„Kisebb-nagyobb szerelmek még szövődnek Váradon is, de még odáig sem jutnak el ezek a hevületek, hogy bár egyetlen poéma megírásáig elvigyék. (...) Mindössze egyetlen komolyabb – polgári szemmel nézve is: komolynak nevezhető – szerelme szövődött Váradon, egy M. G. nevű fiatal úrilány iránt. Az ifjú hölgy egyformán kacérkodott az időben Bandival és az irodalommal (verseket, novellákat közölt tőle Bandi a Szabadság hasábjain), végül azonban hozzáment egy derék református paphoz, s a jó feleség, mintaháziasszony és gondos anya jelzőket érdemelte ki hamarosan” – olvasható Ady Lajos könyvében.
tovább >>>

Írország évszázadokon át angol királyi fennhatóság alá tartozott, így a kelta eredetű ősi ír nyelvet szinte teljesen kiszorította az angol, bár az eldugott falvak egyszerű népe máig beszéli azt. Mindig nyilvánvaló volt az ír sziget lakóinak törekvése a politikai, közéleti függetlenségre, az ősi nyelv életben tartására.
tovább >>>

A Lumiére fivérek, amikor megtartották az első mozgóképes bemutatójukat 1895. december 28-án Párizsban, a Capucinusok bulvárján, ámulatba ejtették a közönséget a feléjük rohanó vonat, a nevetést kiváltó „megöntözött öntöző” pillanatainak megjelenítésével. Ma már ezek lettek a mozgókép csodájának emblematikus képei. A Lumiére fivérek az ember világhoz való viszonyát megjelenítő új eszközzel mind a művészi, mind a kommunikációs lehetőségek új minőségét teremtették meg.
tovább >>>

Fűzi László legújabb könyvének írásai – tematikájukat tekintve – irodalomról, történelemről, eszmetörténetről szólnak. A középpont hiánya című kötet esszéi, tanulmányai literatúránk és históriánk írásának és olvasásának aktuális, lassan megkerülhetetlen problémáit, és az ebből fakadó dilemmákat járják körül.
tovább >>>

E két kötetes kiadvány az „Iránytű” című bölcsődei szakmai folyóiratban 1989-től napjainkig megjelent 65 szám válogatott írásait tartalmazza. A hazai bölcsődék kialakulásáról, fejlődéséről, értékes hagyományairól, a mai bölcsődék korszerű gyermeknevelési és -gondozási módszereiről tájékozódhat az olvasó. Emellett szó esik a kisgyermekpedagógus hivatásról, a bölcsődés korú gyermekek fejlődésének, sajátos tevékenységének jellemzőiről. A könyv segíti a bölcsődei ellátás megismerését és a 3 év alatti korosztály megértését.
tovább >>>

A kereskedelem világa az adott kor hétköznapi életének egyik igen jó tükre. Napjainkban is magán viseli a korszellem lenyomatát, beleértve a mai szélsőséges eltéréseket is, például egy kedves kis üzlet, és egy hipermarket kafkai világa között
tovább >>>

Aki sokat markol, sokat fog. Föltéve, hogy John Lukacsnak hívják, és ez a Lukács János a világ egyik legokosabb embere. Nem irigylem a szerkesztőt és az olvasót sem, az alábbiakban több, az előzőhöz hasonló mondat következik, márpedig az ilyesmi méltatlan a recenzált szerzőhöz, ehhez az egész újsághoz, a könyvismertető műfajához, talán még rám nézve is méltatlan, azzal szoktam hízelegni magamnak, hogy nem szoktam hízelegni. John Lukacs Demokrácia és populizmus – Félelem és gyűlölet című vékony kötetével szemben azonban tehetetlen vagyok. Hétszer (hétszer!) olvastam el hét egymást követő napon, mielőtt nekifogtam volna a most következő írásnak.
tovább >>>

„Műfordítani annyi, mint gúzsbakötötten táncolni” – idézi Kosztolányi Dezsőt könyve első fejezetében Gergely Ágnes író, költő, műfordító. A magyar versfordítói gyakorlat valóban nem éri be kevéssel. Magyar nyelvre egyszerre illik formailag és tartalmilag is hűen fordítani, ez a hagyomány tehát magától értetődőnek tekinti a kötelező bravúrt, a lehetetlen megkísérlését. S arról, hogy ez a gúzsbakötöttség mégis milyen szabadságot kínál, miféle kalandokra nyit lehetőséget, Gergely Ágnes új könyve igen sokat elárul.
tovább >>>

Konrád György önéletrajzi ciklusának legújabb darabja számos újdonsággal szolgál – például kétségbe vonja az „önéletrajz” fogalmát, elbizonytalanít a folytatásosság-folytathatóság kérdésében, s még abban is, ki írja egyáltalán a szöveget, amelyet olvasunk. De mindenekelőtt: ismét labirintusszerűen kanyargós, bizonyos csomópontoknál elidőző és játékos írás az Inga; feltűnően sokat reflektál a megírás körülményeire, idejére, módjára, indítékaira, az írásra mint feladatra és passzióra – egyáltalán, mintha az egész szöveg saját megteremtésének kommentárja volna.
tovább >>>

A Noran Kiadó idei könyvhétre jelentette meg Gion Nándor életműsorozatának újabb kötetét. A Börtönről álmodom mostanában című könyv, akárcsak az életműsorozat első darabja, a Latroknak is játszott, úgyszintén négy regényt tartalmaz. Azok számára, akik a kisebbségi magyar léthelyzet magától értetődő megnyilvánulási formájának a provincializmust és a keserű panaszáradatot tekintik az irodalomban, korántsem egyedüli, de meggyőző ellenpélda lehet Gion Nándor életműve, amely a Vajdaságban élő magyarság huszadik századi történelmének szinte minden részletét magába olvasztotta, ugyanakkor vitathatatlan esztétikai színvonala elutasítja a provincializmus mindennemű vádját, hangütése semmit se vállal a kisebbségi irodalmakkal szemben feltételezett/elvárt siránkozó, önsajnáltató, másokat okoló megszólalásból.
tovább >>>

Öt évvel ezelőtt Pestszentlőrincen felavatták Szécsi Margit mellszobrát. Tavaly a szobrot a fémgyűjtők elorozták. Idén az önkormányzat újraöntette Kő Pál kiváló alkotását, bizonyítva ezzel is, hogy a szülőföld büszke a költőnőre, akinek élete nem volt könnyű, s bizony zajos siker sem kísérte. Nem vágyakozott ugyan ezután, de több elismerést érdemelt volna. Nemzedékének néhány tagja, többek közt férje, Nagy László is nagyszabású lírai forradalmak hőse volt, s ezek mellett az ő teljesen egyéni hangjára, szemléletmódjára kevesebb figyelem jutott. Halála óta lassan két évtized múlik el, sok hajdani érték megkopott, sokakat méltatlanul felednek, Szécsi Margit költészete azonban kiállta az idő próbáját, kiiktathatatlan helye van az évszázadok magyar költészetében.
tovább >>>

A családtörténeti könyvek két részre oszthatóak: léteznek a szigorúan genealógiai munkák és a történelem keretébe érzékenyebben beillesztett feldolgozások, amelyek egy adott – főképpen főúri – família történetét, sőt történeti szerepét adják elő, több-kevesebb „érdekességgel” együtt tárgyalva.
tovább >>>