynevezett Stuppach-i Madonnája volt látható. Az élmény lenyűgözte a zeneszerzőt. A harmadik inspiráció természetesen a Rilke verseknek köszönhető.
more >>>

Operája Mathis, a festő Mathias Grünewald életéről szól, a német parasztlázadással kapcsolatos történet. Ennek bizonyos részeiből háromtételes szimfóniát írt ugyanezzel a címmel. Grünewald leghíresebb festménye az isenheimi oltár triptichonja. Ennek jegyében szerkeszti hasonló című szimfóniáját is, triptichonszerűen három tételben. I. Anygyalkoncert - témája német korál. II. Sírbatétel - gyászzene. III. Szent Antal megkísértése - e tétel végének témája: Lauda Sion (Dicsérd Sion Üdvözítőd!).
more >>>

Stravinsky hangszeres versenyművei általában egy-egy nagyobb — rendszerint színpadi — kompozíció befejezése után keletkeztek, mintha az alkotó ilyen módon próbálta volna az erőkifejtés ritmusát szabályozni. A kamarazenekarra (fuvola, klarinét, fagott, két kürt, három hegedű, három brácsa, két gordonka, két nagybőgő) írt koncert a Kártyajáték című balett után következik Stravinsky műveinek jegyzékében. 1937—38-ban komponálta a művészetpártoló washingtoni Bliss házaspár felkérésére. A mű alcíme Blissék Dumbarton Oaks nevű birtokára utal. A mű három tétele megszakítás nélkül követi egymást, ellenpontozó stílusa Bach Brandenburgi versenyeire utal. Ugyancsak hagyományos a tételek rendje és karaktere: két mozgalmas kontrapunktikus saroktétel között hangzik fel az Allegretto klasszikus veretű, lágyan éneklő dallama. A koncertet 1938 májusában, Párizsban mutatták be.
more >>>

A kamarazene jegyében eltöltött évek — korunk nehezen érő termésére jellemző, hogy egy évre alig egy kompozíció jut! — tendenciája az apparátus fokozatos leépítésére mutat: vonósnégyes, duószonáta, szólószonáta jelzi e fogyó hangzásvilág útját. Persze a mondanivaló súlyát és a szerkesztés koncentrációját nem a megszólaltató hangszerek mennyisége határozza meg, sőt: a felkészüléshez idő és gyakorlat kellett, míg a gordonka — Bach óta talán először — egymagában megszólalhatott, hogy összefoglalja az első vonósnégyesben meghirdetett művészi programot, levonja a vonósduóban szerzett szólammintázási tapasztalatok konzekvenciáit, és a zeneszerző én-formában, egyes szám első személyben közölt mondanivalójának tolmácsává legyen. A komponálás ideje: 1915. Ebben az évben még egy művet írt Kodály szólógordonkára, a kiadatlan Capricciót; műhelyében befejezésre várt a Megkésett melódiák hét dala, az op. 9-es Öt dal és a Hét zongoradarab. A szonáta bemutatója 1918-ban, Kodály szerzői estjén volt, Kerpely Jenő előadásában...
more >>>

A harmincas évek derekán kevés zeneszerző vállalkozott szimfónia írására, és ha komponáltak is nagyobb szabású ciklikus zenekari műveket, bizonyos tartózkodással óvakodtak ezeket szimfóniáknak nevezni. Úgy látszik, Bartók is azt gondolta, többet mond a semleges „Zene” elnevezés, mint a klasszikus-romantikus örökségre utaló „szimfónia”. Pedig voltaképpen szimfónia ez a mű, nemcsak négytételes felépítése miatt, hanem a benne foglalt tartalom mélységes komolysága, kifejezésének nemessége, technikai apparátusának nagy méretei révén is. Kettős vonószenekarra, ütőhangszerekre, xilofonra, celestára, zongorára és hárfára szánta Bartók 1936-ban (a Bázeli Kamarazenekar tízéves fennállásának jubileumára) írt Zenéjét. Első tétele fúga, amely egyetlen hatalmas ívben feszül a csúcspontig, majd onnan lefelé. A fúgatéma mesterien kidolgozott, organikus egységbe foglalja a tételt, de szerepet kap a mű többi tételében is. A szonátaformájú második tétel egyike azoknak a „népdaloknak”, amelyek Bartók fantáziájában születtek, a magyar népdalok dallamvilágának és ritmikájának mély átéléséből. A visszatérés előtt a gordonkákon megszólal a fúgatéma. A harmadik tétel szenvedélyes siratódallama abban a mágikus légkörben szólal meg, amelyet a xilofon kifejező ritmikájú szólója kelt a tétel elején. A fúgatéma különféle alakzatai ebben a megrázó kifejezést tartalmazó tételben is több alkalommal feltűnnek. A nagyszabású Finálé rondóformájú, ebben az eredetileg kromatikus fúgatéma diatonikus alakban hangzik fel. A darabot 1937-ben a Bázeli Kamarazenekar mutatta be Paul Sacher vezényletével.
more >>>

A Concertót Bartók két esztendővel halála előtt, 1943-ban írta. Ez az első műve, amely amerikai emigrációjában keletkezett, négy esztendei hallgatás után. Ebben az időben már fenyegetően gátolta tevékenységében végzetes betegsége, de megbénította alkotóerejét az amerikai életforma számára szokatlan tempója és a megélhetés gondja is. A Concertót meglepő gyorsasággal, alig két hónap alatt írta, a bemutató azonban több mint egy évet váratott magára: 1944 decemberében vezényelte a Bostoni Szimfonikusok élén Serge Koussevitzky...
more >>>

A gordonkára és zongorára írott szonáták műfajával Beethoven már a hegedűszonátákat megelőzően is foglalkozott; valójában ő az első, aki mai értelemben vett, igazi gordonkaszonátát írt, felszabadítva e hangszert a számozott basszus kiszolgálásának másodrendű sorából. Annál érdekesebb, hogy gordonkaszonátáinak száma az életműhöz viszonyítva csekély, és hogy ezek mintegy polárisan helyezkednek el a fiatalkori, az érett és az öregkori kompozíciók egy-egy meghatározott periódusában...
more >>>

When it becomes time to produce an 80s volume of Pioneers of Modern Typography it is posible that the British section wll be a one-man show. Write 'B for Brody' large’ – Blueprint If you're interested in magazines, or even if you're only interested in typography, then 'The Graphic Language of Neville Brody' should be part of your life' – Blitz ‘This is a collection that continues to inspire and teach, with some of the captions giving great insight into Brody’s thought process’ - Computer Arts
more >>>

Rob Carter is Professor of Typography and Graphic Design at Virginia Commonwealth University, and has served as a visiting professor at the Gerrit Rietveld Academy in Amsterdam. He has received numerous awards for his work from organizations such as the American Institute of Graphic Arts, New York Type Directors Club, New York Art Directors Club, Society of Typographic Arts, Creativity, Print regional annual, and I.D. magazine's Annual Design Review. He is the author of American Typography Today, Typographic Design: The Great Typefaces, the five-volume Working with Type series, and Digital Color and Type. He is also coauthor, with Sandra Wheeler, of Meggs: Making Graphic Design History. ...
more >>>

Most artists have complete control of their materials to achieve the vision they want. Painters, for example, pull out all the paints from their toolbox to mix the exact shade. Ceramists, on the other hand, glaze their work and put it into the kiln, and then wait and see what comes out. In this unique and comprehensive reference, John Britt, a practicing ceramist for 20 years, takes the guesswork out of using high fire glazes. He provides hundreds of illustrated recipes with mixing, application, and firing instructions, and explains what makes glazes work...
more >>>